4 Kéz- és kargesztusok

Tenyér összedörgölése

Múltkoriban meglátogatott minket egy barátnőnk, hogy a közelgő sítúra részleteit megbeszélje velünk. Beszélgetés közben hirtelen hátradőlt a székén, elmosolyodott, összedörgölte a tenyerét és felkiáltott: „Alig várom már, hogy mehessek!” Szavak nélkül pedig azt közölte velünk, hogy szerinte a kirándulás nagyszerűen fog sikerülni.

Az emberek tenyerük összedörzsölésével pozitív jelleg elvárásukat adják nem verbális módon tudtul. A kockajátékos tenyerében dörgöli a kockát annak jeléül, hogy biztos nyerésre számít, a konferanszié, tenyerét összedörzsölve, így szól közönségéhez: „Régóta várjuk már, hogy hallhassuk következő szereplőnket”, az izgatott üzletszerző büszkén lép be az ügynökség vezetőjéhez, megdörzsöli tenyerét és lelkesen jelenti: „Kaptunk egy nagy rendelést, főnök!”, a pincér pedig, aki zárás előtt kezét dörzsölve megkérdi: „Óhajt még valamit, uram?”, nem verbális módon közli, hogy borravalót vár.

A tenyér összedörzsölésének tempója jelzi, hogy várhatóan ki lesz a haszonélvezője a pozitív eredményeknek. Tegyük fel például, hogy házat akarunk venni és felkeresünk egy ingatlanügynököt. Elmondjuk, mit szeretnénk, mire az ügynök gyorsan összedörzsöli a tenyerét: „Tudok egy pont magának való helyet!” Az ügynök jelzi, hogy számítása szerint az eredmények a vevő javát szolgálják.

Image

38. ábra: „Micsoda üzletem van a maga számára!” „Alig várom már, hogy mehessek!”

De vajon mit éreznénk, ha nagyon lassan dörzsölgetné a kezét, azt állítva, hogy rátalált az ideális házra? Azt gondolnánk, ravaszkodik, át akar ejteni, és a várt eredményből inkább őneki lenne haszna. A kereskedelmi ügynököket arra tanítják, hogy ha termékekről vagy szolgáltatásokról adnak leírást reménybeli vevőiknek, és közben tenyerüket dörzsölik, feltétlenül gyors mozdulattal tegyék, nehogy a vevő gyanakodni kezdjen. Amikor a vásárló dörgöli a tenyerét és így szól az eladóhoz: „Lássuk csak, mit tud ajánlani!”, ezzel jelzi: számít rá, hogy jó minőségű árut mutatnak neki, és valószínűleg vásárolni is fog.

Apró figyelmeztetés: ha valaki téli fagyban a buszmegállóban áll és szaporán dörzsöli a tenyerét, nem feltétlenül azért teszi, mert számít a busz érkezésére. Egyszerűen fázik a keze.

Más ujjakhoz dörgölt hüvelykujj

Az ujjak hegyéhez, vagy a mutatóujjhoz dörgölt hüvelykujj általában a pénzvárás kifejező gesztusa. Üzletszerzők gyakran élnek vele: két ujjuk hegyét és hüvelykujjukat dörzsölik össze, és közben így szólnak vevőikhez: „40 százalékot megspórolok magának.” Van, hogy valaki hüvelykjét mutatóujjához dörzsölve fordul barátjához: „Adj kölcsön tíz dollárt!” Ez olyan gesztus, amit mindenképpen kerülni kell a szakmabelinek, amikor ügyfeleivel foglalkozik.

Összekulcsolt kezek

Eleinte bizakodó gesztusnak tűnik, mivel azok, akik használják, gyakran mosolyognak és elégedettnek látszanak. Egy ízben azonban találkoztunk egy kereskedelmi ügynökkel, aki részletesen elmondta, miként fulladt kudarcba egyik üzlete. Ahogy mindjobban belemélyedt a történetébe, észrevettük, hogy erősen összekulcsolja a kezét, ujjai kezdenek elfehéredni, és szinte teljesen egymáshoz tapadnak. Csalódott vagy ellenséges magatartást tükröző gesztusról volt szó.

