Régi csűr Kerner szerint: gonosz öregasszonyt jegyez. Teli csűr: dölyfösség.

Csütörtök. Szép leány jegye.

*

D

Daruszót hallani: betegnek jó. Darut látni: jó.

Dada. Változás. Kis betegség. Kiadás.

Dadogás. Kényszerhelyzetben elárulod magad. Jegye a félelemnek is. Mutat fejfájást. Dadogót hallani: harag. Dadogó ember: betegség.

Daganat. Kellemetlen barát jegye, akitől nehezen szabadulsz. Mindenesetre nyugtalanságot mutat. Daganat jelent még nagy gondot, amely váratlanul jön. Daganat (nyakon): gazdagság. Dagadt test: fájdalmas események hírnöke. Ha máson látod a daganatot: elkészülhetsz családi perpatvarra.

A különös álmokból: nő, ha álmodná, hogy alteste úgy megdagad, hogy már nőiességét elveszítené, valamint gyomra nyakába menne, keble hátára, alfele hasa helyére: a daganat jegye igen szerencsétlen szerelem.

Saját jegyzeteimből: daganat, amely igen fájdalmas, és helyét ébredés után is érezzük: legkevesebb, ha bánatos napot jegyez.

Gvadányi szerint: asszony, ha megdagad: bábát hívasson.

A százesztendős jövendőmondó szerint: daganat gazdaember lábán: kegyetlen esztendő. József napján: nagy adó. Nagyböjtben: hideglelés.

Kerner szerint: mindenféle daganat boldogtalanság jegye. Daganat, amely mutatóujjunkon van: közelgő betegség, szerelmi bánat jegye.

Dajkálni. Szerencsét mutat.

Dal. Víg nap. Dal hallani: dicséretet hallasz. Daloló ember: késő öregség. Dal (madár szájából): tiszta szerelmet leltél.

Dalolni. Gyász. Fájdalmas dal: búd örömre változik. Mély hangon dalolni: szomorú hírt mutat. Vékony hangon dalolni: jó hírnek jegye. Dallam (messziről): könnyű lesz szíved.

Újholdkor dalolni: ínség. Folyóparton dalolni: bús szerelmet jegyez. Pincében dalolni: pénztelenség. Útonjárónál: felejtkezés. Öregasszonynál: civakodás. Menyasszonynál: gonosz. Beteg embernél: rosszhírű levél. Szerelmeseknél: véletlen találkozás, amely nem mindig szerencsés. Katonánál: csata.

Dáma. Harag. Dámák: pletykát jeleznek.

Damaszt. Szép gazdagságot jelez.

Dara. Hanyagság, lustaság, tétlenség jegye.

Darálni szombaton: nagy veszekedést mutat. Máskor gyarapodik a jövedelem.

Darázs. Nagy darázs: csúf rágalom jegye. Darázscsípés: harag, amely pletyka miatt kerekedik. Darázsfészek: elszólást, szószátyárságot jelez. Darazsat megölni: jelzi, hogy szomszédoddal kibékülsz. Tarka darázs: idegen, aki hírt hoz. Lódarázs: messzi tavasz. Királydarázs: kerti munka. Halott darázs: öregség.

Adventben (karácsony előtt) darázs: hosszú tél jegye. Kerner szerint: darazsak, amelyek üldöznek: hajhullást mutatnak. Darázs, amely igent mond: nagy ellenség. Darázslyuk: új szerelem; öregnél: gonosz szerelem. Darázs az ablakban: levél, amelyet nem hoznak el. A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: darázs jegyez jó időt.

A különös álmokból: darázsfészek, amely testünkből nő ki és igen elcsúfítja: jegyez gondolatokat, amelyek semmi jóra sem vezetnek; leginkább családi bánatot mutat; meghalt gyermekeket.

Radics Mária szerint: darázshang: visszatérő szerelem jele.

Dáridó. Barátokkal: betegség. Ellenségekkel: szép idő.

Daróc. Kellemetlenség.

Datolya (-t enni) jelzi, hogy hölgyek szívesen látnak körükben.

Debrecen. Nyereség. Debreceni emberrel beszélni: jó kedvet mutat.

December. Sok öröm.

Dédapa, dédanya. Nagy szerencse jegye.

Dél. Szerelem. Déli idő: jókedv.

Délibáb. Hamisság.

Denevér. Hiúság. Denevért fogni: haszontalanságban lesz részed. Jegyez éjjeli mulatságot is. Sok denevér: vigyázz, mert gonosz szemek kilesik kedvesedet, amikor ajtót nyit. Röpködő denevér: szomszédok pletykája. Denevér a padláson: öregasszony. Denevér a hajadban: búbánat. Megölt denevér: búcsú kedvesedtől. Denevér a szobában: rokonok között jegyez szerencsét.

Kerner szerint: denevér mutat titkos bujálkodást is. Denevér házastársak szobájában: egy szerelmet mutat, melyet házastársunk rokona iránt érzünk. Denevér a feleség hajában: szép ember a sógor. Teliholdnál jegyez holdkórosságot is, járás-kelést a házban. Újholdnál és esőben: valaki nem alszik. Sóhajtás jegye. - 1756-os könyv szerint: denevér mindig titkos szerelmi vágyat jegyez. Útonjárónál: vétek jegye. Andráskor: félelem. Józsefkor: ifjú szolgálólányt mutat. Búzaszentelőkor: jó nyarat. Denevér idegen városban: óvatosságra int egy kacér lánytól. Denevér advent idején: gyónni mégy. Denevér, amely romfalból kirepül: leleplezés. Denevérhang: szép anyós jegye.

A különös álmokból: denevérrel küzdeni, kétségbeesni, és végül megadni magunkat sorsunknak: jegyez álomtalan éjszakát.

Gvadányi szerint: denevér korhelykedés jegye.

Dér. Vidámság. Dércsípés a fán: jó hír. Dércsípett szőlő: hideg időjárás. Dércsípett arc: kellemetes szórakozás, új barát jele.

Dereglye. Elválás. Dereglye vízen: siker. Dereglyén utazni: jó hír, és hideg idő. Dereglye a parton: nevetségességet jegyez. Újholdnál: utazás.

Derengés. Jó hír.

Derűs idő. Bölcsesség mindennapi dologban.

Dervis. Betegnek igen jó.

Deszka. Haláleset. Deszkát vágni: közeli bénaság vagy keresztelő. Jegyez még deszka: szószátyárkodást is.

Kerner szerint: gyalult deszka: halál. Deszkát árulni: halál. Deszkakapu: előkelő látogató, aki rossz hírt hoz. Törött deszka: örökség. 1756-os könyv szerint deszkát árulni: biztos halál jele. Deszka újévkor: rossz esztendő. Sok deszka: rossz időjárás. Deszkában lakni, és onnan kijönni: betegnek váratlan javulást, egészségesnek pihenést jegyez. Ágy gyalulatlan deszkából: rövid házasélet. Deszkaköpenyeg: szomorú. Deszkaház: fiatal feleség.

Dézsa. Betegség.

Diák. Vendég. Diáknak lenni: gond.

Dinnye. Kijátszanak. Dinnyét enni: hosszú élet jegye, de jelez verekedést is. Dinnyemag: egészséget mutat. Sárgadinnye: szép idő. Görögdinnye: lázas betegség.

Dió.

Diómagot enni, kit szépen meghámoztak: meggyőzi azokat; kik gonoszt kívánnak. Diót, mandulát, barackot és egyéb efféle gyümölcsöket egészen megenni akarni: visszavonást és háborúságot jegyez. (1756.)

Kerner szerint: nagy dió: rosszul fizetett munka. Diófa: szép jövedelem. Dióbél: ünnep.

A lipcsei könyv szerint: dió: mulatság. Diót feltörni: jó alkalmat felhasználni. Dió (hámozva): diadal. Diót enni: barátság jegye is. Diótörő: megtréfálást mutat.

Dió újholdkor: nehéz gondolat, amellyel nem merünk foglalkozni. (S. j.)

Disznó.

1756-os könyv szerint: disznót látni: hazugság és kisebbség avagy betegség. Disznó, ha megmar: testen való veszély. Disznód ha vagyon: egészség.

1799-es könyv szerint: disznó szerencsét jegyez vállalkozásodban. Disznót etetni: gazdagodás. Disznóól: rossz hírű ház áll előtted. Disznótor: rossz sors.

Egy öregasszony szerint: disznót eladni: könnyelműség a szerelemben. Disznópásztor: szép szórakozást jegyez. Disznóröfögés: megcsalást mutat. Disznót enni: gondtalan élet jegye. Disznópecsenye: jómód. Disznócomb: meglopnak. Disznófog: jegyez nagy szerencsét. Vaddisznófog: kisgyereket mutat. Disznót lőni: szerencse a játékban.

