Ismerkedés. Asszonynak férfival: nagy gond. Özvegyasszonnyal férfinak: váltakozó szerencse; leánnyal: jó szerencse.

Ispán. Munkát jegyez.

1799-es könyv szerint: botosispán: rossz időjárás. Öreg ispán: hosszú tél.

Istálló. Kerner szerint: mindenre jó. Istállóban élni és házasodni: jó jegy. Istállóban gyermeket szülni: megtiszteltetés.

Istráng. Kerner szerint: bűnös szórakozásodat gonosz szájak helyeslik.

Iszákos asszony: szerencse.

Izzadtság. Többnyire betegség jegye.

*

Az alábbi magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Ifjat látni: fáradtság. Ifjúvá lenni: gonosz.

Inget, szép fehéret felvenni: vigasz, segedelem.

Inni tiszta edényből: menekvés. Ivóedényt eltörni: atyád meghal.

Írni, ha tanulsz: jó. Írást csinálni: gond. Írni, de olvasni nem tudni: célodat nehezen éred el.

Istent dicsérni: nyavalya. Istent látni, vele beszélni: nem jó. Istent szólni hallani: vígság. Istent imádni: nagy öröm.

Italt drága edényekben készíteni: óvakodj ellenségeidtől.

Istállót építeni: vígság.

*

J

Jácint. A félelem jegye. Nagy megerőltetést jegyez.

Jajgatás. Baj.

Kerner szerint: jajgató szél: rossz esztendő; jajgató fák: hideg idő; jajgató házibútorok: halálesetet jegyeznek.

1799-es könyv szerint: jajgatás, amely hallatszana udvarunkból: jelez szárazságot, takarmányhiányt, esetleg árvizet. Jajgatás a padláson: kemény tél jegye. Jajgató egerek: rossz ünnepnapok.

A különös álmokból: jajgatás, amely hallatszana bensőnkből, mintha egy idegen ember volna belénk zárva, aki onnan kiszabadulni óhajtana: ifjúkori emlékek fájdalmassága. Jajgató hajszálak: aggodalmas öregség jegyei.

Útonjárónál országúton, útszéli terület felől hangzó jajgatás: rossz vásár jegye. András napján jajgató barmok: igen korai és hosszú telet mutatnak. (Régi magyar naptár.)

Saját jegyzeteimből: jajgatás álmunkban mutat egy helyrehozhatatlan tévedést. - R. M. szerint: nagyböjtben jajgatás: változatlan szomorúság jele.

Január (hónap): veszekedést mutat.

Jászol. Teli: ínséges esztendő.

Játék. Szerencsével játszani: szerencse a szerelemben; veszteséggel: valamit találsz utadban.

Kerner szerint játszani kockával: harag jegye; gyermekkel: csendes öröm; golyóval: levertség, bánat; lutrin: bizonytalan öröm.

1833-as könyv szerint: játszani és nyerni: némi szerencse, de nem a játékban. - Gvadányi Márton szerint: játék: jegyez csalárdságot.

Játékszer. Új ismeretséged lesz, amely nem sok örömet mutat. Játékbaba: asztalossal lesz dolgod. (1799.)

Jávorfa. Fájdalom fája. Aprófa jávorfából: szeretőd mondását szerdán reggel gondold meg, mikor a kakas másodszor kukorékolt. Jávorfából furulyácska: félrevezet egy asszony. Jávorfából való koporsó: öreg szülék. Kidőlt jávorfa: talajvizet mutat. (1833.)

R. M. szerint: éneklő jávorfa: igen rossz esztendő.

Jég. Gond és betegség.

Kerner Jusztinusz szerint: jég, amely alattad leszakad: felesleges félelmet állasz ki. Jégen elcsúszni: árulás, szétfoszlott remények, szerelmi csalódás jegye.

1833-as könyv szerint: jégen járni: biztos előrehaladást jegyez céljaidba.

Olvadó jég: hiábavaló szorgalom. - Saját jegyzeteimből: jeges úton haladni: viszontagságokat szenvedni; jégtörést hallani: szerencsés. Jegesmedve: vígság.

Jegenye. Változó szerencse.

Kerner szerint: a megkívántakat eléred. 1756-os könyv szerint: választottad szeret. Jegenyesor: gondtalan élet, hosszú öregségig. Jegenyefák, amelyeknek susogását hallod, jegyzi, hogy szelíd halállal távozik az árnyékvilágból egy kedves ismerősünk.

Jegygyűrű. Cserélni: keserűség.

Saját jegyzeteimből: idegen nő jegygyűrűjét viselni (amelyhez jutottunk tréfa által): jegyez szerelmi találkozót, amelynek emlékezete keserves.

Jelmez. Névtelen levél.

Jérce. Rövid időn belül meglátogat a szerencse.

Jobb kéz. Akaratod ellenére elárulsz valakit, akit mélyen szeretsz:

Jószág (-ot) örökölni: jegyesség; venni: visszatérő jólét jegye.

Juh. Gazdaembernek: gond. Sáros idő. Zöld mezőn: nagyon jó. Juhot őrizni: szép nyereség. Juhot nyírni: veszedelem. Juhhúst enni: szép becsület. Juhász: eső és kár. Juhnyáj: megelégedettség.

R. M. szerint: juhok, amelyeket vízben látunk, szerencsétlen utazást mutatnak. Juhok a felhők között: tűnő élet jelei. Akolba zárt juhok: hosszú telet mutatnak. Juh, amely fekvő helyzetünkben átugrik: egy kis bánat elmúlását jelzi. Juhos kása: egészség, nyugalom.

*

Az alábbi magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Járni meghalt feleségeddel, aki megelevenedett sötét éjjel: amit eddig nem tudtál elvégezni, ezután elvégzed. Pálcán járni: nagy betegség.

Jégen járni: dolgod előmenetele. Olvadó jégen járni: hiábavaló törekvés. Jeges úton járni, hol hó is van: hiábavaló törekedés.

Jegyet az égen látni: kárvallás.

Juh, ha a tied, vagy ha zöld mezőn van: jó. Juhot nyírni: veszély. Juhokat őrizni: nyereség.

Jövendőt mondani: titok és idegen gond.

*

K

Kabát. Jelenti háztartásod.

Bő kabát: uraság; fekete: gyász; szennyes: harag; rongyos: szegénység; szűk: betegség.

Kerner Jusztinusz szerint: kurta kabát jegyez kellemetlenséget; arannyal hímzett: gazdagságot, szakadt kabát; amely a varrásnál szakadt: ugyancsak gazdagságot mutat. Új kabát: szerencse egy ismeretlen kézből. Kabátod, ha mossák: dolgos feleséget kapsz. Foltos kabát: árulás.

Gvadányi Márton szerint: Kazinczy-kabátban járni: jelez nagy megtiszteltetést.

A különös álmokból: kabát, amely volna asszonyhajjal bélelve, mint a bárány szőrével: utazást mutat egy asszony miatt.

Mezítelen asszonyon idegen férfi kabátja: kicsapongó életmódot jelez. Csillagokkal, égi jelekkel kivarrott kabát: nagy gondot szerez. Madárijesztőről való kabát: csúfság. Falusi emberen városi kabát, amelyet nem szokott viselni: adósság, végrehajtás.

Krisztus kabátjában járni: muzsikus élet, szegény ebéd. (Egy lőcsei álmoskönyvből.)

Kacagány. Elevenség csendes életedben.

Kacagó nő. Közeli kellemetlenség. Mézeskalácsszíven kacagó nő: véletlen szerelem.

Kacér asszony. Borús idő.

Kacsa. Megszólás. Jó idő. Repülő kacsa: esős időjárás.

Kacsázni: becsület. Tipegő kacsa: sok utánjárásod lesz, amíg gonosz szóbeszédek eredetét megtalálod. Úszó kacsa: meghívás ebédre. Kacsát lőni: árulást leplezel.

Kerner szerint: a vadkacsák útján járni, velük repülni, felkelő napot látni: igen jó jegy. De betegnek: gonosz. Felhős éjszaka vadkacsát hallani: szomorú hír egy távoli atyafiról. Vadkacsatojás: cigányleányt mutat. Vadkacsafészek: titok. Vadász vadkacsával: hideg időjárás.

A különös álmokból: Münchhausen vadkacsáival repülni a szalonnazsineggel: hazugságot hallasz. (Kerner.)

Kád. Jó hír. Kádár: levél áll a házhoz.

1759-es könyv szerint: kád, amelyben mezítelen lábú menyecskék szőlőt taposnának: jegyzi elmúlt szerelmesedésed. Fürdőkád: betegség.

Kagyló. Valaki miatt zavarba jössz.

Káka, amely zöld: igen hamis hír.

