A római nép története a város alapításától 2 Titus Livius

NÉVMUTATÓ

Acerra - város a mai Nápoly közelében.

aedilis - főtisztviselő, felügyelt a közbiztonságra, a gabonaellátásra, később a középületekre, templomokra, a város nyilvános helyeire. Eredetileg plebeius tisztség volt (aedilis plebis), később választottak két aedilist a patríciusok közül is (aedilis curulis).

Aemilius-féle törvény - (Lex Aemilia), Mamercus Aemilius dictator javaslatára i. e. 434-ben hozott törvény, amely a censorok hivatali idejét másfél évben állapította meg (IV. 24.).

Alba - város és hegy, mintegy 20 km-re Rómától délkeletre, a hegy lábánál terült el az Albaitó.

áldozókirály - (rex sacrificulus), a királyok elűzése után alapított papi tisztség, azoknak a szertartásoknak az elvégzésére, amelyeket eddig a király végzett (IV. 2.).

Allifae - város Samniumban a Volturnus folyó partján.

ambarrusok - Gallia déli részén - a mai Loire és Rhône között - lakó kisebb nép.

Anagnia - a Rómától délkeletre lakó sabinok fővárosa.

ancile pajzsok - 12 pajzs; a monda szerint az első az égből hullott le, s ennek mintájára készítették a többit.

Antiochus - III. Antiochus szíriai király (ur. i. e. 223-187); i. e. 190-ben döntő vereséget szenvedett a rómaiaktól.

Anxur - (Terracinae), tengerparti város Rómától kb. 90 km-re délkeletre. A rómaiak i. e. 406ban foglalták el (IV. 59.).

arvernusok - nép Gallia déli részén.

as - régi római súlymérték (272 g) s az érc értékének megfelelő értékű rézpénz, a legkisebb római pénzegység.

Astura - latiumi folyó, amely Circeii és Antium között ömlik a tengerbe.

Atellana - a campaniai Atella városról elnevezett - később irodalmi műfajjá vált - népi bohózat, amelyben a színészek rögtönözve lépnek fel, egy-egy hagyományos népi figurát jelenítve meg.

aulercusok - Gallia északnyugati részén - a mai Szajna és Loire között - lakó nép.

auruncusok - Latium déli részében lakó nép.

ausonok - őslakos törzs Közép- és Dél-Itáliában.

Bellona - harci istennő, Mars felesége vagy nővére.

biturixok - jelentékeny nép, amely Gallia déli részén a Liger - a mai Loire - folyó mellékén élt.

boiusok - az egyik legnagyobb kelta törzs; a Po mellett telepedtek le (fővárosuk a mai Bologna), majd egy részük keletre vándorolt a Duna mellé.

Bolae - az aequusok ősi városa Latiumban, Rómától mintegy 27 km-re keletre.

Bovianum - város Samniumban, az ún. pentri samnisok fővárosa.

bruttiusok - Itália legdélibb részének lakói.

Brutus - Lucius Iunius Brutus - a zsarnok Tarquinius Superbus király elűzője, i. e. 509-ben az első római consul. Halálra ítélte és kivégeztette két fiát, mert részt vettek a Tarquiniusok visszahozására irányuló összeesküvésben (II. 5.).

Capitoliumi Játékok - évenként okt. 13-án Iuppiter tiszteletére tartott hálaadó ünnepség a gallusok megszállásától való felszabadulás emlékére.

Carmenta (v. Carmentis) - a monda szerint a Pelloponnészoszból Itáliába menekült Euander anyja (I. 7.), akit mint jós- és gyógyító istennőt tiszteltek. Szentélye a Capitolium délnyugati lejtőjén áll.

carnusok - az Alpok déli lejtőin lakó, kelta eredetű nép.

Cassius - Spurius Cassius, az i. e. 486. év egyik consula, aki, mint Livius elbeszéli (II. 41.), a hernicusoktól elvett terület felét a népnek akarta adni, ezért hivatali ideje lejárta után elítélték és kivégezték.

censor - rangban közvetlenül a consul után következő tisztviselő; két censor volt, akik ötévenként megállapították a polgárok vagyoni helyzetét (vagyonbecslés: census), s ennek alapján vagyoni osztályokba sorolták őket. Felügyeltek a közerkölcsökre, s joguk volt a méltatlannak ítélt senatorokat a senatusból kizárni. Ha az egyik censor meghalt, nem lehetett helyette másikat választani, sőt később ilyenkor társának is le kellett mondania, s új választást tartottak.

centuria - a) mintegy 100 főből álló katonai egység; b) vagyoni osztály, l. népgyűlés.

centurio - egy katonai centuria parancsnoka. (Kb. a századosnak megfelelő katonai rang.)

