26

Még soha nem láttam, vagy találkoztam olyan katonával,

* akit nem viselt meg egy éjszakai hátbatámadás.

Bemard Netvman, A lovasság áttört

Daosa, Zürich Zürichi Népköztársaság, Liga Felszabadítási Zóna 3057. szeptember 26.

Cathy Hanney maga körül mindenhol olyan embereket látott, akik ugyanazt érezték, mint ő. A forradalmi kormány nem vesztegette arra az idejét, hogy megszervezze a társadalom ellátását. Az üzemanyagot és az élelmet fejadagokra osztották, és elektromos áramot is csak a legszükségesebb mértékben juttattak. Ez arra kényszerítette Daosha civil lakosságát, hogy este tízkor leoltsa a villanyokat. A kórházban már két olyan égési sérültet is kezeltek, akik különféle hordozható hősugárzók miatt szenvedtek balesetet, mivel a fűtés lekapcsolása után is melegíteni akarták a lakásukat.

A szűkölködés nem érte még el az elviselhetőség határát, Cathy mégis tudta, hogy ezért érzi magát ilyen fáradtnak és kiégettnek. Rick Bradford próbálta javasolni, hogy egy jó alvás, egy forró zuhany, aztán egy csésze erős kávé helyrehozná, de ezt a két utóbbit az egész bolygón nem lehetett találni, és Cathy aludni sem tudott. Tudta, hogy részben a depressziója miatt nem alszik, de a pontos orvosi diagnózis felállítása nem sokat segített a dolgon.

A depresszió azzal kezdődött, hogy Noble Thayer nem jelentkezett tizennyolcadikán. Nem terveztek semmi különöset, de telefonon általában tartották a kapcsolatot. Most ő próbálta felhívni a férfit, de senki nem vette fel a telefont.

Másnap Ken Fox kereste meg a kórházban.

- Ha látja Noblet, mondja meg neki, hogy ne menjen vissza a lakásba. Úgy tűnik, tényleg felbosszantott pár embert.

Semmi mást nem mondott, csak azt tette hozzá, hogy jobb, ha Cathy nem tud semmiről, aztán ő is eltűnt.

De nem csak Noble és Fox tűnt el. Az emberek, akik bejöttek a kórházba rémítően hasonló történeteket suttogtak zokogva egymás között. Kopogtatás, a Népbiztonsági Bizottság emberei név szerint keresnek valakit, akit aztán bevisznek egy úgynevezett kihallgatásra, ahonnan soha nem tér vissza.

Ha Cathy arra gondolt, hogy Noblet talán a biztonságiak tartóztatták le, valami mindig összeszorította a szívét. Milyen igaz, hogy addig nem tudod, mi van a kezedben, amíg el nem veszik tőled... Ne más sejtette, hogy mennyire ragaszkodik a férfihoz. Viszonyuk volt, de az, hogy nem éltek együtt, meghagyta neki a függetlenség illúzióját. Ez az illúzió most a férfi eltűnésével darabokra hullott. Ahogy visszanézett, megértette hogyan került lassan a férfi bűvkörébe, és hogy mennyire élvezte minden egyes pillanatát.

Fáradtan hátradőlt, és kifejezéstelen arccal rábámult a légpárnás busz ablakain körbefutó plakátokra. Xu Ning nézett le rá ridegen minden képről. „Az állam VELED kezdődik!” hirdette a felirat. Cathy megborzongott, amikor a plakátok egyik éjszaka megjelentek a buszokon, aztán észrevette, hogy néhány művészi hajlamú utcagyerek hatalmas nyuszifüleket rajzolt Xu Ningnek. Még fel is nevetett volna, ha a vidámságot nem öli meg benne még csírájában egy olajzöld egyenruhába öltözött forradalmi tisztviselő szúrós pillantása.

A busz egy kicsit megrázkódott, ahogy a sofőr lassított, beállt a megállóba, és az ütközőkkel nekikoccant a járdaszegélynek. Cathy felállt, és a hátsó ajtón át leszállt. Gyorsan elfordult, hogy ne kerüljön rá piszok, de a legtöbb port már úgyis elfüjta a légpárnás busz a megálláskor, úgyhogy csak a lábaira szállt egy kis homok.