Kakas. Újdonságot hallasz, de nem sok örömed van benne. Nőknél szerencse. Kakaskukorékolás: öröm, betegnek gyógyulás. Kakas; amely tojást rak: betegség képe. Verekedő kakasok: jelentenek háborút, gazdagságot. Kakas tyúk hátán: szerencse a szerelemben.

Kerner szerint: tüzes kakas a háztetőn: veszedelem asszony miatt. Szélkakas: szeszélyes szerelem. Kakas a tornyon: ünnepnap.

A különös álmokból: kakas, mely szétrugdalná az asszony kontyát: megcsalt férfi haragját jegyzi. Kakastaréj, amely nőne orrunkon: hűtlenséget mutat a szeretett nő felől. Kakas sarkantyúja kezünkön és lábunkon: győzedelmes szerelem.

Kakasszó esős éjszakán: bolond álom. (R. M.)

Fekete kakas: kísértet a házban. Kis kakas: tűzvész. (Régi magyar naptár.)

Kakukk. Szép idő. Kakukkszó: hirtelen halála egy ismerősünknek.

Kalács. Betegség. Sütni: szerencse, gazdagság. Enni: rossz kedv.

Kalap minél nagyobb, annál jobb. Uraság. Kalapok: sok szóbeszédet jelentenek. Úrikalap: korcsma, fogadó, mulatság. (1856.)

Férfikalap, amelyet egy nő álmában szobájában látna: jegyez megszerelmesedést. Szürke kalap: öregember. Fekete kalap: új szerető. Női kalap: pletyka.

Kalapács. Régi házassági terv sikerül.

Kerner szerint: jegyez irigységet. Harangkalapács: biztos kárvallás. Aranykalapács: jó vásár. Kalapács és harapófogó: csapszéket jelent. Kapukalapács, amely magától üt: várva várt vendég, talán vőlegény érkezését jegyzi. Kalapáló vasember a tornyon: utazást mutat. Kalapáló madár: haláleset. Égi kalapács: trónváltozás.

Radics Mária szerint: kalapálást hallani, mintha koporsószögeket vernének: halált jelent ott, amerről a kalapálást halljuk.

Karalábé. Asszonynak igen egészséges.

Kalász, amelyet leszakítunk: jégesőt hoz.

Kandúr. Mindig szerelem.

Kalendárium. Csendes öregség.

A különös álmokból: kalendáriumi képecskék, amelyek a hónapok nevét díszítik (szánkózók, vadászok, aratók stb.) megelevenednek és elmulattatnak: elhibázott életet mutatnak.

Kaloda. Vigasz. Kalodában ülni: gonosz szerelem. (1700.)

Kalifa. Hozzámenni: nagy szorongatás. (1700.)

Kalitka. Madárral: érzéki örömöket jegyez. - Üres kalitka: megszabadulás egy asszony rabságából.

A különös álmokból: kalitkába zárva lenni egy idegen házban, ahol mintha egy varázsló erejéből volnánk: jegyez szerelmi szenvedéseket.

Radics Mária szerint: egérkalitka házaséletet mutat.

Kalmár, ki jönne messzi tengerekről, és idegen portékával elámítana: nagy változást mutat mindennapi életünkben.

Kályha, amelyből korom és füst szállana: családi boldogtalanság. Meleg kályha (városban): esős időt mutat. Kályhaajtó: ajándék. Kályhacső: veszteség.

Kerner szerint: kályha, amelyben a nők kifésült hajukat elégetnék, valamint apró rongydarabokat gyújtanának: egy szerelmi kín elmúlása. Kályhakürtő, amelyen kísértet öklendezne: elégedetlenség sorsunkkal. Kályha, amelyben emberek égnének és jajgatnának: szeles éjszakát jelez. Tüzes kályha: bolonddal lesz dolgod.

A különös álmokban: kályha mellett ülő és fűtő öregasszony: boldogtalan gyermekkor emléke. Fekete kályhalyukból kilépő, szép ifjú: rossz ágyasság.

Kamra. Jó hír. Bőséges éléskamra, amelyben volna téli idő és a kolbászok lógnának: csendes életet mutatnak. Kamrába zárva lenni; éhség vagy betegség. Fáskamra: ifjú szolgáló.

Kámzsa. Szégyen.

Éjjel barátnak, kámzsába öltözve kóborolni a városban az apácakolostor körül - Kerner szerint - jelez egyet a hét főbűnből, amelyet tán tudtunkon kívül követtünk el. Asszony, aki viselne barátkámzsát, és csuháját felemelve megmutatná magát kezünknek és szemünknek: nagy részegséget jegyez.

Kanál. Vendég jön.

Kanári. Vidám hír.

Kamillatea. Torokfájás.

Kanász. Kár.

Kanca. Szerencse. Gazdagság. Lakodalom.

Kancsal ember. Veszedelem. Kancsal asszony: szerelmi kínszenvedés. Öregnek mulatság.

Kancsó. Általában vidám házat mutat. Szerencse.

Kanóc. Rabság. Szegénység. Egyedüllét.

Kanonok. Pénz áll a házhoz.

Kantár. Szép uraság.

Kántor. Dínomdánom.

Kánya. Az udvar felett: csábítás. Kánya fészkén: bátorság.

Kanyaró. Levél.

Kapa. Fáradozás. Kapásnak: szerencse.

Kapca. Utazás.

Kapcsolni. Nyereség a lutrin.

Kapitány. Jó barát.

Káplán. Betegség.

Káplár. Szerelem.

Kapocs. Pénz.

Káposzta. Nagyfejű, amely a kertünkben termett: jómód, jó feleség, jó szolgáló. Vereskáposzta: civakodás.

A különös álmokból: káposztáshordóban ülni és onnan nem szabadulni: öregasszony szerelme, aki féltékenységével gyötör. Káposztát legelni nyúl módjára: szerelem a szomszédasszony iránt.

Káposztagyaluló: hideg időjárás. (Kerner.)

Káposzta, amely nőne testünkből, és ezt igen szégyenelnénk: egy régi szerelem, amelyet nagyon megbántunk. (Saját jegyzet.)

Kappan. Meghívás ebédre. (1833.)

Kerner szerint: kappanháj testünkön, amely idő előtt jönne: kiábrándulás egy hosszú szerelemből. Kappanhangú emberrel mulatozni és attól gyermeket kapni (nőnek): nagy megszégyenülés jele. Kappan, amely forogna lángon, zsírját csepegtetné, és közben énekelne: ismeretség egy hazug asszonnyal. (1759.)

Kaptafa. Szabadulás egy veszedelemből.

Kaptár. Szívesség, szolgálat váratlan baráttól.

A különös álmokból: kaptár, amely rajzó méhekkel fejünkből nőne ki jegyez lázas betegséget. Kaptár egy asszony fején: árulás.

Kapu. Nyitott: vendéget hoz. Bezárt kapu: hiábavaló utazás. Feltört kapu: bátorság, erő.

Kar. Szőrös: nyereség. Nagy kar: nehéz munka. Kis kar: szegénység, gond, alamizsna. Dagadt kar: váratlan örökség. Törött kar: rossz vásár, rossz házasság. Csonka jobb kar: férfihalál. Csonka bal kar: asszonycsalás. Leoldott kar: vesztett per.

Kerner szerint igen nagy kar mutat háborút is. Mindkét karunkat elveszítjük: feleség halála.

A különös álmokból: karunkat, ha látnánk oly erősnek, mint mozsártörő, azonban zsibbadás folytán nem mozdíthatnánk: asszonyi szerelemben tehetetlenséget mutat.

Különös alakú kar: pénzhamisítás. Hóhér által vett kar, amelyet a város kapujára szegeznének: akaratunkon kívül verekedésbe keveredünk. Igen sovány, szinte elszáradt kar, amely hasonlítana egy letört ághoz: legkedvesebb gyermekünk halála. Sok kar: gyávaság. Félkarú ember balgaság, ügyetlenség. Szörnyeteg karja, amely utánunk nyúlna: félelem egy titok felfedezése miatt. (Kerner.)

Kar, amely az égboltozatból nyúlna alá: vigasztalás bánatunkban. (Saját jegyzetem.)

Karabély. Valódi öröm.

Karácsony. Minden könyv szerint jó jel.

Karbunkulus (nyakon): Szerencsés napot jegyez.

Karcolás. Háton: elsőrangú jel. Üvegen: vigyázatra int jó embereinknél. Karcolás mindennapi poharunkon: szeszélyes feleség jelképe. Összekarcolt arc: kínszenvedés egy gonosz igazságtalanság miatt.

Kerner minden karcolást nagy változásnak ítél.

Karcsú nő. Kellemetes vendég.

Kard. Mindig becsület.

