tartoznak kollektív tartalmak is. Magunkban hordozzuk a
A spiritualitásról és jelentőségéről hadd idézzek egy gyö-
családtörténetünket, a nemzetünk történelmét, az egész em-
nyörű történetet Röhrig Géza tollából:
beriségét. Néha egy-egy archetipikus álom formájában tárul
„Az Újvilágba menet a hajóról egy matróz egy almacsut-
fel valami ebből a mélységből, ami nem a mi életutunkból
kát hajított a vízbe. A tatot kísérő csapatból az egyik delfin
származik, de bennünk jelenik meg.
azonnal elkezdett bohóckodni a csutkával. Palackorrával
A személyiségünkhöz tartoznak, másra vissza nem ve-
újra és újra a magasba dobta.
zethető módon, az esztétikai, etikai és spirituális dimenziók
- Milyen játékosak! - jegyezte meg valaki.
is. A jóllétünkhöz, a testi-lelki egészségünkhöz, az önbecsü-
- Dehogy - szólt a Rebbe egyszerűen csak meg akarják
lésünkhöz természetes módon járul hozzá és határozza meg,
menteni a csutkát. Egy delfin számára ugyanis, ami elmerül,
hogy képesek vagyunk-e meglátni a szépet, tudunk-e szem-
az bajba jutott, beteg, a halálán van.
256
2 5 7
A teljesség négy dimenziója
Pál Ferenc
Az utas erre közelebb húzódott a Rebbéhez, mire ő így
tő kiszimatolja, hogy miről van itt szó. Lázadni kell! Biztat-
folytatta:
ja a nőt, hogy élje most meg a személyiségfejlődésének ezt a
- Jó okuk van ezt gondolni. A delfinnek tudniillik már
kimaradt állomását. Mondjon nemet, használja az akaratát!
félperces korában oda kell hagynia az anyatejet, hogy feljö-
Ez nagyszerű is volna - ha közben éppenséggel nem egy fe-
hessen levegőért. A delfin két világban él. Az egyikből eszik,
leségről, anyáról lenne szó. Mert így lehetséges, hogy ezt az
a másikból lélegzik. Éppen, mint egy cádik - somolygott a
elmulasztott lépését most valóban bepótolja, csak rámegy a
Mester."
kapcsolata, családja. Tehát nem a problémán kell segíteni,
hanem az emberen, ő pedig kapcsolatokban él. Azt is mér-
Spiritualitás nélkül élni olyan, mintha úgy szeretnénk
legelnünk kellene, hogy milyen módon és mértékben érde-
fönntartani magunkat, hogy csak eszünk és iszunk, de soha
mes a hiányokkal, sebekkel, beteljesületlen késztetésekkel
nem veszünk levegőt.
foglalkozni. Mert ha rosszul kalkulálunk, akkor végül kis
nyereség és nagy veszteség lesz a mérleg. Tehát soha nem-
2. Kapcsolataink összessége. A teljesség második dimen-
csak az egyes embert és az ő személyiségfejlődését kellene
ziójához tartozik az összes kapcsolatunk. Kezdve a testünk-
nézni, hanem a kapcsolatrendszert, az összefüggéseket,
kel való viszonyunkkal, a természethez, a világegyetemhez
amelyekben él. A kérdés tehát úgy szól, hogyan élhetné meg
fűződő kapcsolatunkig. Ide tartoznak mindazok az élő rend-
az elmaradt szakaszt úgy, hogy azzal ne tegye tönkre a kap-
szerek, amelyeknek tagjai vagyunk, amelyek hatnak ránk.
csolatait. Arról nem is beszélve, hogy lehetséges, a férje ép-
Ide vehetjük a genetikus és evolúciós jellegzetességeinket,
pen azt a személyiségfejlődési állomást éli újra, amelyben
meghatározottságunkat. A segítők, a segítés gyerekbetegsé-
megtanulja kifejezni a szükségleteit, mer kérni és gyönge
ge, ha kizárólag az egyes embert látjuk és a személyt önma-
lenni, kezdi közelebb engedni magához az érzelmeit. A fér-
gában nézzük. Például egy fiatal nő, aki nem lázadt otthon,
fi végre kér, a nő végre tud nemet mondani, de hogy hat ez
az apukáját mindig tisztelte, fölnézett rá, mindig jó kislány
a kapcsolatukra? Katasztrofálisan! A szakemberek ilyenkor
volt, a serdülőkor nehézségeit, annak későbbi hozadékaival
beszélnek szétfejlődésről, mint a válás, szakítás érthető oká-
nem élte meg. Most harmincvalahány éves, és a személyi-
ról. Igen ám, csakhogy ha a személyiségfejlődésükben nem
ségfejlődésének ez az állomása kikerülhetetlenül bekopog,
történtek volna elakadások, akkor mindketten szabadon
mert nem tudna tovább fejlődni, ha a személyes meggyőző-
tudnának nemet mondani valamire, és közben igent mon-
dés hiányában megmaradna a tekintélytisztelet gyermeki fá-
dani egymásra, valamint képesek lennének szabadon kérni
zisában. Ekkor elmegy segítséget kérni, és az avatatlan segí-
259
258
Pál Ferenc
A teljesség négy dimenziója
is, kifejezni a szükségleteiket, és közben elviselni, késleltet-
A kapcsolati hálónkhoz mi minden tartozik még hozzá?
ni annak beteljesedését, kielégülését, ha a társuk nemet
Nemcsak életünk összes jelenlegi és múltbeli kapcsolata, de
mond. Az életük nehézsége éppen abban rejlik, hogy még
a meghalt személyekhez, sőt az előző nemzedékekhez fűző-
nem tartanak itt. A növekedésmotivált, teljességvezérelt vá-
dő kapcsolataink is, a transzgenerációs örökségek. Olyanok
lasz az lenne, ha fölismerve a helyzetüket, meglátnák, hogy
is hatnak ránk, akiket nem is ismertünk. Apai nagypapám
nem egymás ellenében, hanem együtt is lehetséges a fejlő-
hat hónappal azelőtt halt meg, hogy megszülettem, miköz-
dés, amennyiben elviselik a feszültséget, ellentmondásossá-
ben nagyon várta az érkezésemet. Milyen érdekes, hogy va-
got, és azt nem igyekeznek kikerülni vagy rövid távon eny-
lakivel, akivel nem is találkoztam, lehet kapcsolatom, mert
híteni a szakítással, válással. Ehhez azonban tágabb
ő várt engem, neki fájt, hogy már nem láthatott, én meg na-
nézőpontra van szükség, amellyel rálátnak magukra, a tár-
gyon hálás vagyok neki ezért. Egészen rendkívüli, kivéte-
sukra, egymásra, a kapcsolatukra, helyzetükre, életútjukra,
les kapcsolat!
tehát arra a rendszerre, amelyben élnek.
Akkor látunk csak valakit, ha a kapcsolataival együtt néz-
Sokféle oka lehet annak, ha valakik elmennek párterápiá-
zük őt. A férfi évek óta potenciazavarral küzd, de amint a
ra, de végül elválnak. Az egyik tényező, hogy ha valaki egy-
feleségével való kapcsolata rendeződik, a potenciazavar el-
két évig dolgozik egy kapcsolaton, az nyilván hatni fog a sa-
múlik. Egy nő évek óta nem menstruál, pedig nagyon sze-
ját személyiségére is. Egy ilyen folyamatnak a természetes
retne gyereket - amint az édesanyjával való kapcsolatát tisz-
következménye, hogy jobban magunkra ébredünk, szemé-
tázza, rendszeressé válik a ciklusa, és megfogan. A kislány a
lyiségünkben fejlődünk. Amikor valaki jobban magára talál,
szülei konfliktusa, veszekedései láttán asztmás rohamot kap,
az gyakran azzal jár, hogy felteszi magának a kérdést: mit
ami semmilyen hagyományos gyógymódra nem reagál, ám
keresek én ebben a rossz kapcsolatban? Most, hogy kezdek
megszűnik, amikor a szülei megbékélnek egymással. Az
megerősödni, a dolgok valódi természetére rálátni, fogal-
unoka, aki a nagyszülei által soha el nem mondott helyzete-
mam sincs, miért vagyok együtt ezzel az emberrel. Még ha
ket, félelmeket álmodja. A sort a végtelenségig folytathat-
a terápia éppen egy kapcsolat megerősítése érdekében is fo-
nánk.
lyik, akkor is törvényszerű, hogy történhet valamennyi eltá-
A kapcsolatokhoz ráadásul nemcsak a kétszemélyes vi-
volodás, magunkra eszmélés. Mindez csak egy folyamat ré-
szonyok tartoznak hozzá, hanem a kapcsolatrendszerek is.
sze, és ha ezzel tisztában vagyunk, akkor azt is tudhatjuk,
Családi kapcsolatrendszer. Közösségek. Osztályok. Intéz-
hogy nem szükségszerűen a végállomás.
mények. Hazánk. Egyházaink, a maguk teljes örökségével.
260
261
Pál Ferenc
A teljesség négy dimenziója
A nemzetiségi, vallási, kulturális hátterünk, örökségünk.
nia, olvasnia, számolnia kell, hogy le ne maradjon semmi-
Mindegyiknek van színe és árnyéka is.
ről, és előrébb tartson a többieknél! Lehetőleg ne tegyük ezt
vele, hadd játsszon a kis Mirr-Murral, mert az felel meg az ő
3. A teljes életút. A harmadik dimenzió a teljes életút, és an-
életkorának, nem a matematikai feladatok! Amikor egy élet-
nak dinamikus folyamatjellege. Érdemes volna az életet, a
szakaszt át akarunk ugrani, annak a sajátosságait megpró-
személyiségfejlődést a maga folyamatosságában látnunk.
báljuk kikerülni, sokszoros veszteséggel számolhatunk. En-
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a személyeket, helyzeteket,
gedjük meg a gyerekünknek, hogy gyerekként gyerek
nehézségeket pillanatfelvételként nézzük, és így is reagál-
legyen, serdülőként serdülő, és akkor felnőttként majd saját
junk rájuk, miközben az életünk állandó folyamatban levés.
magának is megengedi a felnőttséget. Ellenkező esetben rö-
Az, ami éppen van, mindig egy folyamatnak a része is. Ha
vid távú sikerért hosszú távú előnyöket dobunk félre.
valaki nem látja az életnek az időbeliségét, akkor elakadhat
A serdülő ugyanazt teszi, mint amikor magzat volt, csak
a belső munkában, a problémáiban, az önbecsülésében.
most nem belülről rugdos, hanem kívülről! Azt se gonosz-
Amennyiben tudatosítottam, hogy az életnek folyamat-
ságból tette, amikor belülről rugdosott, csak szűk volt neki a
jellege van, akkor például a megbocsátás folyamatában a ha-
hely. A serdülő most kívülről rugdos, mert kell neki a tér,
rag elfogadható lesz. Ha haragszom arra, aki bántott, az nem
hogy a saját világában meg tudjon születni. Ennek most ép-
mond ellent annak, hogy békeszerető vagyok, mert az indu-
pen te állsz az útjában.
latom a megbocsátási folyamat elengedhetetlen része. Ha va-
Amikor szerelmes leszel, természetes, hogy idealizálod a
laki azt mondja 40 évesen, hogy nem okozhatok fájdalmat
társadat, hogy az összes szép, valódi, nagyszerű értékéből
anyának azzal, hogy elköltözöm, akkor azt a szomorúságot,
készítesz róla egy tablót, és azt mondod: én vagyok a leg-
amit az önállósodása vált ki, nem látja egy folyamat részé-
szerencsésebb ember a világon! Néhány év múlva azonban,
nek. Pedig ha az egy folyamat része, akkor az anya előbb-
amikor összetörik ez a kép, a negatív mozaikokból alkotsz
utóbb túl lesz rajta. Ha látjuk az életnek a folyamatjellegét,
róla egy másikat: hogy nem vettem észre, mennyire lusta, fi-
akkor az is nyilvánvalóvá válik, hogy minden életszakasz-
gyelmetlen, önző? Ha nem folyamatokban látsz, ilyenkor azt
nak megvan a maga külön szerepe és jelentősége, ezért ezek
mondod: most mutatkozik meg a valódi énje, most derült ki,
büntetlenül nem hagyhatók ki, nem gyorsíthatók fel. Rette-
hogy kihez mentem hozzá! De ostoba vagyok, mennyire be-
netes, amikor nem adjuk meg minden életszakasznak a
csaptam magam - ezt a kapcsolatot nem lehet folytatni! Ha
maga méltóságát, és például a négyéves gyereknek már ír-
azonban látom, hogy egy folyamatban vagyunk, akkor azt
262
263
Pál Ferenc
A teljesség négy dimenziója
is tudom, hogy előbb-utóbb a negatív kép is összetörik, és
hűség, az engedelmesség ma nem népszerű értékek. Rövid
kialakulhat a reális látás. Ha valaki mindig a pillanatnyi
távon annak látjuk előnyét, hogy mindig az aktuális igénye-
egyensúlyával foglalkozik, akkor a hosszú távú egyensúlyát
inknek, késztetésünknek engedelmeskedjünk, és fütyüljünk
nagy valószínűséggel elveszíti. Sőt, aki nem meri kockáztat-
mindenre, ami ez ellen szól. Mire azonban 40-50 évesek le-
ni a rövid távú egyensúlyát, hosszú távon egyre egyensúly-
szünk, nem értjük, hogy kerültünk oda, ahol éppen va-
vesztettebbé válik.
gyunk. Nem ilyen életet gondoltunk magunknak. Tehát az
De nagy dolog egy krízist krízisként fölismerni! Tudni,
élet első felének nagyon fontos szerepe van abban, hogy
hogy azért vagyok ilyen rosszul, mert egy elkerülhetetlen
rendhez, fegyelemhez, kitartáshoz szoktassuk magunkat.
életciklus váltópontra értem, de nem maradok így, majd túl
Aki ezt a szabadság és az életélvezés filozófiájára hivatkoz-
leszek rajta. Például itt vagyok 47 éves asszonyként, és most
va megspórolja, később keserű gyümölcsöket arat.
rám szakadt az életnek az a terhe, hogy már biztosan nem
Minden életszakasznak megvan tehát a maga jelentősége
lesz több gyerekem, akik vannak, előbb-utóbb elköltöznek,
és célja. Fiatal emberként természetes, hogy szeretnénk meg-
hogy a férjem olyan, amilyen, hogy már többet éltem, mint
vetni a lábunkat a világban, otthont teremteni, családot ala-
amennyit fogok, és egyébként is világválság van. De ha be-
pítani. Ehhez erős énre van szükségünk. A fegyelmezettség
azonosítom, hogy most éppen életközepi krízisben vagyok,
és mértékletesség abban is segít, hogy közben ne essünk ma-
akkor nem kell mindent felrobbantanom magam körül.
radéktalanul az énünk uralma alá, így az életutunk második
A sebzettségvezérelt életre jellemző az, hogy minden sza-
felében még személyesebb életet élhessünk, ami azonban
kaszban az éppen ahhoz kapcsolódó összes téveszmét, hie-
egyre kevésbé szól rólunk. Az élet folyamatjellegéből adó-
delmet, őrültséget, hibát végigcsinálja, a saját bőrén megta-
dóan megérthetjük a társkapcsolat vagy a családi kapcsolat-
pasztalja. Az a mondat, hogy mindent ki kell próbálni, egy
rendszer természetes életciklusait, és a váltópontokon eset-
17 éves szájából érthetően hangzik. De nyilvánvalóan neki is
legesen fellépő kríziseket fölkészültebben fogadhatjuk.
szüksége volna valami rendre, fegyelemre, hogy ez a „min-
A legtöbb kapcsolat gyönge pontja ezért nem is annyira a
den" ne nyelje őt el. Azok, akik fiatal emberként valamennyi
szilárdság hiánya, hanem a változással, változtatással kap-
fegyelemhez szoktak, később jól járnak vele. A mai kultúra
csolatos rugalmatlanság. A teljességhez tartozó folyamatjel-
azonban nem ezt erősíti meg, hanem azt, hogy minden pil-
legből adódik, hogy az életünket összefüggésben láthatjuk
lanatból hozzuk ki a legtöbbet, akár a hosszú távú célok ro-
a családtörténetünkkel, a hazánk és az emberiség történeté-
vására. Ezért a fegyelmezettség, az előrelátás, a kitartás, a
vel. Esetleg kitűzhetünk halálon túlmutató életcélokat is,
2 6 4
2 6 5
Pál Ferenc
A teljesség négy dimenziója
amelyek hatással lehetnek a gyerekeink, unokáink jóllétére,
gadhatóbb lesz valami számomra, ha beillesztem egy folya-
de a magunk világára is.
matba.
A harmadik dimenziónak tehát óriási jelentősége van: tu-
Például összeköltözik a férfi meg a nő, akik addig külön
datosíthatjuk, hogy mindaz, amit itt és most megélünk, egy
éltek. Fiatal házasok, az összecsiszolódásnak lesz egy csomó
folyamatnak a része. Például egy nagyobb gyerek elkezd
nehézsége! Ha ebből semmi mást nem látnak, csak azt, hogy
újra bepisilni. Ha a szülő ilyenkor nem lát semmi mást, csak
a másik türelmetlen, értetlen, nehézkes, idegesítő, akkor az
azt, hogy eddig volt egy szobatiszta gyereke, és most van
elviselhetetlen. Ez vár rám még ötven évig...? Az optika
egy nem szobatiszta, az elkeserítő! Mi mást vehet még ész-
azonban megváltozik, ha megértem: minden átalakult an-
re? Azt, hogy a gyereke pár nappal a kistestvére születése
nak kapcsán, hogy együtt élünk, és a kríziseink a kapcsola-
után kezdett bepisilni. Máris egy kapcsolatrendszer része-
tunk folyamatának a részei - amelyeken keresztüljutunk, sőt
ként látja a gyerekét és értelmezi a bepisilését. Ha az esemé-
amelyek révén formálódunk társakká. Vagyis nagyon fon-
nyeknek látja a folyamatjellegét is, akkor már nem azt mond-
tos, hogy önmagunkat és másokat, az életeseményeinket egy
ja, hogy van egy bepisilős gyerekem, hanem azt, hogy a
folyamat részeiként is lássuk.
kistestvér érkezésére, a család átalakulására a gyerekem be-
pisiléssel válaszolt. Ez egy fejlődési folyamatnak a része.