Végignézett az utcán a lakása felé, aztán sóhajtott egyet, és próbálta eldönteni, hogy mit csináljon. Mehetne egyenesen haza, hátha van valami üzenet Nobletól a rögzítőn, vagy visszafordulhatna, és az utca végén álló zöldségesben megnézhetné, érkezette friss gyümölcs, amit magával vihet majd a kórházba. Meglátta, hogy egy üveget ölelgető nyomorék bevackolta magát az épület árnyékába, mire majdnem sarkon fordult, de meggondolta maga

Szorosan a derekára fogta a kardigánját, mert az este már hűvös volt, és elindult a lakása felé. Először nem is figyelt fel a lassan gördülő limuzinra, amint az csenden elindult a sarokról. Aztán észrevette, és elmosolyodott, mert azt gondolta, talán Noble van a kocsiban. A mosoly azonban gyorsan lehervadt az arcáról, mihelyt kinyílt az ajtó, és két Népbiztonsági szállt ki.

A krumpliorrú férfi, aki a kocsit vezette, megemelte a sapkáját, és megszólította:

- Elnézést, maga Cathy Hanney?

- Igen - bólintott a nő. - Tehetek önért valamit?

- Remélem, igen, asszonyom - válaszolta a férfi. A hangja elég kedélyes lett volna hozzá, hogy megnyugtassa Cathyt, ha a társa nem tartja ujját a fegyvere ravaszán, és nem próbál meg lassan a háta mögé kerülni. - Szükségünk van a segítségére egy vizsgálat lefolytatásához.

Cathy hátranézett a nőre, aki már mögé lépett, és most.közte és a lakásajtó között állt, aztán visszafordult a férfihoz.

- Miféle vizsgálathoz?

Azt most nem mondhatom meg, Miss Hanney. Az őrsön kellene megbeszélnünk a dolgot.

- Nem, nem hinném - mondta Cathy, és arra nézett, amerről jött. - Hagyjanak békén.

- Nem tehetem, asszonyom. Maga velünk jön. Meg se próbáljon elfutni - mondta a férfi, és hanyagul vállat vont. - Ha mégis megtenné, a lábába kell lőjek. Vagy így, vagy úgy, dé el fogja mondani, amit tudni akarunk, úgyhogy mi értelme előbb megnyomoríttatni magát?

t

Charleston, Woodstock

Zöld Harmónia Kztársaság, Liga Felszabadítási Zóna

Ennek semmi köze Solarishoz-gondolta Larry Acuff, ahogy a mech-jével a hegygerinctől öt méterre állva ráemelte a fonalkeresztet az egyik Smithson Kínai Bandita Árnyéksólymára. Az arany pont a fonalkerészt közepén villogni kezdett, de a férfi még nem tüzelt. A másodlagos monitorát nézte, és megvárta, amíg a gép kiírta, hogy a csapatának legtöbb mechje befogta a célt.

- Össztűz!szólt a mikrofonba, és ebben a pillanatban ő is lenyomta a mutató- és középső ujja alatti tűzgombot.

Forróság öntötte el a kabint, amikor mindkét protonágyú és a lézerek is elsültek. A protontöltet kék villámként szelte át a sötét levegőt a két mech között, és belevágott az Árnyéksólyom jobb ágyékába és mellkasába. Megolvadt páncélzat cseppjei fröcsköltek szét a mechről, ahogy a több mint egy tonna páncél leolvadt a testről, kibillentve a gépet az egyensúlyából. A mech megpördült, mire a lézer rubinfényű dárdái belehatoltak az ágyékába mind a két oldalon, mélyen a tojáshéj vékonyságúra olvadt páncélzat alá.

A pilóta küszködve próbálta talpon tartani a mechjét. A támadás nyilvánvalóan legalább annyira meglepetésként érte, mint amilyen súlyos károkat okozott neki. Az Ámyéksólyom bal felé billent, aztán túlkorrigálta a mozdulatot jobbra, és a kezeire meg a térdére zuhant. A mech géppuskája belefúródott a talajba (amelyet a Banditák csatamezőnek készítettek elő), és hatalmas kocka tőzeget szakított ki belőle. Ez mentette meg attól, hogy teljesen a földre zuhanjon.

Az északról jövő Banditákat a teljes vonalon tűz alá vette a Harmadik Zászlóalj. A sötét távolban a páncélos lovagokhoz hasonlító csatamechek karjaikat égnek emelve jelezni akarták, hogy ne lőjenek, ők nem az ellenség, de ezzel csak még jobb célpontokká lettek, és a Hármas Zászlóaljnak nem kellett több bátorítás, hogy teljes erőből tüzeljen rájuk.

