sodorhat.

m hibájából i

hog sy ker

a ültem

maga id

m e? Legaláb

hibájából is b ez

ker t n

ültee

m ide? Legalább ezt ne

A legjobb példája ennek a

A szakítá

legjobb s és a valakir

példája enne e

k találás

a

. Eg

szakítás y

és a valakire kellje

találás.n beval

Egy

lanom, mert akko

kelljen r mé

beval g mélyebbr

lanom, mer e

t zuhanok

akkor mé, g mélyebbre zuhanok,

veszteség vagy csalódás után újbó

veszteség l kitesszü

vagy csaló k

d magunka

ás után

t a

újbó n

l -

kitesszük

még rosszabbu

magunkat an-

l leszek! Közbe

még

n pedig,

rosszabbu h

l l a

e megengede

szek! Közbe m

n ma-

pedig, ha megengedem ma-

nak a kockázatnak, fájdalomnak

nak a

, amit mos

kockázatnak, t átélünk. D

fájdalomnak,e a

amit most

gamnak

átélünk. De , hog

a

y igenis bűnt követte

gamnak, m

hog el

y , igen

igenis, az é

bűntn hibám

követte is

m ,

el, igen, az én hibám is,

válságban éppen az feszít mink

válságbaet

n , hog

éppeyn az

azt mondjuk

feszít mi ,

n több

ket, é

hogy azt

az é

mondjuk, n felelőssége

többé

m is, akko

az é rn megnyito

m

felelőssége maga

m is, m arra

akkor , hogy

megnyitom magam arra, hogy

nem akarunk bizalmat adni

nem , hinni, továb

akarunk

b élni

bizalmat , mer

adni, t megin

hinni, t

tovább élni,

átélhesse

mert megin m

t a bűnbánatot és vel

átélhessee a

m megtisztulást

a bűnbánatot ,

é azutá

s vele n a

a megtisztulást, azután a

csalódhatunk, megsérülhetünk. Amiko

csalódhatunk,

r mélyponton

megsérülhetünk

. va-

Amikor

fölemeltetést

mélyponton va-

. Miközben elfogadom

fölemeltetést a

. reáli

Mikö s

z bűntudatomat

ben elfogadom ,

a reális bűntudatomat,

gyunk, azt gondoljuk, ezt soh

gyunk a

, több

azt é nem akarju

gondoljuk, ezt k át

sohéalni. É

többs

é nem akarjuk elkezdhete

átélni. És k azonosulni az áldozattal

elkezdhetek

, ami együttérzéshe

azonosulni az

z

áldozattal, ami együttérzéshez

közben elárad egy erő bennünk

közben , hog

elárady de

egy! Valamiér

erő

t m

bennünk,égis-

hogy de!

vezet

Valamiért m .é A

gi z

s- empátia pedig motiválttá

vezet. Az , csel

empátieakvőké

pedi p

g essé tesz. Ú

motiválttá, j

cselekvőképessé tesz. Új

csak megéri. Érdemes valakine

csak

k bizalma

megéri.

t adni

Érdemes . Megér

valakinei meg

k

-

bizalmat adni.

érzelmeke

Megéri meg- t hoz. Kiderül, hogy a

érzelmeke re

t áli

hoz.s bűntuda

Kiderül, t az

hog egyi

y a k

reális bűntudat az egyik

bocsátani. Kedves ismerősöm me

bocsátani.gszülte

Kedve a

s harmadi

ismerősö k babáját

m megsz. ülte a harmadi kulcs

k

a annak

babáját.

, hogy kikerülj

kulcs eak abbó

annakl, az állapotból

hogy kikerü ,

lj amibe

ek

n

abból az állapotból, amiben

Azt mondja nekem néhán

Azty héttel

mondj akésőbb

neke ,

m hogy Feri

néhány , olya

héttel n

később, hogy

megeshet

Feri, olyan , hogy önsorsrontó magatartássa

megeshet, hogy

l is büntete

önsorsrontó m ma-

magatartással is büntetem ma-

érdekes, a szülés után mindi

érdek g

e a

s, z

at gond

szülé o

s lo

utm

á ,

n hogy ez

mindig t soh

azt ga

ondolom, hogygam

ezt . Éppe

soha n a reális bűntud

gam. at átélés

Éppen e

a vezethe

reális b t e

űnt l a

ud megbo

at

-

átélése vezethet el a megbo-

többet. Néhány nap múlva azt

többet. , hogy

Néhán ne

y m

na elképzelhetetlen

p múlva azt, hog . y nem

csátás kikényszeríthetetle

elképzelhetetlen.

csánt világába

ás

. A fölismer

kikényszeríthetetle t

n felelőssé-

világába. A fölismert felelőssé-

Amikor kijövök a kórházból

Amiko azt

r

, hog

kijövöky lehet

a

, hog

kórházbóyl jövö

azt, k

hogy lehet,

g

hog ün

y k tartás

jövök

t adhat és g megerősödéshe

ünk tartást

z vezethet

adhat és

. Reális

megerősödéshez vezethet. Reális

még. Most meg, hogy tulajdonképpe

még. Most

n szülhetné

meg, hogy

k még egyet

tulajdonképpe. n szülhetnék mlehet-

ég

e a

egyet z

. az önbecsülés, ami

lehet- csa

e az k a

az szép, értéke

önbecsülés, s és

ami iga

csaz o

k al- szép, értékes és igaz ol-

dalunkhoz kapcsolódik? Az nem

dalunkhoz önbecsülés, hane

kapcsolódik? Az m

n rész

em ö -nbecsülés, hanem rész-

346

346

347

347

Pál Ferenc

Kilátás a szakadékból

becsülés. Az önbecsülést nem szilárdíthatja meg valaminek

ni akarás általában a kiengesztelődés hiányához vezet, a

a tagadása, sem önmagunk idealizálása.

bosszúvágynak, az indulatoknak a rögzüléséhez. Ha azon-

ban a jövőre irányultan emlékezésbe fogok, egyszer csak a

7. Miközben elveszítünk valamit, ismerjük föl, hogy mit

visszatekintésből kiengesztelődés, megbékélés fakadhat.

kaptunk! Miközben elvétetik tőlünk valami, kapunk vala-

mit, mégpedig azon a területen is, ahol a veszteség ért. Ami-

8. Amikor gyönge vagyok, akkor vagyok erős. Egy mély-

kor átélem azt, hogy elhagy valaki, meghal valakim, kirúg-

ponton átélhetjük a saját vereségünket is. A saját élethely-

nak az állásomból, akkor szeretnék ragaszkodni a múlthoz,

zetünket, sőt önmagunkat is kudarcként élhetjük meg. De

a múltamhoz. Ám minél inkább ragaszkodom hozzá, annál

vajon kinek van kedve egy csődtömeggel azonosulni? A hő-

inkább eltűnik a jelen meg a jövő. Minél inkább próbálom

söknek szeretünk drukkolni, nem? Szívesen állunk a győz-

fönntartani a múltbéli magamat, annál inkább eltűnök a je-

tesek oldalára. Ha tehát belekerülök ebbe a helyzetbe, és

lenből, és csak vegetálok. Ha elengedem a múltat, és azt

nem azonosulok a vesztessel, aki én vagyok, hogyan fogok

mondom, nézzük, mit tehetek most, egyszer csak a múlt

tovább élni? Szeretnék a győztessel azonosulni - de az nem

kezd visszatérni. Most már elkezdhetek azokból az értékek-

én vagyok. Annak a záloga, hogy győztes legyek, az, hogy

ből élni, amelyek a múltban az enyémek voltak, és látszólag

tudjak azonosulni a vesztessel. Hogy elfogadjam: ez a vesz-

már nem lehetnek azok. A fájdalom mellett a hála érzése is

tes most én vagyok. A gyönge, vereséget szenvedő maga-

eltölt. Milyen szép volt! Az, ami már nincs többet, és soha

mat elfogadni éppen hogy bátorságra, erőre vall. Ha ellépek

többé nem is lesz. Ebben a pillanatban kezdem jól érezni ma-

az esendő magamtól, az a gyöngeségem jele.

gam. Ha tehát meg akarom menteni a múltamat, akkor itt az

Ide tartozik az is, hogy szeretnénk önmagunkat kézbe

ideje, hogy elkezdjek a jelenben a jövő számára élni.

venni, a saját sorsunkat irányítani, cselekvőnek lenni. Ám ha

Amikor valaki úgy próbál szabadulni a múlttól, hogy azt

az életemet a kezembe veszem, gyakran fogom átélni, hogy

el akarja felejteni, közben éppen hogy megmaradnak, meg-

sok minden nem sikerül. Ezek mind-mind kihívások arra

őrződnek benne az indulatok, a fájdalmak, a sebzettsége, a

nézve, hogy azonosuljak egy vesztessel, akiből éppen ezál-

haragja, a bosszúvágya. Történelmi méretekben is jól lehet

tal lesz győztes. Óriási emberi teljesítmény, amikor egy szü-

látni, hogy a visszatartott indulatok iszonyatos erővel föl-

lő beismeri önmaga és a gyerekei előtt mindazt, amit hely-

lángolnak, és nem értjük, honnan jöttek. El voltak ásva, el

telenül tett velük kapcsolatban. Gyógyítóan, életadóan pedig

voltak fojtva, és most elemi erővel törnek föl. Ezért a felejte-

az hat, amennyiben miután elismerte a gyöngeségét és kife-

348

349

Pál Ferenc

Kilátás a szakadékból

jezte a sajnálatát, nem tesz hozzá semmit. Nem magyaráz-

kodik, nem okoskodik, nem értelmezi a történeteket, nem

gégék elkezdik üldözni, és nem hagynak neki nyugtot. így

mentegeti magát, hanem megáll nemcsak a gyerekei, de a

idővel szinte teljesen beleragadhatunk abba, ami elől szeret-

gyöngesége előtt is. Hősies vállalkozás.

tünk volna elmenekülni.

Visszaemlékezve arra, amit elveszítettem, rádöbbenhetek,

hogy valamiképpen sikerült meg is őriznem azt. Édesanyám

9. Egymással ellentétes érzések mögött magamra eszmé-

halála után úgy döntöttem, hogy érdemes volna őt jól meg-

lek. Amikor mélyponton vagyok, átélem azt, hogy egymás-

siratnom, rendesen elgyászolnom. Elővettem a fényképeit,

sal ellentétes, egymást kizárőnak ható, de nagyon erőteljes

és nézegetni kezdtem őket. A gyerekkori képeket, az esküvői

érzések egyszerre vannak bennem. Amikor meghal valaki,

fotóit, azokat, amelyeken együtt szerepeltünk, és addig-ad-

aki fontos volt számomra, és az egyik pillanatban azt kíván-

dig forgattam a fényképeket, míg el nem sírtam magam.

nám, hogy jöjjön vissza, hogy elmondhassam neki, mennyi-

Azon a képen, amely a könnyeimet elindította, anyukám ki-

re szeretem, a másik pillanatban meg a sérelmeim jutnak

csi gyerekként volt látható, és meglepetésemre nagyon ha-

eszembe, és dühös vagyok, hogy már nem kaphatok jóváté-

sonlított ahhoz, ahogyan én néztem ki azonos életkorban. Ez

telt. Egyik pillanatban tehát haragszom rá, a másikban pedig

a kép egyszerre jelenítette meg és tárta föl számomra, hogy

vágyakozom utána. Amikor szétszednek bennünket ezek az

őt valóban elveszítettem, és hogy mennyire közel áll hozzám

indulatok, akkor megsejthetünk valakit az indulatok mögött.

és mennyire hasonlítok rá. Ugyanabban a pillanatban, ami-

Önmagunkat.

kor az érzelmek és a fájdalom szintjén is tudatosult bennem,

hogy ő nincs többé, eszméltem rá a fényképet nézve, hogy

Hogy nem csak az vagyok, aki most átéli ezt az indulatot,

dehogy nincs! Ezen a képen mintha én lennék! Akkor mer-

szégyent, félelmet vagy fájdalmat - ezen túl vagyok valaki.

tem csak elbőgni magam, amikor az ebből fakadó bizton-

ságérzet csírájában ott volt már bennem, hogy akkor még-

10. Együtt lehetek azzal, amit elveszítettem. A veszteségem

sem veszítettem el teljesen, mert bennem valamiképpen

tudatosítása a megőrzés módja. A nagyon nehéz élethelyze-

megőrződött. Ahogy pedig teltek a hetek, hónapok, évek, rá-

tekben általában veszteségélményben is részünk van, és ért-

jöttem, hogy amit édesanyámban szerettem, azt képes va-

hető módon igyekszünk minél messzebbre menekülni en-

gyok továbbvinni. Az általam szeretett tulajdonságait a

nek átélése és tudatosítása elől. Ám ezekben a pillanatokban

magam tulajdonságaivá is tehetem. Magamban megpillant-

rendre az derül ki, hogy aki el akar menekülni, azt a veszte-

hatom őt. Néha, miközben teszek valamit, amit ő csinált, tu-

350

351

Pál Ferenc

Kilátás a szakadékból

datosul bennem, hogy ezt az anyukámtól már sosem kapom

a szakítás vagy válás után a háborúzást, marakodást, a má-

meg - miközben én megteszem másoknak. Ilyenkor csodál-

sik felelőssé tételét, szidalmazását vagy megvetését választ-

kozom rá, hogy ennél jobban nem is őrizhettem volna meg,

juk, az rövid távon adhat némi életerőt, hosszú távon azon-

akit elveszítettem.

ban a fejlődésünk súlyos akadályává válik, mert akit, amit

igyekszünk eltávolítani magunktól, az egyre tartósabban az

11. Bele kellene mennünk a veszteségbe, hogy kijöhessünk

életünk része marad. Búcsúzni vagy békével lehet, vagy se-

belőle. Éppen hogy befelé kell mennünk, hogy azután kifelé

hogy! Ha egy veszteségünk fájdalmát merjük átélni, az nem

jöhessünk. Ha próbálunk kifelé jönni belőle, még mielőtt ala-

tart örökké, míg ha elkerüljük a fájdalmat, akkor életünk vé-

posan, tisztességesen eljutottunk volna a mélyére, akkor so-

géig menekülő szökevénnyé válhatunk.

sem szabadulunk tőle. Ha azonban befelé megyünk, akkor

Egy férj és feleség járt hozzám a kapcsolati problémájuk-

egyszer csak a közepére érünk, és lehetőségünk nyílik túljutni

kal. Hónapok teltek el, és nagyjából eljutottunk oda, ahol

rajta. Ha el akarjuk kerülni a gyászt, a gyász nem kerül el min-

már elviselhető volt számukra az élet. Azt mondta a feleség:

ket. Ha belemegyünk a veszteségbe, akkor az is tudatosulhat

jó, rendben, most már abbahagyhatjuk, mert ez így egész

bennünk, hogy ez sem tarthat örökké. A szomorúságunk is

tűrhető, de én még egyszer hadd jöj ek el hozzád! El is jött,

múlandó. Egyszer csak eljutunk egy pontra, és azt mondjuk,

és azt mondta: „Tudod, nem akartam elmondani a férjem

hogy ennél rosszabb már nem lehet. Lehetetlen, hogy ennél

előtt, de tulajdonképpen arra gondoltam, ahogy haladt elő-

rosszabb legyen! Pilinszky János ezt úgy nevezte, hogy a mély-

re a folyamat, hogy te engem becsaptál! Úgy gondoltam, ha

pont ünnepélye, mert innen már kifelé, fölfelé vezet az út.

ráveszem a férjemet, hogy eljöjjünk hozzád, akkor te majd

Ha valaki elválik a házastársától arra hivatkozva, hogy

rávilágítasz arra, és megmondod neki, hogy ő mit csinál

neki ebből elege van, az, ami miatt elvált, valószínűleg vissza

rosszul. És te erre nem voltál hajlandó. Ezért nagyon dühös

fog köszönni a következő kapcsolatában vagy az élet egy

voltam rád, és arra gondoltam, hogy nem volt értelme hoz-

más területén, ugyanis ő azon a problémán nem ment ke-

zád jönni!" Tehát akár a párterápiát is fölhasználhatjuk arra,

resztül, azt még nem múlta fölül. Nem tanult meg, nem ol-

hogy elrejtőzzünk magunk, a fájdalmaink és a fejlődésünk

dott meg valamit abban a kapcsolatban, így a mélyebb meg-

elől.