4. Az egyetemes realitások dimenziója. Vannak szubjektív
Most ideiglenesen visszalépett egy olyan szakaszba, amit
realitások. Szubjektív realitás például az, hogy egy nagyot
már egyébként meghaladt, mert a családi rendszerben olyan
aludtam délután, és amikor felébredek, szinte úgy érzem
változás történt, amire a személyisége még nem volt felké-
magam, mintha reggel lenne. Nyilvánvalóan nincs reggel,
szülve. Ha azonban az anyukája megfelelően gondoskodik
de az én megélésem szubjektív, és közben reális is, mert
róla, odafigyel rá, akkor természetesen megint kinövi ezt a
tényleg így érzem magam. Persze attól még tudom, hogy
fázist.
este van - ezt objektív realitásnak nevezhetjük. Azért nem
Egészen másképp állok az élet jelenségeihez, ha látom,
egyetemes realitásnak, mert a földön velünk szemben ekkor
hogy honnan hova tart valami! Hogy adott történés egy fo-
éppen reggel van. Tehát nem mondhatja mindenki azt a
lyamatnak melyik része, melyik állomása. így sokkal több
realitáshoz tartva magát, hogy este van. De mi az egyetemes
mindent meg tudok engedni, és sokkal kevesebb dolog
realitás? Az, hogy az emberi élethez a nappalok és az éjsza-
zavar. Még csak nem is kell hozzá türelmesebbnek, nagyvo-
kák, a reggelek és az esték váltakozása kétségkívül és kike-
nalúbbnak lennem, mert magától értetődően sokkal elfo-
rülhetetlenül hozzátartozik. Az emberi életnek része vala-
2 6 6
2 6 7
Pál Ferenc
A teljesség négy dimenziója
miféle hullámzás, valamiféle ciklikusság. Legföljebb van,
mérésre lenne szüksége, hogy ez mással is megtörtént már.
ahol hosszabbak a nappalok, hosszabbak az éjszakák, ebben
Sőt: a többség odaát van. Tehát nem kiszúrás, nem pech,
adódnak különbségek. De azt, hogy a nappalok és éjszakák
nem egyéni sorscsapás ez, hanem most éppen ő következik.
váltakoznak az emberi élet szempontjából, egyetemes reali-
Ezt nagyon egyedien, személyesen éljük meg, fölháboro-
tásnak nevezem.
dunk, hogy miért nem öt évvel később, miért pont így... Ért-
Egy amerikai terapeuta egyszer azt mondta, hogy ami kö-
hető. De attól még a halálunknak van egy egyetemes realitás
zös az összes kliensében, az a realitáshoz fűződő töredékes
jellege is. Nem leszünk soha jól, ha ezt nem akarjuk meg-
viszony. Problémás viszony a realitáshoz. A negyedik di-
emészteni. Ugyanígy van ez a betegséggel is. A betegség
menzió azért nagy jelentőségű, mert az életünknek vannak
normális, mint ahogy az egészség is az.
olyan egyetemes realitásai, amelyek a lelki egészségünk, ön-
Gyakran látok olyan élettörténeteket, amelyeknek valahol
becsülésünk szempontjából a legjelentőségteljesebbek. Pél-
az elején megsebződik egy nő, és a sebzettségének az egyik
dául, hogy valaki elfogadja azt, hogy meg fog halni. Az em-
következménye az lesz, hogy elcsúszik a maga biológiai ide-
ber a végtelenségig beszélgethet egy jó szakemberrel, hogy
jéhez képest. Ezért sokkal hosszabban válogatja a társát, pél-
mit él meg, hogy nagyon fél a haláltól, hogy mi mindent kell
dául, mert nincs meg az élethez a bátorsága, el van foglalva
elengednie. Leülhet az összes gyerekével kétnaponta, hogy
a sebzettségével, átéli a kapunyitási pánikot, nem tud elsza-
jaj, azt még nem mondtam el nektek... jaj, még tőled nem
kadni otthonról. Akkor ő 35-40 évesen jut el oda, hogy belül
kértem bocsánatot... Próbálhatja kézben tartani az egész
fölkészült a társválasztásra. Belül odaért. Már megvan az az
rendszert, a folyamattal is tisztában lehet, hogy igen, épp itt
érettsége, az a bátorsága, amire, ha a személyiségfejlődése a
tartok, most jön majd az alkudozás szakasza, a depresszió
biológiai ritmusával egyezik, 20-30 éves korában tett volna
fázisa... De sosem lesz jól, és nem lesz egységben magával,
szert. De ő elcsúszott tíz évvel. Mi lesz ennek a következ-
az önbecsülésének a talaja ingoványos marad, ha nem tudja
ménye? Az egyetemes realitásokból adódóan ő sokkal kitet-
elfogadni azt, hogy meg fog halni, hogy ez természetszerűen
tebb lesz annak, hogy újabb csalódások érjék, mert például
be fog következni. Mindig mélyen megrendít, amikor jön
nehezebben vagy egyáltalán nem születik gyereke vagy va-
hozzám valaki, és fölháborodottan, csalódottan, értetlenül
lamilyen rendellenességgel jön a világra. Azok a nők tudnak
azt mondja: „Hogyhogy végstádiumos rák? Ez hogy lehet?
valamiképpen jól lenni ezzel a nehéz helyzettel, akik képe-
Én egész életemben egészségesen éltem!" Nyilvánvaló, hogy
sek azt mondani: „Nekem fontos volt, hogy a saját szubjek-
egy ilyen helyzetben neki leginkább arra a gyógyító felis-
tív időmhöz igazodjak, ezért 10-15 év késéssel tettem meg
268
2 6 9
Pál Ferenc
A teljesség négy dimenziója
néhány dolgot - de ez nagyon jó, mert most egy olyan vala-
megállapítja azt, hogy de más nőt vennék már el, mint 15
kivel élhetek, akihez megérkeztem. Ezt köszönöm az élet-
évvel ezelőtt! De más nő való nekem! Ez egy realitás. Tu-
nek. Ám ennek megvan az ára: ezért most lehet, hogy nem
dattalan motívuma volt a házasságkötésének: ő férfiként
lesz olyan gyerekem, akit én szültem." Ez hogyne fájna an-
egy anyát vett el. Tele volt hiánnyal, a legfontosabb az volt
nak, aki megéli! Még nekem is fáj, ha erre gondolok! Mégis
számára a nőben, hogy jó meleg, puha, gondoskodó legyen.
közel engedheti magához a realitást, hogy a biológiai lehe-
Ahogy azonban egyre jobban lett, mert ment az élet előre a
tőségekhez képest egyszerűen későn érkezett el oda, hogy
maga természetes útján, 40 évesen azt mondja: „Most, hogy
gyereket tudjon vállalni. Persze fontos, hogy beszéljen erről,
ilyen jól vagyok, már egy másfajta nő volna hozzám való!
adott esetben segítséget is kérjen, ugyanakkor azt tudja mon-
Most már nem egy anyukára vágyom, inkább egy olyan
dani: „Az életemnek ez az ára. A fejlődéstörténetemnek ez
nőre, akivel szenvedélyes és kalandos az élet!" Már elég
egy természetes következménye. Nem esik jól, nagyon fáj,
egészséges ahhoz, hogy bírja a feszültséget, most már tud
de mint realitást elfogadom." Amíg ezeket a realitásokat
küzdeni is a nőért, elesni, majd fölállni, de húszévesen még
nem engedjük közel magunkhoz, még több szenvedés vár
nem tudott. Húszévesen még összerogyott, ha csúnyán né-
ránk. Ilyen realitás az is, hogy öregszünk. Öregedő lények
zett rá a nő.
vagyunk. Aki ezt az egyszerű tényt nem képes elfogadni,
Mekkora jelentősége van annak, ha valaki igyekszik rá is
arra rengeteg fölösleges szenvedés vár. Az öregedés az egye-
látni a helyzetére, és átlátja, hogy éppen mi történik vele.
temes realitás része.
Hogy bizonyos tudattalan motívumok alapján választott tár-
Az életnek folyamatjellege van, és az élet első szakaszá-
sat, bezzeg ma már egészen másvalaki mellett döntene. Ak-
nak is megvannak a feladatai: hogy megtaláljuk a helyünket
kor, amikor társat választott, még nem tartott ott, hogy elég-
a világban, munkaképessé, kapcsolatképessé, a meghittség-
gé árnyaltan és összetetten lásson. Most már ott tart. Ezért
re alkalmassá váljunk. Igen ám, de a sebzettség miatt gya-
ilyenkor természetes indíttatást érezhet arra, hogy a hibát ki-
kori, hogy valaki az élet első szakaszának a feladatait nem
javítsa, és most már olyat válasszon, aki az érettebb szemé-
tudja elvégezni, ezért 40-60 évesen jut el oda, ahova 30 éve-
lyiségének megfelel. Igen ám, de a másik oldalon elkezd
sen is elérkezhetett volna, ha a folyamat a maga természe-
megágyazni egy hatalmas veszteségnek, ami a későbbi élet-
tes idejében megy végbe. Ezért mi fog történni? 40-60 éve-
szakaszaiban a fejlődés akadályává válhat. Hiszen a válasz
sen megpróbál olyasmit is beépíteni az életébe, ami az élet
következtében valamit újra kell kezdenie, és amíg a kortár-
első részének a feladata és dolga. Például valaki 40 évesen
sai egyre inkább a belső és külső javak továbbadásával, el-
2 7 0
271
Pál Ferenc
A teljesség négy dimenziója
engedésével foglalkoznak, neki még a fiatalemberek har-
gyereket. Igen ám, de akkor szembetalálkozom egy másik
cosságával kell a születendő, formálódó új világát védel-
realitással. Nemcsak azzal, hogy 50 évesen már sokkal tü-
meznie és fönntartania. Az élet második felében egyre sze-
relmetlenebb vagyok, már nincs annyi erőm meg kedvem a
mélyesebbé válhatunk, miközben nem szorulunk rá, hogy
gyerekneveléshez, hanem azzal is, hogy az életnek olyan az
az élet rólunk szóljon. Ezt ő nem vagy alig engedheti meg
íve, hogy ha valaki tényleg jól akar lenni, 60-70 éves korá-
magának. Ilyenkor a spiritualitás segíthet, hogy felismerje:
ban el kellene kezdenie elengedni a dolgokat. Egy 60-70
igen, a sebzettségem miatt történt mindez így, de közben
éves, érett ember azt tudja mondani, hogy nekem már egy-
már 45 éves vagyok, családom van, gyerekeim - nem lehet-
re kevesebb mindenre van szükségem, köszönöm, kevéssel
séges, hogy most találkoztam a sárkányom egyik fejével?
is jól vagyok, és nincs sok vesztenivalóm. Egészen gyönyörű,
Azt nem levágni kell, hanem szembenézni ezzel a veszte-
ahogy a hindu kultúrában fölfestik az életutat. Számukra ter-
séggel és fájdalommal, ezzel a belső ellentmondással és di-
mészetes, hogy egy fiatal ember legyen szerelmes, házasod-
lemmával. Az is lehetséges, hogy egyazon időszakban elég
jon, éljen. Természetes, hogy a középkorú ember állja meg a
sok fej beköszön, és éppen annak a döntésnek a nyomán,
helyét, dolgozzon és jusson előre. És ugyanilyen természe-
hogy ezekkel szembenézünk, egy nagyon jelentős változás
tes, hogy a harmadik fázisban kezdje el továbbadni mind-
történik: a spirituális dimenzió segítségével megérkezünk a
azt, ami az övé, segítsen másokat előre, nevelje ki a követke-
saját életkorunkhoz. De ez csak annak sikerül, aki azt a fáj-
ző generációt, mert még elég erős ahhoz, hogy ezt
dalmat, szenvedést, veszteséget, hogy most már mással sok-
megtehesse. A negyedik fázisban, az öregségben meg elen-
kal jobb lehetne, elviseli. Tehát itt egy önfelülmúlás segíthet
gednek mindent: elmennek koldulni vagy szerzetesnek.
ahhoz, hogy megérkezzünk a saját életkorunkhoz. Ennek az-
A nyugat kulturális betegsége, hogy nálunk ez szinte teljes-
tán lesz egy feladatjellege, és ha eltelik még öt-tíz év, egy
séggel hiányzik. Ahelyett, hogy az életnek ezt a folyamatjel-
bölcs férfi állhat előttünk. Az ilyen férfiakból lehetnek a leg-
legét élnénk, és hatvanéves korunk után egyre szabadabbak
jobb nagypapák.
lennénk, kevés olyan bátor idős embert látunk, aki ezt meg
Szólhatunk úgy is, hogy én azt akarom megélni, ahol ép-
tudja valósítani. Ebből is látszik, hogy nem könnyű az út!
pen belül tartok - nem érdekel, hogy 45 vagy 50 éves va-
Hogy milyen sokan elkezdenek valamikor vesztegelni. Ha is-
gyok, a 30 éves kornak megfelelő élményekre vágyom!
merünk olyan időseket, akik egyre szabadabban, elengedet-
A belső szubjektív valóságot tekintem alapnak, és most új-
tebben tudnak élni, megdöbbenünk, hogy az ember hova
rakezdem az életem. Esetleg 50 évesen vállalok még két új
tud fejlődni. Ismerek egy-két ilyen embert - egyszerűen
272
273
Pál Ferenc
A teljesség négy dimenziója
lenyűgözőek! Mert mindenüket odaadták, nincs veszteniva-
megyek, míg van a tankban benzin, te pedig gyere el odáig!"
lójuk.
Amikor már csak két liter benzinem volt, fölhívtam, hogy
Az egyetemes realitásokhoz tartozik annak elfogadása is,
már Ausztriában vagyok, csak idáig kell eljönnöd! Aztán le-
hogy mindannyian tökéletlenek vagyunk. Házastársi kap-
feküdtem aludni. Fantasztikus érzés volt, amikor hajnali há-
csolatban nagy jelentősége van, hogy elfogadjuk egymás
romkor bekopogtatott az ablakon, hogy megjöttem! Vagyis
tökéletlenségét! Mint ahogy azt is elfogadhatjuk és termé-
az, hogy rászorulunk egymásra, teljességgel természetes.
szetesnek tekinthetjük, hogy egymásra utaltak vagyunk, rá-
A sárkány tökéletlenség és hiba nevű fejét nem lehet levágni.
szorulunk másokra.
Az életünkben a dolgoknak megvan a maguk ideje. A ma-
Számomra a nyaralás mindig kaland. Nomádozom, autó-
guk helye. A folyamatoknak van elejük, közepük és végük.
ban alszom, nem viszek sátrat, pénzt is alig, minek. Néhány
Magasságuk és mélységük. Az életnek van ritmusa, ciklikus-
évvel ezelőtt éppen Olaszországból tartottam hazafelé, és
sága, súlya és könnyedsége, hossza és rövidsége. Ha ezt szem
volt még 40 euróm, autópályadíjra meg benzinre. Megálltam
elől tévesztjük, úgy kiesünk a realitásból, hogy sosem tudunk
egy benzinkútnál mosakodni, de a pénztárcám kidudoro-
igazán jól lenni. Ezt nevezem egyetemes realitásoknak.
dott a gatyám zsebéből, és akadályozta a mozgásomat. Ezért
A négy dimenzió figyelembevétele megalapozza a teljes-
fogtam a pénztárcát, kitettem a zsebemből, és... ottfelejtet-
ségvezérelt életutat.
tem. Már az autóban ültem, de nem indultam még el, amikor
észrevettem, hogy nincs nálam a pénztárcám. Visszamen-
tem a mosdóba, ott már nem volt. Kérdeztem a benzinku-
tast, nem találtak-e egy pénztárcát. Dehogynem, mondta, és
odaadta a pénztárcámat az irataimmal, de az összes pénz hi-
ányzott belőle. Tehát ott álltam Olaszországban egy benzin-
kútnál, úgy, hogy kellett még pénz az autópályadíjra meg
benzinre, és nem volt nálam egy peták sem. Most mit fogok
csinálni? Egy pillanat alatt beköszöntött a kiszolgáltatottság,
és bár hihetetlen sok ember nyüzsgött körülöttem, olyan
egyedül voltam, mint a kisujjam. Szerencsére akkor már volt
mobiltelefonom, így fölhívtam egy pap barátomat: „Te, sze-
reted a kalandokat?" „Hogyne, persze!" „Akkor én addig
2 7 4
2 7 5
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
Ellentéteken innen és túl
művének kincseiből mi is szabadon válogathatunk. Nézzük,
mi az, ami segítségünkre van, elsősorban az ő könyvei alap-
A sebzettségeink mögött gyakran olyan belső konfliktus áll,
ján, a személyiségfejlődésünkben, gyógyulásunkban.
amely aktuálisan föloldhatatlan számunkra. Mivel nem va-
Amikor fölismerjük, hogy egyensúlyt veszítettünk, akkor
gyunk képesek az ellentétnek mindkét oldalát egyszerre
azt mondja, hogy a cél az összhang, az egyensúly, az egység
megélni, megjeleníteni, elfogadni és elviselni, sőt, gyakran
helyreállítása lenne. Ehhez kapcsolódóan leír egy történetet.
tudatosítani sem, úgy tűnik fel számunkra, hogy az egyik-
Egy harmincéves fiatalember a második világháború egyik
nek a kizárása biztosítja azt, hogy tovább tudjunk élni vagy
bevetésében szanitécként szolgált. Szívből utálta a fegyve-
fejlődni. Ezért aztán az egyiket elhárítjuk, eltoljuk magunk-
reket, az erőszakot, a háborút, és kizárólag az a gondolat ve-
tól vagy elfojtjuk, de az elfojtás nem mindig elég hatékony.
zette őt a hadszíntérre, hogy majd fegyver nélkül fog segíte-
Miután az elhárítás nem sikerült megfelelően, a konfliktus
ni azoknak, akik az életüket teszik kockára a harcban.
valamilyen formában kifejezésre jut, és megjelenik egy tü-
Amikor ütközetre került a sor, ő azzal a meggyőződéssel tar-
net - sokszor egészen másutt, máshogy, mint az eredeti
tott a társaival, hogy jó kezekben van, hiszen ott volt a
problémában. A tünet ugyanis csak jelzi és hordozza azt,
főnöke, egy magas rangú katonatiszt is, akiben teljesen meg-
hogy valahol történt egy belső konfliktus, amivel nem tud-
bízott. Igen ám, de egyszer csak egy háborús konfliktus-
tunk megbirkózni, amit képtelenek voltunk feloldani vagy
helyzet közepén találták magukat. A fiatalember kezdte el-
túlhaladni. Ezen sebzettségeink mögött tehát tudattalan bel-
veszteni a biztonságérzetét, föltört belőle a szorongás, a
ső konfliktus áll. Igen ám, de az elhárított, elfojtott, letiltott
félelem, a harag és a bizonytalanság - különösen, amikor pár
késztetések nem tűnnek el belőlünk, hanem továbbra is ha-
óra múlva azzal szembesült, hogy az ő tisztje, akire olyan
tást gyakorolnak ránk, de már a nem tudatos belső vilá-
nagyon fölnézett, magából kikelve üvöltözik, és minden jel
gunkból. A feloldatlan feszültség és szorongás pedig,
szerint fogalma sincs, mit kellene tennie. Ez még csak hagy-
amennyiben hosszabb ideig fennáll, egy tünetbe sűrűsödik,
ján lett volna, de néhány újabb óra elteltével éppen ez a tiszt
ami a sebzett embert jellemzi és meghatározza.
nyomott a kezébe egy fegyvert - neki, aki elhatározta, hogy
Kari Gustav Jung sokat tudott ezekről-a konfliktusokról,
erre az egyre soha nem kerülhet sor! Abban a pillanatban,
ráadásul sem a morális, sem a spirituális dimenziót nem
ahogy megkapta a fegyvert, elsötétült előtte a világ, és ké-
hagyta figyelmen kívül. Gondolatai, fölismerései már so-
sőbb is nagyon nehezen tudott számot adni arról, hogy ezek
kaknak adtak kapaszkodót, gyógyító munkájának és élet-
után mi történt vele. Arra mindenesetre emlékezett, hogy vi-
2 7 6
2 7 7
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
szonylag rövid időn belül negyven fokra szökött fel a láza,
hiszen a harag, az indulatok, az agresszivitás lehetősége ki-
rettenetes fejfájást élt át és teljesen tehetetlenné vált. Ki kellett
kerülhetetlenül tört föl belőle, érzelmileg nagyon nehéz hely-
őt menekíteni ebből a háborús helyzetből, mert még felállni
zetbe került. Valójában tehát nem akkor történt meg az
se tudott. Megpróbálták kezelni, a lázát le is tudták szorítani,
egyensúlyvesztés, amikor az a valaki, aki számára addigra
a fejfájása azonban nem múlt el. Nem múlt el egy hétig, egy
már megszűnt hitelesnek lenni, fegyvert nyomott a kezébe.
hónapig, egy évig. Ezért leszerelték, később pedig munka-
Ez csak az a kritikus pillanat volt, amire azt szokták mon-
képtelenné vált. Bár a fájdalom néha megszűnt, azután újból
dani, hogy most csordult ki a pohár.
