vagy a realitással találkozunk, az vagy felszabadít, vagy

zanak minket, de meg akartam mutatni, hogy mit értek seb-

szenvedést okoz. Természetes, ha ilyenkor legyöngülünk,

zettségvezérelt élet alatt. Hogy valamikor történt velünk va-

mert találkozunk az árnyékunkkal, és az árnyék mögött a

lami, amire egyáltalán nem látunk rá, éljük az életünket, azt

sebekkel.

gondoljuk, hogy valamilyen irányba tartunk, ám egyszer

Költői kérdés: létezhet-e önazonosság nélküli önbecsülés?

csak egészen máshol találjuk magunkat, és nem értjük, ho-

A sebzettségeinkhez hozzátartozik az is, hogy ráébredünk

gyan történhetett ez velünk. A sebzettségvezérelt és hiány-

az önazonosságunk töredezettségére. Hogyan lehetne biz-

motivált életre először is ráláthatunk, aztán kinőhetjük.

tos önazonosságom, ha apámat utálom, anyámmal nem be-

Sebzettségből gyógyulni és a már megtett életutunkkal

szélek, a gyerekeim után meg nem fizetem a tartásdíjat? Ho-

szembenézni, azt elrendezni kimagasló emberi teljesítmény.

gyan lesz ez a helyzet az önbecsülésemnek a háttere? Tehát

Ezért ne tévesszük össze az önbecsülést az énbecsüléssel.

dolgoznunk kéne azon is, hogy egyre jobban megszilárdul-

Nagyon sokan önbecsülést mondanak, de énbecsülést érte-

jon az önazonosságunk, mert ez teremti meg a hátterét an-

nek alatta. Ha valakinek sebzett az énje, és például egy pszi-

nak, hogy az önbecsülésünk valódi és reális legyen.

chológiai tárgyú könyv sugallatára gyakorolni kezd, a tü-

körbe nézve azt mondja magának, hogy én vagyok a király,

mindenre képes vagyok, az körülbelül annyit tesz, hogy egy

sebzett ént elkezdett felfújni. Az önbecsülés nem az aktuális

énünk fölnagyítása. Az énbecsülés nem önbecsülés. Igazán

hasznos, ha reálisabbá, árnyaltabbá tesszük az énképünket,

és ezzel párhuzamosan megéljük azt, hogy így is elfogadha-

tóak vagyunk. Megtanuljuk tisztelni és megbecsülni a seb-

164

165

Pál Ferenc

Lehetséges válaszok az élet nehézségeire

Lehetséges válaszok az élet nehézségeire

lanságomban. Mindez akkora teher számomra, amit nem bí-

rok tovább elviselni. Biztosan érzem: képtelen vagyok arra,

Felnőttként milyen válaszokat adhatunk a bennünket ért

hogy a gyermekemnek jó anyja legyek, hiszen azt sem tu-

igazságtalanságokra és az ezek által átélt szenvedésre? Mi-

dom, mit kezdjek vele." Amiről mi azt gondoltuk, hogy az

lyen lehetőségeink vannak, hogy tovább éljünk a bennünket

élete kiteljesedése és igazolása, azt ő elviselhetetlennek érez-

ért sérelmek, fájdalmak, veszteségek ellenére?

te a gyógyulatlan sebei miatt.

Apukám pilóta volt, anyukám stewardess. Körülbelül öt-

1. Öngyilkosságot elkövetni. Egy ismerősöm napközis ta-

évenként lezuhant a légitársaságnál egy repülőgép, és jól

nárnőként dolgozott. Nagyon rendes nő volt, mindenki a

emlékszem, hogy ezek a katasztrófák hogyan gyűrűztek be

csodájára járt, hogy egy állami nevelőintézetben felnőtt va-

a családunk életébe. Arra, ahogy sírtak a szüleim, mert ilyen-

laki, akit sem az anyja, sem az apja nem akart, ilyen ügyesen

kor mindig meghalt 6-8 barátjuk, pilóták, stewardessek.

bánik a gyerekekkel. O volt az, akit általában példának hoz-

Megszólal a telefon, kiderül, hogy lezuhant egy gép, a szü-

tak fel arra, hogy látjátok, mire képes az ember! Hatalmas

leim mindketten sírni kezdenek, aztán persze én is beme-

sérelmek, fájdalmak, elutasítások után is lehet élni és má-

gyek a nagyszobába, én is bőgök, bár nem tudom miért, és

soknak segíteni! Ennek a hölgynek az életében az hozott

közben együtt a család. Az egyik férfi, aki meghalt, koráb-

óriási fordulatot, hogy beleszeretett egy fiúba, összeháza-

ban többször volt nálunk vendégségben a feleségével. Ak-

sodtak, és megszületett az első gyerekük. A külső szemlélő

kor már tizenéves voltam, tehát jól emlékszem arra, hogy

számára az élete a lehető legjobb irányba állt: volt munkája,

az asszony nem tudta megemészteni, hogy mindez meg-

otthona, lett saját családja is. Mindez igazi sikertörténet le-

történhetett. Gyönyörű házasságban éltek, szerették egy-

hetett volna - ha éppen ebben az időszakban nem ugrik ki

mást, számára elfogadhatatlan volt, hogy az ő férjével ez

egy ház sokadik emeletéről. A búcsúlevelében arról írt,

történjen. Átélte azt, hogy ami vele történt, annak nem sza-

hogy: „Mióta megszületett a gyermekem, már biztosan tu-

badott volna megtörténnie, és belül föltehetően nem tuda-

dom, hogy képtelen vagyok őt fölnevelni. Amíg csak segíte-

tosan úgy döntött, hogy az életének vége van. Apukám és

nem kellett másoknak, azt gondoltam, ez azért még megy-

anyukám is próbált a lelkére beszélni, újból és újból meg-

Amikor megházasodtam, már kezdtem kételkedni abban,

hívták hozzánk - máig előttem van az alakja, ahogy hónap-

hogy egyáltalán képes leszek-e normálisan élni, de most,

ról hónapra egyre soványabbá válik. A lelkiismerete meg-

hogy gyerekem született, már biztos vagyok az alkalmat-

akadályozta abban, hogy önkezével vessen véget az

166

167

Pál Ferenc

Lehetséges válaszok az élet nehézségeire

életének, de abban nem, hogy fél év alatt elsorvassza magát,

elhiszi, hogy a férje a vízesésen fekszik, és akkor az életét to-

és a férje után haljon.

vább tudja folytatni. De ha a férje nem a vízesésen fekszik,

Amikor valaki egy igazságtalanság nyomán úgy dönt,

hanem tényleg egy nőn, akkor az életéről alkotott elképze-

hogy így nem akar élni, és a szó szoros vagy átvitt értelmé-

lése darabjaira tört. Tehát, ha elfogadja, amit lát és hall, ak-

ben önmagát elpusztítja, akkor egy nagyon jogos harag dúl

kor vége az életének, ha viszont hisz a férjének, akkor tovább

benne, amit azonban képtelen az élete szolgálatába állítani.

élhet... Azonban ettől a pillanattól kezdve nem hihet sem a

A harag azért van, hogy az embert megerősítse, és az aka-

szemének, sem a fülének. Többé nem hihet magának, és az

dályokon keresztülvigye, amikor azonban nem tud építő for-

maga az őrület. Mindenképpen vége van. Ugye érthető,

mában megjelenni, akkor agressziót öltve önmagunk ellen

hogy az őrület miért lehet bizonyos helyzetekben nagyon is

fordulhat, amivel közvetett módon az igazságtalanságot to-

logikus válasz?

vábbvisszük. Történik valami, amit nem érdemeltem meg,

Egy másik történet Feldmár Andrástól. Hónapokon ke-

ezért olyat teszek, ami a legigazságtalanabb cselekedet, amit

resztül járt hozzá egy ötvenöt éves nő, de Feldmár András-

csak önmagammal szemben elkövethetek.

nak mindig az volt a benyomása, hogy valójában nincs ott.

Belenézett a szemébe, és a nő tíz méterrel hátrébb volt. Hosz-

2. Megőrülni. Kicsiben és nagyban is, sokféleképpen meg-

szú hónapok múltán azonban egyszer csak úgy érezte, hogy

tehető. Az igazságtalanságra az őrület lehet egészen konkrét

a kliens megérkezett a szobába - de elkezdett egy hatéves

és azonnali válasz, de lehetnek finomabb módozatai is.

gyerek szókincsével, érzéseivel megnyilatkozni, és meg is

Egy példa J. D. Laing tollából. Egy nő az emeleti hálószo-

mondta, hogy ő egy hatéves fiú. Evekig folyt úgy a terápia,

bájában alszik, amikor egyszer csak neszezésre riad fel, és

hogy megérkezett az ötvenöt éves nő, vele egy hatéves fiú,

meglepődve veszi észre, hogy nincs mellette a házastársa.

aki el tudta mondani, hogy milyen döbbenetes sérelmek ér-

Kimegy a hálószobából, és lenézve a lépcső tetejéről azt lát-

ték. Nem elírás: ötvenöt éves nő, hatéves fiú. Azért fiú, mert

ja, hogy a férje egy meztelen nőn fekszik. Ösztönösen lekiált:

a hölgy azonosult a fivérével. Őt magát olyan iszonyatos

ki ez? A férje a kanapéról fölnézve azt válaszolja neki: „víz-

'gazságtalanságok érték, hogy a hatéves kislánynak az érzé-

esés". Ezt talán viccnek szánja, nem tudni. A nő, aki évekig

sei még mindig messze voltak tőle, csak a testvérén keresz-

jár pszichoterápiára, azt mondja, hogy abban a pillanatban

tül tudott valamit átélni a saját fájdalmaiból. Amikor Feld-

minden erő kiszállt belőle, és azt gondolta, hogy meg fog bo-

már András fölismerte, hogy ebben a nőben két személy

londulni, mert csak két választása maradt. Az egyik, hogy

lakik, elindult, hogy megnézze egy szakkönyvben, mit kell

168

169

Pál Ferenc

Lehetséges válaszok az élet nehézségeire

tenni ebben az esetben. Ahogy közeledett a polchoz, rájött,

4. Provokálni az életet. Az elbizonytalanodásunk miatt a

hogy a könyvben bizonyára nagyon okos dolgokat találna,

provokáció természetes válaszunk lehet. Ért egy nehézség

de lehet, hogy sosem értené meg a kisfiút. Mert kezelni akar-

vagy sorscsapás, és most nem tudjuk eldönteni, hogy eddig

ná a nőt és bánni akarna a gyerekkel, ahelyett, hogy őt kér-

láttuk reálisan a világot, és élhetünk tovább a megszokott,

dezné meg, hogy mi van vele. Ezért végül nem vette le a

elfogadott értékeink és bizalmunk alapján vagy sem. Lehet

polcról a szakirodalmat, hanem inkább tovább beszélgetett

hogy tévedtünk, az élet nem olyan, mint gondoltuk, ezért

a kisfiúval. A történet jó véget ért, mert a hatéves kisfiú és az

meg kell változtatunk a hozzáállásunkat, életfelfogásunkat,

ötvenöt éves nő kezdtek egymással találkozni, és lett belőlük

világképünket. Lehet, hogy módosítanunk kell az értékren-

egy ember. Tehát a nő nem bolond volt, hanem őrülettel vá-

dünkön. Amikor tehát nem tudjuk eldönteni, hogy miképp

laszolt arra, ami vele történt. Tehát a megőrülés is egy le-

álljunk az élethez, igyekszünk tőle választ kapni. Ez a pro-

hetséges válasz az igazságtalanságokra, elviselhetetlennek

vokáció. A szó azt jelenti: előhívni. A gyerek is provokálja a

tűnő fájdalomra.

környezetét, hogy kiderüljön, hol vannak a határok, világos

legyen, hogy mi helyes és mi helytelen. A serdülő is provo-

3. Elutasítani az életet. Az élet értelmességébe vetett bi-

kálja a szüleit, tanárait, hogy bizonyosságot nyerjen, meny-

zalmat elveszíteni. Lehetséges, hogy valaki a nehézségeket

nyire veszik komolyan, amiről beszélnek, tényleg hisz-

tapasztalva kiábrándul az életből. Nincs kedve élni, unja,

nek-e értékekben vagy csak mondják. Hitelesek vagy sem?

nem akarja az életet. Elutasítja, utálja, esetleg gyűlöli. A ha-

A társkapcsolatban is provokálhatjuk a másikat, hogy tud-

ragját nem maga ellen fordítja, hanem a tiltakozás formáit

hassuk, valóban szeret-e.

választja. Azt mondta nekem valaki, miközben eljutottunk a

Lehetséges, hogy valaki hosszú távon sem képes eldönte-

fájdalmas életeseményéig, hogy tulajdonképpen a legerő-

ni, hogyan viszonyuljon az élethez. Ezért megreked a pro-

sebb kifogása az élettel szemben, hogy ő nem akart lenni.

vokációnál. Rengeteg kérdése van, amire nem talál választ,

Nem kívánt megszületni, helyette döntöttek, amit nagyon

ezért vesztegel, nem ad bizalmat, nem dönt, nem indul el

zokon vesz. „Én nem óhajtottam idejönni, és most mégis itt

egy határozott irányba. Viktor Franki erre azt mondja, hogy

kell lennem." Úgy tűnt, lemondott arról, hogy az életének

előbb-utóbb érdemes fölismerni, hogy nemcsak mi kérdez-

az értelmét megtalálja.

zük az életet, hanem az élet is kérdez minket. Az élet ránk

kérdez, és választ vár.

170

171

Pál Ferenc

Lehetséges válaszok az élet nehézségeire

5. Önsorsrontónak, önbüntetőnek lenni. Ennek egyik nem

demlem meg a sikert! Hány és hány embert ismerünk, aki a

tudatos formája, hogy a számunkra fájdalmas, sérülést hozó

siker kapujában „véletlenül" tönkretesz mindent? Elhitte,

helyzeteket újból és újból megismételjük. Véletlenül olyan

hogy ő rossz, és az eseményeket úgy kell alakítania, hogy

férjet választunk magunknak, aki folytatja azt, amit az

megfeleljen az önmagáról alkotott képnek.

apánktól szenvedtünk el. Teljesen véletlenül olyan nőt vá-

lasztunk, mint az anyánk, aki... Tehát az igazságtalanság

6. Az igazság megszállottjává válni. Ha valaki az igazság

nem oldódik föl, hanem reprodukálódik. Visszük tovább,

megszállottja lesz, azért nagyon súlyos árat kell fizetnie: egy-

tudattalan motívumoktól vezetve - és még rosszabbul va-

részt sosem lehet igazán önmagánál, másrészt sosem lehet

gyunk. Az önsorsrontás maradhat föltáratlanul, miközben

igazán a másiknál, mert nem engedheti meg magának, hogy

kívülről úgy tűnik, hogy valaki egyszerűen csak nagyon

együttérző legyen. Az igazság megszállottja nagyon közel

szerencsétlen, a sors áldozata. A már ismerős, de számunk-

van valamihez, de nagyon távol valakitől - egyvalami ér-

ra káros helyzetek létrehozásának több módja van. Megte-

dekli őt: hogy mi az igazság. Ha például a felesége így szól

remthetjük őket, például bántalmazó vagy szenvedélybeteg

hozzá: tudod, amikor reggel azt mondtad nekem, hogy te

házastársat választva. Ezt a magatartást kiprovokálhatjuk.

szemétláda, dögölj meg, az nekem nagyon fájt! Mire a férfi

Egyes tüneteket, jelenségeket fölnagyíthatunk. Amikor a

azt válaszolja: én nem ezt mondtam - azt mondtam, te sze-

társunk hangosabban szól, kifejezi a nemtetszését vagy

mét, dögölj meg! Az igazság megszállottja nem engedélyez-

megiszik egy pohár bort, mi máris fenyegetve érezzük ma-

heti magának a szeretetet, és nem is bocsát meg, mert ab-

gunkat. Végül az is lehetséges, hogy olyasmit is belelátunk

szolutizál valamit, aminek jegyében üt-vág mindenkit. Ezzel

valakibe, egy helyzetbe, ami nincs is ott! A férjem focizik a

önmagával is duplán rosszat tesz, mert elidegenedik min-

gyerekekkel, és amikor gólt lő, azt a gyerekek elleni táma-

denki mástól, de leginkább magától. Néha piedesztálra ál-

dásnak látom.

lítják őket, miközben félelmetes, ha valaki az igazságtalanság

Ha valaki meg van győződve arról, hogy ő rossz, és a szü-

áldozataként, valamilyen veszteség következményeként az

lei joggal tették vele azt, amit tettek, akkor ő ugyanazt saját

igazság fanatikusa lesz.

magával is megteheti. Ha egyszer rossz, akkor bűnhődnie

Ráadásul az igazság megszállottja előbb-utóbb a maga

kell! Az igazságosság ősi logikája. Ha rossz vagyok, nem en-

igazságának foglyává válik. Hiszen honnan tudhatnánk,

gedhetem meg magamnak, hogy boldog legyek! Ha rossz

hogy mi a teljes igazság? Neki azonban mindig van egy el-

vagyok, nem szabad örülnöm! Ha rossz vagyok, nem ér-

képzelése róla, és azt keresztülveri bárkin. Nem véletlen,

172

173

Pál Ferenc

Lehetséges válaszok az élet nehézségeire

hogy Jézus nem azt mondta, hogy legyen igazatok, hanem

nak ránk. Ismerek egy nénit, aki rendre arra panaszkodott,

hogy legyetek igazak.

hogy a fia mennyire szeretetlen. Néha elgondolkodott ma-

gáról: „Jó, azt elismerem, hogy a fiamat gyakran megver-

7. Bosszút állni. Sokféleképpen. Nyílt bosszú, rejtett bosszú,

tem, megbüntettem - de miért nem képes már fölfogni,

nagyon rejtett bosszú, bosszúcska. Azért mondom ezt így,

hogy az ő érdekében tettem?! Tudja is ő, hogy én mennyit

mert nem minden bosszú, ami annak látszik, és ennek a for-

kaptam az apámtól! Belőlem is ember lett. Különben is, mi-

dítottja is igaz, hogy sok minden nem látszik annak, ami az.

felénk ez volt a szokás. Ő meg most üvölt velem, pedig én

Ugyanis van, akinek az önmagáról alkotott képébe nem fér

csak a javát akartam! Mikor látja már be ez a büdös kölyök,

bele, hogy ő bosszút álljon. „Sose lennék képes rá!" Dehogynem!

hogy így nem beszélhet az anyjával?" A néni körülbelül

Tudjátok, mi áll az Ószövetségben a szemet szemért, fogat

nyolcvanéves, a büdös kölyök ötvennyolc - nem csodálom,

fogért szemléletmód hátterében? Az, hogy az ellenőrzés nél-

hogy ordít.

küli, mértéktelen bosszúállásnak határt akartak szabni. Per-

sze a mai humanista nézőpontunkból úgy látjuk, hogy ke-

9. Az igazságtalanságot, veszteségeket átélve megbeteged-

gyetlen önbíráskodás - valójában körülbelül háromezer

ni. Itt elsősorban testi betegségekre gondolok, miközben azt

évvel ezelőtt egy előremutató lépés volt ahhoz képest, hogy

is tudjuk, hogy a balesetek ugyanúgy lehetnek pszichoszo-

te rám löttyintetted a levesedet, én meg cserében kiszúrtam

matikus eredetűek, mint bármilyen fizikai tünet. A betegsé-

a szemedet. Ez a méltányos igazságosságnak egy formáját

geknek számtalan rejtett okuk lehet, ezek közül az egyik,

jelentette. Ezt múltuk felül kétezer évvel ezelőtt, a megbo-

hogy nem tudjuk eldönteni, kit áruljunk el. Velem szemben

csátás lehetőségével - elvileg. Ugyanis megbocsátásra az al-

történt igazságtalanság, de ha azt a szüleim vagy számom-

kalmas, aki képes kinőni az ösztönös igazságérzete által dik-

ra fontos, engem egyébként a maguk módján szerető sze-

tált magatartásformákat.

mélyek követték el, akkor ez ellen lázadni vagy ezt föltárni,

kifejezni, kimondani, akár segítséget kérni félelmet kelthet

8. A következő generációnak továbbadni a sérelmeket. Er-

bennem, hogy elárulom őket. Természetesen nem így van,

ről már sok szó esett. Az ösztönös igazságérzetünket meg-

de gyerekkorban a szüleinkhez, családunkhoz tartozásnak,

nyugtathatjuk azzal, ha a minket ért csapásokat továbbad-

a rájuk szorultságunk miatt, fokozott jelentősége van.

juk, ám az adok-kapok egyensúlya csak bennünk áll helyre,

Amennyiben a dilemma tudatosul, akkor így fogalmazódik

a környezetünknek okozott fájdalmak idővel v i s s z a h u l l h a t -

m e g: vagy a szüleimet árulom el, vagy magamat. Ha pedig

2 7 4

275

Pál Ferenc

Lehetséges válaszok az élet nehézségeire

valaki erre nem tud a maga számára elfogadható választ

énközpontú világban él. Ezért gyógyító hatása lehet, amikor

adni, akkor beleragadhat a tehetetlenségbe, és az ebből adó-

kinőjük azt a látásmódot, amelyben az eseményeknek ma-

dó feszültség valahol megjelenik. Az már egyéni, alkati kér-

gunkra vonatkoztatva adunk jelentést és tulajdonítunk ér-

dés, hogy kinek mi a gyönge pontja, a test melyik szerve a

telmet.

leggyengébb, hogy annak működési zavarával kifejezze a di-

lemmát és az elakadást.

