Friedrich Nietzsche
A hatalom akarása
Minden érték átértékelésének kísérlete
CARTAPHILUS KIADÓ
Der Wille zur Macht
Fordította: Romhányi Török Gábor
A fordítást ellenőrizte: Pataky Péterné
A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:
Friedrich Nietzsche: Der Wille zur Macht
(Versuch einer Umwertung aller Werte)
Ausgewählt und geordnet von Peter Gast unter
Mitwirkung von Elisabeth Förster-Nietzsche
Kröner Taschenbuch Ausgabe, Band 78, 1996 by
Alfred Kröner Verlag in Stuttgart
A fordítás az Inter Nationes (Bonn) támogatásával készült ISBN 963 9303 57 7
Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2002
Felelős kiadó: Moldován László és Szász Zsolt
Hungarian translation © by Romhányi Török Gábor, 2002
Nyomdai előkészítés: Jonatán Press Bt.
Nyomás: Regiszter Kiadó és Nyomda Kft.
Tartalomjegyzék
Elöljáró beszéd
ELSŐ KÖNYV
AZ EURÓPAI NIHILIZMUS
A tervhez
I. Nihilizmus
1. A nihilizmus mint a lét eddigi érték-interpretációinak következménye 2. A nihilizmus további okai
3. A nihilista mozgalom mint a dekadencia kifejeződése 4. A válság: nihilizmus és a visszatérés gondolata
II. Az európai nihilizmus történetéhez
a) A modern elsötétedés
b) Az utóbbi évszázadok
c) A megerősödés jelei
MÁSODIK KÖNYV
AZ EDDIGI LEGNAGYOBB ÉRTÉKEK KRITIKÁJA
I. A vallás kritikája
1. A vallások keletkezéséhez
2. A kereszténység történetéhez
3. Keresztény eszmények
II. A morál kritikája
1. A morális értékbecslések eredete
2. A csorda
3. Általános megjegyzések a morálról
4. Hogyan emeljük hatalomra az erényt
5. A morális eszmény
A. Az eszmények kritikájához
B. A „jó ember”, a szent stb. kritikája
C. Az úgynevezett rossz tulajdonságok megrágalmazásáról D. A javulás, tökéletesítés, felemelkedés szavak kritikája 6. Zárszó a morál kritikájához
III. A filozófia kritikája
1. Általános meggondolások
2. A görög filozófia kritikájához
3. A filozófusok igazsága és tévedése
4. Záró megjegyzések a filozófia kritikájához
HARMADIK KÖNYV
EGY ÚJ ÉRTÉKMEGHATÁROZÁS ELVE
I. A hatalom akarása mint megismerés
a) A kutatás módszerei
b) Az ismeretelméleti kiindulópont
c) Az „énbe” vetett hit. Szubjektum
d) A megismerés ösztönének biológiája. Perspektivizmus e) Az ész és a logika keletkezése
f) Tudat
g) Ítélet. Igaz-hamis
h) Az okság ellen
i) Magánvaló dolog és jelenség
k) A metafizikai igény
1) A megismerés biológiai értéke
m) Tudomány
II. A hatalom akarása a természetben
1. A mechanisztikus világinterpretáció
2. A hatalom akarása mint élet
a) Az organikus folyamat
b) Az ember
3. A hatalom akarásának elmélete és az értéke
III. A hatalom akarása mint társadalom és egyén
1. Társadalom és állam
2. Az individuum
IV. A hatalom akarása mint művészet
NEGYEDIK KÖNYV
IDOMÍTÁS ÉS TENYÉSZTÉS
I. Rangsor
1. A rangsorról szóló tan
2. Az erősek és a gyöngék
3. Az előkelő ember
4. A föld urai
5. A nagy ember
6. A legmagasabb rendű ember mint a jövő törvényhozója
II. Dionüszosz
III. Az örök visszatérés
[A terv, amely az anyagfeldolgozása során rendezési elvünk lett, Nietzsche leírásában a következőképpen szól:]
A HATALOM AKARÁSA
Minden érték átértékelésének kísérlete
Első könyv
AZ EURÓPAI NIHILIZMUS
Második könyv
AZ EDDIGI LEGNAGYOBB ÉRTÉKEK KRITIKÁJA
Harmadik könyv
EGY ÚJ ÉRTÉKMEGHATÁROZÁS ELVE
Negyedik könyv
IDOMÍTÁS ÉS TENYÉSZTÉS
Ε terv 1887. március 17-én Nizzában született
ELÖLJÁRÓ BESZÉD
(1)
A nagy dolgok megkövetelik, hogy az ember vagy hallgasson róluk, vagy fennkölt hangnemben szóljon róluk: fennkölten, vagyis ártatlanul – cinikusan.
(2)
Amit itt elmesélek, nem egyéb, mint a következő két évszázad története. Azt írom le, ami jön, ami már nem jöhet másként: a nihilizmus térhódítását. Ez a történet már most elmesélhető: mert itt maga a szükségszerűség munkál. Ez a jövő szól hozzánk már ezernyi jelben, ez a sors jelzi jövetelét mindenfelé, és már mindenki a jövő e zenéjére hegyezi fülét.
Egész európai kultúránk már régen évtizedről évtizedre fokozódó, gyötrelmes feszültséggel tart e katasztrófa felé: nyugtalanul, erőszakosan és rohamosan: akár az áradat, amely a véget akarja, a vég felé tör, amely már nem akar észre térni, mert retteg attól, hogy emlékezzék.
(3)
– Aki viszont itt szót kér, az – éppen ellenkezőleg – mást sem tett eleddig, mint emlékezett: mint filozófus és ösztönös remete, aki előnyét a félrehúzódásban, a kívülállásban, a türelemben, a habozásban, a lemaradásban találta meg; mint mérlegelő-kísérletező szellem, amely egyszer már a jövő minden útvesztőjében eltévedt; mint jövendőmondómadár-szellem, amely visszapillant, amikor arról mesél, ami jön; mint Európa első tökéletes nihilistája, aki azonban a nihilizmust önmagában már teljességgel végigélte – aki ezt maga mögött, maga alatt, magán kívül tudja...
(4)
Ám ne tévesszük el a cím értelmét, amelyet e jövendő-evangéliumnak akarunk adni. „A hatalom akarása. Minden érték átértékelésének kísérlete” – e formulával egy ellentétes irányú mozgást juttattunk kifejezésre, a feladat és az alapelv tekintetében: azt a mozgalmat, amely a bizonytalan jövőben ezt a bizonyos tökéletes nihilizmust leváltja majd; amely azonban fel is tételezi logikailag és lélektanilag a nihilizmust és csak rajta alapulhat, csak belőle származhat.
Mert ugyan miért is szükségszerű a nihilizmus térhódítása? Mert pontosan a mi eddigi értékeink találják meg benne végső következtetésüket; mert a nihilizmus nagy értékeink és eszményeink végiggondolt logikája – mert előbb át kell élnünk a nihilizmust, hogy rájöjjünk, mi is volt ezen „értékek” értéke... Valamikor, majd egyszer, új értékekre lesz szükségünk...