értés még hátravan. Minden ilyen értelemben vett

kudarcunknak, vereségünknek van egy oldala, ami ránk vo-

12. Az, amit nem akarunk átélni, segít az életre. Amikor

natkozik, és az ezzel való munkát el kellene végeznünk. Ha

begyünk vagy sodródunk bele egy válságba, egy kritikus

352

353

Pál Ferenc

Kilátás a szakadékból

helyzetbe, akkor természetes módon föltesszük maguni

nyei legyenek, de úgy tűnik, néha a megrázkódtatás az

a kérdést, hogy miért kell ezt nekem megélnem? Miért kell

egyetlen út, hogy felfogjunk valamit. Azonban, ha egy ha-

ezt nekem végigcsinálnom? Ha valaki rutinos szakító, azt éli

sonló élményt átélt ember megreked a fájdalmában, akkor

át, hogy most a huszonhetedik nyüglődésem következik, és

gyógyításra-gyógyulásra szorul, arra, hogy mellé álljunk.

stopperrel tudja, hogy mikor lesz jobb. Nem lehet valahogy

Hiszen egy megrázó esemény lehet túl sok, több, mint amit

rövidíteni? Nincs erre valami trükk? És nincs. Nem lehet

valaki elbír.

megúszni. Éppen az akár nagyon fájdalmas, negatív,

Egy másik történet. Papokkal ültem egy körben, és igye-

szörnyűséges élmény hordozhatja azt az erőt, azt az esszen-

keztünk lerajzolni azt, hogy a papság felé vezető úton melyik

ciát, ami által a személyiség elkezd alakulni, változni, fej-

volt a legfontosabb gyerekkori élményünk, ami meghatáro-

lődni. A leggyötrőbb szenvedés hozhatja fölszínre a legmé-

zóvá vált számunkra. Erdélyből is volt köztünk valaki, aki-

lyebb vágyainkat. Ezért nem lehet megúszni, és nem is

nek a rajzán egy csomó kis pötty szerepelt. „Ezek voltunk

érdemes. Most elsősorban a szembenézés fájdalmára gon-

mi, hittanosok" - mondta. A pöttyök előtt egy kör látszott -

dolok, az életeseményeink feldolgozásával, önmagunk mé-

ő volt a papunk. „Bizony, talán 11 éves voltam, amikor a mi

lyebb megértésével együtt járó szenvedésre. Aki nem akar

atyánk Székelyföldön elmondta azt, hogy őneki a papság mit

szenvedni, a legtöbb, amit ezért megtehet, hogy megtanul

jelent" - mesélte, majd rámutatott egy kis pöttyre: „Ez va-

szenvedni. Ez azonban nem minden.

gyok én, a kis pötty, aki akkor elhatározta, hogy ő egyszer

Egy főnővér mesélte, hogy a nőgyógyászaira egy napon

nagy karika lesz." Ekkor a csoportvezető így szólt: „Á, tehát

kimondhatatlanul gyönyörű ruhában, elegánsan, büszke tar-

az atya kedvet csinált neked a papsághoz!" Mire ő ránézett,

tással vonult be egy hölgy - abortuszra érkezett. Meg is tör-

de úgy, mint aki nem hiszi el, hogy tényleg ezt hallotta: „De-

tént a beavatkozás, ám annak következtében az orvosnak

hogy csinált kedvet! Abban a korszakban az igaz papok bör-

közölnie kellett vele, hogy többé nem lehet gyereke. Azt

tönben ültek Erdélyben! Kedvet a papsághoz? Hát azt nem

mondta a nővér, hogy ő olyan üvöltést életében nem hallott,

csinált! De nagyon hitelesen beszélt róla." Érthető, hogy a

mint ami ennek a nőnek a torkából kiszakadt. Amíg él, nem

pszichológus úgy gondolta, nyilván azért lesz valaki pap,

fogja elfelejteni, ahogy ez a valaki, aki néhány órával azelőtt

mert kedve van hozzá. De lehet az életet másképpen is néz-

méltóságteljesen, majdhogynem gőgösen vonult be, most az

ni. Ez a férfi olyan világban lett pap, ahol ezzel a hivatással

ágyon fekve üvöltött kétségbeesésében. Természetesen sen-

a% volt esélye elkerülni a börtönt. A lelki atyám mondta an-

kinek sem kívánom, hogy ilyen fájdalmas, szívszorító

nak idején, hogy őt úgy búcsúztatta el a pályaudvaron az

é l m é -

354

355

Pál Ferenc

Kilátás a szakadékból

édesanyja, hogy szervusz, fiam, aztán a börtönben is legyél

iriáris bátor vagyok. Nemegyszer a félelem az egyetlen ösz-

tisztességes! Mert tudta, hogy ha az ő fia elkötelezett pap

tönző erő, ami kilendít bennünket abból az állapotból, ami-

lesz, nagy valószínűséggel börtönbe fog kerülni, ez nem is

ből addig nem tudunk kikerülni, mert hatékony cselekvésre

kérdés. Vannak tehát olyan helyzetek, amelyek nagyon fáj-

indít, és egyszer csak valahonnan megérkezik hozzá az erő

dalmasak és embert próbálók, és mégis éppen általuk vál-

is. A félelem tehát a fejlődés előszele.

hatunk többé, igazabbá, önmagunkká.

Sokszor egy erőteljes negatív élmény hosszú idő óta az

14. Menedékeink idővel börtönné válnak. Amikor próbá-

első olyan tapasztalásunk, amelyben a személyiségünk egé-

lunk egy helyzetet megúszni, mert fájdalmas, és nem eljutni

sze részt vesz. Gyakran éppen azért válik a megerősödés for-

addig az élményig, amit pedig érdemes volna megélni, mert

rásává, mert képes a teljes valónkat átjárni és mozgósítani.

abban van az erő, akkor megpróbálunk kompromisszumo-

Különben szétesettek vagyunk, alig tudjuk, hogy kik va-

kat kötni. Kiegyezni valamivel. Menedéket találni. Ilyenkor

gyunk, hogy mit kéne tennünk, bizonytalanok vagyunk,

gondoljuk például azt: „Az utolsó esélyem, hogy elmegyek

sodródunk, lézengünk. Még nem érezzük elég rosszul ma-

valakihez, hogy mondja meg, mit kéne csinálnom." Ha azon-

gunkat. De amikor végre valami teljesen elborít minket,

ban a segítő jól teszi a dolgát, akkor elkísér a felelőssé-

meglepő módon akkor találunk magunkra. Akkor kialakul

gemhez és az alkalmasságomhoz, és nem rejt el. Nem ad

valami egység, valami rendezettség és irányultság, bár ezt

menedéket, hanem bízik bennünk. Különben hamis bizton-

egy fájdalmas negatív élmény hozza ki belőlünk.

ságérzetet ad nekünk, hamis menedéket. Az életünkben ren-

geteg hamis menedéket építünk. Amikor elkerülünk egy

13. A félelem tudatosítása a bátorság fontos lépése. Az

őszinte beszélgetést. Elkerülünk egy konfliktust. Elkerülünk

olyan helyzetekben, amikor mélyponton vagyunk, megje-

olyan helyzeteket, amelyeket pedig vállalnunk kéne. Ami-

lenik a félelem. Félünk, szorongunk, néha rettegünk. Ezt

kor ezeket elkerüljük, hamis menedékbe bújunk, és azt gon-

nem nagyon kerülhetjük el. Ameddig valaki nem mer szem-

doljuk, hogy most sikerült magunkat megmenteni. Ezért na-

benézni azzal, hogy most éppen fél, addig lehet, hogy nem

gyon hasznos, amit nagyböjtben teszünk. Olyan helyzetekbe

is tudja összeszedni magát, mozgósítani az erejét. Tehát ér-

hozzuk magunkat tudatosan és akaratlagosan, amelyekbe

dekes módon lehetséges, hogy bár egyáltalán nem érzem

tulajdonképpen az élet nem kényszerít. Vagyis hajlandók

magam bátornak, pusztán csak annyit tettem, hogy

vagyunk éhezni, bár volna mit ennünk. Hajlandók vagyunk

b e i s m e -

rem, hogy

valakiért fáradni, bár éppen pihenhetnénk is. Olyan hely-

f é l e k , ezzel máris erőt gyűjtöttem. V a l a m i k é p p e n

356

357

Pál Ferenc

Kilátás a szakadékból

zeteket teremtünk magunknak és magunkban, amelyek so-

o l y a n helyzetben van, hogy tényleg dönthet, akar-e valamit

rán átélhetjük a szabadságunkat. A hamis menedékeinktől

csinálni vagy sem, meg akar-e gyógyulni vagy sem. Ezért ne

ugyanis idővel függő helyzetbe kerülünk, ezért a börtö-

akarjunk például megvigasztalni egy gyászolót. Szabad szo-

nünkké válnak. Ami ideig-óráig, esetleg egy nehéz élethely-

morúnak lenni! Szabad átélnie, hogy nincs kedve élni! Mert

zetben megvédett minket, később a növekedés akadályává

amikor tudatosul benne, hogy szabad arra gondolnia, hogy

válik.

a legszívesebben nem lenne, akkor átélte a szabadságát. Ez

a megélt szabadság a feltétele annak, hogy tudatosuljon ben-

15. A fejlődés feltétele a fejlődni nem akarás szabadsága.

ne, hogy szabad élnie is. Mert addig épp azt gondolta, nincs

A nehéz helyzetből való kilábalás egyik feltétele a fejlődni

szabadság és nincs lehetőség. Aki nem meri elveszíteni az

nem akarás szabadsága. Vagyis, hogy egy adott pillanatban,

egyensúlyát, az soha nem találja meg azt igazán. Tehát sza-

amikor cselekednem volna érdemes, akkor azt nem muszáj,

bad megrekednünk, toporognunk, várakoznunk, visszafej-

hanem lehet. Nem kell, hanem tehetem. Itt és most eldönt-

lődnünk és stagnálnunk. Egy alkoholbeteg ismerősömtől

hetem, hogy ki akarok-e ebből a helyzetből kerülni vagy

hallottam, hogy sokan mondták neki, hogy nem szabad in-

sem. Jogom van azt mondani, hogy nem akarok egészséges

nia. Ez nem segített rajta. Egyszer csak beléhasított egy fel-

lenni. Szabad azt mondanom, hogy nem akarok boldog len-

ismerés: szabad nem innom. Azóta józan.

ni. Szabad nem megbocsátanom. Szabad a saját életemet

tönkretennem. Ez egy nagyon fontos szabadság, ezt ne ve-

16. A szavak általi kiszolgáltatottság védelmet ad. A kap-

gye el tőlünk senki. Ne akarjanak bennünket akaratunk el-

csolatok legvarázslatosabb pillanatai közé tartoznak azok,

lenére üdvözíteni és rendes emberré tenni! Szabad nekünk

amikor szavak nélkül is megértjük egymást. Amikor annyi-

dönteni, és nemegyszer éppen ennek a tudatosítása válik a

ra bízhatunk valakiben, hogy tudjuk, nem kell elmonda-

fejlődésünk kulcsmozzanatává. Például, amikor próbálunk

nunk, hogy mi van bennünk, a másik ért minket. Tudja, még

kinőni a szüleink szárnyai alól. „Amíg az én kenyeremet

mielőtt kimondanánk. Ez egy csodálatos élmény, mert vala-

eszed, addig hazajössz ötre!" Előbb-utóbb azonban eljutok

miképpen visszaidézi bennünk azt az állapotot, amikor még

oda, hogy azt mondom, szabad hatra is hazaérni! Igaz, hogy

nem is tudtunk beszélni, és mégis biztonságban éreztük ma-

akkor nem lesz vacsora, de legfeljebb éhes leszek. Ez egy

gunkat. Amikor nem volt szükségünk a szavakra, és ennek

döntő pillanat. Ezeket a pillanatokat nagyon érdemes átél-

ellenére jól ment dolgunk. Etettek, itattak, pelenkáztak, és

ni. Sok ember akkor gyógyul meg, amikor tudatosul b e n n e :

az élet szép volt. Párkapcsolatokban ez az egymás idealizá-

358

359

Pál Ferenc

Kilátás a szakadékból

lásának korszaka, amikor még lángol a szerelem. Utána visz-

lege ennek a helyzetnek, hogy miközben azt éljük át, hogy

szazáródnak az énhatárok, a szerelem endorfinnal teli kor-

kiszolgáltatottságunkban szólni sem bírunk, éppen arra van

szakából kilépve eljutunk a beszéd fázisáig. Amikor elkez-

szükségünk, hogy elkezdjünk beszélni.

dünk beszélni, távolságot is teremtünk. Már szavakra is

Vannak helyzetek, amelyekben nem tudunk és nem is

szükségünk van, hogy találkozhassunk. A szavak persze

akarunk megszólalni, nem tudjuk elmondani azt, hogy mi

össze is kötnek minket, mert általuk meg tudjuk érteni egy-

lett volna az igényünk. Egyszerűen nem megy. A fejlődé-

mást, de közénk is állnak, mert közlő, közvetítő szerepet

sünknek a kulcsa pedig az, hogy megtanulunk szólni akkor,

kapnak. Ráadásul a szavakkal eltávolodunk saját magunktól

amikor nem megy. Persze ezzel látszólag még kiszolgálta-

is. Mert amíg egyszerűen csak átélünk valamit, addig egyek

tottabbá tesszük magunkat, mert a szavak távolságot te-

lehetünk magunkkal. De ha szavakba öntjük az élményt,

remtenek, megadják a félreérthetőség és a kigúnyolhatóság

megjelenik egy távolság önmagunk meg aközött, ahogy ma-

lehetőségét. Ezért is van az, hogy amikor valaki bajban van,

gunkat kimondjuk. Nemegyszer azt érzem, hogy jaj, most

gyakran nem szól. Nem kér segítséget.

ne kelljen beszélni, mert ezt a pillanatot szeretném átélni!