és újból előjött, az orvosok nem tudtak vele mit kezdeni.
Amikor olyan helyzetbe került, hogy a kép, amelyet ön-
Ahhoz, hogy megértsük, mi is történt, fontos megismer-
magáról alkotott, nem volt tovább fönntartható, akkor azon
nünk a történet hátterét. Ez a fiatalember ugyanis 14 éves
változtatnia kellett volna - számára azonban ez ott és akkor
korában elköltözött otthonról. Édesapja ekkor már régóta
túl nagy tehernek tűnt. Sem elfogadni nem tudta az indula-
nem élt, alkoholista édesanyja pedig egy nagyon súlyos, kri-
tait, sem elfojtani, ezért az ellentmondás föloldhatatlanná
tikus pillanatban puskával fenyegette meg őt. A fiút úgy el-
vált. A sebzettség segített abban, hogy magatehetetlen álla-
öntötte a harag, hogy széttörte a fegyvert, majd maga is meg-
potában valaki kimentse őt a fenyegető helyzetből - de ez a
döbbenve azon, hogy mit tett, fogta magát, és elhagyta a
szorongató fejfájás egész további életében figyelmeztette
szülői házat. Egy tanárában talált támogatóra, aki valami-
arra, hogy van valami, amivel szembe kéne néznie, amivel
képpen az édesapját pótolta a számára, és mindenben segí-
kezdenie kellene valamit, történetesen a haragjával és az ag-
tette őt. Később maga is tanár lett, és tett néhány alapvető
resszív késztetéseivel.
fogadalmat, mégpedig, hogy soha nem fog káromkodni,
inni, lopni, verekedni, és soha nem fog a kezébe fegyvert.
A sebzettség értelme, hogy föltárja: az összhang, az egyen-
Önmagáról tehát kialakított egy képet, hogy ő egy másokon
súly, az egység helyreállításának, az ellentétek elfogadá-
segítő, szolgálatkész, kifejezetten erőszakmentes ember, aki-
sának szükségességét. Kisebb-nagyobb ellentmondásokat,
ben nincs harag és gyűlölet, és aki mentes az agresszív kész-
feszültségeket képesek vagyunk elviselni, tudunk hamis
tetésektől. A háborús helyzet azért vált-megoldhatatlanná
kompromisszumokat is kötni vagy áltatni magunkat. Vala-
számára, mert ellene szólt mindannak, amit addig önmagá-
hogy elevickélünk. Ám a sebzett ember életében eljön egy
ról gondolt és vallott. Mivel a külső körülmények nem segí-
pillanat, amikor ez a lavírozás tarthatatlanná válik. Amikor
tették megerősödni abban a képben, amit önmagáról őrzött,
el kellene fogadnia, hogy más tartalmak, késztetések is van-
278
279
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
nak benne, mint amikről tudni szeretne, és ezeket többé már
zelhető, hogy inkább beletörődik, és kiszolgáltatottnak érez-
nem képes kiszorítani, lehasítani, elfojtani. A sebzett ember
ve magát kiábrándultan szenved a társa mellett. Esetleg el-
(eleinte nem tudatosan, később akár tudatosan is) erőfeszí-
válik, hogy biztosan ne kelljen szembenéznie a társán ke-
tést tesz azért, hogy a benne feszülő ellentmondásokkal, ren-
resztül a saját indulataival. De kialakulhat egy kapcsolati
dezetlenségekkel ne kelljen szembenéznie, hogy ne kelljen
egyensúly is, amiben a férfi hordozza és képviseli a békét,
új egyensúlyt találnia, ám a különböző tünetek állandóan
nyugalmat, harmóniát, megértést és elfogadást, a felesége
felszólítják arra, hogy egységbe hozza az életében mindazt,
pedig az ösztönkésztetést, a szenvedélyt, a küzdeni tudást
ami addig nem volt egyensúlyban, egységben. Ezért a seb-
és az erőt. A kapcsolati egyensúly révén azonban nem a sze-
zettség minden nehézségével együtt hatalmas lehetőség a
mélyiségen belül, hanem a házastársak között teremtődik
fejlődésre - de ezt majd később bővebben is kifejtem.
meg az egyensúly vagy robban ki a viszály.
Számtalan ellentét van az életünkben, amelyek valami-
A kialakult rendszer föltételezhetően feszültségekkel teli,
képpen fölszínre szeretnének kerülni, és összhangban, egy-
csakúgy, mint a belső konfliktust hordozó személy. A fe-
ségben létezni bennünk. Ezek a feszültségek, amik szinte fel-
szültség abból adódik, hogy amit magában nem tudott elfo-
oldhatatlannak tűnnek, gyakran a párkapcsolat területén
gadni, miért fogadná el a társában? Persze még ez sem el-
válnak a legkínzóbbá, és olyan fájdalmas realitásként jelen-
képzelhetetlen, előfordulhat, hogy amit másoknak meg
nek meg, hogy már nem tudunk előlük elmenekülni. Hisz a
tudunk engedni, magunknál elfogadhatatlannak tartjuk.
társunk nemegyszer a puszta jelenlétével megmutathatja,
Könnyen megeshet tehát, hogy magamat jónak tartom, a tár-
képviselheti azokat a részeinket, amelyekkel nem szeretnénk
samat pedig rossznak, és ezzel együtt az ösztönkésztetést fe-
találkozni. Akár abban a formában, hogy azok őbenne meg-
nyegetőnek, a szenvedélyt ártalmasnak, a küzdeni tudást
vannak, akár úgy, hogy tükröt tart elénk, és szembesít min-
önzésnek és agressziónak, az erőt pedig félelmetesnek te-
ket velük. A társkapcsolatban tehát a saját el nem fogadott
kintem. Azért látjuk így, mert ezeknek az adottságoknak a
részeinkkel is hadakozunk, csakhogy nem magunkban sze-
negatív oldalát ismerjük. Ha világos volna számunkra a po-
lídítjük meg azokat, hanem a társunkban küzdünk ellenük!
zitív oldal is, nyilván mernénk vele találkozni, nem szoron-
Például az előbb említett férfi a társkapcsolatában könnyen
ganánk miatta és küzdenénk ellene. A magatartásunk moz-
válhat kritikussá vagy csalódottá a felesége indulatai vagy
gatórugóit pedig általában gyerekkorunkból hozzuk, ahogy
agresszív megnyilvánulásai láttán. Lehet, hogy mindent
ez a szanitéc fiatalember is.
megtesz azért, hogy a feleségét megváltoztassa. Az is elkép-
280
281
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
A társkapcsolatban az is természetes, hogy ráhangoló-
hasonló fájdalommal járhat. Miután a belső egységről és
dunk nemcsak a másik tudatos, hanem a tudattalan világá-
egyensúlyról, a szorongásainkból, a sebzettségeinkből való
ra is, és dönthetünk úgy, hogy azt majd mi képviseljük és
gyógyulásról beszélünk, arra gondoltam, ide hívok valakit,
hordozzuk.
aki majd ellenpontoz engem. Ezért én fogok leíróan és meg-
Ezért is mondhatta C. G. Jung azt, hogy ha életemben né-
értően beszélni, ő pedig élesen és provokatívan.
hányszor találkoztam olyan emberekkel, akik szentnek
Ezért a következőkben sokat idézek majd Ram Tzu mes-
tűntek, mindig megnéztem a feleségüket. Mert lehet, hogy
tertől, aki elgondolkodtató szavakat fog nekünk mondani.
ha ő egyszerre szent és normális, annak a felesége fizeti meg
az árát. Érdemes tehát a vizsgálódásaink körét kitágítani.
„Mit gondolsz, ki vagy?
Különbözöl Istentől?
Minél mélyebb a sebzettség, annál inkább elkerülhetetlen
Elkülönülsz Tőlem?
az életfelfogás gyökeres, radikális megváltoztatása. Ami-
kor eltanácsoltak a papnevelő intézetből, ez remek alkalmat
Ha így van,
kínált arra, hogy elgondolkodjak, hol vagyok sebzett, így egy
Miből készültél?
éven át pszichoanalízisre jártam az álmaim rajzokkal il-
És az honnan ered?
lusztrált kötetével. Ebbe nagyon bele lehet ám jönni - ha el-
kezdesz figyelni, egy éjszaka akár négy-öt különböző álom-
Ne fordulj a tudományhoz segítségért,
epizódot is el lehet csípni. El tudjátok képzelni, mennyi idő
A fizikusok mind misztikusokká lettek.
ezeket mind leírni? Felkelés után tehát egy-másfél órát töl-
Nem mész többre velük, mint Ram Tzuval.
töttem azzal, hogy leírjam az álmaimat. Belső kínlódások
árán rájöttem, hogy az álmaim sok olyan tartalmat hoznak
Ha tényleg van eszed,
fölszínre, amikkel eszem ágában sem volt szembesíteni ma-
Hátat fordítasz, és tovasétálsz,
gam. Szóval úgy tűnik, ha fölismertük, hogy valamit egy-
De gyorsan!
ségbe kellene hoznunk az életünkben, akkor az komoly vál-
Csak lézengj még itt, és minden esélyed meglesz,
tozással jár - a változás meg fájdalommal, mint a növekedés.
Hogy elveszítsd, mi kedves neked.
Gyerekkorotokban ti is nőttetek egy év alatt olyan sokat,
hogy fájt az összes csontotok és izmotok? A lelki növekedés
282
283
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
Eredj vissza a vallásodhoz, a templomodba,
dést: ki tud kimászni a gödörből? És rögtön meg is vála-
A terapeutádhoz, a díleredhez, az ásramodba,
szolta: aki beleesett! Nagy áldás, ha rájöttünk, hogy belees-
Ott talán még percnyi nyugalmat találsz.
tünk a gödörbe, mert akkor ki lehet mászni belőle. Amíg
Egyszer már megtörtént.
ugyanis azt gondoljuk, hogy nem vagyunk benne, addig
Itt csak az üresség vár rád,
nincs sok esély.
Semmi táplálék az egódnak.
Egy neurózisban szenvedő kliensem mondta nekem a kö-
vetkezőt: „Az a probléma, hogy 45 éves vagyok, és tudom,
Mi lenne, ha drága öntudatod
hogy 17 éves korom óta látszatéletet élek, amelynek boldog
Összezsugorodna és eltűnne?
neurózis sziget a neve, és ahol még semmi sem történt. En-
Hol lennél akkor te?
gem nem lehet meggyógyítani, mert ha újra emlékeznék, 17
Mi történne?
éves kamaszként ébrednék föl, és rá kellene jönnöm, hogy
életemnek ilyen sok évét pazaroltam el. így viszont van re-
Jobb nem is kockáztatni."
ményem, és tudok élni." Ez elég fájdalmas, ugye? Ram Tzu
ehhez is hozzá akar tenni valamit:
Egy kedves pszichológus ismerősömtől őrzök egy fontos
mondatot. Ha valaki már huszonötödször mondta el neki,
„Bedőlsz a hízelgésnek.
hogy mennyire szerencsétlen és mennyire beleragadt egy
helyzetbe, amiből nem tud kikeveredni, akkor is végighall-
Imádod azt hallani,
gatta, majd azt kérdezte tőle: „Mondd csak, és ez jó neked?"
Hogy te nem vagy más, mint:
Ez egy nagyon egyszerű és fontos kérdés, miközben rálát-
Tiszta szeretet
hatsz, hogy ezt a kört mintha már tavaly is lefutottad volna,
Végső jóság
ezért érdemes lenne valamit kezdeni magaddal, nem a má-
Tökéletesség
sikkal, nem a világgal, különben egy életen át toporoghatsz
Isten
egy helyben.
Minden, mi Csodálatos és Értékes.
A sebzett ember, aki tudja magáról, hogy az, közelebb van
Olyan Mesterekhez rohansz,
a megoldáshoz, mint az, aki nem tudja. Jung föltett egy kér-
Akik biztosítanak afelől,
284
285
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
Hogy nem az a közönséges
Jung azt mondja, hogy ha nem sikerül kipusztítanunk az
Kis seggfej vagy,
egész földet és megsemmisíteni önmagunkat, kénytelenek
Akinek titokban tartod magad.
leszünk ráfanyalodni egy komolyabb önnevelési munkára.
Mi segíthet, hogy beismerjük, ez a mi szagunk? Általában
De tudod mit?
az, ha elfogad minket valaki. Különben az embernek min-
den erejét az köti le, hogy igazolja saját maga előtt is, hogy
Az a Te, amiről ők beszélnek,
joga van élni, hogy értékes és szerethető. Mások elfogadása
Nem te vagy."
fölszabadít minket, hogy elkezdjünk önmagunkon dolgozni.
Ezért az önismereti munka, az önnevelés és a gyógyulásunk
Hm. Ram Tzu elég durva mester.
elszakíthatatlan attól, hogy valaki elfogadjon minket, vagy
hogy mi fontosnak tartsunk valakit, aki igent mond ránk.
Lelkünk föltárása valamiféle csatornázási vállalkozásra
Később pedig hálásak lehetünk azért, hogy volt emberünk,
hasonlít, amely orrfacsaró bűzt eredményez, és az belőlünk
aki elviselte a szagunkat, és bízott abban, hogy egyszer illa-
jön! Szeretjük úgy gondolni, hogy a másik nem mosakodott
tozni fogunk.
három napja, de nem így van. Mi bűzlünk. Érdekes, Ram
Tzut csodálkozni látom azon, hogy C. G. Jung ilyesmit mon-
A hétköznapok kötelességét nem teljesítő ember sebzetté
dott, de már hallom is, ahogy rátesz egy lapáttal:
válik vagy az marad. Sebzetté válunk vagy maradunk, ha a
hétköznapokban nem álljuk meg a helyünket. C. G. Jung ke-
„Ram Tzu tudja:
rek perec megmondja: „Az utolsó maradványa valami iste-
ninek az ember becsületes igyekezete." Sőt: „A mindenna-
Létezhet béke,
pok feladatait türelemmel, odaadással, kitartással,
Teljesség, harmónia,
önfeláldozással, alázatossággal, rejtettségben elvégezni, ez
Szeretet és öröm,
a lelki egészség titka." Azt írja az önéletrajzában, hogy szám-
talanszor széthullott volna mentálisan, ha nem úgy éli az
De csak ha te nem vagy ott."
életét, hogy évtizedeken keresztül reggel bemegy a kliniká-
ra, és ott kora délutánig dolgozik - ő, aki egyébként egy sza-
bad, kreatív zseni volt. Biztos vagyok benne: sok ember azért
286
287
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
nem tud meggyógyulni, mert ezt az egyszerű igazságot nem
oldhatatlan problémának is lehet megoldása. A hétköznapi
veszi magára.
logika persze azt mondja bennünk, hogy ha két út van, és se
erre, se arra nem tudunk menni, akkor nincs harmadik meg-
Ram Tzu megint kiköpött magából néhány szót:
oldás. Holott a természet csupa harmadik megoldásból áll!
Hadd hozzak erre néhány példát.
„Keresed az Igazságot,
John M. Gottman pszichológiaprofesszor kutatásai szerint
Ha muszáj,
a házasfelek közötti konfliktusok nagy része megoldhatat-
De ne felejtsd el
lan. A konfliktusok zöme, körülbelül 70%-a állandósult vagy
Kivinni közben a szemetet."
megoldhatatlan problémák miatt alakul ki. Ez alapján köny-
nyen gondolhatnánk tehát, hogy az esetek többségében
Jung azt is mondja, hogy a legtöbb ember igyekezete nem
nincs megoldás. Csakhogy van. Mégpedig az, ha megtanu-
becsületes, hanem szemfényvesztő, álságos. Olvastam egy
lunk megoldhatatlan problémákkal együtt élni.
történetet erről. Egy édesanya a fiát erőszakosan elpaterolta
Kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a hipnoterapeuta
pszichoanalízisre, hogy „fejlődjön a személyisége". A fiú kel-
meg tudja-e állapítani, ki az, aki valóban hipnózisban van, és
letlenül vágott neki, de aztán kedvet kapott hozzá, és való-
ki az, aki színlel. Van-e módszer arra, hogy ez megállapít-
ban épülni kezdett. A változás persze megbillentette a csa-
ható legyen? Kiderült, hogy van. A kísérlet a következőkép-
ládi egyensúlyt, ahol addig az anya volt a főnök. Erre az
pen zajlott: a terapeuta leült valakivel, akiről nem tudta,
anyuka megjelent az analitikusnál, és ezer márkát ajánlott
hogy éppen hipnózis alatt áll-e vagy sem, és azt kérdezte
neki, ha a folyamatot visszafordítja. Az analitikus természe-
tőle:
tesen nem fogadta el a pénzt. A történet hihetetlenül hang-
- Ugye tudja, hogy karácsony van?
zik, miközben hozzám is gyakran jönnek párok azzal, hogy
- Igen.
a feleség szerint a férjnek kellene megváltoznia, a férj szerint
- Itt vagyunk egy szobában, és köztem meg maga között
meg a feleségnek, és én segítsek nekik abban, hogy a társuk
van egy gyönyörű karácsonyfa. Látja?
végre legyen olyan, amilyennek ok akarják.
- Látom.
- Kérem, most jöjjön ide hozzám!
A legnagyobb és legfontosabb életproblémák megoldha-
Mit mond a hétköznapi logika, hogy aki hipnózisban van,
tatlanok. Tudom, hogy ez furcsán hangozhat, de egy meg-
mit tesz? Kikerüli a karácsonyfát. És aki nincs hipnózisban?
288
289
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
Átmegy rajta. A valóság azonban ennek épp az ellenkezője!
sem arról van szó, hogy nem akarnak élni, hanem ahogy
Ugyanis, amikor valaki hipnózisban van, akkor átmegy a ka-
addig éltek, úgy nem megy tovább, és nem tudják, hogy le-
rácsonyfán, noha állítása szerint látja azt. A hipnotizáltak
hetne másképpen.
90%-a így tesz. Akik azonban megpróbálták becsapni a te-
rapeutát, azok 80%-ban kikerülték a karácsonyfát. Ezt a kí-
Ram Tzu pedig azt mondja:
sérletet annak illusztrálására meséltem el, hogy képesek va-
gyunk a megszokottól egészen eltérően, mégis ésszerűen
„Az Igazságot nem lehet kimondani,
cselekedni úgy, hogy látszólag valamilyen illogikus dolgot
Csak rámutatni lehet.
teszünk vagy választ adunk.