Ceres - a gabonatermés istennője. Szentélye az Aventinus-domb északi oldalán állott.

Claudiusok - makacsságáról és erőszakosságáról híres római nemzetség. 1. Appius Claudius Sabinus mint consul szembeszállt a néppel a Szent Hegyre történt kivonulás idején (Liv. II. 16. skk.). 2. Unokája, Appius Claudius törvénytelen eszközökkel i. e. 449-ben újraválasztatta magát mint decemvir, s végül börtönben halt meg (Liv. III. 32. skk.). 3. Appius Claudius, a néppel általában szembenálló consul, a „százkezű" censor; a Via Appia és az első római vízvezeték építője. Többször legyőzte a samnisokat és etruszkokat.

cliens - olyan jogilag szabadnak számító, szegényebb polgár, aki egy tekintélyesebb, gazdag patrícius (patronus) védelme alá helyezte magát, s ez őt szolgálataiért anyagilag támogatta és érdekeit képviselte.

cohors - a legio tizedrésze, kb. 500 főből álló katonai egység.

Collina kapu - (porta Collina) Rómának a Quirinalis dombnál levő kapuja.

colonia - a meghódított területeken - elsősorban katonai célból - szervezett polgári település.

Comitium - kis tér a Forumtól északra, a népgyűlések és törvénykezési eljárások színhelye.

consul - a királyok elűzése után, kb. i. e. 450-től, évente választott két római főtisztviselő, a legfőbb végrehajtó hatalom képviselői. Az éveket a consulok nevével jelölték.

Coriolanus - Cnaeus Marcius Coriolanus, plebeius-ellenes viselkedése miatt Rómából száműzték, i. e. 490 körül volscus sereg élén Róma ellen indult, de anyja és felesége könyörgésére visszavezette seregét (II. 40.).

Corneliusok - híres, plebeius és patrícius családokból álló, sok kiváló államférfit és hadvezért adó nemzetség. Híresebb tagjai, többek között, a Tolumnius veii királyt párviadalban megölő Aulus Cornelius Cossus (IV. 19.) és a Hannibalt Zamánál i. e. 202-ben legyőző Cornelius Scipio.

corvus - holló.

Cremera - a Tiberis kis mellékfolyója. Itt csalták tőrbe és semmisítették meg a Róma védelmére kivonult Fabius-nemzetséget az etruszkok i. e. 479-ben (II. 49.).

Cumae - ősi görög gyarmatváros Nápolytól kb. 15 km-re nyugatra a campaniai tengerparton.

Curia - tanácsház, Rómában a Forumon álló Curia Hostilia, a senatusi gyűlések helye.

Curius - Manlius Curius Dentatus mint consul i. e. 290-ben megverte a samnisokat, s 275-ben legyőzte Beneventumnál Pürrhoszt.

Curtius Mettius - a sabin nők elrablásának megbosszulására induló sabin sereg vezére, aki csata közben a későbbi Forum helyén levő mocsárba esett, de megmenekült. A helyet a hagyomány egyik változata szerint róla nevezték el (I. 12. 13.), a másik változat szerint a római Marcus Curtius-ról (VII. 6.).

curulisi hivatal - olyan magasabb állami tisztség, amelynek viselőjét megillette a sella curulis, az elefántcsonttal kirakott, díszes szék.

decemvirek - tíz patríciusból álló bizottság, amelyet Rómában i. e. 451-ben alakítottak consuli hatáskörrel - a törvények megszerkesztésére.

Deciusok - plebeius eredetű család. A két Publius Decius Mus - az apa i. e. 340-ben (VIII. 9.), a fiú 295-ben (X. 28.) - feláldozta magát a csatában a római sereg győzelméért.

denar (denarius) - római ezüstpénz, amely tíz ast vagy négy sestertiust ért.

dodonai Iuppiter - Dodona épeiroszi város, itt volt Iuppiter (Zeus) ősi jóshelye.

dologház - (ergastulum) olyan börtönszerű épület, ahová a mezei munkákat végző rabszolgákat éjszakára - vagy, ha vétkeztek, napközben is - megbilincselve bezárták.

duumvirek - kéttagú bizottság.

elősorok - (antesignani), a harcban a csatasorok előtt vitt hadijelvények őrizetére rendelt csapatok.

Epidaurus - a görögországi Peloponnészoszban levő város, ahol Aesculapius istennek híres szentélye és ligete volt.

Esquilinusi kapu - Róma keleti irányban nyíló egyik kapuja.