Az imádság minden vallás természetes lehetősége, hogy

Most várjunk egy kicsit! Élem, élem, élem, majd utána be-

amikor nem tudunk beszélni, akkor is tudjunk szólni.

szélek! Határtalan örömmel, de részvéttel is néztem olimpiai

bajnokainkat, érmeseinket, akik ahelyett, hogy átadhatták

17. A megalázottságban, a vereségben, a veszteségben

volna magukat annak, ami velük, bennük történt, máris nyi-

nyerhetjük el méltóságunkat. Nick Árpád, a Guinness-re-

latkozniuk kellett.

korder erőemelő és szkandervilágbajnok személyes ismerő-

A szavak ezért közel hozhatnak egymáshoz embereket,

söm, mert atlétakoromban együtt kondiztunk. Hm. Persze

közben pedig távolságot is teremtenek közöttük. Amikor

az alkarja vastagabb volt, mint az én combom. Egyszer ed-

mélyponton vagyunk, és már hetek óta ülünk otthon egye-

zés közben azt mondta nekem: „Feri, te tudod azt, hogy az

dül, kikapcsoltuk a telefont, elnémítottuk a csöngőt, lehet,

ember ott a leggyöngébb, ahol a legerősebb? Ne csodálkozz

hogy éppen arra vágyunk, arra lenne szükségünk, hogy va-

ezen: nekem a legerősebb izmom a vállizmom. És a legsérü-

laki bekopogjon. A mélypontjainkon azután áhítozunk, hogy

lékenyebb is. Az a leggyöngébb pontom, miközben ott va-

ne kelljen semmit se csinálni, még szólni se kelljen, csak jöj-

gyok a legerősebb." Ezt megtanultam tőle 17-18 évesen,

jön valaki, lépjen oda hozzánk, értsen meg, simogassa meg

mintha csak egy zen mestertől hallottam volna. Az ember

a buksinkat... Ez egy természetes igényünk. A paradox jel-

valóban ott a legsebezhetőbb, ahol a legerősebbnek gondol-

360

361

Pál Ferenc

Kilátás a szakadékból

ja magát. Ahol van ereje, ott belemegy olyan helyzetekbe is,

fokozta le önmagát. Ezt a határtalan lényt, ki mindent birto-

amikbe nem kellene. Ott nem elég bölcs, nem elég körülte-

kol. És hasonlóképpen, bármily magasra is emelkedünk,

kintő, ott válik gőgössé, nagyképűvé, ott nem veszi tekin-

emelkedésünkkel mintha örökre nem emelkedhetnénk ma-

tetbe a másikat, a körülményeket, a gyöngeségét, az ember

gasabbra, akkorát süllyedünk. Ha viszont énünk kudarcot

voltát, ott vész ki belőle az alázat. Ez nem csak az izmokra

vall, akkor tudjuk, ez nem mi vagyunk. Egy nagyon szép nő

vonatkozik.

könnyen elhiszi tükörképének, hogy ez ő. A csúnya nő tud-

Még mielőtt elszenvedtük volna a vereséget, azt gondol-

ja, hogy ez nem ő."

tuk, ha ez megtörténik, akkor jobb nekünk meghalni, mint

Erről van tehát szó, amikor azt mondom, a megalázott-

élni. Egy, a jogi egyetemen tanító hölgyismerősöm mesélte,

ságban, a vereségben méltóságot nyerhetünk.

hogy az egyik előadásán lecsúszott róla a szoknya. Nagy plé-

num előtt. Ezek olyan pillanatok, amikor az ember azt kí-

18. Áldozatot hozva megszűnők áldozatnak lenni. Ugyan-

vánja, bárcsak nyelné el a föld! De mivel ő egy kifejezetten

is a mélypontokon nagy erővel átéljük, hogy nemcsak vere-

rátermett pedagógus, magára nézett, és azt mondta: „De jól

séget szenvedtünk, hanem mintha a világ áldozattá tett vol-

áll rajtam a cicanadrág!" Ugyanis tél volt, és a szoknya alatt

na bennünket. Nyomorultak és szerencsétlenek vagyunk.

cicagatyát viselt. Ha előre elképzeli ezt a helyzetet, úgy érez-

Ha belemegyünk az önsajnálat köreibe, akkor úgy fogalma-

hette volna, hogy ebben megsemmisül, belehal a szégyenbe.

zunk: áldozatok. Az áldozatot pedig sajnáljuk. Tehát sajnál-

Megélte, és nem halt bele. Ez egy óriási élmény! Rájövünk,

juk és sajnáltatjuk magunkat. Miközben nemcsak áldozatok

hogy van élet a ciki után is.

lehetünk, hanem áldozatot is hozhatunk. A kettő között ha-

Miközben valaki bennünk megalázódik és vereséget szen-

tártalan különbség van! Az egyikben bezárom magam, a má-

ved, aközben mi magunk elkezdünk emelkedni, erősödni,

sikban meg kinyílik a világ. Az, hogy melyik történik meg,

és rájövünk, hogy csak egy részünk az a valaki, aki veszített.

végső soron az én kezemben van. Lehetséges, hogy reálisan

Mi magunk a veszteség ellenére győztessé válhatunk, és a

mondhatnám azt, hogy valamiképpen áldozat vagyok, ál-

vesztes részünket is meghívhatjuk a dobogó legfelső fokára.

dozattá tettek. De ha belemegyek ebbe a zsákutcába, akkor

Egy idézet Simoné Weiltől, amely mindennél jobban el-

végem van. Ezért azt mondom, hogy bár tekinthetném ma-

mondja, miről is van itt szó. Kegyelem és nehézkedés. „Emel-gam áldozatnak, nem fogom, mert nem éri meg. Főleg egy

kedés és süllyedés. Egy asszony, ki tükrében figyeli magát,

°lyan helyzetben nem, amikor magamat kéne bevetnem va-

sokszor nem érzi annak szégyenét, milyen szűk kis helyre

lakiért, egy ügyért. A visszaemlékezések szerint a Gulágon

362

363

Pál Ferenc

Kilátás a szakadékból

azok haltak meg leghamarabb, akik nem láttak túl azon

19. Bízom benned, de nem bízom rád magam. Nehéz élet-

hogy ők áldozatok, velük szörnyű igazságtalanság történt.

helyzetekben fölfakad bennem annak az igénye és szüksé-

Ugyanezt megfogalmazhatjuk úgy is, hogy előbb-utóbb

gessége, hogy bízzak benned, valakiben. Jézusban nagyon

átéljük ezekben a pillanatokban azt, hogy elveszítem ma-

sokan hittek és bíztak, de a Szentírásban olvashatjuk ezt a

gam. Kicsúszik az életem a kezem közül. Kicsúszom a saját

mondatot is: „Jézus pedig tudta, mi lakik az emberben, ezért

kezem közül. A döntés pillanata pedig az, hogy átadom-e

nem bízta magát rájuk." Ezen gondolkodóba estem. Látszó-

magamat vagy elveszítem magamat. A veszteség adott, azon

lag néha az ember többet tesz, mint az Isten. Mintha az em-

át kell mennem, csak abban dönthetek, hogy elveszítem

ber bízna Istenben, Isten meg nem bízna az emberben. Arra

vagy odaadom. Ez óriási különbség. Önmagamat átadva ka-

jöttem rá: nem ugyanazt jelenti bízni valakiben vagy rábíz-

pom vissza magamat, hiszen annak már nincs vesztenivaló-

ni magunkat valakire. Más az, hogy bízom benned, és más,

ja, aki önmagát is odaadta. Az áldozatra való hivatkozás a

hogy magamat rád bízom. A nehézkedés pillanataiban át-

szeretet gyöngesége. Ha szeretlek, akkor nem áldozatot ho-

élem azt, hogy bíznom kellene benned - és ugyanebben a

zok, hanem odaadom magam, önátadásban vagyok. Nehéz,

pillanatban átélem azt is, hogy az életemet nem bízhatom

életfordító döntéshelyzetekben a mérleg nyelve azáltal moz-

rád! Az ószövetségi Szentírásban ez úgy fogalmazódik meg:

dul csak ki, ha magamat is földobom a mérlegre.

„Átkozott, ki emberben bízik." Abban az összefüggésben ar-

Ezért az ember túlzásokra van hívva. Arra hív engem az

ról van szó, hogy az ember, akinek az életét Istenre kellett

élet, hogy essek túlzásokba. Amikor tudatosul bennem az,

volna bíznia, e helyett pusztán csak emberekben bízott.

hogy ma találkozunk, de lehet, hogy holnap nem, akkor ez

A mélypontokon egyszer csak kopogtat valaki, megszólít, és

az a pillanat, amikor magamat átadhatom neked, vagy ma-

arra hív minket, hogy bízzuk az életünket rá. Ne csak higy-

gamról lemondhatok, vagy tehetek egy túlzó gesztust. Egy

gyünk benne. Ne csak higgyünk a szavának. Hanem hogy

önmagamról megfeledkező gesztust. Ha ezt nem teszem

magunkat bízzuk rá. Tehát ezt a kettőt egyszerre érdemes

meg, akkor az életemből kimarad valami nagyon fontos. Ezt

tenni. Mert amikor magamat Őrá bíztam, akkor elkezdhetek

akkor éljük át, amikor valaki, akit szeretünk, meghal. Akkor

bízni benned is. Ezen a ponton szokott nagyon sok ember

tudatosul bennünk, hogy sokszor mennyire kicsinyes vol-

megakadni. Hogy megpróbál úgy bízni a másikban, hogy

tam, milyen szűken mértem magam és a tetteim. Túlságo-

közben magát nem bízta rá az Istenre. Akkor merhetek bíz-

san meghagytam magam magamnak.

ni benned, és életemnek bizonyos eseményeit, pillanatait,

helyzeteit odaajánlani neked, ha közben magamat Őrá bíz-

3 6 4

365

Pál Ferenc

Kilátás a szakadékból

tam. Mert mi mindannyian egyszerre vagyunk megbízha-

pontjaim eredménye ekkor már nem egy igazság, egy fölis-

tók és megbízhatatlanok. Melyikünk tenné föl a kezét, ha azt

m e r é s , egy belátás, hanem a mélypontjaimnak a gyümölcse

kérdezném tőle, benned mindig meg lehet-e bízni? Én biztos

én vagyok. Ameddig egyszerűen csak rá akarok jönni az

nem emelném föl a kezem. Mi magunk tapasztaljuk ma-

igazságra, vagy szeretném, hogy érvényesüljön az igazság,

gunkat olyannak, akiben adott esetben egy döntő pillanat-

szeretnék megoldani egy problémát, addig pont a lényegről

ban nem lehetett megbízni. Nem azért, mert nem szerettü

feledkezhetem el. Mert a lényeg az, hogy közben énbelőlem ki

volna szilárdak lenni - nagyon is szerettünk volna! De nem

lesz. Hogy kivé válok. A mélypontjaim gyümölcse én vagyok.

sikerült. Sok embernél ekkor történik meg a törés, amikor

bizalomvesztést él át, és azt mondja: nem érdemes senkiben

20. Érdemes bízni magunkban, de ne higgyünk magunk-

sem hinni.

nak. Minél sebzettebbek vagyunk, annál inkább szól az éle-

Ezen pillanatainkban tulajdonképpen az a lépésről lépés-

tünk a sebeinkről, mint a valóságról. A sebeink meghatá-

re való töprengés, hogy megpróbálom megérteni az igazsá-

rozzák az érzéseinket, gondolatainkat, a közérzetünket, azt,

got, kudarcba fullad. Ennek a folyamatnak, amin haladtam,

hogy mire figyelünk, mennyire vagyunk érzékenyek, sőt a

egyszer csak vége szakad, és azt élem meg, hogy nincs igaz-

fizikai állapotunkat is. A sebeink miatt torzultan látjuk egy-

ság. És ebben a pillanatban találkozom az igazsággal. Abban

mást, a helyzetünket, az életet. Ezért ne higgyünk magunk-

a pillanatban, amikor kudarcba fullad az a folyamat, hogy

nak. Ne hallgassunk magunkra, mert gyakran a sebeink ta-

az életemet próbáltam rátenni az igazságra, történik velem

laján és nem a realitásén állunk. Mindeközben bízhatunk

valami sokkal több. Belép az életembe az igazság, a legsz

magunkban, mert többek vagyunk a sebzett világunknál. Te-

mélyesebb módon. Már nem az a fontos, hogy igazam le-

hát bízzunk magunkban, de ne higgyünk magunknak.

gyen, hanem hogy igaz legyek.

Azt mondja egy cseh filozófus: kétféle tapasztalattal ren-

delkezhetünk. Az egyik az, amit átélünk és meg tudunk

ragadni. „Ez és ez történt." Ez a tapasztalatainknak a na-

gyobbik köre, de a kevésbé fontos. A másik kört azok a ta-

pasztalatok alkotják, amelyekben arra jövünk rá, hogy kik

vagyunk. Ezeket nem megragadjuk, hanem átéljük.