Kerner szerint: ha disznód van, és álmodban éteted: nagy szerencse vár rád. Disznót messziről látni: kellemetlenség. Disznót ölni: jegyez családi szerencsét. Disznóhús: kis jövedelem. Disznózsír: gondtalan élet. Disznóól: rossz üzlet.

Disznó jegyez még hazugságot, betegséget is.

Díván. Családi ünnepély. Egy atyafi meghal, vagy újból házasodik. Dívánt készíteni: gonosz, nagyon hosszú út.

Dob. Tűzvész. Dobos: hosszú út. Dobszó: jó hír. Dobolni: elkésel munkáddal.

Kerner szerint: dob jegyez hosszú utazást. Dobolni: szolgaság jele. Dobos, aki nem dobol: nagy vígság.

Dobni. Játék. Láz. Betegség.

Doboz. Titok. Régi doboz: csalódás.

Kerner szerint: dobozt helyére visszatenni jegyez titkolózást asszony részéről. Dobozt eltörni: csúf veszekedés.

Dohány. Mulatság. Dohányt adni fuvarosnak: szerencse. Dohányzacskó minél szebb, annál jobb. Dohányt szívni: oly remények jelképe, amelyek sohasem teljesülnek. Dohányt szippantani: kis élvezet jele. Dohányt kiönteni annyit mutat, hogy kedves ismerősöd megsérted. Dohányskatulya: elégedetlenség.

1855-ös könyv szerint: trafik jegyez jó társaságot. Márton napján: hosszú tél. Öregembernél: kis betegség. József-napkor: baj a méhesben. Februárban gond.

Dohányos jegyez: lopást. Dohányosasszony: szeretkezést. Dohányospajta: gyerek. (1833.)

Dohányosbolton török: korcsmázást mutat. Szép dohányosné: álmatlan vágy. (Kerner.)

Dohosság. Hűtlenség.

Dolgozni (bal kézzel): tévedés, szórakozottság, hiba. Jobb kézzel: szerencse jegye. Mást dolgozni látni: veszélyben állásod.

Dolgot (nagyot) tenni: veszekedés jele. (1799.)

Dolmány. Öröm.

Dolmányzsinór: kevélység. Dolmányt varrni: betegség, közeli halál. Dolmányos ember: kolera. (1799.)

Domb. Finom emberekkel kötsz barátságot. Dombos vidék: szerencse.

Dombóvár. Papot látsz.

Dongó. Rossz hír.

Donga. Szerencse.

Dorbézolás. Rövid utazás idegenek között.

Dorong. Akaratod véghezviszed. Rövid dorong: rossz termés. Dorong vadember kezében: ájulás. Dorong asszony kezében: szép anyós. Dorong a földön faragásra előkészítve: jó dolog.

Dög. Szomorúság.

Kerner szerint: dögszag: jó hír. Döglött állat, főként ló: hosszú élet jegye.

Dörgés (villámlással): reménységeid elhervadnak. Dörgést hallasz: kellemetlen nap előtt állsz. Dörgés esővel: találkozol régen látott vidám barátoddal, s amit ő mond, arra jól figyelj. Erős dörgés: diadal a gonosz ellenségeken. Dörgéssel kísért villámlás, amely nem üt le: kibékülsz régi haragosoddal.

Kerner szerint: dörgés jegyez rossz szerelmet is.

Drágakő.

Drágaköveket látni: nyavalya, szorongatás. Drágaköveket venni: jó. Drágaköveket árulni: kedves dolog. (1756.) Az 1799-es könyv szerint: drágakő mindig egy közeli betegség jegye.

Dragonyos.

Kerner szerint: vendég. Kísértés. Látogatás.

Dráva folyamot látni: jegyez hűtelenséget. (1856.)

Drót. Csalódás. Drótostót: szegénység jegye.

Kerner szerint: drót mutat szükséget, tolakodást. Ha drótot találsz: kellemetlenségektől megszabadít. Ha álmodban padláson drótot keresel: pénzben hiányod lesz.

Egy öregasszony szerint: drótot húzni veszélyes, bíróság elé kerülhetünk szorgalmunkért. Lábost foltoztatni: kis szerencse, leginkább a családban. Jelent friss pénzt is. Drótot fonni: cselszövény jegye. Drótkötél: reménytelenség.

Dúc. Tanító úr. Jelez jó háziasszonyt is.

Duda. Váratlan öröm. Jókedv.

Kerner szerint; dudás jegyez újságot is. Dudálni: komoly gond. Dudahang teliholdnál: tolvajokat mutat. (1855.) Dudások: háborút jegyeznek.

Dugdosás. Jókedv. Bátorság. (Kerner.) Magyar álmoskönyv szerint: rejtély.

Dugasz. Tévedés jele.

Duhajkodás. Bánat.

Duna. Változás. (Kerner.)

Dunyha. Szenvedés. Dunyhát ajándékba kapni: sínylődés. Dunyhába tollat rakni: jó.

Durranás. Ijedtség.

Durvaság. Tisztesség.

Kerner szerint: gyermekek gondolata távol lévő apjukra.

Egy öregasszony szerint: változás a szívben.

Dübörgés (-t hallani): jegyez nyugtalanságot. Máskor hűséget semmisítünk meg.

Düh. Gonosz. Rossz állapot. Betegség.

Kerner szerint: dühös eb harapása: öröm látni dühös ebet: veszedelem a családi életben; lelőni dühös ebet: jó barát jelentkezése.

Egy öregasszony szerint: dühös ember: komoly gondokat is jegyez.

Dűlőút. Andalgás. Új feleség. Új élet.

Dzsidás. Csalatkozás egy nőben. Játék. Balszerencse.

*

E, É

Eb.

Az 1756-os könyv szerint: ebet látni: gyönyörűség. De a fehér eb jobb, mint más színű eb. Eb, ha fogait mutogatja: gyűlölség. Eb, ha hízelkedő: álnokságot jegyez. Eb, ha siket: ártalmas rágalmazás. Ebugatást hallani: ellenségtől győzettetni. Ebet angliait látni, kinek a szája és a fél combja fekete, egyebe pedig fehér: főember tégedet csalárdságával megkerül.

Kerner Jusztinusz szerint: eb, amely megharap, és a seb megmarad: betegség jegye; ha nem marad seb: ellenségeiden győzelmet aratsz. Ebugatás: ellenségeid győznek. Süket eb: epekedés. Fekete eb: vak gyűlölet. Lompos eb: szegénység. Házőrző, ha megmar: csalódás legjobb barátodban. Öleb: dolog.

Magyar könyvek szerint: úszó eb: segítséget jegyez. Eb, amely macskával verekszik: oltalom. Ebszőlő: öröm. Ebtövis: kellemetlen vendégség. Vén eb: szerelmes anyós. Eb tavasszal: zavar a házaséletben. Útonjárónál: gonosz. Szürke eb: verekedés asszonyokkal. Vörös eb: halál.

Ebéd. Házasság. Ebédidő: hosszú öregség. Ebédet enni idegen asztalnál: kellemetes. Ebéd otthon, vendéggel: gond.

Más források szerint: ebéd jegyez: házasságot. Magányos ebéd: betegség. Vendéggel: megcsalatás. Ebédlő: haláleset. Ebéd egy halottal: kiváló szerencse. (1855.)

Kerner szerint: ebéd, amelynek nincs vége: nagy nélkülözést jegyez. Papi ebéd: látogatást jelez. Böjtös ebéd: jó egészség. Csíklevessel kezdődő ebéd: dínomdánomot mutat.

Az 1855-ös könyv szerint: idegen szobában ebédelni: gond. Húst ebédelni nagypénteken: gonosz. Ebédre hívó harangszó, messziről: börtönt jegyez.

Ébenfa. Kis szomorúság.

Ecet. Ecetet inni: jó nyereség. Ecetfa: mulatság jele. Ecetágy: házi kellemetlenség. Ecetet árulni: kenyérgond jegye. Ecetesüveg: kár, törés, romlás. A háztartásban bosszúság.

Kerner szerint: ecetet inni szűzleánynak: gonosz.

Ecset. Kár. Ecset, amely szakállunkból való volna: új házat jegyez. Ecset disznónak szőréből: nagy szél jele. Ecset tojássárgájával bevonva: betegség.

Edény. Házi kellemetlenség. Edénytörés: mindig baj. Nőtlen embernek: agglegénységet ígér. Leánynak: pártában maradást.

Egy öregasszony szerint; edény jelez kiadást. Különféle edény: harag jegye. Kopott edény: baj egy öregasszony révén. Zöld edény: korai tavasz. Edényeskocsi: jó utazás. Edényesbolt: házasság a családban. Edényesember, ha tótul szólít meg: még abban az esztendőben házasságot jelez. (1855.)

Edény ágason, zöld udvaron: örömteljes viszontlátást mutat. Leánynak: udvarlót jegyez. Edény, ha macska kölykezett bele: szerencsétlenség.