A gyors dél felé fordulás komoly problémát okozott a Smithson Kínai Banditáinak. A kisebb és gyorsabb Bandita mechek minden igyekezetükkel fedezékbe akartak húzódni, így felbontották a formációt, és hátrahagyták a nagyobb mecheket. A gyengébb és sebezhetőbb mechek egyenesen belerohantak a Hármas Zászlóaljba, és a Hármasok támadása végzetesnek bizonyult.

Larry áldozata felállt a földről, és megpróbált fedezékbe kúszni. Larry ráemelte a fonalkeresztet, és újra tüzelt. Az első protontöltet letépte az Ámyéksólyom jobb karján lévő páncélzat több mint felét, aztán a második azúrkék dárda a mech jobb ágyékának maradék páncélzatát is leolvasztotta, és mélyen az Árnyéksólyom mellébe hatolt. A szétroncsolt belső szerkezet szilánkjai kezdtek kifelé ömleni a mech mellén tátongó hatalmas lyukon, de a Csatapöröly bal lézere tovább égette a sebet a gép testén.

Az Ámyéksólyom felemelte a bal karját, és egyszerre nyitott tüzet Larryre a bal karjába szerelt gépágyúval és a jobb karba épített közepes lézerrel. A lézer skarlátvörös töltete eltalálta Larry gépét, és közel negyed tonna páncélzatot olvasztott le a Csatapöröly jobb karjáról, de Larry kömgwlén ko«%*lta

A gépágyú lövedékei viszont nem tudtak kijutni a csőből. Belefúródtak a földbe, ami a zuhanásnál belekerült, és eldugaszolta a csövet. Bár az első fáradt urániumtöltetben volt annyi mozgási energia, hogy áttörje a fojtást, túlságosan lelassult, ez pedig az jelentette, hogy az utána jövő két lövedék beleütközött. A három löveg helyet keresett magának, és szétrobbantotta a csövet. A robbanás úgy rázta és forgatta meg az Ar-nyéksólymot, mint egy játékszert, aztán felkapta, végül jobb oldalával a földhöz csapta.

A mech sérült oldala apró darabokra hullott. Az Árnyéksólyom lassan a hátára fordult, füstölgő jobb karját a földre ejtve. A mech pilótafülkéje kinyílt, és a pilóta katapultált a vezérülésből. A röppályája Királylenti felé vezetett, de Larry tudta, hogy jócskán a városon kívül fog földet érni, és az éjszakát a dzsungelben kell majd töltenie.

A távolban Larry mozgást észlelt a letarolt tűzzóna szélén. Felnagyította a képet, és sorra vette az alakokat, aztán a Phobével közösen használt csatornára kapcsolt.

- Egyes vezér, jönnek a nehézgépek. Ütközet két perc múlva.

- Vettem, Hármas vezér. Egyes az oldalukban van.

- Vettem - kapcsolt át Larry a zászlóalja taktikai csatornájára. - Folytassátok a tüzelést, és tartsatok ki. Jó kis omlettet csinálunk ezekből a tojásfejű Banditákból. A gyászhuszároknak hosszú lesz az út hazafelé, de mi adjuk a kezdő lökést.

Daosha, Zürich Zürichi Népköztársaság, Liga Felszabadítási Zóna

Cathy megpróbált elhátrálni, amikor a férfi feléje nyújtotta a kezét. Ebben a pillanatban a nyomorék, aki eddig az árnyékban ivott, hirtelen talpra állt és a tisztnő felé tántorodott. Az próbált kitérni előle, de a részeg megbotlott, és belekapaszkodott a vállába, mire a biztonsági tiszt balkézzel lökött rajta egyet.

- Félre, te kutya! - kiáltotta.

A férfi kezében hirtelen felemelkedett az üveg, és ugyanazzal a lendülettel bezúzta a nő arcát. A köré csavart papírzacskó szétszakadt, és a vörös bor összekeveredett a nő még vörösebb vérével. Az üvegszilánkok egy pillanatra megálltak a levegőben, mint egy apró, bizarr felhő, aztán a földre hullottak, és a férfi hátralépett.

. A másik tiszt szeme kitágult a döbbenettől, de gyorsan magához tért, és megragadta a férfin a mocskos kabátot. Cathy ekkor látta meg a fegyvert. A hajléktalan ujja kétszer mozdult a ravaszon, és a biztonsági tiszt arca helyén egy pillanattal később már csak vérző húscafatok maradtak.