11. Cinikussá, bántóvá, kritikussá válni. Gúnyolódóvá,

csipkelődővé, mogorvává, a másik embert megmaróvá, a vi-

10. Egy életen keresztül másokat okolni és felelőssé tenni.

lággal szemben ellenségessé válni. Sokan az őket ért igaz-

Akivel szemben nagy igazságtalanságokat követtek el, meg-

ságtalanságot ezzel próbálják ellensúlyozni. Amikor Jézus a

sebződött, sokat szenvedett, főleg gyerekkorban, gyakran

haláltusáját vívta, sokan ott bámészkodtak, lődörögtek, és

azt gondolja, hogy ennek ő az oka, elhiszi, hogy ő a rossz, és

gúnyolódtak rajta. Vajon mi vezet el embereket oda, hogy

a büntetést megérdemli. így gyermekként önmagát teszi fe-

amikor valaki tudhatóan egy igazságtalan ítélet következté-

lelőssé olyasmiért, amiért nem felelős, ez azonban annyira

ben szenved, akkor lődörögjenek, bámészkodjanak, gúnyo-

nyomasztó lehet számára, hogy a későbbiekben mindenért

lódjanak? Valamiféle önvédelem. Ne kelljen szembesülni, ne

másokat hibáztat, mert felnőttként ezt már megengedheti

kelljen együtt érezni, mert az elviselhetetlennek tűnik. Sok

magának. Ezért a saját életéért az „itt és most"-ban nem vál-

olyan embert ismerhetünk, aki ha teheti, belénk rúg, beszól

lal felelősséget. Ha közel merné engedni magához azt, hogy

nekünk, minden gyöngeségre lecsap, a legkisebb tévedést is

ő ott és akkor nem volt felelős - ami persze óriási lelki meg-

megtorolja. Ez lehet egy válasz az őt ért igazságtalanságok-

terhelést jelenthet -, akkor képessé válna arra, hogy a jelen-

ra. Elszakítja magát másoktól, kihűl, fagyottan, megder-

ben felelősséget vállaljon önmagáért. De amíg ezt nem teszi,

medve él, apadó testnedvekkel. Nem könnyezik, nem verej-

létrehoz egy sajátos egyensúlyt, ami önmaga kárhoztatása

tékezik. Hüllősödik.

és mások okolása között alakul ki. Az utolsó pillanatig a szü-

leinket okolni a saját életünk nehézségeiért, ezt nevezhetjük

12. Közömbössé, közönyössé válni. Ennek egyik módja le-

mamizmusnak, papizmusnak.

het, amikor valaki belecsúszik a depresszióba. A depresszió

Gyerekkorban azért tehetjük magunkat felelőssé sok min-

hátterében nemegyszer egy dilemmát figyelhetünk meg: to-

denért, mert a gyerek világának a középpontjában ő maga

vábbra is megfeleljek valaki másnak vagy legyek önmagam?

van. Ki más lenne felelős, mint én...? Hiszen a gyerek egy

Ha önmagam vagyok, elveszíthetlek téged, és az elismerést,

2 7 6

Lehetséges válaszok az élet nehézségeire

Pál Ferenc

anyagi javakon keresztül szellemibb értékekhez jutni. A szá-

elfogadást, biztonságot, amit tőled kapok, ha viszont ra-

munkra biztosabb felől. Sok mindent tarthatunk fontosnak,

gaszkodom a környezetem igenlő hozzáállásához, akkor

de a lényegesről nem beszélünk, nem gondolkodunk, mert

magamat veszítem el. Tehát mindenképpen veszítek. A dep-

szorongást kelt, bizonytalanná tesz. Nem kockáztatunk, hi-

resszió nagyon jól kifejezi a helyzetből fakadó tehetetlensé-

szen a világ éppen eléggé kiszámíthatatlan, inkább menedé-

get. Amikor valaki a tehetetlenségben ragad, az együtt jár a

keket keresünk.

gyász hiányával. Ha el tudnám siratni, meg tudnám gyá-

szolni a veszteségemet, akkor tovább tudnék lépni. Külön-

ben megrekedek. Sokszor óriási szabadságot hoz, ha valaki

rájön arra, hogy nem érdemes megpróbálni mindenkinek

megfelelni. Sokan akkor lépnek ki a tehetetlenségből és ön-

marcangolásból, ha el merik engedni azt a vágyat, hogy őket

mindenki szeresse. Megsejtik: attól, hogy valaki csúnyán néz

ránk, még nem dől össze a világ. Azért, mert azt mondjuk

valakinek, hogy nem, attól még tovább lehet élni. Ez nagy

dolog! Ha az önmagamért való kiállásom a másikban dühöt

szül, hát szüljön! Amikor ezt valaki át meri élni, kigyógyul-

hat a depresszióból. De az is lehet, hogy azáltal válik egész-

ségesebbé, ha rájön, hogy tulajdonképpen egy akaratos kis-

gyerek tombol benne, aki nem képes elengedni, hogy ezt én

így akarom, és ebből nem engedek.

13. Felszínes életet élni. Az élet nagy kérdéseit figyelmen

kívül hagyni. Elmerülhetünk, beletemetkezhetünk a lét-

fönntartásba, túlélésbe. Válhatunk anyagiassá, mert a tárgyi

világ megfoghatóbbnak, elérhetőbbnek és kiszámíthatóbb-

nak tűnik, mint az emberek vagy az élet. Ráadásul pénzzel

lehet valamennyi biztonságot teremteni. Igyekezhetünk az

179

178

Az önbecsülést meghatározó

tapasztalati háttér

Virginia Satir szerint az önértékelés és önbecsülés súlyos

hiánya vezet oda, hogy nem tudunk hitelesen kommunikál-

ni, ami csak tünete annak, hogy nem tudunk hitelesek lenni.

A hitelesség azt jelenti, hogy képes vagyok önmagammal

azonosnak lenni. Mind ez idáig arról volt szó, hogy miért és

miként idegenedünk el saját magunktól, és a sebzettségünk

következtében milyen elégtelen válaszokat adhatunk a min-

ket ért negatív eseményekre. Most nézzük meg, hogy milyen

az egészséges önértékelést megalapozó tapasztalati háttér.

1- Olyan emberek között nőhetünk föl, akik szeretnek élni.

Az egészséges önértékelést megalapozó tapasztalati hát-

térnek egyik legfőbb eleme ez. Egyszer hallottam egy in-

terjút Singer Magdolnával, Polcz Alaine egyik legkedvesebb

munkatársával. Azt kérdezte tőle a riporter, hogy úgy halt-e

meg Polcz Alaine, ahogy tanította, hogyan érdemes meg-

181

Pál Ferenc

Az önbecsülést meghatározó tapasztalati háttér

halni. Singer Magdolna azt válaszolta, hogy szó, mi szó,

2. A szüleink elfogadtak és befogadtak minket az életük-

Polcz Alaine a halálával is adott neki egy nagy ajándékot:

be. Akarták és akarják, hogy legyünk. Igent mondanak

megtanította különbséget tenni a között, hogy valaki fél a

ránk. Gael Lindenfield alapján az önbecsülést megalapozó

haláltól vagy szeret élni. Amikor ugyanis megkérdezte Polcz

szülői magatartáshoz tartozik, hogy látják az értékeinket, és

Alaine-t, hogy akar-e imádkozni, kevésbé akart, mint ahogy

meg is nevezik azokat. Dicsérnek, ha rászolgáltunk, és sze-

gondolta volna, inkább beszélgetett, zenét hallgatott. Singer

retnek, ha éppen mi szeretetlenül viselkedünk is. Leguggol-

kezdett megrémülni: fél a haláltól...? Hárítja a halált...? Az-

nak, lehasalnak hozzánk, hogy egy magasságba kerüljenek

tán egy idő után rájött, hogy nem a haláltól fél, hanem sze-

velünk. Olyan nyelvet használnak, amit megértünk, de nem

ret élni. Még a halál torkában is. Ahogy végül elment, az iga-

kezelnek le minket. Meghallgatnak akkor is, ha nem könnyű

zolta, hogy nem a rettenetről, félelemről volt szó a halállal

minket követni. Lenyűgözi és izgalommal tölti el őket a tő-

szemben, hanem arról, hogy az utolsó pillanatig szeretett

lük különböző képességeink, adottságaink, irányultságaink

élni. Ez pedig óriási különbség! Gyönyörű, nem? Valaki

és tehetségünk megnyilvánulása. Szabadon ölelnek és ad-

egész életében a halálról tanít, és amikor elmegy, az a végső

nak puszit, de tiszteletben tartják a távolságra vonatkozó

üzenete, hogy érdemes élni. Ameddig az ember itt van,

igényünket is. Feltétel nélkül elkötelezettek, hogy gondos-

addig van minek örülnie, miért maradnia. Mellesleg Polcz

kodnak rólunk mindaddig, amíg mi képessé nem válunk rá.

Alaine-nek nagyon nehéz, borzalmakkal teli élete volt, tehát

Olyan otthont teremtenek, amelynek a berendezése igazo-

ha valaki, ő tudott volna arról beszélni, hogy mit jelent az a

dik a mi igényeinkhez is. Játszanak velünk és mesét mesél-

szó, hogy igazságtalanság, szenvedés.

nek nekünk. Igyekeznek nem nevelési elvekhez, hanem a mi

A legfontosabb üzenet a családunk köréből nem az, amit

szükségleteinkhez igazodni. Elsősorban dicsérnek és jutal-

szavakkal mondtak el, hanem amit beszéd nélkül is meg-

maznak, mintsem szidnak és büntetnek. Bátorítanak, hogy

érezhettünk: az, ahogyan az élethez viszonyulnak. A gon-

kifejezzük magunkat és a szükségleteinket. Engedik, hogy

dolataink és az életre vonatkozó alapállásunk között hatal-

gyerekek lehessünk. A gyerekkort és a ránk szánt időt érté-

mas feszültségek adódhatnak. Mondhatjuk azt, hogy az élet

kesnek tartják. Elfogadják az önállósodási törekvéseinket, és

hatalmas érték, miközben nincs kedvünk élni, vagy nem je-

segítenek az ahhoz tartozó készségek fejlesztésében. Becsü-

lent önmagában is örömet, hogy lehetünk. Hogyan foglal-

lik a testünket és az egészségünket. A megfelelő növekedés-

nátok össze a szüleitek életre vonatkozó üzenetét egyetlen

hez adnak teret, szabályokat, kereteket biztosítanak. Követ-

mondatban? A válasz sokatmondó...

kezetesek, de rugalmasak. Támogatják a családon túli

182

183

Pál Ferenc

Az önbecsülést meghatározó tapasztalati háttér

kapcsolatainkat is, miközben védett közeget teremtenek és

darcaink - az önelfogadásban mind benne van. Tehát nor-

megvédenek. Az övéktől eltérő véleményünket is tisztelet-

málisnak tartom, tarthatom magam. Tudatosak az erényeim,

ben tartják. Bíznak bennünk, engedik, hogy kiszámítható

jó tulajdonságaim, eredményeim. Merek önmagamban bíz-

kockázatokat vállaljunk, hogy tanulhassunk a hibáinkból.

ni. Alkalmasnak tartom magam az életre.

Bevonnak minket a világukba, de a generációs és szerepha-

tárokat fönntartják. Elismerik a tökéletlenségüket, beismerik,

4. A világnézet átadása. Nagyon fontos, hogy egy gyerek ké-

ha hibáztak. Érettségünknek megfelelő elvárásokat támasz-

pes legyen a világot, azt a számára egyre táguló közeget is

tanak velünk szemben, segítenek célokat kitűzni, feladato-

megbecsülni, amiben él. Mit mondunk neki a világról? Azt,

kat megvalósítani. Engedik, hogy mi is adjunk nekik.

hogy a család az egyetlen biztonságos közeg, a külvilág

azonban fenyegető? A családban oltalom alatt vagy, itt sze-

3. Miután a szüleink önmagukat, egymást és minket is el-

retnek téged, de odakint élethalálharc folyik? Egy olyan vi-

fogadnak, ezért elfogadhatónak tartjuk magunkat. Igent

lágnézetet kellene közvetíteni, ami nemcsak az „én"-ről és a

mondunk magunkra. De nagy dolog ez! A magyarországi

„te"-ről szól pozitívan, hanem arról a világról is, amelyben

statisztikák szerint 90% fölött van a testükkel elégedetlen

az „én" meg a „te" benne van. Hogy a világ, amelyben élünk,

nők aránya. A nők testével elégedetlen férfiak vajon hány

szintén jó. Egy ilyen összefüggésnek az átadása nagyon fon-

százalékot tesznek ki? Önmagam elfogadásához alapvetően

tos, különben rettenetesen megterheljük a gyerekeinket,

hozzátartozik, hogy elfogadom a testemet úgy, ahogy van.

mert kilépve az otthonuk ajtaján máris a harctéren találják

Azt mondom: tudlak szeretni, ezért is gondoskodom rólad

magukat, ahol minden fenyegető, mindenért küzdeni kell és

megfelelően, és ezért sem közömbös számomra, hogy vagy.

senki sem jóindulatú. Mindez az otthonlétünket is megter-

Emlékszem, serdülőkor felé jártam, amikor egyszer édes-

heli, mert akkor idehaza nem lehetnek problémák, mindig

anyám nagy zavarban azt kérdezte tőlem: „Feri, nem akar-

békének kell lennie, hogy átérezhessük, az egész napi harc-

nád a füledet hátravarratni? így a kamaszkor hajnalán lassan

hoz van honnan erőt meríteni, megpihenni.

rád pirkad a szerelem - nem akarod növelni az esélyeidet?"

Nem minden embernek a személyisége kész arra, hogy

Anyukám kedves volt, de engem az a fölszabadító érzés ke-

hivatásszerűen éljen. Annak, hogy valaki a világ felé, mások

rített hatalmába, hogy ez mégiscsak az én fülem! Tehát nem

felé pozitív, szeretetteljes, a másikat is jónak látó tekintettel

varrattam hátra. Jóban vagyok vele. Test, életút, családunk,

tudjon fordulni, és energiákat fektessen be, úgy tudjon ál-

örökségeink, tehetségeink, tehetetlenségeink, sikereink, ku-

dozatokat hozni, hogy közben önmagát ne tartsa annak,

184

185

Pál Ferenc

Az önbecsülést meghatározó tapasztalati háttér

döntő eleme, hogy a szülei mit közvetítettek felé a világról,

hogy mélyen elköteleződjenek? Természetes-e, reális-e ezt

amelyben élünk. A ma emberének az úgynevezett toleran-

várnunk? Ezért megbecsülhetünk egy-egy napot, egy-egy

ciája nemegyszer csak közömbösség. Mindenki csináljon

villanást, azt a törekvést is, amelynek lehet, hogy csak bizo-

amit akar. Mindez nem a világnak, az emberi különbözősé-

nyos ideig van látszatja. Hiszen sokuknak az a nehézsége,

geknek a pozitív szemlélete és mély elfogadása, hanem kö-

hogy kikötik a csónakot a bikához, de a bikát is elviszi a víz.

zönyösség, érdektelenség. Tehát nincs elkötelezettség a vi-

Albert Schweitzert egyszer megszólította egy újságíró:

lág felé.

„Kedves doktor úr! Összefoglalná egy mondatban a hitét?"

Egy teológust egyszer megkérdeztek arról, hogy Isten

Ez a kérdés arra utal, amit én úgy nevezek, hogy instant

miért szentháromság, miért nem szentkettősség? Miért van-

szemlélet. Tehát a bölcsességet bezárjuk egy teafiiternyi pa-

nak hárman? A válasz: azért, mert két ember egymás iránti

pírkába, és abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy ha azt

szeretetének is része, hogy együtt szeretnek másokat. Azzal

megvesszük és elfogyasztjuk, akkor már a miénk. Egy mon-

válik teljessé a szeretetünk valaki iránt, ha átélhetjük, hogy

datban foglalja össze a hitét... Albert Schweitzer körbené-

együtt szeretünk egy harmadikat. Ezt gyönyörű gondolat-

zett, rámutatott a betegekre, és azt mondta: „Én már össze-

nak tartom.

foglaltam a hitemet."

Egyszer eljött hozzám egy börtönlelkész, nagyon rossz lel-

Az önbecsülést, növekedést lehetővé tevő egységes világ-

kiállapotban. Hosszú hónapokig beszélgetett a börtönben

nézet hatalmas kincs és ajándék. A szülők, a család többek

egy fogva tartottal, és az volt a benyomása, hogy ez idő alatt

között azáltal teszik lehetővé, hogy a világra vonatkozó in-

óriási fejlődési utat járt be, megtért - ám miután kiszabadult

formációkat összegyűjtik és megszűrik a gyerekek érdeké-

a börtönből, szinte egy csapásra fölhagyott a hívő életével, és

ben, illetve az érettségüknek megfelelő módon válaszolnak

megint bűncselekményeket követett el. A lelkész azzal a di-

a legnehezebb kérdésekre is. Alapszabályként kijelenthetjük,

lemmával érkezett, hogy bízhat-e azokban, akiket a börtön-

hogy ne mondjunk a gyerekeinknek olyat, amit később visz-

ben fölkeres. Van-e a tevékenységének értelme...? Nem egy-

sza kell vonnunk. Azután segítenek az információkat meg-

szerűen azért mutatnak sokan változást, hogy ezáltal

érteni és értelmezni, valamint elrendezni, összefüggésbe ál-

előnyökhöz jussanak? Nagyon meg volt rendülve, és kiáb-

lítani és történelmi távlatba helyezni. Szükségünk van arra

rándultan beszélt a munkájáról. Egyszer csak fölmerült egy

is, hogy egyre világosabbá váljon az az értékrend és értel-

alapvető kérdés: vajon azoknak az embereknek a személyi-

mezési keret, amelynek alapján minősítést adunk arról, hogy

sége, akik a börtönben ülnek, általában elég szilárd-e ahhoz,

mi helyes és mi helytelen. A család visszajelzéseket ad, és

186

187

Pál Ferenc

Az önbecsülést meghatározó tapasztalati háttér

közvetít egy szabályrendszert is, amihez igazodhatunk, ami

tam elérni, hogy a gyerekek merjék használni a fantáziáju-

ellen lázadhatunk, de ami életvezetési támpontokat is nyújt,

kat, képzelőerejüket, és mondhassák, amit gondolnak, ez a

és eligazít az élet dolgaiban azáltal is, hogy megmutat egy le-

szomorú arcú kislány görcsösen ült nagy igyekezetében,

hetséges követhető hozzáállást és viszonyt, szemléletmódot

hogy kitalálja, mit tartok helyes válasznak. Amikor a halot-

a nehézségekkel, problémákkal, fölmerülő feladatokkal, kér-

tak napjáról beszélgetve megkérdeztem tőlük, hogy mivel

désekkel kapcsolatban. A szülők eligazítanak a problémák

töltenétek az élők napját, ha volna ilyen, azt válaszolták,

megoldásában érzelmi támogatással, tanácsadással, a meg-

hogy játszanánk, énekelnénk, nagyokat ennénk, buliznánk.

oldási lehetőségek feltárásával, konkrét segítségnyújtással.

