17 Hatalmi játékok

Hatalmi játékok székekkel

Faggatta-e már önt főnök valaha is a munkája felől, és elfogta-e a megsemmisülés, a tehetetlenség érzése, amikor a látogatók székében ült a főnök szobájában? Ahol a kérdező olyan nagynak, olyan nyomasztóan tekintélyesnek látszott, ön pedig olyan kicsinek, annyira jelentéktelennek érezte magát! A kérdező minden bizonnyal fortélyosan úgy rendezte be hivatali szobáját, hogy saját rangját és tekintélyét növelje, s másokét kisebbítse. A székek és egyéb ülőalkalmatosságok elhelyezése teremthet ilyen légkört egy hivatali helyiségben.

Aki a széket eszköznek használja a rang és a hatalom kiemelésére, a következő szempontokat vegye figyelembe: milyenek legyenek méretei és tartozékai, mekkora magassága a padlótól, és hová kerüljön a másik személyhez képest.

A szék mérete és tartozékai

A széktámla magassága növeli vagy csökkenti az egyén tekintélyét; közismert példája ennek a magas támlájú szék. Minél magasabb a szék támlája, annál nagyobb tekintélye és rangja van a benne ülőnek. Királyok, királynők, pápák és más magas rangú személyiségek trónjának vagy hivatalos székének 250 cm magas támlája is lehet, hogy érzékeltesse alattvalóikkal szembeni felsőbbrendűségüket: magas rangú tisztviselőknek magas hátú bőrszék jár, ezzel szemben a látogatók alacsony támlájú széken ülnek.

A forgószékek tekintélyesebbek és rangosabbak a szilárdan állóknál, mivel kényszerhelyzetben mozgásszabadságot biztosítanak használójuknak. Szilárdan álló székeken alig vagy egyáltalán nem lehet mozogni; a mozgáshiányt a test gesztusaival ellensúlyozzák, amelyek leleplezik az illető magatartását és érzéseit. A karfával, kerekekkel felszerelt és hátradönthető székek jobbak a többinél.

Székmagasság

A magasság révén szerzett tekintély kérdését A testmagasság és a társadalmi rang című fejezetben tárgyaltuk, de érdemes hozzátenni, hogy az illető rangja emelkedik, ha székét magasabbra állítják, mint a partneréét. Egyes hirdetési vállalatvezetőkről köztudott, hogy maximális magasságra állított, magas támlájú széken ülnek, miközben látogatóik versengő helyzetben foglalnak helyet velük szemben, olyan alacsony kanapén vagy széken, hogy a szemük egy vonalba kerül a főnök íróasztalával (162. ábra).

Székelhelyezés

Miként az ülésrendről szóló fejezetben említettük, a legnagyobb nyomást akkor gyakorolhatjuk a látogatóra, ha versengő helyzetbe állítjuk a székét. Megszokott hatalmi játék az íróasztaltól igen messze, a főnök társadalmi vagy nyilvános területi zónájába helyezni a látogató székét, ami tovább csökkenti a látogató presztízsét. Szintén szokásos trükk elvinni a hamutartót a látogató keze ügyéből és kissé távolabb tenni, ami kényelmetlenséget jelent számára, ha el akarja nyomni cigarettáját.

162. ábra: „Érezze otthon magát!”

A hivatali helyiség stratégiai elrendezése

Aki végigolvasta ezt a könyvet, úgy tudja majd elrendezni hivatali szobájának bútorait, hogy a lehető legnagyobb tekintélyt, rangot és mások feletti hatalmat biztosítson magának. Itt közlünk egy esettanulmányt arról, miként rendeztük át valakinek a hivatali szobáját, hogy legalább részben elősegítsük a főnök-alkalmazotti viszonyban keletkezett problémáinak a megoldását.

Johnt, aki egy biztosítótársaság alkalmazásában állt, igazgatóvá léptették elő, és külön szobát adtak neki. E funkciójában eltöltött néhány hónap után észrevette, hogy a beosztottjai nem szívesen érintkeznek vele, és a kapcsolatuk időnként - főként ha a szobájába jöttek - ellenségessé vált. Nehezen tudta rávenni őket, hogy kövessék utasításait, tanácsait és tudomására jutott, hogy a háta mögött kibeszélik. A John helyzetével kapcsolatos megfigyeléseinkből kiderült, hogy kommunikációs kudarca akkor nyilvánult meg leginkább, amikor hivatali szobájában tartózkodtak beosztottjai.

