vagy a realitással találkozunk, az vagy felszabadít, vagy
zanak minket, de meg akartam mutatni, hogy mit értek seb-
szenvedést okoz. Természetes, ha ilyenkor legyöngülünk,
zettségvezérelt élet alatt. Hogy valamikor történt velünk va-
mert találkozunk az árnyékunkkal, és az árnyék mögött a
lami, amire egyáltalán nem látunk rá, éljük az életünket, azt
sebekkel.
gondoljuk, hogy valamilyen irányba tartunk, ám egyszer
Költői kérdés: létezhet-e önazonosság nélküli önbecsülés?
csak egészen máshol találjuk magunkat, és nem értjük, ho-
A sebzettségeinkhez hozzátartozik az is, hogy ráébredünk
gyan történhetett ez velünk. A sebzettségvezérelt és hiány-
az önazonosságunk töredezettségére. Hogyan lehetne biz-
motivált életre először is ráláthatunk, aztán kinőhetjük.
tos önazonosságom, ha apámat utálom, anyámmal nem be-
Sebzettségből gyógyulni és a már megtett életutunkkal
szélek, a gyerekeim után meg nem fizetem a tartásdíjat? Ho-
szembenézni, azt elrendezni kimagasló emberi teljesítmény.
gyan lesz ez a helyzet az önbecsülésemnek a háttere? Tehát
Ezért ne tévesszük össze az önbecsülést az énbecsüléssel.
dolgoznunk kéne azon is, hogy egyre jobban megszilárdul-
Nagyon sokan önbecsülést mondanak, de énbecsülést érte-
jon az önazonosságunk, mert ez teremti meg a hátterét an-
nek alatta. Ha valakinek sebzett az énje, és például egy pszi-
nak, hogy az önbecsülésünk valódi és reális legyen.
chológiai tárgyú könyv sugallatára gyakorolni kezd, a tü-
körbe nézve azt mondja magának, hogy én vagyok a király,
mindenre képes vagyok, az körülbelül annyit tesz, hogy egy
sebzett ént elkezdett felfújni. Az önbecsülés nem az aktuális
énünk fölnagyítása. Az énbecsülés nem önbecsülés. Igazán
hasznos, ha reálisabbá, árnyaltabbá tesszük az énképünket,
és ezzel párhuzamosan megéljük azt, hogy így is elfogadha-
tóak vagyunk. Megtanuljuk tisztelni és megbecsülni a seb-
164
165
Pál Ferenc
Lehetséges válaszok az élet nehézségeire
Lehetséges válaszok az élet nehézségeire
lanságomban. Mindez akkora teher számomra, amit nem bí-
rok tovább elviselni. Biztosan érzem: képtelen vagyok arra,
Felnőttként milyen válaszokat adhatunk a bennünket ért
hogy a gyermekemnek jó anyja legyek, hiszen azt sem tu-
igazságtalanságokra és az ezek által átélt szenvedésre? Mi-
dom, mit kezdjek vele." Amiről mi azt gondoltuk, hogy az
lyen lehetőségeink vannak, hogy tovább éljünk a bennünket
élete kiteljesedése és igazolása, azt ő elviselhetetlennek érez-
ért sérelmek, fájdalmak, veszteségek ellenére?
te a gyógyulatlan sebei miatt.
Apukám pilóta volt, anyukám stewardess. Körülbelül öt-
1. Öngyilkosságot elkövetni. Egy ismerősöm napközis ta-
évenként lezuhant a légitársaságnál egy repülőgép, és jól
nárnőként dolgozott. Nagyon rendes nő volt, mindenki a
emlékszem, hogy ezek a katasztrófák hogyan gyűrűztek be
csodájára járt, hogy egy állami nevelőintézetben felnőtt va-
a családunk életébe. Arra, ahogy sírtak a szüleim, mert ilyen-
laki, akit sem az anyja, sem az apja nem akart, ilyen ügyesen
kor mindig meghalt 6-8 barátjuk, pilóták, stewardessek.
bánik a gyerekekkel. O volt az, akit általában példának hoz-
Megszólal a telefon, kiderül, hogy lezuhant egy gép, a szü-
tak fel arra, hogy látjátok, mire képes az ember! Hatalmas
leim mindketten sírni kezdenek, aztán persze én is beme-
sérelmek, fájdalmak, elutasítások után is lehet élni és má-
gyek a nagyszobába, én is bőgök, bár nem tudom miért, és
soknak segíteni! Ennek a hölgynek az életében az hozott
közben együtt a család. Az egyik férfi, aki meghalt, koráb-
óriási fordulatot, hogy beleszeretett egy fiúba, összeháza-
ban többször volt nálunk vendégségben a feleségével. Ak-
sodtak, és megszületett az első gyerekük. A külső szemlélő
kor már tizenéves voltam, tehát jól emlékszem arra, hogy
számára az élete a lehető legjobb irányba állt: volt munkája,
az asszony nem tudta megemészteni, hogy mindez meg-
otthona, lett saját családja is. Mindez igazi sikertörténet le-
történhetett. Gyönyörű házasságban éltek, szerették egy-
hetett volna - ha éppen ebben az időszakban nem ugrik ki
mást, számára elfogadhatatlan volt, hogy az ő férjével ez
egy ház sokadik emeletéről. A búcsúlevelében arról írt,
történjen. Átélte azt, hogy ami vele történt, annak nem sza-
hogy: „Mióta megszületett a gyermekem, már biztosan tu-
badott volna megtörténnie, és belül föltehetően nem tuda-
dom, hogy képtelen vagyok őt fölnevelni. Amíg csak segíte-
tosan úgy döntött, hogy az életének vége van. Apukám és
nem kellett másoknak, azt gondoltam, ez azért még megy-
anyukám is próbált a lelkére beszélni, újból és újból meg-
Amikor megházasodtam, már kezdtem kételkedni abban,
hívták hozzánk - máig előttem van az alakja, ahogy hónap-
hogy egyáltalán képes leszek-e normálisan élni, de most,
ról hónapra egyre soványabbá válik. A lelkiismerete meg-
hogy gyerekem született, már biztos vagyok az alkalmat-
akadályozta abban, hogy önkezével vessen véget az
166
167
Pál Ferenc
Lehetséges válaszok az élet nehézségeire
életének, de abban nem, hogy fél év alatt elsorvassza magát,
elhiszi, hogy a férje a vízesésen fekszik, és akkor az életét to-
és a férje után haljon.
vább tudja folytatni. De ha a férje nem a vízesésen fekszik,
Amikor valaki egy igazságtalanság nyomán úgy dönt,
hanem tényleg egy nőn, akkor az életéről alkotott elképze-
hogy így nem akar élni, és a szó szoros vagy átvitt értelmé-
lése darabjaira tört. Tehát, ha elfogadja, amit lát és hall, ak-
ben önmagát elpusztítja, akkor egy nagyon jogos harag dúl
kor vége az életének, ha viszont hisz a férjének, akkor tovább
benne, amit azonban képtelen az élete szolgálatába állítani.
élhet... Azonban ettől a pillanattól kezdve nem hihet sem a
A harag azért van, hogy az embert megerősítse, és az aka-
szemének, sem a fülének. Többé nem hihet magának, és az
dályokon keresztülvigye, amikor azonban nem tud építő for-
maga az őrület. Mindenképpen vége van. Ugye érthető,
mában megjelenni, akkor agressziót öltve önmagunk ellen
hogy az őrület miért lehet bizonyos helyzetekben nagyon is
fordulhat, amivel közvetett módon az igazságtalanságot to-
logikus válasz?
vábbvisszük. Történik valami, amit nem érdemeltem meg,
Egy másik történet Feldmár Andrástól. Hónapokon ke-
ezért olyat teszek, ami a legigazságtalanabb cselekedet, amit
resztül járt hozzá egy ötvenöt éves nő, de Feldmár András-
csak önmagammal szemben elkövethetek.
nak mindig az volt a benyomása, hogy valójában nincs ott.
Belenézett a szemébe, és a nő tíz méterrel hátrébb volt. Hosz-
2. Megőrülni. Kicsiben és nagyban is, sokféleképpen meg-
szú hónapok múltán azonban egyszer csak úgy érezte, hogy
tehető. Az igazságtalanságra az őrület lehet egészen konkrét
a kliens megérkezett a szobába - de elkezdett egy hatéves
és azonnali válasz, de lehetnek finomabb módozatai is.
gyerek szókincsével, érzéseivel megnyilatkozni, és meg is
Egy példa J. D. Laing tollából. Egy nő az emeleti hálószo-
mondta, hogy ő egy hatéves fiú. Evekig folyt úgy a terápia,
bájában alszik, amikor egyszer csak neszezésre riad fel, és
hogy megérkezett az ötvenöt éves nő, vele egy hatéves fiú,
meglepődve veszi észre, hogy nincs mellette a házastársa.
aki el tudta mondani, hogy milyen döbbenetes sérelmek ér-
Kimegy a hálószobából, és lenézve a lépcső tetejéről azt lát-
ték. Nem elírás: ötvenöt éves nő, hatéves fiú. Azért fiú, mert
ja, hogy a férje egy meztelen nőn fekszik. Ösztönösen lekiált:
a hölgy azonosult a fivérével. Őt magát olyan iszonyatos
ki ez? A férje a kanapéról fölnézve azt válaszolja neki: „víz-
'gazságtalanságok érték, hogy a hatéves kislánynak az érzé-
esés". Ezt talán viccnek szánja, nem tudni. A nő, aki évekig
sei még mindig messze voltak tőle, csak a testvérén keresz-
jár pszichoterápiára, azt mondja, hogy abban a pillanatban
tül tudott valamit átélni a saját fájdalmaiból. Amikor Feld-
minden erő kiszállt belőle, és azt gondolta, hogy meg fog bo-
már András fölismerte, hogy ebben a nőben két személy
londulni, mert csak két választása maradt. Az egyik, hogy
lakik, elindult, hogy megnézze egy szakkönyvben, mit kell
168
169
Pál Ferenc
Lehetséges válaszok az élet nehézségeire
tenni ebben az esetben. Ahogy közeledett a polchoz, rájött,
4. Provokálni az életet. Az elbizonytalanodásunk miatt a
hogy a könyvben bizonyára nagyon okos dolgokat találna,
provokáció természetes válaszunk lehet. Ért egy nehézség
de lehet, hogy sosem értené meg a kisfiút. Mert kezelni akar-
vagy sorscsapás, és most nem tudjuk eldönteni, hogy eddig
ná a nőt és bánni akarna a gyerekkel, ahelyett, hogy őt kér-
láttuk reálisan a világot, és élhetünk tovább a megszokott,
dezné meg, hogy mi van vele. Ezért végül nem vette le a
elfogadott értékeink és bizalmunk alapján vagy sem. Lehet
polcról a szakirodalmat, hanem inkább tovább beszélgetett
hogy tévedtünk, az élet nem olyan, mint gondoltuk, ezért
a kisfiúval. A történet jó véget ért, mert a hatéves kisfiú és az
meg kell változtatunk a hozzáállásunkat, életfelfogásunkat,
ötvenöt éves nő kezdtek egymással találkozni, és lett belőlük
világképünket. Lehet, hogy módosítanunk kell az értékren-
egy ember. Tehát a nő nem bolond volt, hanem őrülettel vá-
dünkön. Amikor tehát nem tudjuk eldönteni, hogy miképp
laszolt arra, ami vele történt. Tehát a megőrülés is egy le-
álljunk az élethez, igyekszünk tőle választ kapni. Ez a pro-
hetséges válasz az igazságtalanságokra, elviselhetetlennek
vokáció. A szó azt jelenti: előhívni. A gyerek is provokálja a
tűnő fájdalomra.
környezetét, hogy kiderüljön, hol vannak a határok, világos
legyen, hogy mi helyes és mi helytelen. A serdülő is provo-
3. Elutasítani az életet. Az élet értelmességébe vetett bi-
kálja a szüleit, tanárait, hogy bizonyosságot nyerjen, meny-
zalmat elveszíteni. Lehetséges, hogy valaki a nehézségeket
nyire veszik komolyan, amiről beszélnek, tényleg hisz-
tapasztalva kiábrándul az életből. Nincs kedve élni, unja,
nek-e értékekben vagy csak mondják. Hitelesek vagy sem?
nem akarja az életet. Elutasítja, utálja, esetleg gyűlöli. A ha-
A társkapcsolatban is provokálhatjuk a másikat, hogy tud-
ragját nem maga ellen fordítja, hanem a tiltakozás formáit
hassuk, valóban szeret-e.
választja. Azt mondta nekem valaki, miközben eljutottunk a
Lehetséges, hogy valaki hosszú távon sem képes eldönte-
fájdalmas életeseményéig, hogy tulajdonképpen a legerő-
ni, hogyan viszonyuljon az élethez. Ezért megreked a pro-
sebb kifogása az élettel szemben, hogy ő nem akart lenni.
vokációnál. Rengeteg kérdése van, amire nem talál választ,
Nem kívánt megszületni, helyette döntöttek, amit nagyon
ezért vesztegel, nem ad bizalmat, nem dönt, nem indul el
zokon vesz. „Én nem óhajtottam idejönni, és most mégis itt
egy határozott irányba. Viktor Franki erre azt mondja, hogy
kell lennem." Úgy tűnt, lemondott arról, hogy az életének
előbb-utóbb érdemes fölismerni, hogy nemcsak mi kérdez-
az értelmét megtalálja.
zük az életet, hanem az élet is kérdez minket. Az élet ránk
kérdez, és választ vár.
170
171
Pál Ferenc
Lehetséges válaszok az élet nehézségeire
5. Önsorsrontónak, önbüntetőnek lenni. Ennek egyik nem
demlem meg a sikert! Hány és hány embert ismerünk, aki a
tudatos formája, hogy a számunkra fájdalmas, sérülést hozó
siker kapujában „véletlenül" tönkretesz mindent? Elhitte,
helyzeteket újból és újból megismételjük. Véletlenül olyan
hogy ő rossz, és az eseményeket úgy kell alakítania, hogy
férjet választunk magunknak, aki folytatja azt, amit az
megfeleljen az önmagáról alkotott képnek.
apánktól szenvedtünk el. Teljesen véletlenül olyan nőt vá-
lasztunk, mint az anyánk, aki... Tehát az igazságtalanság
6. Az igazság megszállottjává válni. Ha valaki az igazság
nem oldódik föl, hanem reprodukálódik. Visszük tovább,
megszállottja lesz, azért nagyon súlyos árat kell fizetnie: egy-
tudattalan motívumoktól vezetve - és még rosszabbul va-
részt sosem lehet igazán önmagánál, másrészt sosem lehet
gyunk. Az önsorsrontás maradhat föltáratlanul, miközben
igazán a másiknál, mert nem engedheti meg magának, hogy
kívülről úgy tűnik, hogy valaki egyszerűen csak nagyon
együttérző legyen. Az igazság megszállottja nagyon közel
szerencsétlen, a sors áldozata. A már ismerős, de számunk-
van valamihez, de nagyon távol valakitől - egyvalami ér-
ra káros helyzetek létrehozásának több módja van. Megte-
dekli őt: hogy mi az igazság. Ha például a felesége így szól
remthetjük őket, például bántalmazó vagy szenvedélybeteg
hozzá: tudod, amikor reggel azt mondtad nekem, hogy te
házastársat választva. Ezt a magatartást kiprovokálhatjuk.
szemétláda, dögölj meg, az nekem nagyon fájt! Mire a férfi
Egyes tüneteket, jelenségeket fölnagyíthatunk. Amikor a
azt válaszolja: én nem ezt mondtam - azt mondtam, te sze-
társunk hangosabban szól, kifejezi a nemtetszését vagy
mét, dögölj meg! Az igazság megszállottja nem engedélyez-
megiszik egy pohár bort, mi máris fenyegetve érezzük ma-
heti magának a szeretetet, és nem is bocsát meg, mert ab-
gunkat. Végül az is lehetséges, hogy olyasmit is belelátunk
szolutizál valamit, aminek jegyében üt-vág mindenkit. Ezzel
valakibe, egy helyzetbe, ami nincs is ott! A férjem focizik a
önmagával is duplán rosszat tesz, mert elidegenedik min-
gyerekekkel, és amikor gólt lő, azt a gyerekek elleni táma-
denki mástól, de leginkább magától. Néha piedesztálra ál-
dásnak látom.
lítják őket, miközben félelmetes, ha valaki az igazságtalanság
Ha valaki meg van győződve arról, hogy ő rossz, és a szü-
áldozataként, valamilyen veszteség következményeként az
lei joggal tették vele azt, amit tettek, akkor ő ugyanazt saját
igazság fanatikusa lesz.
magával is megteheti. Ha egyszer rossz, akkor bűnhődnie
Ráadásul az igazság megszállottja előbb-utóbb a maga
kell! Az igazságosság ősi logikája. Ha rossz vagyok, nem en-
igazságának foglyává válik. Hiszen honnan tudhatnánk,
gedhetem meg magamnak, hogy boldog legyek! Ha rossz
hogy mi a teljes igazság? Neki azonban mindig van egy el-
vagyok, nem szabad örülnöm! Ha rossz vagyok, nem ér-
képzelése róla, és azt keresztülveri bárkin. Nem véletlen,
172
173
Pál Ferenc
Lehetséges válaszok az élet nehézségeire
hogy Jézus nem azt mondta, hogy legyen igazatok, hanem
nak ránk. Ismerek egy nénit, aki rendre arra panaszkodott,
hogy legyetek igazak.
hogy a fia mennyire szeretetlen. Néha elgondolkodott ma-
gáról: „Jó, azt elismerem, hogy a fiamat gyakran megver-
7. Bosszút állni. Sokféleképpen. Nyílt bosszú, rejtett bosszú,
tem, megbüntettem - de miért nem képes már fölfogni,
nagyon rejtett bosszú, bosszúcska. Azért mondom ezt így,
hogy az ő érdekében tettem?! Tudja is ő, hogy én mennyit
mert nem minden bosszú, ami annak látszik, és ennek a for-
kaptam az apámtól! Belőlem is ember lett. Különben is, mi-
dítottja is igaz, hogy sok minden nem látszik annak, ami az.
felénk ez volt a szokás. Ő meg most üvölt velem, pedig én
Ugyanis van, akinek az önmagáról alkotott képébe nem fér
csak a javát akartam! Mikor látja már be ez a büdös kölyök,
bele, hogy ő bosszút álljon. „Sose lennék képes rá!" Dehogynem!
hogy így nem beszélhet az anyjával?" A néni körülbelül
Tudjátok, mi áll az Ószövetségben a szemet szemért, fogat
nyolcvanéves, a büdös kölyök ötvennyolc - nem csodálom,
fogért szemléletmód hátterében? Az, hogy az ellenőrzés nél-
hogy ordít.
küli, mértéktelen bosszúállásnak határt akartak szabni. Per-
sze a mai humanista nézőpontunkból úgy látjuk, hogy ke-
9. Az igazságtalanságot, veszteségeket átélve megbeteged-
gyetlen önbíráskodás - valójában körülbelül háromezer
ni. Itt elsősorban testi betegségekre gondolok, miközben azt
évvel ezelőtt egy előremutató lépés volt ahhoz képest, hogy
is tudjuk, hogy a balesetek ugyanúgy lehetnek pszichoszo-
te rám löttyintetted a levesedet, én meg cserében kiszúrtam
matikus eredetűek, mint bármilyen fizikai tünet. A betegsé-
a szemedet. Ez a méltányos igazságosságnak egy formáját
geknek számtalan rejtett okuk lehet, ezek közül az egyik,
jelentette. Ezt múltuk felül kétezer évvel ezelőtt, a megbo-
hogy nem tudjuk eldönteni, kit áruljunk el. Velem szemben
csátás lehetőségével - elvileg. Ugyanis megbocsátásra az al-
történt igazságtalanság, de ha azt a szüleim vagy számom-
kalmas, aki képes kinőni az ösztönös igazságérzete által dik-
ra fontos, engem egyébként a maguk módján szerető sze-
tált magatartásformákat.
mélyek követték el, akkor ez ellen lázadni vagy ezt föltárni,
kifejezni, kimondani, akár segítséget kérni félelmet kelthet
8. A következő generációnak továbbadni a sérelmeket. Er-
bennem, hogy elárulom őket. Természetesen nem így van,
ről már sok szó esett. Az ösztönös igazságérzetünket meg-
de gyerekkorban a szüleinkhez, családunkhoz tartozásnak,
nyugtathatjuk azzal, ha a minket ért csapásokat továbbad-
a rájuk szorultságunk miatt, fokozott jelentősége van.
juk, ám az adok-kapok egyensúlya csak bennünk áll helyre,
Amennyiben a dilemma tudatosul, akkor így fogalmazódik
a környezetünknek okozott fájdalmak idővel v i s s z a h u l l h a t -
m e g: vagy a szüleimet árulom el, vagy magamat. Ha pedig
2 7 4
275
Pál Ferenc
Lehetséges válaszok az élet nehézségeire
valaki erre nem tud a maga számára elfogadható választ
énközpontú világban él. Ezért gyógyító hatása lehet, amikor
adni, akkor beleragadhat a tehetetlenségbe, és az ebből adó-
kinőjük azt a látásmódot, amelyben az eseményeknek ma-
dó feszültség valahol megjelenik. Az már egyéni, alkati kér-
gunkra vonatkoztatva adunk jelentést és tulajdonítunk ér-
dés, hogy kinek mi a gyönge pontja, a test melyik szerve a
telmet.
leggyengébb, hogy annak működési zavarával kifejezze a di-
lemmát és az elakadást.