A férfi szétroncsolt arcához kapott, aztán gurgulázó hangokat hallatva a földre zuhant. A csavargó ekkor villámgyorsan a nő felé fordult, és újabb két lövést adott le; egyet a nő gyomrába, egyet a csípőjébe. A tisztnő teste a lépcsőre zuhant, aztán legurult a járdára, és nem mozdult többet, csak a vértócsa nőtt ijesztő gyorsasággal körülötte.

Cathy érezte, hogy hányni fog, és a sav végigmart a torkán, miközben a csavargó felé fordult.

- Kérem, ne bántson - suttogta.

- Bántani? - kérdezte a férfi, és ördögi vigyorral az arcán levette a sapkáját. - Nem azért jöttem. Induljunk!

Cathy szája tátva maradt a döbbenettől.

- Noble? Hogyhogy?

- Sok mesélnivalóm van, de nem most. Mennünk kell. Ha érted jöttek, akkor talán már Rick Bradfordot és Anne Thompsont is keresik - mondta Noble, aztán beletúrt a zsebébe, és kivette a jokert egy pakli kártyából, aztán a tisztnő testére dobta.

- De hogyan...? - nézett Cathy hitetlenkedve a két holttestre, és úgy érezte, hogy a zavarodottság és kimerültség teljesen úrrá lesz rajta.

Azt hitte, hogy Noble halott, de nem volt az. Visszajött, és ilyen... ilyen kegyetlen.

A férfi megragadta a karját.

- Gyerünk! Ki kell innen jutnunk. Majd később elmagyarázom.

De...

- Nincs de, Cathy - mondta Noble, és fáradtan rámosolygott a nőre. ' - Nézd, nem hagytam, hogy elkapjanak téged, és azt sem fogom hagyni, hogy a barátainkat elkapják. Velem vagy?

Cathy összerázkódott. Hiszen megmentette az életem! Gyerünk, kislány, szedd össze magad, és indulj!

- Igen, igen, induljunk. Segítsünk a többieknek.

- Rendben - mondta kicsit nyugodtabban Noble, és a karjánál fogva végigvezette a nőt az utcán. - Ha ezzel végeztünk, talán meglátjuk, mit tehetünk másokért is.

27

Soha, soha, soha ne hidd, hogy akár egyetlen háború is simán lezajlik.

, Winston Churchill, Egy teljes körűfelhatalmazás

Avalon City, ÚjAvalon Crucis Határvidék, Egyesült Nemzetközösség 3057. október 2.

Victor elgondolkodva nézett Galenre az asztala fölött. ’

- Lázadások vannak Northwinden, Caphen, NewHomeon és Keidon?

- Igen, uram. Úgy tűnik AunTunak mindenhol vannak gerilla szervezetei. Az Epsilon Indin szintén voltak törekvések egy lázadás kirobbantására, de elfojtották. Tormano Liao valószínűleg a saját embereit építette be az unokaöccse szervezetébe, és azok megtagadták a parancsot. A lázadásnak gyorsan vége lett - mondta Galen, és megcsóválta a fejét. - Nem értem, hogyan kerülhették el a figyelmünket ezek a gerillatevékenységek.

- Ne gyötörd magad ezen. Veszett fejsze nyele.

Galen arcára kiült a meglepetés.

- Biztos vagy benne, hogy ennyiben akarod hagyni ezt a felforgató tevékenységét?

- Nem, de ezeket a szervezeteket nem most, nem a te figyelmetlenséged miatt tudták alapítani. Biztos vagyok benne, hogy mindent megteszel, hogy a többit feltárd - mondta Victor, és mosolyogva hátradőlt a székében. - Nem szabad elfelejtenünk, hogy SunTzu olyan világokon is szítja a tüzét, amelyeket a húgom magának követelt. Nem tetszik, hogy el kell veszítenem Northwindet, de a Hegylakók többsége az ő Lyrán Szövetségében állomásozik, úgyhogy az ő átpártolásuk pillanat

nyilag nem okoz nekünk problémát. Vannak katonáink New Homeon, de a Tizenharmadik Lyrán Gárda felém való lojalitása enyhén szólva erősen kétségbe vonható. Hagyjuk, hogy egy kicsit lefoglalják őket SunTzu banditái.

Galen leült Victor asztalával szemben egy nagy bőrfotelbe, és enyhén rosszalló pillantást vetett a hercegre.