Minél kidolgozottabb és ékesebb
A sebzett ember nem azért beteg, mert elveszítette a régi
Egy útjelző tábla,
hitét, hanem mert nem találta meg legjobb igyekezetének
Annál könnyebben összetéveszti az ember
új formáját. Tehát nem az a feladatunk, hogy visszamene-
Az úti céllal.
küljünk, vagy visszakényszerítsük magunkat a régibe, a
megszokottba, hanem, hogy rátaláljunk valami újra. Vál-
Benneteket kivéve,
ságos élethelyzetekben vagy -szakaszokban sokat segíthet-
Óh, spirituális aszkéták.
ne ez a kijelentés. Gyakran tapasztalom társkapcsolati krí-
ziseknél, hogy a pár azzal érkezik, hogy nem akarunk
Számotokra
együtt élni, de amikor alaposabban, mélyebben betekin-
tünk a házasságukba, akkor az derül ki, hogy így nem akar-
Minél világosabb és egyszerűbb
nak együtt élni. De nagy különbség! Tehát nem arról van
Egy útjelző tábla,
szó, hogy nem akarnak együtt élni, hanem ahogy eddig él-
Annál könnyebben tévesztitek össze
tek, azt nem akarják tovább folytatni, és az új formáját a
A céllal."
kapcsolatuknak még nemi találták meg, nem dolgozták ki,
talán azért sem, mert olyan változásra volna szükségük,
Carl Whitaker, a családterápia egyik nagymestere sokszor
amit még nem látnak maguk előtt. Öngyilkossági gondola-
kifejezetten arra törekedett, hogy valamilyen élménnyel
tokkal viaskodóknál is megfigyelhetjük, hogy esetükben
meghökkentse azokat, akik hozzá fordulnak, kizökkentse
290
291
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
őket a régi kerékvágásból. Ki is alakult egy önálló irányzat,
számára. Ram Tzu! Ez egy zseniális mondat! Valószínűleg
amit úgy hívnak, hogy élmény terápia. A zen buddhisták ezt
el kellene jutni oda, hogy annyira elviselhetetlenek vagyunk,
már régen tudják, éppen azért mesélik a koanokat, hogy va-
amivel már nem bírunk együtt élni, így nekilátunk a válto-
laki, aki már huszonötször nem tudta jól megoldani ugyan-
zásnak.
azt a helyzetet, egy rövid történet által egyszer csak pilla-
Nem könnyű a döntés, mert úgy tűnik, hogy amikor meg-
natnyi megvilágosodáshoz jusson. Ezt Whitaker sokszor
próbálunk új egységet, egyensúlyt kialakítani magunk szá-
egy-egy provokatív megjegyzésével érte el. Egyszer egy
mára, akkor mindig valamiféle szenvedésig jutunk el. Akár-
anyuka jött hozzá, akinek az volt a problémája, hogy a 13
melyik irányba is megyünk, állandóan azzal találjuk
éves lánya a fejére nőtt, nevelhetetlenné vált. Kiderült, hogy
magunkat szembe, hogy nem létezik olyan út, ahol a szen-
miután a hölgy elvált a férjétől, a gyerekével osztotta meg
vedést elkerülhetnénk. Gondolhatunk Jézusnak arra a két
élete nagy problémáit, és tőle kért segítséget. A kislány gyor-
sorára, hogy „aki meg akarja menteni az életét, elveszíti azt,
san elkezdett felnőni - ha már megterhelték ezzel, akkor ko-
de aki elveszíti énértem, megtalálja azt".
molyan vette a helyzetet, koraérett lett. Whitaker ezért így
Fontos kiegészítés. A pszichodráma atyamestere, Jacob
szólt hozzá: ezek szerint te most az anyukád anyukája vagy
Moreno állapította meg, hogy az ember reményvesztett, hi-
- nem lehet könnyű a saját nagymamádnak lenni! A 13 éves
tetlen állapota általában csak bizonyos helyzetekre vonat-
kislány elcsodálkozott ezen, és elképzelte, hogy ő egyszerre
kozik. Nem érezzük magunkat mindig így. Csak ha a fő-
a saját nagymamája és a saját unokája és az anyukájának a lá-
nökkel kell beszélni... Csak ha a feleségem vagy a gyerekem
nya és az anyukájának az anyukája. Elég bőséges szerep-
így vagy úgy viselkedik... Moreno úgy fogalmaz, hogy
osztás jutott neki, pedig csak ketten vannak a családban.
ilyenkor kinyitunk egy szerepkonzervet, és eljátsszuk a te-
hetetlen, hitetlen, nyomorult valaki szerepét. Vagyis megint
A szenvedés alapja, ami a sebzettségből fakad, a szellemi
elfogyasztjuk az unalomig ismert ételt, ami már ki tudja, mi-
tétlenség és a lelki meddőség. Vagyis úgy tűnik, a seb ál-
óta be van zárva abba a dobozba. És a „nyomorult vagyok"
landóan arra figyelmeztet berniünket, hogy érdemben kezd-
konzervből van a spájzban több polcra való! Adott helyzet-
jünk valamit magunkkal. Ram Tzu azt mondja, hogy a meg-
ben csak felnyitjuk a konzervet, és esszük a régit, holott na-
oldást a sebzettségből általában intenzív szenvedés árán
gyon kéne már valami friss. Nahát, Ram Tzu, ez olyan volt,
találjuk meg, amit szívesen elkerülünk. A szenvedés mutat-
mintha te mondtad volna...
ja meg, hogy mennyire vagyunk elviselhetetlenek magunk
292
293
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
A sebzettségben a még fejletlen személyiség egy értékes
nincs nekem elég bajom, még a hátam is fáj! Hogy lehetek
darabja rejtőzik. Amennyiben nem kerülöm el a szembesü-
ennyire szerencsétlen, hogy amikor a legnagyobb a hajtás,
lést, akkor rátalálhatok. Például, ha a mi csillapíthatatlan fej-
akkor kezd el fájni a hátam is? Ilyen is csak velem történik!"
fájásban szenvedő harmincéves fiatalemberünk szembe mer-
Ram Tzu erre biztos azt mondaná, hogy: ha ébren van, akkor
ne nézni azzal, hogy ő nem csak az a jámbor tanár, aki soha
miért alszik?
senkit nem tudna bántani, akkor találhatna valamilyen meg-
oldást a munkaképtelenségére. A kincs, amire rábukkanhat-
A sebzettség egyoldalú fejlődést eredményez. Fontos kö-
na, pedig az, hogy van benne életerő és élni akarás. Hogy az
vetkeztetés, mert hiszen valamit igyekeztem elhárítani, va-
ő élete is fontos. Hogy joga van önmagát megvédeni, magá-
lamivel nem nézek szembe, ezért ugyan fejlődöm, de egy-
ért kiállni. Most azonban magatehetetlen bénán egy hord-
oldalúan. Nem véletlenül hangsúlyozza Jung, hogy a
ágyon kell hurcolni, és közben egy életen át hivatkozhat
személyiségnek a leggyöngébb oldalát kellene erősíteni ak-
arra, hogy fáj a feje. Itt tehát életerő és egyéb kincsek vannak
kor is, amikor éppen nem vagyunk rosszul. Manapság
elrejtve - de először nem azok jönnek szembe, hanem a fáj-
nincs könnyű dolgunk, mert azt is megtanultuk, hogy igye-
dalom. Először általában olyasmivel találkozunk, ami elől
kezzünk valamiben kitűnni, szakértővé válni, specializálód-
szívesen menekülnénk, és csak később vesszük észre, hogy
ni, hogy ezáltal versenyképesebbé, életképesebbé váljunk.
az valamiképp a javunkra van. Aki ezt az utat megpróbálja
Miközben a tehetségünk, erősségünk erősítése haszonnal
megspórolni és kikerülni, nem gyógyul meg, sőt gyakran el-
jár a munka területén, nagy hátrányt jelenthet a lélek vilá-
viselhetetlenné válik a sebzettsége.
gában.
Jungnak egyszer így hálálkodott egy kliense: „Doktor úr,
Ram Tzu megint szólni akar!
nagyon köszönöm, hogy végül is nem gyógyított ki a neu-
rózisomból, mert ez a betegség pontosan megmutatja nekem
„Hiszel önmagadban,
azt, amikor kezdenék letérni a jó útról. Ha rosszabbodik az
Hiszel a pozitív gondolkozás erejében.
állapotom, tudom, hogy megint valamit rosszul csinálok.
Előadásokra jársz,
Hálás vagyok ezért a sebzettségért, mert ha ez nem lenne,
Hogy kezedbe vedd
akkor rengeteg felesleges kört futnék, ahogy régen."
Az életed.
Szóval a tüneteink nagyon sokat segíthetnek nekünk -
már amennyiben kilátunk a szokásos vakságunkból. „Hát
294
295
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
Újra megfogannak benned
ban levő felnőttel legyen képes beszélgetni, szót érteni.
A határtalan lehetőségek látomásai.
Gyakran ugyanis a felnőtt helyett a szülő szólal meg, még-
Minden a tiéd, csak meg kell ragadnod.
pedig egy kioktató, ellenőrző, alávető szülő: hát nem meg-
mondtam, hogy varrd fel a gombot a gatyámra?! De ugyan-
Csupán ki kell
így az is gyakori, amikor egyszer csak megjelenik egy
Tűznöd céljaidat,
alávetett vagy lázadó gyerek ott és akkor, amikor az nem se-
Bejelentened kívánságaidat,
gít. Például az egyikük azt mondja: nekem nagyon fájt, hogy
Kinyilvánítanod jogaidat.
nem tartottad meg az ígéretedet, mire a társa visszacsúszik
megszeppent kisgyerekbe, és azt válaszolja: „de hát tudod,
Ezután felvonulhatsz,
hogy nem szándékosan csináltam..." A gyerek oltalmat kí-
Követelve mindazt,
ván vagy lázad, a szülő meg elkezd óvni, védeni vagy har-
Ami téged megillet.
colni, a lázadót letörni. Tudjátok, milyen gyakori az, hogy el-
kezdődne egy változás, és mi rögtön meg akarjuk a másikat
Ram Tzu feltenne neked egy kérdést:
óvni tőle? Vagy éppen önmagunkat. Érzem, hogy most talán
tudnék valamiben változni, de visszahőkölök, és azt mon-
Most éppen mibe csúszott hiba?"
dom: nem, ez olyan sok szenvedéssel járna, inkább tekint-
sünk el tőle.
A sebzettség eredete általában a gyerekkorba nyúlik
Egyoldalúságaink nem véletlenül alakulnak ki. Képzel-
vissza, vagy legalábbis vannak ebből a korból származó
jünk el egy gyereket, akit pici korától kezdve nagyon szigo-
elemei. Sokféle sebzettség árulkodó tünete, ha valaki fel-rúan, rengeteg szabállyal, tiltással és büntetéssel neveltek.
nőttként arra vágyik, hogy jöjjön valaki, aki megmenti, mi-
Felnőttként küszködhet a spontaneitás, kreativitás, fölsza-
közben őneki nincsen dolga, felelőssége. Éppen ezért sok há-
badultság és könnyedség hiányától, önmagát is hibáztatva,
zaspár számára nagyon nehéz feladat, hogy amikor
megvetve érte. Csakhogy, amikor a szüleinek való megfele-
igyekeznek kiutat találni egy problémájukból, a feszültség
lés érdekében ezek az adottságok háttérbe szorultak, annak
és a szorongás miatt valamilyen gyerekkori megoldás vagy
megvolt a maga értelme. Biztosították számára a szüleihez
reakció érhető el csak számukra. Éppen a nehéz élethelyze-
tartozást, az érzelmi, fizikai életben maradás föltételeit. Az
tekben nagy feladat, hogy a bennünk élő felnőtt a társunk-
egyoldalúság tehát valamikor egy adott életkornak, élet-
296
297
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
helyzetnek megfelelő, sokszor egyedüli lehetséges válasz
A sebzettség kísérlet az öngyógyításra. Ha képes vagy kez-
volt a személy részéről, ami ott és akkor segítette az életét,
deni vele valamit, akkor jobb lesz az életed. Gyakran az a ta-
mára azonban akadállyá vált. Az önbecsülésünk szempont-
pasztalatunk, hogy vannak emberek, akiknek javukra válna,
jából nagy jelentősége van annak, hogy a sebzettségeinkre
ha sebzettnek látnák magukat, nem pedig olyannak, aki biz-
úgy tudjunk tekinteni, mint érthető, szükséges, sőt kialaku-
tos benne, hogy egészséges. Hadd idézzek megint egy mon-
lásukkor hasznos dolgokra. Sebzettségeink nemegyszer élet-
datot Jungtól: „Hála istennek, rá tudta szánni magát arra,
ben maradásunk árát jelentették.
hogy neurotikus legyen." Hamvas Béla ezt úgy mondaná:
Jungnak egy mondatát idézem: „A paradoxon a legfőbb
tett egy lépést abba az irányba, hogy az élethazugságot, a
szellemi jóhoz tartozik. Az egyértelműség azonban a gyön-
léthazugságot felszámolja. Ennek ellenére persze lehetséges,
geség jele."
hogy a sebzettség nem múlik el, hanem megmarad - itt me-
gint csak el kell mondanom, hogy van olyan sebzettség, ami-
A sebzettség átmeneti szakasz, nyughatatlanság két hely-
ből nem gyógyulunk meg. Ám amikor egy bizonyos seb-
zet között. A sebzettségeinkben ellentétek feszülnek egy-
zettségtől nem tudunk megszabadulni, az még segíthet
másnak, ám éppen ezekből nyerhetünk éltető energiákat,
abban, hogy leszámoljunk önmagunk idealizálásával. A fa-
amelyek aztán a gyógyuláshoz segíthetnek. Ez azt jelenti,
rizeus tragédiája az, hogy azt gondolja, ő olyan, amilyennek
hogy a fájdalmat csak annyira kellene enyhíteni, hogy elvi-
mutatja magát. Hogy ő csak jó, benne árnyéka sincs az ár-
seljük, amíg dülöngélünk az egyik helyzetből a másik felé.
nyéknak. Ez a nagy tévedése. Tudjátok, mit mondtak régen,
Szükségünk van a lázra, a fájdalomra, a szenvedésre, mert az
hogy kinek nincs árnyéka? A halottnak, amikor visszajön.
mutatja meg nekünk még másnap is, hogy tulajdonképpen
Onnét lehet tudni, hogy kísértet. Tehát, ha kísértetként aka-
még mindig elviselhetetlenek vagyunk önmagunk számára.
runk bolyongani a földön, akkor gondoljuk csak nyugodtan,
Nagy csapda nem akarni mást, mint egy kicsit jobban érez-
hogy nekünk nincsen sötét vagy rejtett oldalunk, nincsenek
ni magunkat, ahelyett, hogy azért tennénk, hogy jobban le-
sebeink.
gyünk. Amennyiben csak a szorongásainkat akarjuk tompí-
A sebzettség, mint az öngyógyítás eszköze, ahhoz hason-
tani, akkor visszamegyünk a boldog neurózis szigetre. Ezért
lít, mint amikor azoktól az emberektől jön a gyógyulás lehe-
valamennyire hajótöröttnek kell lenni ahhoz, hogy elindul-
tősége, akiket a legjobban utálunk. Az ellenségeink nagyon
junk a szárazföld felé.
jól helyre tudnak minket tenni, olykor ők mondják ki azokat
a mondatokat, amelyekre éppen szükségünk van, vagy
298
299
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
szembesítenek minket valamivel, amitől a barátaink meg
gondoltam, soha többet nem jövök ide! Ez volt az a pillanat,
akartak kímélni, vagy egyszerűen csak elfogadták, mert sze-
amikor egyszer csak, mint a segítő, fontos helyzetbe kerül-
retnek minket.
tem. Jön a házaspár, akinek problémája van, ott ülök segítő-
Az érzéseink egy evolúciós stratégia részei is, és egy-egy
ként, miközben én vagyok az, aki segítségre szorul. Ez volt
cselekvési programot őriznek magukban. A szomorúság pél-
az a pillanat, amikor teljesen be kellett vetnem magam, ak-
dául nem ellenünkre van. Amikor szomorúak vagyunk, az
kor is, ha fájt. Persze hogy fájt. Ám ha egy ilyen helyzetben
már eleve segít abban, hogy megálljunk. Egy szomorú ember
látszólagos magabiztossággal, okoskodással próbálok mene-
lelassul, és kénytelen dolgokon elgondolkozni, amelyeken
külni, és nem vetem be magam, akkor az egész annyit is ér.
talán már régen érdemes lett volna eltöprengenie.
Semennyit se. Pont ott akadunk el, ahol én elakadok. Az, aki
eljött hozzám, tovább tudna jutni, de én nem megyek tovább.
A gyógyulás az egész személyiség bevetését igényli. Ez
Egy komoly baráti beszélgetésben, amikor a barátod meg-
nem azt jelenti, hogy mindig teljesen be kell vetni magun-
osztja veled a problémáját, és esetleg tanácsot kér tőled, szin-
kat, de lesznek pillanatok, amikor igen. Hadd mondjak egy
tén eljön ez a pont, amikor egyszer csak te vagy terítéken, és
példát. Egyszer beszélgettem egy házaspárral, és az egyi-
ki kell mondanod, hogy fogalmad sincs, mi a helyes lépés.
kük éppen arra panaszkodott, hogy amikor ő belekezdene
Olyan felszabadító tehetetlennek lenni egy ilyen helyzet-
valamibe, akkor a társa mindig beléfojtja a szót. Ekkor na-
ben! Ez olyan, mint amikor a betegágy mellett te ugyan-
gyon kínos dolog történt: én is belevágtam a mondatába.
olyan eszköztelen vagy, mint a beteg - aki ezt a pillanatot
Annyi lélekjelenlétem azért volt, hogy felismertem, mi tör-
várta, mert akkor végre ugyanott vagy, ahol ő. Akkor már
tént, és láttam is, hogy abban a pillanatban lehúzták nála a
lehet veled beszélni, de addig nem, amíg a magaslatról ta-
redőnyt. Olyan kínban voltam, hogy két percig nem is hal-
nácsokat osztogatsz neki. Tehát eljön a pillanat, amikor mi
lottam, mit mond. Miután magamhoz tértem, megkérdez-
vagyunk terítéken, méghozzá akkor, amikor nem is számí-
tem tőle: V
tunk rá. Akkor pedig minden erőnkre, lélekjelenlétünkre
- Mit szóltál ahhoz, hogy pont azt csináltam veled, amire
szükség lehet.
panaszkodtál, hogy szenvedsz tőle?
Ram Tzu dühös rám, hogy nem engedem szóhoz jutni,
- O, semmi gond, egyáltalán nem bántott - válaszolta.
úgyhogy most hagyom érvényesülni.
- De láttam az arcodon, hogy dühös voltál!
- Jó, tényleg így volt! Olyan dühös lettem rád, hogy azt
300
301
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
„Ram Tzu tudja:
Ram Tzu tudja, mi a teendő:
Egy lyuk
Téged kell a lyukba hajítani."
