KÜLSŐ. KASTÉLY. ÉJSZAKA.

A diadalmas harangzúgás lassan elhalkul.

Csendes éjszaka; tisztán ragyognak a csillagok.

Egy vizesárokkal körülvett feudális kastély falai.

Az árok mentén parasztok járkálnak, kezükben bot. Mihelyt békabrekegés hallatszik a vízből, rögtön odacsapnak, hogy elhallgattassák a zajongó állatokat. (Régi francia szokás az esküvőket követő éjszakán.) BELSŐ. GILLES DE RAIS SZOBÁJA. ESTE.

Néhány gyertya és kandallótüz fényétől gyéren megvilágított nagy terem Tiffauges kastélyában. Gilles de Rais egy karosszékben ül, arca sötét, aggódó. Mellette áll kincstárnoka.

Velük szemben, csendesen, egy zsidó kereskedő különféle tárgyakat vizsgál egy asztalnál: ékszereket, ostyatartókat, szentségtartókat, valamint illusztrált, összefűzött kéziratokat.

KINCSTÁRNOK: Mennyit adsz mindezért?

ZSIDÓ KERESKEDŐ: Zálogba hatvan tallért. Megvételre…

GILLES: Hatvan tallért! Az egészért!

Felemelkedik s a kereskedő felé indul, aki rémülten hátrál.

GILLES: Akasztófára való! Takarodj a szemem elől! Nincs szükségem rád.

A kereskedő egyetlen szó nélkül megfordul és elmenekül. Gilles egyedül marad néhány szolgával és kincstárnokával. Visszaül karosszékébe s a lángokat figyeli.

GILLES: Aranyra van szükségem.

Odakintről békabrekegés hallatszik. Gilles ingerülten felcsattan.

GILLES: Hát mit művelnek már megint?

KINCSTÁRNOK: Megteszik, amit lehet, de ez az ívási időszak.

Gilles újra a lángokat bámulja.

GILLES: Aranyra…

A kincstárnok egy pergamenlapot vesz a kezébe, amelyen különféle ügyletek vannak jegyzékbe véve.

KINCSTÁRNOK: Kétszáz fős őrség, klerikusok, énekesek, szerpapok, kórista gyermekek. Tucatnyi utazó eszik minden nap az ön asztalánál…

GILLES: El kell adnom Chateaumorantt.

KINCSTÁRNOK: Chateaumoranton jelzálog van. SaintEtiennedelaMerMorteot eladtuk Guillaume le Ferronnak. Az Angersi püspök megvenné a Fontaine Miloni hűbér birtokot. De nem ajánl, csak…

GILLES: Add el.

A kincstárnok már nyitná a száját, hogy tiltakozzon, de ebben a pillanatban belép a szobába Gilles de Sillé, Gilles de Rais unokafivére.

GILLES: Távozz!

A kincstárnok kimegy.

Gilles feláll, sietve unokafivéréhez lép és halkan, szorongva megkérdi:

GILLES: Akkor? Minden kész?

SILLÉ: Már vár.

Gilles de Rais azon nyomban távozik, unokafivére követi.