Etruria - tartomány Itália északnyugati részén (a mai Toscana), lakosai az etruszkok. Tizenkét város szövetségéből állt: Pisae, Fiesulae, Arretium, Cortona, Volaterrae, Vetulonia, Rusellae, Clusium, Volsinii, Tarquinii, Caere, Palerii.

etruszkok - Etruria fejlett kultúrával, kereskedelemmel, iparral rendelkező lakói, akik az i. e. VII. és VI. században egész Észak-Itáliát uralmuk alatt tartották. Az i. e. II. században hosszú küzdelmek után Róma leigázta őket; kultúrájuk - művészetük, politikai intézményeik s elsősorban vallásuk - erős hatása a római élet minden területén felfedezhető.

Fabiusok - sok kiváló államférfit adó ősi patrícius nemzetség, amely Herculestól származtatta magát. Tagjai közül Quintus Fabius Vubulanus két ízben volt consul (i. e. 485, 482), s jelentős győzelmeket aratott az aequusok és volscusok ellen (II. 41, 46.). Quintus Fabius Maximus több ízben volt consul és dictator; i. e. 310 körül több ízben legyőzte a samnisokat, meghódította Etruriát és Umbriát (IX. 33. skk.). Quintus Fabius Cunctator (megh. i. e. 230) a második pun háborúban halogató taktikájával megmentette Rómát. - Quintus Fabius Pictor (szül. i. e. 254 körül) történetíró, görög nyelven megírta Róma történetét a Város alapításától saját koráig, a második pun háború végéig.

Falernus - tengerparti vidék Nápolytól kb. 40 km-re északnyugatra.

faliscusok - etruriai nép, székhelyük a Rómától kb. 50 km-re fekvő Falerii.

Fenectani mező - vidék Latiumban.

Ferentina ligete - Ferentina ősi itáliai istennő, az Albai hegy lábánál levő ligetében volt a latin törzsek hagyományos tanácskozóhelye.

fescenniumi játék - az Itáliában aratáskor, menyegzők alkalmával szokásos pajkos, szabadszájú énekek, amelyeket az etruriai Fescennium városról neveztek el.

fetialis papok - 20 főből álló papi testület, amelynek feladata volt a más népekkel kapcsolatos ügyek (elégtételkérés, hadüzenet, fegyverszünet, békekötés, szövetség) vallási szertartások kíséretében történő lebonyolítása.

flamen - áldozópap. Testületük (flamines) 15 tagból állt, feladatuk volt az egyes istenek szolgálatát - naponkénti áldozat keretében - ellátni.

font - eredetiben: libra (325 g).

Fors Fortuna - a szerencsés véletlen istennője. Szentélye a Tiberis túlsó - jobb - partján állt.

Forum Boarium - Róma egyik kisebb foruma a Circus Maximus és a Tiberis között.

forumi párt - az alacsony származású nincstelenek tömege, akiket eddig kizártak a polgárok első öt osztályából, nem volt helyük a tribusokban, s akik Ap. Claudius segítségével i. e. 304ben bekerültek a tribusokba s a szavazásnál - nagy számuk miatt - érvényesíthették akaratukat.

főpap - (pontifex) a pontifex maximus vezetése alatt álló, először öt, majd később tizenöt tagú főpapi testület tagja, ők intézték a vallásügyet, állították össze a naptárt, s ők írták az évkönyveket (annales) is. A pontifex maximus nevezte ki a flameneket és Vesta papnőit.

frentanusok - samnis néptörzs Apuliától északra. Városuk, amelyet Livius itt (IX. 16.) nem nevez meg, valószínűleg Frentrum.

gabii köntös - a toga egy sajátos, Gabii város lakóitól átvett, áldozatoknál szokásos viselési módja: az áldozó a toga egyébként lecsüngő végeit övszerűen a dereka köré tekerte.

hadijelvény - a legio mai zászlónak megfelelő jelvénye, rúdra erősített aranyozott vagy ezüstözött sas.

Hercynai erdő - a Dunától északra fekvő erdő, hegyes vidék a mai Németország déli és keleti részén.

Herculaneum - feltételezhetően ősi samnis város (s nem azonos a Vezúv által i. e. 79-ben elpusztított campaniai várossal).

hetivásár - a római „vásárnap", a nyolcnapos hét pihenőnapja (nundinae), amikor a környékbeli földművesek bejöttek vásárolni a városba.

hispán kard - gyalogos harc közben használt rövid, hegyes kard. Említése itt (VII. 9.) - i. e. 362 táján - anakronizmus, mert a rómaiak sokkal később ismerkedtek meg a hispán fegyverekkel.

Ianiculum - Róma hét dombjának egyike, szemben a Capitoliummal, a Tiberis túlsó (jobb) partján.

iga - (iugum), két földbe szúrt lándzsára egy harmadikat erősítettek keresztben, hogy csak meghajolva lehetett alatta átmenni, s a legyőzött sereg katonáinak megszégyenítésként az alatt kellett elvonulniuk.