11. Cinikussá, bántóvá, kritikussá válni. Gúnyolódóvá,
csipkelődővé, mogorvává, a másik embert megmaróvá, a vi-
10. Egy életen keresztül másokat okolni és felelőssé tenni.
lággal szemben ellenségessé válni. Sokan az őket ért igaz-
Akivel szemben nagy igazságtalanságokat követtek el, meg-
ságtalanságot ezzel próbálják ellensúlyozni. Amikor Jézus a
sebződött, sokat szenvedett, főleg gyerekkorban, gyakran
haláltusáját vívta, sokan ott bámészkodtak, lődörögtek, és
azt gondolja, hogy ennek ő az oka, elhiszi, hogy ő a rossz, és
gúnyolódtak rajta. Vajon mi vezet el embereket oda, hogy
a büntetést megérdemli. így gyermekként önmagát teszi fe-
amikor valaki tudhatóan egy igazságtalan ítélet következté-
lelőssé olyasmiért, amiért nem felelős, ez azonban annyira
ben szenved, akkor lődörögjenek, bámészkodjanak, gúnyo-
nyomasztó lehet számára, hogy a későbbiekben mindenért
lódjanak? Valamiféle önvédelem. Ne kelljen szembesülni, ne
másokat hibáztat, mert felnőttként ezt már megengedheti
kelljen együtt érezni, mert az elviselhetetlennek tűnik. Sok
magának. Ezért a saját életéért az „itt és most"-ban nem vál-
olyan embert ismerhetünk, aki ha teheti, belénk rúg, beszól
lal felelősséget. Ha közel merné engedni magához azt, hogy
nekünk, minden gyöngeségre lecsap, a legkisebb tévedést is
ő ott és akkor nem volt felelős - ami persze óriási lelki meg-
megtorolja. Ez lehet egy válasz az őt ért igazságtalanságok-
terhelést jelenthet -, akkor képessé válna arra, hogy a jelen-
ra. Elszakítja magát másoktól, kihűl, fagyottan, megder-
ben felelősséget vállaljon önmagáért. De amíg ezt nem teszi,
medve él, apadó testnedvekkel. Nem könnyezik, nem verej-
létrehoz egy sajátos egyensúlyt, ami önmaga kárhoztatása
tékezik. Hüllősödik.
és mások okolása között alakul ki. Az utolsó pillanatig a szü-
leinket okolni a saját életünk nehézségeiért, ezt nevezhetjük
12. Közömbössé, közönyössé válni. Ennek egyik módja le-
mamizmusnak, papizmusnak.
het, amikor valaki belecsúszik a depresszióba. A depresszió
Gyerekkorban azért tehetjük magunkat felelőssé sok min-
hátterében nemegyszer egy dilemmát figyelhetünk meg: to-
denért, mert a gyerek világának a középpontjában ő maga
vábbra is megfeleljek valaki másnak vagy legyek önmagam?
van. Ki más lenne felelős, mint én...? Hiszen a gyerek egy
Ha önmagam vagyok, elveszíthetlek téged, és az elismerést,
2 7 6
Lehetséges válaszok az élet nehézségeire
Pál Ferenc
anyagi javakon keresztül szellemibb értékekhez jutni. A szá-
elfogadást, biztonságot, amit tőled kapok, ha viszont ra-
munkra biztosabb felől. Sok mindent tarthatunk fontosnak,
gaszkodom a környezetem igenlő hozzáállásához, akkor
de a lényegesről nem beszélünk, nem gondolkodunk, mert
magamat veszítem el. Tehát mindenképpen veszítek. A dep-
szorongást kelt, bizonytalanná tesz. Nem kockáztatunk, hi-
resszió nagyon jól kifejezi a helyzetből fakadó tehetetlensé-
szen a világ éppen eléggé kiszámíthatatlan, inkább menedé-
get. Amikor valaki a tehetetlenségben ragad, az együtt jár a
keket keresünk.
gyász hiányával. Ha el tudnám siratni, meg tudnám gyá-
szolni a veszteségemet, akkor tovább tudnék lépni. Külön-
ben megrekedek. Sokszor óriási szabadságot hoz, ha valaki
rájön arra, hogy nem érdemes megpróbálni mindenkinek
megfelelni. Sokan akkor lépnek ki a tehetetlenségből és ön-
marcangolásból, ha el merik engedni azt a vágyat, hogy őket
mindenki szeresse. Megsejtik: attól, hogy valaki csúnyán néz
ránk, még nem dől össze a világ. Azért, mert azt mondjuk
valakinek, hogy nem, attól még tovább lehet élni. Ez nagy
dolog! Ha az önmagamért való kiállásom a másikban dühöt
szül, hát szüljön! Amikor ezt valaki át meri élni, kigyógyul-
hat a depresszióból. De az is lehet, hogy azáltal válik egész-
ségesebbé, ha rájön, hogy tulajdonképpen egy akaratos kis-
gyerek tombol benne, aki nem képes elengedni, hogy ezt én
így akarom, és ebből nem engedek.
13. Felszínes életet élni. Az élet nagy kérdéseit figyelmen
kívül hagyni. Elmerülhetünk, beletemetkezhetünk a lét-
fönntartásba, túlélésbe. Válhatunk anyagiassá, mert a tárgyi
világ megfoghatóbbnak, elérhetőbbnek és kiszámíthatóbb-
nak tűnik, mint az emberek vagy az élet. Ráadásul pénzzel
lehet valamennyi biztonságot teremteni. Igyekezhetünk az
179
178
Az önbecsülést meghatározó
tapasztalati háttér
Virginia Satir szerint az önértékelés és önbecsülés súlyos
hiánya vezet oda, hogy nem tudunk hitelesen kommunikál-
ni, ami csak tünete annak, hogy nem tudunk hitelesek lenni.
A hitelesség azt jelenti, hogy képes vagyok önmagammal
azonosnak lenni. Mind ez idáig arról volt szó, hogy miért és
miként idegenedünk el saját magunktól, és a sebzettségünk
következtében milyen elégtelen válaszokat adhatunk a min-
ket ért negatív eseményekre. Most nézzük meg, hogy milyen
az egészséges önértékelést megalapozó tapasztalati háttér.
1- Olyan emberek között nőhetünk föl, akik szeretnek élni.
Az egészséges önértékelést megalapozó tapasztalati hát-
térnek egyik legfőbb eleme ez. Egyszer hallottam egy in-
terjút Singer Magdolnával, Polcz Alaine egyik legkedvesebb
munkatársával. Azt kérdezte tőle a riporter, hogy úgy halt-e
meg Polcz Alaine, ahogy tanította, hogyan érdemes meg-
181
Pál Ferenc
Az önbecsülést meghatározó tapasztalati háttér
halni. Singer Magdolna azt válaszolta, hogy szó, mi szó,
2. A szüleink elfogadtak és befogadtak minket az életük-
Polcz Alaine a halálával is adott neki egy nagy ajándékot:
be. Akarták és akarják, hogy legyünk. Igent mondanak
megtanította különbséget tenni a között, hogy valaki fél a
ránk. Gael Lindenfield alapján az önbecsülést megalapozó
haláltól vagy szeret élni. Amikor ugyanis megkérdezte Polcz
szülői magatartáshoz tartozik, hogy látják az értékeinket, és
Alaine-t, hogy akar-e imádkozni, kevésbé akart, mint ahogy
meg is nevezik azokat. Dicsérnek, ha rászolgáltunk, és sze-
gondolta volna, inkább beszélgetett, zenét hallgatott. Singer
retnek, ha éppen mi szeretetlenül viselkedünk is. Leguggol-
kezdett megrémülni: fél a haláltól...? Hárítja a halált...? Az-
nak, lehasalnak hozzánk, hogy egy magasságba kerüljenek
tán egy idő után rájött, hogy nem a haláltól fél, hanem sze-
velünk. Olyan nyelvet használnak, amit megértünk, de nem
ret élni. Még a halál torkában is. Ahogy végül elment, az iga-
kezelnek le minket. Meghallgatnak akkor is, ha nem könnyű
zolta, hogy nem a rettenetről, félelemről volt szó a halállal
minket követni. Lenyűgözi és izgalommal tölti el őket a tő-
szemben, hanem arról, hogy az utolsó pillanatig szeretett
lük különböző képességeink, adottságaink, irányultságaink
élni. Ez pedig óriási különbség! Gyönyörű, nem? Valaki
és tehetségünk megnyilvánulása. Szabadon ölelnek és ad-
egész életében a halálról tanít, és amikor elmegy, az a végső
nak puszit, de tiszteletben tartják a távolságra vonatkozó
üzenete, hogy érdemes élni. Ameddig az ember itt van,
igényünket is. Feltétel nélkül elkötelezettek, hogy gondos-
addig van minek örülnie, miért maradnia. Mellesleg Polcz
kodnak rólunk mindaddig, amíg mi képessé nem válunk rá.
Alaine-nek nagyon nehéz, borzalmakkal teli élete volt, tehát
Olyan otthont teremtenek, amelynek a berendezése igazo-
ha valaki, ő tudott volna arról beszélni, hogy mit jelent az a
dik a mi igényeinkhez is. Játszanak velünk és mesét mesél-
szó, hogy igazságtalanság, szenvedés.
nek nekünk. Igyekeznek nem nevelési elvekhez, hanem a mi
A legfontosabb üzenet a családunk köréből nem az, amit
szükségleteinkhez igazodni. Elsősorban dicsérnek és jutal-
szavakkal mondtak el, hanem amit beszéd nélkül is meg-
maznak, mintsem szidnak és büntetnek. Bátorítanak, hogy
érezhettünk: az, ahogyan az élethez viszonyulnak. A gon-
kifejezzük magunkat és a szükségleteinket. Engedik, hogy
dolataink és az életre vonatkozó alapállásunk között hatal-
gyerekek lehessünk. A gyerekkort és a ránk szánt időt érté-
mas feszültségek adódhatnak. Mondhatjuk azt, hogy az élet
kesnek tartják. Elfogadják az önállósodási törekvéseinket, és
hatalmas érték, miközben nincs kedvünk élni, vagy nem je-
segítenek az ahhoz tartozó készségek fejlesztésében. Becsü-
lent önmagában is örömet, hogy lehetünk. Hogyan foglal-
lik a testünket és az egészségünket. A megfelelő növekedés-
nátok össze a szüleitek életre vonatkozó üzenetét egyetlen
hez adnak teret, szabályokat, kereteket biztosítanak. Követ-
mondatban? A válasz sokatmondó...
kezetesek, de rugalmasak. Támogatják a családon túli
182
183
Pál Ferenc
Az önbecsülést meghatározó tapasztalati háttér
kapcsolatainkat is, miközben védett közeget teremtenek és
darcaink - az önelfogadásban mind benne van. Tehát nor-
megvédenek. Az övéktől eltérő véleményünket is tisztelet-
málisnak tartom, tarthatom magam. Tudatosak az erényeim,
ben tartják. Bíznak bennünk, engedik, hogy kiszámítható
jó tulajdonságaim, eredményeim. Merek önmagamban bíz-
kockázatokat vállaljunk, hogy tanulhassunk a hibáinkból.
ni. Alkalmasnak tartom magam az életre.
Bevonnak minket a világukba, de a generációs és szerepha-
tárokat fönntartják. Elismerik a tökéletlenségüket, beismerik,
4. A világnézet átadása. Nagyon fontos, hogy egy gyerek ké-
ha hibáztak. Érettségünknek megfelelő elvárásokat támasz-
pes legyen a világot, azt a számára egyre táguló közeget is
tanak velünk szemben, segítenek célokat kitűzni, feladato-
megbecsülni, amiben él. Mit mondunk neki a világról? Azt,
kat megvalósítani. Engedik, hogy mi is adjunk nekik.
hogy a család az egyetlen biztonságos közeg, a külvilág
azonban fenyegető? A családban oltalom alatt vagy, itt sze-
3. Miután a szüleink önmagukat, egymást és minket is el-
retnek téged, de odakint élethalálharc folyik? Egy olyan vi-
fogadnak, ezért elfogadhatónak tartjuk magunkat. Igent
lágnézetet kellene közvetíteni, ami nemcsak az „én"-ről és a
mondunk magunkra. De nagy dolog ez! A magyarországi
„te"-ről szól pozitívan, hanem arról a világról is, amelyben
statisztikák szerint 90% fölött van a testükkel elégedetlen
az „én" meg a „te" benne van. Hogy a világ, amelyben élünk,
nők aránya. A nők testével elégedetlen férfiak vajon hány
szintén jó. Egy ilyen összefüggésnek az átadása nagyon fon-
százalékot tesznek ki? Önmagam elfogadásához alapvetően
tos, különben rettenetesen megterheljük a gyerekeinket,
hozzátartozik, hogy elfogadom a testemet úgy, ahogy van.
mert kilépve az otthonuk ajtaján máris a harctéren találják
Azt mondom: tudlak szeretni, ezért is gondoskodom rólad
magukat, ahol minden fenyegető, mindenért küzdeni kell és
megfelelően, és ezért sem közömbös számomra, hogy vagy.
senki sem jóindulatú. Mindez az otthonlétünket is megter-
Emlékszem, serdülőkor felé jártam, amikor egyszer édes-
heli, mert akkor idehaza nem lehetnek problémák, mindig
anyám nagy zavarban azt kérdezte tőlem: „Feri, nem akar-
békének kell lennie, hogy átérezhessük, az egész napi harc-
nád a füledet hátravarratni? így a kamaszkor hajnalán lassan
hoz van honnan erőt meríteni, megpihenni.
rád pirkad a szerelem - nem akarod növelni az esélyeidet?"
Nem minden embernek a személyisége kész arra, hogy
Anyukám kedves volt, de engem az a fölszabadító érzés ke-
hivatásszerűen éljen. Annak, hogy valaki a világ felé, mások
rített hatalmába, hogy ez mégiscsak az én fülem! Tehát nem
felé pozitív, szeretetteljes, a másikat is jónak látó tekintettel
varrattam hátra. Jóban vagyok vele. Test, életút, családunk,
tudjon fordulni, és energiákat fektessen be, úgy tudjon ál-
örökségeink, tehetségeink, tehetetlenségeink, sikereink, ku-
dozatokat hozni, hogy közben önmagát ne tartsa annak,
184
185
Pál Ferenc
Az önbecsülést meghatározó tapasztalati háttér
döntő eleme, hogy a szülei mit közvetítettek felé a világról,
hogy mélyen elköteleződjenek? Természetes-e, reális-e ezt
amelyben élünk. A ma emberének az úgynevezett toleran-
várnunk? Ezért megbecsülhetünk egy-egy napot, egy-egy
ciája nemegyszer csak közömbösség. Mindenki csináljon
villanást, azt a törekvést is, amelynek lehet, hogy csak bizo-
amit akar. Mindez nem a világnak, az emberi különbözősé-
nyos ideig van látszatja. Hiszen sokuknak az a nehézsége,
geknek a pozitív szemlélete és mély elfogadása, hanem kö-
hogy kikötik a csónakot a bikához, de a bikát is elviszi a víz.
zönyösség, érdektelenség. Tehát nincs elkötelezettség a vi-
Albert Schweitzert egyszer megszólította egy újságíró:
lág felé.
„Kedves doktor úr! Összefoglalná egy mondatban a hitét?"
Egy teológust egyszer megkérdeztek arról, hogy Isten
Ez a kérdés arra utal, amit én úgy nevezek, hogy instant
miért szentháromság, miért nem szentkettősség? Miért van-
szemlélet. Tehát a bölcsességet bezárjuk egy teafiiternyi pa-
nak hárman? A válasz: azért, mert két ember egymás iránti
pírkába, és abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy ha azt
szeretetének is része, hogy együtt szeretnek másokat. Azzal
megvesszük és elfogyasztjuk, akkor már a miénk. Egy mon-
válik teljessé a szeretetünk valaki iránt, ha átélhetjük, hogy
datban foglalja össze a hitét... Albert Schweitzer körbené-
együtt szeretünk egy harmadikat. Ezt gyönyörű gondolat-
zett, rámutatott a betegekre, és azt mondta: „Én már össze-
nak tartom.
foglaltam a hitemet."
Egyszer eljött hozzám egy börtönlelkész, nagyon rossz lel-
Az önbecsülést, növekedést lehetővé tevő egységes világ-
kiállapotban. Hosszú hónapokig beszélgetett a börtönben
nézet hatalmas kincs és ajándék. A szülők, a család többek
egy fogva tartottal, és az volt a benyomása, hogy ez idő alatt
között azáltal teszik lehetővé, hogy a világra vonatkozó in-
óriási fejlődési utat járt be, megtért - ám miután kiszabadult
formációkat összegyűjtik és megszűrik a gyerekek érdeké-
a börtönből, szinte egy csapásra fölhagyott a hívő életével, és
ben, illetve az érettségüknek megfelelő módon válaszolnak
megint bűncselekményeket követett el. A lelkész azzal a di-
a legnehezebb kérdésekre is. Alapszabályként kijelenthetjük,
lemmával érkezett, hogy bízhat-e azokban, akiket a börtön-
hogy ne mondjunk a gyerekeinknek olyat, amit később visz-
ben fölkeres. Van-e a tevékenységének értelme...? Nem egy-
sza kell vonnunk. Azután segítenek az információkat meg-
szerűen azért mutatnak sokan változást, hogy ezáltal
érteni és értelmezni, valamint elrendezni, összefüggésbe ál-
előnyökhöz jussanak? Nagyon meg volt rendülve, és kiáb-
lítani és történelmi távlatba helyezni. Szükségünk van arra
rándultan beszélt a munkájáról. Egyszer csak fölmerült egy
is, hogy egyre világosabbá váljon az az értékrend és értel-
alapvető kérdés: vajon azoknak az embereknek a személyi-
mezési keret, amelynek alapján minősítést adunk arról, hogy
sége, akik a börtönben ülnek, általában elég szilárd-e ahhoz,
mi helyes és mi helytelen. A család visszajelzéseket ad, és
186
187
Pál Ferenc
Az önbecsülést meghatározó tapasztalati háttér
közvetít egy szabályrendszert is, amihez igazodhatunk, ami
tam elérni, hogy a gyerekek merjék használni a fantáziáju-
ellen lázadhatunk, de ami életvezetési támpontokat is nyújt,
kat, képzelőerejüket, és mondhassák, amit gondolnak, ez a
és eligazít az élet dolgaiban azáltal is, hogy megmutat egy le-
szomorú arcú kislány görcsösen ült nagy igyekezetében,
hetséges követhető hozzáállást és viszonyt, szemléletmódot
hogy kitalálja, mit tartok helyes válasznak. Amikor a halot-
a nehézségekkel, problémákkal, fölmerülő feladatokkal, kér-
tak napjáról beszélgetve megkérdeztem tőlük, hogy mivel
désekkel kapcsolatban. A szülők eligazítanak a problémák
töltenétek az élők napját, ha volna ilyen, azt válaszolták,
megoldásában érzelmi támogatással, tanácsadással, a meg-
hogy játszanánk, énekelnénk, nagyokat ennénk, buliznánk.
oldási lehetőségek feltárásával, konkrét segítségnyújtással.
