A csaknem európányi kiterjedésű Brazília mérhetetlen területe évszázadokon át felderítetlen volt. A Délvidék vadonjait csak az indiánok és a vadállatok lakták. A legelső fehér expedíciók még csak indiánokat ejtettek foglyul, akiket munkára fogtak az ültetvényeken. Később sok aranykutató indult útnak Brazília belseje felé. A Golgota Sziklák – vagyis a Mato Grosso legendás aranylelőhelye (a felfedezők 1673-ban egy ízben megpillantották, de többé nem tudták megtalálni) – számtalan kalandvágyó embert csábított arra, hogy életét kockáztassa a veszedelmes vadonságban. Ezek az expedíciók sokszor két-három évig eltartottak, s nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy teljesen felderítsék Brazília nyugati részét, Goiás és Mato Grosso állam területét, ahol ma az új főváros, Brasilia áll.