Inbrinium - csak itt, Liviusnál (VIII. 30.) előforduló földrajzi név, talán azonos a Tacitus által említett, aequus földön fekvő Imbriviummal.

interregnum - olyan időszak, amikor a főhatalom - haláleset vagy lemondás miatt - nem volt betöltve, s a patrícius senatorok közül választott férfi vette át a hatalmat interrex (időközi király) néven.

iugerum - területmérték, 2523 m², kb. 0,25 hektár.

Iuniusok - híres patrícius nemzetség. Tagja volt a királyokat elűző Iunius Brutus, vagy az i. e. 317- és 313-ban consuli, később dictatori tisztet viselő Iunius Bubulcus (IX. 30, 38.).

Iuppiter fülkéje - az a helyiség Iuppiter capitoliumi templomában, ahol az isten szobra állt.

Iuppiter Stator - (a sereg futását) Megállító Iuppiter.

jóspap - (haruspex) a csodajeleket, áldozatokat értelmező pap. A tisztség etruszk eredetű volt, viselői is az etruszkok közül kerültek ki.

Kalendae - a hónap első napja.

kegyeletsértés - (religio), a latin szó első jelentése: az istenek akaratának figyelembevétele, de jelenti a szertartások közben elkövetett hibát is. Ha bizonyos jelek azt mutatták, hogy az istenek akaratát megsértették, mindent elkövettek kiengesztelésükre, pl. megismételték egy főtisztviselő választását.

királyok - az ősi Róma hét királya, akik a hagyomány szerint a Város alapításától 243 éven át i. e. 753-tól i. e. 510-ig uralkodtak.

Kürosz - (ur. i. e. 559-529) a perzsa birodalom megalapítója. Hatalma tetőpontján egy csatában esett el.

labicusok - a Rómától mintegy 25 km-re délkeletre fekvő Labici, ősi latin város lakói.

Lakedaimón - Spárta városállam egyik elnevezése.

Larok - a ház és család védőistenei.

Latin út - (Via Latina) Rómából délkeleti irányban haladó, Latiumot átszelő nagy országút.

Latin Ünnepek - ősi latin eredetű, eredetileg Alba Longában, majd Rómában évenként megtartott ünnep. A consulok hivatalba lépésük napján tűzték ki az az évi ünnep időpontját, s megtartása előtt nem távozhattak Rómából.

Latium - ősi tartomány Közép-Itáliában, Etruria és Campania között. Lakói a latinok, akiknek városai - köztük Róma is - szövetséget alkottak, amelyen belül az i. e. IV. században Róma ragadta magához a vezető szerepet.

Latona - görög istennő, Apollo és Artemis anyja.

Laurentum - tengerparti város Latiumban. A monda szerint itt kötött ki az Itáliába érkező Aeneas.

Lautulae - volscus város Latium déli részén.

Lavinium - latiumi város, amelyet a hagyomány szerint Aeneas alapított, és feleségéről, Laviniáról nevezett el.

legatus - a hadvezér helyettese.

legio - 4-6000 főből álló katonai egység, amely 10 cohorsból, 30 manipulusból, 60 centuriából állt.

Lex Licinia - az i. e. 367-ben elfogadott Licinius-féle törvény, amely kimondja, hogy az egyik consult a plebeiusok közül kell megválasztani (VI. 42.)

Lex Trebonia - az i. e. 408-ban Trebonius néptribunus javaslatára hozott törvény, amely elrendeli, hogy a néptribunusok választását addig kell folytatni, míg a testület mind a tíz tagját meg nem választják. Tehát a testületnek nincs joga saját magát önhatalmúlag kiegészíteni (cooptatio).

libertinus (libertus) - felszabadított rabszolga, vagy annak már szabad állapotban született gyermeke.

liburnusok - a mai Horvátországban és Dalmáciában lakó nép.

libuusok - Észak-Itáliában élő törzs, nem biztos, hogy - mint Livius állítja - gallus eredetűek.

Licinius Macer - (i. e. I. sz.) történetíró: 27 könyvben írta meg Róma történetét.

lictor - a magasabb rangú állami tisztviselőt kísérő törvényszolga.

ligurok - számos törzsből álló nagy nép Észak-Itáliában.

lingonok - Észak-Galliában, a mai francia-belga határ vidékén lakó nép.