Ez a kislány mit mondott? Gyónnék. Ne már! Mi történt ve-
A család értékeli is a családtagok, gyerekek magatartását, jó-
led? Mennyi szorongás lehet ebben a gyerekben?
váhagyja és motiválja a megfelelő cselekvési formákat. Ezen
A testi-fizikai szükségletek mellett alapvető érzelmi szük-
összetevők együttes hatása, következménye lehet, hogy
ségleteink is vannak. A család, a megfelelő kapcsolatok lehető-
olyan életszemléletre, világlátásra teszünk szert, ami az ön-
vé teszik és biztosítják ezen szükségleteink betöltését. A séma-
becsülés hátterét biztosítja.
terápia szakirodalma lényegre törően fogalmazza meg őket:
5. Megfelelő kapcsolatok. A családban lehetnek szerepek,
1. Biztonságos kötődés. A biztonságra, stabilitásra, gon-
álarcok nélkül, megoszthatom magam, és feltárhatom az ár-
doskodásra és elfogadásra való igény.
nyékomat, sebeimet is, miközben biztonságban érezhetem
2. Igény az autonómiára, a kompetenciatudat megerősö-
magam. Félelem nélkül, biztonságban kifejezhetem az érzé-
désére, az énazonosság kialakulására.
seimet, szükségleteimet, élményeimet, nem kell állandóan
3. Igény az érzelmek és a szükségletek kifejezésének sza-
igazodnom és megfelelnem. A veled való találkozásban le-
badságára.
hetek önmagam, és a velem való találkozásban lehetsz ön-
4. A játékra és a spontaneitásra vonatkozó igény.
magad. Meghittség. Az önbecsülés szempontjából a kielégí-
5. Reális keretek és az önkontroll gyakorlásának igénye.
tő emberi kapcsolatok, elsősorban a család és a közösségek
természetes közeget biztosítanak az érzelmi és társas intelli-
A megfelelő önazonosság, önbecsülés kialakulásának föl-
gencia fejlődéséhez.
tétele, hogy olyan családban, közegben nőhessünk föl,
A diákmisén az egyik kislány állandóan azt kutatta, hogy
amelyben ezen alapvető érzelmi szükségleteinket is betöltik,
milyen választ várok a kérdéseimre. Miközben azt próbál-
azokra megfelelő válaszokat kaphatunk.
188
189
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
6. Tapasztalatból kiemelkedő kompetenciatudat. Vagyis
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
nem arról van szó, hogy megdicsérjük a gyereket akkor is, ha
nem szolgált rá - mert akkor hazudunk neki. Nem hülye,
Hermann Hesse Üveggyöngyjáték című regénye gimnáziumi
hanem gyerek: idővel egyre pontosabban tudja, ha valamit
éveim egyik legnagyobb könyvélménye volt. Hesse, aki
nem csinált jól. Ezer más dologért meg lehet őt dicsérni, de
1946-ban az életművéért kapott Nobel-díjat, utolsó éveit sú-
ha azt tupírozzuk, ami nincs, azzal nem teszünk jót neki.
lyos depresszióban töltötte, amiről nem sok szó esik. De azt
A tapasztalatból kiemelkedő kompetenciatudat azt jelenti,
se igen tudják, hogy élete első éveiben mi történt vele - már-
hogy át tudja élni: elérheti a céljait, a kapcsolatait képes fenn-
pedig a kettő szoros összefüggésben áll egymással. Hesse
tartani, a nehézségekkel meg tud küzdeni, a képességeit,
életútját Alice Miller értelmezi igazán megfontolásra érde-
adottságait tudja használni, fejleszteni. Vagyis olyan köze-
mes módon A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkuta-
get biztosítunk, amelyben bátran vállalkozhat új dolgokra.
tása című művében.
Kísérletezhet és gyakorolhat, miközben ösztönzést, bátorí-
Hermann Hesse édesapja és édesanyja is naplót vezetett,
tást, segítséget, elismerést kap, és engedélyt arra, hogy hi-
ami nagyon megkönnyíti, hogy megértsük, miért lehetett
bázzon és felelősséget vállaljon.
depressziós az idős író, holott az emberek rajongtak érte. Né-
Bejött hozzám egyszer egy tíz-tizenegy éves kisfiú, és
hány érdekesebb részletet idézek.
olyat kérdezett, hogy ha nem ülök, biztos hanyatt esem.
1881. „Hermann gyerekotthonba megy. Indulatos termé-
„Feri atya, tudod, én rögtön hittanórára jöttem az iskolából,
szete sok vesződséget okoz nekünk." A gyermek ekkor há-
ezért ezt még a szüleimmel nem tudtam megbeszélni, de té-
roméves!
ged meg szeretnélek kérdezni valamiről. Ma megkaptam a
1883. „Hermann, aki a gyermekotthonban gyorsan az
matematikadolgozatomat, és 97%-os lett. Nekem akkor kor-
erény mintaképévé vált, némelykor alig elviselhető. Bár
repetálásra kell járnom?" „Nem!" - válaszoltam rémülten.
megalázó számunkra, de komolyan gondolkodom, ne ad-
Ilyen az, amikor egy gyereknek még kialakulatlan a tudása,
juk-e intézetbe vagy idegen házhoz. Túl idegesek és gyöngék
a saját képességeivel, teljesítményével kapcsolatban.
vagyunk hozzá, és az egész háztartás nem elég fegyelmezett
és szabályos. Úgy tűnik, mindenben nagyon tehetséges. Fi-
gyeli a holdat és a felhőket, hosszasan fantáziál a harmó-
nium előtt, csodás rajzokat fest tollal és ceruzával, egész ren-
190
191
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
desen énekel, ha akar, és sosem fogy ki a rímekből." A kis
gaszkodott ahhoz, hogy otthon szép világ volt. Elérkeztünk
Hermann ekkor ötéves.
a depresszió egyik gyökeréhez! A szülők nem tudnak mit
1884. „Hermannal, akinek nevelése oly sok vesződséget
kezdeni a gyerekükkel, aki azonban kiszolgáltatott nekik,
és fáradságot okoz nekünk, kicsit jobban mennek a dolgok.
nem akarja elveszíteni a szeretetüket, ezért mindazt, ami ő,
Január 21. és június 5. között végig a gyermekotthonban volt,
ami ő lehetne és ami ő szeretne lenni, nem élheti meg. Mivel
csak a vasárnapokat töltötte velünk. Ott jól viselte magát, de
a szülei tehetetlenek, a gyerek sok mindenről kénytelen le-
sápadtan, soványabban és lehangoltan került haza. Az utó-
mondani, hogy azt a minimális szülői gondoskodást meg-
hatás: láthatóan jó és egészséges. Most sokkal könnyebben
kaphassa, ami az életben maradásához szükséges. Ebből is
kezelhető." A gyermek hatéves.
következik, hogy számtalan késztetést, ami ő volna és lehet-
Amikor Hermann betölti a tizenötöt, szülei úgy döntenek,
ne, nem élhet meg. Amikor pedig felnőttként egy helyzet-
hogy végképp nem tudják a nevelését biztosítani, mert kezel-
ben megtehetné, már nem engedi meg magának. Sem a szo-
hetetlen gyerek, és beadják egy olyan intézetbe, ahol szellemi
morúságot, sem az örömöt, sem a haragot, sem a vágyait.
fogyatékosokkal foglalkoznak. A fiú innen dühödt leveleket ír
Hogyan tudja elfedni a mélyben mindazt, ami lehetett vol-
anyjának és apjának, hogy azonnal vigyék haza, amelyekre
na? Mi az, ami ezt az egész hatalmas érzés-, ösztön-, vágy-,
azok újabb elutasításokkal válaszolnak. Tizenhat évesen a kis
indulathalmazt képes kordában tartani? A depresszió, ami
Hermann (aki ekkor már nem kicsi, hanem serdülő) úgy dönt,
valamiképpen védekezés az ellen, hogy elárassza őt mindaz,
hogy jó fiú lesz - csak hogy kikerüljön végre az intézetből.
amit gyerekkorában nem élhetett meg, nem érezhetett át. Ez
Már idéztünk Hesse Demian című regényéből, amelyben
a depresszió egyszerre tünet, ami jelent, kifejez valamit, se-
láthattuk, mennyire földolgozatlanul, gyógyulatlanul ma-
gít és véd, hogy ne kelljen szembenézni a szülők hiányossá-
radtak a korai életévek sebei. A könyvben úgy írja le a szü-
gaival és annak ránk gyakorolt hatásával, és akadály is egy-
lői házat, ahogyan azt gyerekként idealizálva szívesen látta
ben, mert a szükséges fejlődés útjában áll.
volna, és hosszan ecseteli, hogy az apukája és az anyukája
Mi történik azzal a felnőttel, aki depresszióval védekezik,
az erény mintaképei. Igaz, utána hozzáteszi: persze gyerek-
hogy a gyermekkorában át nem élt érzései felszínre kerülje-
kora óta megismert egy másik világképet is, a cselédek, a
nek? Az ilyen ember megvetéssel sújthatja saját személyét,
szolgák, a hentesek meg a kiabáló kofák világát - és ez a ket-
miközben a gyerekkori önmagával egyáltalán nem együtt-
tő valahogy sosem vált eggyé számára. Otthon volt a szép
érző. A hiánymotivált embereket az is jellemzi, hogy egyál-
világ, kint meg a csúnya. Az idős Hesse is mindvégig ra-
talán nem együttérzőek önmagukkal. Ha megkérdeznénk
192
193
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
őket, az derülne ki, hogy nem szeretik magukat. Lehetnek
- A kérdés valójában az, hogy az »együttérzés« szó pusz-
önzőek, akik hihetetlenül sok élvezetet próbálnak begyűjte-
tán emberbaráti értelemben használatos? - folytatta a dalai
ni, akár végtelenül nagyképűek és akarnokok, nagyzolóak
láma. Ez lényegi különbség, így heves társalgás bontakozott
és akaratosak - de valójában nem szeretik magukat, főleg
ki Őszentsége és a fordítók között a buddhizmus különböző
pedig azt a gyereket nem engedik közel magukhoz, aki meg-
elveivel kapcsolatban, amelyet angolra mind egyetlen szó-
sérült kicsi korában. Azt a gyereket szégyellik - de sokan
val, az együttérzéssel fordítanak. [... ]
még ezt sem ismerik el. Náluk még annak a föltárása is kü-
lön folyamatot igényelne, hogy egyáltalán milyen érzéseik
A dalai láma bólintott, hogy ezt érti. Az alacsony önbe-
vannak saját magukkal kapcsolatban, ha a gyerekkorukra
csülés témája felmerült az 1990-es Elme és Élet Konferencián
gondolnak. Ezért minden további nélkül el tudom képzelni,
is, amelynek témája az egészséges érzelmek volt, és amely-
hogy valaki számára ez a gondolatmenet pszichologizálás-
nek szintén én voltam a moderátora. Sharon Salzberg, egy
nak, okoskodásnak tűnik.
amerikai buddhista tanár számolt be az általa javasolt me-
ditációról, amely azzal kezdődik, hogy az ember mások
A dalai láma minden évben összehív különböző neves tu-
előtt magával szemben fejlessze ki a szerető gyengédséget.
dósokat, hogy fontos dolgokról értekezzenek. Ennek a tu-
Mint magyarázta, erre azért van szükség, mert manapság
dóscsoportnak az egyik beszélgetéséből készült a Romboló
nyugaton nagyon sok embernek igen alacsony szintű az ön-
érzelmek című kötet, amiből szeretnék néhány sort idézni.
becsülése, sőt szinte megveti magát. Amikor meghallotta ezt,
„...heves vitát váltott ki a tibetiek között arról, hogy az
a dalai láma először hitetlenkedett, annyira idegen volt tőle
angolban - és a nyugati kultúrában - az együttérzés elvét
az öngyűlölet gondolata."
láthatóan csak másokra vonatkoztatják. Őszentsége meg-
A dalai láma tehát megdöbbent azon, hogy mi, nyugatiak
kérdezte Owent. - A törődésre és együttérzésre használt ti-
az együttérzést mindig csak másra vonatkoztatjuk, és ma-
beti szó, a tsewa magunkra és másokra egyaránt értendő.
gunkra nem. Ez, úgy tűnik, kultúrjelenség, amit Keleten nem
Amikor ön együttérzésről beszél, nem vonatkoztatja magá-
is értenek.
ra, csak másokra?
Mire van szüksége egy gyereknek? Először is arra, hogy
- Nem vagyok biztos abban, mi a jó válasz - felelte Owen.
tiszteljék, és vegyék komolyan azt, aki és ami ő. Érzéseit, ér-
- Arisztotelész jut eszembe, aki azt mondja, hogy az önma-
zeteit, szükségleteit és azok kifejeződéseit is. Figyeljenek rá,
gunk iránt érzett szeretet nem mindig önző. Az ö n m a g u n k
kapjon szabad teret a növekedésben, de szabályokat is, hogy
iránt érzett tisztelet is ide tartozik.
el ne vesszen. Itt kezdődnek az igazi nehézségek, tudniillik
194
195
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
erre nem minden szülő képes, hiszen köztük is sokan van-
A segítő foglalkozásúak gyakran hiánymotivált szülőkkel
nak, akik többé-kevésbé hiánymotiváltak. Ez ránk nézve azt
nőttek föl, és az életben maradásuk föltétele volt, hogy rá-
jelenti, hogy amire szükségünk lett volna, nem tudták ne-
hangolódjanak a szüleik kimondott és ki nem mondott, tu-
künk megadni. Az a szülő, aki hiányt szenvedett, folyama-
dattalan és valamennyire tudatos szükségleteire, és ezeket a
tosan keresi azt a valakit, aki őt megérti, komolyan veszi, al-
maguk módján beteljesítsék.
kalmazkodik az igényeihez és minden föltétel nélkül szereti.
Egyik sétám közben egy fiatal házaspár ment előttem.
Kiben láthatja meg ennek lehetőségét? A saját gyerekében.
Mindketten magas termetűek. Mellettük egy két év körüli
Egy hiánymotivált szülő, aki maga sem kapta meg mindazt,
kisfiú szaladt és bőgött. A házaspár az imént pálcikás fagy-
amire szüksége lett volna, a saját gyermeke születésekor sa-
laltot vásárolt magának, és élvezettel nyalogatták. A kicsi is
játos lehetőség birtokába jut. A kezében van egy pici lény,
hasonló fagylaltot akart. A mama szeretetteljesen azt mond-
aki függ tőle, csüng rajta, aki látszólag mindazt a hiányt ké-
ta: gyere, kaphatsz az enyémből, az egész túl nagy és hideg
pes lesz betölteni, amit a szülő a saját szüleivel való kapcso-
volna számodra. A gyerek azonban nem csak egy nyalásnyit
latából hozott. Ebben az összefüggésben a gyerek szükség-
akart, kinyújtotta a kezét a pálcika után, amit az anyja elhú-
lete a második helyre kerül. Minél inkább hiánymotivált a
zott előle. A kicsi kétségbeesetten sírt. És most az egész jele-
szülő, annál több olyan helyzet adódhat, amelyben ő a fon-
net megismétlődött az apával. Itt van, kicsikém, mondta az
tos, és nem a gyerek, hiszen őneki vannak nagy hiányai.
apa szeretetteljesen, ehetsz az enyémből. Nem, nem! - kia-
Ilyenkor kinek kell alkalmazkodnia? A gyereknek, ugyanis
bált a gyerek, és újból futni kezdett, megpróbálva ezzel saját
ő kiszolgáltatott az apukájával és az anyukájával szemben,
figyelmét elterelni, de mindig újból visszatért. Irigyen és szo-
ezért háttérbe kell szorítania saját szükségleteit. Épp játsz-
morúan nézett fel a magasba, ahol a két felnőtt elégedetten
hatna, örülhetne, szomorú lehetne, akaratos lehetne, tom-
és egyetértésben élvezte a fagylaltot. Ahányszor az egyik
bolhatna is - de nem teheti meg, mert a szülőnek szüksége
szülő fölajánlott egy nyalást, a gyerek újból nyújtotta a ke-
van rá. Mivel rászorul a szüleire, ezért - és ez az evolúció
zecskéit a fagylalt után, és akkor a felnőtt, kincset tartó kéz
bölcsessége - tudattalanul kialakul benne az a képesség,
újból visszahúzódott. Minél jobban sírt a gyerek, a szülők
hogy a szülei akár nem tudatos szükségleteire is figyeljen.
annál jobban derültek rajta. Sokat kellett nevetniük, és azt
Nagyon finom érzéke alakulhat ki az ilyen módon sebzett
remélték, ezzel a nevetéssel a gyereket is felvidítják. Na,
gyereknek, hogy képes legyen mások ki nem mondott szük-
nézd csak, ez egyáltalán nem olyan fontos ügy, nem értjük,
ségleteit fölfogni és azokra válaszolni.
miért csinálsz belőle ekkora jelenetet! Egyszer csak a gyerek
196
197
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
leült a földre, és a válla fölött apró köveket kezdett dobni
fosztott, hiányos Én lakhat bennünk, de mire felnőttek le-
anyja felé, majd hirtelen fölkelt, nyugtalanul körülnézett,
szünk, azt gondoljuk, ezek vagyunk mi.
hogy ott vannak-e a szülei. Amikor az apa a pálcikáról telje-
Mi következik ebből? Például az, hogy tévesen észle-
sen lenyalta a fagylaltot, azt odaadta a gyereknek, és to-
lünk. A dalai láma írja egyik művében a következőt: „Az
vábbment. A gyerek várakozással telve lenyalta a darabka
embernek két nagy tévedése van. Az egyik: hogy valóság-
fát, nézte, eldobta, újból föl akarta venni, de nem tette, és egy
nak tartja azt, ami nem az. A másik: hogy nem tartja való-
mély, kiábrándult zokogás rázta meg az egész testét. Aztán
ságnak azt, ami az." Márpedig ez mindnyájunkra többé-
engedelmesen a szülők után sétált.
kevésbé igaz. Mivel a szűkös, sebzett, hiányos énünkből
A szülők tehát szeretetteljesen beszéltek a gyerekkel,
tudunk csak kitekinteni, azt gondoljuk, hogy az a világ,
fölajánlották neki, hogy ehet a fagyiból, még a pálcikát is
amit látunk, ami pedig a világ valójában, azt nem látjuk.
odaadták, még derűsen nevetgéltek is. A gyerekek szüle-
Ezért a cél az lenne, hogy ez a hiánnyal teli, sebzett valaki,
ikre utaltsága, kiszolgáltatottsága és sebezhetősége sokkal
akinek alig van fogalma a valóságról, bár néha valamit
nagyobb, mint ahogy általában érzékelni, tudatosítani
megpillant belőle egy-egy csúcsélményben, egyszer csak
szoktuk.
megengedje magának, hogy olyasmit is átéljen, megta-
Mikor lehet egy gyerek saját maga? Többek között akkor,
pasztaljon és magába fogadjon, amit pici korától nem volt
ha a szülei visszatükrözik számára azt, hogy ő értékes és jó.
szabad megtennie, és amiért jelenleg az énjének ez nem ré-
Bár most bekakilt, ezzel együtt szerethető. Bár most topor-
sze, miközben a személyiségének az. Mi következik ebből?
zékol, azért még nincs vele semmi komoly baj. Ha a szülő
Sok fájdalom. Olyan fájdalmak, amiket például Hesse nem
visszatükrözi a gyerek számára, hogy ő elfogadható és sze-
tudott, akart átélni.
retetre méltó, akkor a gyerek egészségesen tud felnőni. Ha a
Hessével százával, ezrével leveleztek a világ különböző
szülő hiánymotivált, akkor a gyerek az anya és apa hiányai
pontjairól, mint egy nagy nyugati guruval, mert a könyvei-
betöltésének eszközévé válhat. Minél több mindent utasít el
ben olyan sok bölcsességet írt. Belül meg ott reszketett egy
a szülő a gyerek szükségleteiből azért, mert a gyerek az ő
szűkre szabott világba kényszerült, sebzett gyerkőc, aki nem
hiányai pótlásának eszköze, annál inkább kialakul egy na-
mert szembenézni azzal, hogy a szülői ház egyáltalán nem
gyon szűkös, sebzett, részleges és emiatt egyoldalú Én. Sőt,
olyan volt, amilyennek felnőttként szívesen látta volna.
nemcsak egy többé-kevésbé sebzett, hanem gyakran egy ki-
A gyógyuláshoz vezető út az, hogy épp azt a szűk, szé-
fejezetten szűk, deformált és sok értékes adottságtól meg-
gyenletesnek tűnő, nevetségesnek ható, gyönge és sebzett
198
199
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
gyereket kellene részvéttel, együttérzéssel körbeölelni, és
Egy fiatal hölgy azzal keresett meg, hogy rendkívül gyön-
megtanulni szeretni. Ennek révén pedig átélni sok olyan szo-
ge az önértékelése. Bénának, hülyének, csúnyának, rossznak
morúságot, fájdalmat, örömöt, vágyat, amit ott és akkor nem
érzi magát.