Tátong benned,
Amit kétségbeesetten
Jung azt mondja: a férfiak életük nehéz pillanataiban
Próbálsz betömni.
gyakran éreznek késztetést arra, hogy mihamarább egy női
kar oltalmába vessék magukat, miközben hatalmas lelki ha-
Különféle élvezeteket
szonnal járna, ha ezt nem tennék meg. Nem oltalmat keres-
Öntesz bele,
ni egy nőnél, hanem átgyűrni magunkat a fájdalmon. Ez azt
Hogy ettől
jelenti, hogy bizonyos lelki folyamatokat érdemes lenne ko-
Jól érezd magad.
molyan venni, azokat tisztelni, és nem gyorsan valamiféle
enyhületet keresni.
Időnként,
Amikor elég élvezetre lelsz,
A gyógyulás folyamatában leküzdhetetlennek tűnő aka-
A lyuk csordultig telik.
dályokba fogunk ütközni. Ez a realitás. Régen, vagy húsz
Ez a kiegyensúlyozottság
évvel ezelőtt elmentem egyszer a lelki atyámhoz azzal, hogy
Áldott pillanata.
nagy baj van! Rájöttem, hogy a legönzetlenebbnek látszó tet-
temben is van valami, ami az én javamra is van! Ha másért
Ám az űr
nem, akkor azért, mert tudom, hogy a teljesség felé fog segí-
Feneketlen,
teni. Ez egy ördögi kör, mert minél rendesebb ember leszek,
Tartalma keresztülfolyik rajta,
annál önzőbbnek érzem magam, mert annál inkább valami
S te megint ott állsz
olyasmit teszek, ami nekem is jó! Ezen aztán őszintén két-
Üresen,
ségbeestem, ám akkor ez a tapasztalt lelki segítő rám nézett,
Kétségbeesetten
es azt mondta: „Tudod, Feri ez amolyan szent őrület." Aztán
Még többet akarva.
elköszönt tőlem, mert ezzel többet nem érdemes foglalkozni.
Egy elviselhetetlennek tűnő belső konfliktus gyakran azt
bizonyítja, hogy bátrak voltunk nem elmenekülni valami
302
3 0 3
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
elől. Aki képes átélni elviselhetetlennek tűnő konfliktusokat,
tot, hogy egyszer csak fölállt, és odament az egyikhez, hogy
valószínűleg nem keresett olcsó megoldásokat ott, ahol nincs
megcsókolja. Megállt előtte, és azt mondta: tudom, hogy ez
olcsó megoldás.
a hamis - mert az igazihoz nem lenne bátorságom. Az ese-
Hipnoterapeuták egy eléggé nyakatekert, de éppen emiatt
teknek majdnem 100%-ában olyan módszert találtak ki a
izgalmas kísérletre adták a fejüket. Egy asszisztens jelenlé-
hipnózisban levők, amellyel valóban el tudták dönteni, hogy
tében hipnózisba vittek embereket, ám a szobában volt egy
melyik az igazi és melyik a hamis, miközben nem jöttek ki a
negyedik, üres szék is. A terapeuta azt mondta a hipnoti-
módosult tudatállapotból.
záltnak: „Most meg fogom kérni az asszisztensünket arra,
Ez a kísérlet azért olyan izgalmas, mert egy sajátos üze-
hogy a jobb oldali székből üljön át a bal oldaliba." A kliens-
netet közvetít felénk: lehetséges ezeknek a dilemmáknak, pa-
nek azt hipnotizálta, hogy ez meg is történt, ám az asszisz-
radoxonoknak, ellentmondásoknak, „megoldhatatlan" hely-
tens valójában a helyén maradt. A terapeuta ekkor megkér-
zeteknek is ésszerű, ámbár nem föltétlenül a szokványos
dezte a hipnotizáltat, látja-e, hogy mind a két széken ott ül az
értelemben logikus megoldása. Léteznek hihetetlenül frap-
asszisztens. Az alany látta. A terapeuta arra kérte a hipnoti-
páns másféle válaszok is! A sebzettségben tehát az eddig
záltat, döntse el, melyik az igazi. Erre a feladatra az éber ál-
megszokott módszereinkkel leküzdhetetlen akadályokba üt-
lapotú embereknek csupán néhány százaléka képes hosz-
közünk, ám a gyógyulásban képesek vagyunk más műkö-
szabb gondolkozás után megoldást találni. Azok, akik
désmódra váltani.
hipnózisban vannak, ötven százalék fölött találnak megol-
dást, azonban nem azon a racionális, logikus úton, ahogyan
A sebzettség azt a teljesítményt kéri tőlünk, hogy távo-
azt megszoktuk, hanem másként. Mondok nektek két meg-
labbról is ránézzünk az érzelmeinkre, és ne váljunk azok
oldást, az egyiket egy nő, a másikat egy férfi hozta. A nő azt
tehetetlen áldozatává. Távolodjunk el, és reflektáljunk ma-
mondta: elkezdtem nagyon-nagyon kérni mindkettőjüket:
gunkra, helyzetünkre! Az ördögi körökben éppen az az ör-
kérlek, te, aki az igazi vagy, emeld fel a kezed! Én ezt most
dögi, hogy nyakig benne vagyunk valamiben, amihez ren-
nagyon kérem, és nagyon mélyen szuggerálom neked! És
geteg negatív érzés társul, és nem látjuk magunkat kívülről.
lássatok csudát, egy bizonyos idő elteltével az asszisztens-
Emlékszem, egyszer egy önismereti pszichodráma csoport-
nő feltette a kezét. Erre a hipnotizált azt mondta: most már
ba a tehetetlenségem témáját vittem. Történetesen egy gim-
tudom, ő a hamis! Mert az igazi ugyan honnan tudná, hogy
náziumi órát azzal az osztállyal, akikkel nem bírtam. A fe-
én mire gondoltam? A férfi pedig úgy oldotta meg a felada-
jemre nőttek, mert ügyetlen voltam hozzájuk, innen pedig
3 0 4
305
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
már csak egy lépés, hogy ezért őket okoljam. Berendeztük a
nélkül nincs kakaó! Neked már rég aludnod kéne!" A hatást,
termet, a csoport tagjai életre keltették az osztályt, valaki
gondolom, nem kell külön ecsetelnem... Az ötéves kislány,
megszemélyesítette a tanárt, azaz engem, és elkezdték csi-
aki addig csendben színezett, hallva ezt a jelenetet, egyszer
nálni, amit mondtam nekik. Rövid idő múlva a csoportve-
csak megszólal: „Adj neki vizet!" Az anya meglepődik, de
zető megkérdezte tőlem, hogy ezt a valakit, aki most az én
megteszi, mire a kislány azt mondja, köszönöm, majd visz-
szerepemben van, milyennek látom. Belőlem pedig ösztö-
szatipeg a szobájába. Tudniillik szomjas volt, de ezt két és
nösen jött a válasz: röhejesnek! De amíg benne voltam a szi-
fél évesen még nem tudta ilyen szabatosan megfogalmazni.
tuációban, saját magamat nem nevetségesnek, hanem nyo-
Ha szomjas, ő kakaót szokott inni, és nem kell tudnia, hogy
morultnak éltem meg. Elég volt csak tíz lépést eltávolodni, és
a kakaó tejből van. Ha hátralépek, az egész történet arról
máris érkezett egy egészen más gondolat és érzés. A távol-
szól, hogy a nagyobbik kislány nem vonódott bele a jelenet-
ság sok mindent megmutat, ezért az elakadt helyzeteinket
be - anyuci és a húga meccseltek, ő meg színezett. Ez pont
érdemes kívülről is megnézni. Mindezt a képzeletünkben is
elég, hogy tudja, mi történik, még csak oda sem kell néznie.
megtehetjük. Ránézünk egy helyzetre, és egyszeriben egé-
A húga szomjas, ha kap vizet, elmegy szépen aludni. Egy
szen másképpen látjuk! A szabad cselekvés tere kibővül.
ilyen konfliktus kínzó, őrjítő tud ám lenni - ha csak benne
Valós történet: egy házaspár két lánygyereke közül a na-
vagyunk -, és ilyen egyszerű megoldása lehet, amennyiben
gyobbik ötéves, a kisebbik két és fél. Egy este a kicsit már
távolságot veszünk tőle.
lefektették, a család többi tagja a nappaliban ül, a nagylány
Most látom csak, Ram Tzu mester is előjött a szobájából,
éppen színez. Egyszer csak a kislány pizsiben kibilleg a szo-
úgy látom, nem szomjas, hanem mondani akar valamit.
bájából, odaáll az anyukája elé, és azt mondja: „Kéjek kaka-
jót!" Anyuka, aki azt gondolta, hogy már rég alszik a gye-
„Ram Tzu tudja:
rek, próbál a két és fél éves kislány értelmére hatni, és azt
válaszolja neki: „Kicsikém, nincs tej." „Kéjek kakajót!" - így Megízlelted az eksztázist,
a két és fél éves kisgyerek. „De hát nyuszikám, mondtam,
Mélyet húztál nektárjából.
hogy nincs tej! Tej kell a kakaóhoz! Érted?" No, erre a kis-
lány elsírja magát. „Kakajót!" - szűkíti le a mondatot egy
Most hát vagy szívedbe zárod,
szóra. „Nyúl! Ha nem lenne itt az apád, a farkasok bejönné-
Vagy nem is érinted többé.
nek, szétmarcangolnának! Értsd már meg, nincsen tej! Tej
306
3 0 7
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
Mit számít?
A következőt álmodtam: este egy kihalt parkon mentem
keresztül, és nem messze tőlem elhaladt egy csapat huligán.
Függő vagy, remete,
Hirtelen az villant át rajtam: csak nehogy belém kössenek!
Saját egód
Egyedül vagyok itt a sötét parkban, ők meg többen van-
Hálójába kerültél.
nak... Ezt nem úsznám meg... Tudjátok, milyen az álom,
ahogy eszembe jutott, hogy nehogy fölfigyeljenek rám, már
Minél keményebben küzdesz,
jöttek is oda, és kíméletlenül, iszonyatosan megvertek. Snitt.
Annál biztosabb,
Következő jelenet. Fekszem az orvosnál, úgy összetörtek,
Hogy felfigyel rád a pók."
hogy a műtőasztalon várom, hogy jöjjön a doktornő, akiről
tudom, hogy nem meggyógyítani akar engem, hanem meg-
Hihetetlen ez a Ram Tzu! Ásított egyet, és visszament a
ölni. Akkor minden erőmet összegyűjtve levánszorgok az
szobájába.
ágyról, kikúszom valahogy a műtőből, ki a kórházból - az-
tán elbőgöm magam. Ülök a kórház lépcsőjén, és zokogok.
Nem azt kéne kutatni, hogyan lehetne megszüntetni a seb-
Ez az álom rendkívül erőteljes hatást gyakorolt rám. Volt
zettséget, hanem megtudni, mi a jelentése, mit üzen, mit
benne nagy adag félelem, egészen a halálfélelemig, kiszol-
tanít, mi az értelme és célja. A sebzettségeink a legjobb se-
gáltatottság és tehetetlenség, egy csomó agresszió (a suhan-
gítséget nyújtják nekünk ahhoz, hogy megtudjuk, kik va-
cok részéről), és végtelen mélyről feltörő szomorúság, ahogy
gyunk. Elárulják, hol vannak a nehézségeink, sőt még arra
ott sírtam a kórház lépcsőjén. Amikor fölébredtem, elkezd-
vonatkozóan is egy sereg információt szolgáltatnak, hogy
tem töprengeni azon, hogy mit is üzen ez az álom. Ki ez a be-
mire van szükségünk és mit is kellene tennünk.
teg valaki, akit megvertek, majdnem megöltek, aztán ilyen
Néhány évvel ezelőtt történt velem valami fontos. Hetekig
keservesen sír? Úgy tűnik, sok-sok agressziót, tehetetlensé-
nem nyitottam ki a tévét, elhatároztam, hogy nem megyek
get, félelmet és szomorúságot sikerült magamba gyűjtenem,
moziba még szerdán sem, nem olvasok újságot, böjtölni fo-
mert az álom ezt a négy motívumot hozza. Hiszen a suhan-
gok, és naponta fél órával többet imádkozom. Nem csak el-
cok is az én lelkemnek a részei! Ezek a huligánok azok, akik-
határoztam, csináltam is, és belekerültem egy folyamatba,
kel próbálok nem találkozni, mert tele vannak agresszivi-
amit ezen látszólag külső dolgok bevonásával is próbáltam
tással - és egészen odáig jutottak már, hogy a tudatos
komolyan venni. Mindez egy álommal kezdődött.
önmagamat azzal fenyegetik, hogy félholtra püfölik. Köz-
308
309
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
ben az a sírás ott a kórház lépcsőjén keserves, de egyben föl-
mindennek. Nos, én fogtam ezt a feszületet, és ízzé-porrá
szabadító is volt. Aznap reggel tehát elhatároztam, hogy el-
zúztam. Olyan erővel törtem szét, hogy beszakadt a szek-
őhívom magamból ezt a négy lelkiállapotot. Kíváncsi va-
rény teteje. Vagyis visszafelé végigjártam azt az utat, amit
gyok, hol van bennem az önmagam ellen forduló agresszió,
az álom már jó előre jelzett: a nagyon mély szomorúságot, a
miért válok tehetetlenné, hol vannak a félelmeim és mitől
sírást, a sírás mögött a félelmet, a félelem mögött az agresz-
válok olyan mélyen szomorúvá.
sziót, mögötte a haragot, a harag mögött pedig az élni aka-
Ébredés után eltelt néhány óra, és jött hozzám egy kliens.
rást - és úgy megkönnyebbültem, olyan szabadságot éltem
Meghallgattam az élettörténetét, és mert nyitott állapotban
át, amit már nagyon régen nem. Egészen szabad lettem. Ak-
voltam, nagyon megrendített. Aztán megint jött valaki, ő is
kor összeszedtem a feszületemnek a darabjait, visszatettem
elmondta az élettörténetét, és az még sokkal mélyebben ha-
őket a megmaradt csonk mellé, és az előtt elkezdtem imád-
tott rám. Miután elment, egyszer csak kezdtem átélni azt a
kozni. Egyszeriben fontos fölismeréseim támadtak. Akkor
szomorúságot és fájdalmat, amit az álmomban, és ezért azt
elhatároztam, hogy napi fél órával több ima, böjt, és első-
mondtam magamnak, immár tudatosan: na, Feri, pont jó
sorban azzal akarok foglalkozni most, ami elindult bennem.
úton jársz, próbálj meg sírni! Álmodban már sikerült, és jót
Attól kezdve körülbelül egy héten keresztül mindennap sír-
tett, próbáld meg most is! Akkor elkezdtem zokogni. Sok
tam. Reggel felkeltem, elkezdtem imádkozni, és fél óra múl-
tízpercen keresztül. Hasonlóan, mint az álomban. Ahogy
va sírtam. Kisírtam sok olyan könnyet, ami már nagyon
pedig sírtam, egyszer csak erőt vett rajtam egy nagyon mély
régóta gyűlt bennem. Olyan haragok támadtak föl bennem,
félelem, amiről sosem gondoltam, hogy bennem van. A fé-
amelyek már gyerekkorom óta feszítettek. Mára megértet-
lelem mögött pedig rátaláltam a haragra és az agresszióra.
tem, hogy az álom gyökerei egészen a kisgyerekkori törté-
Rádöbbentem arra, hogy van egy sebzett félelmem még az
netemig, sebeimig nyúltak vissza.
Istennel szemben is. Nem egy jó félelem, hanem egy seb-
A lelki folyamatainkat tehát szabad komolyan venni, egy
zett embernek a sebzett félelme - és a mögött egy hatalmas
álomból jelentős felfedezések születhetnek. A szomorúság, a
indulat, hogy ebbe én nem törődöm bele, nem fogok tőled
fájdalom, a tehetetlenség, az agresszió és a harag mögött
félni!
pedig értékes dolgok várnak ránk. Vagyis nemcsak azt kel-
A szobámban őrizgetek egy nagyon szép régi feszületet,
lene kutatnunk, hogyan lehet a sebezettséget megszüntetni,
még az édesanyámtól kaptam, fából készült. Szimbóluma az
hanem megtudni, mi a jelentése, mit üzen, mit tanít, mi az
örökségemnek, a családnak, a hitemnek, a hivatásomnak,
értelme, a célja. Ha a sebzettséget akarom megszüntetni, ak-
310
311
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
kor még mélyebbre nyomom a szomorúságomat, a tehetet-
Gyakran előfordul, hogy a befektetett energiák révén el-
lenségemet, a félelmemet meg a haragomat. Az út azonban
mélyültebbek, tudatosabbak leszünk, az életünk pedig telje-
pont ezeken keresztül vezet.
sebbé válik, miközben sebzettek maradunk. Nem túlzás azt
állítani, hogy nemegyszer az erőfeszítéseinket és a sikerein-
Nem a sebzettséget gyógyítjuk, hanem a sebzettség gyó-
ket kísérő kudarcaink inkább a javunkra válnak, mintha
gyít minket. Az élet néha olyasmivel kínál meg minket, amit meggyógyultunk volna.
utálunk, és ha bevesszük, igazán keserű, de amikor leér a
gyomrunkba, akkor már édes. Mi pedig rájövünk, hogy pont
A gyógyulás nem abból fakad, amit mi kitalálunk, hanem
arra volt szükségünk. Ha valaki egy kedves lélektanász is-
a nálunk többől, aki, ami gyógyít minket. Jung itt egy pszi-
merősömhöz fordul a szorongásával, félelmével, haragjával,
chiáterhez képest meglepő dolgot mond, nevezetesen azt,
akkor ő gyakran két kérdést tesz fel: „Mit csinál veled a fé-
hogy a gyógyítás spirituális kérdés is. Ahol a természet nem
lelem? És te mit csinálsz a félelemmel?" Amikor tudatoso-
segít, ott az orvos hiába iparkodik. Nem mi gyógyítunk, nem
dásra lenne szükségünk, érdemes ezt a két kérdést kimon-
mi vagyunk a folyamat kulcsa, hanem valami és valaki hoz-
danunk, és egy-egy választ adni rá. Tehát a sebzettség éppen
za a gyógyulást, de ezzel a nálunk többel kapcsolatba kelle-
azért van, hogy általa gyógyuljunk - sokkal mélyebben, mint
ne kerülnünk. Hiszen éppen azt látjuk be egy-egy mélyebb
ahol maga a sebzettség van. Ez nagy titok, mert a sebzettség
sérülésünk, tartós szorongásunk kapcsán, hogy a saját
általában tünetek formájában mutatja meg magát, és azt gon-
erőnkből nem tudunk magunkon segíteni.
doljuk, most épp az a legnagyobb bajunk, hogy fáj a fejünk.
Ram Tzu ezt sokkal egyszerűbben is el akarja mondani.
Aztán például kiderül, hogy a krónikus fejfájás egy megol-
datlan erkölcsi dilemmából fakad. Ilyenkor nem a fejfájást
„Ram Tzu tudja:
kell gyógyítani, mert az egy tünet, hanem az erkölcsi életün-
ket rendezni. Megfelelő választ találni az ösztönkészteté-
Néhányan közületek, ti nagyon okosak,
seink és a lelkiismeretünk konfliktusából fakadó feszült-
Megfejtettétek
ségre. Sokan minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a
A metafizikai rejtvényt,
tüneteiket enyhítsék, és szinte semmit, hogy valóban meg-
És erre büszkék is vagytok ám!
gyógyuljanak, fejlődjenek.