Livius Andronicus - (i. e. III. sz.), a római költészet első jelentős alakja; írt tragédiákat, vígjátékokat, s lefordította latinra ütemes versekben Homérosz Odüsszeiá-ját.

lovagok - (equites) régebben olyan gazdag polgárok, akik saját lovukkal teljesítettek hadiszolgálatot: később azokat sorolták a lovagrendbe, akiknek a vagyona egy bizonyos határt elért. Ezek az államtól kaptak pénzt lóvásárlásra és -tartásra. Minthogy a lovagrend tagjainak a száma meg volt szabva, nem minden, a vagyoni helyzete alapján idesorolt lovag kapott az államtól lovat is.

lovassági főparancsnok (magister equitum) - a dictator helyettese, akit megválasztása után ő nevezett ki.

Lua istenasszony - Saturnus leánya, a bűnhődés istennője, aki a csatatéren neki föláldozott fegyverekért bocsánatot adott a kiontott vérért.

macedon hatalom - a Balkán-félszigeten fekvő Macedonia ekkor, i. e. IV. században vált nagy, hódító birodalommá; uralkodója, II. Philippus i. e. 337-ben terjesztette ki uralmát egész Görögországra.

Maelius - Spurius Maelius, gazdag lovag, aki i. e. 439-ben saját pénzén vett gabonát osztatott ki a nép között. Quinctius Cincinnatus dictator, azzal a váddal, hogy egyeduralomra tör, törvény elé idéztette, s a népgyűlés előtt megjelent Quinctiust Servilius Ahala lovassági főparancsnok megölte (IV. 13-14.).

Maleventum (később Beneventum) - ősi város Samnium déli részén.

Manlius - 1. Caius Manlius (VII. 42.) ismeretlen, nem valószínű, hogy azonos a VI. 30-ban említett consuli jogkörrel felruházott katonai tribunusszal. 2. Marcus Manlius Capitolinus, ő akadályozta meg i. e. 390-ben, hogy a gallusok elfoglalják a Capitoliumot, később népbarát magatartása miatt azzal a váddal, hogy királyságra tör, halálra ítélték (VI. 14. skk.). 3. Titus Manlius Torquatus; háromszor volt consul és háromszor dictator, nagy győzelmet aratott i. e. 340-ben a latinokon (VIII. 9.).

Marcus Rutilus, Caius - négyszer volt consul, s i. e. 356-ban ő volt az első plebeius dictator (VII. 17.).

marrucinusok - sabin néptörzs Itália keleti részében.

Mars Gradivus - Gradivus: Mars isten egyik mellékneve: „elöljáró".

Mars-mező - szabad terület a Tiberis partján, Capitoliumtól északra, itt tartották a népgyűléseket.

marsusok - Rómától keletre lakó itáliai néptörzs.

Massilia város Galliában, a mai Marseille.

matrona - feddhetetlen hírű római családanya.

Matuta anya (Mater Matuta) - egész Itáliában tisztelt ősi istennő, a hajnal megszemélyesítője.

Mediolanum - az insuberek fővárosa a Padus folyó mellett: a mai Milánó.

Meduacus - észak-itáliai folyó - a mai Brenta -, amely Velence alatt ömlik az Adriai-tengerbe.

mérföld - a római mérföld 1,48 km.

mérő - eredetiben: sextarius (0,54 l).

messapiusok - a dél-itáliai Calabria - régi nevén Messapia - lakói.

Molossis - a görögországi Épeirosz északkeleti vidéke.

Moneta - Iuno egyik mellékneve, aki e néven a pénzverés istennője. A pénzverde Iuno Moneta capitoliumi szentélye mellett volt.

népek joga (ius gentium) - „nemzetközi jog", az idegenekkel való üzleti vagy politikai érintkezést szabályozó törvények, jogszokások összessége.

népgyűlés - Servius Tullius reformja előtt három, patríciusokból álló ősi tribus volt (Ramnes, Tities, Luceres), s e tribusok tagjai nemzetségek szerint curiákban egyesültek, ezeknek a gyűlése volt a comitia curiata. Servius Tullius (I. 44.) a polgárokat vagyonuk alapján hat osztályba (classis), s az egyes osztályokat - a katonai szolgálat szempontjából - századokba (centuria) sorolta, s az egész lakosságot lakóhelyük szerint városi és vidéki kerületekre (tribus) osztott fel. A centuriák gyűlésén (comitia centuriata) választották meg a magasabb rangú, a tribusok gyűlésén (comitia tributa) az alacsonyabb rangú állami tisztviselőket. Később a comitia tributa szerepe megnőtt.

néptribunusok - i. e. 494 óta a nép képviselői a senatusban. Számuk először kettő, később tíz volt. Személyük sérthetetlen volt, tiltakozásukkal bármely törvényt, határozatot, intézkedést érvényteleníthettek.

optimaták - a „legjobbak" (optimates), a későbbi időkben a néppel szemben álló konzervatív arisztokraták neve. Itt általában: a patríciusok.