- Ha nem haragszol, meg kell jegyeznem, hogy teljesen máshogy viselkedsz, mint a klán invázió alatt. Az a Victor Davion már őrülten ideges lenne, megszállottan hajózná be a katonákat, és maga irányítaná az invázió elleni hadmozdulatokat. De te most nagyon nyugodtnak tűnsz. Nem értem a dolgot.

- A körülmények megkötik a kezem - vonta meg a vállát a herceg , úgyhogy a világ összes idegességével sem érnék el semmit. Elsődleges feladatunk, hogy megpróbáljuk kitalálni, mikor, hol és mekkora erővel fog lecsapni a Liga vagy a Konföderáció. A védőnek taktikai előnye lehet a földön, de stratégiai szinten az előny a támadóé. Ott üt rajtunk, ahol gyengék vagyunk, és nem tudjuk megállítani. Ez tény, ami ellen nem tehetünk semmit.

- Igaz - bólintott Galen. - Vannak katonáink a kulcsfontosságú ipari világokon, és még mindegyik a mi kezünkön van, kivéve Nankinget. Smithson Kínai Banditáinak második ezrede áttört a katonaságon Xu-anjinál. A zsoldosok tisztogatást végeznek, de a jelentések szerint ők is komoly veszteségeket szenvedtek a harcban.

- Végre egy helyzet, amit használni tudok. Tudjuk, hol vannak a Liga egységei és elég katonát tudunk odaszállítani, hogy legyőzzük őket, de nincs annyi hajónk, amennyire szükség lenne. Katherine azzal okozta a legnagyobb kárt nekem, hogy megtagadta az űrjáróim kiadását. Át kellene gondolnom, hogy megtámadome, de egyrészt az is tényező, hogy mennyi véráldozatba kerülne, másrészt viszont nincs szükségem azokra az átkozott hajókra, hogy elkapjam! - mondta Victor, mire mindketten idegesen felnevettek.

- Gyanítom, hogy a húgod figyelembe vette ezt a tényt, felség.

- Kétségtelen. Megpróbálhatnánk zsoldosokat behajózni, de túl kevésnek van meg hozzá a megfelelő űrjárója. A W Csoport, a Felkelő Nap Légiója, Wolf Dragonyosai, és a Kell Kopók mind rendelkeznek a megfelelő eszközökkel, de vagy túl messzi vannak, vagy semlegességet fogadtak, úgyhogy használhatatlanok. Emellett nem vagyok biztos ben-ne, hogy ebben a harcban használni akarom őket.

- Miért nem?

Victor lassan sóhajtott egyet.

- Thomas nagyon konzervatív módon támadott. Hat olyan világot támadott meg, amely a régi Ligához tartozott, és bár kettőt harc nélkül foglalt el, mégsem gyűjtötte össze a csapatait, hogy újra támadjon.

- A legjobb tudásunk szerint.

- Igaz, és mivel Blake Szava vette át a meghódított világok kommunikációs rendszerének irányítását, ez a „legjobb tudásunk szerint” kategória meglehetősen szűk. Viszont zsoldosokkal támogatja SunTzu forradalmait. Talán félreértem a lépéseit - és ez az egész háború azt erősíti meg, hogy eddig is félreismertem , mégsem hiszem, hogy a régi Liga határain túl vezetné a Szabad Világok katonáit. Ha kell, bármikor átadhatja a zsoldosok szerződéseit SunTzunak, amitől ez egész háború hirtelen a Kapellánok és köztünk folyik majd tovább. Ha a Kapellán Konföderáció bekerül közénk lökhárítónak, békét kérhet, és ezzel gyakorlatilag azonnali győzelmet arat. Thomas nem nagyratörő célokat tűzött ki, elindított egy háborút, hogy elérje őket, és sikerrel is járt. Otthon erősebb pozícióban lesz, mint valaha, ami igazolja azt a döntést, hogy Blake Szava Száműzött Prímásának nevezték ki.

Victor gondterhelten összevonta a szemöldökét.

- De ezek mind csak feltevések, és nem érnek semmit. Van valami jó hír is?

- Van űrugró, amivel Northwindre tudjuk szállítani a Harmadik Királyi Ezred Harci Egységét. Ha ilyen fejetlenség marad, képesek leszünk visszafoglalni azt a világot.

Jó, csináljátok. Más?

Woodstockon a Tartalékos Katonaság szétzúzta Smithson Kínai Banditáinak első ezredét. Most számolják fel a még élő kisebb ellenállási gócokat, úgyhogy Woostock még a héten visszakerül hozzánk.

- Milyen veszteségeket szenvedett a katonaság?

