Homer Eon Flint

(1888-1924)

MINT KÖZISMERT, az első science-fictionre specializálódott magazin – az Amazing Stories – 1926 áprilisában jelent meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy korábban ne lett volna SF a magazinokban. H. G. Wells korai regényei közül például a Világok harca a Pearson’s Magazine-ban jelent meg 1897 áprilisa és decembere között, míg az Emberek a Holdban Angliában a Strand Magazine-ban, Amerikában a Cosmopolitanben látott napvilágot 1901-ben.

Frank Munsey (1854-1925) amerikai üzletember volt az, aki a 19. század végén először adott ki pulp magazinokat. Ezek közül a legnevezetesebbek az Argosy és az All-Story, melyekben számos korai SF jelent meg. Murray Leinster is itt publikált először fantasztikus történeteket („The Runaway Skyscraper”, Argosy Weekly 1919. február 22.). Munsey legnagyobb fogása azonban Edgar Rice Burroughs volt: az első Mars-történet („Under the Moons of Mars”) és az első Tarzan-regény (Tarzan, a majomember) is az All-Storyban jelent meg 1912-ben (az All-Story később beleolvadt az Argosyba). Homer Eon Flint most lefordított regényét is Munsey adta ki eredetileg.

Flint 1888. szeptember 9-én született az Oregon állambeli Albanyben. Ekkor még Flindt volt a családneve, az I. világháború alatt módosította Flintre, mert az eredeti németesen hangzott – ez persze nem véletlen, nagyszülei Wittenbergből vándoroltak ki Amerikába. Flint először újságírónak állt, majd filmforgatókönyveket írt, de végül cipészként dolgozott. Ha élete nem is volt különösebben izgalmas, halála annál rejtélyesebb. Egy közismert bűnözővel autózott ki Oaklandből 1924. március 27-én, és egy szakadék mélyén találtak rá a kocsi roncsai között. Azóta se lehet tudni, hogyan és miért halt meg, lehetett-e köze bármilyen bűntényhez, vagy csak rosszkor volt rossz helyen.

Flint első fantasztikus története („A bolygómentő”) az All-Story Weekly 1918. március 9-i számában jelent meg.

A folytatását még ugyanebben az évben, október 2-én adta ki Munsey, szintén az All-Story Weeklyben („King of Conserve Island”). „A bolygómentő” története – főleg a megjelenés dátumát figyelembe véve – igen ambiciózus, bár az ember jobban teszi, ha a csillagászati sületlenségek felett gyorsan átsiklik. Flint mentségére szolgálhat, hogy a bolygók hasonlóan nagyvonalú átrendezését – figyelmen kívül hagyva az égi mechanikát – később is elkövették, még nevesebb írók is (például Edmond Hamilton). Ugyanakkor az egyik főszereplő megállapítását – „az együttműködés sokkal termelékenyebb, mint a verseny” – ma is jó lenne megfogadni.

Flint további művei közül ma a dr. Kinney nevével jelzett sorozatot értékelik a legtöbbre. Ezek a következők:

• The Lord of Death [All-Story Weekly 1919. május 10.]

• The Queen of Life [All-Story Weekly 1919. augusztus 16.]

• The Devolutionist [Argosy All-Story Weekly 1921. július 23.]

• The Emancipatrix [Argosy All-Story Weekly 1921. szeptember 3.]

Bár az eredeti magazin ma már csak nehezen és drágán hozzáférhető, szerencsére van egyszerűbb megoldás. Az 1960-as években Donald A. Wollheim, az Ace Books szerkesztője kiadta őket két könyvben: The Lord of Death and The Queen of Life (1965) és The Devolutionist and The Emancipatrix (1965). Néhány éve pedig egy kötetben jelent meg mind a négy történet: The Interplanetary Adventures of Dr. The Lord of Death Kinney: The Lord of Death, The Queen of Life, The Devolutionist, The Emancipatrix (2008).

Flint azonban nem erről a sorozatról a legismertebb (azok között, akik egyáltalán ismerik), hanem a The Blind Spot (Argosy All-Story Weekly 1921. május 14. és június 18. között, hat részben, a társszerző Austin Hall [1880-1933]) című regényéről. Ez könnyen hozzáférhető, a 2000-es évektől kezdve több kevéssé ismert kiadó is megjelentette, és van e-könyv változata is. A legegyszerűbb persze a gutenberg.org (http://www.gutenberg.org/ebooks/4920), ahol a Dr. Kinney-sorozatot is megtaláljuk. Hall egyébként Flint halála után írt egy folytatást („The Spot of Life”, Argosy 1932. augusztus 13. és szeptember 10. között 4 részben). Wollheim ezeket is kiadta (The Blind Spot, 1964 és The Spot of Life, 1964).

2015-ben a Wildside Press megjelentette egy e-könyvben Flint majdnem összes már publikált művét (sajnos pont a „King of Conserve Island” hiányzik), sok addig ki nem adott írással együtt (The 26th Golden Age of Science Fiction MEGAPACK: Early Science Fiction & Adventure Tales of Homer Eon Flint). Szintén ebben a kiadványban olvasható Vella Munn hosszú és részletes életrajza nagyapjáról, akit ő már nem ismerhetett. („Grandfather Lost: The Story of Homer Eon Flint”). A Galaktika által most publikált regény feltehetően Flint első magyarországi megjelenése.

Zsoldos Endre