Nierenberg és Calero összekulcsolt kezekkel kapcsolatos vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutott, hogy ez frusztrációs gesztus, amely visszafojtott, negatív magatartást jelent. A gesztusnak három fő formája van: arc előtt összekulcsolt kéz (39. ábra), asztalon nyugvó kéz (40. ábra) és ülő helyzetben ölben, álló helyzetben a törzs alján elhelyezkedő kéz (41. ábra).

39. ábra: Emelt helyzetben összekulcsolt kéz

40. ábra: Középhelyzetben összekulcsolt kéz

41. ábra: Alsó helyzetben összekulcsolt kéz

A kéztartás magassága és az egyén negatív kedélyállapotának foka között is van összefüggés, vagyis az egyénnel nehezebben lehet szót érteni, ha a 39. ábrán feltüntetett magasságban tartja a kezét, mint ha a 40. ábra pozitúráját követi. Mint minden negatív gesztusnál, itt is tenni kell valamit annak érdekében, hogy az illető ujjai szétnyíljanak, látható legyen a tenyér és a test frontális része, különben úgy tűnik, hogy a viselkedés ellenségességet sugall.

A „toronysisak”

E könyv elején azt állítottam, hogy a gesztusok - mint a szavak a mondatban - csoportosan jelentkeznek, és csakis abban az összefüggésben értelmezhetők, amelyben megfigyeljük őket, A „toronysisak” - ahogyan Birdwhistell nevezte - kivétel lehet a szabály alól, mert gyakorta használjuk elszigetelten a többi gesztustól. Az a helyzet, hogy olyan emberek, akik biztosak magukban vagy akik kevéssé, vagy egyáltalán nem gesztikulálnak, gyakran alkalmazzák ezt a kéztartást és ezzel magabiztosságuknak a jelét adják.

E figyelemre méltó gesztussal kapcsolatos megfigyeléseim, vizsgálataim azt bizonyítják, hogy gyakran használatos alá-fölé rendelt viszonyban, és hogy magányos gesztus is lehet, amely magabiztos vagy „nagyon okos vagyok”- magatartásra utal. Főnökök sűrűn használják ezt a kéztartást, amikor tanácsot vagy utasítást adnak beosztottjaiknak, s különösképpen gyakori főkönyvelők, ügyvédek, menedzserek és hasonlók körében.

42 ábra: A felemelkedő „toronysisak”

43. ábra: A leengedett „ toronysisak”

A gesztusnak két formája van. A felemelkedő „toronysisak” (42. ábra) a szokásos kéztartás, amikor véleményét vagy gondolatait fejezi ki hosszasan az illető. A leengedett „toronysisak” gesztusa (43. ábra) általában akkor használatos, amikor az illető inkább valakit hallgat, mintsem maga beszél. Nierenberg és Calero megfigyelése szerint a nők gyakrabban használják a leengedett „toronysisak” gesztusát, mint a felemelkedőét. Ha a felfelé tartott kúp kézhelyzethez a fej felszegése járul, az arckifejezés öntelt, fennhéjázó lesz.

A kúpalakgesztus pozitív jelzés ugyan, de pozitív és negatív körülmények közt egyaránt használatos, ami alkalmilag félre is magyarázható. A kereskedelmi ügynök például, aki reménybeli vevőjének mutatja be áruját, a beszélgetés során több pozitív gesztust figyelhet meg a vásárló részéről. Ilyen a nyitott tenyér, az előrehajlás, a feltartott fej stb. Tegyük fel, hogy az áru bemutatásának a vége felé a vevő kúp alakba illeszti az ujjait.