Édes. Hízelkedés. Édes italt inni: megszerelmesedés jegye. Édesség: szerelmi kaland. Édes víz: gazdag asszony. Édes víz, ha más issza: öregasszony.

Éden. Éden kertjéről álmodni: betegség. Édenben járni: nagy öröm.

Égés. Égést látni kár nélkül: jó. Nyereség. (1756.)

Kerner szerint: égést látni füsttel és kárral: veszedelem. Betegség. Égő fa: gond. Égést oltani: lemondás kedves tervedről. Égő bokor: szép, de veszélyes asszony. Égő ház, ha másé: kiadás; ha tiéd: szomorúság egy nő miatt. Égő ág, amely nagyon füstöl: nagy veszekedést jegyez; útonjárónál: visszafordulást.

Ég. Borús ég: szomorúság. Napos ég: öröm. Égboltozat két Nappal: nagy baj egy terhesasszony miatt. Jegyez még háborút is. Égboltozat Nappal és Holddal: bő termés, jó időjárás; nagy szüret. Eget égni látni: haláleset. Égboltozatot leesni látni: vétkezésed lesz. Eget leszakadni látni: gonosz jegy. Igen kék ég: hideg idő. Égben járni és Istent látni: kárvallás. Égben, csillagok között halászó ember: veszekedés. Kinyílt ég: megmenekülsz a romlástól. Csillagos ég: nagy szerencse. Hajózni csillagos égben: veszedelemből menekülsz. Világos ég: szerelmi házasság mutatója. Lángoló ég: nagy szerencse a sorsjátékban. Ég szálló madarakkal: időváltozás. Ég, amely vízben látszik: betegség barmaid között. Égből szálló angyal: levél jó hírrel.

Kerner szerint: betegnek eget égni látni: megkönnyebbülés. Terhesasszonynak égbe szállni: szerencsés szülést jelez. Öregasszonynak égbe felutazni; változás jele. Útonjárónál borús ég zimankós idő, hegyek között havazás, gonosz öregasszony az útban.

Az 1755-ös könyv szerint: égben Máriát és szenteket látni: gyönyörű kilátások jegye. Égben sétáló bárányok: nagy időváltozást jeleznek. 1833-as könyv szerint: számjegyek az égen: ternót mutatnak.

Gvadányi Márton szerint: utasember ne nézzen az égbe, mert megüti bokáját.

Szent György napján égben járni: fagy. Andráskor igen szép, kék eget látni: nagy havazást jelent. Karácsony éjjelén égből citeraszót hallani: lánynak szerető van útban, öregembernek halál. (Régi magyar naptár.)

Gonosz jegy: sánta ördög az égboltozaton. Háború. Kereszt az égen: változás a trónon. (Lipcsei könyv.)

Zarándokok az égboltozaton, akik Kelet felé haladnak: nagy időváltozást hoznak. (Radics Mária.)

Egér. Városban: bátorság jegye.

Kerner szerint: egeret látni: nyereség. Egeret lenyelni: nehéz nyeremény jele. Egeret mezőn látni: elárulod magad. Egeret fogni és megölni: ellenségeid megszégyenítése. Egér ágyban: váratlan szerelmeskedés. Egérméreg: betegség egy hét leforgása alatt. Egeret valahonnan látni, leány álmában: az elcsábítás jegye. Egerészni jegyez özvegységet. Egerek: jólét, jó házasélet jegyei. Egérfogó: veszedelem.

Gvadányi Márton szerint: asszony szoknyája alatt bújó egér: titkos gondolat.

Útonjárónál mezei egér: céltalan utazás jele. Nagybajuszos egér: nagy ellenséged van. (1833.) Fehér egér: ambó. (1855.)

Egerek a padláson József-napkor: késő tavaszt jegyeznek. Egér a szobában Andráskor: hosszú telet mutat. (Régi magyar naptár.)

Egér, amely belénk búvik: ártalmas gondolat. (Radics Mária.)

Égerfa. Állhatatosság.

Egres. Veszekedők közé keveredsz. Egrest látni: vidámság. Egrest enni: váratlan felvidámodás. Jegyez még várva várt vendéget.

Egyedüllét. Segítség.

Egyenruha. Asszonynak mulatság, férfinak gond.

Egyház. Messziről látni: utazás idegen országba. Egyházba menni: szomorúság. Egyházban imádkozni: becsületesség. Egyházi ünnep: vígság. Egyházban másokat imádkozni látni: ellenségeid levernek. Egyházi személy betegnek igen jót jelez. Mindenkinek: vigaszt mutat. Egyházi beszédet hallani: búbánat.

Éhes ember (-nek enni adni): meggazdagodást jelez. Éhesnek lenni: jó egészség. Éhen halni: nagy változás. Éhes állatok között lenni: bátorságod nem hagy cserben. Éhes kutya: időváltozás. Éhes gyermek: vétkezel. Éhes öreg: út.

Éj. Sötét éj: családi veszekedést jelez.

Csillagos éj: hosszú élet. (1779.)

Kerner szerint: zivataros éj: kár. Éjjeliedény: előnyöd lesz. Éjjeli főkötő: asszonyuralom. Éjjeli papucs: tolvaj jár a ház körül. Éjjeliőr: lopás. Éjjeli ing: leánynál szerelmeskedés jegye; öregasszonynál: betegség. Más asszonynál: sápadt arc jele. Éjjel járni-kelni: kellemetlenséged a hatósággal. Éjjeli utazás: gonosz. Éjjeliedényen ülni: fájdalmas betegség. Éjjeliedényt ajándékba adni valakinek: fáradságos munka. Éjjel baglyot hallani: haláleset; látni: hosszú, szép idő. Éjjel ingben sétálni asszonynak: gyermekáldás jegye. Éjjel mezítelennek lenni: szégyenkezés.

Gvadányi Márton szerint: éjjel járni: gonosz; éjjel asszonyhoz járni: betegség.

1755-ös könyv szerint: éjjel kertben járni: veszedelem a háznál. Éjjel tüzet rakni: lopás jegye. Éjjel pénzt olvasni: elárulnak cselédeid. Tilos dologba keveredsz. Sok pénz: (éjjel) tömlöc jegye. Éjjel birkát hajtani: csendbiztost jegye. Éjjel vizet inni: kisebb betegség. Éjjel cicomázni leánynak: titkos szerető; öregasszonynak halál. Éjjel borotválkozni: statárium.

1833-as könyv szerint: éjjel égbe nézegetni és madarat látni: ambó.

Útonjárónál éjjeli köntös, ha asszonyt takar: kellemes találkozás jegye. Éjjeli ruhás férfi: gonosz.

Éj, amelyből madárének hangzik: búcsú az ifjúságtól. (Radics Mária.)

Éjjel köpönyegben járni: hamis bukás. (Régi magyar naptár.)

Éjjeliedény: barátság. Éjjeli virrasztás: sok munka. (Lipcsei nagy könyv.)

Gyógyszerésszel találkozni éjszaka: részegség.

*

Jó éjszakát!

Külön megbeszélést érdemel álommagyarázatainkban az az asszony, aki a takarójára kénytelen hímezni azt, hogy „jó éjszakát”, mert egyébként senki se mondja már azt neki. Ez az asszony gyakran visszajárogat a kakasszó előtti álmokban azokhoz a kertekhez, amelyekben boldognak képzelt leányságában megfordult. Nagyon szeret labdázni például zárdakertekben, amelyek magas kőfallal vannak elkerítve a világtól. A kis városból csak a torony hegye látszik be a kerítésen. És ez a torony álomban néha különös hangon csalogatja kifelé a kertből a labdázó leányt. Mintha egy szépséges herceg vagy egy bőbeszédű színész ment volna fel a toronyba a harangozó helyett. Ilyenkor azután hiába illatoznak az ibolyák, bódítanak a fehér violák - sőt még a mosolygó szemű apácák is hasztalan vigyáznak az álmodóra. Ő mindig csak arra a hangra felel, amelyet a toronyból vél hallani. Így álmodik az az asszony, akinek senki se mondja: „Jó éjszakát.”

Máskor ugyancsak a megcsalódott asszony színpadon találja magát, és olyan rövid a ruhája, hogy szinte szégyenkezik, mert a színpad előtt sok különböző korú és arculatú férfi áll, aki mind őt nézi a bika vagy a kos szemével. De a szégyenkezés érzetét csakhamar felváltja az öröm érzete, amikor a nagydobos belevág dobjába, és ő bár egyébként nem szokott táncolni, olyan táncot lejt, hogy attól mindenki, öreg és fiatal el van ragadtatva. Addig táncol, amíg ömleni kezd róla a verejték, felbomlik a haja, a földre csúszik a fejkötője, és megreped a sarkáig érő hálóinge, amikor is kábultan felébred, és homlokára szorítva kezét, tűnődve kérdezi: Istenem, hol jártam az éjszaka?