állt módunkban megtenni.
- Feri atya, mit lehetne itt tenni? - kérdezte tőlem.
Az egyoldalú fejlődésünkből és sebzettségünkből követ-
- Tehát te mindennap sokszor kimondod magadnak,
kezik az is, hogy felnőttként nem vállalunk felelősséget ott,
hogy hülye vagyok, szerencsétlen vagyok, béna vagyok, ron-
ahol valóban kellene, és ott vállalunk felelősséget, ahol sem-
da vagyok.
mi keresnivalónk.
- Persze - válaszolta.
Ugyanezt a jelenséget írja le az is, hogy nehezen szeretjük
- Hányszor?
azokat, akiket szerethetnénk, de foggal-körömmel ragasz-
Elgondolkodott, majd azt vallotta:
kodunk azokhoz, akikkel pedig nem kellene függőségi hely-
- 50-60-szor.
zetben lennünk.
- Akkor a következőt javasolom: vegyél egy magnót vagy
Azután nem félünk attól, amitől kéne, de rettegünk attól,
diktafont, és mondd fel rá legalább százszor, hogy szeren-
amitől nem kéne. Egy szenvedélybeteg egyáltalán nem fél
csétlen vagyok, béna vagyok, nyomorult vagyok, hülye va-
az alkoholtól, attól viszont, hogy átélje azt a megsemmisülés
gyok, ronda vagyok. Ezután naponta háromszor hallgasd
élményt, ami nyomorult helyzete realitásából fakadna, majd
meg.
megszabaduljon tőle, retteg. Vagyis egy életen keresztül el-
- Micsoda?! Nem vagyok hülye, hogy egy ilyen magnó-
tol magától egy félelmet, amit át kellene élnie, helyette pedig
szalagot végighallgassak! - válaszolta fölháborodottan.
olyasmivel szerez enyhületet magának, amitől sokkal jobb
- Mit hallok, hogy nem vagy hülye? Lehet, hogy amiért
volna, ha rettegne.
jöttél, már meg is találtad.
Elképzelhetetlen mennyiségű irreális, neurotikus bűntu-
Mindenkinek érdemes lenne végighallgatnia, mi mindent
dattal küszködünk, miközben amikor szabad akaratból el-
vág a saját fejéhez nap mint nap. Ostorozom magam, mond-
követjük a gazemberségeinket, akkor nincs lelkiismeret-fur-
ta valaki. Ennél a képnél is elidőzhetnénk, hogy megretten-
dalásunk, mert körbemagyarázzuk, lehasítjuk, kidumáljuk
jünk attól, ahogy magunkkal bánunk
a cselekedeteinket. Mert bűnnek tartjuk azt, ami nem bűn,
Amikor tehát megpróbálnánk gyógyulni, akkor egy do-
és egyáltalán nem látjuk annak azt, ami pedig joggal fáj-
logban majdnem biztosak lehetünk. Félni fogunk attól, hogy
hatna.
ebből a világból valami feltáruljon előttünk. Úgy érezhetjük:
200
201
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
ha egy bizonyos életeseményt és az azzal járó érzéseket kö-
Az sem válik javunkra, ha másokat kizárólag gonosznak,
zel merjük engedni magunkhoz, az szorongáskeltő, fenye-
rossznak, elvetemültnek látunk, akikkel szemben egyetlen
gető, veszélyes, a meglévő egyensúlyunkat kikezdő, esetleg
reális és megengedhető eszköz létezik: az agresszió. Nézhe-
szégyenletes lesz. A szorongásainkon keresztüljutni a gyó-
tünk úgy másokra, hogy ők csak rosszak. A tudás, amit
gyulásnak a föltétele. Ezt a szenvedést meg lehet ugyan spó-
ilyenkor nem engedélyezünk az, hogy általában minden tet-
rolni, de akkor bajosan gyógyulunk meg, vagy sosem tanu-
tes egykor áldozat volt. Ezt igyekezhetünk nem tudatosíta-
lunk meg a sebeinkkel együtt élni, azokon túllátni.
ni, mert sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy ő egy senki,
Az a sokfelől lehasított, sebzett és egyoldalú valaki, akivel
egy velejéig romlott gonosztevő. Nehogy véletlenül meglás-
azonosítani szoktuk magunkat, azért formálódott így és ala-
suk, hogy milyen volt a gyerekkora. Ezzel a bántalmazó ma-
kult ilyenné, mert életben akartunk maradni. Valamikor
gatartást nyilvánvalóan nem kívánom fehérre festeni, csak
megszületett egy válasz bennük, hogy elpusztulunk vagy
arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy van olyan tudás,
sebzetten élünk tovább, és mi az életet választottuk.
amit kifejezetten nagy belső munka árán merhetünk csak en-
gedélyezni magunknak.
Mit tehetünk akkor, ha a családunkban az egészséges önér-
Egyik kliensem mesélte, hogy az édesanyja elindult egy
tékelést, önbecsülést megalapozó tapasztalati háttér nem állt
önismereti úton, és fölismerte, mi mindent tett rosszul a fia
rendelkezésünkre? Milyen jó választ adhatunk a bennünket
nevelésével kapcsolatban. Egy idő után erről elkezdett a
ért rossz dolgokra, Alice Miller kifejezésével: a fekete peda-
már felnőtt gyerekével beszélgetni. Elmondta, hogy már lát-
gógiára?
ja, milyen óriási hibákat követett el abban a hitben, hogy a
tettei a javát fogják szolgálni, de most már rádöbbent, meny-
Engedélyezzük a tudást magunkról, a szüléinkről és a gye-
nyi kárt okozott neki. A fiúnak azonban érthető módon az
rekeinkről. Adjunk engedélyt arra, hogy tudhassuk, mi tör-
első reakciója a harag volt az édesanyjával szemben. Fel-
tént velünk, mi történt a szüleinkkel és mit tettünk a gyere-
kiáltott, hogy hallgass, ne mondd ezeket, nem akarom tud-
keinkkel. Ez persze rettenetesen nehéz is lehet. Hányszor
ni! Ne derüljön ki semmi, ne legyen világosság, félek tudni,
hallottam már olyat: apám, anyám megírta élete történetét -
hogy mi történt!
nem bírtam elolvasni. Nagyon gyakori, hogy egy felnőtt gye-
Amikor anyukám haldoklott, hazahoztuk a kórházból,
rek rákiált a szüleire: erről ne beszélj - mert még nem enge-
hogy az utolsó heteiben otthon lehessen. Már morfint kapott,
délyezte magának a tudást arról, hogy mit tettek vele a szülei.
de voltak néha tiszta órái, és egy beszélgetésben azt mond-
202
203
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
Pál Ferenc
ta nekem: „Feri, nagyon sajnálom, hogy neked kevesebb ju-
A tanuláshoz együttérzésre van szükségünk a gyerekeink
tott." Merthogy van egy ikertestvérem, és anyukám a halá-
és önmagunk iránt. Amikor valaki a másikat bántalmazó
la előtt ki merte mondani azt, hogy ő többet kapott a szere-
ember lesz, és üti-vágja áldozatát, akkor tulajdonképpen a
tetéből, mint én. Mi volt az első reakcióm? Iszonyú dühösen,
saját sebzettségét, traumáját ismétli meg. Lélektani értelem-
megrendülten mentem el aznap, és azt mondogattam ma-
ben próbál túljutni a vele történteken, ezért újból átéli a meg-
gamban, hogy minek kellett elmondania?! Ennek mi értelme
alázottságot, a kiszolgáltatottságot, de kizárólag az agresszor
volt?! Ma azonban már hálás vagyok azért, hogy föllebben-
szerepéből, úgy, hogy egyáltalán nincs benne együttérzés az
tett egy fátylat, lehetővé téve a tisztább megértést. A tudás
áldozattal. Ezért nem tud meggyógyulni. Ha az együttérzé-
engedélyezése óriási belső munkát igényelhet - de nagyon
se megjelenne az áldozatra vonatkozóan, akkor együtt tud-
megéri!
na érezni önmagával is, a sebzett részével, de ahhoz föl kéne
ismernie, hogy ő valamikor áldozat volt, és akkor nem lehe-
A gyerekeinktől, a gyerekeink által is rengeteget megtud-
tett együttérző magával, esetleg a leghasznosabb az volt a
hatunk magunkról. Ráeszmélhetünk például, hogy nem is
számára, ha egyáltalán nem is érez. Valamikor az őt bántal-
vagyunk olyan béketűrőek, mint gondoltuk. Megtapasztal-
mazó szüleivel kellett együtt éreznie. Most pedig elválaszt-
hatjuk a határainkat - legalább nem idealizáljuk magunkat
ja magát attól a részétől, akitől gyerekkorában el kellett ide-
tovább. Sőt, a gyerekeinktől nagyon sokat megtudhatunk a
genednie, vagyis saját, kiszolgáltatott gyerekkori valójától.
szüléinkről is. Valaki így szólt egyszer hozzám: „Feri, kép-
telen vagyok visszaemlékezni arra, hogy a szüleim mit tettek
Tehát a tanuláshoz együttérzésre van szükségünk, kü-
velem bizonyos helyzetekben, de arra emlékszem, hogy én
lönben bizonyos tartalmakat nem engedhetünk magunkhoz
mit tettem a gyerekemmel ugyanezekben a szituációkban.
közel.
Gondolom, valami olyasmit kaptam én is." Vagyis meglátta
magát gyerekként, ahogyan vele teszik azt, amit ő csinált a
Fölfelé és ne lefelé válaszoljunk a családunkban átélt sé-
gyerekével. Gyerekként pedig elborzadt attól, ami szülőként
rüléseinkre, vagyis a szüleinkkel nem rendezett kapcsola-
jogosnak tűnt számára. Az is sokatmondó lehet, ahogy a szü-
tainkat ne vigyük át a társunkra, majd a gyerekeinkre. Ren-
leinket látjuk az unokáikhoz fordulni, hiszen gyakorta azok
geteg válás hátterében az is áll, hogy egy föl nem dolgozott,
a rutinok jelennek meg, ahogy velünk bántak. Tehát a gye-
meg nem oldott, át nem vívódott szülő-gyerek kapcsolat di-
rekinktől is nagyon sokat tanulhatunk.
namikáit átvisszük a házastársunkra, és nem ott próbáljuk a
Problémát megoldani, ahol az keletkezett. A párválasztá-
204
205
m
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
sunk egyik tudattalan, természetes motívuma a sebzettsé-
günk, a sebzettségek találkozása, régi, megbetegítő helyze-
nem készülünk az életre, hanem élünk." Érdemes úgy te-
tek ismételgetése, miközben nem értjük, mi miért történik az
kinteni a gyerekeinkre, hogy már most is vannak.
életünkben. Ezért, ha valaki a szüleivel való kapcsolatába
Egyszer egy családos közösségben ültem, és az egyik
energiát fektet, az sokszorosan megtérül a partnerével és a
anyuka hirtelen kifakadt: „Egyszerűen elviselhetetlen, hogy
következő generációval való kapcsolatában. A legrosszabb
a gyerekeim, akik régen olyan aranyosak voltak, most hiva-
stratégia az, hogy nem érdekelnek többé a szüleim, mert
talból ellenségnek tekintenek!" Teljesen fel volt dúlva, holott
most új életet kezdek a saját családomban! Ilyen egyszerűen
egyébként pedagógus, de más az, amikor a saját gyere-
nem létezik. A szüleink itt vannak bennünk, az összes fel-
keinkkel kapcsolatban tudatosul bennünk valami. A serdü-
dolgozatlan nehézséget visszük tovább, próbáljuk kézben
lőből elemi erővel törnek elő ösztönkésztetések, és ebben a
tartani, megoldani, föloldani, átélni, gyógyítani... Az más
korban természetes módon végigjárjuk a személyiségfejlő-
kérdés, hogy milyen módszereket, lehetőségeket érdemes
dés már ismerős állomásait. Éppen ezáltal válik lehetséges-
igénybe vennünk a szüleinkkel való kapcsolat rendezésére,
sé, hogy módosítsunk, átírjunk, gyógyítsunk valamit, ami-
ha a szüleink továbbra is bántalmazóak velünk. Jogunk van
nek lenyomata már bennünk van. Magzati korban belülről
megvédeni magunkat.
rugdostuk az anyukánkat, serdülőként pedig - képletesen -
kívülről tesszük ugyanezt. Ezért a kamaszkor mindenki szá-
A serdülőkor nagy lehetőség önmagunk megismerésére.
mára óriási lehetőség lenne - ha a szülők elfogadnák és bír-
A serdülőkor azért kitüntetett kor, mert ilyenkor a szemé-
nák a nehézségeit, tudva, hogy ez az életszakasz is elmúlik,
lyiségünk nagy fejlődésen, változáson megy keresztül, gyen-
nem tart örökké. Sajnos sokan csak azt élik át, hogy velük
gének érezzük magunkat, sok minden átrendeződik, majd
szörnyű igazságtalanság történik - és ez bizonyos szem-
az önazonosságunk, önértékelésünk szilárdabbá válik. A ser-
pontból így is van. Ha csak azokat a mondatokat vesszük,
dülő, bár nem akarja, olyan intenzitással él meg érzéseket,
amelyek elhangoznak a serdülő ifjak szájából, elfogadhat-
élményeket, olyan tapasztalásai lesznek, melyeket lehet,
juk, hogy fájdalmas lehet hallgatni őket. Kifejezetten ember-
hogy pici korában élt meg utoljára, mert azóta megtanulta
próbáló. Ha azonban - és ez Alice Miller érdekes gondolata
magát kontrollálni, fegyelmezni. Tanulnia kellett, külön-
- a szülők ezt az utolsó természet adta lehetőséget a gyere-
órákra járni, kötelességeket teljesíteni, készülni az életre...
keik fejlődésére nem becsülik meg és használják jól, akkor a
Egy gimnázium jelmondata így üzen a felnőtteknek: „Mi
gyerekeik még nehezebb helyzetbe kerülhetnek. Hamar az
alkoholhoz, droghoz nyúlhatnak, mégpedig azért, mert ezek
206
207
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
Pál Ferenc
Kamaszkori vagy felnőttkori függőségeink gyakran a gyer-
szabad teret biztosítanak, hogy a nem engedélyezett élmé-
mekkori függőségek és alávetettségek, kiszolgáltatottságok
nyeiket, érzéseiket, vágyaikat végre megéljék, megtapasz-
ismétlései. Felnőttként tehát sok esetben megismételjük azt
talják. Hogy mégiscsak rátaláljanak egy olyan világra, ahol
a dinamikát, ami gyerekkorból már ismerős számunkra.
önfeledtek és szabadok lehetnek, legalább élményszinten...
Függőségi viszonyba pedig bárkivel, bármivel kerülhetünk,
Vagyis, a szüleiktől való függést a drogoktól és az alkohol-
aki, ami elég erős vagy tartós érzelmi választ tud kiváltani
tól való függőségre cserélik föl. Nagyon elgondolkodtató, ha
belőlünk. Azt is mondhatnánk, hogy most már nem a szüle-
egy fiatal már csak valami külső dologtól való függőségben
ink hatnak ránk, esetleg manipulálnak, hanem más szemé-
merheti megélni azt, amit megélhetne önmagából fakadóan
lyeknek, szereknek szolgáltatjuk ki magunkat, hogy mani-
is, ha kapna és maga is adna rá engedélyt, ha lennének fel-
pulálhassanak minket.
nőttek, akik megfelelő bölcsességgel és énerővel elviselnék
az ő érzelmi hullámzását.
Végső soron nem haragudni akarunk a szüleinkre, hanem
Sok serdülőkorú fiatalt tanítottam már, ismerős számom-
szeretni őket. Ez néha nagyon nehezen megy, de a szívünk
ra az a hiányérzet, ami abból fakad, hogy mintha évekig csak
mélyén ezt akarjuk. Nagy nehézségekbe ütközhetünk, mert
beletennék a kapcsolatba, és semmit sem látnék viszont be-
ha az embert felnőttkorában éri igazságtalanság, bántalma-
lőle. Ül a kamasz elutasító faarccal, semmi nem jó neki, bár-
zás, az ellen valamennyire tud védekezni. Gyerekként nem
mit mondok. Aztán harmincéves korában, amikor találko-
vagy alig. Ha engem felnőttként igazságtalanul elvisznek a
zunk az utcán, azt mondja: de szívesen jártam azokra az
Gulágra, akkor ott akár gyűlölhetem is a fogva tartóimat.
órákra, milyen szép idők voltak... Hm...
Szabad haragudnom rájuk. Oloffson Piacid atya például az
Az önismereti munka keretében ezért érdemes és izgal-
indulatot is a túlélés eszközévé tette, mert azt mondta: a ret-
mas visszaemlékezni, hogy milyen tartalmak törtek belőlünk
tenetes tíz év alatt az is segített, hogy különb akartam lenni
felszínre, amikor serdülők voltunk. Mit próbáltunk ott átél-
a fogva tartóimnál. Nagyon kreatív megoldás, mert megőr-
ni, és mit nem mertünk megélni? Lehet, hogy bizonyos kész-
zött általa valamit az emberi méltóság tudatából. Nemcsak
tetéseket ekkor engedtünk meg magunknak utoljára, és az-
azt mondta, hogy ők is emberek, ők is áldozatok voltak va-
óta megint bezáródtunk. Van, aki serdülőkorában volt a
lamikor, szeretnünk kell őket, hanem hogy kicsiként is lehe-
legelviselhetetlenebb és egyben a legnormálisabb.
tek nagy. Azért ebben van élni akarás, asszertivitás, ugye?
Piacid atyának ezen a mondatán sokat gondolkodtam, mert
209
208
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
látszólag nem elég keresztény. Valójában azonban jó irány-
mészetes érzéseit sem engedélyezheti magának. Úgy is meg-
ba tereli az agressziót, a haragot, az indulatot, a gyűlöletet,
fogalmazhatnánk, hogy a gyerek egy szeretett üldöző előtt
a bosszúvágyat. Majd én megmutatom nektek, hogy lehet
áll, ezért védtelenebb, kiszolgáltatottabb. Vagy azért, mert a
emberségesen is élni!
bántalmazás attól érkezik, akitől a gondoskodás is. Egy ti-
Tabódy István atya több mint 18 évet ült börtönben, eb-
beti szerzetest arról kérdeztek, hogy mi volt a több évtize-
ből 6 évet Recsken, ahol nap, nap után jött egy smasszer, és
des kegyetlen börtönélet során a legszörnyűbb számára.
iszonyatosan megverte. Tabódy István, aki katonatiszt volt
„Amikor elvesztettem az együttérzésemet a fogva tartóim-
korábban, mindig azt mondta: „O megver, én szeretem." Mi-
mal" - válaszolta.
után azonban már nagyon sokszor volt vele kegyetlen, azt
gondolta magában: „Ha még egyszer hozzám ér, agyon-
Önmagunk elárulásához a szüleink szeretete is kellett.
