Miután Elric háromszor hazudott jegyesének, Cymorilnak, miután nagyravágyó unokatestvérét, Yyrkoont ültette régensként Melniboné rubin trónusára, miután elbúcsúzott Rackhirtól, a Vörös íjásztól, ismeretlen földek felé indult, mert a tudást kereste. A tudást, amely hite szerint segíti majd úgy uralkodni Melniboné felett, ahogyan még senkinek sem sikerült.

De Elric nem számolt végzetével, amely próbatételek elé állította. Még azelőtt, hogy a Vak Hajóssal és a Sors Tengerén vitorlázó hajóval találkozott volna, élete, lelke és eszményei veszélybe kerültek.

Ufich-Sormeerben varázslók közötti félreértés marasztotta, akik akaratlanul csaknem a Fiatal Királyságok pusztulását okozták, mielőtt azok az Egyensúly szolgálatába állhatták volna. Filkharban szerelmi ügy miatt késlekedett, amelyről soha többé nem beszélt, egyszóval: kezdte megtanulni, mekkora hatalmat és fájdalmat jelent a Fekete Kardot hordozni, és ezért a tudásért drágán megfizetett.

Quarzhasaat sivatagi városában kezdődött az a kaland, amely évekre meghatározta sorsának útját...