Karéj (kenyér): betegnek biztos gyógyulás.

Karika. Vidám változás a búbánatban.

Kerner szerint: madárkarika: részegséget jegyez. Fülben lógó karika: asszonynak biztos megszerelmesedését jelenti egy vendégségbe jött férfival. Orrban lógó karika: szégyen, pellengér, elárulás. Földre hullott karika: gyengeség. Disznó orrában: gonosz indulatú szolgáló.

A különös álmokból: Karikába hajolni, mint vándorkomédiás egy nő mulattatására s annak tetszésére: nagy megszerelmesedés jele.

Gvadányi szerint: karikához kötött nő: nagy megelégedettség.

A lipcsei könyv szerint: karika, amely fénylene egy asszony feje körül: nagy óvatosságra int.

Karmester. Titkos gyász.

Károgás, hideg éjszakán: hosszú telet mutat.

Karom. Ellenséged békül.

Káromkodás. Kerner szerint: annyi, mint a szamárordítás: rossz idő.

Kártya. Harag és kellemetlenség. Kártyát vetni: búbánat. Kártyát vettetni: meghallod az igazságot, amely nem lesz kedvedre. Kártyázni: késő férjhezmenés. Szerencsétlen szerelem.

A különös álmokból: Kártyán sok pénzt nyerni, amely pénz testünkre omlana, mint összedőlt farakás: nagy veszteséget és szegénységet jegyez. Kártyás, aki kártyákat mutogatna, amelyeket testünkből húzna ki: lánynak csábítást, asszonynak bánkódást mutat. Kártyák, amelyek testünkre volnának festve: (nőknek) idegen férfiakat mutatnak, kikkel megismerkedni készek volnának. Kártyás leány, aki elnyerné a férfiaktól a szívüket: gondolat, amely nem teljesül. Kártyavető öregasszonnyal lenni: változás sorsunkban. (Kerner.)

R. M. szerint: nőknek a piros királlyal álmodni: betegséget jegyez.

Egy középkori (lipcsei) könyv szerint: hamisan kártyázni: nagy tisztesség. Kártyák, amelyek megelevenednek: jó barátok halála.

Karvaly. Rossz hír egy idegen ember útján.

Karzat. Levél. (1833.)

Kas: lásd Kaptár.

Kása. Öröm. Mesemondás. Falusi élet.

Kerner szerint: kásagombóc, amely torkunkon akadna: egy hazugság jegye, amelyet nők találtak ki. Kásahegyet enni: gyermekkori emlék visszatérése. Kásába esni: nagy szegénység. Kásazsák: boltosnak rossz üzlet, másnak némi szerencse.

1759-es szerint: kását enni sokadmagunkkal: rossz esztendőt jelképez.

Kastély. Öregembernek fiatalasszonnyal való házassága.

Kerner szerint: kastély jelent békés, szerelmes időket. Rommá vált kastélyban lakni: ifjúkori örömök visszatérése az öregségben. Kastélykert: változás az egészségben. Szél.

A különös álmokból: kastélyt építeni és befalazni nőket, akik gonoszak voltak: korai halál. (Egy középkori - lipcsei - könyv szerint.)

Kastélyon zászló: időváltozás. Kastélyhölgy: megunt legényélet. Kastély víz tükrében: reménytelenség. Kastély a levegőben: hiábavaló utazás. (1833.)

Kasza. Haláleset. Gyógyíthatatlan betegség. Kaszálás: rossz jegy. Nyilasban kaszálni: végrendelkezés. Erdőben: hosszú élet. Kaszálni, és semmit nem markolni: szomorúság. Kaszát fenni: szerelmi hiba.

Kaszárnya. Biztos kenyér. (1833.)

Kasznár. Hír. Újdonság. (Kerner.)

Kátét olvasni: betegség, öregség, gond a küszöbön, szélzúgás a kéményben. (Régi magyar naptár.)

Katona. Mindig rossz változás. Katona, aki állna a csillagos égen: háborút mutat. Rongyos katona: házasságtörés. Katonák: rossz esztendőt mutatnak. Pusztai katona: adósság. Szélkatona: szeszélyes asszony. Öreg katona: hazugság. (Kerner.)

Kátyú. Valamely szerencsétlenség, amely útközben fenyeget. Nőknél jegyez elmaradt vendégséget is.

Kerner szerint: kátyús úton utazni késő éjszaka: egy gondnak az elmaradozása hátunk mögött.

Kávé. Társaság. Kávésbögre: pletyka.

Kerner szerint: jegyez ártatlanul való elítéltetést.

Kazal. Tűzvész. Hosszú tél. Sovány háziállatok.

Kecsege. Tiszai ember látogatása.

Kerner szerint: kecsege jegyez nagy ebédet is. Dr. F. szerint: kecsege, amely testünkből nőne ki (nőknél): szerencsétlen házasság jelképe.

Kecske. Csalódás. Hazugság. Baj. Szerelmi keserűség. Kecskeszakáll: álmatlanság, ha nő látja, férfinak új ellenség.

Kedd. Szent Antal estéje. Kincsásók napja.

Kefe. Hajkefe: vendég.

Kehely. Vigasztalás. Teli kehely: egészség.

Kehes ló. Rossz utazás.

Kéj. Minél nagyobb, annál nagyobb bánat.

Kék (szín): többnyire harag. Kékruhás ember: újdonságot mondanak. (Kerner.) Kékruhás férfi jelent még összeütközést a hatóságokkal.

Kel (-t enni): dolgaid, terveid sikerülnek. (Kerner.)

Kelés. Bánat. Mindig valamely szomorú hír jár nyomában.

A különös álmokból: Kelés, amely támadna húsunkban, és elborítaná altestünket: szomorú, félénk özvegyasszonyt jegyez.

Kemence. Jegyez kölcsönt.

Kerner szerint: kemencében elbújni: szorongatott helyzet jegye. Befűteni: korai felkelés és váratlan vendég jele. Kemence mellett üldögélni: csendes öregséget mutat.

Kémény, amely erősen füstöl: a szerencsés jelek közül való. Idegen házon füstölgő kémény: némi pletykaságot rejt. Kéményseprő: öröm, szórakoztató barátok jövetele, meghívás egy mulatságba. Néha (nagyböjtben) tüzet és szelet is jelent.

Kén. Betegség. Rossz hír. Irigy ember.

Kender. Betegség.

Kerner szerint: kendert fonni: mutat hideg időjárást és némi bánatot családi kellemetlenség miatt. Kender kék virága: egy váratlan, szinte ostoba helyzet. Kenderáztatás: mindig pletykaságot mutat. Kender a mezőn: szép időjárást jegyez.

R. M. szerint: kenderrel foglalkozni: hosszú téli időjárást mutat.

Gvadányi Márton szerint: kenderből kötelet fonni: borús gondolatok, csalódások, unalmak jelképe.

A különös álmokban kender, amely nőne arcunkon, testünkön, hátunkon, megszégyenítést mutat egy régi, elfelejtett szerelmi viszonyunk miatt.

Kenderen hálni: falusi utazást is mutat. (Saját jegyzetek.)

Kendő. Nőknek mindig jót jegyez. Minél finomabb a kelméje: annál jobb. Durva kelméjű, fehér kendő: módos embernek betegséget mutat, szegény embernek jót, asszonynak félénkséget valami kis titok miatt. Fejkendő: általában változást jegyez megszokott életmódunkban. Fekete kendő: kis szomorúság. Fejér kendő: váratlan út. Piros kendő: zavartatás.

Kéneső. Idegen ember ajándéka.

Kengyel. Hideg idő. Utazás. Kiadás.

Kenőcs. Erszényedben dagály.

Kerner szerint: jegyez vigasztalást is. Kenőcsöt keverni: rossz tanács. Kenőcsöt használni: csúf betegség. Arckenőcs: megszégyenítő helyzet mutatója. Bűzös, undorító kenőcs, amelyet egy idegen asszony hozna: betegnek halált jelent. Fehér kenőcs, amelyben a napsugár színei volnának, és ifjú szűzleány kezéből volna: nagy megkönnyebbülést mutat mindennapi helyzetünkben. Szent János napján kenőccsel álmodni: megifjodást is mutat. Újholdkor minden kenőcs egészséges.

Kenyér. Az életnek jó jele.

Kerner szerint: kenyeret sütni: fiataloknak boldogulást, öregeknek békés napokat mutat. Éjszaka kenyeret sütni: menekülés a házigondok elől. Újholdkor kenyeret sütni: szerencse. Uszályhajón kenyeret dagasztani: valakinek, akit szeretünk, elutazást jelent. Kenyérdagasztás: dolgos asszonynak; igen jó, röstnek gonosz. Jóízű kenyeret enni, és ízével felébredni: mutat egy jó barátot, akinek ígéretére számíthatunk.