Ha e mozdulat egy sor más pozitív gesztust követ, és akkor észlelhető, amikor az ügynöknek sikerült eloszlatnia a vevő aggályait, e gesztussal kapta meg a végszót, hogy befejezze a megbeszélést, és számítva az üzlet létrejöttére, felvegye a rendelést. Ezzel szemben, ha a toronysisakgesztus egy sor negatív mozdulatot zár le - összefont kar, keresztbe tett láb, elfordított tekintet, a kéz ismételt archoz emelése -, és ha az áru bemutatásának vége felé a vásárló kúp alakot formál ujjaival, akkor ő maga már biztosan tudja, hogy nem ad le rendelést, és hogy le tudja rázni az ügynököt. A toronysisakgesztus mindkét esetben bizonyosságot jelent, ám az egyik pozitív eredményekkel, a másik pedig negatív következményekkel jár a kereskedelmi ügynök számára. A kúpgesztust megelőző mozdulatokból kikövetkeztethető a végeredmény.

Kéz-, kar- és csuklómarkolás

Az angol királyi család tagjai közül több kiváló férfiú arról nevezetes, hogy járás közben feltartja a fejét, előretolja az állát, s kezét a háta mögé téve, egyik tenyerével fogja a másik kezét. Nemcsak az angol királyi család él ezzel a mozdulattal, ez számos ország uralkodói családjában megszokott testhelyzet. Helyi viszonylatban a körletét ellenőrző rendőrtiszt, az iskola udvarán átsiető igazgató, a magas rangú katonatiszt, és más tekintélyes állást betöltő ember is használja e gesztust.

Ez tehát egy fensőbbséget, önbizalmat tükröző gesztushelyzet, Az illető öntudatlan bátorsággal felfedi mások előtt védtelen gyomor-, szív- és toroktájékát. Saját tapasztalatunk szerint, ha valaki nagyfokú stresszhelyzetben - laptudósítók kérdéseire válaszolva vagy csupán a fogorvos várószobájában ülve - ezt a testtartást ölti fel, feszültsége felenged, önbizalma megnő, sőt akár önkényeskedő fellépésre is képes.


44. ábra: Fensőbbséget-önbizalmat tükröző gesztus
45. ábra: Csuklót megragadó gesztus

46. ábra: A felső kar megragadása

Ausztrál rendőrtiszteken végzett megfigyelésünk bizonyítja, hogy azok, akik nem viselnek lőfegyvert, gyakran használják ezt a gesztust, és ilyenkor talpukon előre-hátra himbálják magukat. A lőfegyvert viselő rendőröknél csak elvétve látható ez a mozdulat, a csípőre tett kéz agresszív mozdulatát használják helyette (98. ábra). A fegyver alighanem önmagában is kellő tekintélyt kölcsönöz viselőjének, úgy ahogy a kéz-a-tenyérben gesztusra, mint a hatalom fitogtatásának eszközére, nincs szükség.

A kéz-a-tenyérben gesztust ne tévesszük össze a csuklót megragadó mozdulattal (45. ábra), amely reményvesztettséget jelez és próbálkozást az önuralom megerősítésére. Ebben az esetben a kéz igen feszesen markolja a másik csuklót vagy kart, mintha azok ütését próbálná megakadályozni.

Érdekes, hogy minél inkább méregbe jön az ember, hátratett kezét annál magasabb pozícióban ragadja meg. A 46. ábra alakja például erősebben törekszik önmérsékletre, mint a 45. ábráé, mivel már nem a csuklót, hanem a felső kart markolássza. Ebből a gesztusfajtából származnak olyasféle kifejezések mint „Fogd magad vasmarokkal!”. Kereskedelmi utazók gyakran folyamodnak ehhez a gesztushoz, amikor vevőhöz látogatnak és az előszobában kell várakozniuk. Silány próbálkozás ez idegességük leplezésére, ami feltehetően nem kerüli el a ravasz vevő figyelmét. Ha egy önuralmi gesztus kéz-a-tenyérben helyzetre vált át, megnyugvás, bizakodás kíséri.