ütöm." Be is jött az őr, de ez egyszer nem kezdte ütni, ha-
Nem csak a félelem és a kiszolgáltatottság. Ez nagyon fontos,
nem azt kérdezte: „Mondja, Tabódy, ha én most magát száz-
mert a szülők leértékelése, megvetése, démonizálása nem se-
huszonnyolcadszor is megverem, akkor is szeretni fog?"
gíti a növekedésünket. A szüleink úgy szerettek minket,
Tabódy azt válaszolta, hogy igen, bár magában arra gondolt,
ahogy tudtak, de biztos, hogy szerettek a maguk módján. Ez
hogy ha kezet emelsz rám, agyonütlek. Erre az őr azt mond-
mit jelent? Hogy egy gyerek a szüleivel szemben nemcsak
ta: „Ide figyeljen, amíg itt lesz, én magát megvédem." Ez az
azért árulja el magát, mert kiszolgáltatott, hanem azért is,
őr, amíg Recsken volt, mindent megtett érte. Döbbenetes do-
mert egy róla valamiképpen gondoskodó ember veszi erre
log, amikor az agresszor egyszer csak képes váltani, és
rá. Ez a csavarnak a csavarja. Hogy azért is tesszük meg vé-
együtt érezni az áldozatával!
gül, mert szeretnek.
Ha tehát valaki felnőttként Recsken vagy a Gulágon ra-
Egy ötvenéves pap a következővel jött el hozzám: „Új ál-
boskodik, akkor szabad neki gyűlölni a fogva tartóját, és azt
lomáshelyre kerültem, nagyon vártak itt. Hallatlanul lelkes
gondolnia, hogy ha még egyszer kezet emelsz rám, agyon-
vagyok, még egy csomó erőm van, de nem akarom sokadjá-
ütlek. A gyereknek a szüleivel szemben nagyon veszélyes
ra is túlvállalni magam és teljesen kikészülni, mert akkor
ezt gondolnia, mert ha érzelmileg elszakad tőlük, rettenete-
már a reális lehetőségeim alatt szoktam teljesíteni." Azzal
sen egyedül maradhat, ezért a kiszolgáltatottsága sokkal na-
érkezett, hogy nézzük meg, mi a kulcsa annak, hogy kizsi-
gyobb. Azért tud olyan embertelen helyzetbe kerülni egy
gereli magát. Elmondta: azt szokta meg, hogy a plébániának
gyerek, mert annyira kiszolgáltatott, hogy nemegyszer a ter-
az ajtaja mindig nyitva van, hogy bárki bejöhessen. Egyik al-
210
211
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
Pál Ferenc
szúfantáziák. Jön a harag. Érkeznek az agresszív indulatok.
kalommal éppen fehér klottgatyában pihent az ágyán, és
Elképesztően utálhatjuk a szüleinket, nagyszüleinket, taná-
ahogy jobbról balra fordult, arra lett figyelmes, hogy egy het-
venéves néni áll az ágyánál. „Jaj, atya, bocsásson meg, de ez
rainkat egy ideig. Ez újabb félelmeket kelthet bennünk, mert
annyira jó, hogy magához mindig lehet jönni..." Megkér-
indokolatlannak tűnik. Honnan ez az eszméletlen bosszú-
deztem tőle, mi veszi rá arra, hogy nyitva hagyja az ajtót, és
fantázia. ..? Mi ez az iszonyatos harag...? Megrémülünk ma-
erre azt válaszolta, hogy a hívek szeretete. Hogy szeretik őt.
gunktól. Mi lesz így velem? Ez biztosan nem jó út! Eddig azt
„Olyan szeretettel fogadtak, azt mondták, örülünk, hogy té-
hittem, tudok szeretni, és most kiderül, hogy nem? Kiderül,
ged kaptunk, mert olyan szépen beszélsz vasárnap, és úgy
hogy tulajdonképpen rossz vagyok? Az önmagunkról alko-
szeretünk téged!" Vagyis egy ötvenéves papot szeretettel rá
tott képbe tudniillik ezek az indulatok általában nem férnek
lehet venni a saját szabadságának, határainak, szükségletei-
bele, mert már kicsi korunkban elkezdtük őket kirakni on-
nek az elárulására. A saját önvédelmének a feladására. Csak
nan. Ezt úgy mondja a lélektan, hogy ha az érzéseket, indu-
szeretni kell.
latokat a szülő nem engedélyezi, akkor ezeket le kell hasíta-
A helyzetünk tehát azért annyira nehéz, mert a szívünk
ni, és úgy felnőni, hogy az önmagunkról alkotott képnek
mélyén mindannyian szeretjük a szüleinket, és a maguk
ezek nem lehetnek részei. Ezért, amikor felnőttként jön egy
módján a szüleink is szerettek minket. Ezért tűnhet a szüle-
gyűlölethullám vagy bosszúfantázia, akkor megrémülünk.
ink elárulásának, ha gyógyulni akarunk. Azt gondoljuk, ha
Pedig úgy tűnik, ezeknek a felnőtt ember esetében már in-
föl kell ismernünk az általuk okozott károkat, azzal eláruljuk
dokolatlannak tűnő érzéseknek az átélésére igenis szükség
őket, azzal hűtlenné válunk, szeretetlenné, hálátlanná, becs-
van, főleg, ha már kidugták a fejüket, mint a giliszta esőben,
telenné, igazságtalanná - ezért inkább nem megyünk bele
amikor nem kap elég levegőt. Általánosságban elmondhat-
ebbe a folyamatba. Pedig mondhatunk egyszerre nemet a
juk, hogy az indokolatlanul erős szorongás elfojtott agresz-
szüleinknek és igent a szüleinkre.
szióra, az agresszív magatartás pedig elfojtott szorongásra
utalhat. Ezért a szorongó ember feltörő indulatai egy éret-
A harag, esetleg a gyűlölet, a bosszúfantáziák átélése nél-
tebb egyensúly lehetőségét hordozzák magukban.
külözhetetlennek tűnik. Aki az őt megnyomorító szoron-
Van egy zseniális mondás: a harag a fájdalom előszobája.
gástól meg akar szabadulni, kénytelen lesz a haragjával
Ez a kijelentés két dolgot is üzen. Az egyik, hogy a harag-
szembenézni. Amikor elindul valaki az önismeret útján,
nak, a bosszúfantáziáknak, az indulatoknak az átélése sosem
akkor egyszer csak - ha nem nagyon sérült - jönnek a bosz-
a végpont. Utána rosszabb jön. Tehát aki már attól megret-
223
212
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
ten, hogy milyen késztetések vannak benne, annak a követ-
miközben sokkal értékesebbek vagyunk annál, hogy az ön-
kező lépés szinte elviselhetetlennek tűnik. Ha azonban a ha-
sajnálattal is beérjük.
ragomat valamennyire engedélyezem, azért az egyfajta meg-
könnyebbüléssel, fölszabadulással járhat együtt. Persze, ha
Abszurdnak tűnő viselkedésünknek megvan a maga kora
valaki már húsz-harminc éve haragszik a szüleire, akkor el-
gyerekkori előtörténete. Ezek a motívumok ezért nagy kin-
akadt. A haragnak, az indulatnak az átdolgozása egy lépés
csek az önismeret szempontjából. Az álmaink, az elszólá-
a fájdalom felé, mert a harag és az agresszió mögött a gyász
saink, a magunk számára is váratlan reakcióink, indulataink
kezdődik. Egy mélységes szomorúság, amit még nehezeb-
és mások számára furcsa szokásaink kincsesbányát jelente-
ben engedünk meg magunknak. Egy végtelen csalódottság,
nek. Biztosan mindenki sok példát tudna sorolni arra is,
hogy ez vagy az megtörténhetett velünk, hogy éppen a szü-
hogy amikor szerelmesek leszünk, olyasmiket teszünk, ami-
leink tették, akiket szerettünk. Nagyon sok fájdalom jöhet
ket magunk se gondoltunk volna. Nem furcsa, hogy olyan
ilyenkor. Van, aki épp azért akad el a haragjában, hogy el-
társadalomban élünk, ahol a gyász vagy a szerelem nem ok
kerülje a fájdalmat, a gyászt, holott azt át kellene élnie, hogy
arra, hogy szabadságra menjünk?
aztán gyógyulhasson és magára találhasson. E nélkül nehe-
zen jutunk el a valódi szeretetünkhöz, amit már szabadon
Ha annyira tisztelnénk a gyerekeinket, mint a szüleinket,
élhetünk meg azok felé, akik ugyanúgy nem tökéletesek,
akkor nagyon jó gyerekkoruk lenne. Merthogy a szüleink
mint mi. Tehát, ha valaki azt mondja, énbennem nincs is ha-
iránt hallatlanul lojálisak vagyunk. Még akkor is, ha felnőtt-
rag, akkor azt gondolom, valószínű, hogy a dühétől elszakí-
ként tele vagyunk kifogásokkal velünk szemben, tudattala-
tottan él. Talán valamikor a szorongás felé vette az irányt.
nul a lojalitásunkat fönntartjuk. Nem dönthetünk arról, hogy
kik a szüleink, de arról sem, hogy hozzájuk tartozunk vagy
A harag mögött a valódi fájdalom, a veszteség, a gyász át-
sem. Az összetartozásunk lehet tudatos vagy tudattalan.
élése lehetővé válik. Ez nem egyenlő azzal, hogy sajnáljuk
Amennyiben nem tudatos, az ereje, a hatása még meghatá-
a szüleinket. Itt szoktunk csúsztatni. Valamennyi ismeretet
rozóbb lehet, mert ellenőrizetlenül formál minket és alakít-
és haragocskát engedélyezünk, de mivel ez nem hatol elég
ja az életünket.
mélyre, sem a harag, sem a gyász nem jelenik meg, marad a
sajnálat. Az pedig kevés a mély, megdolgozott, szabad sze-
Ahogyan önmagunkkal bánunk, nagyrészt úgy bántak a
retethez. Legföljebb az önsajnálat mocsarához visz közelebb,
szüleink velünk. Ezért nagyon érdemes rácsodálkozni arra,
214
225
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
hogyan bánunk magunkkal. Ezt szebben is tudom mondani:
gyerek magára vette ezt a titkot és annak terhét, és olyasmit
minden felnőttben él egy gyerek, és az a kérdés, hogy a ben-
próbált megélni, amit az anyjánál kellett volna hagynia. Már
ned élő gyerekkel hogyan bánsz. Sajnos az a tapasztalatom,
teljesen munkaképtelen volt, ott feküdt 28 kilósán az ágyá-
hogy nagyon durvák vagyunk vele, és - gyermekkori logika
ban, és milyen tárgy volt az éj eliszekrényén? Az édesanyjá-
alapján - ha úgy gondoljuk, hogy rossz, akkor megvonjuk
nak a kiskanala, amit Auschwitzban használt, miközben kö-
tőle-magunktól a szeretetet. Ennek nem mond ellent, hogy
rülbelül annyit is evett, mint ő. Ezeknek a helyzeteknek a
közben mindenféle élvezetekkel próbáljuk elviselhetővé ten-
feloldásában nagy segítség, ha a szülők - számukra is elfo-
ni annak következményeit, hogy elítéljük, megvetjük önma-
gadható formában - beszámolnak arról, hogy mi történt ve-
gunkat. Akkor maradnak a függőségek és az élvezetek, mert
lük, és kifejezik azt, hogy ezzel nekik kell foglalkozniuk, nem
az élet szeretetéhez és öröméhez sokkal nehezebb eljutni!
pedig a gyerekeiknek.
Tehát ismerjük meg szüleink életét, hogy a sajátunkat él-
Ismerjük meg szüleink életét, hogy a saját életünket él-
hessük! Nem feladatunk az övékét feldolgozni és megolda-
hessük. Minél kevésbé ismert, tudatos számunkra a szüleink
ni, mert ez az ő dolguk. Hány és hány helyzet szól arról,
élete, annál intenzívebben jelenítjük meg azt a saját életünk-
hogy valaki, aki gyerekkorban megszokta, hogy megmenti
ben.
az anyját az apjával szemben, vagy lelkére beszél a részeg
A második világháború utáni Németországban pszicho-
apjának, hogy ne igyon többet, felnőttként is újból és újból
lógusok, pszichiáterek arra a döbbenetes dologra figyeltek
megpróbálja megmenteni a szüleit. Pedig ez nem az ő dolga.
fel, hogy miközben a szülők semmit sem mondtak gyereke-
Sokan nem képesek meghúzni a saját felelősségük reális ha-
iknek a saját életükről, ők mégis elkezdték annak szimboli-
tárait, ami pedig általában a következő generációnak a ká-
kus megélését és továbbvitelét. Például egy anorexiás kis-
rára válik.
lány, akivel szinte semmit sem közöltek a szülei arról, hogy
Jött hozzám egy nagyon kedves valaki.
mi történt velük Auschwitzban, a pszichiáterének azt mond-
- Feri atya, édesanyámnál rosszindulatú daganatot diag-
ta: én is éppen 28 kiló vagyok, mint az anyám volt a láger-
nosztizáltak, és hétről hétre nagyon súlyosan romlik az álla-
ben. Ez volt a gyerek számára az egyetlen szál, ami a kap-
pota. Ezért felajánlottam Istennek, hogy ha túléli a rákot, én
csolatot jelentette az anyjához, mert erről a tényről tudott.
elmegyek apácának, hogy ő élhessen. Mi a véleményed erről?
De az anya különben nem volt hajlandó beszélni az életének
- Azt gondolom, te mindent megtennél, hogy az anyu-
erről a szakaszáról. Ennek az lett a következménye, hogy a
kád éljen. Látom rajtad, hogy mindent. Azt nem tudom,
216
227
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
hogy van-e köze a te apácahivatásodnak az édesanyád rák-
nek. Minden erőt, életkedvet elveszíthetnek. Ne várjuk el
jához.
egy gyerektől, hogy mindig jól viselkedjen, és közben kizá-
Kicsit gondolkodóba esett, aztán azt mondta:
rólag pozitív érzései legyenek, ha pedig valami nem sikerül
- Már évek óta nincs barátom, és arra gondoltam, miért
neki, ne lehessen dühös. De sokan teszik ezt! Azt akarják,
ne lehetnék apáca? Lehet, hogy ez egy kivételesen jó pillanat.
hogy úgy legyen jó, hogy közben még csak ne is érezhessen,
Lehet, hogy ez az én élethivatásom.
gondolhasson semmi olyat, amit nem illik. Nincs felnőtt, aki
- Akkor te azt mondod nekem, hogy az Isten az édes-
ilyen lenne - és egy gyerektől megköveteljük? A megvaló-
anyád gyógyulása révén fogja megmutatni neked, hogy
síthatatlan célok kitűzése lelki, de akár testi értelemben is
van-e szerzetesnői hivatásod? - kérdeztem tőle.
megbetegítő egy gyerek számára, ha azt elérendő követel-
- Igen.
ményként állítjuk elé. Legyél mindig őszinte, de tilos hara-
- Akkor ez azt jelenti, hogy édesanyádnak meg kell hal-
gudni, vagy játsszál önfeledten, de ne piszkold be a ruhádat!
nia, ha Isten úgy dönt, hogy ne legyél apáca.
A sort hosszan lehetne folytatni. Sokan gondolják, hogy a
- Erre nem gondoltam - mondta.
gyerekeiket azáltal tisztelik, értékelik és becsülik meg, ha
Nem gondoltam, hogy van a dolognak egy másik oldala
olyan döntéseket is rájuk bíznak, amelyekhez még nem elég
is. Mi eddig folyamatosan ezzel a másik oldallal foglalkoz-
érettek, tapasztaltak és felelősségteljesek.
tunk. Hogy felnőttünk, de valakinek a gyerekeként érezhe-
tünk késztetést arra, hogy megmentsük a szüleinket. Egész
Tanuljunk meg az agressziónkkal együtt és nem annak el-
tudattalan módon, pedig ez nem a mi dolgunk. Azt gondo-
lenében élni. Az agresszió a harag veresége. Tehát elsősor-
lom, ez a kedves lány sokkal jobban járt azzal, hogy tudato-
ban a harag megfelelő formákban való megélését és megje-
sított magában valamit, mint ha tíz év múlva örök fogadal-
lenítését kéne engedélyeznünk és megtanulnunk. Az
masként beszélgettünk volna arról, hogy van-e neki hivatása
önérvényesítés másokat nem fenyegető, veszélyeztető mód-
vagy nincs. Ezzel együtt lehet, hogy apáca lesz. Remélem,
jait. Nagyobb szabadságot és érettséget jelent, ha valaki ké-
szabadon dönt majd róla.
pes kontroll alatt tartani az agresszióját, mint ha el van vág-
va tőle. Például a jó vezetői alkat ismérve, hogy szereti a
Ismerjük föl a megvalósíthatatlan erkölcsi követelmé-
hatalmát gyakorolni, de azt kontrollált formában teszi. Az
nyeinket, amelyeket a gyermekeinkkel szemben támasz-
eredményes sportoló képes a szabályok adta kereten belül
tunk, mert ők ezek teljesítéséért az életerejükkel fizethet-
használni az agresszióját. Fizikai támadás, bántalmazás ese-
218
219
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
tén önmagunk megvédéséhez megfelelő mértékű agresszió-
ra is szükségünk lehet.
A bűntudatot ne kerüljük el, ne hárítsuk az okát másra és
főleg ne védekezzünk. Lehetőleg ne mondjuk azt a gyere-
Ne várjuk el, ne kényszerítsük ki a fölmentést, a megbo-
künknek: „Ha te nem teszed akkor ezt vagy azt, én sem csi-
csátást a gyerekeinktől! Azt vagy szabadon megkapjuk tő-
náltam volna, amit végül tettem." „Elképzelheted, anyád
lük, vagy megint valamiféle kényszert alkalmazunk velük
sem adta volna azt a nyaklevest, ha te..." Amikor a szüleink-
szemben, mint gyerekkorukban. Kimondhatjuk, hogy fiam,
kel való kapcsolatunkról gondolkodunk, felnőttként lehető-
most látom csak, mit tettem, lányom, most már másképp
ségünk van arra, hogy a felelősségünk határait a realitásnak
tenném! De hagyjuk azt a mondatot, hogy ugye meg tudsz
megfelelően húzzuk meg. Apám megvert, de meg is volt az
bocsátani anyádnak, aki szeretett téged! Végre itt a nagy pil-
oka rá! Mi volt az az ok? Az, hogy a haragjával, az agresszi-
lanat, hogy megengedjük, hogy megbocsásson vagy ne bo-
ójával nem tudott mit kezdeni, hogy az összes pedagógiai
csásson meg nekünk. Hogy fölmentsen bennünket vagy ne
módszeréből kifogyott. Nem arról van szó, hogy persze
mentsen föl. A legtöbb ember egyébként, ha kap néhány hi-
hogy az apám megvert, de igaza is volt, és végképp nem ar-
teles mondatot a szüleitől, megbocsát. Ez a tapasztalatom.
ról, amit a nagyon sérült emberek szoktak mondani, hogy
Ezer és tízezer vétekre lehet feloldozást nyerni egy hiteles,
„na, de ember is lett belőlem"! Ahhoz, hogy ember szülessen
belülről megdolgozott szülői kiállással, a sérelmek elisme-
a világra, nem verekedni, hanem szeretkezni kell. A verés
résével. Ne követeljük a gyerekeinktől, hogy bocsássanak
legfontosabb üzenete, hogy a helyzeteket agresszióval meg
meg! Bízzuk rájuk, hogy megteszik vagy sem. Ha erőltetjük,
lehet oldani. Hogy az életben vannak olyan helyzetek, ame-
mert megrémültünk, bűntudatunk van, félünk vagy szé-
lyeket agresszióval szoktunk kezelni, és az lehet agresszív,
gyenkezünk, újabb terhet rakunk rájuk, hiszen ismét ki-
aki fölül van, aki erősebb. Annak szabad. Aki alul van, az
használjuk őket, hogy általuk fölmentést kapjunk. Rendez-
meg pórul jár. Ez az üzenet.
zük ezt el magunkban, a gyerekeket meg hagyjuk szabadon!
Nem érdemes az önvádban sem megrekednünk. A bűn-
Ráadásul kellő szabadság hiányában alig beszélhetünk meg-
bánattartás nem azt jelenti, hogy ameddig meg nem halunk,
bocsátásról, sokkal inkább megfelelésről van szó, tehát nem
magunkat kell szidnunk, bántalmaznunk, sanyargatnunk.
is azt kapjuk, amire vágyunk.