A lipcsei nagy könyv szerint: kenyeret látni, és belőle nem ehetni: szenvedés képe. „Kenyered ha van: becsületed van.” Búzakenyér: vidámság. Fehér kenyeret enni: mindenkinek jó. Meleg kenyér: biztos öröm. Rabok kenyere: igen nagy szerencse. Kenyér, amelyet hátadon hordozol: kárt mutat háztartásodban. Kenyeret szelni: a legjobb szerencse. Felvágatlan kenyér: jókedv, egészség, betegnek gyógyulás. Kenyérkaréj: bőség. Kenyereskendő, amely üres: szégyen. Kenyérmorzsa: irigység, szegénység, fájdalom.

Gvadányi Márton szerint: üres kenyerestarisznya: elítéltetés jegye.

Katonakenyér, amelyet egy asszonynak adnának ajándékba: jegyzi egy asszonynak elcsábítását. (R. M.) Száraz kenyér, amely torkunkon megakadna: nekünk jó, családunknak rossz. (D. G. Gy. gyűjtéséből.) Penészes kenyér: betegnek ólálkodó halált jegyez. (S. j.)

Kép. Rendes, jó barátság.

Kerner szerint: képet látni vagy festeni: szerelmeseknek a legjobb. Képet leakasztani és kidobni: mutat vágyakozást helyzetünk változtatásán. Képet felakasztani: rabság. Saját képünket látni: nagy betegség.

Kérni valamit: jó remény.

Kérdezni valamit: hazugság.

Kéreg. Közelgő szerencse. (Kerner.)

Kerék a kocsin: változás.

Kerepelést hallani: jó hírt mutat. Nagyböjtben betegséget.

Keresgélni valami után: mutat nyugtalanságot.

Kereszt. Szerencse.

Kerner szerint: aranykereszt: mindig eljegyzést mutat. Keresztet vetni: nagy szerencsétlenség. Ezüstkereszt: temetés.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: keresztet hordani vagy kapni: jegyez nagy változást a belső háztartásban, a szőlőben ellenben igen jó. Keresztcsont, ha fáj: gyermektelen embernek gyermeket jelent, házasnak sok kiadást, munkát. Keresztút: váratlanság, bizonytalanság, zavar, idegen vendég. De lehet szerencse is.

R. M. állítja, hogy minden kereszt, amelyet a hátunkon cipelünk a temetőbe: egy esztendőt jelent további életünkben.

Gvadányi Márton az útszéli keresztet terhes, viszontagságos utazásnak mondja.

Kereszt, amelyet nagybetegnek csókra nyújtanának: közeli gyógyulás jelképe. Kereszt a tornyon: idegen város. Kereszt a homlokon vagy mellkason: megpróbáltatás képe. Kereszthordó gyermek: megszabadulás egy régi bűntől. Kereszthordó pap: egészségesnek igen nem jó. Keresztek a barmok hátán: rossz esztendőt jelentenek. Kereszt az égen: háborút mutat. (Régi naptár.)

A különös álmokból: Keresztet a hátunkon vinni Jézus Krisztus kálváriáin: jegyez szerencsétlen házaséletet. „Keresztúton vénasszonnyal, régi szeretővel, megöregedett ismerőssel találkozni: jegyez kívánságot, amely eddig nem teljesült.” Útszéli kereszt Krisztus nélkül: hosszadalmas vándorlás jelképe. Keresztespók, ha reád ereszkedik: aznap megcsókolnak.

Keresztek, amelyek messzi toronytetőkről látszanak: jelentenek vágyakat ifjúkori társak, barátok, támogatások után. Temetői keresztek: jelentenek édesanyát is. (S. j.)

Ló, amelynek fején volna kereszt alakú jel: bűbájosság, amely egy idegen városban fogva tart. (Dálnoki Gaál Gyula feljegyzése.)

Keresztcsont, amely fáj: asszonynak gyereket vagy betegséget mutat.

Kergetni valamit vagy valakit: igen jó.

Kerítés. Utasembernek sohasem jó. Pörösnek: elítéltetés. Kereskedőnek: üzleti veszteség. (1759.)

Kérő, aki jönne: nagy szégyenkezést jelez.

Kert. Többnyire gyermekáldás.

Kerner Jusztinusz szerint: szép virágos kertben, tavaszi ég alatt sétálni: mutatja nem teljesült vágyainkat. Minél több a virág a kertben, annál több vágyunk hervad el. Őszi kert: gyász. Kerti lak: költözködés. Idegen kertben eltévedni; jegyez árvaságot. Kert télen: hiábavaló gondolat.

R. M. szerint: kerti munka: jó jegy. Kert, amely magas kerítéssel van körülvéve: mutatja, hogy adósságainkat megfizethetjük. Elhagyott gizgazos kert: barátaink elhidegülését mutatja. Kertben óriással találkozni: ellenség jele, amely ellenség életünkre tör.

A különös álmokból: Kertben járni és onnan ismeretlen vidékre tévedni, amely volna eleinte Éden tájairól való, később elsötétült és szörnyekkel teli: mutatója életünk boldogtalanságának, amelyet titkolunk.

Kertész. Mindig jó szüleinket mutatja.

Kés. Eladni: igen jó. Venni: árulás.

Késsel járni, és valakit keresni, akibe belészúrhassunk: egy nagy fájdalom jelvénye, amely fájdalom miatt még sok szenvedésünk, de rövid időn belül megkönnyebbülésünk lesz. Kés, amellyel magunkat megsebezzük: bánatot jelent. Minél nagyobb a kés, annál nagyobb a bánat. (Kerner.)

Késsel ügyetlenül vágni valamit: mutat valamely váratlan helyzetet, amelyet ügyességünkkel saját javunkra fordítunk. (S. j.)

Keselyű. Gyűlölet. Esős idő.

Későn jönni valahová, késői órában járni: levelet jelent.

Keserű. A legtöbb álmoskönyv szerint bizonytalan holnapunkat mutatja.

Keserű íz, amely később édessé válna szájunkban: jele csúf bosszúnak, amelyet megbánunk. Keserűlapu: vidámság, gondtalan falusi élet, megszabadulás. (Kerner.)

Keserű ital: betegnek halál. (R. M.)

Keserűséggel gondolni eddigi életünkre: örömteljes nap jelképe. (S. j.)

Keszkenő. Jó hír.

Kesztyű. Meghívás.

Kerner szerint: figyelni kell, hogy összeillő kesztyűt látunk-e. Egy pár kesztyű: feltétlenül jó barátságot mutat. Páratlan kesztyű: válás attól, akit szeretünk. Nagy kesztyű: tétovázás egy házassági tervben. Kis kesztyű: titkos szerelem. Fekete kesztyű: gyász, utazás, civakodás rokonokkal.

R. M. szerint: fehér kesztyű: jegyez menyasszonyt.

A különös álmokból: Kesztyűbe dudálni: jegyez elválást egy jó baráttól, akiért szívünk fáj. Lábon viselt fehér kesztyűben esküvőre menni: egy nem szeretett nővel jelent szerencsétlen házaséletet. Lila kesztyű: titkos szerelem.

Kesztyűs ember: betegség. (S. j.)

Kettő. (Szám.) Levél.

Kéve. Gazdag ember.

Kéz. Jobb kéz: jó barát. Bal kéz: nőknek jelent új ruhát, férfiaknak utazást.

Kerner szerint tiszta kéz: nagy szerencse, szennyes kéz: gyanú, kézmosás hideg vízben: vidámság, dagadt kéz: civakodás, kézütés (tenyérütés): biztos bánat, üzleti veszteség, szőrös kéz: könnyelműség, kicsapongás.

R. M. szerint: kezet fogni valakivel: jelent segítséget a bánatban. Elvesztett jobb kéz: apa halála, elvesztett bal kéz: anya halála. Kézcsók: hamisságra int. Igen nagy és fehér kéz: hamisjáték jegye. Kis kéz: pletyka, irigység.

A különös álmokból: Kéz, amely nőne akkorára, amint egy paripának a farka: hiábavaló vágyakat mutat. Kéz, amelyet egy asszony szennyes helyre vezetne: óvatosságot, féltékenységet jegyez. Kéz, amelyet egy asszony csókjaival halmozna el: házasságtörés jelképe.

Gvadányi Márton szerint: kéz nélkül nem lehet a hét főbűnből csak egyet elkövetni.

Igen nagy kéz az égboltozaton, amely kelet felé mutatna: egy népnek pusztulását, vándorlását jegyzi. (Lipcsei középkori naptár.)

Kiabálni. Változás az egészségben.

A különös álmokból: Kiabálni és hangunkat hallani, mintha volna egy idegen hangja: közeli veszedelmet mutat.