Orcus - az Alvilág.

oscusok - Campaniában lakó néptörzs.

Ostia - Róma kikötővárosa a Tiberis torkolatánál kb. 20 km-re a Várostól.

ostromkoszorú (corona muralis) - nemesfémből készült katonai kitüntetés, az kapta meg, aki elsőnek ért fel az ellenséges várfalra.

Padus - a mai Po folyó.

paelignusok - Közép-Itáliában, Rómától keletre lakó néptörzs.

Palaepolis - görög alapítású város, neve csak itt, Liviusnál található, később összeolvadt a szomszéd Neapolisszal (Nápollyal).

Palatium - Róma egyik halma.

Pandosia - a) város a görögországi Épeiroszban, b) város a dél-itáliai Bruttiumban.

Papirius - Lucius Papirius Cursor, consul, majd i. e. 325-ben dictator. Több súlyos vereséget mért a samnisokra (IX. 5, 38, 40.).

parthusok - iráni néptörzs, amely i. e. 250 körül önálló birodalmat alapított a volt perzsa birodalom helyén. Az i. e. I. századtól kezdve Róma legveszélyesebb ellenfelei közé tartozott.

Patavium - észak-italiai város (a mai Padova) a Meduacus folyó mellett, Livius szülővárosa.

patrícius - az ókori Róma kiváltságos osztálya, közülük kerültek ki a magasabb rangú állami tisztviselők és a senatus tagjai.

Petelinumi liget - a Tiberis partján volt a porta Flumentanán kívül.

phalanx - tömör, igen sok sorból álló csatarend. A macedon mintájú phalanxot Philippus és Nagy Sándor alkalmazta: mélységben 16 sorból állt, amelytől az első sorban álló katonák 4-5 méteres lándzsái tartották vissza az ellenséget.

Philippus - több macedon király neve. II. Philippus (ur. i. e. 359-336), Nagy Sándor apja. - V. Philippus (ur. i. e. 221-179), a második pun háború idején lépett fel Róma ellen, de 197-ben súlyos vereséget szenvedett.

Picenum - Közép-Itália tengerparti vidékének neve.

Piso - Lucius Calpurnius Piso (i. e. 133-ban consul), az Annales című, hét könyvből álló történeti mű szerzője.

plebeiusok - a köznép (plebs) tagjai, szabad polgárok, viselték a közterheket, de - ekkor még jogokat nem élveztek.

polgári koszorú - tölgylombból font katonai kitüntetés; az kapta meg, aki a csatában megmentette egy polgártársa életét.

Pompeius - Gnaeus Pompeius Magnus (i. e. 106-48), államférfi, hadvezér. Fényes pályafutás után szembekerült Iulius Caesarral, s Pharsalusnál elvesztett csatája után menekülés közben orvul megölték.

Pomptinusi vidék - Latiumban Circeii és Tarracina között mintegy 50 km hosszúságban elhúzódó termékeny, mocsaras vidék.

Porsenna - etruszk király, aki az elűzött Tarquiniusok érdekében háborút indított Róma ellen (II. 12. skk.).

porta Flumentana - Rómának a Tiberis, a Mars-mező felé nyíló kapuja a Capitolium alatt.

praeco - hatósági kikiáltó.

praefectus - „elöljáró", olyan tisztviselő, akit valamilyen közérdekű tevékenység (gabonaosztás) intézésével, vagy egy terület, város kormányzásával bíztak meg.

praetor - az igazságszolgáltatást intéző tisztviselő, a távol levő consul helyettese.

proconsul - a consul helyettese vagy olyan consul, akinek megbízatását valamilyen okból hivatali éve lejárta után meghosszabbították. - Később: a római provinciák helytartóinak a címe.

propraetor - volt praetor, aki hivatali ideje letelte után egy évre valamelyik provincia kormányzója lett.

Publicola - „népbarát".

Publilius - Quintus Publilius Philo, consul, dictator, majd i. e. 337-ben az első plebeius praetor. Legyőzte a latinokat, ő foglalta el Palaepolist (VIII. 12, 15, 22.).

Pudicitia - a szűzies szemérem istennője.

punok - a Libanon vidékéről származó sémi nép, fővárosuk Karthágo volt. Birodalmuk az i. e. III. századtól kezdve Róma legnagyobb ellenfele.

pun háborúk - Karthágo és Róma háborúi a Földközi-tenger keleti részének uralmáért, amelyek Karthágo teljes vereségével végződtek. Az első i. e. 264-241, a második 218-201, a harmadik 149-146 között zajlott.