A töprengéseim, a vívódásaim, a nyüglődéseim, a mély-

366

3 6 7

Pál Ferenc

Az emberi kultúra és természet ellentétei

Az emberi kultúra és természet ellentétei

ni őket, részletesen megtaláljátok Hankiss Elemér Proletár re-

neszánsz című művében.

A sebzettség hátterében tehát ellentétek, feszültségek, di-

Szeresd felebarátod! - Szeresd önmagad!

lemmák, paradoxonok és ellentmondások állhatnak, ame-

Áldozd fel magad! - Valósítsd meg önmagad!

lyek keresztül-kasul szövik a személyiségünket, az életünket

Korlátozd a vágyaid! - Éld ki szabadon a vágyaid!

és a kultúránkat. A sebzett ember életében megfigyelhetjük,

Légy becsületes! - Légy sikeres!

hogy bizonyos ellentéteket, feszültségeket, ellentmondáso-

Dolgozz keményen! - Élvezd az életet!

kat, konfliktusokat nem tudott a személyiségében megolda-

Élj takarékosan! - Fogyassz!

ni, kiegyensúlyozni, felülmúlni, élhetővé tenni. Közben

Becsüld meg, ami van! - Szerezz minél többet!

azonban ezek az ellentétek és feszültségek nemcsak az egyes

Teljesítsd a kötelességed! - Védd meg, érvényesítsd a jo-

emberben vannak jelen, hanem a kultúránkban is. Sőt, ma

gaid!

olyan világban élünk, amely az egyes ember ellentmondá-

Engedelmeskedj! - Légy független!

sait és feszültségeit még föl is erősíti. A mai társadalom úgy

Fogadd el a sorsod, a helyed! - Törj ki a sorsodból, hó-

hozza elénk az ellentétekben való élés kényszerét, hogy an-

dítsd meg a világot!

nak szinte ne is lehessen megfelelni, ezért majdnem min-

Becsüld meg a hagyományt! - Keresd az újat!

denki kisebb-nagyobb mértékben szenved és szorong. Pél-

Törődj másokkal! - Magaddal törődj!

dául a fiatalság egyoldalú bálványozásával, miközben az

Az élet szenvedés - Az életet élvezni kell!

ember öregedő lény. Vagy annak bátorításával, hogy a ja-

A cél az üdvösség - A boldogság a cél.

vakból, termékekből szerezzünk minél többet és jobbat, ne

Higgy az örök életben! - Egyszer élünk!

elégedjünk meg akármivel, de közben legyünk boldogok és

Bűnös vagy - Ártatlan vagy

elégedettek az élettel.

Ezektől az ellentétpároktól még az sem tudja teljesen füg-

getleníteni magát, aki egyébként valamilyen profán szub-

Ellentétek szociológiai megközelítése: Léteznek kulturális

kultúrában nőtt fel, mert a személyiségünknek sok tízezer

ellentétpárok, amelyek a mi hagyományos, zsidó-keresztény

éves gyökerei vannak. Az utóbbi időben olyan gyorsan vál-

kultúránk és a mai posztmodern világ között feszülnek.

tozott a kultúra, hogy ahhoz képest a személyiség alakulása

Ezek az ellentétek a legtöbb emberben feloldatlan ellent-

(ami egyébként sem gyors folyamat) mindenképpen elma-

mondássá váltak. Csak fölsorolásszerűen szeretném említe-

radt. Tehát hiába azonosulunk gondolkodásunkban a poszt-

368

3 6 9

Pál Ferenc

Az emberi kultúra és természet ellentétei

modern értékrenddel, a szívünk mélyén még mindig a zsi-

egyik részt nem irtottuk ki a másik javára, hanem kiformá-

dó-keresztény kultúrában gyökerezünk. Fordítva is láthat-

lódott, hogyan tudunk velük bánni -, akkor léphetünk föl-

juk: a szociológiai kutatások szerint Magyarországon még

készülten a következő szintre. Az ellentétek tehát nem

mindig hatalmas érték a család és a gyerekek, de hiába

szűnnek meg, de megtanulunk velük élni, és ezáltal valami-

mondjuk ezt, vagy gondoljuk így, a gyakorlatban nem csak

képpen felül is múljuk, túl is jutunk rajtuk. A pszichoszo-

ennek megfelelően élünk. Ezért a vágyott, akart gyerekek

ciális fejlődéselmélet fázisai:

már nem születnek meg.

Csecsemőkor: Bizalom és/vagy bizalmatlanság

Az ellenétek szociálpszichológiai megközelítése: Erik H.

Kisgyermekkor: autonómia, önállóság és/vagy kétely és

Erikson pszichoszociális elméletének nagy újdonsága az

szégyenérzet

volt, hogy a személyiségfejlődés egy életen keresztül tart, és

Óvodáskor: kezdeményezőkészség és/vagy bűntudat

minden életszakasz egy-egy ellentmondást hordoz magá-

Iskoláskor: alkotókészség, tettrekészség és/vagy kisebb-

ban. Ez az ellentmondás nemcsak törvényszerű, hanem biz-

rendűségi érzés

tosítja a szükséges hajtóerőt és energiát ahhoz, hogy a kö-

Serdülőkor: identitás, önazonosság és/vagy identitásza-

vetkező személyiségfejlődési fázisba tudjunk lépni. Például

var, önazonosság elvesztése

a magzati kor és életünk első néhány hónapja a bizalom

Fiatal felnőttkor: intimitás, meghittség és/vagy izoláló-

kontra bizalmatlanság időszaka. Látszólag a bizalomnak kel-

dás, elzárkózás

lene teljes győzelmet aratnia a bizalmatlanság fölött, azon-

Felnőttkor: alkotókészség, genera ti vitás és/ vagy stagná-

ban Erik H. Erikson azt mondja, ez nem reális, mert mind-

lás, megrögzöttség

kettőnek megvan a maga szerepe a személyiség

Időskor: integritás, egység és/vagy kétségbeesés, re-

fejlődésében. Ha valaki teljesen legyőzné a bizalmatlansá-

ményvesztettség

got, abba nyilvánvalóan belepusztulna, hiszen nem vagyunk

mindig megbízhatók - valamennyi bizalmatlanságra szük-

Ezek tehát olyan feszültségek, amelyek kiiktathatatlanok,

ségünk van az élethez, az életben maradáshoz. Ezért amíg

sőt segítenek továbbvinni az életet, ha sikerül megfelelően

valaki megtalálja az egyensúlyt e kettő között, mindenkép-

lépésről lépésre jutnunk. Erikson megfogalmazása szerint

pen egy krízisen, egy normatív válságon kell keresztülmen-

azért nevezhető pszichoszociális modellnek, mert úgy is le-

nie. Ha valamilyen egyensúly kialakul - de úgy, hogy az

írható, hogy az embernek a személyes szükségletei, vágyai

370

20

Pál Ferenc

Az emberi kultúra és természet ellentétei

és törekvései ütköznek egy kulturális, társadalmi, családi

r 3 / és azt akarja, hogy szeressék, mert az növeli és fönntart-

igénnyel, elvárással, szabállyal vagy törvénnyel. Tehát a sze-

ja az életét - de fél, hogy ennek komoly ára van: az, hogy le

mélyiségfejlődést nem önmagában, az egyénre szűkítetten

kell mondania a saját akaratáról, végső soron önmagáról. Ezt

vizsgálja, hanem a társadalommal, kultúrával való össze-

nem akarja, de amikor a saját akaratát, önmagát érvényesí-

függésben.

ti, az a félelem tör rá, hogy a másiknak lehet, hogy ez nem

tetszik, ezért nem fogja őt szeretni, ami miatt kiszolgáltatot-

Az ellentétek pszichológiai megközelítése: A sok közül

tá és magára hagyottá válik. A kettő között óriásivá válhat a

nézzük meg Fritz Riemann modelljét a szorongás alaptípu-

feszültség, ami súlyos esetben depresszióba is torkollhat.

sairól. Tudjátok-e azt, hogy a szorongásnak van néhány

alaptípusa, és valamelyikbe mindannyian beletartozunk?

- A kényszeres a változástól szorong, mert azt bizonyta-

Mindegyik alaptípusnak van egy ősdilemmája, egy olyan el-

lanságként, múlandóságként éli meg. Ősdilemmája: ahhoz,

lentmondás, amelyet nem tudunk föloldani, legföljebb meg-

hogy biztonságban legyen, és élhessen, kontrollálnia kell a

tanulhatunk vele együtt élni.

világot, a környezetét, a kapcsolatait és önmagát. Igen ám,

de minél jobban kontrollál mindent, annál kevésbé tudja sza-

- A skizoid az önátadástól szorong, mert azt én-elvesztés-

badon azt tenni, amit igazán szeretne. Egy súlyosan kény-

ként és függőségként éli meg. A skizoid attól fél, hogy a kap-

szeres ember minden idejét azzal tölti, hogy biztonságban

csolataiban, az önátadásban önmagát elveszíti. Igen ám, de

legyen, és folyamatosan kontrolláljon mindent. Csak közben

minél inkább eltépi magát másoktól, hogy önmaga legyen,

semmi ideje nem marad arra, hogy éljen, amiért nekifogott

annál kevésbé tudja megmondani, hogy ki is ő, és miként

az ellenőrzésnek.

válhat azzá, aki lehetne. Ezért szüksége van másokra, hogy

a velük való kapcsolatában formálódhasson ki, hogy ki is ő

- A hiszteroid a szükségességtől szorong, mert azt végle-

- de ez állandó fenyegetettséget jelent, hogy elveszítheti ön-

gességként, a szabadság hiányaként éli meg. Attól fél, hogy

magát. E kettő között őrlődik.

egyszer csak megáll az élet, nem lesz több fejlődés és válto-

zás. Meg attól, hogy a realitással szembe kell néznie, mert

- A depresszív az önmagává válástól szorong, mert azt véd-

akkor valamiképpen igazodnia is kellene hozzá. Ezért el-

telenségként és elszigeteltségként éli meg. A d e p r e s s z í v n e k kezd a saját belső világában élni, és egyre jobban elszakad a

folyamatosan szüksége van másokra, vágyik a k a p c s o l a t o k -

valóságtól. Mi lesz ennek a következménye? Rengeteg po-

372

373

Pál Ferenc

Az ellentétek pszichoanalitikus megközelítése

font kap az élettől. Ezt azonban nem akarja, ezért próbál

Az ellentétek pszichoanalitikus megközelítése

reális lenni, de ez megint azt a fenyegetettséget hozzá szá-

mára, hogy túlságosan igazodnia kell. Ebből menekülni

A szorongásos betegségek konfliktusokkal, terheléssel, kö-

akar, és visszatér a saját belső világába.

vetelményekkel kapcsolatban a megoldási lehetőségek hiá-

Vagyis, ahogy Fritz Riemann megállapítja, mindannyian

nyában mutatkoznak meg. Elsősorban érzelmi, akarati, de

a személyiségünk mélyén is hordozunk egy ősellentmon-

fizikai területre is kifejthetik a hatásukat. Kapcsolati zavaro-

dást, alapszorongást.

kat okoznak önmagunkkal és környezetünkkel egyaránt. Ki-

alakulásuk folyamata a következő:

1. Trauma; olyan szülői, környezeti magatartás, amellyel

a gyerek nem tud mit kezdeni. Bántalmazzák, valami-

ből túl keveset, túl sokat vagy egyoldalúan kap.

2. Elfojtás; a megfelelő gondoskodás, szeretet hiányára

adott természetes válasz a düh, az agresszió, amit nem

élhet ki, mert azzal veszélyeztetné a számára létfontos-

ságú kapcsolatait. Ezért az indulatait, érzéseit, fájdal-

mát, esetleg az emlékeit is elfojtja. Továbbra is ideali-

zált képet tart fönn a szüleiről, a velük kapcsolatos

haragját és agresszióját tilalmakhoz kapcsolja. Ezt a fo-

lyamatot a nevelési befolyások is segítik. Kialakul tehát

a gyerek ősdilemmája: magamat vagy a szüleimet ve-

szítsem el?

3. Szorongás; az elfojtás tökéletlenül sikerül, és az indu-

latok felszínre törnek. Nyugtalanítóvá, fenyegetővé vál-

nak a gyerek számára.

374

3 7 5

Pál Ferenc

Az önbecsülés

4. Csökkentértékűség, szégyen; a gyerek elutasítottnak éli

meg magát, de szülei magatartásáért önmagát okolja.

Bizalmatlanná válik önmaga és a saját értékei, értékes-

sége felől. Kisebbrendűségi érzéseit a kiszolgáltatottsá-

ga, rászorultsága, szüleitől való függősége és a negatív

pedagógiai behatások tovább mélyítik.

5. Bűntudat; a szüleivel szembeni jogos indulatai miatt

Az önbecsülésben, a tartós megelégedettségben rendkívüli

bűntudatot él át, és elkezdi magát rossznak tartani. i

akadályt jelentenek azok az általában magzati, csecsemő-,

gyermek- vagy serdülőkorban kialakult és megerősödött sé-

6. Önbüntetési késztetés; önsorsrontó magatartás alakul

máink, kiterjedt mintázataink, amelyek lehet, hogy nem is

ki, hiszen a rossznak, "bűnösnek" bűnhődnie kell. Adler

tudatosak, ám annyira belénk ivódtak, hogy még azt is meg-

tömören úgy fogalmazott, hogy fut a saját pofonja után.

határozzák, ahogyan érzünk, gondolkodunk, ahogyan egy

helyzetet látunk és értelmezünk, ahogyan visszaemlékezünk

7. Ismétlés; a sebzettséget kiváltó, fenntartó helyzeteket,

az életeseményeinkre, de kihatással vannak a testi érze-

magatartásformákat felnőttként újrateremti, környeze-

teinkre is. Sok ilyen belső mintázat létezik, amely egy életen

téből a már jól ismert szülői reakciókat előhívja.

át elkísérhet minket, és nagy befolyással bír ránk és a kap-

csolatainkra. Ezek a sémák kialakulásukkor kifejeztek vala-

8. Regresszió; a lezáratlan, feldolgozatlan életesemények

mit abból a világból, amelyben felnőttünk, mára azonban

világát fenntartja magában és környezetében, ezzel aka-

akadályozzák, hogy megfelelő kapcsolatban legyünk ma-

dályozva magát a fejlődésben.

gunkkal, másokkal, hogy reálisan mérjünk föl helyzeteket és

hatékonyan cselekedjünk.