Amikor valaki elindul az önismeret útján, és elkezd töpren-
geni önmagára vonatkozóan, akkor rátalálhat magában egy
sérült gyerekre, aki igyekszik megvédeni magát, és nem be-
látni a gyöngeségeit, mert azt gondolja, akkor vége az éle-
220
221
Pál Ferenc
A gyermekkor sebeinek gyógyítása
tének, vége a világnak. Ezért tehát, ha nehezen indulunk el
kialakulásának föltételét. Tehát, ha egy gyereket megfosz-
önmagunk felé, és már kis dolgoktól is ránk tör a félelem,
tunk attól a lehetőségtől, hogy az érzéseit, érzelmeit átélje,
akkor ez nem annak a jele, hogy most kiderült, milyen rosz-
mert neki mindig illedelmes kisfiúnak, kislánynak kell len-
szak vagyunk. Nem ez derült ki, hanem az, hogy sérültek
nie, akkor akadályozzuk a saját meggyőződésének kialaku-
vagyunk, elfogadásra, gyógyulásra szorulunk.
lását. Ezért csak átvett, tanult hite lesz, ami pont akkor bi-
zonyul majd gyöngének, amikor a legnagyobb szüksége
Az érzéseinknek is szükségük van térre, időre, figyelemre.
lenne rá.
Egy érzésnek megvan a maga élete bennünk. Az útja, mód-
Aki az árnyékának a sötétjétől elhatárolja magát, nehezen
ja, helye, ideje, felfutása, lecsengése, eltűnése. Aki közel van
jut el a mély, személyes meggyőződéshez. Nagyon becsüle-
a hiteles érzéseihez, elég közel juthat önmagához. Az önis-
tes, kitartó igyekezetig el lehet érkezni, de azért is nagy árat
mereti munkában azt is felismerhetjük, hogy az érzelmeink
kell fizetnie neki is és a környezetének is.
mögött nemegyszer más érzések, érzelmek találhatók, ame-
lyek fontosabbak lehetnek, mint a felszínen lévők. Ráadásul
A gyerek egészséges fölnövekedéséhez érzelemteli, biz-
léteznek parazita érzelmek is, amelyek a helyzethez, ép ön-
tonságot adó, szükségletekre figyelő, elfogadó, kölcsönös-
magunkhoz kapcsolódó természetes érzelmek helyére lép-
séget bátorító légkörre van szükség, aminek a gyümölcse
nek. Például, valaki felé kifejezzük a szeretetünket, vála-
az engedelmesség. Sokan alig emlékeznek a gyerekkorukra,
szolva egy szükségletére, teljesítve egy kérését, mire ő
de ha eseményeket nem is tudnak fölidézni, a családban
elszomorodik vagy dühös lesz. Gyakran figyelhetünk meg a
uralkodó hangulatot mindannyian őrizzük magunkban. Az
megvetés mögött vágyakat, a harag mögött szükségleteket,
alaphangulat, amit az érzelmi emlékezetünkben őrzünk,
a düh mögött szorongást, az agresszió mögött félelmet és
elég pontosan fejezi ki azt a közeget, ahol felnőttünk. Egy
csalódottságot. Ilyenkor lehetőségünk van a felszín alatti ér-
elég jól működő család belső világában, ahol a gyerek gye-
zelmekre, lelkiállapotra figyelni és reagálni. Természetesen
rekszerepben van, a szülő pedig szülőszerepben, a gyerek
az is fontos, hogy megkülönböztessük egy érzés megélését
engedelmessége a szülő szeretetére adott válaszként jelenik
és kiélését. Átélni valamit és kiélni valamit nem ugyanaz!
meg, nem pedig a büntetéstől való félelemként vagy a ha-
talmasabbal szembeni kiszolgáltatottságként. A szülői sze-
A saját eredeti tapasztalásainkhoz az érzéseinken keresz-
retetre érkező szabad válaszként. Az engedelmességre tehát
tül visz az út, megteremtve a személyes meggyőződésünk
szükség van, de nem mindegy, hogy mi áll a hátterében.
222
223
Pál Ferenc
Hamis szülői vélekedések
Hamis szülői vélekedések
gyasztott. Mint a cserkésztábor lelki vezetője odahívattam a
srácokat, hogy beszéljük meg, miért nem bírták ki alkohol
Rengeteg hamisítvány van forgalomban, hamis igazságok,
nélkül. Ahogy beszélgettünk, egyszer csak elkezdtem ké-
álbölcsességek. Ezekből mondanék huszonötöt Alice Miller
nyelmetlenül érezni magam, mert minden szándékom elle-
alapján. Van belőle sokszor ennyi is, de fogalmazzunk meg
nére az, hogy ők törökülésben ültek én meg álltam, túlságo-
néhány jellegzetesei, aztán tegyétek hozzá a sajátjaitokat,
san is alá-fölé rendelt viszonyba helyezett minket. Tíz perc
amiket ti kaptatok vagy ti adtatok. Jöjjön egy bepillantás
után elegem lett ebből, és leültem közéjük. Erre az egyik ti-
ebbe a világba!
zenhat éves srác, a legvagányabb közülük, azóta sokgyere-
Először is egy régi keleti tanmese. A hamisság és az igaz-
kes apuka, megszólalt: „Erre vártam, hogy mikor ülsz már
ság elmennek együtt fürdeni egy szép tóhoz. A hamisság -
le!" Valóban ez a kérdés: hogy a szónak mindenféle értel-
merthogy ilyen a természete - gyorsan kiúszik, fölveszi az
mében le tudunk-e guggolni, hasalni egy gyerekhez? Tu-
igazság ruháját és távozik. Mire az igazság is kitempózik, azt
dunk-e ott lenni, ahol ő van? A gyereken ugyanis nem kell
látja, hogy a parton már csak a hamisság ruhái vannak. Az
uralkodni, erre nincs szükség. Azt kellene megmutatni, meg-
igazság eltöpreng, mit is tegyen. Végül úgy dönt, a hamisság
tanítani neki, hogyan képes önmagát uralni. Ehhez azonban
ruháját nem veszi föl, ezért aztán meztelenül marad. Jelleg-
nekem is tudnom kéne uralni magamat! Mikor egy gyerek
zetes hiedelmünk, hogy az igazság mindig örömet okoz, föl-
fölött uralkodni akarok, az általában annak a jele, hogy ma-
emel és békét hoz, miközben a hamisság felháborító. Mivel
gamat nem tartom a kezemben. Azért teszem, hogy ne hoz-
azonban a hamisság az igazság ruhájában jár, azt rezzenés-
zon ki a sodromból. Hogyan is csinálta Matula bácsi?
telen arccal elfogadjuk, továbbadjuk, sulykoljuk másokba -
Egy lelkész ismerősöm a 70-es évek elején azon vívódott,
és amikor az igazsággal találkozunk, azon háborodunk föl.
hogy politikai értelemben kiálljon-e a meggyőződéséért. Vé-
Kikérjük magunknak, dühösek leszünk rá, meztelensége in-
gül úgy döntött, hogy lesz, ami lesz, kiáll, vállalva ezzel akár
dulatokat vált ki belőlünk, és a legkevesebb, hogy rászólunk:
a súlyos szankciókat, a börtönt, a verést is. Elment a lelki aty-
öltözzön már föl! Ezért következzenek most az igazság gú-
jához, és közölte vele ezt a szándékát. Mire az öreg lelkész
nyájába bújt téveszméink:
azt mondta: „Én nem értek ezzel egyet. De ha ezt gondolod,
csináld így." Majd rövid hallgatás után hozzátette: „Ha va-
1. A felnőttnek az a dolga, hogy uralkodjon a gyereken.
lami bajod lesz, én legyek az első, akihez fordulsz!" Ez szép!
Cserkésztáborban voltunk, és három fiú szeszes italt fo-
Nem értek veled egyet, de ha bajod lesz, gyere hozzám! Azt
224
225
Pál Ferenc
Hamis szülői vélekedések
értem Matula bácsi módszere alatt, hogy nem hatalmat gya-
megijesztettél! De nem ő ijesztett meg, ő teljesen jámboran
korlok, hanem a helyzetnek megfelelően, érettségét figye-
ült ott. Ha megáll az ajtó mögött, és rám kiált, hogy hú, arra
lembe véve engedem dönteni a másikat, de közben azért ott
mondhatnám, hogy ne ijesztgess, de ő nem csinált semmit,
állok mellette, és ha szüksége van rám, segítek.
csak ült, és várta, hogy megjöjjek. Ennek a szóhasználatnak,
szemléletmódnak a gyökereit a gyermekkorból hozzuk, és
2. Mindig a felnőtt határozza meg, mi a jó és mi a rossz.
felnőttként ritkán reflektálunk rá, pedig a társkapcsolatunk-
A fekete pedagógia egyik jellegzetes kijelentése. Ezeket a fel-
ban is hasznát vehetnénk. Természetes, hogy gyermekko-
nőtt tudja, és a gyerek ahhoz sem szólhat hozzá, hogy adott
runkban összekötöttük a szüleink érzéseit és a magatartá-
esetben mi esne neki jól. Érdekes, hogy amikor a szülő eteti
sunk megítélését. Ha apa dühös vagy anya szomorú, akkor
a gyereket, azt mondja: finom! Honnan tudja? A gyerek evett
az, amit tettem, nem volt helyes. Tehát a szüleink érzésein
már belőle? Vagy mondta? Mondhatnánk, hogy: papi. Vagy:
keresztül kezdtük megtanulni, mi a jó vagy rossz. Felnőtt-
alma. De hogy finom...? Majd a gyerek eldönti, hogy fi-
ként azonban árnyaltabb látásmódra van szükségünk.
nom-e! Ijesztő, amikor a szülő dönti el, hogy a gyereknek mi
kell, hogy jólessen, mihez kell, hogy kedve legyen, hogy mit
4. A gyereknek kímélnie kell a szüleit. Maradj csendben,
tartson szórakoztatónak vagy mikor mit érezzen.
Ferike, apád fáradt és alszik! Hogy én ezt hányszor hallot-
tam! Az apák, ha keményen dolgoznak, akkor fáradtan fog-
3. A rossz gyerek gyakran feldühíti a szüleit. A szülők a sa-
nak hazajönni, ez tehát azt jelenti, hogy egy gyereknek a hét-
ját érzéseikért a gyereket teszik felelőssé, és efféléket mon-
végén kívül mindig kímélnie kell őt, és tiszteletben tartania,
danak: „Ne dühíts föl! Ne bosszants! Ne hozz ki a sodrom-
hogy az apukája fáradt, és kötelessége azt a saját szükségle-
ból!" Végül is kinek a haragjáról van szó? Minden
tei elé helyezni. Szombaton pedig apa alszik. Hiszen egész
érzésemért a másikat hibáztatni tulajdonképpen a felelősség
héten a gyerekért dolgozott! Vasárnap meg joga van egy kis
áthárítása. Valójában a szülő-gyerek kapcsolatból hozzuk ezt
szabadidőre.
a reflektálatlan fogalmazásmódot.
Nemrégiben a plébánián tettem-vettem. Közben az a va-
5. A gyerek spontán érzései, indulatai, vágyai a rosszasá-
laki, akit vártam, megérkezett, és miután rendszeresen szo-
gának a jelei. Azok a szülőkre veszélyt jelentenek - gondol-
kott hozzám jönni, beült a szobámba. Amikor kinyitottam
juk mi, sérült felnőttek. Amikor keresztelés közben a gyerek
az ajtót és váratlanul megpillantottam őt, felkiáltottam: de
sír, sok szülő azt mondja: ne légy rossz! Mert ha nem sír, ak-
226
227
Pál Ferenc
Hamis szülői vélekedések
kor jó gyerek. Katasztrofális kijelentések! Mit tegyen sírás
velünk egy gyereket, megtörjük az akaratát, és akkor majd
helyett? Oldjon meg matematikai feladványokat? Persze
szeretni fog bennünket. Meg a felnőtteket.
hogy sír! Ilyenkor a kedves apucik, anyucik az összes létező
Veletek is megtörtént, hogy amikor összebalhéztatok a
tárgyat megpróbálják belegyömöszölni a gyerek szájába,
tesótokkal, arra kényszerítettek a szüleitek, hogy kérjetek bo-
hogy ne sírjon, utána pedig meglepetten figyelik, hogy szin-
csánatot? Addig innen nem mentek el, amíg nem kértek bo-
te mindig van valami a szájában, cigi, étel, rágógumi, sörös-
csánatot! De őszintén! Szívből! Saját elhatározásból! A szü-
üveg és a többi. Hiszen az érzéseit úgy csitították el, hogy a
leink azt mondták nekünk: „Térdeljetek be a sarokba! Csak
szájába dugtak valamit! Persze hogy ugyanehhez a megol-
akkor állhattok föl, ha odamentek egymáshoz, és őszintén
dáshoz fordul felnőttkorában is, ha már olyan jól begyako-
bocsánatot kértek!" Mit tanulhatunk meg ebből? Képmuta-
roltattuk vele!
tást. Azt, hogy hazudni kell, és akkor csinálhatjuk, amit aka-
runk. Testvéremmel meg is beszéltünk, hogy ilyenkor egy
6. A gyerek akaratát korán meg kell törni. Kultúrkeresz-
kicsit térdelünk, aztán odamegyünk a másikhoz: bocs, tesó,
tény körök divatos téveszméje. Azt mondják: aki az akara-
megbocsátok, tesó - és mehetünk a dolgunkra. Vagyis, ha
tát nem áldozza föl, az nem lehet Krisztus követője. A kér-
egy hamis kibékülési rítust végigcsinálunk, akkor utána
dés inkább az, hogy a saját akaratomat, amit fejlesztek,
nyugodtan üthetjük-vághatjuk egymást tovább. Engem ez a
hogyan tudom összefüggésbe hozni Isten akaratával. Hogy a
módszer nem a bocsánatkérésre tanított meg, hanem arra,
két akarat tud-e együttműködni egymással. Vagyis a gye-
hogyan legyünk cinkosok a nagyokkal, a hatalommal szem-
reknek ne csak lemondania kelljen az akaratáról, hanem
ben - és csodálkoztam, hogy a szüleink nem látják, miről van
megtanulni az akaratával a szülővel való együttműködés
szó.
mellett dönteni. Nagy szülői erény, ha valaki képes kedvet
is csinálni ahhoz, amit helyesnek, követendőnek tart, hogy
8. Heves indulatokat, érzéseket tiltással ki lehet irtani, el
később a kötelességeinkhez mi magunk találhassuk meg a
lehet tüntetni. Jött hozzám egy 17-18 éves fiú, hogy beszél-
motivációt, és akkor is elvégezzük azokat, ha terhet, nehéz-
gessünk. „Rájöttem, hogy szívből utálom az egyik tanáro-
séget jelentenek.
mat - ez bűn?" Fogós kérdés. Válaszom: „Utálod - ez egy
érzelem. Nem esik az erkölcsi ítéletalkotás körébe, de két
7. A gyerek kötelességtudatából, engedelmeskedéséből
nagy kérdést hoz magával. Az egyik: mit kezdesz az utála-
szeretet fakad. Rettenetes tévképzet: kötelességtudóvá ne-
toddal? A másik: mit kezd veled az utálatod?" Ezekről ér-
228
229
Pál Ferenc
Hamis szülői vélekedések
demes volna gondolkodnunk. Amikor kitiltunk egy érzel-
11. A kikényszerített engedelmesség erőssé tesz. Az efféle
met magunkból, arról mondunk le, hogy nekifogjunk házia-
engedelmesség szerintem nem erőssé teszi az embert, ha-
sítani.
nem nyomorulttá. A szabadon megélt engedelmesség ezzel
szemben a személyiségünk értékes része. Nagyon is az em-
9. A gyerek őszinte megnyilatkozásai a tiszteletlenség je-
ber voltunkhoz tartozik, hogy képesek legyünk leborulni.
lei. Egy igazi klasszikus. Hároméves kislány azt mondja a
A természettel kapcsolatosan is jobb, ha némi belátásra ju-
testvérének: „Apa olyan, mint a karácsonyfa. Mindenhol
tunk, például tudomásul vesszük, hogy a folyó a magasabb
szőrös, csak a tetején nem." Tényleg kopaszodik a papája -
pontokról az alacsonyabbak felé folyik, és tiszteletben tartjuk
ez egy eredeti hasonlat, nincs benne tiszteletlenség!
ezt a törvényszerűséget. Az embert kicsit sem alázza meg az
Apuka a gyerekének: „Figyelj, Rozikám, most el fogunk
engedelmesség - kivéve az afféle engedelmesség, amikor
menni ide és ide..." Mire Rozi azt mondja: „Apa, nekem eh-
meghunyászkodást, megalkuvást várnak tőlünk. Az enge-
hez nincs kedvem!" „De miért nincs?" „Azt még nem gon-
delmesség igazodás az élet rendjéhez.
doltam ki!"
*
12. A dicséret elbizakodottá tesz és károsan hat a helyes
A gyerek megnyilatkozásai tehát egyszerűen őszinték, és
önértékelésre. Szlogenszerű, ahogy valaki azt mondja: nem
nem ellenünk vannak. Nemcsak tilthatunk, hanem a lehet-
akarlak szembe dicsérni... Miért is nem akarsz...? Csak nyu-
séges következményeket is föltárhatjuk.
godtan! Ne fogd vissza magad! Nagyon is a másik szemébe
10. A gyereket nem kell tisztelni, legfeljebb a teljesítmé-
kell mondani a jót! Mitől félünk? Hogy elbizakodott lesz?
nyéért - a szülőt viszont mindig. Egymás kölcsönös tiszte-
Nem is tudtam, hogy a jónak ilyen rettenetes hatása van.
letébe kétségkívül a gyerekek is beletartoznak. Miért olyan
természetes a mi világunkban, hogy a hatalmasabbat kell
13. Az alacsony önértékelés mások megbecsüléséhez ve-
tisztelni? Goethe azt írja egy helyen, hogy életutunkban négy
zet. Mindig keresd magadban a hibát! Ez a mondat, ebben a
tiszteletet sajátíthatunk el. Fölfelé, lefelé, mellettem és ma-
formában, embertelen. Ha azt mondjuk: fontos, hogy meg-
gam felé. Először kicsiként megtanuljuk tisztelni a nálunk
vizsgáld magad, és meglásd, mi az, amit nem tettél jól, az
nagyobbat, aztán növekedve a nálunk kisebbet, ifjúkorunk-
reális. De hogy mindig magadban keresd a hibát, emberte-
ban a velünk egyenrangút, végül saját magunkat.
len. Az alacsony önértékelés nem mások megbecsüléséhez
vezet, hanem függőséghez, tehetetlenséghez és realitásvesz-
230
231
Pál Ferenc
Hamis szülői vélekedések
téshez. Amennyiben egy senki vagyok, akkor mindig rád
élet természetes kihívásaival is alig képes megbirkózni. Hi-
szorulok, aki valaki vagy. Ha én nem tudok boldogulni, mert
szen amikor feltöltődhetett volna azzal, hogy értékes va-
kis béna vagyok, akkor kapaszkodnom kell beléd, te, nagyon
gyok, szerethető vagyok, meg fogom tudni csinálni, szép az
okos és rátermett.
élet, jók az emberek, és ha nem, azt is el lehet viselni, akkor
ő nem ezt kapta, hanem ütötték-vágták. így felnőttként nem
14. A gyöngédség a szülő részéről káros, mert elkényezte-
tud felnőtt módra élni, mert akarva-akaratlanul azt keresi,
ti a gyereket. A normális gyöngédségre is azt mondják so-
amit nem kapott meg, pedig szüksége lett volna rá. Közke-
kan, hogy majomszeretet! Minek kell nyalni-falni azt a gye-
letű tévedés, hogy valakit az életkorához képest érettebbnek
reket? Hát nem nyalja-falja, hanem adott neki két puszit!
szeretnek látni, hogy előnybe kerüljön felnőttkorában. Előbb
A gyöngédség hiánya nem edzetté, hanem sérültté tesz. Ami
kezdjen beszélni, számolni, írni-olvasni... A realitás inkább
edzettségnek tűnik, sajnos inkább érzéketlenség. Természe-
az, hogy aki gyerekként nem lehetett gyerek, annak felnőtt-
tesen az elkényeztetés nem azonos a gyöngédséggel. Az el-
ként nehezére fog esni a felnőttség.
kényeztetés is azt tükrözi, hogy a szülő nincs tisztában a gye-
reke szükségleteivel.