Pupinia - vidék Latiumban Róma és Gabii között.

Pürrhosz - (i. e. 307-272), a görögországi Épeiroszban élő molossus nép királya, aki Itáliába áthajózva, több veszélyes hadjáratot viselt Róma ellen.

Püthia - Apollo szentélyének papnője Delphoiban.

Püthói jósda - Apollo istennek a görög Delphi városban levő jóshelye, amelyet a monda szerint azután alapított, hogy itt legyőzte a Püthon nevű sárkányt.

Quadrigarius - Quintus, Claudius Quadrigarius (i. e. I. sz.) történetíró, megírta Róma történetét a gallusok betörésétől saját koráig.

quaestor - eredetileg a bíráskodás, majd az adó- és pénzügyek intézésével megbízott tisztviselő. A plebeiusok közül i. e. 410-ben választottak először quaestorokat (IV. 53.).

Quinctiusok - patrícius nemzetség. Titus Quinctius Capitolinus i. e. 471-439 között hatszor volt dictator. - Lucius Quinctius Cincinnatus, az „eke mellől elhívott dictator", i. e. 458-ban mentette meg az Algidus hegyen körülzárt római sereget (Liv. III. 19. skk.). - A lázadók kényszerű vezérévé lett. T. Quinctius (VII. 39.) talán azonos T. Quinctius Poenusszal, aki előbb lovassági főparancsnok, majd dictator volt (VI. 42, VII. 9.).

Quintilis - július.

Quirinus - az istenné nyilvánított Romulus, róla nevezték el Rómának a Capitoliumtól északkeletre fekvő egyik dombját, a Quirinalist.

Quirisek - a római polgárok.

raetusok - a Duna és az Alpok között elterülő Raetia tartomány lakói.

Regillus tó - Latiumban, mintegy 20 km-re Rómától, itt verte meg Aulus Postumius dictator a latinokat i. e. 496-ban.

Római Játékok (Ludi Romani) - a legrégibb római ünnep, több napig tartó ünnepség és circusi versenysorozat a Capitoliumi Iuppiter tiszteletére. A circusban tartott kocsiversenyeken a praetor vagy a consul adta meg a jelet az indulásra.

rorariusok - könnyűfegyverzetű katonák.

rostra - a latin rostrum (csőr, hajóorr) szó többes száma.

Rufulusok - a katonai tribunusok kétharmadát a népgyűlésen választották meg (tribuni comitiati), egyharmadát a hadvezér nevezte ki. Ez utóbbiakat nevezték Rufulusoknak (Rufuli).

Rumina - a szoptató anyák istennője. A neki szentelt vadfügefa, amely alatt, a monda szerint, Romulust és Remust szoptatta a nőstényfarkas, a római Comitiumon állott.

sabinok - Közép-Itália őslakói, hozzájuk tartoztak a latinok, umberek és a samnisok.

sallentinusok - Dél-Itáliában, Calabriában élő néptörzs.

salluviusok - Észak-Itáliában az Alpok és a Rhône között lakó, leghatalmasabb ligur törzs.

Salus - az egészség, az állami közjólét istene, szentélye a Quirinalis dombon állt.

samnisok - a Közép-Itáliában lakó sabinok egyik legjelentősebb törzse.

Saticula - város Samniumban, Capuától keletre.

Satricum város Latiumban, Antium mellett.

satura - itt még: rögtönzött, élcelődő jelenet, tartalmilag a szatíra későbbi irodalmi műfajának az őse.

Semo Saneus (v. Sangus) - eredetileg sabin istenség, később a latin Dius Fidiusszal azonosították; a hűség, az adott szó, az eskü istene. Szentélye a Quirinalis domb keleti oldalán állt.

Servius Tullius - (i. e. VI. sz.), a hagyomány szerint Róma hatodik királya.

sóbányák - sóbányák (ill. sóraktárak) voltak Ostia kikötőváros közelében s a Tiberis jobb partján, Veii mellett.

Solonium - vidék Latiumban Lanuvium és Ostia között.

Sora város Latiumban.

Stellatisi mező - vidék Campaniában.

Sulpicius - Caius Sulpicius Longus, háromszor volt consul, kétszer dictator, többször legyőzte a samnisokat (VIII. 37., IX. 24.).

szegélyes toga - az állami főtisztviselőket bíborszegélyes toga (toga praetexta) illette meg.

szőlőlugas (vinea) - katonai kifejezés: lugashoz hasonló, cölöpökre erősített vagy kerekeken gördülő, várostromnál használt védőtető.

Tarquinius - Tarquinius Priscus (i. e. VII. sz. vége - VI. sz. eleje), a hagyomány szerint Róma ötödik, Tarquinius Superbus (ur. i. e. 510-ig) pedig hetedik, utolsó királya.