9. Tünet; az ellentétes erők egy szimbolikus tünetbe sűrű-

södnek.

10. Betegségnyereség; a sebzettség vagy betegség révén elő-

377

nyökhöz is jut, amelyekről nem szívesen mond le, ezzel

megnehezítve a gyógyulását, növekedését.

376

Pál Ferenc

Az önbecsülés

Témánk kapcsán alapvetően a csökkentértékűség-szégyen

he azt, ami ott sincs. Ez a második lehetséges módja a séma

sémával szeretnék foglalkozni, mert ennek a mintázatnak a

aktiválásának.

belső világa áll legszögesebb ellentétben a megfelelő önbe-

Történik valami hétköznapi, alapvető, bárkivel előfordu-

csüléssel. Rossz közérzettől, szorongásoktól gyötörve sokan

ló helyzet, aminek túlságosan nagy súlya, jelentősége nin-

sóhajtanak, hogy az önbizalmammal kéne valamit tenni. Aki

csen. Én azonban ezt a hétköznapi helyzetet nem reálisan

lélektanilag kissé képzettebb, azt mondja: az önértékelé-

tapasztalom és élem meg, nem reálisan látom és értelme-

semmel van baj. Ha pedig valaki nagyon árnyaltan ragadja

zem, hanem a sémának megfelelően. Tehát a folyóson sé-

meg a kérdést, úgy fogalmaz: azt hiszem, az önbecsülése-

tálva szembejön velem egy férfi, rám néz, és én úgy vélem,

men kéne javítani.

hogy a ruhámat nézte, a pillantása arról árulkodik, hogy

Hogyan válik bennünk aktívvá a csökkentértékűség és al-

nem tetszik neki, és mire elhalad mellettem, már rosszul va-

kalmatlanság világa, és hogyan tesszük ezeket mi magunk

gyok.

aktívvá? Mert válnak is, meg tesszük is, érdekes módon

mind a kettő igaz lehet.

3. Létrehozás. Lehetséges az is, hogy én hozom létre azokat

a helyzeteket, amelyekben a sémám aktívvá válhat, és az is-

1. Fölnagyítás. Képzeljük el, hogy egy olyan ruhadarabot vi-

merős reakciókat megkaphatom, illetve a begyakorolt vála-

selek, amely nem áll igazán jól rajtam. A barátom jó szán-

szaimat megélhetem. „Ugye mondtam, hogy így lesz! Tud-

dékkal és kedvesen szóvá teszi, hogy a szabása nem tökéle-

tam, hogy nem fog tetszeni! Velem mindig ez történik,

tes, mire a séma aktívvá válik bennem. Ezért a szavait

képtelen vagyok csinos vagy szép lenni." Ezért egy idő után

magamra veszem, nem különböztetem meg magamat az öl-

nem is figyelek magamra, sem a ruházatomra, így ismételve

tözetemtől. A megjegyzését rettenetes kritikaként élem meg

a megszokott helyzeteket.

a személyemre vonatkozóan, ezért sírni kezdek, és pocsékul

érzem magam. A csökkentértékűség séma kifejtette a hatását

4. Kiprovokálás. A nő reggel rápillant a tükörképére, és azt

bennem, tehát az első lehetséges mód, hogy fölnagyítok va-

gondolja: de kár volt megnézni magam! Bár ne tettem volna!

lamit.

De ronda vagyok! Ezért megkérdez valakit: „Jól nézek ki?"

Igen, mondja az első ember. De az nem elég neki. Ez csak

2. Belelátás. Az is lehetséges, hogy nem is kapok megjegy-

egy ember volt! Mit számít egy ember? Amúgy is: a tükör

zést a ruhámra vonatkozóan, hanem belelátom egy helyzet-

nem hazudik. Megy a másikhoz, harmadikhoz: „Hogy áll

378

379

Pál Ferenc

Az önbecsülés

nekem ez a ruha? Jól áll? Biztos?" Végül van valaki, aki azt

4 A sémát megerősítő kommunikációval. Ez külön nagyon

mondja, hogy ez a szoknya talán nem annyira előnyös. Mire

f o n t o s elem. A belső párbeszédem is megerősíti a sémát, de

ő: „Tudtam!" Ugye megmondtam, hogy nem vagyok szép!

a külső kommunikációm még jobban belesodor.

Tehát addig-addig mesterkedik, míg aztán meg nem kapja,

A négy leggyakoribb torzulása a kommunikációnak az,

amit várt, amit gondol magáról. Tehát kiprovokálja, miköz-

ha az aktívvá vált séma hatására:

ben valószínű, hogy nem tudatosan teszi.

Tehát a négy mód, ahogyan aktívvá válhatnak a sémáink,

- Támadok, kritizálok, harcolok, miközben nincs is való-

a fölnagyítás, a belelátás, a létrehozás és a kiprovokálás. Ho-

di fenyegetettség.

gyan tartjuk őket elevenen? Szintén négyféleképpen.

- Védekezem, engesztelek, mindent magamra veszek és

önmagamat kárhoztatom.

1. A séma logikájával megegyező gondolatokkal. Folya-

- Okoskodom, magyarázok, értelmezek, ezáltal igye-

matosan mondom magamban a monológot. Béna vagyok,

kezve távolságot tartani az érzelmeimtől.

rondán nézek ki, nem tetszem senkinek, én sem kérném fel

- Elterelem a témát, zavarodottságomban viccelődöm,

magam táncolni... Minden gondolat a sémáról árulkodik,

vagyis igyekszem a helyzetből is kilépni.

rólam meg az életről nem szól semmi.

Tehát a séma fönntartásának a négy módja, gondolkozás,

2. A sémához kapcsolódó érzésekkel. Szégyenkezem, meg-

érzések fönntartása, cselekvés, és az ehhez igazodó kom-

vetlek, dühös vagyok rád. Bűntudatom van, szorongok, ag-

munikáció. Miközben arról, amit megélünk, az a benyomá-

gódom, tehetetlennek élem meg magam. Sokféle érzés törhet

sunk, hogy ez a valóság.

föl, de a maga módján mindegyik megerősíti a sémát, és il-

Jöjjön egy történet A rendkívüli Milton Erickson című

leszkedik a negatív gondolatokhoz.

könyvből, egy olyan valakiről, aki a csökkentértékűség-szé-

gyen belső világával küszködik. Érdekes megnézni, mi tör-

3. A sémához kapcsolódó cselekvésmóddal. Például enge-

ténik vele, hogyan lesz jobban és hogyan gyógyul meg.

dem, hogy lenézzenek, alulértékeljenek, vagy v i s s z a h ú z ó -

„Ez a 21 éves lány azzal jött hozzá, hogy szeretne férjhez

dom, hogy ne bánthassanak, esetleg kritikussá bántóvá, el-

menni, szeretné, ha otthona és gyerekei lennének, de még

lenségessé válok.

egyetlen fiúbarátja sem volt; reménytelennek érzi a helyze-

tét, és retteg attól, hogy vénlány marad. Azt mondta: »Úgy

380

381

Pál Ferenc

Az önbecsülés

látom, az életben alsóbbrendű vagyok. Nem szereztem ba-

ben költse magára. Menjen el egy adott üzletbe, ahol a kép-

rátokat, zárkózott és túlságosan otthonülő vagyok ahhoz,

zett eladók tanácsokkal segítik a hölgyeket a ruhavásárlás-

hogy legyen egy férjem. Azt gondoltam, el kell mennem egy

ban, majd egy megadott szépségszalonba, ahol kap egy meg-

pszichiáterhez, mielőtt öngyilkos lennék. Három hónapig

felelő frizurát és a többi. A lány hajlandó volt követni ezt a

meg fogom próbálni önnel, és ha a dolgok nem rendeződ-

felvetést, bár semmiben sem reménykedett, de a javaslat,

nek, az lesz a vég.« A nő egyedül élt, a szülei már meghaltak.

hogy »a vég előtt« még elköltse a pénzét, végül is beleillett

A lány titkárnőként dolgozott egy építési vállalatnál, tár-

az élete lejtmenetébe.

sadalmi élete egyáltalán nem volt. Még soha nem rande-

Ezután Erickson adott neki egy feladatot. Otthon, a für-

vúzott. Ugyan egy egészen elfogadható fiatalember az iro-

dőszoba magányában kezdje el gyakorolni, hogy vizet vesz

dából minden alkalommal ugyanakkor jelent meg az

a szájába, és az elülső fogai közötti résen át azt kispricceli.

ásványvizes automatánál, amikor ő is odament, és a fiú pró-

Gyakorolja ezt, amíg el nem éri, hogy legalább két méterre

bálkozott is a kontaktussal, de ő figyelmen kívül hagyta és

eltalál. Erről a nő azt gondolta, rettenetes ostobaság, de ép-

nem szólt hozzá.

pen az abszurditása arra késztette, hogy lelkiismeretesen

Csinos volt, de nem sikerült vonzóvá tennie magát: elha-

gyakoroljon.

nyagolt frizura, szerencsétlen öltözködés, a szoknyán egy

Amikor legközelebb a lány eljött (megfelelően kiöltözve

apró szakadás, kopott, lestrapált cipő. A fő testi hibája sze-

egészen vonzó lett és ügyesnek mutatkozott a vízspriccelés-

rinte egy rés a felső két metszőfoga között, emiatt beszéd

ben is), Erickson tett egy további javaslatot: amikor a követ-

közben takarta a száját. Valójában ez a hézag nem volt nagy

kező hétfőn dolgozni fog, vigyen véghez egy durva tréfát.

és csúnya sem. Összességében az a típus volt, aki már fel-

Amikor az említett fiatalember megjelenik a vízautomatá-

adta, lefelé halad a lejtőn, egyfolytában a reménytelensége

nál, vegyen egy falat vizet a szájába, és körülbelül két mé-

és az öngyilkosság foglalkoztatja, miközben ellenáll min-

terről célozza meg az úrfit. Majd forduljon meg, és fusson el,

dennek, ami hozzásegíthetné az áhított célhoz: házasság és

de a menekülést kezdje a fiú felé, és csak azután forduljon

gyerekek.

meg, és kezdjen el szaladni a folyosó hosszában.

Erickson két nagyobb beavatkozással közelítette meg a

A lány először visszautasította ezt a lehetetlen ötletet, az-

problémát. Először is azt javasolta a lánynak, hogy mivel

tán mégis némileg szórakoztatónak, bár otrombának találta.

már megindult a lejtőn, lehetne még egy utolsó dobása. Ez

Végül úgy döntött, megteszi. Tulajdonképpen illett a »min-

pedig a bankban tartott pénzére vonatkozna: teljes egészé-

den mindegy« hangulatához.

382

383

Az önbecsülés

Pál Ferenc

Hétfőn az új csinos szerelésben, szép frizurájával ment

sebbrendűségi érzéseinket, gondolatainkat, vagy kerüljük

dolgozni. Odaplántálta magát az automatához, és amikor a

ezeket a személyeket és szituációkat, vagy pedig túlkom-

fiatalember közeledett, a betanult módon jól lespriccelte.

penzáljuk őket, esetleg mindhármat gyakoroljuk. A társ-

A fiú valami olyat mondott, »Te kis boszorkány!«, amire ő

kapcsolatunkra nézve lehet, hogy:

nevetve el akart futni, de a fiú elkapta, és legnagyobb meg-

döbbenésére szájon csókolta.

1. Állandóan olyan partnert választunk, aki valóban leér-

Másnap némi félelemmel közelített az automatához - jog-

tékel és nem becsül minket, vagy aki tényleg jobb adottsá-

gal, mert a fiatalember előugrott valahonnan, és lefújta egy

gokkal rendelkezik, miközben mi folyamatosan összeha-

vízpisztollyal. Másnap együtt mentek ki löncsre.

sonlítjuk vele magunkat.

Amikor ezt követően a páciens visszatért Ericksonhoz, el-

2. Kerüljük azokat a helyzeteket és a szoros, érzelemteli

mondani, mi történt, kijelentette, hogy fölülvizsgálta a ko-

kapcsolatokat, amelyekben attól félhetünk, hogy kiderülhet,

rábbi véleményét, és most azt szeretné, ha a doktor adna róla

milyen csökkentértékűek vagyunk. Távolságot tartunk, óva-

egy alapos, kritikus jellemzést. Erickson ezt megtette, ki-

kodunk az intimitástól és az egyensúlyunkat megterhelő

emelte a jó együttműködési készségét és a fejlődőképessé-

helyzetektől.

gét, amit az öltözésben és a hajával elért, és hogy bár ő rend-

3. Túlkompenzáljuk a szorongással, aggodalommal, szé-

ellenességnek véli a foghézagot, az egy adottság. A nő

gyenkezéssel teli belső világunkat, ezért a társunkat leérté-

elment, és néhány hónapon belül egy újságkivágást küldött,

keljük, megvetjük, kirekesztjük, kritizáljuk és bántjuk. Igyek-

amely tudatta házasságát a fiatalemberrel. Egy év múlva

szünk valamiféle fölényre, hatalomra szert tenni, hogy

újabb levélke érkezett egy kisbaba fényképével."

ezáltal enyhítsünk a rossz közérzetünkön.