17. A gyerek a verésből ért. Hadd osszak meg veletek egy
kis Janikovszky Évát, engem teljesen elragadott. A mű címe:
15. A gyerek érzelmi szükségletei nem lényegesek. Nagyon
Pedagógia.
sok szülő azt gondolja a gyerekéről, hogy tulajdonképpen
neveletlen kis állat, akit ő kell hogy emberré formáljon. Most
„A LEMEZ EGYIK OLDALA:
faragok belőle embert! Ismerős mondat, ugye? Fiam, én csak
embert akartam belőled faragni! Miért, mi volt addig? Állat
Előadja az apa, indulatoktól átfűtött hangon, időnként a magasba volt, ember lett? Ökör volt és ember lett? Béka volt és ember
emelve, majd reményvesztetten ölébe ejtve fia ellenőrző könyvét.
lett? Azért ne akarjunk embert faragni a gyerekeinkből, mert
Fia látszólag az apai szózatra figyel, valójában a »Csak fiatalok-már azok.
nak című tánczenei műsort hallgatja.
16. A keménység jó előkészület az élet nehézségeire. Sajnos
Mikor nő már be a fejed lágya? Mondd, édes fiam, hát mikor
egyáltalán nem. A keménység a későbbi felnőttet éppen
nő már be a fejed lágya? Maholnap tizennégy éves leszel, és
hogy kiszolgáltatottá teszi, mert annyira sérült lesz, hogy az
úgy viselkedsz, mint egy óvodás! El vagyok keseredve, édes
232
233
Pál Ferenc
Hamis szülői vélekedések
fiam, mert egyszerűen nem értelek. Hát hogy képzeled te az
huszonötöt a fenekemre, és úgy lódított volna ki a fülemnél
életet? Azt hiszed, hogy az élet csak játékból áll? Hát egyál-
fogva az iskolából, hogy a lábam se éri a földet! Úgy ám! De
talán, hogy jut az neked eszedbe, hogy az iskolában, énekóra
nem is egy ilyen égbekiáltó gaztettért, hanem egy semmisé-
alatt, egy tussal feketére mázolt gesztenyét húzkodj a tanári
gért, egy pisszenésért is kilódított volna, mert mivelünk nem
asztal tetején egy szál damilon? Szeretném tudni, hogy jut
bántak úgy a tanárok, mint a hímes tojással, de nem ám!
ez neked egyáltalán eszedbe! Hát nem szégyelled magad,
Minket keményen fogtak, bölcs szigorral neveltek, de em-
hogy azt a kedves Jolán nénit, aki téged csak szépre és jóra
bert is faragtak belőlünk, úgy ám!
tanít, mű svábbogarakkal akarod halálra rémíteni?! Még ak-
kor is, ha az csak egy gesztenye, és nem te mondtad, hogy
A LEMEZ MÁSIK OLDALA:
svábbogár, hanem ő! Hát vedd tudomásul, édes fiam, én na-
gyon örülök annak, hogy Gedeon tanár úr személyében vég-
Előadja ugyanaz az apuka, amikor értesül arról, hogy Gedeon ta-re emberedre találtál. Megmondom neked, édes fiam, hogy
nár úr is beígért egy nyaklevest a fiának, amennyiben viselkedése ha én vagyok az ő helyében, akkor nem úszód meg egy osz-a félév folyamán még egyszer panaszra ad okot.
tályfőnöki intővel, de nem ám! Én móresre tanítottalak vol-
na, de úgy, hogy még nagypapakorodban is megemlegeted!
Miiit? Hát mit képzel a tisztelt tanár úr, hol élünk? Persze, az
Mert én, édes fiam, ha tudni akarod, hát úgy jártam ki az is-
a legegyszerűbb megoldás, hogy egy ilyen nagy melák be-
kolát, hogy pisszenni se mertem a tanáraim előtt. Te magas-
húzzon egyet egy gyönge gyereknek, aki ki van neki szol-
ságos úristen, hát hogyan is jutott volna nekem eszembe,
gáltatva, aki még védekezni se tud! Hát ezért járt a tisztelt ta-
hogy az énektanár orra előtt egy tussal feketére mázolt gesz-
nár úr egyetemre? Ezt tanítják ott? Hallatlan! És még a
tenyét húzzak el egy damilon?! Nem, fiacskám, ez nekem
damilt is elvette? Az egész spulnival?! Hát nem mondtad
álmomban sem jutott volna az eszembe, és nem azért, mert
neki, hogy az a damil az apádé?! Mit képzel ez az ember,
akkor még nem volt damil, vagy tus, vagy gesztenye, hanem
csak úgy zsebre vágja a más damilját? Megáll az eszem. El-
azért, mert az én szememben a tanár egy magasabb rendű
veszi a damilt, megfenyegeti a fiamat, és még ő irkál nekem
valaki volt, akire csak felnézni lehet, aki előtt a diák neve
az erkölcsről meg a magatartásról!
hallgass! Hogy is mertem volna én egy tussal feketére mázolt
Na, de hát ezt nem fogom annyiban hagyni, szép kis is-
gesztenyét damilon elhúzni a boldogult Lichtenberg tanár
kola, ahol egy ártatlan gyerekcsínyért, amin mosolyogni
úr orra előtt?! Kaptam volna tíz körmöst a nádpálcával, és
kéne, már veréssel fenyegetik a gyereket. Manapság! Azt hi-
234
235
Pál Ferenc
Hamis szülői vélekedések
szem, a tanár úr elnézte a naptárt! De bennem aztán embe-
gát tartja. Az embernek van gerince, ezért önmagáért ki tud
rére talál, mert én holnap bemegyek az iskolába, be én, egye-
állni, képes magát, az élet súlyát hordozni. Ez a magatartás.
nesen az igazgatóhoz, és megkérdem, hogy van-e tudomása
A viselkedés meg úgy érint, mint a ruha. Azt az ember vise-
arról, hogy egyes tanárok mit engednek meg maguknak, és
li a testén, de hogy mi van alatta, azt nem tudjuk. Ha az igaz-
azt is megkérdem, hogy vajon mit óhajt ez ellen a tisztelt
ság meztelen, számon kérjük rajta a ruhát, de nem törődünk
igazgató úr tenni? Mert én elégtételt követelek, és én igenis
azzal, hogy mit mond, mert először öltözzön föl.
azt követelem, hogy az ilyen Gedeon-félék a saját kárukon
A család jön haza a templomból, és azt mondja a nagy-
tanulják meg, hogy vége van már azoknak az időknek, ami-
mama a kétéves kisfiúnak: „Gáborka, hogy megizzadtál a
kor büntetlenül lehetett egy gyereket megütni.
misén!" Mire Gáborka azt válaszolja: „Igen, nagyi, a temp-
Te pedig ne vigyorogj, édes fiam, mert az én türelmem-
lomban viselkedtem." Valamit kétségkívül sikerült megér-
nek is van határa, és zárd el azt az átkozott rádiót, ha én be-
tenie.
szélek hozzád, de ha mindenáron akarsz egy pofont, meg is
kaphatod!"
20. Veréssel, büntetéssel megtanítható az igazság. Ameny-
Alice Miller azt mondja, hogy sokkal helyesebb volna jó
nyiben az igazságot szeretetlenül képviseljük, az már nem
dolgokért dicsérni és jutalmazni, mint rossz dolgokért bün-
igazság! Az igazságnak része az, hogy az a másik javára, a
tetni.
másikkal együtt érezve hangzik el és jelenik meg. Az igaz-
ságot nem lehet elszakítani a másik javától, vagy mondjuk
18. A megjátszott és kikényszerített beleegyezés jobb, mint
így nagyon egyszerűen: a szeretettől. A farizeus azt gondol-
az őszinte ellenkezés. Mert az ellenkezés az tiszteletlenség,
ja, az igazságot el lehet szakítani a szeretettől, és annak, aki-
neveletlenség, illetlenség. Amikor valaki nemet mond, azzal
nek igaza van, a másikat jogában áll kényszerítenie is. Vagy-
nemcsak elutasítást, tiltakozást, határtartást fejez ki, hanem
is, hogy az igazság följogosít a szeretetlenségre.
azt is, hogy valami mást szeretne. Valami vagy valaki fon-
Még egy Janikovszky Éva, a címe: Hazugság.
tosabb most számára. Vajon mi?
„A LEMEZ EGYIK OLDALA:
19. A viselkedés fontosabb, mint a belső valóság. Szeret-
nék helyes magatartással élni ebben a világban. A magatar-
Előadja az anyuka, mély erkölcsi felháborodástól remegő hangon, tást nagyon szép szónak tartom - vagyis, hogy az ember ma-abból az alkalomból, hogy kisfia iskolatáskájában egy cédulát ta-236
237
Hamis szülői vélekedések
Pál Ferenc
ami abban a szép dobozban maradt, amit apád jóhiszeműen
Iáit, amelyen ez állt: »Ha tucc gyere délután le a térre, ha nemen-neked ajándékozott, ki hisz egy hazug gyereknek?
gednek, mond azt hogy az isibe kelmenned és ha lehet hoz megin ci-
O, én szerencsétlen, hogy éppen az én fiam ilyen elvete-
git Kar esz.«
mült, hazug kölyök! No, de várj csak, majd hazajön apád.
Majd ő tisztességre tanít téged! Most ugye könyörögsz, most
Mit olvasok itt, Zsolti? Hogy nekem azt kellett megélnem!
fogadkozol, most egyszeriben drága anyuci lettem, csak ne
Hogy az én fiam, akiről azt hittem, hogy maga az őszinte-
mondjam meg édesapádnak, csakhogy erre hamarabb kel-
ség, a becsület, akiről azt hittem, hogy mindig egyenes úton
lett volna gondolnod, fiam.
jár, akiben vakon megbíztam... Hát ide jutottunk! Milyen
Nem, Zsolti, hiába is bőgsz, én apád előtt nem hallgatok
ember lesz belőled, Zsolt, ha már tízéves korodban becsa-
el semmit, mert igenis mindenkinek vállalnia kell a tetteiért
pod az édes szüléidét, ha már tízéves korodban rávisz a lé-
a felelősséget. Ezt neked is meg kell tanulnod. Mert aki egy-
lek ilyen gazságra, hogy hazudj a te édesanyádnak! Meny-
szer eljátssza a becsületét... Nem, fiam, nincs semmi anyu-
nyire igaz az a mondás, hogy aki hazudik, az lop is, és aki
cikám, én nem fogok apád előtt semmit sem elhallgatni.
lop, az meg, az meg... ki tudja még mire képes! Most nézz a
szemembe, és azonnal mondd meg, hogy ki ez az elvetemült
A LEMEZ MÁSIK OLDALA:
kölyök, ki ez a Karesz, és hova járkálsz te délután, amikor
én azt hiszem, hogy az iskolában vagy? Hát tudod-e, hogy
Előadja néhány nap múlva ugyanaz az anyuka, miután kikísérte én már soha többé nem fogok neked hinni, hogy ezzel az én
Elvira nénit, aki egy csomagban érkezett valódi külföldi pulóvert nyugalmamnak egyszer és mindenkorra vége! Nem érdekel,
adott el anyukának a gyerek füle hallatára.
hogy ki ez a Karesz, majd én ezt a Margit nénivel fogom tisz-
tázni, és ha ez a Karesz is odajár az iskolába, hát nem soká-
Ugye, szép pulcsit hozott az Elvira néni anyunak, Zsolti-
ig fog odajárni, ezt megjósolom neked! Most azért bőgsz,
kám? Tetszik? Te persze ehhez nem értesz még, de fogd csak
mert a drága barátodat félted? A rossz lelkiismerettől bez-
meg, hogy milyen puha, finom, angóra. Hát az angóra az
zeg nem fakadtál sírva, anyádat bezzeg nem sajnáltad, csak
egy nagyon finom fonal, amilyet itt nem kapni, még a dup-
a te drágalátos barátodat, aki téged hazugságra tanít, aki té-
lájáért se, egyáltalán nem. Ugye jól áll anyukának? Hogy
ged arra tanít, hogy meglopd édesapádat!
miért piszkos a nyaka? Te kis buta, hát tudod, hogy milyen
Hát honnan vittél te ennek a Karesznak cigarettát? Mond-
messziről jött ez a szép, puha, finom pulcsi? Az óceánon túl-
hatod te nekem most már fiam, hogy csak azt adtad neki,
239
238
Pál Ferenc
Hamis szülői vélekedések
ról, bizony. Hát nem csoda, hogy amíg ideért, egy kicsit be-
folyton, hogy miért nem veszek üzletben. Hiába mondom
piszkolódott. De hát ki lehet azt tisztítani, olyan lesz, mint az
neki, hogy ott nem kapni ilyet! Azt a pár forintot, amibe ke-
új, mindenki megcsodálja.
rül, igazán könnyen megspórolom. Azt hiszed, apád észre-
Hanem, Zsoltikám, ide figyelj, te már okos, nagyfiú vagy,
veszi, ha főzőkolbászt teszek a bablevesbe? Vagy ha marga-
kérhetek tőled valamit? Nem, most nem az üvegeket kell le-
rint használok vaj helyett? Neki csak az a fontos, hogy
vinned a Közértbe, te kis csacsi, hanem arra kérlek, hogy
telerakja a hasát.
apukának ne szólj erről a pulcsiról. Legyen ez kettőnk titka,
Hát hogy volna az hazugság, Zsoltikám, hogy a Juci né-
jó? Apukának azt se kell tudni, hogy Elvira néni itt járt, apu-
nitől kaptam? Hát nem mindegy az apukának, hogy kitől
ka nem szereti Elvira nénit, emlékszel, a múltkor is milyen
kaptam? Csak éppen nem akarom az Elvira nénivel felbosz-
csúnyán beszélt róla, amikor azt a szép, fényes lila nadrágot
szantani. Ejnye, de értetlen vagy! Hát miért tartozna az
hozta nekem. Azt, azt, amit azóta odaadtam a Nellikének!
apádra, hogy honnan van nekem ez az új szép pulcsim. Vé-
Hogy vén uzsorásnak nevezte, aki mindig átver engem?
gül is nem loptam!"
Hogy te mi mindenre emlékszel! Lehet, hogy valami ilyesmit
mondott, de hát persze nem gondolta komolyan. Nem, de-
21. A gyerek a szüleinek nagy bajt okozhat és okoz is a
hogy, Elvira néni nem ver át engem, és egyáltalán, hogy kép-
rosszaságával. Janikovszky Éva ezt jól leírta 1978-ban! Tönk-
zeled te, hogy anyukát át lehet verni? Ez az ötszáz forint,
reteszed anyádat! Sírba viszed apádat! Megőrjítesz engem!
amit a pulcsiért kér, egyáltalán nem sok, sőt nagyon is ke-
Teljesen kikészülök tőled! Négy-öt évesen már a mitikus, szó
vés. És nem is kell egyszerre kifizetni, mert Elvira néni adja
szerinti korszakban vagyunk. Pszichológusok sokat tudná-
részletre is, hát a részlet azt jelenti, hogy havonta fizetek va-
nak mesélni arról, mi történik, amikor a nagymama azt mon-
lamennyit, igen. Amit most kért, azzal még tartoztam neki
dogatja, hogy kis unokám, sírba viszel engem, és miután
egy cipőért, hát te mindenre odafigyelsz? Gyere ide, kisöreg,
meghal, a gyerek szótlan és sápadt lesz, amit a szülők pozi-
kapsz egy puszit.
tívan értékelnek, mint a jólneveltség jelét. Az életöröm, élet-
Szóval, Zsoltikám, nem kell apukának mindenről tudni,
igenlés, életkedv hiánya pedig csak évtizedek múlva válik
majd azt mondjuk, hogy Juci nénitől kaptam ezt a pulcsit,
világossá.
mert kihízta, ha ugyan egyáltalán észreveszi rajtam apuka.
Nem azért, mintha apuka sajnálná erre a szép pulcsira a
22. A test piszkos és undorító. Ez nagy téma. A szülőkben
pénzt, csak tudod, ő nem ért hozzá. Ő csak azt hajtogatja
milyen sok, a neveltetésük által hozott szégyen munkál!
240
241
Pál Ferenc
Hamis szülői vélekedések
Gyakran a legelemibb dolgokról sem mernek beszélni. Ho-
el. Még most is bennem van ez az élmény. Nagymamám ki-
gyan lehetséges például az, hogy a gyerek minden testré-
ment, hogy folytassa a főzést, amit nem értettem, hogy le-
széhez hozzáérhet, csak a nemi szervéhez nem? Milyen lo-
het, hiszen én itt épp haldoklom, ő pedig tovább vágja a virs-
gika ez?
lit? Addig soha nem jutott volna eszembe, hogy azt
A kisfiú éjszaka átmegy a szülei hálószobájába, a pizsa-
hallgassam, hogyan ver a szívem, de akkor... Előtte éppen
magatyáján óriási folt. A következőt mondja: „Anya, én nem
húsz percig távolugrottam, gondolhatjátok, mennyire kala-
pisiltem be, kifolyt belőlem!" Milyen igaza van! Milyen zse-
pált a szívem. Csoda, hogy élek.
niálisan érti a szavak jelentését! „Már megint bepisiltél!" Ez
Tehát a heves érzések károsak és veszélyesek. Ide tarto-
olyan, mintha valaki álmában, tudatos rossz szándékkal el-
zik mindenféle gúny is. „Ha tudnád, most hogy nézel ki! Pis-
döntené, hogy most bepisil, és nyomná, hadd jöjjön! A bepi-
tike, menj, és nézd meg magad a tükörben!" Vagy a kislá-
silés megtörténik az emberrel! A kisfiú ezt pontosan kifejezte:
nyoknak: „Hogy lehetsz ilyen nevetséges, ilyesmiért sírsz?",
nem én csináltam, az csinálta velem! A gyerekektől sokat le-
„Ha sokat bőgsz, csúnya leszel, és úgy maradsz."
het tanulni, miközben számtalan hamisságunkra fény derül.
Jön a gyerek, némi bűntudattal a hangjában: „Anya, ki-
24. A szülők ösztönmentes és bűntelen lények. Az ösztön-
esett az orromból a takony a rajzomra!" Milyen pontosan fo-
mentesség és a bűntelenség önmagában is érdekes társítás.
galmaz! A szülő azt mondja: ne taknyozd össze a rajzot! De
Az életerő, életkedv, élni akarás, életszeretet honnan szár-
a gyerek nem összetaknyozza - az ő orrából az kiesett, a gra-
mazik? A kötelességtudatból? A segítő egyik leghatéko-
vitációnak hála.
nyabb gyógyulást, fejlődést segítő tulajdonsága az, hogy sze-
ret élni.
23. A heves érzések károsak és veszélyesek. Olykor nagy-
mamám vigyázott ránk. Akkor már atletizáltam, és volt ott-
25. A szülőknek mindig igazuk van. A szülő jobban tudja,
hon egy nagyon ruganyos kanapénk. Nekifutottam, és a ka-
mi kell a gyereknek, mint a gyerek. Ez konkrét helyzetekben
napé támlájáról a három méterrel odébb lévő ágyszivacsra
sokszor nincs így. Már miért is tudná jobban az anyukám
távolugrottam. Zokniban. Rettentően élveztem. Ahogy
vagy az apukám, hogy én mit érzek, hogy milyen szükség-
azonban ott ugráltam, nagymamám két virslifölvágás között
letem van, vagy mi volna a legnagyobb segítség? (Termé-
rám nézett, és megszólalt: „Ferikém, ha sokat csinálod ezt,
szetesen messzebb lát, és olyasmit is képes számításba ven-
kiugrik a szíved!" Betojtam! Valójában páni félelem fogott
ni, amire én nem gondolok.)