Ugyanez az asszony, különösen az esős éjszakákon, amelyek rendszerint a legcsalfább álmokat hozzák: nemzeti szalagos házasságkötőt lát maga előtt. Szép, kövér ember az eskető, paragrafus alakjában van kipödörve a bajusza, és az ujján nagy pecsétgyűrűt visel. Sajnos, a férfira, akivel az anyakönyves előtt megjelent: már sehogy sem bír visszaemlékezni.

Az álmok különféleségükben jelentkeznek annál az asszonynál, aki megcsalatkozva érzi magát életében. Így nagyon gyakran álmodja azt, hogy ő valamely nagy műhelynek a tulajdonosnője, aki legalábbis annyi munkás fölött rendelkezik, mint valaha az egyiptomi királyok. Ezek a munkások követ törnek, állatokat nyúznak, és csizmákat varrnak az állatok bőréből. A tulajdonosnő szabja meg, hogy mely csizmára kell sarkantyút verni. Dolgozni, reggeltől estig keményen dolgozni: ez annak az asszonynak az egyik álma, aki magát boldogtalannak véli. Ismét csak verejtékezve ébred, mint máskor a táncból.

A boldogtalan asszony álmaiban van jelentőségük azoknak a bábuknak, amelyek a ruhakereskedők kirakataiban állnak; a szépen pödört férfiaknak, akik a fodrászok boltjait díszítik; a különböző szoborműveknek, amelyek a város sétaterein állnak. A boldogtalan asszonyt szokta például megszólítani Vörösmarty Mihály, amikor álmában előtte elhalad, ugyancsak ez az asszony látja megelevenedni a Víg Hajós-hoz címzett korcsma cégérét; azt a borozgató hajósembert.

De van egy felejthetetlen álma a csalódott asszonynak. Ezt pedig ilyenformán írta le nekem egy sokat szenvedett nő, aki velem magyaráztatta meg álmait:

„Nagy sivatagban jártam: körülöttem sárga homok minden a végtelenségig. Közvetlen a látóhatár alatt egy sárga homokalagút nyílása. Fáradtan vánszorgok tovább. Hirtelen éles sivítással jön az alagútból egy végeláthatatlan tehervonat, csupa nyitott kocsival. Őrült gyorsasággal jön felém, most látom, hogy a vonat csak egy sínen fut, s bár egyenes vonalban jöhetne, mégis óriási kanyarodókat tesz. Már mellettem robog - a mozdonyon nincs senki -, teljes gőzzel rohan, sok üres kocsi elhagyott, mikor az egyikből egy kar nyúl értem, felránt magához a nyitott teherkocsiba; a kézen hosszú, hajlott körmök vannak, s a kéz folytatása maga a Sátán.

(Szép, szabályszerűen kiöltözve.) Nem féltem, és nem voltam meglepve a rablóm kiléte miatt, csak hihetetlenül szorongó érzés tartott fogva az egy vágányért; az erős kanyarodóknál ide-oda estünk, egyébként a szomszédság nem bántott.

Végre hosszas utazás után egy gyönyörű zöld színű folt töri meg a sárga egyhangúságot. Mellé értünk; egy vaskerítéssel elzárt, rendesnél nagyobb sír; földje tiszta, egyenes, felette fehér márványtábla (üresen), és a kerítésen belül egy tiszta, fehér, gyönyörű ló legel. Udvariatlan mentorom, amint közvetlen a sírhoz értünk; egy erélyes gesztussal kiejt, közvetlen a sír közepére; a vonat nagy sípolással továbbmegy, magam pedig ijedten felébredtem.

Jó Szindbádom, nagyon késő van, mesémnek vége szakadt. Jó éjszakát!”

*

Éjfél. Félelem.

Ékszer. Venni: boldogság. Eladni: nagy kár.

Kerner szerint ékszer: nagy szívfájdalom jegye. Radics Mária szerint ékszer, piros kővel: betegség.

Eke. Ekét látni: közeli esküvő jele.

Az 1799-es könyv szerint: biztos házasság. Ekevas: sértés. Sok eke: jó barát. 1855-i könyv szerint eke: félelem.

Gvadányi Márton szerint: ekéd ha vagyon: feleség is akad.

Elefánt. Gazdagnak jó, szegénynek rossz. (1855.)

Elégni. Szenvedés. Leányt is jegyez.

Elevenen eltemettetni: gonosz szerencse.

Élelmiszert árulni: irigység. Vásárolni: rossz kedv.

Éléskamra. Kellemes napok jegye. Barna nő.

Életveszély. Csalódás. Életveszélyben elpusztulni: ellenség győzedelmét jegyzi.

Elfagy valami: jókedv. Elfagy testrészed: lakodalom.

Kerner szerint: fagyott láb: víg utazás.

Gvadányi Márton szerint: fagyott fül: jó hírt jegyez. Radics Mária szerint: fagyott orr: kosár leánytól. 1755-ös szerint: fagyott kutya lába: öregasszonyt jegyez. Egy régi magyar naptár szerint: fagyott láb: tánc jele.

Elfáradás. Haszon. Elfáradni mulatságban: búbánat. Menekülés közben elfáradni: vigyázz háznépedre. Elfáradni kötéstől vagy ruhateregetéstől: jó szerencse.

Elfelejtés. Szerencse. Mulatság. Szőke nő.

Elgázolás. Óvakodj egy nőtől. Elgázoltatni csordától: nagy időváltozás. Elgázolt kendő: búbánat.

Eljegyzés. Nagy kellemetlenség.

Elkésés. Harag.

Elkerülni valamit: gyávaság. Elkerülni jó barátod: ellenségeid vannak.

Elkeseredés. Barátság.

Elkölteni vagyonodat: rossz emlék.

Elköltözködni. Nagy kár a házban.

Ellenséged, ha felborzad bosszúságodra, temiattad megaláztatik. (1856.)

Ellenséggel találkozni: kellemetlen dolgon túlesel. Ellenséggel barátkozni: betegség.

Előkelő emberrel társalogni: nagy tisztelet.

Elsorvadás. Bánat.

Elsüllyedés. Nagy mulatság.

Elszökni. Gyász.

Eltévedés. Kétségbeesés.

Elutazás. Perpatvar.

Elválás. Feleségtől: hiábavaló remény. Elválni baráttól: csalódás. Elválás rokonodtól: rövid időn belül megházasodol. Elválás miatt búsulni: szerencse. Elvált asszony: gyönyör. Gyereket elválasztani: jó remény.

Elvarázsolva lenni: jegyez szerencsét.

Elverni anyóst: öröm. (1855.)

Elpirulás. Kárvallás.

Elvirulás. Bú.

Elsápadás. Közeli betegség.

Ember. Embert látni: gond jegye. Ismeretlen embert látni: jó.

Az 1755-ös könyv szerint: embert koszorúban látni: nyárban jó, télben ártalmas. Koronás ember: nyereség. Főemberrel beszélni: hasznos. Vademberekkel verekedni: jó barátság.

Kerner szerint: ember: gond. Embert messziről látni: jó üzlet. Fekete ruhás ember: balhír.

Gvadányi Márton szerint: ember mezítelenül: álomtalanság, asszonyember mezítláb: megcsalás.

Ember állatbőrben: veszedelem. Ember hason fekve: szegénység. Ember sárban: mulatság. Ember hajadonfővel: halál. Öregember: gondolat, amely titkos és gonosz. Ember, aki fára mászik, jegyez elválást. (1855.)

Guggoló ember: jó termés. (Radics Mária.)

Szeretkező ember: jó gondolat. Állattal szeretkező ember: egyedüllét. (Lipcsei nagy könyv.)

Ember, aki követ tör: nehéz út. (1790.)

Ember az ágy alatt: házassági perpatvar. Ember, aki bolha módjára ugrik: szemérmetlenséget látsz. Ember a háztetőn: gonosz. (Bucsánszky.)

Ember és Kos együtt: hosszú élet. Ember és Bika együtt: sok feleség. Ember és Skorpió együtt: gonosz. (Dálnoki Gaál Gyula gyűjtéséből.)

Útonjáró embernek: nagy gond.

*

A gonosz ember álmai

Arról az emberről, aki álmában annyi rosszat követ el, hogy napközben alig győzi jóvátenni.

Ez az ember rendszerint azzal kezdte álmát, hogy az erdőben elfűrészelte a fák derekait, hogy azok majd agyonüssék a jámbor utazót, aki a rablók bunkója elől megmenekült.

Nappal aztán az emberünk kiszaladt az erdőbe, és bocsánatot kért a fáktól. De azok szomorúan néztek rá - mit sem ért a bocsánatkérés, miután már egyszer elfűrészelték őket.

*

Ez az ember álmában mindig verte az állatokat, vasvilla nyelével a jámbor barmokat, amelyek bőgtek a fájdalomtól; szíjostorral a szegény lovakat, amelyek keservesen rángatták kötőfékjeiket; de bántalmazta még a fiatal ebeket is, amelyek pedig kutyák szokása szerint hízelkedve húzódtak lábaihoz... És ha elérhette a galambok dúcait, akkor kitépdeste e szelíd madarak tollait.