Aki csökkentértékűnek tartja magát, szorong és szégyen-

kezik, általában attól is retteg, hogy le fog lepleződni. Ki fog

Egyik vasárnap a gyerekeknek a következőt mondtam:

derülni róla, hogy mennyire hozzá nem értő, alkalmatlan,

„Figyeljetek! Most egy különleges lehetőség előtt állunk,

béna, csúnya, ügyetlen, szerencsétlen, valamilyen lényeges

ezen a szentmisén tudatosan, előre megfontolt szándékkal,

szempontból súlyosan tökéletlen. Az önbecsülés hiányától

a háta mögött bárkiről mondhattok valami jót!" Látnotok

vezérelve és meghatározva, három alapvető magatartásfor-

kellett volna a gyerekek arcát! Ők még ilyet nem hallottak!

mát követhetünk. Vagy olyan helyzeteket, kapcsolatokat vá-

Fondorlatos módon valakinek a háta mögött csak úgy jót

lasztunk és hozunk létre, amelyek igazolják, megerősítik ki-

mondani? Micsoda ijesztő, ismeretlen dolog ez! De gyako-

384

385

Pál Ferenc

Az önbecsülés

roltuk. Ne is nézz rá, csinálj úgy, mintha itt se lenne, csak

amikor valakiről úgy tűnik, hogy ő lesz most az erősebb, az

mondj róla valami pozitívot! Nagyon édes dolgokat mond-

ügyesebb, az okosabb, a valamiben kiválóbb, az számára fe-

tak. „Az én barátnőm olyan humoros." Nagyszerű. Mi a

nyegető. Az állandó összehasonlítgatás és rivalizálás a seb-

neve? „Panni." És elismételtük az egész templommal: Pan-

zettségnek, az önbecsülés hiányának az egyik jellemző tü-

ni nagyon humoros! A lángoló arcból persze rögtön lehetett

nete. Ezért esik sokaknak nehezére másokat elismerni,

látni, ki Panni - mégsem vagyunk ehhez hozzászokva. Min-

megdicsérni, értékelni. Mert úgy élik meg, hogy ők annyi-

denesetre a végén jól belejöttünk. Ment az adok-kapok, csak-

val kisebbek, értéktelenebbek, gyöngébbek lettek, minél in-

hogy most elismerés formájában. Kellő önbecsülés hiányá-

kább kifejezték a másik iránti megbecsülésüket.

ban ugyanis az alá-fölé rendelő, ki a jobb, kinek van igaza

A sebzett ember külső önbecsülését sokszor az összeha-

logika annyira erős lehet, hogy valakiről jót mondani önma-

sonlítás révén igyekszik erősíteni. Ha bizonytalan magában,

gunk leértékelésével, a labilis önértékelés aláásásával fe-

és látja, hogy a másik boldogtalan, akkor megnyugszik.

nyeget. Mintha azzal, hogy valakit megdicsérek, magamat

Ezért is esik neki olyan jól kritizálni, lejáratni, kikezdeni má-

leértékelném, lekicsinyelném. Az állandó késztetés az ösz-

sokat. ,

szehasonlításra és az az alapján történő önértékelésre, önbe-

Következzék egy újabb részlet A rendkívüli Milton H.

csülésre a csökkentértékűség hiedelmének ismertetőjegye.

Erickson című könyvből! „Amikor Harold felhívott, formá-

Sok testvérkonfliktusnak, ádáz testvérviszálynak is ez áll

lisan nem is egy találkozót kért, hanem akadozva, óvatosan

a hátterében. Barátságok mennek tönkre. Esetleg ameddig

azt kérdezte, vesztegetnék-e rá néhány percet az értékes

jól megy dolga, addig nagyon segítőkész, hiszen „ő van fö-

időmből. Amikor megérkezett, rémesen nézett ki. Borotvá-

lül". Tehát nemcsak önzetlenségből nagyvonalú és bőkezű,

latlan volt és mosdatlan; a saját maga által vágott haja a nya-

hanem mert így fölényben is érzi magát. Amíg többet keres,

kába lógott, a ruhája pedig koszos. Munkásbakancsban járt,

sikeresebb és előrébb jutott az életben, képes nagyvonalú-

fűző helyett spárgával. Az alakja se volt semmi: gacsos lá-

nak lenni. Ám abban a pillanatban, hogy valami miatt fordul

bak, folyton csavargatta az ujjait és furcsán fintorgott. Hir-

a kocka, a kapcsolat hűvössé válik, adott esetben nagyon

telen benyúlt a zsebébe, és kihúzott egy csomó összegyűrt

igazságtalan, hideg, bántó lesz a barátaival. A környezet pe-

dollárbankót. Leejtette az íróasztalomra, és azt mondta:

dig nem érti, hogy mi történt. A másik ember sikerének na-

»Mister, ennyit szereztem. Nem adtam oda a nővéremnek,

gyon nehezen tud örülni. Sokszor kifejezetten ellene irá-

pedig egész éjjel nyaggatott. Többet fogok fizetni, amint sze-

nyuló támadásnak tekinti a másik eredményességét, mert

reztem még pénzt.«

386

387

Pál Ferenc

Az önbecsülés

Csöndben bámultam rá, miközben folytatta: »Mister, én

lány, öt fiú). A szülei írástudatlan bevándorlók voltak, az

nem vagyok nagyon okos vagy nagyon jó. Nem is akartam

e g é s z család szegénységben nőtt fel. Haroldnak még az is-

jó lenni, de rossz sem vagyok. Csak egy átkozott idióta va-

kolába járáshoz sem volt mindig megfelelő ruhája. A kö-

gyok, aki nem akarja rosszul csinálni. Keményen dolgozom

zépiskolából kimaradt, hogy támogathassa fiatalabb testvé-

- láthassa, a kezeim bizonyítják. Tudok keményen dolgozni,

reit (két évig járt, de bukott). Tizenhét évesen jelentkezett

mert ha megállok és leülök, akkor csak sírok és nyomorultul

katonának, és két évet leszolgált a gyalogosoknál. A sereg

érzem magam, és meg akarom magam ölni, és ez nincs így

után a húszéves nővéréhez és férjéhez költözött Arizonába;

jól. így inkább egyfolytában dolgozom, és nem gondolok

utólag jött rá, hogy mind a kettő súlyos alkoholista. Segéd-

semmire, nem alszom, nem eszem, és mindenem fáj, és, Mis-

munkás lett, a keresetét megosztotta velük; más családi kap-

ter, már nem bírom!« És sírva fakadt.

csolata nem volt. Próbált esti iskolába járni, de megbukott. A

A sírás szünetében beszúrtam egy kérdést: »És mit vár tő-

létminimumon élt vagy alatta, egy nyomorult egyterű ka-

lem?«

lyibát bérelt, az ételét maga kotyvasztotta, olcsó húsból és

Elzokogta: »Mister, én csak egy idióta vagyok, egy néma

lejárt szavatosságú zöldségekből, lopott árammal működő

idióta. Tudok dolgozni. Nem akarok semmit, csak boldog-

villanytűzhelyen. Nem rendszeresen az öntözőcsatornában

nak lenni az öngyilkolászás helyett. Maga az a fajta doktor,

fürdött, hideg időben ruhában aludt. Némi bátorításra azt is

aki a seregben is kiegyenesítette azokat a fickókat, akik meg-

kibökte, hogy utálja a nőket, és a fantáziáiban nők helyett

őrültek. Egyenesítsen ki engem is, Mister. Keményen fogok

valamilyen hozzá hasonló, gyenge képességű fiúbarát sze-

dolgozni, hogy tudjak fizetni. Mister, segítséget kell kap-

repel. Tehát homoszexuális volt, és nem is volt igénye ezen

nom.«

változtatni. Alkalmi szexuális kapcsolatai fiatal punkokkal

Megfordult, roggyant tartással elvánszorgott az ajtóig. Mi-

voltak. [...]

közben tétován a kilincsgombra tette a kezét, azt mondtam:

O definiálta magát idiótának; és Erickson elfogadja ezt.

»Figyelj ide. Figyelj rám. Te csakugyan egy szerencsétlen idi-

Jellemzően elfogadja a páciens nézetét: »Az, hogy ebben kez-

óta vagy. Tudod, hogyan kell dolgozni, és segítséget akarsz.

dettől véleménykülönbség van köztünk, az adott pillanat-

Nem tudsz semmit az orvoslásról. Én tudok. Ülj le abba a

ban lényegtelen; a különbség kiemelése nem előnyös itt.«

székbe és hagyjál dolgozni.« [...]

Akármennyire rendkívüli is, ez az »elfogadás« egészen ad-

A kérdésekre kikerekedett a története. Csak összefoglalva:

dig fennállt köztük, míg azután a fiú továbbtanulásakor ej-

23 éves, a nyolcadik gyerek egy 12 gyerekes családban (hét

tették.

388

389

Pál Ferenc

Az önbecsülés

Ennél fontosabb, hogy Erickson a nyitásban rögtön defi-

„semmilyen körülmények között nincs másról szó, mint a

niálja a helyzetet (ö a gyógyító, a páciensnek pedig követnie

boldogsághoz való jogáról«, és »el kell fogadnia minden neki

kell az utasításokat) - ezzel biztos keretet teremt Haroldnak.

járó boldogságot, akár kis rész az vagy nagy«. Ezzel »a sze-

»Ne mondjon se többet, se kevesebbet« - akármennyire illu-

mély fel van készítve mind a pozitív, mind a negatív reakci-

zórikus is egy ilyen biztonság, a páciens számára érvényes.

ókra, és erősen mozgósítja minden belső erejét«. Harold az-

Csak válaszolnia kell: egy szimpla mennyiségi feltételt kell

zal a reménnyel reagál, hogy nem várnak túl sokat tőle,

teljesítenie. Később, a kétórás interjú vége felé Erickson meg-

Erickson pedig biztosítja, hogy csak annyit kell tennie,

erősítette őt abban, hogy - mivel a terápia közös felelősség -

amennyit tud - »átkozottul jobb, ha nem tesz többet, mint

spontán is felhozhat olyan dolgokat, amelyeket még nem

amennyit meg tud tenni, mert azzal csak az időt pazarol-

érintettek. Erre reagálva Harold kijelentette, hogy mivel osz-

nánk.«"

tozik a felelősségben, tudatnia kell Ericksonnal, hogy ő »ho-

A rossz jelentősége kisebb, mint ahogy az ebben a sémá-

mokos«. Nem a nőket szereti, hanem a férfiakkal folytatott

ban élők gondolják. Kisebb a jelentősége, az ereje, a követ-

fellációt. Nem akarta, hogy ez megváltozzon, és erre ígéretet

kezménye. Ezért érdemes néha egy-egy helyzetet pontról

kért. Erickson jellemzően reagál: olyan kompromisszumot

pontra megnézni: azt hittem, azt gondoltam... és mennyire

ajánl, amely meghagyja a cselekvési szabadságát (minden

más történt! Hasznos, ha a tökéletlenségünket el tudjuk fo-

lépés Harold érdekét szolgálja, »ahogyan fokozatosan meg-

gadni, a realitásérzékünket növelni. A maximalizmust és a

érti azokat«). Nem kell idő előtt megegyezni egy még el-

perfekcionizmust megpróbálhatjuk elengedni. Rájöhetünk

döntetlen, bizonytalan célban, senki se parancsoljon a má-

arra, hogy sok mindenen tudunk változtatni. Megtapasztal-

siknak. Mindketten végezzék a saját munkájukat, teljesen

hatjuk, hogy nem szükséges mindig a rossz dolgokra figyel-

tiszteletben tartva a másik becsületes erőfeszítéseit.

ni, ki lehet törni az egyoldalú látásmódból. Fölírhatjuk a

Egyébként Erickson minél konkrétabb célokat keres a pá-

pozitív tulajdonságainkat, eredményeinket egy listára. Ér-

ciensnél. Visszatérően érdeklődik ezek iránt. A tudakozó-

demes a versengést és az ezzel járó örökös kritizálást és gya-

dásra arról, hogy mit akar, Harold azt magyarázza, hogy ő

lázkodást felfüggeszteni, abbahagyni, és önmagunk meg-

gyenge agyú, egy idióta, iskolája sincs, csak a kétkezi mun-

erősítésének más módjait begyakorolni.

kához ért. Minden össze van keveredve a fejében, és szeret-

Önbecsülés hiányában a segítségkérés, illetve a segítővel

né, ha »kiegyenesítenék«, hogy »boldogan élhessen, mint

való kapcsolat is sebzett, és jellegzetes tüneteket hordoz.

más idióták«. Erickson nyomatékosan biztosítja őt, hogy

Hiába megy el egy önismereti csoportba, lehet, hogy már

390

391

Pál Ferenc

Az önbecsülés

egy-két alkalom után elmenekül, mert még az ártalmatlan

leg fölzaklató emlékig, megered a könnye. „Jaj, bocsánat!

visszajelzéseket is kritikaként, elutasításként, megvetésként,

Nem bírom visszatartani. Pedig elhatároztam, hogy nem

megszégyenítésként éli meg és értelmezi. Esetleg a „Nekem

szabad sírni." Hogyhogy bocsánat? Most érkezünk el nem-

inkább a négyszemközti beszélgetés való!" felkiáltással je-

c s a k gondolati szinten, hanem érzelmi és testi szinten is ah-

lentkezik egy segítőnél, de annak észrevételeit, magatartá-

hoz, amiért jöttél! Egyre inkább van értelme, hogy itt vagy,

sát kifogásolja, arról panaszkodva, hogy nem érti őt meg

szabad érezni, szabad sírni. Tehát nemegyszer, ha segítsé-

vagy nem elégséges a szakértelme. Esetleg éveken keresztül

get is kér, a sebzettség a segítő helyzetben is akadályozza,

jár hozzá, ám azt a két-három témát, amiért tulajdonképpen

megnehezíti a gyógyulást. Minderre azonban nem lát rá, ha-

segítséget kért, ki se mondja, mert azokat szégyelli a legjob-

nem elmegy a csoportból vagy az egyéni segítő helyzetből

ban. Lehet, hogy a szorongása, szégyenkezése megakadá-

is. „Úgy tűnik, nekem ez nem való. Próbáltam ezt is, azt is,

lyozza, hogy ki tudjon alakulni a bizalom közte meg a segí-

mindkettőben csalódtam."

tő között, mert minden alkalommal feszült figyelemmel

A csoportban gyakorta előfordul a sebzettség túlkompen-

nézi, hogy a segítő nem kritizálja-e, nem ítélkezik-e fölötte.

zálása is. „Én ezt biztos nem így mondtam volna! Ez így rend-

A sebzettségeink túlélésre törekednek. Igyekeznek fönntar-

ben volt?" Kötözködik. A legnagyobb babért a csoportvezető

tani magukat. Ezért a legártatlanabb helyzetbe is képesek

hibáinak kiemelésével lehet learatni. „Te, láttad, hogy csinál-

vagyunk belelátni azt, ami nem a segítőre vagy a helyzetre,

ta? Szerinted ez szakmailag rendben volt? Kimondtuk az ér-

hanem ránk jellemző. Esetleg ki is provokáljuk vagy fölna-

zéseinket, ez fog gyógyítani? Ennél több nincs? Mikor lesz

gyítjuk, hogy az általunk már ismert és megszokott világot

már mélyebb, hatékonyabb?" Ha már az: „Hogy lehet így be-

megteremthessük. Amikor olyan valakivel beszélgetek, aki

lesodorni valakit a mélységbe?!" Szóval kötözködik, kritizál.