Ez a kislány mit mondott? Gyónnék. Ne már! Mi történt ve-

A család értékeli is a családtagok, gyerekek magatartását, jó-

led? Mennyi szorongás lehet ebben a gyerekben?

váhagyja és motiválja a megfelelő cselekvési formákat. Ezen

A testi-fizikai szükségletek mellett alapvető érzelmi szük-

összetevők együttes hatása, következménye lehet, hogy

ségleteink is vannak. A család, a megfelelő kapcsolatok lehető-

olyan életszemléletre, világlátásra teszünk szert, ami az ön-

vé teszik és biztosítják ezen szükségleteink betöltését. A séma-

becsülés hátterét biztosítja.

terápia szakirodalma lényegre törően fogalmazza meg őket:

5. Megfelelő kapcsolatok. A családban lehetnek szerepek,

1. Biztonságos kötődés. A biztonságra, stabilitásra, gon-

álarcok nélkül, megoszthatom magam, és feltárhatom az ár-

doskodásra és elfogadásra való igény.

nyékomat, sebeimet is, miközben biztonságban érezhetem

2. Igény az autonómiára, a kompetenciatudat megerősö-

magam. Félelem nélkül, biztonságban kifejezhetem az érzé-

désére, az énazonosság kialakulására.

seimet, szükségleteimet, élményeimet, nem kell állandóan

3. Igény az érzelmek és a szükségletek kifejezésének sza-

igazodnom és megfelelnem. A veled való találkozásban le-

badságára.

hetek önmagam, és a velem való találkozásban lehetsz ön-

4. A játékra és a spontaneitásra vonatkozó igény.

magad. Meghittség. Az önbecsülés szempontjából a kielégí-

5. Reális keretek és az önkontroll gyakorlásának igénye.

tő emberi kapcsolatok, elsősorban a család és a közösségek

természetes közeget biztosítanak az érzelmi és társas intelli-

A megfelelő önazonosság, önbecsülés kialakulásának föl-

gencia fejlődéséhez.

tétele, hogy olyan családban, közegben nőhessünk föl,

A diákmisén az egyik kislány állandóan azt kutatta, hogy

amelyben ezen alapvető érzelmi szükségleteinket is betöltik,

milyen választ várok a kérdéseimre. Miközben azt próbál-

azokra megfelelő válaszokat kaphatunk.

188

189

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

6. Tapasztalatból kiemelkedő kompetenciatudat. Vagyis

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

nem arról van szó, hogy megdicsérjük a gyereket akkor is, ha

nem szolgált rá - mert akkor hazudunk neki. Nem hülye,

Hermann Hesse Üveggyöngyjáték című regénye gimnáziumi

hanem gyerek: idővel egyre pontosabban tudja, ha valamit

éveim egyik legnagyobb könyvélménye volt. Hesse, aki

nem csinált jól. Ezer más dologért meg lehet őt dicsérni, de

1946-ban az életművéért kapott Nobel-díjat, utolsó éveit sú-

ha azt tupírozzuk, ami nincs, azzal nem teszünk jót neki.

lyos depresszióban töltötte, amiről nem sok szó esik. De azt

A tapasztalatból kiemelkedő kompetenciatudat azt jelenti,

se igen tudják, hogy élete első éveiben mi történt vele - már-

hogy át tudja élni: elérheti a céljait, a kapcsolatait képes fenn-

pedig a kettő szoros összefüggésben áll egymással. Hesse

tartani, a nehézségekkel meg tud küzdeni, a képességeit,

életútját Alice Miller értelmezi igazán megfontolásra érde-

adottságait tudja használni, fejleszteni. Vagyis olyan köze-

mes módon A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkuta-

get biztosítunk, amelyben bátran vállalkozhat új dolgokra.

tása című művében.

Kísérletezhet és gyakorolhat, miközben ösztönzést, bátorí-

Hermann Hesse édesapja és édesanyja is naplót vezetett,

tást, segítséget, elismerést kap, és engedélyt arra, hogy hi-

ami nagyon megkönnyíti, hogy megértsük, miért lehetett

bázzon és felelősséget vállaljon.

depressziós az idős író, holott az emberek rajongtak érte. Né-

Bejött hozzám egyszer egy tíz-tizenegy éves kisfiú, és

hány érdekesebb részletet idézek.

olyat kérdezett, hogy ha nem ülök, biztos hanyatt esem.

1881. „Hermann gyerekotthonba megy. Indulatos termé-

„Feri atya, tudod, én rögtön hittanórára jöttem az iskolából,

szete sok vesződséget okoz nekünk." A gyermek ekkor há-

ezért ezt még a szüleimmel nem tudtam megbeszélni, de té-

roméves!

ged meg szeretnélek kérdezni valamiről. Ma megkaptam a

1883. „Hermann, aki a gyermekotthonban gyorsan az

matematikadolgozatomat, és 97%-os lett. Nekem akkor kor-

erény mintaképévé vált, némelykor alig elviselhető. Bár

repetálásra kell járnom?" „Nem!" - válaszoltam rémülten.

megalázó számunkra, de komolyan gondolkodom, ne ad-

Ilyen az, amikor egy gyereknek még kialakulatlan a tudása,

juk-e intézetbe vagy idegen házhoz. Túl idegesek és gyöngék

a saját képességeivel, teljesítményével kapcsolatban.

vagyunk hozzá, és az egész háztartás nem elég fegyelmezett

és szabályos. Úgy tűnik, mindenben nagyon tehetséges. Fi-

gyeli a holdat és a felhőket, hosszasan fantáziál a harmó-

nium előtt, csodás rajzokat fest tollal és ceruzával, egész ren-

190

191

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

desen énekel, ha akar, és sosem fogy ki a rímekből." A kis

gaszkodott ahhoz, hogy otthon szép világ volt. Elérkeztünk

Hermann ekkor ötéves.

a depresszió egyik gyökeréhez! A szülők nem tudnak mit

1884. „Hermannal, akinek nevelése oly sok vesződséget

kezdeni a gyerekükkel, aki azonban kiszolgáltatott nekik,

és fáradságot okoz nekünk, kicsit jobban mennek a dolgok.

nem akarja elveszíteni a szeretetüket, ezért mindazt, ami ő,

Január 21. és június 5. között végig a gyermekotthonban volt,

ami ő lehetne és ami ő szeretne lenni, nem élheti meg. Mivel

csak a vasárnapokat töltötte velünk. Ott jól viselte magát, de

a szülei tehetetlenek, a gyerek sok mindenről kénytelen le-

sápadtan, soványabban és lehangoltan került haza. Az utó-

mondani, hogy azt a minimális szülői gondoskodást meg-

hatás: láthatóan jó és egészséges. Most sokkal könnyebben

kaphassa, ami az életben maradásához szükséges. Ebből is

kezelhető." A gyermek hatéves.

következik, hogy számtalan késztetést, ami ő volna és lehet-

Amikor Hermann betölti a tizenötöt, szülei úgy döntenek,

ne, nem élhet meg. Amikor pedig felnőttként egy helyzet-

hogy végképp nem tudják a nevelését biztosítani, mert kezel-

ben megtehetné, már nem engedi meg magának. Sem a szo-

hetetlen gyerek, és beadják egy olyan intézetbe, ahol szellemi

morúságot, sem az örömöt, sem a haragot, sem a vágyait.

fogyatékosokkal foglalkoznak. A fiú innen dühödt leveleket ír

Hogyan tudja elfedni a mélyben mindazt, ami lehetett vol-

anyjának és apjának, hogy azonnal vigyék haza, amelyekre

na? Mi az, ami ezt az egész hatalmas érzés-, ösztön-, vágy-,

azok újabb elutasításokkal válaszolnak. Tizenhat évesen a kis

indulathalmazt képes kordában tartani? A depresszió, ami

Hermann (aki ekkor már nem kicsi, hanem serdülő) úgy dönt,

valamiképpen védekezés az ellen, hogy elárassza őt mindaz,

hogy jó fiú lesz - csak hogy kikerüljön végre az intézetből.

amit gyerekkorában nem élhetett meg, nem érezhetett át. Ez

Már idéztünk Hesse Demian című regényéből, amelyben

a depresszió egyszerre tünet, ami jelent, kifejez valamit, se-

láthattuk, mennyire földolgozatlanul, gyógyulatlanul ma-

gít és véd, hogy ne kelljen szembenézni a szülők hiányossá-

radtak a korai életévek sebei. A könyvben úgy írja le a szü-

gaival és annak ránk gyakorolt hatásával, és akadály is egy-

lői házat, ahogyan azt gyerekként idealizálva szívesen látta

ben, mert a szükséges fejlődés útjában áll.

volna, és hosszan ecseteli, hogy az apukája és az anyukája

Mi történik azzal a felnőttel, aki depresszióval védekezik,

az erény mintaképei. Igaz, utána hozzáteszi: persze gyerek-

hogy a gyermekkorában át nem élt érzései felszínre kerülje-

kora óta megismert egy másik világképet is, a cselédek, a

nek? Az ilyen ember megvetéssel sújthatja saját személyét,

szolgák, a hentesek meg a kiabáló kofák világát - és ez a ket-

miközben a gyerekkori önmagával egyáltalán nem együtt-

tő valahogy sosem vált eggyé számára. Otthon volt a szép

érző. A hiánymotivált embereket az is jellemzi, hogy egyál-

világ, kint meg a csúnya. Az idős Hesse is mindvégig ra-

talán nem együttérzőek önmagukkal. Ha megkérdeznénk

192

193

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

őket, az derülne ki, hogy nem szeretik magukat. Lehetnek

- A kérdés valójában az, hogy az »együttérzés« szó pusz-

önzőek, akik hihetetlenül sok élvezetet próbálnak begyűjte-

tán emberbaráti értelemben használatos? - folytatta a dalai

ni, akár végtelenül nagyképűek és akarnokok, nagyzolóak

láma. Ez lényegi különbség, így heves társalgás bontakozott

és akaratosak - de valójában nem szeretik magukat, főleg

ki Őszentsége és a fordítók között a buddhizmus különböző

pedig azt a gyereket nem engedik közel magukhoz, aki meg-

elveivel kapcsolatban, amelyet angolra mind egyetlen szó-

sérült kicsi korában. Azt a gyereket szégyellik - de sokan

val, az együttérzéssel fordítanak. [... ]

még ezt sem ismerik el. Náluk még annak a föltárása is kü-

lön folyamatot igényelne, hogy egyáltalán milyen érzéseik

A dalai láma bólintott, hogy ezt érti. Az alacsony önbe-

vannak saját magukkal kapcsolatban, ha a gyerekkorukra

csülés témája felmerült az 1990-es Elme és Élet Konferencián

gondolnak. Ezért minden további nélkül el tudom képzelni,

is, amelynek témája az egészséges érzelmek volt, és amely-

hogy valaki számára ez a gondolatmenet pszichologizálás-

nek szintén én voltam a moderátora. Sharon Salzberg, egy

nak, okoskodásnak tűnik.

amerikai buddhista tanár számolt be az általa javasolt me-

ditációról, amely azzal kezdődik, hogy az ember mások

A dalai láma minden évben összehív különböző neves tu-

előtt magával szemben fejlessze ki a szerető gyengédséget.

dósokat, hogy fontos dolgokról értekezzenek. Ennek a tu-

Mint magyarázta, erre azért van szükség, mert manapság

dóscsoportnak az egyik beszélgetéséből készült a Romboló

nyugaton nagyon sok embernek igen alacsony szintű az ön-

érzelmek című kötet, amiből szeretnék néhány sort idézni.

becsülése, sőt szinte megveti magát. Amikor meghallotta ezt,

„...heves vitát váltott ki a tibetiek között arról, hogy az

a dalai láma először hitetlenkedett, annyira idegen volt tőle

angolban - és a nyugati kultúrában - az együttérzés elvét

az öngyűlölet gondolata."

láthatóan csak másokra vonatkoztatják. Őszentsége meg-

A dalai láma tehát megdöbbent azon, hogy mi, nyugatiak

kérdezte Owent. - A törődésre és együttérzésre használt ti-

az együttérzést mindig csak másra vonatkoztatjuk, és ma-

beti szó, a tsewa magunkra és másokra egyaránt értendő.

gunkra nem. Ez, úgy tűnik, kultúrjelenség, amit Keleten nem

Amikor ön együttérzésről beszél, nem vonatkoztatja magá-

is értenek.

ra, csak másokra?

Mire van szüksége egy gyereknek? Először is arra, hogy

- Nem vagyok biztos abban, mi a jó válasz - felelte Owen.

tiszteljék, és vegyék komolyan azt, aki és ami ő. Érzéseit, ér-

- Arisztotelész jut eszembe, aki azt mondja, hogy az önma-

zeteit, szükségleteit és azok kifejeződéseit is. Figyeljenek rá,

gunk iránt érzett szeretet nem mindig önző. Az ö n m a g u n k

kapjon szabad teret a növekedésben, de szabályokat is, hogy

iránt érzett tisztelet is ide tartozik.

el ne vesszen. Itt kezdődnek az igazi nehézségek, tudniillik

194

195

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

erre nem minden szülő képes, hiszen köztük is sokan van-

A segítő foglalkozásúak gyakran hiánymotivált szülőkkel

nak, akik többé-kevésbé hiánymotiváltak. Ez ránk nézve azt

nőttek föl, és az életben maradásuk föltétele volt, hogy rá-

jelenti, hogy amire szükségünk lett volna, nem tudták ne-

hangolódjanak a szüleik kimondott és ki nem mondott, tu-

künk megadni. Az a szülő, aki hiányt szenvedett, folyama-

dattalan és valamennyire tudatos szükségleteire, és ezeket a

tosan keresi azt a valakit, aki őt megérti, komolyan veszi, al-

maguk módján beteljesítsék.

kalmazkodik az igényeihez és minden föltétel nélkül szereti.

Egyik sétám közben egy fiatal házaspár ment előttem.

Kiben láthatja meg ennek lehetőségét? A saját gyerekében.

Mindketten magas termetűek. Mellettük egy két év körüli

Egy hiánymotivált szülő, aki maga sem kapta meg mindazt,

kisfiú szaladt és bőgött. A házaspár az imént pálcikás fagy-

amire szüksége lett volna, a saját gyermeke születésekor sa-

laltot vásárolt magának, és élvezettel nyalogatták. A kicsi is

játos lehetőség birtokába jut. A kezében van egy pici lény,

hasonló fagylaltot akart. A mama szeretetteljesen azt mond-

aki függ tőle, csüng rajta, aki látszólag mindazt a hiányt ké-

ta: gyere, kaphatsz az enyémből, az egész túl nagy és hideg

pes lesz betölteni, amit a szülő a saját szüleivel való kapcso-

volna számodra. A gyerek azonban nem csak egy nyalásnyit

latából hozott. Ebben az összefüggésben a gyerek szükség-

akart, kinyújtotta a kezét a pálcika után, amit az anyja elhú-

lete a második helyre kerül. Minél inkább hiánymotivált a

zott előle. A kicsi kétségbeesetten sírt. És most az egész jele-

szülő, annál több olyan helyzet adódhat, amelyben ő a fon-

net megismétlődött az apával. Itt van, kicsikém, mondta az

tos, és nem a gyerek, hiszen őneki vannak nagy hiányai.

apa szeretetteljesen, ehetsz az enyémből. Nem, nem! - kia-

Ilyenkor kinek kell alkalmazkodnia? A gyereknek, ugyanis

bált a gyerek, és újból futni kezdett, megpróbálva ezzel saját

ő kiszolgáltatott az apukájával és az anyukájával szemben,

figyelmét elterelni, de mindig újból visszatért. Irigyen és szo-

ezért háttérbe kell szorítania saját szükségleteit. Épp játsz-

morúan nézett fel a magasba, ahol a két felnőtt elégedetten

hatna, örülhetne, szomorú lehetne, akaratos lehetne, tom-

és egyetértésben élvezte a fagylaltot. Ahányszor az egyik

bolhatna is - de nem teheti meg, mert a szülőnek szüksége

szülő fölajánlott egy nyalást, a gyerek újból nyújtotta a ke-

van rá. Mivel rászorul a szüleire, ezért - és ez az evolúció

zecskéit a fagylalt után, és akkor a felnőtt, kincset tartó kéz

bölcsessége - tudattalanul kialakul benne az a képesség,

újból visszahúzódott. Minél jobban sírt a gyerek, a szülők

hogy a szülei akár nem tudatos szükségleteire is figyeljen.

annál jobban derültek rajta. Sokat kellett nevetniük, és azt

Nagyon finom érzéke alakulhat ki az ilyen módon sebzett

remélték, ezzel a nevetéssel a gyereket is felvidítják. Na,

gyereknek, hogy képes legyen mások ki nem mondott szük-

nézd csak, ez egyáltalán nem olyan fontos ügy, nem értjük,

ségleteit fölfogni és azokra válaszolni.

miért csinálsz belőle ekkora jelenetet! Egyszer csak a gyerek

196

197

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

leült a földre, és a válla fölött apró köveket kezdett dobni

fosztott, hiányos Én lakhat bennünk, de mire felnőttek le-

anyja felé, majd hirtelen fölkelt, nyugtalanul körülnézett,

szünk, azt gondoljuk, ezek vagyunk mi.

hogy ott vannak-e a szülei. Amikor az apa a pálcikáról telje-

Mi következik ebből? Például az, hogy tévesen észle-

sen lenyalta a fagylaltot, azt odaadta a gyereknek, és to-

lünk. A dalai láma írja egyik művében a következőt: „Az

vábbment. A gyerek várakozással telve lenyalta a darabka

embernek két nagy tévedése van. Az egyik: hogy valóság-

fát, nézte, eldobta, újból föl akarta venni, de nem tette, és egy

nak tartja azt, ami nem az. A másik: hogy nem tartja való-

mély, kiábrándult zokogás rázta meg az egész testét. Aztán

ságnak azt, ami az." Márpedig ez mindnyájunkra többé-

engedelmesen a szülők után sétált.

kevésbé igaz. Mivel a szűkös, sebzett, hiányos énünkből

A szülők tehát szeretetteljesen beszéltek a gyerekkel,

tudunk csak kitekinteni, azt gondoljuk, hogy az a világ,

fölajánlották neki, hogy ehet a fagyiból, még a pálcikát is

amit látunk, ami pedig a világ valójában, azt nem látjuk.

odaadták, még derűsen nevetgéltek is. A gyerekek szüle-

Ezért a cél az lenne, hogy ez a hiánnyal teli, sebzett valaki,

ikre utaltsága, kiszolgáltatottsága és sebezhetősége sokkal

akinek alig van fogalma a valóságról, bár néha valamit

nagyobb, mint ahogy általában érzékelni, tudatosítani

megpillant belőle egy-egy csúcsélményben, egyszer csak

szoktuk.

megengedje magának, hogy olyasmit is átéljen, megta-

Mikor lehet egy gyerek saját maga? Többek között akkor,

pasztaljon és magába fogadjon, amit pici korától nem volt

ha a szülei visszatükrözik számára azt, hogy ő értékes és jó.

szabad megtennie, és amiért jelenleg az énjének ez nem ré-

Bár most bekakilt, ezzel együtt szerethető. Bár most topor-

sze, miközben a személyiségének az. Mi következik ebből?

zékol, azért még nincs vele semmi komoly baj. Ha a szülő

Sok fájdalom. Olyan fájdalmak, amiket például Hesse nem

visszatükrözi a gyerek számára, hogy ő elfogadható és sze-

tudott, akart átélni.

retetre méltó, akkor a gyerek egészségesen tud felnőni. Ha a

Hessével százával, ezrével leveleztek a világ különböző

szülő hiánymotivált, akkor a gyerek az anya és apa hiányai

pontjairól, mint egy nagy nyugati guruval, mert a könyvei-

betöltésének eszközévé válhat. Minél több mindent utasít el

ben olyan sok bölcsességet írt. Belül meg ott reszketett egy

a szülő a gyerek szükségleteiből azért, mert a gyerek az ő

szűkre szabott világba kényszerült, sebzett gyerkőc, aki nem

hiányai pótlásának eszköze, annál inkább kialakul egy na-

mert szembenézni azzal, hogy a szülői ház egyáltalán nem

gyon szűkös, sebzett, részleges és emiatt egyoldalú Én. Sőt,

olyan volt, amilyennek felnőttként szívesen látta volna.

nemcsak egy többé-kevésbé sebzett, hanem gyakran egy ki-

A gyógyuláshoz vezető út az, hogy épp azt a szűk, szé-

fejezetten szűk, deformált és sok értékes adottságtól meg-

gyenletesnek tűnő, nevetségesnek ható, gyönge és sebzett

198

199

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

gyereket kellene részvéttel, együttérzéssel körbeölelni, és

Egy fiatal hölgy azzal keresett meg, hogy rendkívül gyön-

megtanulni szeretni. Ennek révén pedig átélni sok olyan szo-

ge az önértékelése. Bénának, hülyének, csúnyának, rossznak

morúságot, fájdalmat, örömöt, vágyat, amit ott és akkor nem

érzi magát.