- Úgy néz ki, hogy meglepően csekélyeket. A százhuszonöt csata-mechből csak harmincöt sérült, de a teljes felszereltségüket helyre tudják állítani a Banditák mechjeiből. A legtöbb pilóta túlélte az ütközetet. A tisztjeik közül ketten veled voltak a Tizedik Lyrán Gárdában, tehát tapasztalt vezetőség alatt vonultak harcba.

- Ki volt a parancsnok? - enyhült meg Victor arca.

Phobe Derden kommandant az egység parancsnoka, és Larry Acuff Hauptmann a Harmadik Zászlóalj vezetője.

- Emlékszem Derdenre. Négy találata volt Tenienten. És ez az Acuff nem Kai csapatához tartozik Solarison? Mit csinált Woodstockon?

 

- A családját látogatta. Még mindig a Tartalékosokhoz tartozik, ezért behívták, amint a helyzet kezdett melegre fordulni.

- Nos - csapta össze elégedetten kezét a herceg , küldj nekik egy gratuláló üzenetet az aláírásommal. írd meg, hogy nagyon elégedettek vagyunk a sikereikkel - mondta, aztán zavartan felnevetett. - És írd bele azt is, hogy a Smithson Kínai Banditáinak másik fele Nankingon várja őket, amikor oda tudnak érni, hogy kitakarítsanak.

- Oh, ez nagyon fog nekik tetszeni - mosolygott Galen. - írjak egy feljegyzést, hogy szállítsák őket Nankingre, ha megfelelő hajónk van a térségben?

Nagyon megérdemelték. Az Első Davion Gárdistákkal és az Első Kathil Ulhanokkal küldjük át őket. Része lesznek a különleges csoportnak, amely elfoglalja a világot. Örömet is szerzünk nekik, és nem lesz olyan emberveszteségük. Ki gondolta volna, hogy a katonaság megveri a Banditákat?

- Vannak még csodák.

- Ha már itt tartunk - mondta Victor hirtelen komolyra váltva , kiderítették, hogy ki vette le a vérmintát Joshuától?

- Nem, de még dolgoznak rajta.

- Mi tart ilyen sokáig?

- Az UjAvaloni Bűnüldöző Hivatal azt vizsgálja, hogy milyen kapcsolat van a szervezett bűnözés és a szállítóvállalat között, amely az orvosi hulladékot viszi el az UATItól. Azt állítják, hogy nem helyi szinten kell keresgélnünk, hisz kémkedésről van szó.

A herceg orrcimpái megremegtek, ahogy kezdett kijönni a béketűrésből.

- Megmondod Harrison igazgatónak, hogy a BHnál befutott karrierje vészesen közeleg a végéhez. Azt mondja majd, hogy őt nem lehet kirúgni, de te megmondod neki, hogy üzenem, perelje csak be a kormányt, mert én garantálom, hogy az ügyről senki nem fog hallani, amíg az unokái olyan idősek nem lesznek, mint ő most, úgyhogy tegyen meg mindent az ügy érdekében.

- Na végre, Victor herceg visszatért - mosolygott Galen.

- Ezenfelül azt akarom, hogy vedd rá Harrisont, lépjen kapcsolatba Christopher Wobbebal.

- Nem vagyok benne biztos, hogy a BH beszélő viszonyban van az újavaloni keresztapával.

- Nos, ha Harrison nem éri el Wobbeot, akkor valóban rászolgált a kirúgásra. Megmondatod vele Wobbénak, hogy ha nem működik

együtt velünk, a fiát Thorinnt át fogjuk szállítani a kellemes kés vidéki börtönből, ahová a kis húzásai miatt tettük, a hideg ás távoli Peridóra, egy Nagel körül keringő holdra, vagy akár egy olyan helyre, melynek a fénye el sem jut ide. Ha Wobbe szervezetének valami köze van az egészhez, és Wobbe nem tereget ki most, akkor jobban teszi, ha a húgomhoz fordul menedékért, mert ÚjAvalon meglehetősen barátságtalan hely lesz a számára igen rövid időn belül.

- Tekintsd elintézettnek - válaszolta Galen. - És én még azt hittem, hogy semmi élvezet nem lesz ebben a munkában.

A herceg megrázta a fejét.

- Van, csak sajnos nem elég gyakran - mondta, és miközben Galent nézte, ahogyan a kalkulátorába gépelt, elgondolkodott a régi tűz visszatéréséről tett megjegyzésén.