Gvadányi szerint: esős idő. R. M. mondja, hogy mást kiabálni hallanunk: megmenekülésünket mutatja egy fortélyból. Kiáltás, amelynek eredetét nem tudjuk: jelez betegséget, mely a ház körül ólálkodik. Igen nagy kiáltás: haláleset. Állatkiáltás: rossz esztendő.

Kígyó. Betegnek nem jó.

Kerner szerint kígyó: jegyez rövid időn belül beköszöntő gazdagságot. Kígyó, amely marásra készülne: lázas betegséget mutat. Kígyómarás: őrizkedj ellenségeidtől. Kígyó, amelyet nem lehet kikerülni, sem előle elfutni: rossz jövő. Döglött kígyó: menekvés.

A különös álmokból: kígyó, amely bensőnkből nőne, és körülgyűrűzné szívünk táját, elvenné lélegzetünket: nagy betegség jelképe. Kígyók az ágyban, a párna alatt: gyötrelmes, kétségbeejtő lelkiállapot mutatói. Kígyók, amelyek a szobába kúsznak, és körülsziszegik az ágyat: nőnél gonoszat jegyeznek. Kígyót szoptatni: őszülés.

Kígyófa: utazás. Kígyókő: szerencsétlenség. Kígyószem: védelem a mennykőcsapás és szédülés ellen. (Régi magyar naptár.)

Kikerics. Gyereket mutat.

Kilenc. Jó hír.

Kilincs. Nyugalom.

Kerner szerint: elmaradt látogató. Letört kilincs: pörlekedés. Megnyikorgó kilincs: szeles éjszakát mutat.

Kincs. Találni keveset: igen jó, sok kincset: halálveszedelem. Kincset ásni: nagy szegénység. (Kerner.)

Szent György napján kincset találni: igen rossz esztendőt mutat. Kincsásókkal együtt lenni: ostobaság. Kincseskamra: birkád megbetegszik. (Régi magyar naptár.)

A különös álmokból: kincs, amelyet őrizne hétfejű sárkány: gyermekkori mulatság. Borús idő.

Gvadányi szerint: kincsásó: hosszú, nedves nyár jegye. R. M. azt mondja, hogy kincset a bolondok és gyermekek találnak, okos ember soha, ezért ne is adjunk ez álomra.

Kíntorna. Levél. Hír messziről.

Kipödrött bajusz: mulatságot mutat.

Kirágni valamit, ami ízlik: mutat szerelmet, amelyet elérünk. Ízetlent kirágni: bánat, megcsalódás, fájdalom jegye. (R. M.)

Király. Szerencse. Öreg király, aki kertünkben dolgozna, vagy levelet olvasna: egy közeli jutalom képe. Ifjú királlyal lenni: asszonynak, lánynak változást mutat.

A különös álmokból: király, akinek volna arca olyan fényes, mint a nap, fehér feje, mint a hold, szakálla, mint a víznek a habja, köntöse, mint a szilvafa virága: elveszettnek hitt, visszatérő szerelmünket mutatja. Tündérkirály: szép boldogság. Törpekirály: gond egy szerelmi cselszövény miatt. Betegnek koronás királlyal álmodni: rosszabb állapot. V. Ferdinánddal álmodni: jövedelem, de új adó is. (1850.)

Királyné: lánynak vőlegényt jegyez. (R. M.) Királyi palotában járni-kelni, tükörbe nézelődni és nem találni kijáratot: egy nagy úr nem szerencsés ismeretségét is mutatja. Király gyermekeit látni rongyokban: rossz esztendőt ígér.

Kisasszony. Mulatság.

Kiseperni a szobát: nem szívesen látott vendég jegye.

Kísértet. Csupa öröm, szerencse.

*

Magyarázat a kísértetről

„Nem éppen a legjobb dolog olyan házban lakni, amelyben kísértet tanyázik, de még mindig jobb dolog fedél alatt meghálni, mint a kóborló szelekben tölteni az éjszakát” - mondja egy régi Álommagyarázó Könyv,

„Mert - így folytatja a könyv - nincsen olyan gonosz kísértet, amelyet előbb-utóbb meg nem szokhatnánk. És már arról is van tudomás, hogy a kísértet szökött meg a háztól, ahová valaki beköltözött.”

Nem akarom azt mondani, hogy elhiggyük a régi Álmoskönyvek nyámmogásait, de sohase árthat elgondolkozni olyan dolgok felett, amelyet látszólag meg nem értünk. Így például: hogyan lehetséges megszokni vagy megszöktetni a kísértetet a régi házakból?

A kísértetről mindnyájan tudjuk, hogy ő nem más, mint bennünk rejtőzködő és visszavándorló álom. Hiába kopogtatnánk nappal a falat, amerre a kísértetet elmenni láttuk - a kéményből sem hullana más zörgetésünkre, mint tisztátalan korom, pedig a hagyomány szerint a kísértet többnyire a sötét kéményben szeret lakni. Bátor emberek már felforgatták fenekestől a házakat, ahol kísértetet sejtettek. Sőt, nagy kocsirudakkal a kezükben lesben állnak azon a keresztúton, amelyen a kísértetnek el kell vala haladnia... Hiába volt minden. A kísértetet nem foghatták meg, nem üthették le - másnap reggel ébredésnél mégis piros volt a szemük az éjszaka után, amely szempirosság legbiztosabb jele annak, hogy kísértet járt a háznál. Arról a bizonyos lidércnyomásról, amelytől úgy ébred fel az ember, amint a fuldokló kimenekszik a víz alól: talán nem is kell beszélni, mindenki ismeri.

A régi emberek mindenféle babonaságokat használtak a kísérteties álmok ellen. Talált lópatkót szegeztek a küszöbükre, hogy azon a Rossz át ne léphessen. Légyölő növényeket raktak az ablakaikba, mert a kísértet néha csak egy légy alakjában kezdi el zümmögését az alvó felett - aminthogy a pók is csak ártatlan játékot látszik űzni a hatalmába került darázzsal, mielőtt azt végleg megkötözné. A kísértet-félő emberek az ágyaikba is mindenféle szagos füveket raktak, amelyek részint az egészséges álom jótékonyságát, részben a kísértet elleni védekezést szolgálták...

A kísértet és vele a rossz álom mégiscsak beszökött valahogy a szobába, és másnap olyan piros volt az ember szeme, mintha egész éjszaka holt mellett virrasztott volna, pedig holt ember hál’ Istennek nincs a háznál. - A rossz álom elbújt a régi széklábba - mondták a régiek, holott mindnyájan tudjuk, hogy az a rossz álom belőlünk jött vala elő. - A kísértet megállította a falióra ketyegését, hogy szabadon végezhesse tennivalóját - mondották ugyancsak az óemberek -, pedig tudjuk, hogy az órák mindenütt a világon lejárnak. - A kísértet elrejtőzött a függöny mögé - mondták nagyapáink, pedig ha jobban szemügyre veszik az ablakot, bizonyosan találnak azon egy hasadékot, amelyen át a szél és a mozgalmas éjjeli levegő beosonhat a szobába. Ugyanezért mondják a régi emberek, hogy azokban a házakban, ahonnan már sem a széklábból, sem az órából nem lehet elűzni a kísértetet: a hortyogó embert kell alkalmazni.

Kiféle, miféle az a hortyogó ember, hogy jelenlétének ilyen jótékony varázslatosságot tulajdonítanak? Minden vidéken van belőle egypár példány. Szemrenézve éppen olyan embernek látszik, mint más közönséges ember; külsőleg mi sem árulja el tulajdonságát. De ha beköszönt az éjszaka, akkor csak arra ébrednek fel a tiszáninneniek is, hogy valamely különös okból nem tudnak aludni - mintha egy egész erdőséget fűrészelnének a Tiszántúl. Sárban, hófúvásban rekedt vásárosszekerek, amelyek reménytelenül várják a reggelt szerte az országutakon: lovaik végső erőfeszítésével megindulnak. Hétalvók, akiket már azzal sem lehet felébreszteni, hogy a rézmozsárban diót törnek az orruk alatt: felrettennek, és a padlás felé kezdenek szállongani. Mi történt? Megjelent a hortyogó ember a vidéken! Az ilyen hortyogó embert fel kell fogadni néhány éjszakára, és akkor majd rájönnek a ház lakói, hogy puszta álom volt képzelődésük a kísértetről.