állt módunkban megtenni.

- Feri atya, mit lehetne itt tenni? - kérdezte tőlem.

Az egyoldalú fejlődésünkből és sebzettségünkből követ-

- Tehát te mindennap sokszor kimondod magadnak,

kezik az is, hogy felnőttként nem vállalunk felelősséget ott,

hogy hülye vagyok, szerencsétlen vagyok, béna vagyok, ron-

ahol valóban kellene, és ott vállalunk felelősséget, ahol sem-

da vagyok.

mi keresnivalónk.

- Persze - válaszolta.

Ugyanezt a jelenséget írja le az is, hogy nehezen szeretjük

- Hányszor?

azokat, akiket szerethetnénk, de foggal-körömmel ragasz-

Elgondolkodott, majd azt vallotta:

kodunk azokhoz, akikkel pedig nem kellene függőségi hely-

- 50-60-szor.

zetben lennünk.

- Akkor a következőt javasolom: vegyél egy magnót vagy

Azután nem félünk attól, amitől kéne, de rettegünk attól,

diktafont, és mondd fel rá legalább százszor, hogy szeren-

amitől nem kéne. Egy szenvedélybeteg egyáltalán nem fél

csétlen vagyok, béna vagyok, nyomorult vagyok, hülye va-

az alkoholtól, attól viszont, hogy átélje azt a megsemmisülés

gyok, ronda vagyok. Ezután naponta háromszor hallgasd

élményt, ami nyomorult helyzete realitásából fakadna, majd

meg.

megszabaduljon tőle, retteg. Vagyis egy életen keresztül el-

- Micsoda?! Nem vagyok hülye, hogy egy ilyen magnó-

tol magától egy félelmet, amit át kellene élnie, helyette pedig

szalagot végighallgassak! - válaszolta fölháborodottan.

olyasmivel szerez enyhületet magának, amitől sokkal jobb

- Mit hallok, hogy nem vagy hülye? Lehet, hogy amiért

volna, ha rettegne.

jöttél, már meg is találtad.

Elképzelhetetlen mennyiségű irreális, neurotikus bűntu-

Mindenkinek érdemes lenne végighallgatnia, mi mindent

dattal küszködünk, miközben amikor szabad akaratból el-

vág a saját fejéhez nap mint nap. Ostorozom magam, mond-

követjük a gazemberségeinket, akkor nincs lelkiismeret-fur-

ta valaki. Ennél a képnél is elidőzhetnénk, hogy megretten-

dalásunk, mert körbemagyarázzuk, lehasítjuk, kidumáljuk

jünk attól, ahogy magunkkal bánunk

a cselekedeteinket. Mert bűnnek tartjuk azt, ami nem bűn,

Amikor tehát megpróbálnánk gyógyulni, akkor egy do-

és egyáltalán nem látjuk annak azt, ami pedig joggal fáj-

logban majdnem biztosak lehetünk. Félni fogunk attól, hogy

hatna.

ebből a világból valami feltáruljon előttünk. Úgy érezhetjük:

200

201

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

ha egy bizonyos életeseményt és az azzal járó érzéseket kö-

Az sem válik javunkra, ha másokat kizárólag gonosznak,

zel merjük engedni magunkhoz, az szorongáskeltő, fenye-

rossznak, elvetemültnek látunk, akikkel szemben egyetlen

gető, veszélyes, a meglévő egyensúlyunkat kikezdő, esetleg

reális és megengedhető eszköz létezik: az agresszió. Nézhe-

szégyenletes lesz. A szorongásainkon keresztüljutni a gyó-

tünk úgy másokra, hogy ők csak rosszak. A tudás, amit

gyulásnak a föltétele. Ezt a szenvedést meg lehet ugyan spó-

ilyenkor nem engedélyezünk az, hogy általában minden tet-

rolni, de akkor bajosan gyógyulunk meg, vagy sosem tanu-

tes egykor áldozat volt. Ezt igyekezhetünk nem tudatosíta-

lunk meg a sebeinkkel együtt élni, azokon túllátni.

ni, mert sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy ő egy senki,

Az a sokfelől lehasított, sebzett és egyoldalú valaki, akivel

egy velejéig romlott gonosztevő. Nehogy véletlenül meglás-

azonosítani szoktuk magunkat, azért formálódott így és ala-

suk, hogy milyen volt a gyerekkora. Ezzel a bántalmazó ma-

kult ilyenné, mert életben akartunk maradni. Valamikor

gatartást nyilvánvalóan nem kívánom fehérre festeni, csak

megszületett egy válasz bennük, hogy elpusztulunk vagy

arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy van olyan tudás,

sebzetten élünk tovább, és mi az életet választottuk.

amit kifejezetten nagy belső munka árán merhetünk csak en-

gedélyezni magunknak.

Mit tehetünk akkor, ha a családunkban az egészséges önér-

Egyik kliensem mesélte, hogy az édesanyja elindult egy

tékelést, önbecsülést megalapozó tapasztalati háttér nem állt

önismereti úton, és fölismerte, mi mindent tett rosszul a fia

rendelkezésünkre? Milyen jó választ adhatunk a bennünket

nevelésével kapcsolatban. Egy idő után erről elkezdett a

ért rossz dolgokra, Alice Miller kifejezésével: a fekete peda-

már felnőtt gyerekével beszélgetni. Elmondta, hogy már lát-

gógiára?

ja, milyen óriási hibákat követett el abban a hitben, hogy a

tettei a javát fogják szolgálni, de most már rádöbbent, meny-

Engedélyezzük a tudást magunkról, a szüléinkről és a gye-

nyi kárt okozott neki. A fiúnak azonban érthető módon az

rekeinkről. Adjunk engedélyt arra, hogy tudhassuk, mi tör-

első reakciója a harag volt az édesanyjával szemben. Fel-

tént velünk, mi történt a szüleinkkel és mit tettünk a gyere-

kiáltott, hogy hallgass, ne mondd ezeket, nem akarom tud-

keinkkel. Ez persze rettenetesen nehéz is lehet. Hányszor

ni! Ne derüljön ki semmi, ne legyen világosság, félek tudni,

hallottam már olyat: apám, anyám megírta élete történetét -

hogy mi történt!

nem bírtam elolvasni. Nagyon gyakori, hogy egy felnőtt gye-

Amikor anyukám haldoklott, hazahoztuk a kórházból,

rek rákiált a szüleire: erről ne beszélj - mert még nem enge-

hogy az utolsó heteiben otthon lehessen. Már morfint kapott,

délyezte magának a tudást arról, hogy mit tettek vele a szülei.

de voltak néha tiszta órái, és egy beszélgetésben azt mond-

202

203

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

Pál Ferenc

ta nekem: „Feri, nagyon sajnálom, hogy neked kevesebb ju-

A tanuláshoz együttérzésre van szükségünk a gyerekeink

tott." Merthogy van egy ikertestvérem, és anyukám a halá-

és önmagunk iránt. Amikor valaki a másikat bántalmazó

la előtt ki merte mondani azt, hogy ő többet kapott a szere-

ember lesz, és üti-vágja áldozatát, akkor tulajdonképpen a

tetéből, mint én. Mi volt az első reakcióm? Iszonyú dühösen,

saját sebzettségét, traumáját ismétli meg. Lélektani értelem-

megrendülten mentem el aznap, és azt mondogattam ma-

ben próbál túljutni a vele történteken, ezért újból átéli a meg-

gamban, hogy minek kellett elmondania?! Ennek mi értelme

alázottságot, a kiszolgáltatottságot, de kizárólag az agresszor

volt?! Ma azonban már hálás vagyok azért, hogy föllebben-

szerepéből, úgy, hogy egyáltalán nincs benne együttérzés az

tett egy fátylat, lehetővé téve a tisztább megértést. A tudás

áldozattal. Ezért nem tud meggyógyulni. Ha az együttérzé-

engedélyezése óriási belső munkát igényelhet - de nagyon

se megjelenne az áldozatra vonatkozóan, akkor együtt tud-

megéri!

na érezni önmagával is, a sebzett részével, de ahhoz föl kéne

ismernie, hogy ő valamikor áldozat volt, és akkor nem lehe-

A gyerekeinktől, a gyerekeink által is rengeteget megtud-

tett együttérző magával, esetleg a leghasznosabb az volt a

hatunk magunkról. Ráeszmélhetünk például, hogy nem is

számára, ha egyáltalán nem is érez. Valamikor az őt bántal-

vagyunk olyan béketűrőek, mint gondoltuk. Megtapasztal-

mazó szüleivel kellett együtt éreznie. Most pedig elválaszt-

hatjuk a határainkat - legalább nem idealizáljuk magunkat

ja magát attól a részétől, akitől gyerekkorában el kellett ide-

tovább. Sőt, a gyerekeinktől nagyon sokat megtudhatunk a

genednie, vagyis saját, kiszolgáltatott gyerekkori valójától.

szüléinkről is. Valaki így szólt egyszer hozzám: „Feri, kép-

telen vagyok visszaemlékezni arra, hogy a szüleim mit tettek

Tehát a tanuláshoz együttérzésre van szükségünk, kü-

velem bizonyos helyzetekben, de arra emlékszem, hogy én

lönben bizonyos tartalmakat nem engedhetünk magunkhoz

mit tettem a gyerekemmel ugyanezekben a szituációkban.

közel.

Gondolom, valami olyasmit kaptam én is." Vagyis meglátta

magát gyerekként, ahogyan vele teszik azt, amit ő csinált a

Fölfelé és ne lefelé válaszoljunk a családunkban átélt sé-

gyerekével. Gyerekként pedig elborzadt attól, ami szülőként

rüléseinkre, vagyis a szüleinkkel nem rendezett kapcsola-

jogosnak tűnt számára. Az is sokatmondó lehet, ahogy a szü-

tainkat ne vigyük át a társunkra, majd a gyerekeinkre. Ren-

leinket látjuk az unokáikhoz fordulni, hiszen gyakorta azok

geteg válás hátterében az is áll, hogy egy föl nem dolgozott,

a rutinok jelennek meg, ahogy velünk bántak. Tehát a gye-

meg nem oldott, át nem vívódott szülő-gyerek kapcsolat di-

rekinktől is nagyon sokat tanulhatunk.

namikáit átvisszük a házastársunkra, és nem ott próbáljuk a

Problémát megoldani, ahol az keletkezett. A párválasztá-

204

205

m

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

sunk egyik tudattalan, természetes motívuma a sebzettsé-

günk, a sebzettségek találkozása, régi, megbetegítő helyze-

nem készülünk az életre, hanem élünk." Érdemes úgy te-

tek ismételgetése, miközben nem értjük, mi miért történik az

kinteni a gyerekeinkre, hogy már most is vannak.

életünkben. Ezért, ha valaki a szüleivel való kapcsolatába

Egyszer egy családos közösségben ültem, és az egyik

energiát fektet, az sokszorosan megtérül a partnerével és a

anyuka hirtelen kifakadt: „Egyszerűen elviselhetetlen, hogy

következő generációval való kapcsolatában. A legrosszabb

a gyerekeim, akik régen olyan aranyosak voltak, most hiva-

stratégia az, hogy nem érdekelnek többé a szüleim, mert

talból ellenségnek tekintenek!" Teljesen fel volt dúlva, holott

most új életet kezdek a saját családomban! Ilyen egyszerűen

egyébként pedagógus, de más az, amikor a saját gyere-

nem létezik. A szüleink itt vannak bennünk, az összes fel-

keinkkel kapcsolatban tudatosul bennünk valami. A serdü-

dolgozatlan nehézséget visszük tovább, próbáljuk kézben

lőből elemi erővel törnek elő ösztönkésztetések, és ebben a

tartani, megoldani, föloldani, átélni, gyógyítani... Az más

korban természetes módon végigjárjuk a személyiségfejlő-

kérdés, hogy milyen módszereket, lehetőségeket érdemes

dés már ismerős állomásait. Éppen ezáltal válik lehetséges-

igénybe vennünk a szüleinkkel való kapcsolat rendezésére,

sé, hogy módosítsunk, átírjunk, gyógyítsunk valamit, ami-

ha a szüleink továbbra is bántalmazóak velünk. Jogunk van

nek lenyomata már bennünk van. Magzati korban belülről

megvédeni magunkat.

rugdostuk az anyukánkat, serdülőként pedig - képletesen -

kívülről tesszük ugyanezt. Ezért a kamaszkor mindenki szá-

A serdülőkor nagy lehetőség önmagunk megismerésére.

mára óriási lehetőség lenne - ha a szülők elfogadnák és bír-

A serdülőkor azért kitüntetett kor, mert ilyenkor a szemé-

nák a nehézségeit, tudva, hogy ez az életszakasz is elmúlik,

lyiségünk nagy fejlődésen, változáson megy keresztül, gyen-

nem tart örökké. Sajnos sokan csak azt élik át, hogy velük

gének érezzük magunkat, sok minden átrendeződik, majd

szörnyű igazságtalanság történik - és ez bizonyos szem-

az önazonosságunk, önértékelésünk szilárdabbá válik. A ser-

pontból így is van. Ha csak azokat a mondatokat vesszük,

dülő, bár nem akarja, olyan intenzitással él meg érzéseket,

amelyek elhangoznak a serdülő ifjak szájából, elfogadhat-

élményeket, olyan tapasztalásai lesznek, melyeket lehet,

juk, hogy fájdalmas lehet hallgatni őket. Kifejezetten ember-

hogy pici korában élt meg utoljára, mert azóta megtanulta

próbáló. Ha azonban - és ez Alice Miller érdekes gondolata

magát kontrollálni, fegyelmezni. Tanulnia kellett, külön-

- a szülők ezt az utolsó természet adta lehetőséget a gyere-

órákra járni, kötelességeket teljesíteni, készülni az életre...

keik fejlődésére nem becsülik meg és használják jól, akkor a

Egy gimnázium jelmondata így üzen a felnőtteknek: „Mi

gyerekeik még nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Hamar az

alkoholhoz, droghoz nyúlhatnak, mégpedig azért, mert ezek

206

207

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

Pál Ferenc

Kamaszkori vagy felnőttkori függőségeink gyakran a gyer-

szabad teret biztosítanak, hogy a nem engedélyezett élmé-

mekkori függőségek és alávetettségek, kiszolgáltatottságok

nyeiket, érzéseiket, vágyaikat végre megéljék, megtapasz-

ismétlései. Felnőttként tehát sok esetben megismételjük azt

talják. Hogy mégiscsak rátaláljanak egy olyan világra, ahol

a dinamikát, ami gyerekkorból már ismerős számunkra.

önfeledtek és szabadok lehetnek, legalább élményszinten...

Függőségi viszonyba pedig bárkivel, bármivel kerülhetünk,

Vagyis, a szüleiktől való függést a drogoktól és az alkohol-

aki, ami elég erős vagy tartós érzelmi választ tud kiváltani

tól való függőségre cserélik föl. Nagyon elgondolkodtató, ha

belőlünk. Azt is mondhatnánk, hogy most már nem a szüle-

egy fiatal már csak valami külső dologtól való függőségben

ink hatnak ránk, esetleg manipulálnak, hanem más szemé-

merheti megélni azt, amit megélhetne önmagából fakadóan

lyeknek, szereknek szolgáltatjuk ki magunkat, hogy mani-

is, ha kapna és maga is adna rá engedélyt, ha lennének fel-

pulálhassanak minket.

nőttek, akik megfelelő bölcsességgel és énerővel elviselnék

az ő érzelmi hullámzását.

Végső soron nem haragudni akarunk a szüleinkre, hanem

Sok serdülőkorú fiatalt tanítottam már, ismerős számom-

szeretni őket. Ez néha nagyon nehezen megy, de a szívünk

ra az a hiányérzet, ami abból fakad, hogy mintha évekig csak

mélyén ezt akarjuk. Nagy nehézségekbe ütközhetünk, mert

beletennék a kapcsolatba, és semmit sem látnék viszont be-

ha az embert felnőttkorában éri igazságtalanság, bántalma-

lőle. Ül a kamasz elutasító faarccal, semmi nem jó neki, bár-

zás, az ellen valamennyire tud védekezni. Gyerekként nem

mit mondok. Aztán harmincéves korában, amikor találko-

vagy alig. Ha engem felnőttként igazságtalanul elvisznek a

zunk az utcán, azt mondja: de szívesen jártam azokra az

Gulágra, akkor ott akár gyűlölhetem is a fogva tartóimat.

órákra, milyen szép idők voltak... Hm...

Szabad haragudnom rájuk. Oloffson Piacid atya például az

Az önismereti munka keretében ezért érdemes és izgal-

indulatot is a túlélés eszközévé tette, mert azt mondta: a ret-

mas visszaemlékezni, hogy milyen tartalmak törtek belőlünk

tenetes tíz év alatt az is segített, hogy különb akartam lenni

felszínre, amikor serdülők voltunk. Mit próbáltunk ott átél-

a fogva tartóimnál. Nagyon kreatív megoldás, mert megőr-

ni, és mit nem mertünk megélni? Lehet, hogy bizonyos kész-

zött általa valamit az emberi méltóság tudatából. Nemcsak

tetéseket ekkor engedtünk meg magunknak utoljára, és az-

azt mondta, hogy ők is emberek, ők is áldozatok voltak va-

óta megint bezáródtunk. Van, aki serdülőkorában volt a

lamikor, szeretnünk kell őket, hanem hogy kicsiként is lehe-

legelviselhetetlenebb és egyben a legnormálisabb.

tek nagy. Azért ebben van élni akarás, asszertivitás, ugye?

Piacid atyának ezen a mondatán sokat gondolkodtam, mert

209

208

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

látszólag nem elég keresztény. Valójában azonban jó irány-

mészetes érzéseit sem engedélyezheti magának. Úgy is meg-

ba tereli az agressziót, a haragot, az indulatot, a gyűlöletet,

fogalmazhatnánk, hogy a gyerek egy szeretett üldöző előtt

a bosszúvágyat. Majd én megmutatom nektek, hogy lehet

áll, ezért védtelenebb, kiszolgáltatottabb. Vagy azért, mert a

emberségesen is élni!

bántalmazás attól érkezik, akitől a gondoskodás is. Egy ti-

Tabódy István atya több mint 18 évet ült börtönben, eb-

beti szerzetest arról kérdeztek, hogy mi volt a több évtize-

ből 6 évet Recsken, ahol nap, nap után jött egy smasszer, és

des kegyetlen börtönélet során a legszörnyűbb számára.

iszonyatosan megverte. Tabódy István, aki katonatiszt volt

„Amikor elvesztettem az együttérzésemet a fogva tartóim-

korábban, mindig azt mondta: „O megver, én szeretem." Mi-

mal" - válaszolta.

után azonban már nagyon sokszor volt vele kegyetlen, azt

gondolta magában: „Ha még egyszer hozzám ér, agyon-

Önmagunk elárulásához a szüleink szeretete is kellett.