3 2 2
3 2 3
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
Leereszkedően szemlélitek,
többen önbecsülésnek hívják az énbecsülést, miközben ön-
Ahogy az ostobák végigbukdácsolják
magukat nem becsülik. Ezeket a legtöbb ember összekeveri.
Szánalmas kis életüket,
Azt gondoljuk, az önismeret azt jelenti, hogy tudom, ki va-
Mit sem tudva az általatok ismert
gyok én. Ilyenkor jönnek a tipológiák és karakterológiák,
Igazságról.
amelyek feltárják, amit eddig is tudtunk. Aztán persze nem
értjük, hogy már három karakterológiát megtanultunk, már
Miközben
ismerjük a jungit, a riemannit és az enneagrammot is, az éle-
Egyre inkább elszigetelődtök,
tünk mégsem moccan semerre sem. Ez abból a félreértésből
Hűvösen és tartózkodóan ültök
is fakad, hogy az önismeretre azt gondoljuk, hogy az egyen-
Magasztos birodalmatokban.
lő az én ismeretével. Dehogyis! Az önismeret ott kezdődik,
hogy eddig azt gondoltam, ez vagyok - most pedig nézzük
Mígnem egy szép napon
meg, mit próbáltam elfedni, mi az, amivel még nem szem-
Ráébredtek,
besültem, ami már tünetek formájában jelentkezik. Az önis-
Hogy féltek,
meret tehát a személyiség egyre bővülő ismeretét jelenti,
Hogy öregek,
nem pedig az énismeretet.
Magányosak
Jung azt mondta: aki azt szeretné, hogy ne legyen árnyé-
ka, éljen éjszaka! Ez azt is jelenti, hogy ha valakinek sikerült
És, óh, nagyon-nagyon okosak vagytok."
elmerülni a bűn sötétjében, akkor neki világos lesz az ár-
nyéka. A legbrutálisabb bűnözőknek, akik a sötétségben él-
A sebzett ember az, aki úgy lépett túl az árnyékán, hogy
nek, világos az árnyékuk. Ők a sötét oldalukkal élnek, és a
azzal semmit sem kezdett. Nem merült bele azokba a di-
világossal nem néztek szembe, azzal nem tudnak mit kez-
lemmákba és ellentmondásokba, amelyek abból fakadnak,
deni. Az árnyékban ugyanis sötét és világos dolgok egyaránt
hogy mi minden van még benne azon túl, amit már ismer
vannak, tehát föltárhatók eddig meg nem ismert pozitív tu-
magából. A sebzett ember a személyisége árnyékban lévő ré-
lajdonságaink is. Sok jót hordozunk a személyiségünk mé-
szén egy elegáns mozdulattal átlép, és azt mondja: ez nincs
lyebb rétegeiben, és ezeket is felszínre hozhatnánk. Erre
is, de legalábbis nem fontos. Érdemes megjegyezni, hogy az
néha sokkal nagyobb szükség van, mint a rossz dolgok föl-
önismeret nem azonos az énismerettel, mint ahogy a leg-
fedezésére. Jó tudni azt, hogy hol vannak az erényeim, hogy
314
315
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
micsoda gyönyörű dolgok is vannak a lelkem mélyén! Ram
Egy rabbi az életszentség legmagasabb fokára lépett, ezért
Tzu, most miért hallgatsz?
Isten azt mondta neki: kérhetsz tőlem bármit, megteszem!
Jung arról is beszél - megint csak nagyon reálisan -, hogy
A rabbi azt válaszolta: Istenem, nekem csak egy nagy ne-
minél fényesebb valaki, annál sötétebb az árnyéka. A nagyon
hézségem van: nem tudok mit kezdeni a szenvedély tüzé-
fényes emberek nagyon sok energiával rendelkeznek. Hon-
vel! Kérlek, oltsd azt ki bennem, hogy igazán hozzád tudjak
nan jön az energia? Onnan, hogy folyamatosan hatalmas
simulni! Isten pedig teljesítette a kívánságát. Másnap reggel
erőket kell összpontosítaniuk, hogy a fényességnek megfe-
felkelt, kiment a kertbe, és azt tapasztalta, hogy a rózsáknak
lelő sötétséggel elbánjanak. Ezért mondhatják a legnagyobb
nincsen illatuk. Akkor kissé megrémülve leült reggelizni, de
szentek azt, hogy mi vagyunk a legbűnösebbek. Ilyenkor
az ételnek nem volt íze. Utolsó mentsvárként megcsókolta a
egyre nagyobb a feszültség, egyre több a sötét és egyre több
feleségét, de az semmi örömöt nem adott. Akkor megille-
a világos, emiatt nehezebb előrejutni. Ezért van fokozottan
tődve így szólt az ég felé: Uram, nem kérhetném vissza még-
szükségünk arra, aki/ami több nálunk. A cél a kettősség
is a szenvedély tüzét?
vagy az egyoldalúság helyett egy konfliktusos egység, majd
Az árnyékba szorulnak az ellentétek párjai, amikkel nem
a konfliktus felülmúlása, kinövése.
akarunk szembenézni. Tudjátok, hogy Angliában, Német-
országban és Franciaországban hogyan nevelték évszá-
A jót a túlzás nem javítja, hanem rontja. A mértékletes
zadokon keresztül a hercegeket, királyfiakat? Ugyan kis-
ember például a túlzástól fösvény lesz. így válhat a rend-
gyerekekről volt szó, de mégiscsak nagy hatalmú urak
szeretőből kényszeres, az alázatosból meghunyászkodó, az
leszármazottairól, trónörökösökről. Ha rosszat tettek, akkor
udvariasból hízelgő, a békeszeretőből konfliktuskerülő, a
kinek volt joga őket megbillenteni? Senkinek! Ezért volt a
szelídből életképtelen, a takarékosból zsugori, a hívőből
hercegek és a királyfiak mellett egy hasonmás is, és amikor
vakbuzgó, a vallásosból fundamentalista, a fegyelmezettből
őelőkelősége rosszat tett, akkor a hasonmás kapott ki. Kul-
önkínzó, az önzetlenből önsorsrontó, a segítőkészből meg-
túrtörténetünk... Ez hasonlít ahhoz, amit idebent szoktunk
felelni akaró, és a sort nyilván hosszan folytathatnánk.
tenni. Ha valamire azt mondom, ez vagyok én, biztosan tud-
A jót az javítja, ha annak az ellentétével is meg tudok bir-
hatom, hogy annak az ellentéte is ott van a személyiségem-
ben. Arra azonban azt mondom, pfuj, utállak, és amikor ki-
kózni. Például, ha valaki mértékletes ember, ő attól lesz
dugná a fejét, akkor kap egy nagy pofont. Azt a szegényt
még jobb, ha tud emellett nagyvonalú is lenni, amikor
ütöm mindig, ahelyett, hogy néha a királyfit venném elő, azt
szükséges.
316
3 2 7
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
a szépet, akire azt mondom, hogy én. A legtöbb ember egy
lástalan vagyok, ösztönös vagyok, háziasításra szorulok, csi-
életen át teszi ezt. A királyfit etetgeti, szeretgeti, és mindig
nálj velem valamit! Ha elküldjük, mi történik? Az, hogy to-
az árnyékába rúg bele. Szerintetek, ha egy családban van
vábbra is a személyiségünknek csak egy szeletét palléroz-
egy bűnbak gyerek, és mindig ő a hibás, mindig őt rugdos-
zuk, és az egyre gyönyörűbb lesz, míg a nagy része még
sák, akkor mit tesz egy idő után? Ha még elég egészséges és
neveletlenebb, még kulturálatlanabb. Azután meglepetése-
normális, föllázad. Ez történik velünk is. Az elnyomott ré-
ket okozva tör elő ez a sok-sok neveletlen valaki, akik azt
szünk egyszer csak ellenállhatatlan erővel követel helyet
mondják: itt vagyunk, most már kezdeni kellene velünk va-
az életünkben - esetleg tünetek formájában mutatja meg
lamit, mi még nem vagyunk szobatiszták! Úgy hallom, Ram
magát. Jó, ha tudjuk, hogy az árnyékunk tagadása éppoly
Tzu is mond valamit:
kevéssé megoldás, mint a lefejezés fejfájás ellen. Most látom
csak, hogy Ram Tzu itt ásítozik mellettem, és unottan
„Ram Tzu tudja:
mondja:
Addig játszol,
„Ram Tzu tudja:
Amíg a dolgok zűrössé nem válnak.
Azt gondolod,
A felfordulást pedig nem szereted."
Ram Tzu
Valaki másról beszél."
Amikor föltárunk valamit az árnyékunkból, előkerül va-
lami a tudattalanból, akkor végül is elkezdhetünk dolgokat
Ha el szeretnénk jutni egy egységre, az csak az árnyékunk
megnevezni és szétválasztani. Először ellentétekre, ellent-
elfogadása által történhet. Először is érdemes belátnunk,
mondásokra, ellentétpárokra juthatunk el, mert csak azzal
hogy a nem tudatos tartalmaink is a személyiségünk részét
tudunk valamit kezdeni, amit már megneveztünk és így is
képezik, azok is mi vagyunk. Ha valamit állandóan elhárí-
tudatosítottunk. Miután jelenségeket megvilágítottunk és
tunk, elfojtunk, lehasítunk vagy kivetítünk, végül is a reali-
nevükön neveztünk, megérkeznek a feszültségek, az ellen-
tástól igyekszünk megkímélni magunkat. Hiszen eddig is
tétek és az ellentmondások. Ezek nemcsak hozzátartoznak
volt már bennünk egy neveletlen valaki, akiből hiányzik a
az életünkhöz, hanem a fejlődésünk kincsei, mert a tudato-
kultúra, és néha bejelentkezik, hogy hello, itt vagyok, gát-
sítás által láttuk meg őket, és amennyiben jól nyúlunk hoz-
318
3 2 9
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
zájuk, a növekedésünk mozgatórugójává válhatnak. Mindig
is akarok, és még sebeket is vállalok, minthogy mindezt
van valami, amit kiemelünk a sötétből, ránézünk, annak az
megússzam, de ne tudjam, hogy kikért akarok élni.
ellentétét pedig engedjük a hátunk mögött maradni. Ez per-
Hadd idézzek egy rövid részletet Viktor Franki egyik
sze nem azt jelenti, hogy az nincs, csak ebben a pillanatban
könyvéből, hogy lássuk, nemcsak Jung beszél erről, hanem
nem foglalkozunk vele, de tudatosítjuk, hogy létezik. Az-
valaki, aki négy évig volt a koncentrációs táborok foglya, az
után az ellentétpár másik elemét figyeljük meg, következő
Auschwitzot is megjárt pszichiáter. „A vallásnak ugyanis,
lépésként pedig merhetjük együtt is látni őket, még ha fe-
bármennyire hatékonynak bizonyuljon is pszichoterápiás
szültséget is jelentenek számunkra. Előbb-utóbb fölfedez-
szempontból, az elsődleges indítóoka nem pszichoterápiás.
hetjük, hogy egymást kiegészítő jellegük van, így ha az el-
Bármennyire kedvező hatást fejtsen is ki olyan dolgokban,
lentmondásosságukat elviseljük, akkor gazdagabb egységre
mint a lelki egészség és lelki egyensúly, a vallás célja nem a
juthatunk.
lelki gyógyulás, hanem a lélek üdve. A vallás nem a nyu-
galmas élet, a lehető legnagyobb konfliktusmentesség vagy
Az ellentétek közötti vita bennünk az elviselhetőség ha-
valamely más pszichohigiénés célkitűzés megvalósításának
táráig visz el minket. Ha ezek az ellentétek, ellentmondá-
a biztosítéka. A vallás többet ad az embernek, mint a pszi-
sok vagy feszültségek komolyan vesznek minket, akkor el-
choterápia, és többet is vár el tőle." „A vallás... eredménye-
viselhetetlenné válnak. Akkor is, ha mi vesszük őket
iben - és nem céljaiban - pszichohigéniailag, pszichoterápi-
komolyan. Amennyiben nem jutunk el az elviselhetetlenség
ásán hatékony, mivel az embernek egyedülálló módon tesz
élményéig, félő, hogy megmaradunk a felszínen. Akkor nem
lehetővé olyan védettséget és megkapaszkodást, amelyet az
látjuk meg azt, amiért mégiscsak érdemes élni.
sehol máshol nem talál: védettséget és megkapaszkodást a
A vallás, a hitélet, az istenkapcsolat melléktermékként az
transzcendenciában, az abszolútumban" - mondta a pszi-
ember sebeit gyógyítja. A keresztség szertartásában is meg-
chiáter. Persze ez csak egy olyan vallásra igaz, amit nem mi
kenjük gyógyító olajjal a kisbabát, utalva arra, hogy az élet
alkottunk, és egy olyan Istenre, akit nem mi találtunk ki ma-
majd megsebzi, de van, aki őt gyógyítja. Ha azonban semmi
gunknak.
mást nem várunk a hittől, a vallásosságtól, az istenkapcso-
Amikor egy dilemma megoldhatatlansága az elviselhe-
lattól, csak gyógyulást, egészséget, akkor nem merészked-
tetlenség határáig fokozódik, akkor megláthatunk mögötte
tünk az élet mélyéig. A fordulat akkor történik, amikor rá-
egy célt, értéket vagy kincset, ezért megnyílik egy harmadik
ébredek, hogy érdemesebb rátalálni azokra, akikért küzdeni
út. A természet rendre ilyen harmadik utakat kínál föl, ame-
320
20
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
lyeket, amikor benne vagyunk a dilemmáinkban, nem lá-
lámáról volt szó, hanem az élet egy titkáról. Mert egyes prob-
tunk, és azt gondoljuk, nem is léteznek. Gyakran egy fölis-
lémák egyfelől megoldhatatlanok, másfelől azonban a meg-
merés, valamiféle, megvilágosodásnak is nevezhető élmény
oldhatatlansággal való találkozás megnyit egy harmadik le-
az, ami a gyógyító erőt hozza, és átsegít bennünket a meg-
hetőséget, ami pedig már a problémán túl van. Maga a
oldhatatlan helyzeten. Éppen ezért, amikor megmondjuk a
probléma megmarad, de már nem kínzó, nem elviselhetetlen
másiknak, hogy mit kellene tennie, vagy tanácsokat adunk,
többé, mert túlhaladtunk rajta, miközben valamiféle élet-
ritkán érjük el a kívánt eredményt. Ha valóban azt szeret-
bölcsességre jutottunk.
ném, hogy valamit megláss, akkor abban kéne segítenem,
C. G. Jung hasonlatával élve az történik, mint amikor az
hogy saját élményhez, tapasztalathoz juss. Ha kívülről meg-
ember elindul felfelé a völgyből, és egyszer csak óriási vi-
mondom neked a választ, akkor hiába szólok igazat, általá-
harban találja magát - ha azonban átvergődik ezen a szaka-
ban nem történik semmi. Ezért fontosak az olyan élethely-
szon, akkor odafönt, a hegy tetején már süt a nap. Amikor
zetek, amelyekben a tapasztalás lehetővé válik, mert abban
feljutunk a csúcsra, onnan lenézve látjuk, hogy a vihar nem
tárul föl a harmadik út. Elolvashatjuk az összes okos köny-
csendesedett, de mi keresztülhaladtunk rajta. Ha vissza kell
vet, és sehova se fogunk jutni, legföljebb művelten halunk
mennünk - mert legközelebb újra nyakig benne leszünk egy
meg. A megoldás tehát spontán, természet adta módon ér-
dilemmában, életünknek egy másik nehéz helyzetében -, ak-
kezik, és közben belőlünk is előhozza a kreativitást. Egyszer
kor megint meg kell küzdenünk a viharral. Megint megold-
csak megnyílik egy ajtó, és megint kedvünk lesz élni.
hatatlannak tűnik majd valami. Megint áthatolhatatlannak,
Ráadásul nemegyszer bizonyos problémák megoldhatat-
kibírhatatlannak, elviselhetetlennek. Sajnos nem tudunk tá-
lansága hoz az életünkbe nagyon fontos dinamikát és ener-
bort verni a hegy csúcsán - életünk kikerülhetetlen realitásá-
giát. Hihetetlen erő rejlik abban, hogy teljes valónkkal neki-
hoz hozzátartozik, hogy a legszebb élményeinkből is tovább
feszülünk valaminek, mert úgy érezzük, elviselhetetlen, ha
kell lépnünk, és megint jön a vihar, a küzdelem. Tehát ami-
nem találunk megoldást! Pontosan az, hogy olyan akadály-
kor arról beszélünk, hogy megnyílik egy harmadik út ezek-
nak feszülünk neki, ami kifog rajtunk, pedig mindent meg-
nek az ellentmondásoknak, ellentéteknek és feszültségeknek
próbáltunk, hogy leküzdjük, teremti meg a lehetőségét, hogy
a viharában és szörnyűségében, akkor nem önmagunkat ál-
a probléma meghaladottá váljon. Ilyenkor ismerhetjük fel
tatjuk, hanem nyitottak vagyunk egy tágabb realitásra.
néha pillanatszerűen, néha sejtésszerűen, később pedig egé-
Amikor túlnövünk egy-egy konfliktuson, ellentmondá-
szen világosan és tudatosan, hogy itt nem is csak egy prob-
son, akkor az természetszerűen együtt jár a mélyebb tuda-
3 2 2
3 2 3
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
tossággal. A belső világosságot érdemes megőrizni, ma-
Belül hangtalanul ordítok, amikor polgári búcsúztatókon
gunkkal vinni, és nehéz helyzetekben felidézni: egy ilyen
olyasmi hangzik el, hogy: „Pisti, te olyan erős voltál, még a
szakaszon már átmentem, tudom, mi történik ilyenkor. Ép-
l e g n e h e z e b b problémákat is megoldottad! Amikor kiderült,
pen az segíthet, hogy újból és újból nekifeszüljünk az elvi-
hogy gyógyíthatatlan betegségben szenvedsz, akkor azt hit-
selhetetlennek tűnő élethelyzeteknek, hogy van tapasztala-
tük, te ezt is leküzdöd, és örökké fogsz élni. Bíztunk benned,
tunk arról, hogy tavaly sem haltunk bele, két évvel ezelőtt,
és azt gondoltuk, hogy ha valakinek van esélye, az, Pisti, te
meg öt évvel ezelőtt sem.
leszel! És most itt állunk a koporsód előtt, és nem értjük,
Amikor már az elviselhetetlenségig feszített minket egy
hová lett az életerőd, hová tűnt a mosolyod... Pisti, moso-
ellentmondás, akkor egyszer csak a mélyponton felismerhe-
lyogj ki ránk, és beszélj az élet győzelméről!" Ezt a klisét kis-
tünk valamit, ami fontosabb annál, mint hogy ezt a feszült-
milliószor hallottam már - de mondjátok, van ennek értel-
séget föloldjuk. Mögötte meglátunk valami fontosabb célt,
me? Ki tudja legyőzni a halált? De mögötte - a legnagyobb
amiért érdemes a helyzetünket elhordoznunk. Haldoklók-
szenvedésünk mélyén - megláthatunk egy célt. Van olyan
kal beszélgetve tapasztalhatjuk, hogy az elmúlás megoldha-
probléma, amit nem tudunk megoldani, de ilyenkor még
tatlan dilemma elé állítja őket: élni akarnak, de meg fognak
mindig van egy lehetőségünk: hogy túlnőjünk rajta.