Nagyon ritkán, de már az is előfordult, hogy a hortyogó ember sem tudott tiszta munkát végezni a rossz álommal. Megesik ugyanis, hogy a hortyogó megfordul álmában, amit neki megtiltani nem lehet, amikor is darabidőre elhallgat. Ezt a pár percet szokta felhasználni a rossz álom éji madara, hogy a sötét sarokból előreppenjen, és megkapirgálja a halántékát azoknak, akiknek halántékán sem csirke, sem kakas kapargatásának a helye nem látszik, de még csak az ókuláré szára sem hagyott nyomot. Az ilyen váratlanul jövő rossz álom ellen a régi álomfejtők ajánlották a kolompot is, amelyet a csuklójára kell kötni annak, akit álmában a kísértetek gyötörnek. A védekező ember okvetlenül felemeli a kezét, mire a kolomp megszólal, a megváltó ébredés bekövetkezik. (Gyermekeknél, hajadonoknál elegendő egy karácsonyról maradt kis csöngettyűt alkalmazni, míg a színészeknél és más komédiásoknál hasznos a színházi csöngettyű.) Ezt az eljárást a kísértet elriasztásának hívják. Bőséges éjjeli kolompolás után aligha vörös valakinek a szeme.

Ám vegyük most végül azt az alig előforduló esetet is, mikor a kísértetet sem hortyogással, sem kolompolással nem lehet elzavarni. Ilyenkor nincs más teendő, mint meg kell szelídíteni a kísértetet. Ravasz nőknél ez könnyű dolog, mert ők mézesmázos beszédükkel, hízelkedéseikkel, rábeszélésükkel elbírnak a konok kísértettel is. Rendszerint ajánlanak valamely címet a közelben, ahol kísértetjárásra szükség van. A vallásos nők is hamar megszelídítik rossz álmaikat - különösen a karácsony előtti időkben, elmennek előlük a hajnali misére. (Még nem volt olyan álom, amely adventkor a templom küszöbét átlépni merészelte volna.)

A gyermekes nők szorosabban karolják magukhoz gyermekeiket, amire a leggonoszabb kísértet is abbahagyja ténfergését. - A férfiak közül könnyebben menekülnek meg a bajtól itt is a pipás emberek. Mert a pipázás sok mindenféle betegség ellen bizonyult már hasznosnak. Megmenekülnek azok is a makacs kísértettől, akik mindenféle erős italkortyokkal karcoltatják végig a torkukat, ha éppen nagyon rossz álmuk volt. De mit csináljanak azok, akik nem pipáznak, nem isznak, csak tehetetlenül várják a reájuk szálldosó rossz álmot? Ezeknek valóban nem lehet ajánlani mást, mint az ágyuk mellé készített lőcsöt, vagy nehezebb esetekben: a kocsirudat. Sok férfiruhában strabancírozó kísértetről kisült már az első meglegyintésnél, hogy őkelme nem más, mint sírdogáló asszonyember. A kocsirúddal védekezőknek másnapon sohasem szokott piros lenni a szemük a rossz álom miatt.

*

Kisujj. Kár.

Kiszaladni a házból: csalódás.

Kiütés. Nagy gazdagság, hasznos öregség.

Kerner szerint: minél csúfabb kiütés borítja testünket, annál nagyobb haszonra várhatunk.

Klastrom. Őrizkedj házastársad megcsalásától. Papnak: halál.

Kóc. Perpatvar.

Koca. Szerencse.

Koccintás. Jó hír.

Kocka. Kockán nyerni nem jó. (Kerner.)

Kockás kabát: utazást mutat. (1850.) Kockakövet faragni házépítéshez: hosszú telet mutat.

Az ördöggel kockázni és veszíteni: igen szép szerencse. (R. M.) Kockafejű ember: orvos, betegség. Öregasszonyok, akik rajtad kockát vetnének: szerelmi csalódást, bánatot mutatnak. Kockázni Krisztus palástjára: veszteség az állatok között, hideg idő. Vásáron kockázni, és zsebkést nyerni: rossz vásárt ígér. (Régi magyar naptár.) Elfáradni kockázásban: sok munka.

Kocsi. Nagy uraság. Fórspont vagy parasztszekér: sietteti célod elérését. (1850.)

Kerner mondja: kocsi, mely tengelyén alattunk eltörik útközben: félelmetes; ha fent törik el a kocsi: haszontalan út. Kocsi bakján ülni: jelenti, hogy egy kívánságunk váratlanul teljesül. Kocsin faluról a városba hajtani és a város kapujánál régi ismerősökkel találkozni, akit már régen nem láttunk: nagy újdonság, amit hallani fogunk. Dohányoskocsin téli időben utazni: jelent összeütközést a hatósággal. Üveges halottaskocsin utazni, négy lóval húzatni, díszes koporsóban feküdni: kereskedőnek nagy vásár, másnak tilalmas öröm. Esős éjszaka kocsin utazni és messzire világosságot látni, amelyet nem érhetünk el: jegyez hiábavaló szenvedélyt egy kacér nő iránt. Messze földről jött furmányoskocsira felkéredzkedni, de ott helyet nem kapunk: hiába keresünk vigasztalást és örömet egy utazásban. Kakaskukorékolást hallani kocsin egy idegen országúton: váratlan változás miatt elmarad egy utazásunk. Kocsival felfordulni és alája kerülni: kereskedőnek biztos leszegényedés, míg szegénynek: némi javulás sorsában.

R. M. szerint: menyasszonyos kocsi hátuljában ülni: biztos megszerelmesedést mutat. Megvadult lovaktól ragadt kocsiból kiugrani: tűzveszedelmet mutat.

Gvadányi Márton mondja, hogy kétkerekű csacsifogaton utazni: nagy nélkülözést mutat.

Szent György napján kocsin ülni: közeli lakóhelyváltoztatás jele. Nagy vízen áthajtani és szerencsésen partra jutni: bátorság által megnyertük elveszített ügyünket. Csillagok között kocsizni táltosok által vont szekérrel: nagy utazás képe; betegnek igen rossz. Égő kocsi: rossz vásár, rossz termés, kár.

Kocsikenőcs. Hízelkedéssel megcsalnak a rossz emberek.

Kocsonyát enni: jegyez nehéz esztendőt, nehéz sorsot; küszködést egy városbíróval vagy vámszedővel. (Kerner Jusztinusz középkori jegyzete.)

Korcsma. Kár.

Kerner szerint korcsmárosné jegyez utazást, pletykát; korcsmáros: mindig egy vidámság képe. Útonjárónak különösen jó. Hideg idő.

A különös álmokból: Idegen korcsmában aludni, és a korcsmáros által éjjel kiraboltatni és megfojtatni: jegyzi, hogy valahol megrontásodra törnek.

Korcsmacsillag: utazás hideg időben. Korcsmacégér: idegen városban: mulatság idegen emberekkel. (R. M.)

Kofa. Bíróság.

Kolbász, minél hosszabb, annál jobb: nagy életkor, de rossz hír is. (Kerner.)

Koldus. Hiba.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: koldust a város kapujánál kikerülni, jegyzi, hogy szégyenbe esel abban a városban. Koldusokkal a templom körül vagy búcsún együtt énekelni Mária hónapjában: betegnek gyógyulást, egészségesnek megkönnyebbülést, más hónapokban kárt jelent a tanyán vagy majorságban. Koldusnak adni: gazdag embernek további szerencse, szegénynek nagyobb szegénység. Koldus, aki a házba jönne: irigység, civakodás. Koldust simogatni: gonosz jövő.

Kerner mondja: hogy asszonynak koldussal társulni, vak koldussal szemérmetlen dolgot művelni: közeli betegséget jelent.

Gvadányi Márton szerint: sánta koldus: gondot hoz.

R. M. mondja: hogy koldust szidni és verni: ajándékot jelent.

A különös álmokból: koldulva járni az országúton és ismerősünk előtt szégyenkezni nagy szegénységünk miatt: jelent reménységet egy nagy bajunkból való megszabaduláshoz. Koldusokkal nagy lakomát csapni és ételükből enni, mutatja: hogy kevélységed miatt megaláztatásban részesülsz. Öreg koldus: mindig időváltozás, hazugság. Fiatal koldus: kellemetlen hitelező. Asszonykoldus jegyzi: hogy egy nő megcsal. Koldusok, akik jönnének szekérrel, és a házba betolakodnának, az ágyban henteregnének, a konyhában törnének, a pincében garázdálkodnának: mutat nagy változást életünkben egy megszegett szó miatt.

Koldustanya: utazás. Koldustövis: szegény rokonaid imádkozva reád gondolnak. Koldusok csillaga az égen: árvizet mutat.

Saját jegyzetek: szép nő, akit valaha közelebbről ismertél, egy éjjel koldusruhában látogatna meg, és alamizsnát kérne: mutatja, hogy ismerősöd, bár jól megy sora, boldogtalan.

Zsidóknál koldulni: szerencse. (D. G. Gy. jegyzete.)

Kolomp. Mindig vidámság.