Emberünk alig várta, hogy a verebek megszólaljanak, amelyek csiripelésükkel mindig azt szokták megbeszélni, hogy mi történt az éjjel. Bizonyára tudták ezek a korán kelő madarak, hogy emberünk hány állatot pusztított el az éjszaka, és ezért lármáztak. Mit tehetett a szegény, álmában elfáradt ember? Elment a gyapjas kosokhoz, és megvakargatta a tavaszi szarvuk tövét, mert tudja, hogy ez jólesik nekik. Elment a tehénkéhez, és friss sarjút vitt neki ajándékba. De az állatok szeme továbbra is szomorú maradt.

*

Ez az ember még mást is csinált álmában: - rablókkal cimboráskodott, segített nekik a pecsenyéjük forgatásánál; hamispénzverők odúiban tanyázott, és mindenben helyeselt e sötét képű embereknek; akasztásoknál segédkezett a hóhérnak, és még akkor sem rendült meg, amikor azt vette volna észre, hogy az akasztásra ítélt ember nem más, mint a legjobb barátja; haldoklók feje alól rángatta ki a párnát, pedig a haldoklóban éppen öreg édesanyját ismerte fel; gyermekeket dobott bele a Dunába, és nem törődött keserves sikoltásukkal. Végül aztán mindig felakasztotta magát, hogy fuldokolva ébredt fel.

Emberünk nappal hiába ment el bocsánatot kérni az akasztófadombhoz: a szél ott most is keservesen sóhajtozott, mint akárcsak az éj óráiban. Hiába ügyelt arra, hogy valahogy ne kerüljön erszényébe ólomból öntött tallér, sem pedig karimáján körülreszelt arany: nem tudott szabadulni a gondolattól, hogy álmában hamispénzverőkkel cimboráskodott. Legjobb barátját pedig megölelte és megcsókolta, amikor találkozott vele. De hiába volt a sírás, a legjobb barát csak szomorúan nézett rá, mintha tudta volna, hogy álmában őt felakasztották.

*

Az álmok pedig mind gyötrelmesebbek lettek... Például sohasem emberünket kergették álmában a zsiványok és vadállatok, mint ez a jó emberekkel történni szokott, hanem emberünk kergetett hosszú husánggal olyanokat, akik az égő házból menekültek. Nyulakat üldözött, amelyeket aztán széjjeltépett, hogy véres lett mind a két keze, mint a vérrel foglalkozó embereké. Virágzó fákról tépte le a fahéjat, mint valami szörnyű fanyűvő, mint valami medve...

Hiába vetett pénzt a táncoló medvének, nem tudta elfelejteni azokat a fákat, amelyekről ő húzta le a ruhát.

Mikor emberünk már nem tudott hová lenni az álmai rettenetességei elől, felkereste azt az Embert, aki álmok kitalálásával és megmagyarázásával foglalkozott. Az álomfejtő végighallgatta emberünket, aztán így szólott hozzá:

- Gyere el mához egy hétre hozzám. Addig majd gondolkozom álmod jelentősége felett. Most erre az egy kérdésre felelj nekem: - Sohasem hallottál álmodban kiáltó vadludakról?

- Nem hallottam - felelt az ember, mert elhatározta, hogy igazat mond az álomfejtőnek.

- Akkor tudom, hogy egy hét múlva el fogsz jönni. Semmi csalárdság, kigondolás nincsen álmodban.

*

Emlék. Szomorúság. Emlékkő: váratlan vendég.

Emlősállat. Szerencse.

Ének. Énekelni és vigadni: szomorúság.

Kerner szerint: énekelve élni: jó egészséget jegyez. De gyászt is. Éneklőt látni: közeli látogatás. Mély hangú ének: kellemetlenség, kellemetlen hír, balog. Vékony hangú ének: vidámság. Éneklő szobor: magány.

Éneklő kanonok: asszonynak gond, férfinak jó egészség. Énekesnő: családi zűrzavar. Énekszó a szomszédból: vigyázz az asszonyra. Énekszó esős éjszakán: halál. Éneket hallani temetőben: nagy időváltozás jegye. Énekes koldus: gonosz. Énekes koldussal együtt asztalnál ülni: nagy szerencse. Éneklő gyermek jegyez rossz egészséget. Éneklő állat: nehéz idők mutatója. Éneklő ajtó: balsors. Éneklő kút: jegyességed felbomlik. Útonjáró éneklése: boldogtalan élet jegye.

Gvadányi Márton szerint: éneklő asszonyt kerülj, mert nyakad szeged.

Énekszó Mihály napján: rossz időjárás. Andráskor: hosszú, hideg tél. Újholdkor: hideg. Hétfőn: balszerencse. Kántorböjtben: kis változás. Éneklő szél esős éjszakán: halálesetet jegyez. (1799.)

Énekes, ha nagyon öreg: nem sok jót jelent. Ha fiatal legény énekel: leánynak megszerelmesedést jegyez. A szél éneklését hallani: derült idő. (Radics Mária.)

Éneklő emberek a padláson: tűzvészt jelentenek.

A különös álmokból: éneklő ruhadarabok, amelyek a napon száradnak: bűnös szerelmet mutatnak. (Saját gyűjtés.)

Enni. Egészséges. Evést látni: látogatás. Vagy jó jövedelem.

Enyelgés hitestársaddal: jegyzi kívánságaid teljesülését. Szolgálóddal enyelegni: jó. Idegen asszonnyal enyelegni: gonosz, haláleset. Szőke nővel: bánat. Kövér nővel: ifjúság. Öregasszonnyal: mérgelődés. Gyermekkel: vénség jegye.

Enyv. Csalódás házasságodban. Jegyez még nehéz elválást szerelmesünktől. Útonjárónál: lopás.

Epe. Harag.

Kerner szerint: betegség jegye.

Enyhe idő. Csalódás.

Epedés. Vigasz.

Eper. Nagy öröm. Epret enni: civakodás.

Kerner szerint: epret enni: jó házasság, jó üzlet. Sok eper: nagy barátság. Epret szakítani: kár.

Eper: csók jegye. (Radics Mária.)

Építeni látni ő házát: megutálás. (1755.)

Kerner szerint: gyors előremenetelt is jegyez. Lakásváltozást is mutat.

Épület (ha nagy): terveid nem sikerülnek. Kis épület: csalás áldozata vagy. Szegényház: betegség.

Érc. Veszteség. Ércet vágni: gond. Érckakas: szeszélyes élet.

Erdész. Reményteljes jövendő.

Kerner szerint: váratlan örökség jele. Erdészház: barátságos fogadtatás idegen embereknél.

Erdő.

Az 1756-os könyv szerint: erdő, ha zöld, és a nagy fáknak ágaitól oly sűrű, hogy nehezen járhatni el benne: méltóságot jegyez, de nem kedved szerint valót.

Kerner szerint: erdőt messziről látni: félelem. Sötét erdőben járni: megcsalás jegye. Nagy fájdalom. Erdőégés: fájdalom. Fiatal erdőben járni: nagyon jó.

Ereklye. Háládatosság. Komoly dolgok előtt vagy.

Érem. Szegénység.

Eresz. Szerelem.

Erkély. Veszedelem.

Ernyő. Csak nagy vigyázattal kímélheted meg magad közeli károsodástól. Ernyős kocsi: biztonság jele. Napernyő: idegenek veszik fel munkád bérét.

Erőlködés. Bátorságot jegyez.

Erőtlenség. Szegénység. Betegnek: halálos bűn.

Erőszak. Harag.

Érsek. Szerencse.

Erszény.

Kerner szerint: erszényt találni: kellemes élmény. Üres erszény: jó jel, de adósságot is jegyez. Elveszített erszény: váratlan gazdag házasság jegye.

Érvágás. Pénznyereség.

Érverés. Komoly munka.

Esni, de megkapaszkodni: becsületed forog kockán, de jót jegyez. Leesni: betegség. Leesni, de meg nem ütődni: szükséged véget ér. „Esni látni magát: tisztesség.” (1756.)

Esküdni, igazság szerint: jó. Hamis eskü: bírót jelent.

Az 1756-os könyv szerint: „Eskütt ember ha vagyon kedved ellen, azért, hogy mások irigylenék: jámborok ügyedet szánják, bánják.”

Kerner szerint: esküdni: mindig kellemetlenség jele. Bíró előtt esküdni: nyugtalanságot mutat. Mások esküjét hallani: nagy gond.

Esküvő. (Lásd Házasságnál.)

Eső.

Az 1756-os könyv szerint: „Esső, ha reád csepeg aprónként: valami kevés pénzt adnak.” Gyenge eső, amely az ablakon át beesik a szobába: nyereség. Eső, amelyet a szél ablakhoz csap: erővel elragadnák a te szerencsédet, ha lehetne. Szapora eső: bő esztendő.