163. ábra: A hivatali szoba eredeti alaprajza

164. ábra: A hivatali szoba új alaprajza

A példa kedvéért hagyjuk most figyelmen kívül a vezetői rátermettség kérdését, és összpontosítsuk figyelmünket a nem verbális szempontokra. Az alábbiakban közöljük megfigyeléseink összegezését és John szobájának alaprajzával kapcsolatos következtetéseinket:

1. A látogató széke Johnéhoz képest versengő helyzetet teremtett.

2. Az iroda falait egy külső ablak, valamint az alkalmazottak hivatali helyiségére néző üveg válaszfal kivételével faburkolat fedte. Ez az üvegfal csökkentette John tekintélyét, és növelhette a látogatószékben ülő személy lehetőségeit, mivel a többi dolgozó pontosan mögötte ült, és láthatta, mi történik.

3. Az íróasztal aljának tömör burkolata eltakarta John törzsének alját és lábát, úgyhogy gesztusainak jórészét nem láthatták az alkalmazottak.

4. A látogató széke úgy volt elhelyezve, hogy háttal ült a nyitott ajtónak.

5. John, valahányszor egy alárendeltje volt a szobájában, két kezét a feje mögött tartotta (96. ábra), és lábát átvetette a széken (132. ábra).

6. Johnnak magas támlájú, karfás, kerekekkel ellátott forgószéke volt. A látogató egyszerű, támla- és karfa nélküli, szilárdan álló ülőalkalmatosságon foglalt helyet.

Figyelembe véve, hogy az emberi kommunikáció 60-80 százalékban nem verbális módon megy végbe, John ilyenfajta nem verbális kommunikációja óhatatlanul kudarcra volt ítélve. E probléma feloldása érdekében a következő elrendezés történt:

1. John íróasztala az üvegválaszfal elé került, amitől a szoba tágasabb lett, őt magát pedig jól láthatták a szobájába belépők.

2. A „vallatószéket” a sarokba állították, ami közvetlenebb érintkezést biztosított, és lehetővé tette, hogy szükség esetén a sarok részleges védőkorlátként szolgáljon.

3. Az üvegfalat füstszínű befújással tükörré varázsolták, ami lehetővé tette, hogy John kilásson, a többiek viszont nem nézhettek be. Ez a körülmény emelte John tekintélyét, és bizalmasabb légkört teremtett hivatali szobájában.

4. A szoba másik végébe kerek kávézóasztal és három, egyforma forgószék került, ami lehetővé tette, hogy nem hivatalos látogatások alkalmával munkatársai egyenrangúakként foglaljanak helyet.

5. Az eredeti alaprajz (163. ábra) szerinti elrendezésnél a látogató használhatta John íróasztallapjának a felét, a módosított tervrajz (164. ábra) után John teljes egészében birtokolta az íróasztal lapját.

6. Amikor John beosztottjaival beszélgetett, fesztelen, nyílt kéz-, láb- és tenyérgesztusokat használt, és alkalmazottai könnyed, jó természetű főnökként kezdték emlegetni.

Státusszimbólumok

A hivatali szobában itt-ott fortélyosan elhelyezett tárgyak szavak nélkül is ötletesen járulnak hozzá a tulajdonos tekintélyének, hatalmának növeléséhez. Néhány ezek közük

1. A látogatók ülőhelyeként szolgáló alacsony pamlagok.

2. Lelakatolt telefonkészülék.

3. Nagy érték hamutartó, amely úgy van elhelyezve, hogy a látogató nehezen férjen hozzá.

4. Külföldről származó cigarettatartó.

5. Az asztalon hagyott dossziék, „szigorúan bizalmas” felirattal.

6. Fényképekkel és a tulajdonos kitüntetéseivel, dicsérő okleveleivel borított fal.

7. Titkos zárral felszerelt, lapos aktatáska. - Nagyméretű, vaskosra tömött aktatáskát csak a tényleges munkát végzők hordanak magukkal.

Rangunk növeléséhez, hatalmunk és másokra gyakorolt hatásunk fokozásához csupán arra van szükség, hogy kigondoljuk, miféle hasonló trükköket, fogásokat alkalmazhatunk hivatalunkban vagy otthonunkban. A legtöbb vállalatvezető szobáját sajnálatos módon a 163. ábrához hasonlóan alakították ki; ritkán veszik figyelembe a szándéktalanul kisugárzott negatív, nem verbális jelzéseket.

Javaslom, hogy ki-ki tanulmányozza saját hivatali szobájának alaprajzát, és a fenti tájékoztatás birtokában hajtson végre pozitív változtatásokat, ha szükségesnek tartja.