az önbecsülés hiányával küszködik, miközben figyelek rá,

Az erejét arra használja, hogy a pillanatnyi egyensúlyát fönn-

gyakran a következőt hallom: „Tudom, hogy nagyon unal-

tartsa, miközben a lehetőségeit elszalasztja, mert nem jut el a

mas, amit mondok!" Nem unalmas. „Tudom, hogy nagyon

saját témájáig, illetve azt csak rejtett formában képes kifejezni.

hosszan mondom!" Hogyan tudnád hosszan mondani, ami-

Fontos, hogy megkülönböztessünk egymástól négy fo-

kor összesen egy órát beszélgetünk? „Jaj, biztos, hogy na-

galmat: az önmagamról alkotott képet, az önértékelést, az

gyon zavaros, amit mondok." Előnyös, mert ha előre kitalált

önbizalmat és az önbecsülést. Ezeket ugyanis a közbeszéd-

szavakat mondanál, akkor kereshetném a zavart, így meg

ben egymás szinonimájaként használjuk, miközben külön-

tálcán kapom. A leggyakoribb: amikor elérünk egy érzelmi-

böző jelentéssel bírnak. Azt mondjuk: „Negatív az önma-

392

393

Pál Ferenc

Az önbecsülés

gamról alkotott képem", „Nincs önbizalmam", „Az önér-

Az önbecsülés az előző háromnál mélyebbről határoz

tékelésem gyenge", „Negatív az önbecsülésem". Olyan

nieir. Alapvető viszonyt jelent önmagamhoz. Az önbecsülés

mintha ugyanazt mondanánk, holott négy különböző tarta-

é r z é s e k k e l , érzelmekkel átszőtt önmagamhoz tartozás, kap-

lomról van szó.

c s o l ó d á s . Önmagam elfogadását, igenlését, a létezésemhez

Az önmagamról alkotott kép természetesen sosem egyen-

fűződő viszonyomat tükrözi. Tudattalan elemeket is tartal-

lő azzal, aki vagyok, hanem mindazokat a tartalmakat jelzi,

maz, és jellemző rám. Az önbecsülés a magamhoz fűződő vi-

amelyekről hajlandó vagyok elfogadni, hogy ez vagyok én.

s z o n y o n keresztül visszatükrözi az élethez, a másik ember-

Az önmagamról alkotott képben tehát megjelennek bizo-

hez, a világhoz, a természethez tartozásom minőségét is.

nyos vonásaim, mások azonban nem, miközben ezek a vo-

Hozzátartozik az önelfogadás, alkalmasságérzés, belső sta-

nások többé-kevésbé felelnek meg a realitásnak. Annál

bilitás és biztonságérzet, az önmagam iránti tisztelet, az érté-

egészségesebb lehetek a kapcsolataimban, és annál jobban

kességem tudata, az életem értelmességének meggyőződése.

érezhetem magam a saját bőrömben is, minél inkább hason-

Képzeljük el, hogy egy színésznek csapnivalóan sikerül

lít az önmagamról alkotott kép a realitáshoz, és minél több

az egyik föllépése. Amikor hazamegy, és belenéz a tükörbe,

mindent tartalmaz belőlem. Az önmagamról alkotott képben

fáradtnak, gyöngének, dekoncentráltnak, motiválatlannak

természetesen pozitív és negatív elemek is szerepelhetnek.

látja magát. Ez az önmagáról alkotott kép része. Azt mond-

Az önértékelés azt jelenti, hogy reflektálok saját magam-

ja magának, hogy ma elég gyönge voltál, a képességeid alatt

ra, értékelem, esetleg minősítem magamat, véleményt alko-

teljesítettél, többet is kihozhattál volna magadból. Mindez

tok magamról, ami szintén lehet pozitív és negatív is. Első-

szomorúsággal tölti el. Ez jelenti az önértékelését. Az önbi-

sorban a tetteimre, magatartásomra, tulajdonságaimra,

zalma valamennyire csökken, hiszen az este teherként ne-

eredményeimre vonatkozik.

hezedik rá, nehezebb lesz a következő alkalommal a közön-

Az önbizalom azt mutatja meg, mennyi belső erővel ren-

ség elé állnia. Ám ezek után is gondolhatja magáról azt, hogy

delkezem, mennyire bízom magamban. Az önbizalom kap-

értékes, olyan valaki, akinek az élete rendben van, lehet

csolódik az önmagamról alkotott képhez, az önértékelésem-

megértő magával és szerethet élni. Ez az önbecsülés. Tehát

hez és az önbecsülésemhez is. Mértéke egyrészt függ az

megjelenhet egy negatív tartalom az énképében, az önérté-

adottságaimtól, helyzetektől, cselekvőképességtől, ezért vál-

kelésében előkerül egy negatív szál, az önbizalma egy kihí-

tozó, de az önbecsüléshez is tartozik egy viszonylag ál an-

vással találja szemben magát, miközben az önbecsülése

dó része, minősége és előjele.

Pozitív marad. Ezt keressük. Minél inkább elérhető az ön-

394

395

Pál Ferenc

Az önbecsülés

becsülésem belső forrása, annál inkább megengedhetem ma-

iriakat, amelyeket ki szokott belőle zárni. Dolgozhat az ön-

gamnak azt, hogy negatív elemek legyenek az énképemben

értékelésével is: értékelheti az élet eseményeit reálisabban,

önértékelésemben és önbizalmamban, és azt tudjam mon-

n e m c s a k azt nézve, mit rontott el, hanem azt is, hogy mi

dani, hogy ennek vagy annak az értéke ennyi és ennyi, se

mindent csinált jól. Leülhet az íróasztalához, hogy összeírja

nem több, se nem kevesebb. Megengedhetem magamnak a

a pozitív tulajdonságait, mindazt, amit sikerült jól megten-

realitással való találkozást, miközben az önmagamhoz fűző-

nie. Fontos, hogy lássuk ezeket a különbségeket, másként

dő pozitív viszony fönnmarad.

újabb csalódások várnak ránk és értetlenség: már annyira

Ennek a fordítottja is lehetséges. Képzeljünk el valakit,

pozitívan gondolkodunk, amennyire csak lehet, és mégsem

akinek lenyűgözően pozitív az énképe. Belenéz a tükörbe,

vagyunk jól. A pozitív gondolkodás és életszemlélet nem

és Arnold Schwarzenegger, Bruce Willis meg Sylvester Stal-

arra való, hogy megvédjen minket a realitásoktól vagy az

lone néz vissza rá egyszerre. Ebből az énképből az összes

élet természetes nehézségeitől. Az önbecsülés, aminek része

gyöngeséget száműzték. Önértékelése kirobbanó, önbizal-

a pozitívan látni tudás képessége, hatalmas erőforrás, hogy

ma határtalan. Mi a helyzet az önbecsülésével? Lehet, hogy

az élet valóságával merjünk találkozni. Vagyis, hogy szen-

a béka feneke alatt van! Sőt, sokaknál az egyoldalúan föl-

vedjünk, ha arra van szükség, hogy elsirassunk valakit, va-

magasztalt énkép, a hatalmas mellény, az óriási magabiz-

lamit, ha annak itt az ideje, és önfeledten tudjunk örülni és

tosság és irreális önbizalom hátterében éppenséggel negatív

boldog emberként élni. Tehát a pozitív életszemlélet például

önbecsülés áll. Ezért aztán, amikor egy könyv szerzője arra

abban segít, hogy merjünk és tudjunk gyászolni, ha egy élet-

buzdít, hogy gondolkozz pozitívan, nézz bele a tükörbe, és

helyzet megkívánja, és nem arra, hogy megkíméljük ma-

mondd azt, hogy a világ legnagyszerűbb embere néz vissza

gunkat valamitől, ami természetes és emberi.

rád, akkor az a kérdés, hogy ez milyen mélységet érint meg

Ha azt kérdezik tőlünk, hogy milyen az önértékelésünk,

bennem. Lehet, hogy az énképemet megváltoztatja, az önér-

tulajdonképpen a legtöbb ember kész többé-kevésbé pozití-

tékelésemet átalakítja, bátorítja az önbizalmat - de elér-e az

van értékelni magát. Nem véletlen, hogy a rettenetesen ne-

önbecsülésemig? A pozitív önbecsülés ugyanis alapvetően

gatív önbecsülésű dolgozó is kritizálja az összes többi kol-

belső forrásból táplálkozik, és munkát igényelhet a kidolgo-

légáját, hogy egyik sem ért semmihez - bezzeg ő! Tehát a

zása. Ha valakinek negatív az önbecsülése, az természetesen

legtöbb embernek nem az önértékelésével van igazán ne-

nagyon könnyen társulhat negatív énképhez, és akkor dol-

hézsége, hanem az önbecsülésével. Ezért olyan fontos a kü-

goznia kell az énképével is. Tehát beemelhet pozitív tartal-

lönbségtétel.

396

397

Pál Ferenc

Az önbecsülés

Az önbecsülésünket külső és belső forrásból is táplálhat-

ugyanazzal az elszántsággal őrzünk, mint egy pozitívot. így

juk, de ha valakinek negatív a belső önbecsülése, az külső

hiába történnek meg velünk azok az áhított dolgok, amikért

forrásból tartósan nem tölthető be. Különben hogyan for-

testünket, lelkünket odaadtuk, nem leszünk tőlük tartósan

dulhatna elő, hogy számtalan hollywoodi sztár éppen a si-

jól, mert múlékonynak bizonyulnak. Mert ellentétben állnak

kerei csúcsán lesz alkoholbeteg, drogfüggő vagy öngyilkos?

azzal a képpel, amelyet gyerekkorunk óta hordozunk ma-

Látnivaló, hogy a külső forrású önbecsülés átfolyik az em-

gunkról. Ha tehát belső önbecsülés hiányában törekszünk a

beren, kinél lassabban, kinél gyorsabban, míg a belső forrá-

külső forrásból szerzett önbecsülésre, és az ellentétben áll az

sú mindig rendelkezésre áll, és nem apad ki.

önmagukról alkotott képpel, az nehezen lesz befogadható,

Hogyan lehetséges, hogy egy ünnepelt sztár, akinek kül-

és esetleg még rosszabbul leszünk, mint annak előtte.

ső forrású önbecsülése van, de belső nincs, aki görcsösen áhí-

tozza a tapsot és hírnevet, ha megkapja, még rosszabbul

lesz? Illogikusnak tűnik, mégsem az. A válasz a negatív én-

képben és önbecsülésben keresendő. Ugyanis, amikor haza-

megy a premierről, azt mondja magának: én vagyok a leg-

nagyobb. De belül úgy érzi, hogy egy kis nyomoronc. Jó,

most megtapsoltak - és akkor mi van? Próbálhat azonosul-

ni a mások által róla alkotott pozitív képpel, de amikor va-

lami sikerül, az ellentétben áll azzal, ahogyan magát látja, és

ebben a pillanatban egy dilemma elé kerül. Elhihetné, hogy

jó, hogy értékes, talán még vágyik is erre, de akkor az egész

életét fenekestül fel kéne forgatnia. Mindent másképpen lát-

nia, értelmeznie, értékelnie - ez döbbenetes egyensúlyvesz-

tés volna! Minden ember ragaszkodik az önmagáról kiala-

kított képhez - sokan egy pillanat alatt támadásba

lendülnek, ha valaki megpróbálja azt megrengetni, kikez-

deni. Iszonyatos erővel védelmezzük ezt a képet, mert a sta-

bilitásunk múlik rajta. Éppen ezért egy negatív énképet is

398

399

Pál Ferenc

Önértékelés és kultúra

Önértékelés és kultúra

megtartása és továbbadása válik hatalmas értékké. Ezekben

a kultúrákban a gyerekek gazdasági értéke nagyon magas,

Az önértékelés kultúrfüggő is, a kulturális különbségek pe-

mert később, amikor a szülők idősek és anyagilag kiszolgál-

dig jól ábrázolják az egyes ember összetettségét, belső vilá-

tatottak lesznek, akkor a gyerekeik tartják el őket. A gazda-

gunk lehetséges sokszínűségét. Amit a kultúrák világszín-

ságilag az egyes ember számára kiszolgáltatottságot hordo-

padán látunk, az minden személyiség belső adottsága is.

zó világban érthető, ha nem az egyediségükkel foglalkozó,

Más alapozza meg az önértékelését egy japán embernek,

rendkívüliségüket hangsúlyozó, elsősorban magukra figye-

mint egy amerikainak. A kutatásokból az derül ki, hogy pél-

lő és magukat kibontakoztató embereket igyekeznek fölne-

dául Japánban nagyon fontos, hogy valaki megfelel-e a kul-

velni, akiknek a legfőbb gondjuk az, hogy önmagukat kitel-

turális elvárásoknak, vagyis sért-e másokat, tiszteletlen-e

jesítsék, hiszen akkor a szülők akár éhen is halhatnának.

másokkal, tesz-e olyan dolgokat, amelyeket az őt körülvevő

A nyugati világban a gazdasági kiszolgáltatottság enyhült,

világ szégyenletesnek tart vagy sem. Ezzel szemben a nyu-

az öngondoskodás lehetőségei kitágultak messze a család

gati kultúrában, amely sokkal individuálisabb, az önértéke-

keretein túlra, így az egyediségre vonatkozó értékek előtér-

lés más alapokon nyugszik. Ha egy individuális kultúrában

be kerülhettek, mint például az önkifejezés, karrier, siker, él-

kérdezünk meg valakit, mi az, ami aláássa az önértékelését,

vezetek, vagy akár a szerelem, a lelkiismeret, a szólás- és val-

akkor az elsők között lesz az, hogy ha rászorul valakire, ha

lásszabadság vagy a testi-lelki egészség.

kiszolgáltatott másoknak. Kérdezzünk meg erről egy kínai

Vajon lehetséges-e az, hogy a családban két, ellentétesnek

vagy japán férfit - ő az ellenkezőjét fogja mondani. Számá-

tűnő értéket hosszú távon egyaránt érvényre juttassunk? Le-

ra annál nagyobb szégyen nincs, mint ha nem vesz tekintet-

hetséges-e, hogy a gyerekeinket egyszerre neveljük autonó-

be másokat, és nem járul hozzá a család, a közösség életéhez.

miára és biztos kötődésre, elköteleződésre; a másik tisztele-

Tehát az önértékelés minden kultúrában fontos érték, de

tére és a saját út, saját érték megbecsülésére? Néhány

akár ellentétes motívumokra is épülhet.