Koma. Családi civakodás.

Kerner szerint: koma mutat: csalást, csalódást is. Komaasszony: új hír. Fiatal komaasszony: kellemetlenség.

Komiszkenyér. Katonának: igen egészséges; másnak: nagy újdonság.

Komló. Hízelkedés vesz körül.

Komondor. Minél nagyobb, annál jobb barátság.

Komp. Útban vagyunk célunkhoz.

Kondás. Szerencse. Esős idő.

Konkoly. Kis szerencse.

Konyha. Harag.

Férfinak konyhában ülni, és a főzésnél segíteni: megszégyenülés egy mulatságon. (Kerner.) R. Mária szerint: konyha mindig pletykát, csetepatét jelez. Gvadányi mondja, hogy szomszédasszony, aki jönne konyhádra sót vagy fűszert kölcsönkérni: elviszi férjed erejét.

Konty. Kiadás.

Koplalni. Egészség.

Kopoltyú. Levél.

Koporsó. Hosszú, boldog élet. Koporsókereskedőnek vagy asztalosnak: gond.

Korál. Öröm.

Korbáccsal sétálni, és vele suhogtatni: gazdag asszonyt mutat.

Korcsolya. Egy kis ember hasznodra lesz.

Kóró. Hideg idő.

R. M. szerint: kóróból kunyhót építeni: jelent változást állandónak vélt helyzetedben. Útonjárónak sok kóró: sok veszteség. Állatkereskedőnek: rossz esztendő.

Korom. Mindig szomorúság.

Korona. Sértés.

Kerner mondja, hogy koronát viselni: jegyez némi eredményt, de sok megaláztatást is.

Krisztus koronáját hordani: szegénynek nagy és jó változás. (Lipcsei könyv.)

R. M. szerint: a szentek koronáját viselni: terhes asszonynak leányt jelent; másnak megcsalást. Király koronája: nagy betegség, halál. Király koronáját ellopni: veszedelem. Templomból koronát lopni, hogy azzal egy nőt megajándékozzunk: szerencsétlen szerelmet mutat. Szűz Mária koronája: hajadonnak gyermeket jegyez.

Korong. Nyereség a kártyán.

Korpa. Mindig betegség. És hideg időjárás is.

Korsó. Ha teli: igen egészséges. Üres korsó: mindig szegénység.

Gvadányi Márton szerint: fütyülős korsóból friss vizet inni a mezőn: a legjobb egészség. A különös álmokból: házunkban kotyogó korsó, amelyben volna béka: megbetegedés jegye. Korsófejű ember: hideg idő, silány szüret. Ifjú leány korsóval, aki bennünket vizével megkínálna, de a vízben mindenféle mocskot innánk: jegyzi, hogy halálosan szerelmesek leszünk egy nőbe, aki gyengeségünkkel visszaél.

Kos (mely szarvaival felénk rohan): ellenségeid meggondolják támadásukat. Legelésző kos: ellenség.

Kosár. Üres: gyász jele. Teli: jómód. Virágos kosár: szerencsés szerelem. Kosarat kapni (lánytól): nagy szerencse. Kosarat adni (lánynak): meggondolatlanság jele. Kosárárus: pletykaság.

Koszorú. Hervadt: temetést mutat.

Kerner szerint: virágkoszorú: leánynak esküvőt mutat. Koszorút kötni szerelmi öröm, de jelez közeli árulást is. Koszorúslány: szerelmi csalódás, irigység. Koszorús öregember: gonosz vágy egy idős férfi iránt (leánynak), fiúgyermek (asszonynak).

A lipcsei könyvben: szalmakoszorú, amelyben megcsúfolnának: mutat váratlan segedelmet nagy bajodban. Koszorútáncot járni feleségeddel: özvegység. Koszorúcska a ruhán (leánynak): váratlan elcsábítást mutat. Koszorúba fésült haj: nagyravágyás jegye.

Kotta. Kottát írni, akinek ez nem foglalkozása: nehéz megpróbáltatás. Orgonistának ellenben szerencse. Más zenésznek: korhelység.

Kova. A szenvedés, szegénység köve.

Kovács. Vigalom.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: kovácsműhelyben üldögélni és idegen utazók beszélgetését hallgatni: jegyez híradást egy ismeretlen útján, legkedvesebb barátunkról. Kovácsműhely kalapálását messziről hallani: gyermekkori ismerős jön.

Kerner szerint: kovácsnál lovat patkoltatni: nagy utazást mutat, tengelyszöget venni: elmaradó utazást. R. M. a kovácsot mondja tűzvésznek. Gvadányi Márton szép szórakozásnak jelenti. 1855-ös könyv szerint: kovácsműhelyben üldögélni: hazafiság.

Kovász. Betegség. Asszonynál: valamely hazugság.

Kozmás étel. Rossz hír.

Kő (-vet) dobni: nem rossz. Ha téged dobnak kővel: kár.

A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: nagy halom követ látni: jegyez házasságot, amely sok kiadással jár.

A különös álmokból: követ érezni, és attól szenvedni: mutat szükséget. Kőbálvány, amely megszólal: régi haragosunk bocsánatot kér.

R. M. szerint: kőszív: nagy fájdalom. Kőfej: gonosz jegy családi ügyeinkben. Kőláb: egy elmulasztott szerelem. Követ enni: bátorság, elszántság, diadal. Kőbánya: boldogtalanság.

Egy középkori álomfejtés (Kerner) mondja, hogy a kőszüzet szeretni: mutat nagy sínylődést a fogságban.

Köd. Bizonytalan jövő.

Ködmön. Jó ember lépi át a küszöböt. De hideg időjárást hoz.

Ködmönös ember: gazdának jegyez kárt a dohánybeváltásnál. (Régi magyar naptár.)

Köldök. A magadé szegénység, a másé barátság.

Költözködés. Hirtelen halál.

Köles. Szép idő. (Kerner.)

Kőműves. Lustaság, paráznaság. Kőműveslány: szerelem, amely hosszan tartó. Kőművesekkel dolgozni egy nagy házon: reményeket mutatnak, amelyek aligha teljesülnek. (1855.) Öreg kőműves: mutat sírboltot, ahová kívánkozunk. (R. M.)

Könny. Megváltás egy bűntől, amelytől eddig sokat szenvedtünk. Mást könnyezni látni: szorongatott helyzet. Könnyező szentkép: gyógyulás. Megfagyott könny: reménytelenség. Könnyező asszony: elkeseredés szerelmünk rombadőlése miatt. Könnyező gyermek: hirtelen halál. (Kerner.)

A lipcsei könyv szerint: sok könny, amely megnedvesítené párnánkat: jegyez sok szenvedést egy érdemtelen szerelem miatt.

Könyök (ha fáj): rossz sógorság.

Köpni. Civakodás.

Köpülni. Házasság. Özvegynek igen nagy öröm.

A különös álmokból: tejfelt köpülni egy asszonnyal jegyez nagy szerelmet azon asszony iránt.

Köröm. Öregség.

Fekete köröm: ellenséges asszony; kis köröm: csúfolkodó asszony; szép, rózsaszínű köröm: gyönyört adó asszony. Sok félholdacska a körmön nőnél: sok férfi szerelme. Állatköröm, amely nőne kezünkön: keserves helyzet. Körmöt rágni: visszafojtott szenvedély. Hosszú köröm: nagy életkor.

Körte. Egészség.

Kerner szerint: fáról szedni körtét: jutalom hosszú fejtörés után. Puha körte: nagy gazdagság. Sok körtefa: szerencsés házasság.

A különös álmokból: körte alakú daganat a testünkön, fejünkön: egy lelkibetegség jelei.

Gvadányi szerint: körtefejű ember: kis szerencse. R. M. mondja, hogy körtét enni és vele jóllakni: jegyez jóllakást egy asszonyi gyönyörrel. Körtefát ásni őszidőben: meleg asszony a hideg napokra. Körtefával tüzelni: hiábavaló szerelem. Vadkörte ifjúnak igen jó jegy, sok szerencse a nőknél; öregnek annál rosszabb. Vadkörtefa jelent hazajáró lelket is.

Köszörűs. Pletyka. Árulkodás.

Kerner könyvében köszörülés vad haragot jegyez. R. M. szerint: csupán disznóölést jelez. Gvadányi Márton mondja: „kardot köszörülnél: jó tennivalód van”.

Köszvény. Némi szegénység.

Jegyez családi örömet is, ha a feleség köszvényes. (R. M.)

Kötni. Nőnek illendőség, férfinak: szégyenkezés.

Kötél. Veszedelem. Kötéltáncos: merész cselekedet.