242
243
Pál Ferenc
Hamis szülői vélekedések
Zerka Moreno, a nagyszerű pszichodramatikus mondta: a
keket. Ezért is provokálhatják szüleiket, hogy azok valódi
csoportokban régen megtanultam azt, hogy először gyakran
arcukat megismerjék, és biztonságra találhassanak. A fölme-
azt kell adni, amit az illető kér - és csak azután azt, amire
rülő nehéz helyzetek igazolni látszanak a fenyítés és büntetés
valóban szüksége van. Micsoda felismerés! A felnőtt kap-
logikáját és szükségességét. A szülők úgy vélhetik, szigo-
csolatainkban is hiába sejtem esetleg, hogy neked mire len-
rúbb bánásmódra van szükség, majd a téveszmék megerő-
ne szükséged, ha te valami egészen mást kérsz, akkor elő-
södésével még távolabb kerülnek a gyerekeiktől. A gyerekek
ször azzal tudok segíteni, hogy azt adom, amit kérsz - és
meg nem értettnek, elutasítottnak, tanácstalannak érezhetik
utána adom azt, amiről már tudom, hogy neked szükséged
magukat, miközben a valódi sérülésüket senki sem tekinti
van rá, de te talán még nem. Ezt az első lépést gyakran pár-
annak, nem veszi komolyan. Ezért egyedül maradnak, és
kapcsolatban sem spórolhatjuk meg.
nem lelnek otthonra. A kapcsolat és együttérzés utáni mély
Ezek a téveszmék azért tarthatnak fogságban minket,
vágy agresszió formájában törhet felszínre, amelyre újabb
mert a saját szükségleteinkkel, sebeinkkel, árnyékunkkal
elutasítás a válasz. Közben természetes módon igénylik a
nem vagyunk eléggé tisztában. Ezért a nevelésünk külön-
szüleik szeretetét, és nem akarják őket elveszíteni. Ezért
böző, gyakran tudattalan felnőtt szükségleteket árul el. Ezek
igyekeznek eltüntetni magukból mindazt, amivel kapcsolat-
a betöltetlen, reflektálatlan szükségletek gátolhatják a gye-
ban a szüleik tehetetlennek bizonyultak. Elutasíthatják bi-
rekek fejlődését, főleg akkor, ha helyesnek tartott téveszmék
zonyos késztetéseiket, érzelmeiket, vágyaikat, szükségletei-
formájában jutnak fölszínre. Miközben arról is meg vagyunk
ket, tulajdonságaikat, a testüket vagy önmagukat is. Később
győződve, hogy a gyerekeink érdekét tartjuk szem előtt.
szülőként a magukból kivetett tartalmakat a gyerekeikkel
Csakhogy a saját hiteles, valódi érzelmeinket, szabadságun-
kapcsolatban is igyekeznek leküzdeni és uralni, félve azok
kat és alkalmasságunkat nélkülözve fontos készségeknek,
visszatérésétől. A szorongás és az önbecsülés hiánya pedig
érzékenységnek, hatékony cselekvőkészségnek a hiányában
állandósul, és a következő nemzedéknél megismétlődik.
elsősorban nevelési elvekre fogunk támaszkodni. Márpedig
a gyerekeinknek elsősorban nem nevelési elvekre, hanem a
szüleikre van szükségük. Ezért a gyerekek számára nem a
szülői szabadság jelöli ki a határokat, amikre szükségük van,
hanem a nevelési megfontolások. A szülők belső bizonyta-
lansága a szabályok ellenére is elbizonytalaníthatja a gyere-
244
245
A személyiségfejlődés titka:
kinőni magunkat
A tizenegy fejű sárkány
Bodrog Miklós úgy fogalmazott, hogy saját magunk árnyéká-
ban élünk. Nem kis emberi teljesítmény abból kilépni, és ön-
magunk addig takarásban lévő részeivel találkozni! Óriási
elismerésem mindazoknak, akik ennek nekiláttak!
Ha elindulunk a gyógyulás útján, és tudatosan vállalko-
zunk a személyiségfejlődésre, akkor magától értetődően ta-
lálkozunk a tizenegy fejű sárkánnyal. Először naivan gon-
dolhatjuk, hogy egy-két fejet le kéne nyisszantani, esetleg a
sárkányt megölni, de ha már van valamennyi élettapaszta-
latunk, egy kis bölcsesség bennünk, rájövünk, hogy ezeket a
fejeket nem kell levágni. Már csak azért sem, mert visszanő-
nek. Mégis vannak, akik egy életen keresztül ezeket a fejeket
igyekeznek lekaszabolni, eltüntetni, amelyek azonban akár
valahol máshol, de folyton visszanőnek. Ráadásul a sárkányt
nem lehet megölni, akkor pusztul el, amikor mi meghalunk.
Mindenkinek megvan a maga sárkánya, akit sem megölni,
247
Pál Ferenc
A tizenegy fejű sárkány
sem elkerülni, de még megszelídíteni sem lehet. Akkor mit
a múlt évi biztonságérzetet, az elmúlt évtizedbeli boldogsá-
tehetünk? Megtanulhatunk vele élni. Ezért nagy előrelépés
got és a gyerekkori gondoskodást ma már nem kaphatom
elkezdeni szót érteni a tizenegy fejű sárkányunkkal!
meg. Lehetek mohó, igyekezhetek rávenni a környezetemet,
A tizenegy fejnek különböző nevei vannak: seb, hiány,
hogy a hiányaimat töltsék be - mindez előrelátható kudarc-
szükséglet, sérelem, vágy, tökéletlenség, veszteség, hiba,
cal fenyeget. Másfelől megnyithatom magam ennek a nap-
probléma, szenvedés, ellentétek. Amennyiben életünk a spi-
nak a simogatása, elismerése, együttérzése, egyensúlya, örö-
rituális dimenzióban is kezd elmélyülni és kibontakozni,
me és ajándékai felé, miközben hordozom a hiányaimat, és
megváltozik a sárkányhoz és a fejekhez fűződő kapcsola-
a belőlük fakadó hiányérzetemet nem igyekszem minden-
tunk, és élményszerű tapasztalatból származó fölismeré-
áron tompítani. A fájdalomcsillapítás nem gyógyít, ellenben,
seink lesznek.
ha fölfedezzük és megelégszünk azzal, amit a mai nap ad,
főleg ha teszünk is érte, hogy kaphassunk, az megelégedet-
1. A sebek. Vannak olyan sebeink, amelyek talán soha nem
té tehet a hiányaink ellenére.
gyógyulnak meg teljesen. Olyanok, amelyek ha be is heged-
nek, nyomukat egész életünkben magunkon viseljük. A se-
3. A szükségletek. Az egyik legnagyobb csalódásunk és ér-
beinknek azonban sokat köszönhetünk, mert általuk érzé-
tetlenségünk abból fakad, hogy alapvető, jogos, érthető, reá-
kennyé, együttérzővé válhatunk. A sebeink életerőket és élni
lis szükségleteinkre nem mindig kapunk megfelelő választ
akarást mozgósítottak bennünk. Ennek következtében új
az élettől, a kapcsolatainkból, de még a szeretteinktől sem.
készségeket, képességeket fejleszthettünk ki magunkban.
Jogos, természetes és érthető igényeim vannak, mégis betöl-
A sebeink tehát értékeket, sőt kincseket rejtenek. Nem vé-
tetlenek maradnak. Megtehetem, hogy önmagamat igazol-
letlenül alakult ki a sebzett gyógyító alakja, mert a sebeit el-
va elvárásokat fogalmazok meg, de ezzel csak elodázom azt
fogadó és azokkal törődő emberből lesz a leghatékonyabb
a pillanatot, amikor beláthatom, hogy senkit sem szeretnek
segítő. Érdemes tehát föltennünk magunknak a kérdést: mit
úgy, ahogy neki arra szüksége lenne. Ez jelentheti a fordu-
köszönhetek a sebeimnek?
lópontot, amelyben megélhetővé és kimondhatóvá válik: ér-
tékesebb vagy számomra, mint a szükségleteim. A társkap-
2. A hiányok. Lesznek olyan hiányaink, amelyek végigkísé-
csolatok elkerülhetetlen válsághelyzete ez, amelyben
rik az életünket anélkül, hogy betölthetnénk azokat. A teg-
szembesülök azzal a kérdéssel, hogy téged szeretlek, vagy
napi ölelést, a múltbéli dicséretet, a múlt havi gyöngédséget,
valakit, aki a szükségleteimet betölti?
248
2 49
Pál Ferenc
A tizenegy fejű sárkány
4. A sérelmek. Mindegyikünket érnek igazságtalanságok,
méltánytalanságok, sérelmek, amelyekért senki nem kér bo-
5. A vágyak. A vágyaink végtelenek. Rengeteg vágyunk
csánatot, nem fejezi ki a sajnálkozását, nem rehabilitálnak
sosem elégül ki. Az élet senkinek sem ad meg mindent. A fel-
minket, sőt még csak el sem ismerik azokat. Az igazságta-
színes, főleg a rendezetlen vágyaink sóvárgóvá és kielégü-
lanságra sokféle, magunkat és másokat pusztító, romboló
letlenné tesznek minket. A vágyainktól nem szabadulha-
választ adhatunk. Vannak jogos sérelmeink, amelyek az
tunk, de megtanulhatunk szabadon vágyakozni. Szabadon
igazság, igazságosság rendjének megsértéséből fakadnak.
vágyakozni az tud, aki eljutott a legmélyebb vágyaihoz,
Nemegyszer éppen a rettenetes tapasztalataink vezethetnek
amelyeknek a megélése nem sóvárgóvá, hanem értékessé
el az emberi méltóságunk fölismerésére és megbecsülésére.
tesz minket. A legmélyebb vágyaink, ha teret kapnak, erőt
Arra a méltóságra, ami az ember voltunkhoz tartozik és ab-
adnak, akár a halálunkon túlmutató életcéljainkhoz is. Ész-
ból következik, ezért más ember sem nem adhatja, sem nem
revétlenül elrendezik a felszínesebb vágyainkat és a hozzá-
veheti el. Lehet fölismerni és kimondani vagy nem meglát-
juk fűződő viszonyunkat. Ennek következtében kevesebb
ni, de elvenni lehetetlen. Nem abból következik vagy azáltal
dolog után vágyakozunk, a kielégületlen vágyainkkal képe-
sek vagyunk megbékélni és megelégedetten élni.
van, hogy valamiféle alkotmány, alapszerződés, alaptörvény
vagy nyilatkozat megfogalmazza, hanem magából az em-
berből, aki fölismerheti és megbecsülheti. Tehát nem adha-
6. A tökéletlenség. Nem leszünk tökéletesek, miközben ezt
tó és nem vehető el. A keresztény gondolatvilágban ezt úgy
nehéz elfogadni, mert a saját hiányosságainkkal, gyöngesé-
fejezik ki, hogy Isten saját képmására teremtett minket, és a
geinkkel, esendőségünkkel nekünk kell együtt élni nap mint
vele való kapcsolatunk elszakíthatatlan. Mindenesetre, ha
nap. Mi magunk és az életünk soha nem lesz egész, de lehet
fölfedezzük az emberi méltóságunk természetét, akkor a
teljes. Jézus élete derékba tört, Buddha a látszólag mindent
megbocsátásra is képessé válhatunk, ami az igazságosság vi-
megadó jómódból indult útnak. Kevesebbel is lehet az éle-
lágának a felülmúlását is jelenti. Konkrét élethelyzetekben
tünk teljesebb, és a végén méltán mondhatjuk, hogy betelje-
tudatosulhat bennem, hogy fontosabb vagy, mint hogy iga-
sedett. Az egészség sem a betegség hiánya. Ráadásul bete-
zam legyen. Fontosabb vagy, mint hogy csak igazam legyen.
gen is élhetünk teljesebb életet, mint egészségesen.
Lehetek igaz is. Márpedig igazzá nem tud tenni sem a felém
irányuló bocsánatkérés, sem a jóvátétel, sem valamiféle kár-
7. A hibák. A tökéletlenségünkből is természetes módon kö-
pótlás, sem a rehabilitáció. Igazzá magamat formálhatom.
vetkeznek a kudarcaink, a vereségeink, a bűneink, a hibá-
ink. Ráadásul lehetséges, hogy mindent megtettünk, amire
250
251
Pál Ferenc
A tizenegy fejű sárkány
képesek voltunk, mégis kudarcot szenvedtünk vagy veszí-
mellett is. Megtanulhatunk megoldatlan és/vagy megold-
tettünk. A vereségek, hibák, bűnök elkerülésére tehát a tő-
hatatlan problémákkal is együtt élni. Ha ezt nem tesszük,
lünk telhető minden is kevésnek bizonyulhat. Ez az életta-
akkor a férjek, feleségek, szülők, gyerekek, testvérek, barátok
pasztalat az egyik legfontosabb belátáshoz segíthet minket.
mehetnek, és a problémák maradnak. A problémáinkat ki-
Közünk van egymáshoz, szükségünk van egymásra. Nem
nőhetjük, felülmúlhatjuk.
rendelkezünk mindennel, ami az életünkhöz szükséges. Te-
hát miközben szabad hibáznunk, elrontanunk valamit és té-
10. A szenvedés. A szenvedés nemcsak értelmes vagy értel-
vednünk, egymásra is rászorulunk, mert szükségünk van se-
metlen lehet, hanem előbb-utóbb az élet ránk kérdez, hogy
gítségre, megbocsátásra, irgalomra, valakire, valakikre, akik
képesek vagyunk-e a szenvedésben is meglátni az életünk
olyasmit adhatnak nekünk, amit nem tudunk megfizetni, de
abban rejlő értelmét. Ha igen, továbbjutunk, és fölismerjük,
kiérdemelni, megszolgálni és megszerezni, birtokolni sem.
hogy az élet értelme néha kivételes, de nehéz helyzetekben
éppen és kizárólag a szenvedésben megtalált értelem révén
8. A veszteségek. A veszteségek elkerülhetetlenek. Miköz-
tárul föl. A szenvedésben és a szenvedés által föltáruló ér-
ben ezzel egyetérthetünk, rengeteg energiát, figyelmet, fö-
telmes élet csak azon keresztül érhető el, mással nem fel-
lösleges erőfeszítést teszünk a veszteségek elodázására, el-
váltható vagy pótolható. Ezért dönthetünk amellett, hogy
kerülésére. A veszteségek kérlelhetetlensége megtaníthat
inkább szeretnénk úgy élni, ahogy érdemes, mint szenvedé-
arra, hogy vannak szükséges és szükségtelen veszteségeink.
seket elkerülve, és olyanná válva, amilyenné nem érdemes
Aki a szükséges, fejlődést hozó veszteségeket meg akarja
lennünk.
spórolni, számtalan szükségtelen, felesleges szenvedést, fáj-
dalmaz okoz magának és másoknak. A veszteséghez fűződő
11. Az ellentétek. Sokat beszéltünk már az ellentmondások-
megfelelő viszonyunk az élet növekedésének és fenntartá-
ról, dilemmákról, ellentétekről és az azokból fakadó feszült-
sának egyik kulcsa.
ségekről. Nem mindegy azonban, hogy a szorongásoldás,
feszültségcsökkenés milyen módon, formában történik.
9. A problémák. Aki problémaközpontúan él, feneketlen ve-
A személyiségfejlődés és a spiritualitás kibontakozásának
rembe ugrott. Éppen a nehézségeink, megoldandó feladata-
egyik fontos tényezője, hogy tudatosan is elkezdünk hor-
ink, életünk és önmagunk láttán dönthetünk a megoldás-
dozni, elfogadni, sőt fenntartani feszültségeket, dilemmákat,
központúság vagy a személy- és kapcsolat-központúság
akár a velük járó szorongással együtt. Nem akarjuk már
2 52
253
Pál Ferenc
A teljesség négy dimenziója
megkönnyíteni a helyzetünket, az életünket azzal, hogy sar-
A teljesség négy dimenziója
kítunk, kizárunk, kirekesztünk, tagadunk valakit, valamit,
hanem az egyoldalúság helyett viseljük az ellentéteket és
Milyen lehetőségeink vannak, amennyiben szeretnénk gyó-
azok terhét. Akik az ellentmondásokat, feszültségeket elfo-
gyulni, fejlődni a hiánymotivált, sebzettségvezérelt életből?
gadták, túl is láthatnak és juthatnak rajtuk. Az egyensúly-
Mibe kapaszkodhatunk, ha növekedésmotivált és teljesség-
hoz, egységhez, harmóniához az ellentéteken keresztül, és
vezérelt életre vágyunk?
nem azokat elutasítva juthatunk.
Hogyan tudnánk magunkat a teljesség felől meglátni, kéz-
Az életünkben egy ideig tehát azt gondoljuk, hogy a prob-
be venni, növekedni és gyógyulni? Hadd osszak meg vele-
lémáinkra megoldást kellene találnunk. A spiritualitás növe-
tek egy modellt. A teljességnek négy dimenziója van. Az első
kedésével fölfedezzük, hogy a probléma a megoldás része.
a személyiségem minden rétege, a második a kapcsolataim
A veszteség a növekedés része. Az ellentétek az egység részei.
összessége, a harmadik a teljes életút és a negyedik az egye-
A tökéletlenségeink a tökéletes felé irányítanak. A sebeink
temes realitások.
mások gyógyításának, gyógyulásának eszközeivé lesznek.
1. A személyiség minden rétege. Ha szeretnék a csökkent-
értékűségem hiedelméből kigyógyulni, és önbecsüléssel tel-
jes életutat élni, akkor érdemes elkezdenem találkozni a sze-
mélyiségem minden rétegével. A sebzettségünkkel együtt
ugyanis azt is felismerhetjük, hogy a személyiségünk egyol-
dalúan fejlődött. Bizonyos funkciókra nagy hangsúlyt fek-
tettünk, például az akaraterőre, miközben az érzéseket, az
érzelmeket elhanyagoltuk. Teljesen eluralkodhat rajtunk a
személyiségünknek egy része vagy funkciója, és a másikban
maradhatunk fejletlenek, ügyefogyottak. C. G. Jung szerint
négy pszichológiai alapfunkcióval rendelkezünk: a gondol-
kodással, az érzéssel, az észleléssel és az intuícióval. Nem
létezik olyan ember, akinél mind a négy egyformán fejlett,
kifinomult volna. A gyöngébb funkcióink tehát fölfedezésre,
254
2 5 5
Pál Ferenc
A teljesség négy dimenziója
fejlesztésre várnak. A tudattalanról már nem is beszélek,
lélődni anélkül, hogy birtokolni akarnánk, vagy gyönyör-
vagyis hogy a személyiségünk elenyésző részére látunk rá,
ködni anélkül, hogy gyönyör után sóvárognánk. Háborgó
a nagyobb rész takarásban van. Láttátok az olimpiát? Min-
lelkiismerettel vagy lelkiismeretlenül aligha élhetünk önfe-
den magyar győzelem után sírtam. De miért? Nem tudom.
ledt és kiegyensúlyozott életet. A jóllétkutatások azt bizo-
Felhívtam egy pap barátomat, aki erre azt mondta: Te, én is
nyítják, hogy nem egyszerűen csak kapcsolatra van szük-
sírok. Miért könnyezünk ezen? Fogalmam sincs, de nem cse-
ségünk, hanem kölcsönösségre alapuló kapcsolatokra,
rélnék azzal, akinek száraz a szeme.
amelyekben mi is adunk, ránk is lehet számítani, mert meg-
A személyiségünknek tehát számtalan dimenziója van,
bízhatók vagyunk, és készek a saját szükségleteinket késlel-
olyan sok rétege, funkciója, oly sok minden lakik benne,
tetni tudó, önzetlen magatartásformákra.
hogy a fejlődésünk, a gyógyulásunk, a növekedésünk egyik
C. G. Junghoz egy alkalommal egy fiatalember érkezett,
iránya, hogy rájuk csodálkozunk, fölismerve a létezésüket,
hóna alatt sok száz oldalas analízisének a leírásával - és csa-
és megtanuljuk tisztelni a bennünk lakó erőket, lehetősége-
lódottságával, hogy az analízis ellenére is egyre rosszabbul
ket. Elkezdhetünk a személyiségünk egészével számolni. Ál-
van. Jung beszélgetett vele, majd amikor kiderült, hogy évek
talában már azért is egyoldalúságban vagyunk, mert a
óta egy idősebb hölgy nyakán élősködik, kihasználva, be-
személyiségünknek számtalan területére rá sem látunk,
csapva, hazudozva neki, újabb és újabb összegeket kicsalva
mintha ezek nem is lennének. Akkor érthető, hogy kiszol-
tőle, a következőkkel fordult a fiatalemberhez: „Nézze, amíg
gáltatottak vagyunk. A személyiségünk egészéhez hozzá-
ön úgy él, mint egy disznó, ne is várja, hogy meggyógyuljon."