ütöm." Be is jött az őr, de ez egyszer nem kezdte ütni, ha-

Nem csak a félelem és a kiszolgáltatottság. Ez nagyon fontos,

nem azt kérdezte: „Mondja, Tabódy, ha én most magát száz-

mert a szülők leértékelése, megvetése, démonizálása nem se-

huszonnyolcadszor is megverem, akkor is szeretni fog?"

gíti a növekedésünket. A szüleink úgy szerettek minket,

Tabódy azt válaszolta, hogy igen, bár magában arra gondolt,

ahogy tudtak, de biztos, hogy szerettek a maguk módján. Ez

hogy ha kezet emelsz rám, agyonütlek. Erre az őr azt mond-

mit jelent? Hogy egy gyerek a szüleivel szemben nemcsak

ta: „Ide figyeljen, amíg itt lesz, én magát megvédem." Ez az

azért árulja el magát, mert kiszolgáltatott, hanem azért is,

őr, amíg Recsken volt, mindent megtett érte. Döbbenetes do-

mert egy róla valamiképpen gondoskodó ember veszi erre

log, amikor az agresszor egyszer csak képes váltani, és

rá. Ez a csavarnak a csavarja. Hogy azért is tesszük meg vé-

együtt érezni az áldozatával!

gül, mert szeretnek.

Ha tehát valaki felnőttként Recsken vagy a Gulágon ra-

Egy ötvenéves pap a következővel jött el hozzám: „Új ál-

boskodik, akkor szabad neki gyűlölni a fogva tartóját, és azt

lomáshelyre kerültem, nagyon vártak itt. Hallatlanul lelkes

gondolnia, hogy ha még egyszer kezet emelsz rám, agyon-

vagyok, még egy csomó erőm van, de nem akarom sokadjá-

ütlek. A gyereknek a szüleivel szemben nagyon veszélyes

ra is túlvállalni magam és teljesen kikészülni, mert akkor

ezt gondolnia, mert ha érzelmileg elszakad tőlük, rettenete-

már a reális lehetőségeim alatt szoktam teljesíteni." Azzal

sen egyedül maradhat, ezért a kiszolgáltatottsága sokkal na-

érkezett, hogy nézzük meg, mi a kulcsa annak, hogy kizsi-

gyobb. Azért tud olyan embertelen helyzetbe kerülni egy

gereli magát. Elmondta: azt szokta meg, hogy a plébániának

gyerek, mert annyira kiszolgáltatott, hogy nemegyszer a ter-

az ajtaja mindig nyitva van, hogy bárki bejöhessen. Egyik al-

210

211

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

Pál Ferenc

szúfantáziák. Jön a harag. Érkeznek az agresszív indulatok.

kalommal éppen fehér klottgatyában pihent az ágyán, és

Elképesztően utálhatjuk a szüleinket, nagyszüleinket, taná-

ahogy jobbról balra fordult, arra lett figyelmes, hogy egy het-

venéves néni áll az ágyánál. „Jaj, atya, bocsásson meg, de ez

rainkat egy ideig. Ez újabb félelmeket kelthet bennünk, mert

annyira jó, hogy magához mindig lehet jönni..." Megkér-

indokolatlannak tűnik. Honnan ez az eszméletlen bosszú-

deztem tőle, mi veszi rá arra, hogy nyitva hagyja az ajtót, és

fantázia. ..? Mi ez az iszonyatos harag...? Megrémülünk ma-

erre azt válaszolta, hogy a hívek szeretete. Hogy szeretik őt.

gunktól. Mi lesz így velem? Ez biztosan nem jó út! Eddig azt

„Olyan szeretettel fogadtak, azt mondták, örülünk, hogy té-

hittem, tudok szeretni, és most kiderül, hogy nem? Kiderül,

ged kaptunk, mert olyan szépen beszélsz vasárnap, és úgy

hogy tulajdonképpen rossz vagyok? Az önmagunkról alko-

szeretünk téged!" Vagyis egy ötvenéves papot szeretettel rá

tott képbe tudniillik ezek az indulatok általában nem férnek

lehet venni a saját szabadságának, határainak, szükségletei-

bele, mert már kicsi korunkban elkezdtük őket kirakni on-

nek az elárulására. A saját önvédelmének a feladására. Csak

nan. Ezt úgy mondja a lélektan, hogy ha az érzéseket, indu-

szeretni kell.

latokat a szülő nem engedélyezi, akkor ezeket le kell hasíta-

A helyzetünk tehát azért annyira nehéz, mert a szívünk

ni, és úgy felnőni, hogy az önmagunkról alkotott képnek

mélyén mindannyian szeretjük a szüleinket, és a maguk

ezek nem lehetnek részei. Ezért, amikor felnőttként jön egy

módján a szüleink is szerettek minket. Ezért tűnhet a szüle-

gyűlölethullám vagy bosszúfantázia, akkor megrémülünk.

ink elárulásának, ha gyógyulni akarunk. Azt gondoljuk, ha

Pedig úgy tűnik, ezeknek a felnőtt ember esetében már in-

föl kell ismernünk az általuk okozott károkat, azzal eláruljuk

dokolatlannak tűnő érzéseknek az átélésére igenis szükség

őket, azzal hűtlenné válunk, szeretetlenné, hálátlanná, becs-

van, főleg, ha már kidugták a fejüket, mint a giliszta esőben,

telenné, igazságtalanná - ezért inkább nem megyünk bele

amikor nem kap elég levegőt. Általánosságban elmondhat-

ebbe a folyamatba. Pedig mondhatunk egyszerre nemet a

juk, hogy az indokolatlanul erős szorongás elfojtott agresz-

szüleinknek és igent a szüleinkre.

szióra, az agresszív magatartás pedig elfojtott szorongásra

utalhat. Ezért a szorongó ember feltörő indulatai egy éret-

A harag, esetleg a gyűlölet, a bosszúfantáziák átélése nél-

tebb egyensúly lehetőségét hordozzák magukban.

külözhetetlennek tűnik. Aki az őt megnyomorító szoron-

Van egy zseniális mondás: a harag a fájdalom előszobája.

gástól meg akar szabadulni, kénytelen lesz a haragjával

Ez a kijelentés két dolgot is üzen. Az egyik, hogy a harag-

szembenézni. Amikor elindul valaki az önismeret útján,

nak, a bosszúfantáziáknak, az indulatoknak az átélése sosem

akkor egyszer csak - ha nem nagyon sérült - jönnek a bosz-

a végpont. Utána rosszabb jön. Tehát aki már attól megret-

223

212

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

ten, hogy milyen késztetések vannak benne, annak a követ-

miközben sokkal értékesebbek vagyunk annál, hogy az ön-

kező lépés szinte elviselhetetlennek tűnik. Ha azonban a ha-

sajnálattal is beérjük.

ragomat valamennyire engedélyezem, azért az egyfajta meg-

könnyebbüléssel, fölszabadulással járhat együtt. Persze, ha

Abszurdnak tűnő viselkedésünknek megvan a maga kora

valaki már húsz-harminc éve haragszik a szüleire, akkor el-

gyerekkori előtörténete. Ezek a motívumok ezért nagy kin-

akadt. A haragnak, az indulatnak az átdolgozása egy lépés

csek az önismeret szempontjából. Az álmaink, az elszólá-

a fájdalom felé, mert a harag és az agresszió mögött a gyász

saink, a magunk számára is váratlan reakcióink, indulataink

kezdődik. Egy mélységes szomorúság, amit még nehezeb-

és mások számára furcsa szokásaink kincsesbányát jelente-

ben engedünk meg magunknak. Egy végtelen csalódottság,

nek. Biztosan mindenki sok példát tudna sorolni arra is,

hogy ez vagy az megtörténhetett velünk, hogy éppen a szü-

hogy amikor szerelmesek leszünk, olyasmiket teszünk, ami-

leink tették, akiket szerettünk. Nagyon sok fájdalom jöhet

ket magunk se gondoltunk volna. Nem furcsa, hogy olyan

ilyenkor. Van, aki épp azért akad el a haragjában, hogy el-

társadalomban élünk, ahol a gyász vagy a szerelem nem ok

kerülje a fájdalmat, a gyászt, holott azt át kellene élnie, hogy

arra, hogy szabadságra menjünk?

aztán gyógyulhasson és magára találhasson. E nélkül nehe-

zen jutunk el a valódi szeretetünkhöz, amit már szabadon

Ha annyira tisztelnénk a gyerekeinket, mint a szüleinket,

élhetünk meg azok felé, akik ugyanúgy nem tökéletesek,

akkor nagyon jó gyerekkoruk lenne. Merthogy a szüleink

mint mi. Tehát, ha valaki azt mondja, énbennem nincs is ha-

iránt hallatlanul lojálisak vagyunk. Még akkor is, ha felnőtt-

rag, akkor azt gondolom, valószínű, hogy a dühétől elszakí-

ként tele vagyunk kifogásokkal velünk szemben, tudattala-

tottan él. Talán valamikor a szorongás felé vette az irányt.

nul a lojalitásunkat fönntartjuk. Nem dönthetünk arról, hogy

kik a szüleink, de arról sem, hogy hozzájuk tartozunk vagy

A harag mögött a valódi fájdalom, a veszteség, a gyász át-

sem. Az összetartozásunk lehet tudatos vagy tudattalan.

élése lehetővé válik. Ez nem egyenlő azzal, hogy sajnáljuk

Amennyiben nem tudatos, az ereje, a hatása még meghatá-

a szüleinket. Itt szoktunk csúsztatni. Valamennyi ismeretet

rozóbb lehet, mert ellenőrizetlenül formál minket és alakít-

és haragocskát engedélyezünk, de mivel ez nem hatol elég

ja az életünket.

mélyre, sem a harag, sem a gyász nem jelenik meg, marad a

sajnálat. Az pedig kevés a mély, megdolgozott, szabad sze-

Ahogyan önmagunkkal bánunk, nagyrészt úgy bántak a

retethez. Legföljebb az önsajnálat mocsarához visz közelebb,

szüleink velünk. Ezért nagyon érdemes rácsodálkozni arra,

214

225

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

hogyan bánunk magunkkal. Ezt szebben is tudom mondani:

gyerek magára vette ezt a titkot és annak terhét, és olyasmit

minden felnőttben él egy gyerek, és az a kérdés, hogy a ben-

próbált megélni, amit az anyjánál kellett volna hagynia. Már

ned élő gyerekkel hogyan bánsz. Sajnos az a tapasztalatom,

teljesen munkaképtelen volt, ott feküdt 28 kilósán az ágyá-

hogy nagyon durvák vagyunk vele, és - gyermekkori logika

ban, és milyen tárgy volt az éj eliszekrényén? Az édesanyjá-

alapján - ha úgy gondoljuk, hogy rossz, akkor megvonjuk

nak a kiskanala, amit Auschwitzban használt, miközben kö-

tőle-magunktól a szeretetet. Ennek nem mond ellent, hogy

rülbelül annyit is evett, mint ő. Ezeknek a helyzeteknek a

közben mindenféle élvezetekkel próbáljuk elviselhetővé ten-

feloldásában nagy segítség, ha a szülők - számukra is elfo-

ni annak következményeit, hogy elítéljük, megvetjük önma-

gadható formában - beszámolnak arról, hogy mi történt ve-

gunkat. Akkor maradnak a függőségek és az élvezetek, mert

lük, és kifejezik azt, hogy ezzel nekik kell foglalkozniuk, nem

az élet szeretetéhez és öröméhez sokkal nehezebb eljutni!

pedig a gyerekeiknek.

Tehát ismerjük meg szüleink életét, hogy a sajátunkat él-

Ismerjük meg szüleink életét, hogy a saját életünket él-

hessük! Nem feladatunk az övékét feldolgozni és megolda-

hessük. Minél kevésbé ismert, tudatos számunkra a szüleink

ni, mert ez az ő dolguk. Hány és hány helyzet szól arról,

élete, annál intenzívebben jelenítjük meg azt a saját életünk-

hogy valaki, aki gyerekkorban megszokta, hogy megmenti

ben.

az anyját az apjával szemben, vagy lelkére beszél a részeg

A második világháború utáni Németországban pszicho-

apjának, hogy ne igyon többet, felnőttként is újból és újból

lógusok, pszichiáterek arra a döbbenetes dologra figyeltek

megpróbálja megmenteni a szüleit. Pedig ez nem az ő dolga.

fel, hogy miközben a szülők semmit sem mondtak gyereke-

Sokan nem képesek meghúzni a saját felelősségük reális ha-

iknek a saját életükről, ők mégis elkezdték annak szimboli-

tárait, ami pedig általában a következő generációnak a ká-

kus megélését és továbbvitelét. Például egy anorexiás kis-

rára válik.

lány, akivel szinte semmit sem közöltek a szülei arról, hogy

Jött hozzám egy nagyon kedves valaki.

mi történt velük Auschwitzban, a pszichiáterének azt mond-

- Feri atya, édesanyámnál rosszindulatú daganatot diag-

ta: én is éppen 28 kiló vagyok, mint az anyám volt a láger-

nosztizáltak, és hétről hétre nagyon súlyosan romlik az álla-

ben. Ez volt a gyerek számára az egyetlen szál, ami a kap-

pota. Ezért felajánlottam Istennek, hogy ha túléli a rákot, én

csolatot jelentette az anyjához, mert erről a tényről tudott.

elmegyek apácának, hogy ő élhessen. Mi a véleményed erről?

De az anya különben nem volt hajlandó beszélni az életének

- Azt gondolom, te mindent megtennél, hogy az anyu-

erről a szakaszáról. Ennek az lett a következménye, hogy a

kád éljen. Látom rajtad, hogy mindent. Azt nem tudom,

216

227

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

hogy van-e köze a te apácahivatásodnak az édesanyád rák-

nek. Minden erőt, életkedvet elveszíthetnek. Ne várjuk el

jához.

egy gyerektől, hogy mindig jól viselkedjen, és közben kizá-

Kicsit gondolkodóba esett, aztán azt mondta:

rólag pozitív érzései legyenek, ha pedig valami nem sikerül

- Már évek óta nincs barátom, és arra gondoltam, miért

neki, ne lehessen dühös. De sokan teszik ezt! Azt akarják,

ne lehetnék apáca? Lehet, hogy ez egy kivételesen jó pillanat.

hogy úgy legyen jó, hogy közben még csak ne is érezhessen,

Lehet, hogy ez az én élethivatásom.

gondolhasson semmi olyat, amit nem illik. Nincs felnőtt, aki

- Akkor te azt mondod nekem, hogy az Isten az édes-

ilyen lenne - és egy gyerektől megköveteljük? A megvaló-

anyád gyógyulása révén fogja megmutatni neked, hogy

síthatatlan célok kitűzése lelki, de akár testi értelemben is

van-e szerzetesnői hivatásod? - kérdeztem tőle.

megbetegítő egy gyerek számára, ha azt elérendő követel-

- Igen.

ményként állítjuk elé. Legyél mindig őszinte, de tilos hara-

- Akkor ez azt jelenti, hogy édesanyádnak meg kell hal-

gudni, vagy játsszál önfeledten, de ne piszkold be a ruhádat!

nia, ha Isten úgy dönt, hogy ne legyél apáca.

A sort hosszan lehetne folytatni. Sokan gondolják, hogy a

- Erre nem gondoltam - mondta.

gyerekeiket azáltal tisztelik, értékelik és becsülik meg, ha

Nem gondoltam, hogy van a dolognak egy másik oldala

olyan döntéseket is rájuk bíznak, amelyekhez még nem elég

is. Mi eddig folyamatosan ezzel a másik oldallal foglalkoz-

érettek, tapasztaltak és felelősségteljesek.

tunk. Hogy felnőttünk, de valakinek a gyerekeként érezhe-

tünk késztetést arra, hogy megmentsük a szüleinket. Egész

Tanuljunk meg az agressziónkkal együtt és nem annak el-

tudattalan módon, pedig ez nem a mi dolgunk. Azt gondo-

lenében élni. Az agresszió a harag veresége. Tehát elsősor-

lom, ez a kedves lány sokkal jobban járt azzal, hogy tudato-

ban a harag megfelelő formákban való megélését és megje-

sított magában valamit, mint ha tíz év múlva örök fogadal-

lenítését kéne engedélyeznünk és megtanulnunk. Az

masként beszélgettünk volna arról, hogy van-e neki hivatása

önérvényesítés másokat nem fenyegető, veszélyeztető mód-

vagy nincs. Ezzel együtt lehet, hogy apáca lesz. Remélem,

jait. Nagyobb szabadságot és érettséget jelent, ha valaki ké-

szabadon dönt majd róla.

pes kontroll alatt tartani az agresszióját, mint ha el van vág-

va tőle. Például a jó vezetői alkat ismérve, hogy szereti a

Ismerjük föl a megvalósíthatatlan erkölcsi követelmé-

hatalmát gyakorolni, de azt kontrollált formában teszi. Az

nyeinket, amelyeket a gyermekeinkkel szemben támasz-

eredményes sportoló képes a szabályok adta kereten belül

tunk, mert ők ezek teljesítéséért az életerejükkel fizethet-

használni az agresszióját. Fizikai támadás, bántalmazás ese-

218

219

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

tén önmagunk megvédéséhez megfelelő mértékű agresszió-

ra is szükségünk lehet.

A bűntudatot ne kerüljük el, ne hárítsuk az okát másra és

főleg ne védekezzünk. Lehetőleg ne mondjuk azt a gyere-

Ne várjuk el, ne kényszerítsük ki a fölmentést, a megbo-

künknek: „Ha te nem teszed akkor ezt vagy azt, én sem csi-

csátást a gyerekeinktől! Azt vagy szabadon megkapjuk tő-

náltam volna, amit végül tettem." „Elképzelheted, anyád

lük, vagy megint valamiféle kényszert alkalmazunk velük

sem adta volna azt a nyaklevest, ha te..." Amikor a szüleink-

szemben, mint gyerekkorukban. Kimondhatjuk, hogy fiam,

kel való kapcsolatunkról gondolkodunk, felnőttként lehető-

most látom csak, mit tettem, lányom, most már másképp

ségünk van arra, hogy a felelősségünk határait a realitásnak

tenném! De hagyjuk azt a mondatot, hogy ugye meg tudsz

megfelelően húzzuk meg. Apám megvert, de meg is volt az

bocsátani anyádnak, aki szeretett téged! Végre itt a nagy pil-

oka rá! Mi volt az az ok? Az, hogy a haragjával, az agresszi-

lanat, hogy megengedjük, hogy megbocsásson vagy ne bo-

ójával nem tudott mit kezdeni, hogy az összes pedagógiai

csásson meg nekünk. Hogy fölmentsen bennünket vagy ne

módszeréből kifogyott. Nem arról van szó, hogy persze

mentsen föl. A legtöbb ember egyébként, ha kap néhány hi-

hogy az apám megvert, de igaza is volt, és végképp nem ar-

teles mondatot a szüleitől, megbocsát. Ez a tapasztalatom.

ról, amit a nagyon sérült emberek szoktak mondani, hogy

Ezer és tízezer vétekre lehet feloldozást nyerni egy hiteles,

„na, de ember is lett belőlem"! Ahhoz, hogy ember szülessen

belülről megdolgozott szülői kiállással, a sérelmek elisme-

a világra, nem verekedni, hanem szeretkezni kell. A verés

résével. Ne követeljük a gyerekeinktől, hogy bocsássanak

legfontosabb üzenete, hogy a helyzeteket agresszióval meg

meg! Bízzuk rájuk, hogy megteszik vagy sem. Ha erőltetjük,

lehet oldani. Hogy az életben vannak olyan helyzetek, ame-

mert megrémültünk, bűntudatunk van, félünk vagy szé-

lyeket agresszióval szoktunk kezelni, és az lehet agresszív,

gyenkezünk, újabb terhet rakunk rájuk, hiszen ismét ki-

aki fölül van, aki erősebb. Annak szabad. Aki alul van, az

használjuk őket, hogy általuk fölmentést kapjunk. Rendez-

meg pórul jár. Ez az üzenet.

zük ezt el magunkban, a gyerekeket meg hagyjuk szabadon!

Nem érdemes az önvádban sem megrekednünk. A bűn-

Ráadásul kellő szabadság hiányában alig beszélhetünk meg-

bánattartás nem azt jelenti, hogy ameddig meg nem halunk,

bocsátásról, sokkal inkább megfelelésről van szó, tehát nem

magunkat kell szidnunk, bántalmaznunk, sanyargatnunk.

is azt kapjuk, amire vágyunk.