Könnyen lehetett haragos, ha csak helyi dolgokról volt szó, hiszen a lépések minden esetben nyilvánvalók voltak. Bizonyos dolgokat meg kellett tenni, és őt bosszantotta, mikor nem tették meg.

Másrészt viszont a háború nem egy ilyen tiszta dolog. Amellett, hogy nem tudta, hol fognak a Marik erők legközelebb lecsapni, és nem volt meg a megfelelő hajója, hogy szállítani tudja a katonáit, valami más is nyugtalanította Victort. Nem tudta volna megmondani, mi az, de nem hagyta nyugodni. Mielőtt még tovább elemezhette volna ezt az érzést, Galen felnézett, nem sejtve, hogy megzavarja a gondolatait.

- A másik jó hír, hogy Jenkins állapota jobbra fordult. Még az intenzív osztályon kell maradnia, de már visszanyerte az eszméletét. Úgy néz ki, felépül, persze megfelelő kezelés után. Talán csípőprotézisre lesz szüksége, ha jobban lesz, de Dr. Allard készen áll, hogy bármikor megcsinálja a beavatkozást.

Vicor félretette a borús gondolatokat, és elmosolyodott.

Jó. Kapjon meg mindent, amire csak szüksége van. Álltuk az orvosi és megélhetési költségeit, igaz?

- Igen. Ott folytathatja az életét, ahol abbahagyta. Hatalmas támogatást kap máshonnan is. Még egy alapítványt is felállítottak peki adományokból.

- Intézkedj az adó visszaigényléséről.

- Igen, uram.

- Valami más?

- Még egy dolog, felség - nézett a kalkulátorára Galen. - Egy feljegyzés, hogy a Drakónis Szövetség nagykövete beszélni szeretne veled.

- Van rá ötleted, hogy miért?

 

- Nem igazán - rázta meg a fejét Galen de láttam egy elemzést a Szövetség média anyagáról, amit a Lyrán Szövetségről állítottak össze, és ez erősen azt sugallja, hogy Theodore Kurita aggódik amiatt, hogy a Lyoni térséget elárasztják a katonák. Most, hogy Katrina Northwindet magának követeli, úgy nézhet ki a dolog, hogy Dieron elfoglalására tör.

- Ez nem jó.

Victor Omihoz fűződő kapcsolta, azonkívül a lány apja és Hanse Davion között megkötött paktum miatt az Egyesült Nemzetközösség és a Drakónis Szövetség megegyezett, hogy az ellenségeskedéseket beszüntetik, amíg a klánok nem jelentenek már fenyegetést a birodalmaikra. Victor nem bánta volna, ha azt látja, hogy Katherinenek gondjai támadnak azokkal a világokkal, amelyek a Lyoni területhez tartoznak, mivel az benyúlik a Szövetség területére. Ha azonban kitör a háború Katherine és a Xuriták között a Szövetségi határon, könnyen arra kényszerülhet, hogy Theodore ellen lépjen fel.

- Nem adhatom az áldásomat rá, hogy Theodore Kurita megtámadja a Lyrán Szövetséget - mondta a herceg, és egy pillanatra elgondolkodott, aztán elmosolyodott. - Viszont javasolhatnám Theodorenak Omin keresztül, hogy ha a Szövetség meg akar egyezni a Komsztárral „békefenntartó” egységek alapításáról azokon a világokon, akkor nem avatkozom közbe. De még Katherine sem, ha fenn akarja tartani a pacifista látszatot.

..Visszaüthet a dolog.

- Nem, ha a békefenntartó katonák velünk jönnek a határra. Ez elhárítja rólam a nyomást, és szabad utat nyit a katonáimnak a Sarna határvidékre - mondta Victor, és a halántékát dörzsölgette, hogy elűzze a kezdődő fejfájást. - Azt hiszem, jelenleg ez a legjobb, amit tehetek. Egyetértesz?

- Ez megzavarja a húgodat, ugyanakkor megnyugtatja a Szövetséget - válaszolta Galen, és újabb pár sort gépelt a kalkulátorába. - Talán van jobb megoldás, de ez jelenleg tökéletesen megteszi.

- Egyetértek, de ha van ennél jobb megoldás, hát nem tudok rájönni, mi lehet az - mondta a herceg, és fáradtan megvonta a vállát. - Talán valami egyszerű, amire nem is gondolok. Azt hiszem, végre helyesen értelmezem Thomas cselekedeteit, bár az eddigi találati arányom vele kapcsolatban nem túl bíztató.