halni. Ez egy elviselhetetlen helyzet, amelyben megéljük az
Mint ahogy a végtelenségig kérdezhetjük azt is, hogy mi-
erőink elégtelenségét. A halál le fog minket győzni. Igen ám,
ért engedte ezt Isten? Miért akarta ezt Isten? Ebből a kér-
de ebben a helyzetben megnyílik egy lehetőség, ami nem
désből sose fogyunk ki, és szomorúan vesszük tudomásul,
megoldás a problémára, de a válasz az életre, a halálra. Még-
hogy nem kapunk választ. Ennek a kérdésnek a túlhaladása
pedig, hogy a halálon túlmutató életcélokra találunk. Például,
adja a megoldást. Jézus a kereszten nem azt kérdezte, hogy
hogy továbbadjuk, elajándékozzuk anyagi, szellemi kincsein-
Isten miért hagyta el az emberiséget, hanem azt, hogy Iste-
ket, vagyonunkat. Megbocsátásunkat kifejezzük azok felé,
nem, Istenem, miért hagytál el engem! Ha valaki személyes
akik sérelmet okoztak számunkra. Elismerjük a tévedésein-
kérdést tesz fel, akkor arra személyes választ fog kapni. Ha
ket, ezzel igazságot szolgáltatva az erre váróknak. Kimond-
olyan általános kérdést teszek fel, mint hogy Isten miért nem
juk a jókívánságainkat azoknak, akik itt maradnak. Áldást
segít az éhező gyerekeken, akkor arra miért várok szemé-
adunk, hálát mondunk, fölismerve, hogy van mitől, kitől bú-
lyes választ, ami majd döntően befolyásolja az életemet? Egy
csúznunk. Nem a halált győztük le, de túllátva rajta diadal-
ilyen kérdésre hogyan kaphatnék olyan választ? Ezért ezeket
maskodtunk a kétségbeesés és a reményvesztettség fölött.
a kérdéseket előbb-utóbb érdemes a megoldhatatlan cso-
3 2 4
3 2 5
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
portba tenni, és mögöttük egy másik kérdést meghallani,
rettenetesen haragudtam, és mindenféle önkínzó gondola-
ami már énrám kérdez. Mi a te válaszod az élet tragédiáira,
taim támadtak. Egyszer csak ott termett egy ismerősöm, és
fájdalmaira? A válasz tehát azáltal születik meg, hogy túl-
azt mondta: „Feri, láttam, hogy beadtad itt a szakdolgoza-
haladom a kérdésemet. Viktor E. Franki szerint az élet értel-
todat, aztán elmentél. Engedd meg, hogy gratuláljak neked
mének személyes kihívás és felszólítás jellege van. Ezért a
hozzá - tessék, itt van a 4 példány, kifizettem az árát. Ezzel
válasz nem elméleti, hanem konkrét és gyakorlatias, a saját
a kezembe adta a szakdolgozatomat, miközben a pénztá-
tetteimen keresztül hangzik el. Hamvas Béla úgy fogalma-
rosnő vidáman kacsintott rám, nekem meg könnybe lábadt
zott, hogy „ha az igazság elhagy, az az ő dolga, de én az
a szemem.
igazságot nem hagyom el, mert az meg az én dolgom".
Jön Ram Tzu mester!
Ha beérjük az életre vonatkozó, nem kielégítő válaszok-
kal, akkor azok sebzetté tesznek vagy akadályozzák a gyó-
„Ram Tzu tudja:
gyulást. Ha nem a lényegesebb, legmélyebb vágyaink sze-
rint élünk, és megelégszünk kevesebbel is, mint amit a
Minden alkalommal,
lelkünk mélyén be akarunk teljesíteni, akkor boldogtalan
Amikor megkapod a választ,
emberek leszünk. Lehet ugyan, hogy nagyon élvezetes és si-
A kérdés
keres életben lesz részünk, csak éppen soha nem fogjuk úgy
Nem tűnik fontosnak többé."
találni, hogy az életünk teljes. Jung egy helyütt úgy fogal-
maz: „szellemi nyomorúságban vergődünk", ha nem a leg-
Egy alkalommal elkeseredésben, vívódásban, egy parazi-
mélyebb vágyainkat, céljainkat próbáljuk megvalósítani.
ta érzéstől fojtogatott állapotban kellett elvinnem beköttetni
A sebzettségeink nagy kincset rejtenek. Amikor ugyanis fel-
a szakdolgozatomat, négy példányban. A fénymásolóban
ismerem a sebzettségemet a saját elfogadhatatlan magatar-
átvették, és azt mondták, jöj ek vissza két órára. Sötét han-
tásomban, akkor rákérdezhetek, hogy vajon milyen hosszú
gulatomban arra gondoltam, nem nézem ki belőlük, hogy
utat kellett egy mély vágynak bejárnia ahhoz, hogy mire föl-
időre elkészítik, csak fél háromra megyek vissza. (A szak-
színre jutott, ilyen torzzá és rombolóvá lett? Minél nevetsé-
dolgozat leadási határideje délután négy óra volt.) Vissza-
gesebb, gusztustalanabb, szörnyűbb, lehetetlenebb, erkölcs-
mentem fél háromra - és azt mondták, hogy nincs kész, saj-
telenebb valami bennünk, annál inkább gyaníthatjuk, hogy
nos még várnom kell! Tehetetlenül fordultam ki az utcára,
!gen hosszú utat járt be a személyiségünk mélyéről, ha még
3 2 6
3 2 7
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
magunk számára sem kívánatos formában került elő. Mert
Egy megtörtént eset: Viktor Frankit valaki azzal a problé-
azt tudhatom, hogy eredetileg valami igaz és mély vágyból
mával kereste fel, hogy egy ideje potenciazavara van. Franki
indult. Minél rondább, annál inkább ordít róla, hogy valami
arra kérte, idézze fel, hogy abban a pillanatban, amikor leg-
szép dolog került a mélyre, és nem tud megnyilatkozni.
utóbb csődöt mondott, mi volt a tudatában. Tudjátok, mit
Ezért van szükség moralizálás nélküli erkölcsre. A morali-
válaszolt? Azt, hogy ez Isten büntetése. Ami ebben igazán
zálás ugyanis mindenre jó, csak arra nem, hogy valakit oda
érdekes: a férfi nem volt hívő. Ez a gondolat persze nem so-
segítsünk, ahol éltető forrás található benne.
kat mond el Istenről, tulajdonképpen semmit - sokkal in-
Az életünknek bizonyos realitásait megpróbáljuk spontán
kább egy kulturálatlan, archaikus, ezért félelmet keltő isten-
módon elhárítani, elfojtani, ha nem vagyunk elég erősek ah-
kapcsolatról, vallásosságról, hitvilágról árulkodik.
hoz, hogy szembenézzünk velük. így tudattalanná válhat Is-
Három nagy területe biztosan van az életnek, amelyekben
ten is, az istenkapcsolat is, ugyanúgy, ahogy a hitvilág és a
igazán személyesek tudunk lenni. Ezek: a szerelem, a lelki-
lelkiismeret szava. Ebből a szempontból beszélhetünk Viktor
ismeret és az istenkapcsolat. Ugyanis mindhárom természe-
Franki nyomán tudattalan Istenről, vallásosságról. Ilyenkor
téből az következik, hogy egyszer csak azt mondjam: csak
valami nagy erővel szeretne tudatosulni, ami a fejlődésünk-
te. A szerelem ellenállhatatlan erővel kiválaszt egyetlen va-
höz kellene, de félünk tőle. De vajon miért félünk? Azért,
lakit, akire azt mondja, hogy TE - és ebben természetesen
mert ha gyermekkorunkban semmiféle alapot nem kaptunk
benne van az is, hogy ÉN. Ráadásul mindez rendkívül gya-
ahhoz, hogy a bennünk élő természetes hit, istenkapcsolat,
korlatias módon történik, mert ha csak ücsörögnék és töp-
vallásosság kibontakozzon és tudatossá váljon, akkor ennek
rengenék, ki lehet a több mint hárommilliárd ellenkező
a dimenziónak a legnagyobb része mindig is tudattalan volt
neműből az én társam, addig ez egy megoldhatatlan prob-
bennünk. Ez mit jelent? Azt, hogy ezek a tudattalan tartal-
léma. Persze elkezdhetném értelemszerűen szűkíteni a kört,
mak hallatlanul kulturálatlanok, és ha megpróbálnak tuda-
tehát mondhatnám, hogy legyen húsz év fölötti és negyven
tosulni, archaikus félelmek, megdöbbentő, megrázó képek
év alatti - akkor ezzel kizártam mondjuk kétmilliárd embert.
formájában tárulhatnak föl. Másfelől azt is megfigyeltem,
Aztán legyen kék szeme. Szerintetek ezzel a módszerrel
hogy nem vallásos vagy hívő embereknek gyönyörű isten-
eredményre tudnék jutni, hogy végül kizárásos alapon rá-
képzeteik vannak, egészen személyesek, eredetiek és erőtel-
jöjjek, ki lesz az? A szerelem nem kér engedélyt, hanem jön,
jesek, miközben a hozzá fűződő kapcsolat szinte teljesen tu-
és ezen keresztül olyan személyes helyzetbe kerülünk, hogy
dattalan, kidolgozatlan.
azt mondjuk - mit mondjuk, kiáltjuk -, hogy: Csak Te!
328
329
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
Hasonló a lelkiismeret szava is. Ha az erkölcsi normák kö-
mindegy, ki vagy te, a személyed nem számít, csak az a fon-
zött próbálunk eligazodni, megoldhatatlan helyzetekig ju-
tos, hogy át tudjak élni veled egy érzést, élményt. Ugyanígy
tunk - mindaddig, amíg nem hallgatunk a lelkiismeret sza-
a szexualitás is lehet csak ösztönös - és lehet személyes.
vára. Az élethez, úgy tűnik, előbb-utóbb erre a szóra van
Természetesen a személyes szexualitás sem nélkülözheti az
inkább szükség, nem pedig arra, hogy mindent pontosan
ösztönt, viszont kizárja azt a magatartásformát, amelyben
szabályokba tudjunk rendezni. Az istenkapcsolattal is
mindegy, ki vagy te, mert ami számít nekem, az az ösztön-
ugyanez a helyzet. Melyik vallás, melyik felekezet az igazi?
késztetés kielégülése. A legszemélyesebb szinten megélt sze-
Ez a kérdés végeérhetetlen vitákhoz, őrlődésekhez, aztán öl-
xualitás ugyanis kizárólagos. Éppen azért, mert személyes.
döklésekhez vezethet. Ám valaki egyszer csak megszólít en-
Minél inkább lépünk az ösztönösség felé, annál kevésbé ki-
gem, és azt mondja: én vagyok, amire az ember így szól:
zárólagos, annál kevésbé szól a másik személyéről, és annál
Egyetlenem.
inkább csak az élményről.
Ezért az életnek legalább ezen a három területén óriási le-
Minden mély emberi találkozásban négy fontos kérdés
hetőségeink vannak arra, hogy magunkra eszméljünk.
rejlik. Először is az, hogy ki vagy te? E mögött pedig van egy
Ugyanakkor mindhármat megélhetjük nagyon ösztönösen
még fontosabb kérdés: ki vagy te nekem? És amikor föl tud-
is, ami nem egyenlő a személyességgel. Sokan gondolják
tam tenni ezt a második kérdést, akkor egyszer csak jön egy
úgy, hogy ami ösztönös, az a személyes. Ami azonban be-
harmadik is: ki vagyok én neked? Aztán a harmadik elő-
lülről jön, arról még nem tudhatjuk, hogy valójában micso-
hozza a negyediket: ki vagyok én? Amikor egy beszélgetés
da - mert lehet akár sebzettség is. Ami belülről jön, az vala-
elmélyül, egyszer csak felteszem magamnak a kérdést: ki ez
mi a személyiségemből. Minket a mai világ azzal kábít, hogy
az ember, milyen alapon mondom az életemet neki? Ki ez a
ami feltör belőled, az vagy te. Amin nem is gondolkodtál el,
valaki, hogy én önmagamat feltárom neki? És a válasz onnan
de érzed a késztetését, azt éld meg! Az ösztönösség és sze-
jön, hogy megkérdezem: ki vagy te nekem? És aztán: ki va-
mélyesség nem ugyanaz, sőt egymásnak bizonyos értelem-
gyok én neked? Aztán ráeszmélek, ki vagyok én. Jól át tud-
ben ellentétei. A vallásosság, a lelkiismeretem szava, de még
tam ezt adni? Mert lehet, hogy számotokra ezek csak mon-
a szerelem is nevelést, kulturálódást igényel. Természetesen
datok, számomra azonban egy csodás világ. Mindezt azért
mindháromnak van egy, az ösztönvilágból fakadó hatalmas
hoztuk szóba, hogy érzékelhessünk valamit az élet, a sze-
ereje, de ha csak ösztönösek, attól még nem személyesek. Ha
mélyiség mélységeiből, magasságaiból, ahonnan a fejlődés-
például a szerelem csak ösztönös, az mit jelent? Azt, hogy
gyógyuláshoz szükséges erő származik.
330
331
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
Soha nem nőjük ki teljesen a jó és rossz ellentétét ma-
kicsiben megismétli Nietzsche élettörténetét. Az életutun-
gunkban. Ez egy érdekes utalás Jungtól Nietzschére, aki úgy
kon nemcsak megkísért, hanem néha be is kebelez minket
próbált kigyógyulni a kereszténységből, hogy átállt a másik
az a vágy, hogy pokolra szálljunk, megnézzük, hogy ott mi
oldalra. Műveiben és életútjában megnézhetjük, mit jelent
van.
az, ha valaki a maga ösztönvilágára és a hatalom erejére
Ezzel kapcsolatban mondja Jung egy helyütt, hogy van-
mond igent. Ezért mondja Jung: az élete végére elborult el-
nak, akik elszántan kokettálnak a rosszal, belemerülnek az
méjű Nietzsche élettörténete megtaníthat bennünket arra,
élet sűrűjébe, hogy kiderüljön, milyen is a nagybetűs élet -
hogy a kereszténységből mi itt Európában nem tudunk egy
ő azonban csak annak merné tanácsolni, hogy pokolra száll-
csapásra kigyógyulni. Még ha radikálisan át is állunk a má-
jon, aki legalább az egyik kezével a jóba kapaszkodik. Aki
sik oldalra, a bennünk élő kereszténység akaratunk ellenére
ezt a tanácsot nem fogadja meg, hanem az önismeret, életis-
is őrzi a moralitásunkat, legföljebb tudattalanul és egyre kul-
meret megszerzésére hivatkozva incselkedik a rosszal, jó
turálatlanabbá fejtve ki hatását.
eséllyel saját maga, de mások életét is tönkreteszi, és köny-
Minél fejlettebbé válunk morálisan, annál nehezebb lesz
nyen belevész a sötétbe.
az erkölcsi döntéshozatal. Egyre nagyobb dilemmákkal kell
Az életerő abból is fakad, hogy ellenállunk a sötétnek. Ka-
megküzdenúnk. Egyre feszítőbbé válnak az ellentmondá-
paszkodunk a jóba és eltaszítjuk magunktól a rosszat. Igen
sok. Amíg éretlenebbek vagyunk, könnyebben haladunk az
ám, de amikor az ember arra vállalkozik, hogy szembenéz-
erkölcs útján, ám minél több kultúrát veszünk magunkba,
zen a sötéttel, önmaga árnyékával, akkor az törvényszerűen
annál nehezebbé válik a mozgásunk, mert annál súlyosabb
le fog gyöngíteni. Eddig ellenállt valaminek, és ez erőssé tet-
ellentéteket, ellentmondásokat kellene egyesíteni magunk-
te, de ahogy megnézi közelebbről, milyen sötétségei vannak,
ban ahhoz, hogy a lépéseink hitelesek maradjanak, és való-
természetszerűen gyöngévé válik. Sebezhetővé, kiszolgálta-
ban az életet szolgálják.
tottá. Nem mindegy tehát, hogy a saját gyöngeségeinkkel
Egy másik helyen arról beszél, hogy azon bizonyos kőtáb-
milyen közegben nézünk szembe. Nem véletlen, hogy min-
lák elhajítása vagy újakra cserélése nem használ nekünk, ha-
den vallásos kultúrában van úgynevezett lelki gyakorlat,
nem saját lelkűnkön bosszulja meg magát. Az ember termé-
ami módot ad arra, hogy az ember kimentse magát abból a
szetéből adódóan erkölcsi lény, ezért ha a moralitását
hétköznapi életből, amiben ha nagyon legyöngülten vesz
elhárítja, elfojtja, sebzetté válik, belebetegszik. Nem véletlen,
reszt, maga számára sem elfogadható tettei lesznek. Jó pél-
hogy Thomas Mann azt írta: Európa XX. századi története
da erre a gyászoló ember, aki lehet, hogy éppen csak életben
332
3 3 3
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
tudja magát tartani. Az ilyen ember a gyászának a viharos
kísértésekről számoltak be. Nem lehet fölfelé növekedni,
szakaszában olyasmit is elkövethet, ami erkölcsi szempont-
hogy közben lefelé ne terjeszkednénk, különben eldőlünk.
ból megkérdőjelezhető. Ez természetes. Bántóan beszél; nem
Ez a kép szerintem nagyon jól megmutatja, hogy milyen
végzi el a kötelességét, mert képtelen rá; hazudik, mert nincs
munkát kellene elvégeznünk.
ereje beismerni az igazat, figyelmetlen és érdektelen, énköz-
pontú és a többi. A gyászoló embert bizonyos terhektől meg
Sebzetté tehet az is, ha egy általános korproblémát, kul-
kellene kímélni, mert annyira gyenge a lelke, hogy egyes er-
túrkonfliktust az egyes ember saját magában akar megol-
kölcsi követelményeknek alig tud megfelelni, mivel arra van
dani. Ez egy zseniális gondolat! Jung egy helyen megkérdi:
csak ereje, hogy életben maradjon. Ha valaki részt vesz egy
miért gondoljuk azt, hogy az egyes emberből kell kiindulni?
lelkigyakorlaton vagy önismereti csoportban, akkor mé-
Természetesen a társadalomból, az emberiségből kell,
lyebbre megy annál, mint ahogy a hétköznapjait éli. Ha ko-
amelynek mi csak egy parányi része vagyunk. Egy szem em-
molyan teszi, akkor érthető módon szembe fog találkozni a
berként a saját egyszeri életünkben tulajdonképpen a nagy,
saját gyöngeségeivel, és ebbe bele fog rendülni, le fog gyön-
egyetemes kultúrkonfliktusokat éljük meg. A nagy drámá-
gülni. A csoportfolyamat azonban megteremti annak a le-
kat játsszuk le kicsiben. Hogyan is tudnánk egy szál ma-
hetőségét, hogy ne kelljen semmi mással foglalkoznia, most
gunkban megoldani olyan konfliktusokat, amelyekkel egy
ne legyenek más kötelességei. A belső munka során a Sötét-
egész kultúra sem bír? Ezeknek a konfliktusoknak gyakorta
ből kiemelünk dolgokat, amelyekkel valahogy megküzdünk,
nincs megoldásuk, csak túl lehet rajtuk nőni, meglátni mö-
megbirkózunk, és elrendezzük magunkban. Ez a folyamat-
göttük a tovább vezető utat. Ma ilyen klasszikus, feloldha-
nak a vége. Közben azonban erkölcsileg sebezhetőbbek va-
tatlan kultúrkonfliktus például a női emancipáció és az
gyunk, és sebezhetünk mi is. Ezt érdemes előre tudni, és ki-
anyaság kérdése. Az, hogy egy nőnek több diplomája van,
menteni magunkat egy rövid időre a hétköznapi élet
szép karriert fut be, többet keres, mint a férje, közben azon-
kötelességei közül.