Amikor valaki elindul az önismeret útján, és elkezd töpren-

geni önmagára vonatkozóan, akkor rátalálhat magában egy

sérült gyerekre, aki igyekszik megvédeni magát, és nem be-

látni a gyöngeségeit, mert azt gondolja, akkor vége az éle-

220

221

Pál Ferenc

A gyermekkor sebeinek gyógyítása

tének, vége a világnak. Ezért tehát, ha nehezen indulunk el

kialakulásának föltételét. Tehát, ha egy gyereket megfosz-

önmagunk felé, és már kis dolgoktól is ránk tör a félelem,

tunk attól a lehetőségtől, hogy az érzéseit, érzelmeit átélje,

akkor ez nem annak a jele, hogy most kiderült, milyen rosz-

mert neki mindig illedelmes kisfiúnak, kislánynak kell len-

szak vagyunk. Nem ez derült ki, hanem az, hogy sérültek

nie, akkor akadályozzuk a saját meggyőződésének kialaku-

vagyunk, elfogadásra, gyógyulásra szorulunk.

lását. Ezért csak átvett, tanult hite lesz, ami pont akkor bi-

zonyul majd gyöngének, amikor a legnagyobb szüksége

Az érzéseinknek is szükségük van térre, időre, figyelemre.

lenne rá.

Egy érzésnek megvan a maga élete bennünk. Az útja, mód-

Aki az árnyékának a sötétjétől elhatárolja magát, nehezen

ja, helye, ideje, felfutása, lecsengése, eltűnése. Aki közel van

jut el a mély, személyes meggyőződéshez. Nagyon becsüle-

a hiteles érzéseihez, elég közel juthat önmagához. Az önis-

tes, kitartó igyekezetig el lehet érkezni, de azért is nagy árat

mereti munkában azt is felismerhetjük, hogy az érzelmeink

kell fizetnie neki is és a környezetének is.

mögött nemegyszer más érzések, érzelmek találhatók, ame-

lyek fontosabbak lehetnek, mint a felszínen lévők. Ráadásul

A gyerek egészséges fölnövekedéséhez érzelemteli, biz-

léteznek parazita érzelmek is, amelyek a helyzethez, ép ön-

tonságot adó, szükségletekre figyelő, elfogadó, kölcsönös-

magunkhoz kapcsolódó természetes érzelmek helyére lép-

séget bátorító légkörre van szükség, aminek a gyümölcse

nek. Például, valaki felé kifejezzük a szeretetünket, vála-

az engedelmesség. Sokan alig emlékeznek a gyerekkorukra,

szolva egy szükségletére, teljesítve egy kérését, mire ő

de ha eseményeket nem is tudnak fölidézni, a családban

elszomorodik vagy dühös lesz. Gyakran figyelhetünk meg a

uralkodó hangulatot mindannyian őrizzük magunkban. Az

megvetés mögött vágyakat, a harag mögött szükségleteket,

alaphangulat, amit az érzelmi emlékezetünkben őrzünk,

a düh mögött szorongást, az agresszió mögött félelmet és

elég pontosan fejezi ki azt a közeget, ahol felnőttünk. Egy

csalódottságot. Ilyenkor lehetőségünk van a felszín alatti ér-

elég jól működő család belső világában, ahol a gyerek gye-

zelmekre, lelkiállapotra figyelni és reagálni. Természetesen

rekszerepben van, a szülő pedig szülőszerepben, a gyerek

az is fontos, hogy megkülönböztessük egy érzés megélését

engedelmessége a szülő szeretetére adott válaszként jelenik

és kiélését. Átélni valamit és kiélni valamit nem ugyanaz!

meg, nem pedig a büntetéstől való félelemként vagy a ha-

talmasabbal szembeni kiszolgáltatottságként. A szülői sze-

A saját eredeti tapasztalásainkhoz az érzéseinken keresz-

retetre érkező szabad válaszként. Az engedelmességre tehát

tül visz az út, megteremtve a személyes meggyőződésünk

szükség van, de nem mindegy, hogy mi áll a hátterében.

222

223

Pál Ferenc

Hamis szülői vélekedések

Hamis szülői vélekedések

gyasztott. Mint a cserkésztábor lelki vezetője odahívattam a

srácokat, hogy beszéljük meg, miért nem bírták ki alkohol

Rengeteg hamisítvány van forgalomban, hamis igazságok,

nélkül. Ahogy beszélgettünk, egyszer csak elkezdtem ké-

álbölcsességek. Ezekből mondanék huszonötöt Alice Miller

nyelmetlenül érezni magam, mert minden szándékom elle-

alapján. Van belőle sokszor ennyi is, de fogalmazzunk meg

nére az, hogy ők törökülésben ültek én meg álltam, túlságo-

néhány jellegzetesei, aztán tegyétek hozzá a sajátjaitokat,

san is alá-fölé rendelt viszonyba helyezett minket. Tíz perc

amiket ti kaptatok vagy ti adtatok. Jöjjön egy bepillantás

után elegem lett ebből, és leültem közéjük. Erre az egyik ti-

ebbe a világba!

zenhat éves srác, a legvagányabb közülük, azóta sokgyere-

Először is egy régi keleti tanmese. A hamisság és az igaz-

kes apuka, megszólalt: „Erre vártam, hogy mikor ülsz már

ság elmennek együtt fürdeni egy szép tóhoz. A hamisság -

le!" Valóban ez a kérdés: hogy a szónak mindenféle értel-

merthogy ilyen a természete - gyorsan kiúszik, fölveszi az

mében le tudunk-e guggolni, hasalni egy gyerekhez? Tu-

igazság ruháját és távozik. Mire az igazság is kitempózik, azt

dunk-e ott lenni, ahol ő van? A gyereken ugyanis nem kell

látja, hogy a parton már csak a hamisság ruhái vannak. Az

uralkodni, erre nincs szükség. Azt kellene megmutatni, meg-

igazság eltöpreng, mit is tegyen. Végül úgy dönt, a hamisság

tanítani neki, hogyan képes önmagát uralni. Ehhez azonban

ruháját nem veszi föl, ezért aztán meztelenül marad. Jelleg-

nekem is tudnom kéne uralni magamat! Mikor egy gyerek

zetes hiedelmünk, hogy az igazság mindig örömet okoz, föl-

fölött uralkodni akarok, az általában annak a jele, hogy ma-

emel és békét hoz, miközben a hamisság felháborító. Mivel

gamat nem tartom a kezemben. Azért teszem, hogy ne hoz-

azonban a hamisság az igazság ruhájában jár, azt rezzenés-

zon ki a sodromból. Hogyan is csinálta Matula bácsi?

telen arccal elfogadjuk, továbbadjuk, sulykoljuk másokba -

Egy lelkész ismerősöm a 70-es évek elején azon vívódott,

és amikor az igazsággal találkozunk, azon háborodunk föl.

hogy politikai értelemben kiálljon-e a meggyőződéséért. Vé-

Kikérjük magunknak, dühösek leszünk rá, meztelensége in-

gül úgy döntött, hogy lesz, ami lesz, kiáll, vállalva ezzel akár

dulatokat vált ki belőlünk, és a legkevesebb, hogy rászólunk:

a súlyos szankciókat, a börtönt, a verést is. Elment a lelki aty-

öltözzön már föl! Ezért következzenek most az igazság gú-

jához, és közölte vele ezt a szándékát. Mire az öreg lelkész

nyájába bújt téveszméink:

azt mondta: „Én nem értek ezzel egyet. De ha ezt gondolod,

csináld így." Majd rövid hallgatás után hozzátette: „Ha va-

1. A felnőttnek az a dolga, hogy uralkodjon a gyereken.

lami bajod lesz, én legyek az első, akihez fordulsz!" Ez szép!

Cserkésztáborban voltunk, és három fiú szeszes italt fo-

Nem értek veled egyet, de ha bajod lesz, gyere hozzám! Azt

224

225

Pál Ferenc

Hamis szülői vélekedések

értem Matula bácsi módszere alatt, hogy nem hatalmat gya-

megijesztettél! De nem ő ijesztett meg, ő teljesen jámboran

korlok, hanem a helyzetnek megfelelően, érettségét figye-

ült ott. Ha megáll az ajtó mögött, és rám kiált, hogy hú, arra

lembe véve engedem dönteni a másikat, de közben azért ott

mondhatnám, hogy ne ijesztgess, de ő nem csinált semmit,

állok mellette, és ha szüksége van rám, segítek.

csak ült, és várta, hogy megjöjjek. Ennek a szóhasználatnak,

szemléletmódnak a gyökereit a gyermekkorból hozzuk, és

2. Mindig a felnőtt határozza meg, mi a jó és mi a rossz.

felnőttként ritkán reflektálunk rá, pedig a társkapcsolatunk-

A fekete pedagógia egyik jellegzetes kijelentése. Ezeket a fel-

ban is hasznát vehetnénk. Természetes, hogy gyermekko-

nőtt tudja, és a gyerek ahhoz sem szólhat hozzá, hogy adott

runkban összekötöttük a szüleink érzéseit és a magatartá-

esetben mi esne neki jól. Érdekes, hogy amikor a szülő eteti

sunk megítélését. Ha apa dühös vagy anya szomorú, akkor

a gyereket, azt mondja: finom! Honnan tudja? A gyerek evett

az, amit tettem, nem volt helyes. Tehát a szüleink érzésein

már belőle? Vagy mondta? Mondhatnánk, hogy: papi. Vagy:

keresztül kezdtük megtanulni, mi a jó vagy rossz. Felnőtt-

alma. De hogy finom...? Majd a gyerek eldönti, hogy fi-

ként azonban árnyaltabb látásmódra van szükségünk.

nom-e! Ijesztő, amikor a szülő dönti el, hogy a gyereknek mi

kell, hogy jólessen, mihez kell, hogy kedve legyen, hogy mit

4. A gyereknek kímélnie kell a szüleit. Maradj csendben,

tartson szórakoztatónak vagy mikor mit érezzen.

Ferike, apád fáradt és alszik! Hogy én ezt hányszor hallot-

tam! Az apák, ha keményen dolgoznak, akkor fáradtan fog-

3. A rossz gyerek gyakran feldühíti a szüleit. A szülők a sa-

nak hazajönni, ez tehát azt jelenti, hogy egy gyereknek a hét-

ját érzéseikért a gyereket teszik felelőssé, és efféléket mon-

végén kívül mindig kímélnie kell őt, és tiszteletben tartania,

danak: „Ne dühíts föl! Ne bosszants! Ne hozz ki a sodrom-

hogy az apukája fáradt, és kötelessége azt a saját szükségle-

ból!" Végül is kinek a haragjáról van szó? Minden

tei elé helyezni. Szombaton pedig apa alszik. Hiszen egész

érzésemért a másikat hibáztatni tulajdonképpen a felelősség

héten a gyerekért dolgozott! Vasárnap meg joga van egy kis

áthárítása. Valójában a szülő-gyerek kapcsolatból hozzuk ezt

szabadidőre.

a reflektálatlan fogalmazásmódot.

Nemrégiben a plébánián tettem-vettem. Közben az a va-

5. A gyerek spontán érzései, indulatai, vágyai a rosszasá-

laki, akit vártam, megérkezett, és miután rendszeresen szo-

gának a jelei. Azok a szülőkre veszélyt jelentenek - gondol-

kott hozzám jönni, beült a szobámba. Amikor kinyitottam

juk mi, sérült felnőttek. Amikor keresztelés közben a gyerek

az ajtót és váratlanul megpillantottam őt, felkiáltottam: de

sír, sok szülő azt mondja: ne légy rossz! Mert ha nem sír, ak-

226

227

Pál Ferenc

Hamis szülői vélekedések

kor jó gyerek. Katasztrofális kijelentések! Mit tegyen sírás

velünk egy gyereket, megtörjük az akaratát, és akkor majd

helyett? Oldjon meg matematikai feladványokat? Persze

szeretni fog bennünket. Meg a felnőtteket.

hogy sír! Ilyenkor a kedves apucik, anyucik az összes létező

Veletek is megtörtént, hogy amikor összebalhéztatok a

tárgyat megpróbálják belegyömöszölni a gyerek szájába,

tesótokkal, arra kényszerítettek a szüleitek, hogy kérjetek bo-

hogy ne sírjon, utána pedig meglepetten figyelik, hogy szin-

csánatot? Addig innen nem mentek el, amíg nem kértek bo-

te mindig van valami a szájában, cigi, étel, rágógumi, sörös-

csánatot! De őszintén! Szívből! Saját elhatározásból! A szü-

üveg és a többi. Hiszen az érzéseit úgy csitították el, hogy a

leink azt mondták nekünk: „Térdeljetek be a sarokba! Csak

szájába dugtak valamit! Persze hogy ugyanehhez a megol-

akkor állhattok föl, ha odamentek egymáshoz, és őszintén

dáshoz fordul felnőttkorában is, ha már olyan jól begyako-

bocsánatot kértek!" Mit tanulhatunk meg ebből? Képmuta-

roltattuk vele!

tást. Azt, hogy hazudni kell, és akkor csinálhatjuk, amit aka-

runk. Testvéremmel meg is beszéltünk, hogy ilyenkor egy

6. A gyerek akaratát korán meg kell törni. Kultúrkeresz-

kicsit térdelünk, aztán odamegyünk a másikhoz: bocs, tesó,

tény körök divatos téveszméje. Azt mondják: aki az akara-

megbocsátok, tesó - és mehetünk a dolgunkra. Vagyis, ha

tát nem áldozza föl, az nem lehet Krisztus követője. A kér-

egy hamis kibékülési rítust végigcsinálunk, akkor utána

dés inkább az, hogy a saját akaratomat, amit fejlesztek,

nyugodtan üthetjük-vághatjuk egymást tovább. Engem ez a

hogyan tudom összefüggésbe hozni Isten akaratával. Hogy a

módszer nem a bocsánatkérésre tanított meg, hanem arra,

két akarat tud-e együttműködni egymással. Vagyis a gye-

hogyan legyünk cinkosok a nagyokkal, a hatalommal szem-

reknek ne csak lemondania kelljen az akaratáról, hanem

ben - és csodálkoztam, hogy a szüleink nem látják, miről van

megtanulni az akaratával a szülővel való együttműködés

szó.

mellett dönteni. Nagy szülői erény, ha valaki képes kedvet

is csinálni ahhoz, amit helyesnek, követendőnek tart, hogy

8. Heves indulatokat, érzéseket tiltással ki lehet irtani, el

később a kötelességeinkhez mi magunk találhassuk meg a

lehet tüntetni. Jött hozzám egy 17-18 éves fiú, hogy beszél-

motivációt, és akkor is elvégezzük azokat, ha terhet, nehéz-

gessünk. „Rájöttem, hogy szívből utálom az egyik tanáro-

séget jelentenek.

mat - ez bűn?" Fogós kérdés. Válaszom: „Utálod - ez egy

érzelem. Nem esik az erkölcsi ítéletalkotás körébe, de két

7. A gyerek kötelességtudatából, engedelmeskedéséből

nagy kérdést hoz magával. Az egyik: mit kezdesz az utála-

szeretet fakad. Rettenetes tévképzet: kötelességtudóvá ne-

toddal? A másik: mit kezd veled az utálatod?" Ezekről ér-

228

229

Pál Ferenc

Hamis szülői vélekedések

demes volna gondolkodnunk. Amikor kitiltunk egy érzel-

11. A kikényszerített engedelmesség erőssé tesz. Az efféle

met magunkból, arról mondunk le, hogy nekifogjunk házia-

engedelmesség szerintem nem erőssé teszi az embert, ha-

sítani.

nem nyomorulttá. A szabadon megélt engedelmesség ezzel

szemben a személyiségünk értékes része. Nagyon is az em-

9. A gyerek őszinte megnyilatkozásai a tiszteletlenség je-

ber voltunkhoz tartozik, hogy képesek legyünk leborulni.

lei. Egy igazi klasszikus. Hároméves kislány azt mondja a

A természettel kapcsolatosan is jobb, ha némi belátásra ju-

testvérének: „Apa olyan, mint a karácsonyfa. Mindenhol

tunk, például tudomásul vesszük, hogy a folyó a magasabb

szőrös, csak a tetején nem." Tényleg kopaszodik a papája -

pontokról az alacsonyabbak felé folyik, és tiszteletben tartjuk

ez egy eredeti hasonlat, nincs benne tiszteletlenség!

ezt a törvényszerűséget. Az embert kicsit sem alázza meg az

Apuka a gyerekének: „Figyelj, Rozikám, most el fogunk

engedelmesség - kivéve az afféle engedelmesség, amikor

menni ide és ide..." Mire Rozi azt mondja: „Apa, nekem eh-

meghunyászkodást, megalkuvást várnak tőlünk. Az enge-

hez nincs kedvem!" „De miért nincs?" „Azt még nem gon-

delmesség igazodás az élet rendjéhez.

doltam ki!"

*

12. A dicséret elbizakodottá tesz és károsan hat a helyes

A gyerek megnyilatkozásai tehát egyszerűen őszinték, és

önértékelésre. Szlogenszerű, ahogy valaki azt mondja: nem

nem ellenünk vannak. Nemcsak tilthatunk, hanem a lehet-

akarlak szembe dicsérni... Miért is nem akarsz...? Csak nyu-

séges következményeket is föltárhatjuk.

godtan! Ne fogd vissza magad! Nagyon is a másik szemébe

10. A gyereket nem kell tisztelni, legfeljebb a teljesítmé-

kell mondani a jót! Mitől félünk? Hogy elbizakodott lesz?

nyéért - a szülőt viszont mindig. Egymás kölcsönös tiszte-

Nem is tudtam, hogy a jónak ilyen rettenetes hatása van.

letébe kétségkívül a gyerekek is beletartoznak. Miért olyan

természetes a mi világunkban, hogy a hatalmasabbat kell

13. Az alacsony önértékelés mások megbecsüléséhez ve-

tisztelni? Goethe azt írja egy helyen, hogy életutunkban négy

zet. Mindig keresd magadban a hibát! Ez a mondat, ebben a

tiszteletet sajátíthatunk el. Fölfelé, lefelé, mellettem és ma-

formában, embertelen. Ha azt mondjuk: fontos, hogy meg-

gam felé. Először kicsiként megtanuljuk tisztelni a nálunk

vizsgáld magad, és meglásd, mi az, amit nem tettél jól, az

nagyobbat, aztán növekedve a nálunk kisebbet, ifjúkorunk-

reális. De hogy mindig magadban keresd a hibát, emberte-

ban a velünk egyenrangút, végül saját magunkat.

len. Az alacsony önértékelés nem mások megbecsüléséhez

vezet, hanem függőséghez, tehetetlenséghez és realitásvesz-

230

231

Pál Ferenc

Hamis szülői vélekedések

téshez. Amennyiben egy senki vagyok, akkor mindig rád

élet természetes kihívásaival is alig képes megbirkózni. Hi-

szorulok, aki valaki vagy. Ha én nem tudok boldogulni, mert

szen amikor feltöltődhetett volna azzal, hogy értékes va-

kis béna vagyok, akkor kapaszkodnom kell beléd, te, nagyon

gyok, szerethető vagyok, meg fogom tudni csinálni, szép az

okos és rátermett.

élet, jók az emberek, és ha nem, azt is el lehet viselni, akkor

ő nem ezt kapta, hanem ütötték-vágták. így felnőttként nem

14. A gyöngédség a szülő részéről káros, mert elkényezte-

tud felnőtt módra élni, mert akarva-akaratlanul azt keresi,

ti a gyereket. A normális gyöngédségre is azt mondják so-

amit nem kapott meg, pedig szüksége lett volna rá. Közke-

kan, hogy majomszeretet! Minek kell nyalni-falni azt a gye-

letű tévedés, hogy valakit az életkorához képest érettebbnek

reket? Hát nem nyalja-falja, hanem adott neki két puszit!

szeretnek látni, hogy előnybe kerüljön felnőttkorában. Előbb

A gyöngédség hiánya nem edzetté, hanem sérültté tesz. Ami

kezdjen beszélni, számolni, írni-olvasni... A realitás inkább

edzettségnek tűnik, sajnos inkább érzéketlenség. Természe-

az, hogy aki gyerekként nem lehetett gyerek, annak felnőtt-

tesen az elkényeztetés nem azonos a gyöngédséggel. Az el-

ként nehezére fog esni a felnőttség.

kényeztetés is azt tükrözi, hogy a szülő nincs tisztában a gye-

reke szükségleteivel.