1833-as könyv szerint: sűrű eső: ambó.

Kerner szerint: tartós eső: kellemetlenség. Kis eső: kis nyereség. Napsugaras eső: kellemes változás. Eső viharral: veszekedést jelez. Csendes eső: kis perpatvar. Erős eső: rettentő esztendő. Esernyő: könnyebbség.

Eső Mihály napján: gonosz. Andráskor: hosszú tél. Útonjárónál szapora eső: szapora út. Öregembernél: gonosz.

Radics Mária szerint: halk eső: betegség. Eső, amelyet messze látunk: eltávolodik valakink. Eső, amely nem tudna leesni: szeles időjárást mutat.

Esperes. Udvarias barátot jelez.

Esti csillag. Reménység. Segítség.

Kerner szerint: jelez veszekedést szerelmeseddel. Házasoknál: perpatvar. Gyanú alatt álló gyermekeknél: betegség. Elsötétülő esti csillag: szerencse.

Radics Mária szerint: esti csillag jelez változást az egészségben.

Esthajnal. Szerelem.

Esti harangszó. Ismerőst temetnek.

Esti zene. Rossz hír. Este zenélni: betegség.

Estebédre menni. Áldás legközelebbi vállalatodnál. Estebédet enni: jámbor férjet vagy feleséget jegyez.

Estet látni. Hűtlenség jele. Esti pír: egészség, hosszú élet.

Északi fény. Zavaros idő.

Északi szél. Gondterhelt öregség.

Eszelős. Gond.

Esztergapad. Szeszélyes szerencséd.

Esztergályos. Egészség. Jó kilátás. Nehéz munkád eredményes. Vagyont is mutat. Esztergályozást látni: derék házastárs jegye.

Esztendő. Nyereség. Évek, ha magad éveit is számolod: gazdagság; ha más éveit számolod: szemrehányás. (1756.)

Étel. Csalódás. Étellel jóllakni: fáradtság. Állatot emberi eledellel táplálni: szaporaság a családban. Ételt szagolni: kellemetlen hír. Gyermeket etetni: jólét. Főtt étel mezőn: verejtékes munka. Sült étel: betegség. Hideg étel: változás. Étel, amelyet kívánunk, de nem ehetünk: szerelmi csalódás. Étvágy: nagyon jó.

Kerner szerint: étel, amellyel magunkat megterheljük: gonosz.

Gvadányi Márton szerint: reggeli étel, ha zsíros: dologtalanságot jegyez.

Útonjáró étele: szomorúság, gond.

Böjtben sok étel: egészséges. Adventben: szép ünnep.

Ételek, amelyeket messziről látunk: nem teljesült reménységek. Kisasszonynapján étel (kevés): hosszú, hideg ősz. Baromtartó embernél étel: mindig gonosz. Öregembernél sok étel: betegség. Ételtől öklöndözni: ambó. (1833.)

Evező. Okos cselekedet.

Evőkanál jegyez szerencsét.

Ezerjófű. Élvezet.

Ezredes. Bosszúság.

Ezüst. Csalás.

Az 1799-es könyv szerint: ezüstpohár: hosszú betegség jele. Ezüstöt találni: vész a marhák között.

Kerner szerint: ezüstöt találni: ugyancsak gonosz; baromtartó embernél veszedelem. Ezüsttel kereskedni: nyereség. Ezüstpohárból inni: sokáig őrzöd az ágyat. Ezüstbánya: eszméletlenség, ájulás. Ezüstfonál: remény. Ezüstlevél: felesleges dologba kezdel. Ezüstműves: jó barát. Ezüstérem: nem mindennapi vendég.

1833-as könyv szerint: ezüst jegyez extrátot.

Európa. Európában lenni, és Amerikát látni: gonosz csalódás.

Evetet vagy madárfiat látni: nyereség. (1799.)

*

F

Fa. Fáról leesni jegyez halált.

Az 1756-os könyv szerint: fa alatt ülni jelezi, hogy jó hírt mondanak. Fákat égetni látni: szomorúság. Fának tetejére hágni: nagy bátorság és becsület. Fára felhágni: ellenségein hatalmat vészen, és kedves vendéget jegyez. Fára (zöldre) felhágni: jó. Fát (aszút) látni: gonosz. Fát (zöldet és szépet) látni: ellenséget meggyőzni. Fát levágni: csalárdság. Fát szedni: bánat. Fát (megtermettet) látni: bátorság.

Kerner Jusztinusz szerint: zöld fa: reménység. Sötét fa: bánat. Fa tetején ülni: barátság. Zöld fára mászni: ellenségeidet megszorítod. Magas fát látni: gonosz. Öreg fa: tisztelet. Virágzó fa: mérhetetlen szerencse. Égetni való fa: veszteség, amelyet egy követelésünk elveszítésével szenvedünk. Száraz, kopasz fa: rossz következtetés. Gyümölcsöző fa: hűséges barátot lelsz. Földön fekvő élő fa: legjobb reményeink szégyenkezésbe vesznek. Fa és kígyó együtt: szerelem egy idősebb asszony iránt.

Radics Mária szerint: fáról leugrani: nagy bosszúság. Fáról leesni: sikertelenség. Fát eladni: örökség. Fát szállítani: haláleset. Fát fuvarozni: állapotod rosszabbra fordul. Betegnek gonosz. Fát fűrészelni: kellemetlen ismeretség. Fát hordani: zavar életpályádon. Fát venni: légy takarékos. Falevél (hervadt): betegség jegye. Hulló levél: haláleset. Zöld levél: utazás. Falábon járni: szomorú jelen.

Gvadányi Márton szerint: fatetőn ülni és kukorékolni: éhséget jelez.

András napján sok fa: sok szegénység. Zúgó fa Mihály napján: veszedelem. Fa, amely beszél böjt idején: gonosz.

A különös álmokból: járó-kelő fa: hideg időjárás. Holdvilágig érő fa: kedvesed nagyravágyó, megcsal. Vízen úszó, gyökeres fa: szüleidről rossz hír. Hóban mendegélő fa: zavaros élet. Fa, amely az ágy alatt nő: reményteljes gondolat. Fa, amely megszólít: új ismeretség. (Saját jegyzetek.) Falábon járni: fiatalkori örömök visszatérése.

Fácán. Szerencse.

Facipő. Megelégedés.

Faggyúgyertya. Barátság.

Kerner szerint; faggyúgyertya jelent olyan ügyeket, amelyek elfogadható befejezést nyernek. Faggyúgyertya-világítás: nyugalom és megelégedettség. Faggyúgyertya zárdában: nyugtalanság. Faggyúzni: vadászat falun vadra, városon nőre. Csizmát faggyúzni: hideg időjárás; lószerszámot: váratlan utazás.

Radics Mária szerint: sok gyertya: siralomház.

Gvadányi Márton szerint: messziről faggyúgyertyát látni: bujdosó szerelem.

Padláson faggyúgyertyával járni: elszaporodnak az egerek. András éjjelén faggyúgyertyával járni: hosszú tél. Istállóban faggyúgyertya: hideg időjárás. (Régi magyar naptár.)

A különös álmokból: faggyúgyertya testünkben: gyötrelmes szerelem jegye. (Saját jegyzetek.)

Fagy. Öröm. Öregembernek gond. Fagylalt: csalódás.

Fahéj. Szabóval lesz dolgod. Egészség. Fahéjat enni: csokrot kapsz.

Kerner szerint: harag jegye. Jelez nagy sűrűséget is.

Fájdalom. Örvendezést mutat. Szívfájdalom: kedves. Torokban fájdalom: orvost mutat. Szemfájás: öregasszony.

Fajdkakas. Hűtlen asszony.

Fajtalankodás. Jó egészség.

Fáklya. Nagy újság. Jelez hosszú életet is. Kioltott fáklya: vőlegény vagy menyasszony elválik. Szerelmeseknek fáklya jelez közeli eljegyzést is. Fáklyát vinni: megszerelmesedés jele. Fáklyásmenet: nagy öröm.

Fal. Városnak vagy várnak a fala jegyez ismeretséget rokonokkal. Falon járni: nyugtalan, gondterhes élet. Magas fal: nem jutsz el végleges célodhoz, félúton megállasz. Alacsony fal: akadályra bukkansz.

1756-os könyv szerint: falon járni: nagy gond.

Gvadányi Márton szerint: befalazva lenni: igen jó, mert közeli szerencse jegye.

Radics Mária szerint; falon ülni és idegen udvart látni: hideg időjárás, jelentékeny változás, új gondok jegye.

Fal, amelyre írunk: bujálkodás. (1855.)

A különös álmokból: fal, amelyből egy asszony kilép: halálesetet jelez. Fal, amely fejünkre dől: elválás egy asszonytól. Templomfal éjjel, halottakkal: rossz hírt mutat. Pincefal kísértettel: betegnek javulás. Falon szemérmetlen képek: titkos gondolatok jegyei. (Saját jegyzetek.)