Kerner szerint köteles ember: rabnak szabadulást, betegnek gyógyulást, egészségesnek sírásót jegyez. Kötélverő, aki háttal közeledne felénk munkájában: mutatja elítélésedet egy megnyertnek hitt pörben. Ruhaszárító-kötél asszonynak jó, különben szeles időjárás; valaki öngyilkos lesz a családban.

Kozarek köteléből kapni: szerencsétlenség. (R. M.)

Kötény. Asszonynak betegség, férfinak vidámság.

Elveszített kötény: csalódás. Kantáros kötény: szerelmes vagy. (R. M.)

Kövér ember. Gazdagság.

Krajcár. Szerencse.

Krétát enni: gyermekáldás. Krétával írni: rossz hír.

Kucsmás ember. Levél.

Kukac. Betegség, ellenség.

Kerner szerint: kukac, amely tőled elmenne: felismered ellenségedet, és legyőzöd. Kukactól megijedni: hozzátartozóidra vigyázz. Kukacot megölni: örömteljes nap.

Sajtkukac: kedvesed megcsal egy üzletes emberrel. Húskukac: Gyötrelem egy vágy miatt. Sírgödörkukac: igazságtalanság, amelyet egy halottal elkövettél. (R. M.)

Gvadányi Márton szerint: kukac, amelyet kakasod felkap, és véle elfut: elmúló betegséged jegyzi.

Testünkben termő kukac: mutat félelmet egy csúf betegségtől. (S. j.)

Kukorica. A mezőn, lábon: nyereséges vállalkozás. Kukoricahántásban lenni: váratlan hideg időjárás. Kukoricát morzsolni: gondok muladozása. Kukoricán aludni: félelem egy rossz cselekedetért. Kukoricanadrág: hiúság.

Kulacs minden könyvben: mulatságos.

Kulcs. Titok.

Kerner mondja: kulcsot találni: jelenti, hogy megszabadulsz egy szorongatott helyzetből. Elveszített kulcs: harag legjobb barátoddal. Álkulcs: különös nyereség. Kulcsokat összeszedni: mutat hideg időjárást.

R. M. szerint: kulcscsomó mutatja, hogy szerencséd kezedbe van. Rozsdás kulcs: régi titok, esetleg rejtett kincs. Új kulcs: kisleány. Pincekulcs: vendég vőlegény.

Kunyhó. Nyugalom.

Kerner azt állítja, hogy kedvező véleményt mondanak rólad, ahol nem várod. Pásztorkunyhó, amely üres: közelgő tél jegye.

R. M. szerint: kis kunyhóban lakni, és benne tüzet rakni: vágyódás egy ifjúkori szerelem után. Kunyhóban cigányasszonnyal lenni: kis szerencse.

Kunyhót építeni és benne lefeküdni: szerencsés véletlen. Kunyhóban elbújni üldözők elől: szabadulás egy fájdalomtól. (S. j.)

Kupec. Szerencse. Kereskedőnek: veszteség.

Kút. Szerencsés jövő.

Kerner mondja, hogy kútba esni árulás, amelynek későn jössz nyomára. Kutat ásni: nehéz munka vár rád, de végül szerencséd lesz. Kútból vizet merni: jó üzlet. Kútból enni: halál.

Kút, amelyből vastagon ömlik a víz: tűzvész. Kútgém: kellemetes utazás. Mély kút tiszta vízzel: gazdagság. Tiszta kútban fürdeni: mindenki szeret. (R. M.)

Gvadányi szerint: pusztai kút, amely kiszáradt: rossz esztendő, aszály. Kútágason holló: dögvész.

Kút mélyében idegen arcot látni, ha az férfié: vele pöröd lesz, ha nőé: vele megszerelmesedel. (S. j.)

Kutya. (Lásd Eb-nél.)

Kuvik minden könyvben: gyász.

Kürt. Halálos betegség.

Kürtből bort inni: vadásznak nem jó, másnak igen mulatságos. (Kerner.)

Kürtszót hallani, amely messziről jönne: jegyez éjszakai fagyot, kárt a vetésben. Pásztorkürt Szent István havában: szaporodás állatainkban, máskor baj. Vadászkürt: szegénynek büntetés, gazdagnak mulatság. Kürtszó a háztetőn: tűzvész; az udvaron: kvártélyos katona; a piacon: háborúság. (Lipcsei nagy könyv.)

Különös álmokból: kürtszó, amely bennünk zendülne meg: szerencsés megoldást mutat bajunkban.

Hajókürt: köd, eső, álmatlanság. Kürt, amelyen zenedarabjainkat fújna valaki az ablak előtt: szerelem a házban. (S. j.)

Küszöb. Haláleset.

Kvargli. Egészség.

Kvártélyt keresni és nem találni: végrendelkezés.

*

Az alább következő magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

Kakast látni: rossz hír. Kakasokat vívni látni: háború. Kakas, ha tyúkmonyot tojik: betegség. Kakasszót hallani: sokáig tartó békesség.

Ha fehér, szép káposztát kertedben levágsz: gazdagság; ha a káposzta kék: harag.

Nagy kárt látni: veszekedés. Kis kárt látni: vígság.

Kártyázni: nagy háború. Kártyázni és nyerni: gazdagnak rossz; szegénynek jó.

Két darabontot egy szánon látni: bízzál igaz dolgodban, megoltalmazó ellenségeid ellen.

Kék ruhában embert látni: új hír.

Kecskét látni: gonosz.

Kemencét látni és bevetni: rossz hír.

Kenyeret meleget enni: öröm. Kenyeret fehéret enni: jó. Kenyér, búzából való: vígság. Ha a te kenyered: tisztesség. Kenyeret látni: bánat. Kenyeret háton hordani: kárvallás. Kenyeret árpából valót enni: jószerencse.

Kender: nem jó.

Kénkövet vagy szurkot látni: tévedésbe esni.

Képet csókolni és imádni: keserűség. Kép: rokonokat jelent. Képet, írottat, a falon találni: öröm. Képet faragni: jó a tanulóknak. Képet látni vagy csinálni: szeretőknek jó.

Keresztet a fejen hordani: rágalmazás. Keresztet látni: munka.

Kert szép virágokkal: mennél több a virág, annál több az öröm. Kertbe menni: házi gondok. Kertben járni és zöldséget nem látni: bú. Kertet látni és belemenni: öröm. Kertet eladni: szorgalom.

Kését másnak eladni: intés. Kést mástól elvenni: rágalmazás.

Kévét kötni: marhát gyűjt munkával. Kéve, kötött: gazdagság.

Kéz, tiszta: gyanú. Kéz, piszkos: jó szerencse. Kezet elveszteni: jobb kéz atyánkat, bal kéz anyánkat jelenti. Kéz sebes: adósság. Kezet hideg vízben mosni: vígság. Kézíjat hordani: sürgős dologban kell eljárnod.

Kicsinnyé lenni: felmagasztalás.

Kígyó, ha meg akar marni: betegség. Kígyó, mely előtt ember el nem mehet: betegség, nem jó. Kígyó, ha megmar: óvakodj ellenségeidtől. Kígyót látni: gazdagság.

Kincset lelni, ha kevés a pénz: jó. Ha sok a pénz: halálveszedelem.

Királlyal beszélni: tisztesség. Királlyal szemtől szembe beszélni: amit tőle kérsz, elnyered; ami miatt búsultál, örömre fordul. Király: szorgalmasság, vagy levéllel látni: rövid napon bú. Királyt látni vagy urat: változás.

Kopasz elöl: megcsúfolás. Kopasz hátul: vénségedben szegény leszel. Kopasz jobb felől: rokonodat megkárosítják.

Koporsóba esni: csalás.

Koronáztatni látni magát: bánat.

Koszorút viselni: nagy tisztesség. Koszorút, zöld ágból kötöttet látni: mindenkinek rossz, csak a csordapásztoroknak jó. Koszorút fejeden látni: visszavonás.

Kockát látni: rágalmazás.

Kovácsolást látni: sok munka.

Kocsit látni és főhelyen ülni: szándékod előmozdítják. Kocsin városba bejönni és főemberrel a kapu közt szemben lenni: ügyednek jó vége lesz. Kocsiról szánra rakodni, jeges úton elmenni: rövid idő múlva hír.

Köntöst, újat, magadra venni: gondtól menekedni. Bő köntös: bánat.

Ködöt, nem vastagot látni: jó. Köd, ha felemelkedik a földről: rossz kedv.

Kőesőt látni: betegeskedés. Kő és hó, ha kárt teszen: harag, büntetés.

Könyvekből tanulni: nyereség. Könyvet megégetni: jó barátod halála.

Köröm, ha ujjon nő: vén leszel. Körmöt az ujjról levágni: haszon.

Körtét, lágyat enni: nagy gazdagság, de csak magának való.