ban a klasszikus női szerepre, az anyaszerepre és a gyere-
Nietzsche azt mondja egy helyütt: ha egy fa az égig ér, a
kekre is elemi erővel vágyik. Egyszerre mindkettőre. Ez je-
gyökerei a pokolig nyúlnak le. Elég találó - és Hamvas Béla
lenleg egy olyan kultúrkonfliktus, amit nem lehet feloldani,
hozzáteszi, hogy ez érvényes a szentekre is. Ha a szentek
de sokan egy szál magukban igyekeznek problémamentes,
nagysága már az eget veri, akkor bizony a gyökerek a po-
mindkét irányban teljes embert kívánó egyensúlyra találni.
kolig nyúlnak le. Ok ezt általában úgy fejezték ki, hogy nagy
Már most tudhatjuk, hogy ez aligha fog sikerülni. Szerinte-
3 3 4
3 3 5
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
tek nem fölszabadító, ha ezt kimondjuk? Ha valamit nem le-
hatalmat kap, a parasztság és a munkásság föllázad, guillo-
het megoldani, akkor természetes, ha nem oldjuk meg!
tine-ért kiált. Ha viszont valaki túl sok kedvezményt ad a
A sebzett ember tudattalanul sodródik kora áramlataiban,
plebsnek, akkor az arisztokrácia elkezd senyvedni, a kultúra
és ezeket jeleníti meg saját konfliktusaiban, életében, mi-
tönkremegy és anarchia veszi kezdetét.
közben erről nincs tudomása. Ezért olyan fontos, hogy ne
maradjunk meg az egyes ember vizsgálatánál, különben
A sebzettségeinkből való gyógyulás ellentétpárokon ke-
olyan terheket veszünk magunkra, amelyet egy életerős kul-
resztül vezet. Más-más célja van egy fiatalnak, egy közép-
túra sem képes kielégítően elrendezni.
korúnak és egy idősnek. Egy fiatal embert abban kellene se-
gíteni, hogy azokat a kulturális terheket, amelyek őt nem
A kultúrember általános jellemzője, hogy meghasonlik ön-
segítik, le tudja tenni. Ami benne természetes, ösztönszerű,
magával. Tehát azzal, hogy az ember nemcsak ösztönös
ilyen értelemben elemi, annak kifejezési formáit megtalálja,
lény, hanem kultúrát teremt és kultúrában él, szükség-
de megfelelő keretek között. Az ifjúkor nagy témája az, hogy
szerűen néha a meghasonlásig jut, ez hozzátartozik az éle-
az életerő bennünk fölszabaduljon, és elvégezze a maga dol-
tünkhöz. Sebzett az a valaki, aki megpróbálja egyesíteni ma-
gát anélkül, hogy felesleges rombolást okozna maga körül.
gában a kultúrát és a természetet, de kudarcot vall. Jung
Ehhez járulnak hozzá azok az eszmények, amelyekért lelke-
szerint: „A túl sok állati eltorzítja a kultúrembert. A túl sok
sedni tudunk, és amelyek megvalósításáért bevetjük ma-
kultúra beteg állatokat eredményez." Az emberi természet-
gunkat. Tehát erős énre van szükségünk, de kárunkra válik,
nek nem elvi nyilatkozatokra, hanem türelemre és bölcs
ha teljesen az uralma alá kerülünk.
mérsékletre van szüksége. A személyiség freudi modelljét
Amikor középkorúvá válunk, akkor már közvetlenül az
hallatlanul egyszerűen tanította meg nekem egy pszicholó-
ellentétekkel is szükséges valamit kezdenünk, mert ezeken
gus munkatársam. Ösztönén, felettes én meg én? A legjobb,
keresztül vezet a fejlődés útja. Egy olyan ötvenéves, aki még
ha mindezt úgy képzeljük el, mint egy királyságot. Az én a
mindig az ösztönei felszabadításával van elfoglalva, ellent-
király, a felettes én az arisztokrácia, az ösztönén pedig a job-
mondásba kerül a saját életkorával. Az életútnak az utolsó
bágyok, a munkások meg a parasztok. Az ember dolga az,
harmadában, mondja Jung, fontos lenne az istenkérdéssel
hogy egy életen keresztül egyensúlyozzon a munkások, a
szembenéznünk, mint az emberi személyiség legmélyebb ré-
földművesek követelései és az arisztokrácia műveltsége kö-
tegében húzódó témával. Közben hozzáteszi, hogy ezek az
zött. Ha ugyanis a fennkölt, kulturált arisztokrácia túl nagy
ellentétek és ellentmondások az egész életút során egyfajta
3 3 6
337
Pál Ferenc
Ellentéteken innen és túl
feladatként vannak jelen, bölcs pedig az a valaki, aki ezeket
kétszer is előfordult, hogy olyan embertől tanultam meg va-
magában valamennyire föltárta és földolgozta. Egy ifjúnak
lami fontosat, akit határozottan nem kedveltem. Sőt, kifeje-
még nem kell bölcsnek lennie, mert ha az, akkor őbenne va-
zettem távol tartottam magam a velük való személyes kap-
lami túlterjeszkedett. Az persze előfordul, hogy a gyerek
csolattól, ám azok az értékek, amelyeket ezek az emberek
mond egy olyan mondatot, amitől a felnőttek elámulnak -
képviseltek, nagy hasznára váltak az életemnek, sokat gaz-
hát ezt meg honnan vette...? Ez a kis professzor. De ha egy
dagodtam általuk." Ott álltam, mint a sült hal, se kép, se
gyerekben túlteng a kis professzor, az inkább baj, mint
hang - és egyszer csak megtanultam valamit. Ilyen az, ami-
erény.
kor hirtelen meglátjuk egy értékünk ellentétét, ami szintén
Az életközép nagy feladata az, hogy a korábbi értékein-
értéket képvisel. Ebben a helyzetben a korábbi meggyőző-
ket átértékeljük, egykori ideáljaink ellentétének értékét föl-
désünk egyoldalúságait érdemes fölismernünk, a korábbi
ismerjük. Ez törvényszerűen ahhoz vezet, hogy az addigi
igazságaink igazságtalanságát belátnunk.
kapcsolatainkkal, eszményeinkkel szemben kritikusak le-
szünk. Egy kedves ismerősöm negyvenéves korában azt
Korábbi szeretetünk fonákságait átérezzük, elismerjük. Mi
mondta nekem: „Tudod, Feri, most egy nehéz időszakon va-
tűnhet olyan megoldásnak, hogy ne kelljen átmennünk az
gyok túl, többé-kevésbé az összes közeli hozzátartozómmal
ellentétek fájdalmán, fölismerve régi kötődéseink, igazsága-
összevesztem." Ez a valaki komolyan vette az életút köze-
ink egyoldalúságát? Két dolog. Az egyik az, hogy funda-
pét, hogy ami eddig volt, az kérdőjeleződjön meg. Mert idő-
mentalisták leszünk. Sokan ebbe az irányba lépnek, és még
vel rájöhetünk arra, hogy mindannak az ellentéte is értéket
görcsösebben, még kizáróbban és mások felé ellenségeseb-
képvisel, amiről eddig azt gondoltuk, hogy csak e szerint ér-
ben ragaszkodnak korábbi eszményeikhez. Mások meg azt
demes élni. Persze ezt az időszakot nem feltétlenül éljük meg
mondják: éljük meg annak az ellentétét, amit eddig igaznak
ennyire szélsőségesen, de hasznunkra válna, ha kikerülni
hittünk! Ez sem kielégítő megoldás. Nem véletlen, hogy kö-
sem akarnánk.
zépkorú emberek gyakran elválnak, amikor megrendülnek
Néhány évvel ezelőtt Dobogókőn tartottam előadást, és
attól, hogy meglátják a házasságuk fonákját, vagy a meg
mi másról is beszéltem volna, mint az egyik legnagyobb
nem élt életük hívó szavát követik. Hirtelen pályát változ-
kincsről, a személyességről. Azonban miután végeztem a
tatnak. Azt mondják: csömöröm van attól, amivel eddig fog-
mondandómmal, jelentkezett egy bölcs, hatvan év körüli
lalkoztam, most valami teljesen mást kell csinálnom! Utób-
pszichológusnő: „Feri, ez nagyon szép volt, de életem során
bi persze lehet egy reális döntés - ha nem gondoljuk azt,
338
339
Pál Ferenc
Kilátás a szakadékból
hogy ez megoldja az életünket. Mert önmagában nem oldja
Kilátás a szakadékból
meg. Ezzel csak annyit teszünk, hogy amit korábban nem él-
tünk meg, azt most elkezdjük megélni - esetleg azon az áron,
Amikor nagyon nehéz élethelyzetbe, válságba kerülünk, ál-
hogy az eddig megélt dolgainkat próbáljuk lekicsinyíteni, el-
talában paradoxonokig jutunk el. Miként is válik az életünk
tolni magunktól. Ezért, ha csak egy kis erőnk is van, nem
elmélyülésének lehetőségévé egy válság, a tarthatatlanná
biztos, hogy az a jó megoldás, ha ennyire gyökeresen vál-
vált ellentmondás? Milyen átfogóbb megértésre és elmé-
tunk, szakítva addigi életünkkel. Például az ateizmusból egy
lyültebb élettapasztalatra juthatunk el, ami a fejlődésünknek
merev, fundamentalista, szektás vallásosságba való megté-
és a megalapozottabb önbecsülésünknek is talajává válhat?
rés a személyiségfejlődés szempontjából sok hátránnyal jár.
9
•
1. A bizonytalanság vezet a bizonyossághoz. Miközben
A fejlődéshez nincs szükség különösebb intelligenciára.
egyre kevesebb dolog van, amibe belekapaszkodhatnék,
Ehhez mit szóltok? Ezt mondja Jung. Csakhogy van folyta-
egyre inkább azt érzem, hogy feltétlenül találnom kell vala-
tása is. „Ha valaki nem túl intelligens, rajta sokat segíthet az
mit, ami biztonságérzetet ad nekem. Ám ahogy csúszom le-
erkölcs." Látjátok, ez a másik oldala.
felé, egyre bizonytalanabb vagyok. Úgy tűnik, csak akkor
találok igazi kapaszkodót, ha ennek a folyamatnak a legmé-
lyére értem. Akkor, amikor már semmibe se tudok beleka-
paszkodni. Ilyenkor csodálkozhatok rá, hogy valami meg-
tart engem. Ha azt az érzelmi állapotot kéne leírni, amit
átélek, azt mondanám, hogy már magamban sem vagyok
biztos, már nincs semmi, amivel magamat azonosítani tud-
nám. Nem találok senkit, akire azt tudnám mondani, hogy
ez vagyok én. Egyetlen érzés, egyetlen gondolat, egyetlen
vágy, az ösztönnek egyetlen sugara sem olyan, amire azt
tudnám mondani, hogy valóban, ez biztosan én vagyok. Ám
miközben átélem ezt, egyszer csak jön egy élmény, hogy van
bennem valami, valaki, ami maradandó és állandó. Meg-
sejthetem, hogy ki az, aki az énen túl van bennem. Aki nem
340
341
Pál Ferenc
Kilátás a szakadékból
az én, hanem valami annál sokkal több. Sőt, hogy én azáltal
galmazott, hogy a halál tulajdonképpen az, amikor az Isten
vagyok, hogy ez a bennem lévő valaki van.
az egyik kezéből áttesz minket a másikba. Mi végig Isten
kezében vagyunk, a kérdés azonban az, hogy ezt tudjuk-e.
2. A kapcsolatra való képtelenség egy elszakíthatatlan kap-
Hogy eljutunk-e oda egy fájdalmas veszteség és krízis so-
csolat megtalálásához vezet. Egy nagyon komoly gyászban,
rán, hogy amikor meghaltunk, akkor is valakinek a tenye-
veszteségben, fájdalomban képtelenek vagyunk kapcsolatot
rén leszünk. A legszebb pedig az ebben, hogy nem kell érte
keresni. Ahhoz sincs erőnk, hogy kimozduljunk hazulról,
semmit sem tenni. Meg se kell moccanni. Csak rácsodál-
hogy megszólítsuk a másik embert, hogy felvegyük a tele-
kozni.
font. Egy igazi mélyponton sírni sincs erőnk. Főleg nem ne-
kiállni valakivel udvariaskodni, elviselni, hogy mondjon két
3. Amikor nem tartom szeretetre méltónak magam, akkor
mondatot, amiből máris elegünk van. Ilyenkor átélhetjük,
élhetem át, hogy valaki mégis szeret engem. A depresszió
hogy még arra is képtelenek vagyunk, hogy segítséget kér-
körének egyik legmeghatározóbb élménye a mindent átszö-
jünk. Eközben pedig valaki mégis itt van velem, akit nem
vő önértékelési válság. „Egy nulla vagyok. Egy mindenre al-
kellett megszólítanom. Akit nem kellett hívnom. Akit nem
kalmatlan, tehetetlen alak. Különben hogyan is kerülhettem
kellett kérnem. Nem kellett kiérdemelnem a jelenlétét. Egy-
volna ide?" Ráadásul se erőm, se kedvem már kimászni a
szerűen csak velem van.
gödörből. De még ha nem is sújtom magamat negatív gon-
Amikor hajdan eltanácsoltak a Papnevelő Intézetből, és
dolatokkal, azért az élményem mégis az magamról, hogy
éppen benne voltam a fölfakadó indulatok fázisában, men-
egy elveszett szerencsétlen vagyok. Ebből könnyen fakad az,
tem a lelki atyámhoz háborogni, hogy velem mi történt,
amit a szégyenben átélünk, hogy engem nem is lehet szeret-
hogy engem egyedül hagytak. Akkor rám mosolygott, és azt
ni. Amikor azonban a leginkább azt gondolom, hogy nem
mondta: „Hát ez nagyszerű! Ha te egyedül érzed magad, ak-
vagyok szeretetre méltó, egyszer csak csöng a telefon, és va-
kor Isten biztos, hogy veled van!" Ez a mondat szíven talált
laki fölhív. Kimegyek az utcára, és valaki előzékeny velem.
engem, és azóta is magammal hordozom. Ha már annyira
Ilyenkor egészen pici dolgok történhetnek, amelyekre vi-
egyedül vagyok, hogy ahhoz sincs erőm, hogy tiltakozzak
szont egyrészt ki vagyok éhezve, másrészt azt gondolom,
ellene, akkor biztos, hogy van velem valaki.
hogy én ennyit sem érdemlek meg. Nem érdemlem meg azt,
Egy nagyszerű jezsuita atya jó pár évtizedet eltöltött kór-
hogy köszönjön nekem a postáskisasszony. Ilyenkor egy
házi lelkigondozással. A haldoklókkal beszélgetve úgy fo-
egyszerű „jó napot" is olyan, mintha megitatnának egy po-
3 4 2
3 4 3
Pál Ferenc
Kilátás a szakadékból
hár vízzel a sivatagban. Akár még dühösek is lehetünk, ami-
mi más nem maradt, mint a görcsös kapaszkodása valakibe,
ért nem halhattunk bele a fájdalomba, mert váratlanul vala-
aki egykor volt. Meglepődve veszi észre, hogy miközben
ki megint emberként bánt velünk.
nem változott, észrevétlenül eltávolodott magától, hűtlenné
Életem egyik nagy sportélménye volt, amikor tizennyolc
vált.
éves koromban egy versenyen egymás után két korosztályos
Egy kedves ismerősöm sok évvel ezelőtt Szlovákiából át-
magyar csúcsot ugrottam. Utána napokig szinte a föld fölött
települt Magyarországra. Itt tanult meg magyarul, itt háza-
jártam, és ahogy beszélgettem egy sporttársammal, egy lány-
sodott meg, itt született három gyereke. Ötvenöt éves korá-
nyal, azt mondtam neki: „Tudod, nekem most annyira jól-
ra azonban mély válságba került, és természetszerűen
esik nagyképűsködni! Fölvágni azzal, hogy tehetséges va-
elkezdte keresni a gyökereit. Megpróbálta megtalálni azt,
gyok! Hogy ezt csináljátok utánam!" Közben azonban féltem
amihez még érdemes hűnek lennie, ami erőt ad neki. Visz-
is, ha megmutatom most magam, akkor nem lesz majd, aki
szament hát a szülőhelyére - de ott már nem találta meg ma-
szeret vagy elfogad, őt is beleértve. Mert ki szeretne egy
gát. Az már nem az a Szlovákia volt, amit ő otthagyott. Mi-
ilyen beképzelt, nagyképűsködő alakot, aki kihúzza magát a
közben átélte ezt, próbált belekapaszkodni az apjába, aki
saját teljesítménye után? Erre a lány rám mosolygott, és azt
már régen meghalt. „Úgy kell csinálnom mindent, ahogy az
mondta: „Nagyképűsködj csak!" De, ezt olyan jól tudta
apám tette. Hűséges akarok lenni ahhoz az örökséghez, amit
mondani, hogy már nem is volt rá szükségem. Már nem si-
otthonról hozok, mert nekem semmi másom nincsen! Szá-
keresnek, hanem értékesnek találtam magam.
momra csak az maradt, hogy kitartok azokban az értékek-
ben, amiket otthonról hozok!" - mondta. Ennek következté-
Amikor azt gondoljuk, nem vagyunk szeretetre méltók,
ben elmaradoztak, elmenekültek a környezetéből az
akkor egyszer csak érkezik valaki, és átemel bennünket ezen,
emberek, mert elviselhetetlen, kibírhatatlan volt a merevsé-
mint a pelyhet.
ge: minden csak úgy történhetett, ahogy az az apjának tet-
szett volna. Ilyen az, amikor valakinek a hűsége fölmorzsol-
4. A hűség föltétele valamiféle hűtlenség. A hűség föltéte-
ja a saját életét, kapcsolatait. Neki azt kellett megtanulnia,
le a változásra, változtatásra való képesség és a rugalmas-
hogyan lehet úgy hű az apjához, hogy nem pont azt teszi,
ság. Nagyon sok ember úgy akar hű maradni másokhoz,
amit az apja tett. Az apja megtalálta az élete értelmét, ráta-
hogy közben merev és rugalmatlan, miközben a világ szép
lált az értékeire, számára fontos kapcsolatokra. Ha tehát
lassan kimegy alóla. Ezért kezdi azt megélni, hogy már sem-
hűséges akar lenni hozzá, akkor maga is megleli az élete ér-
3 4 4
345
Pál Ferenc
Pál Ferenc
Kilátás a szakadékból
Kilátás a szakadékból
telmét, a saját értékeit és fonto
telmét, s
a kapcsolatait
saját értékei .t íg
és y más
fonto lesz
s
,
kapcsolatait. íg 6y. Vétkein
más lesz k
, beismerése6 áldott