Fehér fal általában hideg időt jelez. Börtönfal gazdának: szaporodás állataiban. Fal, amely mögött akasztófa áll: viruló gazdagság. (D. G. Gy. gyűjtése.)

Falióra. Boldog öregség.

Falka. Vagyon.

Falragasz. Gonosz.

Falu. Vidámság.

Kerner szerint: sok falu bizonytalan jövendőt mutat. Sok falu, amelyben házunk van: sok jó barát jegye. Faluban hálni: szerencse. Falusi templom jegyez szép szerencsét az egyedüliségben. Falusi húsvét: vidám ifjúság, jó öregség. Falusi ember: megelégedettség. Falusi pap: jó tanács.

Fánk. Szép ismeretség jegye.

Fanyar íz. Öröm.

Faragás. Mulatság:

Farakás. Hideg idő.

Farok. „Farkad, ha vagyon, bátorság.” (1756.)

Kerner Jusztinusz szerint: farok jegyez bőséges életet, hiánytalanságot, meleg ágyat. Görbe farok: asszonynak gonosz.

Gvadányi Márton szerint: farok annál jobb, minél bojtosabb, görcsösebb.

Radics M. szerint: „Farkod ha bojtos, gazdag feleséged.”

A különös álmokból: több rőfnyi farok korai örökség jele. Egérfarok asszonyon: lustálkodást mutat. Rókafarok, ha orrunk alatt nő, megcsalnak. Tehénfarok, amely orrunkról lóg: elmulasztott teendőjegye. Ugyanez jegyez rossz állapotot a másvilágon. (Saját jegyzetek.)

Farkas. Rövidülnek a napok. Farkassal játszani: ellenségeid szaporodnak. Farkast látni: jó barátot jegyez. Farkastej: eltévedés. Farkastanya: hamisság. Farkasszőr: oltalom. Farkasfog: gyermeknek jó, asszonynak: gyermekáldás, öregnek: gonosz. Farkasalma: bánat. Farkasszínű ember: esős időjárás. Farkastorok: gonosz. Farkas, amely erdőszélen jár: öregasszonynak halált jegyez, fiatal nőnek titkos utat. Éneklő farkas: veszedelem. Öreg farkas: szegénység.

Szűz havában: farkas nehéz esztendőt jegyez.

Gvadányi Márton szerint: farkas, ha megszólít és elkísér utadon: gonosz; asszonynak változás jegye.

Farkassal aludni: szép idő. (1833.)

Farkas az ablak alatt: tűz. Farkas a küszöbön: betegnek igen jó. Farkaskutya: játék. (1855.)

Szent Mihály napján: szelet jegyez. Útonjárónál elakadást mutat. Böjtben: hiábavalóság.

Farsang. Temetés.

Fátyol. Öröm. Ha rajtad van: tisztelet jegye. Máson: ne légy hiszékeny. Fátyolt kötni fel: jegyez mások hibája miatt való szenvedést.

Fattyú. Nyeremény.

Fazék. Öröm. Fazekas: cserebere. Sok fazék: betegség.

Fecske. Szerelem. Szerencse. Jóakarat. Repülő fecske: váratlan út. Fecskecsicsergés: szerelmesnek igen jó.

Fecskendő. Ha gyorsan viszik, jegyzi, hogy rokonaid segítségért fordulnak hozzád.

Fedni. Nőnél férjhez menést mutat.

Feddés. Bátorság.

Fegyver. Házasságbeli dolog.

Kerner Jusztinust szerint: fegyver örömet jegyez. Fegyverbe öltözni: megházasodni. Fegyverkamra: veszekedés. Törött fegyver: kár.

Fehér ruha. Egészség. Pletyka. Fehéríteni: jó hír.

Fehérnemű. Rák havában: gonosz megszólás.

Fej.

Az 1756-os könyv szerint: „Fejedet ha megfésülöd emberek szeme láttára: dolgodat sokan dicsérik, és téged megbecsülnek.” Fejet látni vinni: ellenséged meggyőzöd. Fejed: ha magad viszed: nyereség. Fejmosást látni: gonosztól való szabadulás. Fehér fej: nyereség. Fej leeresztett hajjal: tisztesség. Beretvált fej: csalárdság. Fejed, ha erős hajú, mint a disznónak sertéje: gonosz szerencse. Borzas fej: szerencsétlenség. Fejed, ha felettébb nagy: békességszerető embereknek békétlenség, betegnek főfájás, vitéznek fáradság, szegénynek gazdagság, fejedelemnek gonosz. (Fejed, ha igen kicsiny; ellenkezője a fentieknek.)

Kerner szerint: fejet borotválni: szégyen; véres fej: kellemetlenség; merev fej: nevetségesség; fejet mosni jelez megszabadulást egy szerencsétlenségtől; nagy fej: nehézség; kis fej: korlátoltság; sok fej: üzleti veszteség; kopasz fej: tisztesség; borotvált fej: tartozás; tüskés fej: rossz szerencse; koszos fej: szerencsétlenség; nagy fej: szerelmeseknek nyugtalanság; hátrafordított fej: dolgaidban hallgasd meg a tanácsadót; fejedet megmosod szagos vízzel, amelyet mások hoznak, és ruháid is illatosak lettek a víztől, és te ezt szégyelled: jegyzi, hogy akaratod ellenére, ellenséged nagy bosszúságára nagy tekintélyed lesz; guruló fej a földön: nehéz időket mutat.

Állatfej: nem jó. Madárfej: változás. Madárfejet fogni: nagyon jó. Madárfejet levágni: ellenséged legyőzöd.

Saját fejedet látni: tisztesség. Fejfájás: öröm.

Gvadányi Márton szerint: férfifej asszonytesten: igen gonosz. Halálfej: szerencse. Madárijesztő feje: szerelem egy gazdag asszonyba. Bábu feje (tengericsőből): hosszú tél. Tökből faragott fej: kísértet.

Különös álmok: fejünk, ha lábunk között lóg: öregasszonyt mutat. Fejünk a háztetőn: szélvész. Fejünk sok más levágott fej között: változás egy nőnél. Cérnával nyakunkra varrott fej: ellenség. Elhagyott fej az országúton: gonosz. (Saját jegyzetek.)

Fejni. Eljegyzés. Fejő lány: vígság.

Gvadányi Márton szerint: fejő lányt megölelni úgy, hogy a sajtárból kiömlik a tej: gyermekáldásjegye.

Radics M. szerint: fejőistálló: gond. Békát (varangyost) látni, amely megfeji a teheneket: gonosz betegség. Újholdkor fejni: betegség.

Fejedelem. Vele beszélni nagy tisztesség. (1756.)

Kerner szerint: változó szerencsét jegyez.

Fejelés. Szomorúság.

Fejőstehén. Jó hír.

Fejsze. Életveszély. (Fejszét látni jegyez még szerencsétlenséget is.)

Fejeskáposzta. Kár. Szándékod gonoszul végződik. (1799.)

Fejtés. Szegénység. Álomfejtés: koplalás. Álomfejtő: furfang.

Fekély. Nyugtalanság jegye. Nagy fekély: gond.

Fekete (szín): semmire se jó.

Fekvés. Az ágyban: szomorúság. (1799.)

Kerner szerint: szomorúság. Fordítva feküdni az ágyban: bő esztendőt mutat.

Gvadányi Márton szerint: fekvő ember, ha idegen, asszonybaj.

Radics M. szerint; fekvők: gonoszat jegyeznek.

Félelem. Félni gonosz azoknak, akik nem tudják, hogy miért félnek. (1756.) A szegénynek néha jó, gazdagnak gonosz.

Kerner szerint: félni látni valakit: jelez ellenség felett győzelmet. Félni ok nélkül: betegség jegye.

Felakasztani magunkat: betegség, ijedtség. Mást akasztva látni: rossz hír. Felakasztani akarnak, de megmenekülsz az akasztást néző tömegben: nagy nyeremény. 1833-as könyv szerint: kvinternó.

Feldagadás. Jó kilátások.

Felébredni ágyban: lopást jelez. Széken felébredni: örvendetes hír.

Feledni. Mulatság, szerencse.

Felégetni valamit: szerencse. Betegnek: egészség.

Félelmetes. Szerencsés szerelem.

Feleség. Vele élni: harag. Terhes feleség: kis remény.

Kerner Jusztinusz szerint: feleség mindig kellemetlenség jegye.

Fél (gomb): utazás.

Felgyógyulni. Levél.

Félhold. Szerencse.

Felhő. Felleget fehéret látni: hiábavaló félelem. (1756.) Felleget, feketét, látni: nyomorúság.

Kerner szerint: gond, szakítás, nagy betegség, váratlan örökség.

Félkegyelmű. Szerencse.

Felkelni ágyból: betegséget mutat.