17. A gyerek a verésből ért. Hadd osszak meg veletek egy

kis Janikovszky Évát, engem teljesen elragadott. A mű címe:

15. A gyerek érzelmi szükségletei nem lényegesek. Nagyon

Pedagógia.

sok szülő azt gondolja a gyerekéről, hogy tulajdonképpen

neveletlen kis állat, akit ő kell hogy emberré formáljon. Most

„A LEMEZ EGYIK OLDALA:

faragok belőle embert! Ismerős mondat, ugye? Fiam, én csak

embert akartam belőled faragni! Miért, mi volt addig? Állat

Előadja az apa, indulatoktól átfűtött hangon, időnként a magasba volt, ember lett? Ökör volt és ember lett? Béka volt és ember

emelve, majd reményvesztetten ölébe ejtve fia ellenőrző könyvét.

lett? Azért ne akarjunk embert faragni a gyerekeinkből, mert

Fia látszólag az apai szózatra figyel, valójában a »Csak fiatalok-már azok.

nak című tánczenei műsort hallgatja.

16. A keménység jó előkészület az élet nehézségeire. Sajnos

Mikor nő már be a fejed lágya? Mondd, édes fiam, hát mikor

egyáltalán nem. A keménység a későbbi felnőttet éppen

nő már be a fejed lágya? Maholnap tizennégy éves leszel, és

hogy kiszolgáltatottá teszi, mert annyira sérült lesz, hogy az

úgy viselkedsz, mint egy óvodás! El vagyok keseredve, édes

232

233

Pál Ferenc

Hamis szülői vélekedések

fiam, mert egyszerűen nem értelek. Hát hogy képzeled te az

huszonötöt a fenekemre, és úgy lódított volna ki a fülemnél

életet? Azt hiszed, hogy az élet csak játékból áll? Hát egyál-

fogva az iskolából, hogy a lábam se éri a földet! Úgy ám! De

talán, hogy jut az neked eszedbe, hogy az iskolában, énekóra

nem is egy ilyen égbekiáltó gaztettért, hanem egy semmisé-

alatt, egy tussal feketére mázolt gesztenyét húzkodj a tanári

gért, egy pisszenésért is kilódított volna, mert mivelünk nem

asztal tetején egy szál damilon? Szeretném tudni, hogy jut

bántak úgy a tanárok, mint a hímes tojással, de nem ám!

ez neked egyáltalán eszedbe! Hát nem szégyelled magad,

Minket keményen fogtak, bölcs szigorral neveltek, de em-

hogy azt a kedves Jolán nénit, aki téged csak szépre és jóra

bert is faragtak belőlünk, úgy ám!

tanít, mű svábbogarakkal akarod halálra rémíteni?! Még ak-

kor is, ha az csak egy gesztenye, és nem te mondtad, hogy

A LEMEZ MÁSIK OLDALA:

svábbogár, hanem ő! Hát vedd tudomásul, édes fiam, én na-

gyon örülök annak, hogy Gedeon tanár úr személyében vég-

Előadja ugyanaz az apuka, amikor értesül arról, hogy Gedeon ta-re emberedre találtál. Megmondom neked, édes fiam, hogy

nár úr is beígért egy nyaklevest a fiának, amennyiben viselkedése ha én vagyok az ő helyében, akkor nem úszód meg egy osz-a félév folyamán még egyszer panaszra ad okot.

tályfőnöki intővel, de nem ám! Én móresre tanítottalak vol-

na, de úgy, hogy még nagypapakorodban is megemlegeted!

Miiit? Hát mit képzel a tisztelt tanár úr, hol élünk? Persze, az

Mert én, édes fiam, ha tudni akarod, hát úgy jártam ki az is-

a legegyszerűbb megoldás, hogy egy ilyen nagy melák be-

kolát, hogy pisszenni se mertem a tanáraim előtt. Te magas-

húzzon egyet egy gyönge gyereknek, aki ki van neki szol-

ságos úristen, hát hogyan is jutott volna nekem eszembe,

gáltatva, aki még védekezni se tud! Hát ezért járt a tisztelt ta-

hogy az énektanár orra előtt egy tussal feketére mázolt gesz-

nár úr egyetemre? Ezt tanítják ott? Hallatlan! És még a

tenyét húzzak el egy damilon?! Nem, fiacskám, ez nekem

damilt is elvette? Az egész spulnival?! Hát nem mondtad

álmomban sem jutott volna az eszembe, és nem azért, mert

neki, hogy az a damil az apádé?! Mit képzel ez az ember,

akkor még nem volt damil, vagy tus, vagy gesztenye, hanem

csak úgy zsebre vágja a más damilját? Megáll az eszem. El-

azért, mert az én szememben a tanár egy magasabb rendű

veszi a damilt, megfenyegeti a fiamat, és még ő irkál nekem

valaki volt, akire csak felnézni lehet, aki előtt a diák neve

az erkölcsről meg a magatartásról!

hallgass! Hogy is mertem volna én egy tussal feketére mázolt

Na, de hát ezt nem fogom annyiban hagyni, szép kis is-

gesztenyét damilon elhúzni a boldogult Lichtenberg tanár

kola, ahol egy ártatlan gyerekcsínyért, amin mosolyogni

úr orra előtt?! Kaptam volna tíz körmöst a nádpálcával, és

kéne, már veréssel fenyegetik a gyereket. Manapság! Azt hi-

234

235

Pál Ferenc

Hamis szülői vélekedések

szem, a tanár úr elnézte a naptárt! De bennem aztán embe-

gát tartja. Az embernek van gerince, ezért önmagáért ki tud

rére talál, mert én holnap bemegyek az iskolába, be én, egye-

állni, képes magát, az élet súlyát hordozni. Ez a magatartás.

nesen az igazgatóhoz, és megkérdem, hogy van-e tudomása

A viselkedés meg úgy érint, mint a ruha. Azt az ember vise-

arról, hogy egyes tanárok mit engednek meg maguknak, és

li a testén, de hogy mi van alatta, azt nem tudjuk. Ha az igaz-

azt is megkérdem, hogy vajon mit óhajt ez ellen a tisztelt

ság meztelen, számon kérjük rajta a ruhát, de nem törődünk

igazgató úr tenni? Mert én elégtételt követelek, és én igenis

azzal, hogy mit mond, mert először öltözzön föl.

azt követelem, hogy az ilyen Gedeon-félék a saját kárukon

A család jön haza a templomból, és azt mondja a nagy-

tanulják meg, hogy vége van már azoknak az időknek, ami-

mama a kétéves kisfiúnak: „Gáborka, hogy megizzadtál a

kor büntetlenül lehetett egy gyereket megütni.

misén!" Mire Gáborka azt válaszolja: „Igen, nagyi, a temp-

Te pedig ne vigyorogj, édes fiam, mert az én türelmem-

lomban viselkedtem." Valamit kétségkívül sikerült megér-

nek is van határa, és zárd el azt az átkozott rádiót, ha én be-

tenie.

szélek hozzád, de ha mindenáron akarsz egy pofont, meg is

kaphatod!"

20. Veréssel, büntetéssel megtanítható az igazság. Ameny-

Alice Miller azt mondja, hogy sokkal helyesebb volna jó

nyiben az igazságot szeretetlenül képviseljük, az már nem

dolgokért dicsérni és jutalmazni, mint rossz dolgokért bün-

igazság! Az igazságnak része az, hogy az a másik javára, a

tetni.

másikkal együtt érezve hangzik el és jelenik meg. Az igaz-

ságot nem lehet elszakítani a másik javától, vagy mondjuk

18. A megjátszott és kikényszerített beleegyezés jobb, mint

így nagyon egyszerűen: a szeretettől. A farizeus azt gondol-

az őszinte ellenkezés. Mert az ellenkezés az tiszteletlenség,

ja, az igazságot el lehet szakítani a szeretettől, és annak, aki-

neveletlenség, illetlenség. Amikor valaki nemet mond, azzal

nek igaza van, a másikat jogában áll kényszerítenie is. Vagy-

nemcsak elutasítást, tiltakozást, határtartást fejez ki, hanem

is, hogy az igazság följogosít a szeretetlenségre.

azt is, hogy valami mást szeretne. Valami vagy valaki fon-

Még egy Janikovszky Éva, a címe: Hazugság.

tosabb most számára. Vajon mi?

„A LEMEZ EGYIK OLDALA:

19. A viselkedés fontosabb, mint a belső valóság. Szeret-

nék helyes magatartással élni ebben a világban. A magatar-

Előadja az anyuka, mély erkölcsi felháborodástól remegő hangon, tást nagyon szép szónak tartom - vagyis, hogy az ember ma-abból az alkalomból, hogy kisfia iskolatáskájában egy cédulát ta-236

237

Hamis szülői vélekedések

Pál Ferenc

ami abban a szép dobozban maradt, amit apád jóhiszeműen

Iáit, amelyen ez állt: »Ha tucc gyere délután le a térre, ha nemen-neked ajándékozott, ki hisz egy hazug gyereknek?

gednek, mond azt hogy az isibe kelmenned és ha lehet hoz megin ci-

O, én szerencsétlen, hogy éppen az én fiam ilyen elvete-

git Kar esz.«

mült, hazug kölyök! No, de várj csak, majd hazajön apád.

Majd ő tisztességre tanít téged! Most ugye könyörögsz, most

Mit olvasok itt, Zsolti? Hogy nekem azt kellett megélnem!

fogadkozol, most egyszeriben drága anyuci lettem, csak ne

Hogy az én fiam, akiről azt hittem, hogy maga az őszinte-

mondjam meg édesapádnak, csakhogy erre hamarabb kel-

ség, a becsület, akiről azt hittem, hogy mindig egyenes úton

lett volna gondolnod, fiam.

jár, akiben vakon megbíztam... Hát ide jutottunk! Milyen

Nem, Zsolti, hiába is bőgsz, én apád előtt nem hallgatok

ember lesz belőled, Zsolt, ha már tízéves korodban becsa-

el semmit, mert igenis mindenkinek vállalnia kell a tetteiért

pod az édes szüléidét, ha már tízéves korodban rávisz a lé-

a felelősséget. Ezt neked is meg kell tanulnod. Mert aki egy-

lek ilyen gazságra, hogy hazudj a te édesanyádnak! Meny-

szer eljátssza a becsületét... Nem, fiam, nincs semmi anyu-

nyire igaz az a mondás, hogy aki hazudik, az lop is, és aki

cikám, én nem fogok apád előtt semmit sem elhallgatni.

lop, az meg, az meg... ki tudja még mire képes! Most nézz a

szemembe, és azonnal mondd meg, hogy ki ez az elvetemült

A LEMEZ MÁSIK OLDALA:

kölyök, ki ez a Karesz, és hova járkálsz te délután, amikor

én azt hiszem, hogy az iskolában vagy? Hát tudod-e, hogy

Előadja néhány nap múlva ugyanaz az anyuka, miután kikísérte én már soha többé nem fogok neked hinni, hogy ezzel az én

Elvira nénit, aki egy csomagban érkezett valódi külföldi pulóvert nyugalmamnak egyszer és mindenkorra vége! Nem érdekel,

adott el anyukának a gyerek füle hallatára.

hogy ki ez a Karesz, majd én ezt a Margit nénivel fogom tisz-

tázni, és ha ez a Karesz is odajár az iskolába, hát nem soká-

Ugye, szép pulcsit hozott az Elvira néni anyunak, Zsolti-

ig fog odajárni, ezt megjósolom neked! Most azért bőgsz,

kám? Tetszik? Te persze ehhez nem értesz még, de fogd csak

mert a drága barátodat félted? A rossz lelkiismerettől bez-

meg, hogy milyen puha, finom, angóra. Hát az angóra az

zeg nem fakadtál sírva, anyádat bezzeg nem sajnáltad, csak

egy nagyon finom fonal, amilyet itt nem kapni, még a dup-

a te drágalátos barátodat, aki téged hazugságra tanít, aki té-

lájáért se, egyáltalán nem. Ugye jól áll anyukának? Hogy

ged arra tanít, hogy meglopd édesapádat!

miért piszkos a nyaka? Te kis buta, hát tudod, hogy milyen

Hát honnan vittél te ennek a Karesznak cigarettát? Mond-

messziről jött ez a szép, puha, finom pulcsi? Az óceánon túl-

hatod te nekem most már fiam, hogy csak azt adtad neki,

239

238

Pál Ferenc

Hamis szülői vélekedések

ról, bizony. Hát nem csoda, hogy amíg ideért, egy kicsit be-

folyton, hogy miért nem veszek üzletben. Hiába mondom

piszkolódott. De hát ki lehet azt tisztítani, olyan lesz, mint az

neki, hogy ott nem kapni ilyet! Azt a pár forintot, amibe ke-

új, mindenki megcsodálja.

rül, igazán könnyen megspórolom. Azt hiszed, apád észre-

Hanem, Zsoltikám, ide figyelj, te már okos, nagyfiú vagy,

veszi, ha főzőkolbászt teszek a bablevesbe? Vagy ha marga-

kérhetek tőled valamit? Nem, most nem az üvegeket kell le-

rint használok vaj helyett? Neki csak az a fontos, hogy

vinned a Közértbe, te kis csacsi, hanem arra kérlek, hogy

telerakja a hasát.

apukának ne szólj erről a pulcsiról. Legyen ez kettőnk titka,

Hát hogy volna az hazugság, Zsoltikám, hogy a Juci né-

jó? Apukának azt se kell tudni, hogy Elvira néni itt járt, apu-

nitől kaptam? Hát nem mindegy az apukának, hogy kitől

ka nem szereti Elvira nénit, emlékszel, a múltkor is milyen

kaptam? Csak éppen nem akarom az Elvira nénivel felbosz-

csúnyán beszélt róla, amikor azt a szép, fényes lila nadrágot

szantani. Ejnye, de értetlen vagy! Hát miért tartozna az

hozta nekem. Azt, azt, amit azóta odaadtam a Nellikének!

apádra, hogy honnan van nekem ez az új szép pulcsim. Vé-

Hogy vén uzsorásnak nevezte, aki mindig átver engem?

gül is nem loptam!"

Hogy te mi mindenre emlékszel! Lehet, hogy valami ilyesmit

mondott, de hát persze nem gondolta komolyan. Nem, de-

21. A gyerek a szüleinek nagy bajt okozhat és okoz is a

hogy, Elvira néni nem ver át engem, és egyáltalán, hogy kép-

rosszaságával. Janikovszky Éva ezt jól leírta 1978-ban! Tönk-

zeled te, hogy anyukát át lehet verni? Ez az ötszáz forint,

reteszed anyádat! Sírba viszed apádat! Megőrjítesz engem!

amit a pulcsiért kér, egyáltalán nem sok, sőt nagyon is ke-

Teljesen kikészülök tőled! Négy-öt évesen már a mitikus, szó

vés. És nem is kell egyszerre kifizetni, mert Elvira néni adja

szerinti korszakban vagyunk. Pszichológusok sokat tudná-

részletre is, hát a részlet azt jelenti, hogy havonta fizetek va-

nak mesélni arról, mi történik, amikor a nagymama azt mon-

lamennyit, igen. Amit most kért, azzal még tartoztam neki

dogatja, hogy kis unokám, sírba viszel engem, és miután

egy cipőért, hát te mindenre odafigyelsz? Gyere ide, kisöreg,

meghal, a gyerek szótlan és sápadt lesz, amit a szülők pozi-

kapsz egy puszit.

tívan értékelnek, mint a jólneveltség jelét. Az életöröm, élet-

Szóval, Zsoltikám, nem kell apukának mindenről tudni,

igenlés, életkedv hiánya pedig csak évtizedek múlva válik

majd azt mondjuk, hogy Juci nénitől kaptam ezt a pulcsit,

világossá.

mert kihízta, ha ugyan egyáltalán észreveszi rajtam apuka.

Nem azért, mintha apuka sajnálná erre a szép pulcsira a

22. A test piszkos és undorító. Ez nagy téma. A szülőkben

pénzt, csak tudod, ő nem ért hozzá. Ő csak azt hajtogatja

milyen sok, a neveltetésük által hozott szégyen munkál!

240

241

Pál Ferenc

Hamis szülői vélekedések

Gyakran a legelemibb dolgokról sem mernek beszélni. Ho-

el. Még most is bennem van ez az élmény. Nagymamám ki-

gyan lehetséges például az, hogy a gyerek minden testré-

ment, hogy folytassa a főzést, amit nem értettem, hogy le-

széhez hozzáérhet, csak a nemi szervéhez nem? Milyen lo-

het, hiszen én itt épp haldoklom, ő pedig tovább vágja a virs-

gika ez?

lit? Addig soha nem jutott volna eszembe, hogy azt

A kisfiú éjszaka átmegy a szülei hálószobájába, a pizsa-

hallgassam, hogyan ver a szívem, de akkor... Előtte éppen

magatyáján óriási folt. A következőt mondja: „Anya, én nem

húsz percig távolugrottam, gondolhatjátok, mennyire kala-

pisiltem be, kifolyt belőlem!" Milyen igaza van! Milyen zse-

pált a szívem. Csoda, hogy élek.

niálisan érti a szavak jelentését! „Már megint bepisiltél!" Ez

Tehát a heves érzések károsak és veszélyesek. Ide tarto-

olyan, mintha valaki álmában, tudatos rossz szándékkal el-

zik mindenféle gúny is. „Ha tudnád, most hogy nézel ki! Pis-

döntené, hogy most bepisil, és nyomná, hadd jöjjön! A bepi-

tike, menj, és nézd meg magad a tükörben!" Vagy a kislá-

silés megtörténik az emberrel! A kisfiú ezt pontosan kifejezte:

nyoknak: „Hogy lehetsz ilyen nevetséges, ilyesmiért sírsz?",

nem én csináltam, az csinálta velem! A gyerekektől sokat le-

„Ha sokat bőgsz, csúnya leszel, és úgy maradsz."

het tanulni, miközben számtalan hamisságunkra fény derül.

Jön a gyerek, némi bűntudattal a hangjában: „Anya, ki-

24. A szülők ösztönmentes és bűntelen lények. Az ösztön-

esett az orromból a takony a rajzomra!" Milyen pontosan fo-

mentesség és a bűntelenség önmagában is érdekes társítás.

galmaz! A szülő azt mondja: ne taknyozd össze a rajzot! De

Az életerő, életkedv, élni akarás, életszeretet honnan szár-

a gyerek nem összetaknyozza - az ő orrából az kiesett, a gra-

mazik? A kötelességtudatból? A segítő egyik leghatéko-

vitációnak hála.

nyabb gyógyulást, fejlődést segítő tulajdonsága az, hogy sze-

ret élni.

23. A heves érzések károsak és veszélyesek. Olykor nagy-

mamám vigyázott ránk. Akkor már atletizáltam, és volt ott-

25. A szülőknek mindig igazuk van. A szülő jobban tudja,

hon egy nagyon ruganyos kanapénk. Nekifutottam, és a ka-

mi kell a gyereknek, mint a gyerek. Ez konkrét helyzetekben

napé támlájáról a három méterrel odébb lévő ágyszivacsra

sokszor nincs így. Már miért is tudná jobban az anyukám

távolugrottam. Zokniban. Rettentően élveztem. Ahogy

vagy az apukám, hogy én mit érzek, hogy milyen szükség-

azonban ott ugráltam, nagymamám két virslifölvágás között

letem van, vagy mi volna a legnagyobb segítség? (Termé-

rám nézett, és megszólalt: „Ferikém, ha sokat csinálod ezt,

szetesen messzebb lát, és olyasmit is képes számításba ven-

kiugrik a szíved!" Betojtam! Valójában páni félelem fogott

ni, amire én nem gondolok.)