Image

47. ábra: Kardigán-vagy mellénydöfködő
48. ábra: „Szerény véleményem szerint...”

Hüvelykujj-felmutatás

Tenyérjóslásban a hüvelykujj jellemerőre és az én erejére utal. A hüvelykujj nem verbális használata megegyezik ezzel: elsőbbség, fölény, sőt erőszak kimutatására használják. A hüvelykujj-gesztusok másodrangú jellegűek, valamely gesztuscsoport kiegészítő részei. A hüvelykujj felmutatásának gesztusa pozitív jelzés; gyakori a „rideg” főnök jellegzetes pózában, aki beosztottai előtt alkalmazza. Széptevő férfiak használják egy számbajöhető női partner jelenlétében, gyakori a gesztus elegáns, előkelő emberek között. Új, választékos ízlés ruhát viselők többször mutogatják hüvelykujjukat, mint az ócskább, divatjamúlt öltözékben járók.

Az elsőbbséget tükröző hüvelykujj-jelzés akkor a legszembetűnőbb, amikor az egyén ellentétes értelmű szóbeli közlést ad. Vegyük például az ügyvédet, aki az esküdtszékhez fordulva diszkrét, halk hangon így szól: „Tisztelt esküdtszék! Szerény véleményem szerint...”, miközben fölényes hüvelykujj gesztusokat használ, s hátraveti a fejét, hogy minél megvetőbb tekintettel nézhessen körül (48. ábra). Mindez azt az érzést kelti a bíróság tagjaiban, hogy az ügyvéd nagyképű, nem őszinte ember. Ha az ügyvéd szerénynek akarna mutatkozni, tesz egy lépést az esküdtek felé, zakóját kigombolja, tenyerét széttárja, s kissé előrehajol, hogy alázatos szerénységét kimutassa.

Image Image

49. ábra: Farzsebből kiálló hüvelykujj

50. ábra: Uralkodni vágyó nő

 

A hüvelykujj gesztus leggyakoribb megnyilvánulási formája a zsebből - időnként a farzsebből - kiálló hüvelykujj (49. ábra). Az illető rejtegető módszerrel igyekszik fölényes magatartását leplezni. Uralkodni vágyó vagy agresszív nők is használják: a nőmozgalom lehetővé tette számukra, hogy számos férfias gesztust és testhelyzetet átvegyenek (50. ábra). A hüvelykujj gesztus hívei gyakran előre-hátra hintázgatnak talpukon, hogy magasabb ember benyomását keltsék.

Image

51. ábra: Feltartott hüvelykujjhelyzet

Egy másik népszerű gesztuscsoport az összefont kar és a feltartott hüvelykujj (51. ábra). Kettős jelzés, amely egy védekező vagy negatív testtartásból (összefont kar), és egy nagyképű (hüvelykujjak által kinyilvánított) pózból áll. E kettős gesztust alkalmazó személy rendszerint a hüvelykujjával gesztikulál, és állás közben előszeretettel himbálja magát.

Image

52. ábra: „A nők!... azok mind egyformák!”

A hüvelykujj nevetségesség vagy tiszteletlenség jelzésére is szolgálhat, ha rámutatunk vele valakire. Az a fél például, aki odahajlik a barátjához, és ökölbe szorított keze hüvelykujjával a feleségére mutatva, így szól: „A nők!... azok mind egyformák!”, veszekedést provokál nejével. A hüvelykujj ezúttal mutatópálcaként szolgál, hogy nevetségessé tegye a szerencsétlen asszonyt. Következésképpen a hüvelykujjal való mutogatás idegesítően hat a legtöbb nőre, különösen, ha férfi csinálja. A nők ritkábban használják ezt a gesztust, ha néha mégis, akkor férjükkel, vagy általuk nem kedvelt emberekkel kapcsolatban.