Felmelegíteni ételt: pletyka.

Felső (a kártyában): hosszú élet.

Félszegség. Kacérság.

Fenék. Veszedelem. Valaminek fenekét látni: kételyek elmúlása. Valaminek fenekét megfogni: gazdag házasság.

Fény. Üröm. Távoli fény: szerencsés utazás. Éles fény: egészség. Nagy fényesség: szerencsétlenség.

Fenyves. Szerelem. Fenyőfa magvát enni: mindenkinek jó.

Féreg. „Ha megyen tőled: ellenségeid megesméred s meggyőzöd.” (1756.) Féregtől megijedni: gonosz, rosszakarat.

Kerner szerint: féreg jegyez betegséget. Férget megölni öröm.

Férfi. Jó egészség.

Fergeteg. Reményed füstbe megy.

Férj. Szerencsétlenség.

Festeni. Igazán szeretnek. Festő: hosszú öregség.

Fésű. Veszekedés. Egészségre jó. Hajat fésülni: haszontalan munka. Te meggyőzöd azt, aki fésül vagy akit fésülsz.

Fészek. Közeli házasság.

Ficamodás. Kellemes látogatás.

Fickó. Remény.

Fillér. Jó érzés.

Findzsa. Udvarló.

Fiók. Jó mulatság.

Fivér, aki fiatalabb: gúny jele.

Fiú. Mindenkinek szerencse.

Fodrász. Pletyka.

Fodor. Öröm. Őrizkedj a fodros hajtól.

Fogságba menni: csalárdság. (1756.) „Fogva lenni és felettébb rajta bánkódni: nyomorúságod örömre fordul.” (1756.)

Fog. Fogat enni: halál. Fogad, ha kihull: egy atyádfia meghal.

Az 1756-os könyv szerint: fogadat szádból kiszedni: siralom. Első fogat elveszíteni: nehéz felejtés. Fogaid, ha mind kifutnak: egészségesnek gonosz; betegnek egészséget jegyez. Fogaid ha összenőnek: tévelygés, visszavonás. Rothadt fog, ha kihull: jó. Fejér fog, aranyos fog: jó. Fog (viaszból): szörnyű halál. Fog fehérónból: kisebbség. Üveges fog: halál. Ezüstfog: gazdagság. Fogaid, ha másodszor nőnek: jó. Fogaidat tisztítani: nagy ártalom. Fogaid, ha elédbe esnek: gyermekeid halála. Fogaid nyelveddel kitolni: dolgaidnak jó vége.

*

Magyarázat az odvas fogról

Szindbád csak késő öregségére jött rá, hogy a mindenféle álmok különbözőségéhez mily sok befolyása van egy odvas fognak, amely az álomhoz becsukódott szájban rejtőzik. Azt lehetne mondani, hogy bizonyos évszakok kezdetén: így a nedves tavasz vagy a csepegő, őszi idő kezdetén, az odvas fogak dirigálják mindenfelé az álmokat. Egy ilyen haszontalan fognak olyan hatalma van, hogy elővarázsolja a legvénebb ágydeszkák közül azokat az álmokat, amelyektől már a régi emberek is szenvedtek, akik egy másik ágyba mentek.

Aminthogy a vacsora nélkül lefeküdött ember az első kakasszó előtt mindig olyan hatalmas pástétomokkal találkozik össze, amelyekkel máskor életében nem jöhetne össze - így az odvas fogakat hordozgató ember látja azokat az álomképeket, amelyekre magyarázatot nem tud lelni. Az ő álmában valamely csodálatosan selymes tapintása lesz a cukorspárgagöngyölegeknek, amelyek egyébként csak befőzés vagy komoly bánat idején szoktak mutatkozni az álom függönyén. Ezeket a cukorspárgákat mind arra az odvas fogára szeretné kötözni, bár egyébként még a nyelvével is fél hozzányúlni a fájó foghoz. De nemcsak felkötözi a spárgát a fogára, hanem kikeresi azt a régi pinceajtót, amely már nem a festéktől, hanem az öregségtől zöldült meg. Most aztán nincs egyéb tennivalója, mint a pinceajtó kilincsére kötözni a spárga másik végét. Akkor aztán leülhet nyugodtan; majd jön valamerről egy elszabadult, kósza szélroham, mire bevágódik a pinceajtó, és ő örökre megszabadul a fogfájástól.

Ugyancsak a fogfájós ember látja álmában a különböző harapófogókat; ha férfinak a fogába vágott volna bele a le- és felszaladgáló villám, akkor a harapófogó szoknyába öltözködve jön be hozzá, mint akár egy bábaasszony. Ha a női nemen helyezkedett el az odvas fog, akkor ugyanaz a harapófogó csinos huszárnadrágot ölt, mint egy kvártélyt kereső katona.

De nagyon gyakori az odvas fog álombeli csínytevéseiben a szorongattatás érzete. Ez a szorongattatás pedig nem úgy jön létre, hogy az ember bemenne a faliszekrénybe, ahonnan semmi módon nem tudna kijönni, mint akár az egér a fogóból. Ez a szorongattatás úgy sem mutatkozik, mint az egészséges nőknél szokott, hogy emberré változna mögöttük a dióverő pózna, amely derekukat olyan erővel ölelné át, hogy az ölelésből semmi körülmények között megszabadulni nem tudnak felébredésükig. Az odvas fog szorongattatásai rendszerint kezdődnek meleg fürdővel, igen ám, de a fürdővíz tele van mindenféle mocskosságokkal, gumószemű békákkal és ijesztő kígyókkal. (Ez a meleg fürdőzés egyébként száz eset közül kilencvenben biztos megbetegedést jelent.) A szorongattatás úgy is szokott kezdődni, hogy az alvó csengetést hall ajtaján, de odakint nem az öreg levélhordó áll, akit csengetéséről megismerni szokott, hanem valamely rettenetes hivatalszolga, aki egyenesen a másvilágra akarja elvinni a delikvenst. Nem ritka az odvas fog álmaiban a kapun dörömbölést hallani. De a kapu előtt nem a postaszekér áll, hanem fehér kesztyűben, lángpiros ruhában a hóhér. Máskor szűrös fekete rablók.

Ne higgyük, hogy az odvas fog álmai csak a szegény embereket látogatják meg; elmennek ők a királyokig meg a fejedelmekig. Ilyenkor írják alá a királyok a halálos ítéleteket, és ilyenkor mennek háborúba. Mert a királyok sem mentesek az odvas fog esetén a kínzó álmoktól.

A tapasztalat szerint a legtöbb odvas fognak (pláne, ha már meglehetősen régi, nyugalomba vonult az evés és a rágás kötelessége elől) megvan a maga rendes, megszokott álma. Szindbádnak például volt egy ilyen lyukas foga, amely bizonyos éjszakákon oly pontosan jelentkezett, mint valamely hűséges házi kísértet. Azt mondják, hogy a lyukas fogra helyezvén nyelvét az ember jobban tud gondolkodni. Ez lehet napközben. De éjszakának idején: mikor a lyukas fog jelentkezik: még álmodni sem tud az az ember se, aki sárkány-zsinegen tudja előrángatni az álmait, mint akár Szindbád is. A lyukas fog leteszi a garast, őneki engedelmeskedik a máskor vándorbottyán elkalandozó szív, és dehogyis mer kimozdulni kamrájából még csak a szomszéd álomházig sem, nem pedig messzibb utakra. A lyukas fognak az a természete, hogy megharapja a leggyöngébb szívet is. Hiába sírdogál a szív kamrájából:

- Csak ide szeretnék menni Virághoz, és megmondani neki, hogy éppen úgy szeretem, mint akár a mézet holdváltozáskor.

- Éjszaka mindenkinek otthon a helye - felel a lyukas fog, és kegyetlen, agyvelőkig ható csikorgással zárja rá a kamra ajtaját a rimánkodó szívre.

De nem kap pardont a gyomor se, amely az éj óráiban rendszerint megüresedik, mint valamely lapos zacskó, és ekkor emlékein szeret tűnődni. Szeretne megint uszályos, kövér asszonyságokat karonfogva az ebédlőasztalhoz vezetni, amikor a termek megnyílnak. Szeretne ráklevessel jóllakni - vagy a venyige fanyar füstje mellett fővő gulyásból kanalazni. Szeretne elmenni a kofák lacikonyhájára vagy mindenhová, ahol finom falatokat mérnek, de az odvas fog rádörrent:

- Éjszaka nem szokás enni. Majd móresre tanítom kendet!

Az odvas fog uralkodik a maga éjszakáin, azért az akkori álmokért nem felelős senki.

*

Fogoly-madarat látni: veszély.

Fóka. Vihar.

Fokhagyma. Szegénynek jó, gazdagnak gonosz. Fokhagymaszag: levertség.

Fokos. Veszekedés.

Folt, mely füstöl: régi bátorságod visszatér. Folt ruhán: szomorúság.