évtizeddel ezelőtt még sokan azt gondolták, hogy nem, ezért

A világ gazdaságilag elmaradottabb területein az a u t o n ó -

is az individualitás elsőségét hangsúlyozta a nyugati kul-

mia, a függetlenség, az individualitás, az önfejlesztés és

túra. Ma azonban már láthatjuk, hogy a kettő együtt is le-

-megvalósítás negatív megítélés alá estek, hiszen ha túl nagy

hetséges, miközben a megvalósítás során ellentmondások,

a gazdasági függés, akkor a családban a hűség, az e n g e d e l -

feszültségek támadnak bizonyos értékek között.

messég, a hagyománytisztelet és a tekintély, a s z o k á s o k

400

401

Pál Ferenc

Az önbecsülés alaptípusai

A gondolkodásunkon és a szemléletmódunkon szükséges

Az önbecsülés alaptípusai

változtatnunk, beleértve azt is, ahogyan fölvetjük a kérdé-

seket, különben életünk végéig feloldhatatlan konfliktusok-

Az önbecsülés felől nézve Maarit Johnson szerint négy tí-

ban vergődve vagy az egyoldalúság felé menekülünk, vagy

pusba vagyunk sorolhatók. Létezik belső és külső önbecsü-

rettenetesen boldogtalanok maradunk. Ha azokat az értéke-

lés. A belső önbecsülés lényege, hogy az a meggyőződésem:

ket, amelyekről eddig szó volt, egyaránt érvényre szeret-

értékes vagyok, elfogadom magamat, szeretek magammal

nénk juttatni, mindenképpen konfliktusos helyzetek fognak

lenni. Ha nem teljesítek, akkor is értékes vagyok. Ha öreg-

kialakulni az életünkben, és az lesz az élményünk, hogy la-

szem, akkor is. Ha egy helyzetben kudarcot vallok, akkor

bilis az egyensúlyunk. A fölmerülő nehézségek elkerülhe-

is. Ez a belső önbecsülés. A külső önbecsülés lényege pedig,

tetlenek, hiszen az önbecsülés a személyiség egészére vo-

hogy az ember kívülről várja és kapja önmaga megerősíté-

natkozik, tehát a benne meglévő ellentétes késztetésekre,

sét. Ismerjék el, dicsérjék meg, öleljék át! Ez alapján négy

tendenciákra, jegyekre is, valamint tartalmazza, visszatük-

karaktert különíthetünk el. Az egyik, akinek van belső és

rözi a kapcsolataim minőségét, jellegzetességeit, beleértve a

külső önbecsülése is. A másik, akinek van belső önbecsülé-

közösségekhez, csoportokhoz, kultúrához, környezethez,

se, de külső nincs. A harmadik, akinek van külső önbecsü-

természethez fűződő viszonyomat is. Tehát az önbecsülé-

lése, de belső nincs. A negyedik pedig, akinek se külső, se

sem rólunk is szól!

belső nincs.

Ezt azért volt fontos előrebocsátanom, mert ha az önérté-

kelésről beszélünk, akkor bizony ellentétekhez, látszólagos

1. A szabad cselekvő. Aki rendelkezik külső és belső forrá-

ellentmondásokhoz fogunk érkezni, amelyek az önértékelé-

sával is az önbecsülésnek, azt szabad cselekvőnek hívhatjuk.

sünkben egymással szembe állítanak tartalmakat, az önbe-

Aki mindkét forrással rendelkezik, jól bírja a stresszhely-

csülésünkben azonban ugyanezen adottságok egymás

zeteket, a kihívásokat, kockázatvállaló, hiszen tudja, hogy

mellett jelennek meg. Tekintsük át tehát az ember önbecsü-

ha valami nem sikerül neki, legbelül akkor is rendben van.

lésének építőköveit, jellegzetességeit Virgina Satir munkás-

A kudarc alapjaiban nem rendíti meg, legfeljebb elgondol-

sága alapján!

kodik rajta, tanul belőle, mert ilyenkor van hova nyúlnia, ez

Pedig a belső önbecsülése. Aktív, kreatív, tud spontán lenni.

Mer belefogni új dolgokba, a nehézségeket inkább kihívás-

nak, lehetőségnek éli meg, amelyek tovább ösztönzik. Ő az

402

403

Pál Ferenc

Az önbecsülés alaptípusai

önfeledten, szabadon cselekvő, aki képes elköteleződni, re-

lelombozódnak. A kényszerteljesítő tud sok jót tenni máso-

ális célokat kitűzni. Nem szorong, nem aggódik, nem fél túl

kért vagy a világért, hiszen hajtja őt a siker, az elismerés vá-

sokat, csak amennyi természetesen az élethez tartozik. Ezért

gya, különben kiapad az önbecsülése. Ezért meg nem áll, csi-

valóban kap pozitív visszajelzéseket, és ezek tovább építik

nálja, csinálja, csinálja - és végül lehet, hogy belebetegszik,

az önbecsülését. Az ilyen ember tudja élvezni az életet anél-

belepusztul. Görcsössé válhat és érzékeny lehet, a stresszre

kül is, hogy bármit tenne, de közben érzi a belső késztetést,

adott válaszai lehetnek eltúlzottak. Esetleg válhat bántóvá,

hogy valami hasznosat tegyen. Ismeri a határait, mások si-

fenyegetésnek élhet meg semleges helyzeteket, hiszen a ku-

kerei, eredményei nem veszélyeztetik az önbecsülését, mert

darc lehetősége szorongást, feszültséget kelt benne. Ezért vé-

elsősorban önmagával verseng. Mi lehet az árnyéka, gyön-

dekezik, kritizál, támad, verseng, élethalálharcot folytat.

géje? Miután nincs függőségben a környezetétől, hajlamos

Amikor pedig eléri a vágyott teljesítményeket, azoktól csak

lehet arra, hogy túlságosan saját magára figyeljen. Adott

ideig-óráig van jól. Már csak azért is, mert az önbecsülésével

esetben a kapcsolatai elmélyítésének rovására, a meghittség

éppen ellentétes, hogy azt gondolja magáról: ő jó. Miközben

rovására teljesítsen. Hiszen pörög, megy az élete, kívül-belül

epekedik a külső megerősítés után, amikor az megérkezik,

meg tudja őrizni a pozitív jóllétet. Ezért esetleg elhanyagol-

nem biztos, hogy képes magára vonatkoztatni, és hosszú tá-

ja, elveszíti a fontos emberi kapcsolatait. Miután a kudarcok

von azonosulni vele. Amennyiben képes, válhat nagy-

nem teszik tönkre, de a pozitív visszajelzések tovább inspi-

képűvé, beképzeltté, kritikátlanul azonosulva az őérte ra-

rálják, elfelejt leülni és örülni az életnek.

jongók vagy őt dicsérők róla alkotott képével. Ez a probléma

a társkapcsolataiban is megjelenhet, hiszen aki az önbecsü-

2. Kényszerteljesítő. A második csoportba azok tartoznak,

lés külső forrásaira kényszerül, annak mondhatja a társa ki-

akiknek van külső önbecsülésük, de nincs belső. Ők a kény-

fulladásig, hogy szép vagy - egy ideig elhiszi, aztán már

szerteljesítők. Úgy érzik, muszáj eredményesnek lenniük, hi-

nem. Egy ideig élteti, aztán már nem. Sokszor csak addig

szen égető szükségük van elismerésre, sikerekre, támoga-

van jól az önbecsülés szempontjából, ameddig egy negatív

tásra, bátorításra, mert attól növekszik az önbecsülésük.

dolog nem történik, és abban a pillanatban kiürül, és kezd-

Másként nem. Ezért teljesítenek, de közben feszültek, szo-

heti újra feltölteni magát. Pozitívuma az, hogy valódi telje-

ronganak, hiszen valamit le kell tenniük az asztalra, külön-

sítményeket is képes fölmutatni. Javára lehet a világnak. O

ben az önbecsülésük megrendül. Amikor negatív visszajel-

nincs jól, de sok jót tesz. Ha még igazán becsületes, erköl-

zéseket kapnak, nagyon könnyen elveszítik a kedvüket,

csös is, akkor lehet, hogy még rosszabbul van. Hiszen akkor

404

405

Pál Ferenc

Az önbecsülés alaptípusai

nem engedi meg magának, hogy bántson másokat, hogy túl-

tottak. Alapvetően kudarckerülők, hiszen azt gondolják,

kompenzálással védje magát.

hogy alkalmatlanok, bénák, ügyetlenek, szoronganak a tel-

jesítéstől, ezért inkább bele se kezdenek. Szinte egyetlen ka-

3. Az életélvező. A harmadik lehetőség, hogy valakinek van

paszkodója van az olyan valakinek, aki a külső és belső ön-

belső önbecsülése, de nincs külső. Ő az életélvező. Két dol-

becsülés hiányával él: hogy valaki egy kicsit szeresse őt. O a

got tud remekül csinálni: szemlélődni és élvezni az életet.

kapcsolatokból próbál valahogy életerőhöz jutni, megsze-

Gyönyörködik, és nem utasítja el a gyönyöröket. Ezért a fel-

rezni, bepótolni mindazt, amit akár magzati, csecsemő- és

adatok, kihívások nem inspirálják őt - viszont a kudarc vagy

gyermekkorban nem kapott meg. Ám miközben erős belső

a negatív kritika sem ér el hozzá. Az élet számára értékes,

késztetést érez arra, hogy szeresse valaki, tulajdonképpen

van ideje élni, miközben ehhez semmit sem kell hozzáten-

fél is a kapcsolatokban és a kapcsolatoktól. Alapvető szo-

nie. Az életélvezők belső önbecsüléssel rendelkeznek: lehet-

rongása abból fakad, hogy ami a megerősödés helye a szá-

nek családszeretőek, sok baráttal, társasággal, gondoskod-

mára, az egyben fenyegető is. Mert ha ott nem kapja meg,

nak másokról, szívesen hívnak vendégeket. Biztosan van

amire vágyik, akkor mi lesz vele? És miután nincs belső ön-

olyan ismerősötök, akinek van vidéken nyaralója, és nyáron

becsülése, akármit is kap kívülről, az elfolyik, felszívódik.

elindul a népvándorlás, mert hozzá lehet menni. „Jaj, de jó,

Sokat segíthet magán, ha elég nyitott, és a felkínált segítsé-

hogy itt vagytok, sütögetünk egy kicsit!" Meghív másokat,

get, bátorítást elfogadja.

hogy élvezzék együtt az életet. Tényleg jól van - viszont a

Jöjjön egy történet, egy külső önbecsülésű nőről Milton

képességei alatt él. Az árnyékban itt azt találjuk, hogy sok

Erickson munkásságából:

minden nem születik meg általa, ami megszülethetne, író-

„Bár egy újdonsült kapcsolatban inkább az erekció eléré-

asztalban marad a tehetsége. Akkor sem cselekszik, amikor

sével lehet probléma, az emberi találékonyság azt is gonddá

szükség volna rá. Amit hozzátehetne akár mások jóllétéhez,

alakíthatja, ha a férfi könnyen produkál merevedést. Egy fe-

azt nem teszi hozzá, hiszen minden jól van úgy, ahogy van.

leség elégedetlensége öltött ilyen formát a következő eset-

ben:

4. A nélkülözők. A negyedik csoportba azok tartoznak,

„Egy asszony rendkívül elégedetlen volt a férjével. Egy

akiknek se belső, se külső forrású önbecsülésük nincs. Ok a

éve házasodtak. Azt magyarázta nekem, hogy az estével

nélkülözők, akik sokféle szempontból betöltetlenek. Hiá-

niég nincs semmi baj, de mihelyt bekerülnek a hálószobába,

nyokat szenvednek és sebezhetők. Passzívak és kiszolgálta-

rögtön összekapnak. »Abban a másodpercben, hogy belé-

406

407

Pál Ferenc

A belső önbecsülés jellemzői

pünk, a férjemnek már merevedése van. Mindegy, hogy las-

A belső önbecsülés jellemzői

san vetkőzöm vagy gyorsan, már akarja. Ugyanez van min-

den reggel is, kivétel nélkül. Ez annyira földühít, hogy azon

Nézzük meg, melyek a magas belső önbecsülés jellemzői!

kapom magam, állandóan veszekszem vele.« Megkérdez-

tem, hogy tulajdonképpen mit akar? Azt felelte: »Ha leg-

1. Képes vagyok tartós, szoros, érzelmileg közeli, meghitt

alább egyszer, csak egyszer úgy kerülne az ágyba, hogy ne

kapcsolatokban lenni. A saját egyensúlyvesztésem nem fe-

lenne ennyire automatikusan merevedése. Ha csak egyszer

nyegeti a kapcsolatot, mert képes vagyok azt a magam fel-

is hagyná, hogy érezzem a női hatalmat.«

adataként tudatosítani, és nem alkotom meg belőle a társam,

Ez ésszerű kérésnek tűnt - minden nőnek joga van ahhoz,

a kapcsolat vagy az élet kritikáját.

hogy legyen szerepe a férfi vágyának felkeltésében és irá-

nyításában. Elégedetlenné teheti, ha a vágyhoz nem kell,

2. Szabadon megélhetem és kifejezhetem az érzéseimet és

hogy legalább ránézzenek, ha nem szükséges az ő ösztönzé-

érzelmeimet, miközben tekintettel vagyok a társamra és a

se. Tehát elővettem a férjet, és elmagyaráztam neki, milyen

kapcsolatra is. Ezért a belső szabadságom arra is kiterjed,

rendkívül fontos ez a nőknek. Ezt a beszélgetést titokban kel-

hogy olyan formákat, módokat találjak, amelyek nem fe-

lett tartania. Azon az estén háromszor maszturbált, és a há-

nyegetőek és nem veszélyeztetik a környezetemet.

lószobába kerülve igazán petyhüdt volt a pénisze. Az asz-

szonynak ragyogó alkalma lett arra, hogy kedvesen

3. Az élet pozitív szemlélete. A belső önbecsülés természe-

törleszkedjen, miközben a férfi azon töprengett, lesz-e egyál-

tes velejárója, hogy önmagam elfogadásának, tiszteletének,

talán merevedése. A feleség igazán kipróbálhatta a női ha-

megbecsülésének szemlélete kiterjed a többiekre, a világra

talmát, azon az estén csak tőle függött, mi történik. Néhány

és az életre is.

hónappal később, amikor a városukba látogattam, meghív-

tak vacsorára, és megtapasztalhattam, hogy a társaságban is

4. Igényeim, szükségleteim elfogadása - amihez az is hoz-

mennyire fontos neki ez a »női hatalom«."