KRONOLÓGIA

A BEHATOLÁS ELŐTT

622: Mohamed próféta emigrációja a „hidzsra” Mekkából Medinába, egyben a muzulmán időszámítás kezdete.

638: Omár kalifa elfoglalja Jeruzsálemet.

VII. és VIII. század: Az arabok hatalmas, az Industól a Pireneusokig terjedő birodalmat hoznak létre.

809: Hárún ar–Rasíd kalifa halála; az arab birodalom csúcspontja.

X. század: A virágzó civilizáció ellenére az arab birodalom politikai hanyatlásnak indul. A kalifák elvesztik a hatalmukat, amely a perzsa és török katonai vezetők kezébe kerül.

1055: A szeldzsuk törökök Bagdad urai.

1071: A szeldzsukok legyőzik a bizánciakat Malazgirtnél és elfoglalják Kis–Ázsiát. Egyiptom kivételével hamarosan az egész muzulmán Keletet az ellenőrzésük alá vonják.

A BEHATOLÁS

1096: Nicea szultánja, Kilidzs Arszlán szétveri a Remete Péter által vezetett franj hódító sereget.

1097: A franjok első nagy hadjárata. Beveszik Niceát és Dorülaionnál megverik Kilidzs Arszlánt. A maarrai emberevés.

1098: A franjok elfoglalják Edesszát, majd Antiochiát, és legyőzik a Karbuka, Moszul ura által vezetett muzulmán felmentő sereget.

1099: Jeruzsálem eleste, szörnyű mészárlások és fosztogatások. Az egyiptomi felmentő sereg kudarca. A damaszkuszi kádi, al–Harávi egy menekültekből álló küldöttség élén Bagdadba érkezik, hogy a muzulmán vezetőknek a behatolással szembeni közönyös magatartását ostorozza.

A MEGSZÁLLÁS

1100: Edessza grófja, Balduin épségben kikerül egy Bejrút közelében felállított csapdából, és Jeruzsálem királyává nyilvánítja magát.

1104: Muzulmán győzelem Harran alatt, a franjok keleti irányban történő terjeszkedésének megállítása.

1108: Különös ütközet Tel–Basernél: két iszlám–franj szövetség csap össze egymással.

1109: Tripolisz eleste kétezer napos ostrom után.

1110: Bejrút és Szaida eleste.

1111: Az aleppói kádi, Ibn al–Kasab felkelést szervez Bagdadban a kalifa ellen, hogy ellenlépéseket kényszerítsen ki a franj megszállás ellen.

1112: Tyr lakosainak dicsőséges ellenállása.

1115: A szíriai muzulmán és franj fejedelmek szövetsége a szultán által küldött sereg ellen.

1119: Ilgházi, Aleppó ura Szarmatánál szétveri a franjokat.

1124: A franjok beveszik Tyrt, ezentúl övék az egész partvidék, Aszkalón kivételével.

1125: Ibn al–Kasabot megölik az asszaszinok.

AZ ELLENCSAPÁS

1128: Sikertelen franj támadás Damaszkusz ellen. Zengi Aleppó ura.

1135: Zenginek nem sikerül bevennie Damaszkuszt.

1137: Zengi foglyul ejti Foulque–ot, Jeruzsálem királyát, majd szabadon bocsátja.

1138: Zengi sakkban tartja a franj–bizánci szövetséget. A saizári csata.

1140: Damaszkusz és Jeruzsálem szövetsége Zengi ellen.

1144: Zengi beveszi Edesszát, szétzúzva a négy keleti franj állam egyikét.

1146: Zengit meggyilkolják. Fia, Núraddin követi Aleppó trónján.

A GYŐZELEM

1148: Damaszkusz előtt kudarcba fullad a Németország császára, Konrád és Franciaország királya, VII. Lajos által vezetett újabb franj hadjárat.

1154: Núraddin uralma alá vonja Damaszkuszt, uralma alatt egyesítve a muzulmán Szíriát.

1163–1169: Küzdelem Egyiptomért. Győztese végül Núraddin helytartója, Sirkúh. Vezíri rangot kap, majd két hónap múlva meghal. Unokaöccse, Szaladin lép a helyére.

1171: Szaladin kinyilvánítja a fátimida kalifátus trónfosztását. Egyiptom egyedüli uraként összeütközésbe kerül Núraddinnel.

1174: Núraddin halála. Szaladin elfoglalja Damaszkuszt.

1183: Szaladin visszafoglalja Aleppót. Egyesíti uralma alatt Egyiptomot és Szíriát.

1187: A győzelem éve. Szaladin Hittin alatt, a Tibériai–tó közelében tönkreveri a franj seregeket. Visszahódítja Jeruzsálemet és a franj területek nagy részét. Hamarosan már csak Tyr, Tripolisz és Antiochia marad a megszállók kezén.

A MEGTORPANÁS

1190–1192: Szaladin kudarca Akra alatt. Anglia királyának, Oroszlánszívű Richárdnak köszönhetően a franjoknak sikerül visszafoglalniuk a szultántól több várost is, de Jeruzsálemet nem.

1193: Szaladin ötvenöt éves korában meghal Damaszkuszban. Néhány év polgárháború után birodalmát ismét egyesíti öccse, al–Adel.

1204: A franjok Konstantinápoly ellen vonulnak. A város ostroma, feldúlása.

1218–1221: A franjok újabb hadjárata Egyiptomba. Elfoglalják Damiettát s Kairó felé vonulnak, de al–Kamel szultán, al–Adel fia visszaveri őket.

1229: Al–Kamel átadja Jeruzsálemet II. (Hohenstauf) Frigyesnek, hatalmas méltatlankodási hullámot váltva ki az arab világban.

A KIŰZÉS

1244: A franjok végképp elveszítik Jeruzsálemet.

1248–1250: Franciaország királya, IX. Lajos hadjáratot vezet Egyiptomba, de legyőzik és foglyul ejtik. Az ajjúbida uralkodócsalád bukása, a mamelukok felemelkedése.

1258: Dzsingisz kán unokája, Húlágú mongol vezér beveszi Bagdadot, lemészárolja a lakosságot és meggyilkolja az utolsó abbászida kalifát.

1260: Az Aleppót, majd Damaszkuszt is elfoglaló mongol hadsereget végül Palesztinában, az Ain Dzsálút melletti csatában legyőzik. Bajbarsz a mameluk szultanátus élén.

1268: Bajbarsz visszafoglalja a mongolokkal szövetkezett Antiochiát. Mészárlások és rombolások.

1270: IX. Lajos Tunisz közelében meghal, hadjárata elmarad.

1289: Kaláun mameluk szultán elfoglalja Tripoliszt.

1291: Kaláun fia, Kalil szultán beveszi Akrát, véget vetve a franjok két évszázados jelenlétének a Keleten.