Nagyon hamar felszínre fog jönni az is, amit most még nem látsz - próbálta Galen nyugtatni a herceget.

- Remélem, hogy igazad van, Galen. Arra még csak gondolni sem akarok, hogy mi történhet, ha tévedsz.

Wotan

Jádesólyom megszállási zóna

Vandervahn Chistu, a Jádesólymok kánja lassan körbesétálta az alakokat, melyeket a számítógép rajzolt ki a holotankba. A kép vele mozdult, így az adatok séta közben is olvashatók maradtak. Más parancsnok azt kívánta volna, bárcsak változnának a kiírt számadatok, és ne lenne igaz a katasztrófa, amit jelentenek, de nem így Chistu.

0 nem akarta, hogy bármit is változzanak. Elmélyülten tanulmányozta őket. Ezek a számok, bármilyen szörnyűek és végzetesek is voltak, magukban hordozták a kulcsot Natasa Kerenszkij kán, ész szabadszülött Phelan Ward ellen. Ha mindent összerak, ha egymásba illeszteni a darabkákat, akkor a markában vannak mindketten.

Úgy érezte, a kezébe akarják adni a megoldást, de ez csak még gyanakodóbbá tette. Colmaron Natasa 352ik Rohamosztaga szétzúzta a Huszadik Sólyom Sereget, aztán megnyitották a fegyverraktárakat, és felfegyverezték az embereket. Natasa szabaddá nyilvánította Colmart, és azt mondta az embereknek, hogy ugyanezt megteszi Wötanon is.

Chistu felnevetett, ahogy eszébe jutott, milyen szenvedélyes volt a nő hangja, amikor a harcról számolt be a holviden. Elias Crichell komolyan vette a nő fenyegetését, de Chistunak sikerült megyőznie, hogy Natasa nem élne túl egy harcot Wötanon.

A Sudaten mellett zajló harcok eredménye igazolta őt. A Nyolcadik Sólyom Sereg és a Dorbeng Helyőrségi Osztag elesett a Phelan kán által vezetett Negyedik Farkas Gárda Rohamosztag és a Hatodik Csataosztag által, és bár a Jádesólymok elveszítették a világot, úgy becsülték, hogy a Farkasok harmincöt százalékos, vagy még nagyobb mértékű mech veszteséget szenvedtek. A Farkasok útját Wótanig mechekkel kövezik ki, és csak a váza marad a csapatnak, mire odaér.

.Chistu úgy gondolta, a Farkasok soha nem érnek el Wótanig, de Crichell rémült reakciója Natasa fenyegetéseire tisztán rávilágított, hogy miért is olyan veszélyes, ha egy harcos megöregszik. Crichell a saját halandósága miatt kezdett aggódni. Ilyen aggályoknak nem volt helye a klánok között, és Crichell már elegendő utóddal rendelkezett, hogy a genetikai állományának halhatatlansága biztosítva legyen. Undorító volt, hogy ennek ellenére mégis így fél a haláltól.

Egy ilyen gyáva féreg nem lehet a Jádesólymok kánja, ha naggyá akarunk lenni, és nem lehet az ilkán, ha elfoglaljuk a Belső Szférát.

Chistu elmosolyodott, ahogy egy terv darabkái kezdtek összeállni az agyában. Natasa olyan büszke, hogy bármi áron elindulna Wotan ellen, méghozzá a lehető legrövidebb úton. Az első célpontja a Baker Hármas lenne, aztán Devin, Denizli, és végül a szimbolikusság kedvéért Twycross, a Jádesólymok legmegalázóbb vesztesége. Ezek után következne Wotan.

Mint ahogyan Twycross egy jelkép volt a nő számára, Natasa éppolyan jelkép volt Chistu szánjára. Azt akarta, hogy közeledjen. Apróbb helyőrségeket akart az útjába állítani, hogy kivéreztesse, de minden győzelemmel nőjön a tisztelet is, ami övezi. Mire Wótanhoz ér, a sarkában már ott lesz Chistu Vándor Galaxisa, és akkor, ott, Wotanon Natasa meghal.

Az ő kezei által hal meg, így a nő minden dicsősége rászáll. Ha ezt . megtette, egyértelműen őt fogják ilkánná választani, nem Crichellt. Ha pedig elfoglalta a kánok kánjának székét, a Belső Szféra éppoly kegyetlen gyorsasággal fog elbukni, mint a solahma Natasa Kerenszkij.