A Francia história a XVI. századi
Franciaországban a hugenották viharos századában játszódó
nagyszabású, történelmi regényfolyam. Főhőse, Pierre de Siorac, a
szenvedélyes és gáláns lovag, a reneszánsz típusú, okos és nemes
lelkű katona-polgár-értelmiségi-arisztokrata figura, aki
lépten-nyomon veszedelmes és lebilincselő kalandokba keveredik.
Mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, ezáltal
Merle-nek alkalma nyílhat ár, hogy roppant mesterségbeli tudással
életközelbe hozza a francia történelemnek ezt az érdekes és
mozgalmas időszakát, fontos személyiségeket - királyokat,
hadvezéreket, főpapokat, főurakat, költőket, muzsikusokat, és
persze szépasszonyokat - elevenítve meg. A szoknya egyre csak
libben, röpül ebben a regényben, mely a Francia história újabb
kötete, s melyben Siorac márki fia játssza a főszerepet.
1607-1610-ig, IV. Henrik uralkodásának utolsó három esztendejében a
kor mintha csak a léhaságnak kedvezne. Egymást érik a lakomák,
bálok, táncjátékok, lépten nyomon szerelmi kalandok után futó
donjuanokban, ledér főrangú hölgyekbe, elnéző férjekbe,
semmirekellő királyi hercegekbe botlik az ember. De a látszat
mögött ott a valóság: cselszövések, összeesküvések közepette a
király két fronton harcol. Az országon belül a fanatikusokkal küzd,
akik tűzzel-vassal kiirtanák a protestánsokat, az országon kívül
pedig a vallási türelmetlenséget hirdető spanyolországi Habsburgok
egyeduralmi törekvései ellen lép fel.
A Francia história a XVI. századi
Franciaországban a hugenották viharos századában játszódó
nagyszabású, történelmi regényfolyam. Főhőse, Pierre de Siorac, a
szenvedélyes és gáláns lovag, a reneszánsz típusú, okos és nemes
lelkű katona-polgár-értelmiségi-arisztokrata figura, aki
lépten-nyomon veszedelmes és lebilincselő kalandokban kerevedik.
Mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, ezáltal
Merle-nek alkalma nyílhat ár, hogy roppant mesterségbeli tudással
életközelbe hozza a francia történelemnek ezt az érdekes és
mozgalmas időszakát, fontos személyiségeket - királyokat,
hadvezéreket, főpapokat, főurakat, költőket, muzsikusokat, és
persze szépasszonyokat - elevenítve meg.
A szoknya egyre csak libben, röpül ebben a regényben, mely a
Francia história újabb kötete, s melyben Siorac márki fia játssza a
főszerepet. 1607-1610-ig, IV. Henrik uralkodásának utolsó három
esztendejében a kor mintha csak a léhaságnak kedvezne. Egymást érik
a lakomák, bálok, táncjátékok, lépten nyomon szerelmi kalandok után
futó donjuanokban, ledér főrangú hölgyekbe, elnéző férjekbe,
semmirekellő királyi hercegekbe botlik az ember. De a látszat
mögött ott a valóság: cselszövések, összeesküvések közepette a
király két fronton harcol. Az országon belül a fanatikusokkal küzd,
akik tűzzel-vassal kiirtanák a protestánsokat, az országon kívül
pedig a vallási türelmetlenséget hirdető spanyolországi Habsburgok
egyeduralmi törekvései ellen lép fel.
A Francia história a XVI. századi Franciaországban a hugenották viharos századában játszódó nagyszabású, történelmi regényfolyam. Főhőse, Pierre de Siorac, a szenvedélyes és gáláns lovag, a reneszánsz típusú, okos és nemes lelkű katona-polgár-értelmiségi-arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes és lebilincselő kalandokba keveredik. Mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, ezáltal Merle-nek alkalma nyílhat ár, hogy roppant mesterségbeli tudással életközelbe hozza a francia történelemnek ezt az érdekes és mozgalmas időszakát, fontos személyiségeket - királyokat, hadvezéreket, főpapokat, főurakat, költőket, muzsikusokat, és persze szépasszonyokat - elevenítve meg. A szoknya egyre csak libben, röpül ebben a regényben, mely a Francia história újabb kötete, s melyben Siorac márki fia játssza a főszerepet. 1607-1610-ig, IV. Henrik uralkodásának utolsó három esztendejében a kor mintha csak a léhaságnak kedvezne. Egymást érik a lakomák, bálok, táncjátékok, lépten nyomon szerelmi kalandok után futó donjuanokban, ledér főrangú hölgyekbe, elnéző férjekbe, semmirekellő királyi hercegekbe botlik az ember. De a látszat mögött ott a valóság: cselszövések, összeesküvések közepette a király két fronton harcol. Az országon belül a fanatikusokkal küzd, akik tűzzel-vassal kiirtanák a protestánsokat, az országon kívül pedig a vallási türelmetlenséget hirdető spanyolországi Habsburgok egyeduralmi törekvései ellen lép fel.
A Francia história a XVI. századi Franciaországban a hugenották viharos századában játszódó nagyszabású, történelmi regényfolyam. Főhőse, Pierre de Siorac, a szenvedélyes és gáláns lovag, a reneszánsz típusú, okos és nemes lelkű katona-polgár-értelmiségi-arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes és lebilincselő kalandokban kerevedik. Mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, ezáltal Merle-nek alkalma nyílhat ár, hogy roppant mesterségbeli tudással életközelbe hozza a francia történelemnek ezt az érdekes és mozgalmas időszakát, fontos személyiségeket - királyokat, hadvezéreket, főpapokat, főurakat, költőket, muzsikusokat, és persze szépasszonyokat - elevenítve meg.
A szoknya egyre csak libben, röpül ebben a regényben, mely a Francia história újabb kötete, s melyben Siorac márki fia játssza a főszerepet. 1607-1610-ig, IV. Henrik uralkodásának utolsó három esztendejében a kor mintha csak a léhaságnak kedvezne. Egymást érik a lakomák, bálok, táncjátékok, lépten nyomon szerelmi kalandok után futó donjuanokban, ledér főrangú hölgyekbe, elnéző férjekbe, semmirekellő királyi hercegekbe botlik az ember. De a látszat mögött ott a valóság: cselszövések, összeesküvések közepette a király két fronton harcol. Az országon belül a fanatikusokkal küzd, akik tűzzel-vassal kiirtanák a protestánsokat, az országon kívül pedig a vallási türelmetlenséget hirdető spanyolországi Habsburgok egyeduralmi törekvései ellen lép fel.