A Királynak

Sire!

Két ok késztet arra, hogy Ön elé tárjam e feljegyzéseket. Az első ama vágyam, hogy még mielőtt földi életem napjai véget érnek, Felséged több olyan tényről tudomást szerezhessen, amelyek a pápai udvarral kapcsolatosak, s amelyekről talán mind ez idáig senkinek sem volt bátorsága tájékoztatni Önt.

A második ok, hogy sürgősen tudatnom kell Felségeddel, hogy személyesen Önnek kell jelölnie a bíborosi kollégium{1} soraiba egy minden tekintetben megfelelő, Franciaországhoz hű alattvalót, aki képes kiállni a Szentszék érdekei mellett és megőrizni a békét, amelyet Ön hozott el nemrégiben egész Európának.

Ha mindezek a megfontolások kedvező fogadtatásra lelnek Önnél, elégedettnek tudhatom magam: igyekeztem ugyanis tartózkodni mindenfajta előítélettől. A leírtakat mindenekfelett fontosnak ítélem az Ön épülésére és javadalmára.

Az igazság iránti vágy vezérelt, egyszersmind, hogy tanúbizonyságát adjam ama rendíthetetlen hódolatomnak, melyet örökké táplálni fogok Felséged szentséges személye iránt, és a mélységes tisztelet, amellyel maradok örökre, Sire, felséged legalázatosabb, leghűségesebb, legengedelmesebb és legodaadóbb szolgája:

Melani apát

Párizs, anno 1700