Tatius - Titus Tatius, a hagyomány szerint a sabinok királya, majd Rómában Romulus uralkodótársa.

taurinusok - Észak-Itáliában a mai Cotti-Alpok nyugati lejtőin lakó nép.

teknősbéka (testudo) - tréfás, szemléletes katonai kifejezés; a) nagyméretű, kerekeken gördülő, deszkákból, gerendákból készült védőtető, b) harci alakzat: az ostromra induló katonák pajzsaikat szorosan összezárták, s így a menet jobb és bal oldalán zárt védőfalat, középen pedig a fejük fölött védőtetőt alkottak.

Théba - görög város Athéntól északnyugatra, mintegy részt vett a macedonok elleni háborúban, Nagy Sándor i. e. 335-ben leromboltatta.

Tifernum - város Umbriában a hasonló nevű folyó mellett.

tiltakozási jog (intercessio) - ez felhatalmazta a tisztségek viselőit, hogy hasonló állású vagy alacsonyabb rangú tiszttársuk valamely intézkedése ellen óvást emeljenek.

Tizenkéttáblás törvény - i. e. 450 körül a plebeiusok sürgetésére az erre a célra megválasztott decemvirek összegyűjtötték az alapvető köz- és magánjogi törvényeket, s ezeket, tizenkét táblára felírva, kifüggesztették a Forumon.

torony (turris) - több emelet magasságú, kerekeken gördülő deszka- és gerendaépítmény, amelyet ostromnál a város falához toltak.

törvénykezési szünet (iustitium) - nyilvános ünnep, gyász vagy az államot fenyegető súlyos veszedelem idején rendelték el.

triariusok - a mélységben három vonalra tagolt (principes, hastati, triarii) római csatarend harmadik sorában álló katonák.

tribunus - a) katonai tiszti rang, b) consuli jogkörrel felruházott katonai tribunus, c) néptribunus.

Tullus - Tullus Hostilius (i. e. VI. sz.) a hagyomány szerint Róma harmadik királya.

tunica - ingszerű, gyapjúból készült, valamivel a térden alul érő ruhadarab.

Tusculum város Latiumban.

tyrannus - az ókori görög városállamok diktátori hatalmú uralkodója.

umberek - a Közép-Itália keleti részében fekvő Umbria lakói.

Utens - folyó Umbriában, amely a mai Ancona mellett ömlik az Adriai-tengerbe.

utójáték (exodium) - egy-egy tragédia után - vagy később önállóan is - előadott rövidebb, mulattató tartalmú színmű.

ünnepélyes bevonulás (ovatio) - a győztes vezérnek jutalmul engedélyezett kisebb arányú diadalmenet, amelyben a sereg nem vett részt, s a vezér nem kocsin, hanem gyalog vagy lóháton vonult fel a Capitoliumra.

Valeriusok - sabin eredetű patrícius család. Marcus Valerius Poplicola részt vett a királyok elűzésében, Marcus Valerius Corvus hatszor volt consul, kétszer dictator. Párviadalban legyőzte az óriás gallust (VII. 25.), és döntő vereséget mért a samnisokra Suessulánál (VII. 27. skk.).

városfal (pomerium) - a Servius Tullius király által i. e. VI. sz.-ban épített ősi római városfal.

vendégjog - aki ezt megkapta, Rómában az állam vendége volt, s minden területen az állam jogi védelmét élvezte.

venetusok - a mai Velence vidékén élő nép. A hagyomány szerint (I. 1.) Trója eleste után Kisázsiából vándorolt be.

Vesta-szüzek - a Vesta istennő templomában égő örök tűzre felügyelő, szigorú szüzességi fogadalomra kötelezett papi testület tagjai. Aki fogadalmát megszegte, büntetésül élve temették el.

vestinusok - néptörzs Közép-Itália keleti részében.

Via Salaria - eredetileg a só szállítására szolgáló ősi út, amely Rómából keleti irányban Sabinumon át a picenumi Asculumig vezetett.

Vicus Longus - (Hosszú utca), a Quirinalis és a Viminalis domb között vezetett el.

Voltumna - etruszk istennő, az etruszk államszövetség védőistennője, szentélye Volsinii város mellett állt.

Volumnius - Lucius Volumnius, kétszer volt consul, s több ízben legyőzte (i. e. 307, 296.) a salentinusokat és samnisokat.

Vulturnus (v. Volturnus) - Campania legnagyobb folyója (a mai Volturno).

zsold - a senatus i. e. 406-ban határozta el, hogy az eddig saját költségükön szolgáló katonák az államtól zsoldot (stipendium) kapjanak.