242

243

Pál Ferenc

Hamis szülői vélekedések

Zerka Moreno, a nagyszerű pszichodramatikus mondta: a

keket. Ezért is provokálhatják szüleiket, hogy azok valódi

csoportokban régen megtanultam azt, hogy először gyakran

arcukat megismerjék, és biztonságra találhassanak. A fölme-

azt kell adni, amit az illető kér - és csak azután azt, amire

rülő nehéz helyzetek igazolni látszanak a fenyítés és büntetés

valóban szüksége van. Micsoda felismerés! A felnőtt kap-

logikáját és szükségességét. A szülők úgy vélhetik, szigo-

csolatainkban is hiába sejtem esetleg, hogy neked mire len-

rúbb bánásmódra van szükség, majd a téveszmék megerő-

ne szükséged, ha te valami egészen mást kérsz, akkor elő-

södésével még távolabb kerülnek a gyerekeiktől. A gyerekek

ször azzal tudok segíteni, hogy azt adom, amit kérsz - és

meg nem értettnek, elutasítottnak, tanácstalannak érezhetik

utána adom azt, amiről már tudom, hogy neked szükséged

magukat, miközben a valódi sérülésüket senki sem tekinti

van rá, de te talán még nem. Ezt az első lépést gyakran pár-

annak, nem veszi komolyan. Ezért egyedül maradnak, és

kapcsolatban sem spórolhatjuk meg.

nem lelnek otthonra. A kapcsolat és együttérzés utáni mély

Ezek a téveszmék azért tarthatnak fogságban minket,

vágy agresszió formájában törhet felszínre, amelyre újabb

mert a saját szükségleteinkkel, sebeinkkel, árnyékunkkal

elutasítás a válasz. Közben természetes módon igénylik a

nem vagyunk eléggé tisztában. Ezért a nevelésünk külön-

szüleik szeretetét, és nem akarják őket elveszíteni. Ezért

böző, gyakran tudattalan felnőtt szükségleteket árul el. Ezek

igyekeznek eltüntetni magukból mindazt, amivel kapcsolat-

a betöltetlen, reflektálatlan szükségletek gátolhatják a gye-

ban a szüleik tehetetlennek bizonyultak. Elutasíthatják bi-

rekek fejlődését, főleg akkor, ha helyesnek tartott téveszmék

zonyos késztetéseiket, érzelmeiket, vágyaikat, szükségletei-

formájában jutnak fölszínre. Miközben arról is meg vagyunk

ket, tulajdonságaikat, a testüket vagy önmagukat is. Később

győződve, hogy a gyerekeink érdekét tartjuk szem előtt.

szülőként a magukból kivetett tartalmakat a gyerekeikkel

Csakhogy a saját hiteles, valódi érzelmeinket, szabadságun-

kapcsolatban is igyekeznek leküzdeni és uralni, félve azok

kat és alkalmasságunkat nélkülözve fontos készségeknek,

visszatérésétől. A szorongás és az önbecsülés hiánya pedig

érzékenységnek, hatékony cselekvőkészségnek a hiányában

állandósul, és a következő nemzedéknél megismétlődik.

elsősorban nevelési elvekre fogunk támaszkodni. Márpedig

a gyerekeinknek elsősorban nem nevelési elvekre, hanem a

szüleikre van szükségük. Ezért a gyerekek számára nem a

szülői szabadság jelöli ki a határokat, amikre szükségük van,

hanem a nevelési megfontolások. A szülők belső bizonyta-

lansága a szabályok ellenére is elbizonytalaníthatja a gyere-

244

245

A személyiségfejlődés titka:

kinőni magunkat

A tizenegy fejű sárkány

Bodrog Miklós úgy fogalmazott, hogy saját magunk árnyéká-

ban élünk. Nem kis emberi teljesítmény abból kilépni, és ön-

magunk addig takarásban lévő részeivel találkozni! Óriási

elismerésem mindazoknak, akik ennek nekiláttak!

Ha elindulunk a gyógyulás útján, és tudatosan vállalko-

zunk a személyiségfejlődésre, akkor magától értetődően ta-

lálkozunk a tizenegy fejű sárkánnyal. Először naivan gon-

dolhatjuk, hogy egy-két fejet le kéne nyisszantani, esetleg a

sárkányt megölni, de ha már van valamennyi élettapaszta-

latunk, egy kis bölcsesség bennünk, rájövünk, hogy ezeket a

fejeket nem kell levágni. Már csak azért sem, mert visszanő-

nek. Mégis vannak, akik egy életen keresztül ezeket a fejeket

igyekeznek lekaszabolni, eltüntetni, amelyek azonban akár

valahol máshol, de folyton visszanőnek. Ráadásul a sárkányt

nem lehet megölni, akkor pusztul el, amikor mi meghalunk.

Mindenkinek megvan a maga sárkánya, akit sem megölni,

247

Pál Ferenc

A tizenegy fejű sárkány

sem elkerülni, de még megszelídíteni sem lehet. Akkor mit

a múlt évi biztonságérzetet, az elmúlt évtizedbeli boldogsá-

tehetünk? Megtanulhatunk vele élni. Ezért nagy előrelépés

got és a gyerekkori gondoskodást ma már nem kaphatom

elkezdeni szót érteni a tizenegy fejű sárkányunkkal!

meg. Lehetek mohó, igyekezhetek rávenni a környezetemet,

A tizenegy fejnek különböző nevei vannak: seb, hiány,

hogy a hiányaimat töltsék be - mindez előrelátható kudarc-

szükséglet, sérelem, vágy, tökéletlenség, veszteség, hiba,

cal fenyeget. Másfelől megnyithatom magam ennek a nap-

probléma, szenvedés, ellentétek. Amennyiben életünk a spi-

nak a simogatása, elismerése, együttérzése, egyensúlya, örö-

rituális dimenzióban is kezd elmélyülni és kibontakozni,

me és ajándékai felé, miközben hordozom a hiányaimat, és

megváltozik a sárkányhoz és a fejekhez fűződő kapcsola-

a belőlük fakadó hiányérzetemet nem igyekszem minden-

tunk, és élményszerű tapasztalatból származó fölismeré-

áron tompítani. A fájdalomcsillapítás nem gyógyít, ellenben,

seink lesznek.

ha fölfedezzük és megelégszünk azzal, amit a mai nap ad,

főleg ha teszünk is érte, hogy kaphassunk, az megelégedet-

1. A sebek. Vannak olyan sebeink, amelyek talán soha nem

té tehet a hiányaink ellenére.

gyógyulnak meg teljesen. Olyanok, amelyek ha be is heged-

nek, nyomukat egész életünkben magunkon viseljük. A se-

3. A szükségletek. Az egyik legnagyobb csalódásunk és ér-

beinknek azonban sokat köszönhetünk, mert általuk érzé-

tetlenségünk abból fakad, hogy alapvető, jogos, érthető, reá-

kennyé, együttérzővé válhatunk. A sebeink életerőket és élni

lis szükségleteinkre nem mindig kapunk megfelelő választ

akarást mozgósítottak bennünk. Ennek következtében új

az élettől, a kapcsolatainkból, de még a szeretteinktől sem.

készségeket, képességeket fejleszthettünk ki magunkban.

Jogos, természetes és érthető igényeim vannak, mégis betöl-

A sebeink tehát értékeket, sőt kincseket rejtenek. Nem vé-

tetlenek maradnak. Megtehetem, hogy önmagamat igazol-

letlenül alakult ki a sebzett gyógyító alakja, mert a sebeit el-

va elvárásokat fogalmazok meg, de ezzel csak elodázom azt

fogadó és azokkal törődő emberből lesz a leghatékonyabb

a pillanatot, amikor beláthatom, hogy senkit sem szeretnek

segítő. Érdemes tehát föltennünk magunknak a kérdést: mit

úgy, ahogy neki arra szüksége lenne. Ez jelentheti a fordu-

köszönhetek a sebeimnek?

lópontot, amelyben megélhetővé és kimondhatóvá válik: ér-

tékesebb vagy számomra, mint a szükségleteim. A társkap-

2. A hiányok. Lesznek olyan hiányaink, amelyek végigkísé-

csolatok elkerülhetetlen válsághelyzete ez, amelyben

rik az életünket anélkül, hogy betölthetnénk azokat. A teg-

szembesülök azzal a kérdéssel, hogy téged szeretlek, vagy

napi ölelést, a múltbéli dicséretet, a múlt havi gyöngédséget,

valakit, aki a szükségleteimet betölti?

248

2 49

Pál Ferenc

A tizenegy fejű sárkány

4. A sérelmek. Mindegyikünket érnek igazságtalanságok,

méltánytalanságok, sérelmek, amelyekért senki nem kér bo-

5. A vágyak. A vágyaink végtelenek. Rengeteg vágyunk

csánatot, nem fejezi ki a sajnálkozását, nem rehabilitálnak

sosem elégül ki. Az élet senkinek sem ad meg mindent. A fel-

minket, sőt még csak el sem ismerik azokat. Az igazságta-

színes, főleg a rendezetlen vágyaink sóvárgóvá és kielégü-

lanságra sokféle, magunkat és másokat pusztító, romboló

letlenné tesznek minket. A vágyainktól nem szabadulha-

választ adhatunk. Vannak jogos sérelmeink, amelyek az

tunk, de megtanulhatunk szabadon vágyakozni. Szabadon

igazság, igazságosság rendjének megsértéséből fakadnak.

vágyakozni az tud, aki eljutott a legmélyebb vágyaihoz,

Nemegyszer éppen a rettenetes tapasztalataink vezethetnek

amelyeknek a megélése nem sóvárgóvá, hanem értékessé

el az emberi méltóságunk fölismerésére és megbecsülésére.

tesz minket. A legmélyebb vágyaink, ha teret kapnak, erőt

Arra a méltóságra, ami az ember voltunkhoz tartozik és ab-

adnak, akár a halálunkon túlmutató életcéljainkhoz is. Ész-

ból következik, ezért más ember sem nem adhatja, sem nem

revétlenül elrendezik a felszínesebb vágyainkat és a hozzá-

veheti el. Lehet fölismerni és kimondani vagy nem meglát-

juk fűződő viszonyunkat. Ennek következtében kevesebb

ni, de elvenni lehetetlen. Nem abból következik vagy azáltal

dolog után vágyakozunk, a kielégületlen vágyainkkal képe-

sek vagyunk megbékélni és megelégedetten élni.

van, hogy valamiféle alkotmány, alapszerződés, alaptörvény

vagy nyilatkozat megfogalmazza, hanem magából az em-

berből, aki fölismerheti és megbecsülheti. Tehát nem adha-

6. A tökéletlenség. Nem leszünk tökéletesek, miközben ezt

tó és nem vehető el. A keresztény gondolatvilágban ezt úgy

nehéz elfogadni, mert a saját hiányosságainkkal, gyöngesé-

fejezik ki, hogy Isten saját képmására teremtett minket, és a

geinkkel, esendőségünkkel nekünk kell együtt élni nap mint

vele való kapcsolatunk elszakíthatatlan. Mindenesetre, ha

nap. Mi magunk és az életünk soha nem lesz egész, de lehet

fölfedezzük az emberi méltóságunk természetét, akkor a

teljes. Jézus élete derékba tört, Buddha a látszólag mindent

megbocsátásra is képessé válhatunk, ami az igazságosság vi-

megadó jómódból indult útnak. Kevesebbel is lehet az éle-

lágának a felülmúlását is jelenti. Konkrét élethelyzetekben

tünk teljesebb, és a végén méltán mondhatjuk, hogy betelje-

tudatosulhat bennem, hogy fontosabb vagy, mint hogy iga-

sedett. Az egészség sem a betegség hiánya. Ráadásul bete-

zam legyen. Fontosabb vagy, mint hogy csak igazam legyen.

gen is élhetünk teljesebb életet, mint egészségesen.

Lehetek igaz is. Márpedig igazzá nem tud tenni sem a felém

irányuló bocsánatkérés, sem a jóvátétel, sem valamiféle kár-

7. A hibák. A tökéletlenségünkből is természetes módon kö-

pótlás, sem a rehabilitáció. Igazzá magamat formálhatom.

vetkeznek a kudarcaink, a vereségeink, a bűneink, a hibá-

ink. Ráadásul lehetséges, hogy mindent megtettünk, amire

250

251

Pál Ferenc

A tizenegy fejű sárkány

képesek voltunk, mégis kudarcot szenvedtünk vagy veszí-

mellett is. Megtanulhatunk megoldatlan és/vagy megold-

tettünk. A vereségek, hibák, bűnök elkerülésére tehát a tő-

hatatlan problémákkal is együtt élni. Ha ezt nem tesszük,

lünk telhető minden is kevésnek bizonyulhat. Ez az életta-

akkor a férjek, feleségek, szülők, gyerekek, testvérek, barátok

pasztalat az egyik legfontosabb belátáshoz segíthet minket.

mehetnek, és a problémák maradnak. A problémáinkat ki-

Közünk van egymáshoz, szükségünk van egymásra. Nem

nőhetjük, felülmúlhatjuk.

rendelkezünk mindennel, ami az életünkhöz szükséges. Te-

hát miközben szabad hibáznunk, elrontanunk valamit és té-

10. A szenvedés. A szenvedés nemcsak értelmes vagy értel-

vednünk, egymásra is rászorulunk, mert szükségünk van se-

metlen lehet, hanem előbb-utóbb az élet ránk kérdez, hogy

gítségre, megbocsátásra, irgalomra, valakire, valakikre, akik

képesek vagyunk-e a szenvedésben is meglátni az életünk

olyasmit adhatnak nekünk, amit nem tudunk megfizetni, de

abban rejlő értelmét. Ha igen, továbbjutunk, és fölismerjük,

kiérdemelni, megszolgálni és megszerezni, birtokolni sem.

hogy az élet értelme néha kivételes, de nehéz helyzetekben

éppen és kizárólag a szenvedésben megtalált értelem révén

8. A veszteségek. A veszteségek elkerülhetetlenek. Miköz-

tárul föl. A szenvedésben és a szenvedés által föltáruló ér-

ben ezzel egyetérthetünk, rengeteg energiát, figyelmet, fö-

telmes élet csak azon keresztül érhető el, mással nem fel-

lösleges erőfeszítést teszünk a veszteségek elodázására, el-

váltható vagy pótolható. Ezért dönthetünk amellett, hogy

kerülésére. A veszteségek kérlelhetetlensége megtaníthat

inkább szeretnénk úgy élni, ahogy érdemes, mint szenvedé-

arra, hogy vannak szükséges és szükségtelen veszteségeink.

seket elkerülve, és olyanná válva, amilyenné nem érdemes

Aki a szükséges, fejlődést hozó veszteségeket meg akarja

lennünk.

spórolni, számtalan szükségtelen, felesleges szenvedést, fáj-

dalmaz okoz magának és másoknak. A veszteséghez fűződő

11. Az ellentétek. Sokat beszéltünk már az ellentmondások-

megfelelő viszonyunk az élet növekedésének és fenntartá-

ról, dilemmákról, ellentétekről és az azokból fakadó feszült-

sának egyik kulcsa.

ségekről. Nem mindegy azonban, hogy a szorongásoldás,

feszültségcsökkenés milyen módon, formában történik.

9. A problémák. Aki problémaközpontúan él, feneketlen ve-

A személyiségfejlődés és a spiritualitás kibontakozásának

rembe ugrott. Éppen a nehézségeink, megoldandó feladata-

egyik fontos tényezője, hogy tudatosan is elkezdünk hor-

ink, életünk és önmagunk láttán dönthetünk a megoldás-

dozni, elfogadni, sőt fenntartani feszültségeket, dilemmákat,

központúság vagy a személy- és kapcsolat-központúság

akár a velük járó szorongással együtt. Nem akarjuk már

2 52

253

Pál Ferenc

A teljesség négy dimenziója

megkönnyíteni a helyzetünket, az életünket azzal, hogy sar-

A teljesség négy dimenziója

kítunk, kizárunk, kirekesztünk, tagadunk valakit, valamit,

hanem az egyoldalúság helyett viseljük az ellentéteket és

Milyen lehetőségeink vannak, amennyiben szeretnénk gyó-

azok terhét. Akik az ellentmondásokat, feszültségeket elfo-

gyulni, fejlődni a hiánymotivált, sebzettségvezérelt életből?

gadták, túl is láthatnak és juthatnak rajtuk. Az egyensúly-

Mibe kapaszkodhatunk, ha növekedésmotivált és teljesség-

hoz, egységhez, harmóniához az ellentéteken keresztül, és

vezérelt életre vágyunk?

nem azokat elutasítva juthatunk.

Hogyan tudnánk magunkat a teljesség felől meglátni, kéz-

Az életünkben egy ideig tehát azt gondoljuk, hogy a prob-

be venni, növekedni és gyógyulni? Hadd osszak meg vele-

lémáinkra megoldást kellene találnunk. A spiritualitás növe-

tek egy modellt. A teljességnek négy dimenziója van. Az első

kedésével fölfedezzük, hogy a probléma a megoldás része.

a személyiségem minden rétege, a második a kapcsolataim

A veszteség a növekedés része. Az ellentétek az egység részei.

összessége, a harmadik a teljes életút és a negyedik az egye-

A tökéletlenségeink a tökéletes felé irányítanak. A sebeink

temes realitások.

mások gyógyításának, gyógyulásának eszközeivé lesznek.

1. A személyiség minden rétege. Ha szeretnék a csökkent-

értékűségem hiedelméből kigyógyulni, és önbecsüléssel tel-

jes életutat élni, akkor érdemes elkezdenem találkozni a sze-

mélyiségem minden rétegével. A sebzettségünkkel együtt

ugyanis azt is felismerhetjük, hogy a személyiségünk egyol-

dalúan fejlődött. Bizonyos funkciókra nagy hangsúlyt fek-

tettünk, például az akaraterőre, miközben az érzéseket, az

érzelmeket elhanyagoltuk. Teljesen eluralkodhat rajtunk a

személyiségünknek egy része vagy funkciója, és a másikban

maradhatunk fejletlenek, ügyefogyottak. C. G. Jung szerint

négy pszichológiai alapfunkcióval rendelkezünk: a gondol-

kodással, az érzéssel, az észleléssel és az intuícióval. Nem

létezik olyan ember, akinél mind a négy egyformán fejlett,

kifinomult volna. A gyöngébb funkcióink tehát fölfedezésre,

254

2 5 5

Pál Ferenc

A teljesség négy dimenziója

fejlesztésre várnak. A tudattalanról már nem is beszélek,

lélődni anélkül, hogy birtokolni akarnánk, vagy gyönyör-

vagyis hogy a személyiségünk elenyésző részére látunk rá,

ködni anélkül, hogy gyönyör után sóvárognánk. Háborgó

a nagyobb rész takarásban van. Láttátok az olimpiát? Min-

lelkiismerettel vagy lelkiismeretlenül aligha élhetünk önfe-

den magyar győzelem után sírtam. De miért? Nem tudom.

ledt és kiegyensúlyozott életet. A jóllétkutatások azt bizo-

Felhívtam egy pap barátomat, aki erre azt mondta: Te, én is

nyítják, hogy nem egyszerűen csak kapcsolatra van szük-

sírok. Miért könnyezünk ezen? Fogalmam sincs, de nem cse-

ségünk, hanem kölcsönösségre alapuló kapcsolatokra,

rélnék azzal, akinek száraz a szeme.

amelyekben mi is adunk, ránk is lehet számítani, mert meg-

A személyiségünknek tehát számtalan dimenziója van,

bízhatók vagyunk, és készek a saját szükségleteinket késlel-

olyan sok rétege, funkciója, oly sok minden lakik benne,

tetni tudó, önzetlen magatartásformákra.

hogy a fejlődésünk, a gyógyulásunk, a növekedésünk egyik

C. G. Junghoz egy alkalommal egy fiatalember érkezett,

iránya, hogy rájuk csodálkozunk, fölismerve a létezésüket,

hóna alatt sok száz oldalas analízisének a leírásával - és csa-

és megtanuljuk tisztelni a bennünk lakó erőket, lehetősége-

lódottságával, hogy az analízis ellenére is egyre rosszabbul

ket. Elkezdhetünk a személyiségünk egészével számolni. Ál-

van. Jung beszélgetett vele, majd amikor kiderült, hogy évek

talában már azért is egyoldalúságban vagyunk, mert a

óta egy idősebb hölgy nyakán élősködik, kihasználva, be-

személyiségünknek számtalan területére rá sem látunk,

csapva, hazudozva neki, újabb és újabb összegeket kicsalva

mintha ezek nem is lennének. Akkor érthető, hogy kiszol-

tőle, a következőkkel fordult a fiatalemberhez: „Nézze, amíg

gáltatottak vagyunk. A személyiségünk egészéhez hozzá-

ön úgy él, mint egy disznó, ne is várja, hogy meggyógyuljon."