SD 49011.4, 2372 január 5.

"Worf... Miért csak áll ott, mint egy süket tha'blok? Várja a dicsőség, gyerünk, ragadja meg!" mondja Gowron az eltöprengve álldogáló Worfnak, mire az így szól: "Ha valóban vár ránk dicsőség, azt hiszem, az végül a magáé lenne, Gowron. Nem mehetek..." "Dehogynem... Worf, ott a helye!" "Nem tudom, és nem akarom elhagyni a posztomat." "Az már nem létezik. Nincs helye azon az állomáson, és nincs joga ezt az egyenruhát hordani!" "De hűségesküt tettem!" "A Föderációnak..." fordul el Gowron dühösen. "Azt akarja, hogy megszegjem az adott szavam, Gowron?!" "Az szavát? Nem számít, mert olyannak adta, aki számára a becsülte nem jelent semmit! Akik az ujjukat sem mozdítják, míg a klingonok a vérüket ontják értük! Én mondom, annak a népnek nincs becsülete! Nem tartozik nekik semmivel!" "Itt csak és kizárólag arról van szó, hogy magamnak tartozom valamivel, Gowron! Mert Mogh fia Worf állja a szavát." "Akkor gondolkodjon csak el... Tartozik valamivel nekem is. Visszakapta a nevét és a Házát, a családjának helye van a Nagytanácsban! Már elfelejtette?" "Igen, igaz. Tartozom magának, és ha kell az életem áldozom magáért. De Cardassia megtámadása helytelen, ezt nem támogathatom!" "Worf... Én mindig szövetségest és barátot láttam magában. És mivel a barátom, a régi idők emlékére adok még egy lehetőséget, hogy jóvátegyen mindent. ... Jöjjön velem!" "Sajnálom. Nem tehetem." "Gondolkodjon el azon, mit csinál majd utána... Ha ellenem fordul, amíg én élek, sehol nem lesz otthon a Klingon Birodalomban! A családját eltávolítjuk a Nagytanácsból, a földjüket kisajátítjuk. Végül nem lesz már semmijük, esküszöm, még egy címük sem!" Worf erre szembefordul Gowronnal, és komoran így szól: "De megmarad... A becsületem." "Ezzel mindent elmondott..." morogja Gowron, ezzel elsiet.

Worf a bár egyik emeleti asztalánál ülve néz lefelé az odalent szórakozókra. O'Brien kerül elő valahonnan, egy korsó sörrel a kezében, és megállva az asztal mellett, megkérdi: "Volna kifogása, ha leülnék?"

Worf a másik szék felé biccent, így a főmérnök letelepszik. Pár pillanatig csendben üldögélnek, majd Worf szólal meg: "Főnök...

Emlékszik még, mikor Picard kapitányt megmentettük a borgtól?" "Hogy felejthetném el..." bólint O'Brien, "Nagyon éles volt a helyzet, voltak pillanatok, mikor biztos voltam benne, hogy nem ússzuk meg az asszimilálást. "Én egy pillanatig sem kételkedtem a végeredményben. Mi voltunk a harcosok az ősi regékből, semmi sem állíthatott volna meg."

jelenti ki Worf. "Azért a holodecken kívül is működnie kellett volna a dolognak..." jegyzi meg O'Brien vidáman, majd lassan lehervad az arcáról a mosoly, mivel látja, hogy Worf nem értékelte különösebben a poént. "Úgy döntöttem, leszerelek a Csillagflottától." "Leszerel?!

Mégis, miről beszél?" "Jól meggondoltam. Jobb lesz ez így."

"Figyeljen... Tudom, mennyire hiányzik magának az Enterprise... De biztos vagyok benne, hogy hamarosan építenek egy újat." "Olyan már sosem lesz, mint korábban volt. Az időt nem lehet visszaforgatni."

mondja Worf, majd egy pillanatra keserű mosoly fut át az arcán, "Jó éveink voltak... De most ideje, hogy a jövőbe tekintsek." "És mit akar tenni?" "Én... Nem tudom. Azt gondoltam, visszamehetnék Borethre, de ez most már lehetetlenné vált. Magamra haragítottam Gowront, és ezzel minden egyes klingont." "De hát éppen ezért nem kellene elhagynia a Csillagflottát." mutat rá O'Brien. "Nem tehetem, ez az egyenruha folyton arra emlékeztetne, hogy lettem megint kegyvesztett a népem szemében. ... Talán megpróbálkozhatnék a Naiberite Szövetség flottájánál. Úgy hallottam, tapasztalt tiszteket keresnek." "A Naiberite Szövetség? ... Az jó messze van... A fia mit szól hozzá?"

"Alexander a Földön, a nagyszüleinél sokkal boldogabb, mint nálam valaha is volt. Egy biztos, minél korábban indulok... Annál jobb. A klingonokkal folytatott tárgyalások során a jelenlétem úgyis csak teher lenne Sisko kapitánynak." Ekkor Quark siet oda az asztalukhoz, és szélesen vigyorogva így szól O'Brienhez: "Hallja ezt, főnök? Hetvenkét decibel. Zene füleimnek." "Nekem jobban tetszene, ha csend volna." "Ha csendet akar, menjenek az étterembe. Mert ez itt Quark bárja, és pont olyan, ahogy azt Quark mindig is elképzelte magának. ... Örülök, hogy a klingonok leléptek végre." Worf erre felkapja a fejét, Quark pedig felé fordul: "A jelenlevők kivételével, természetesen." Worf erre feláll, s szótlanul távozik, O'Brien pedig grimaszolva szól oda a ferenginek: "Gratulálok, Quark. Mindig is tökéletesen tudott időzíteni..." Ezzel a főmérnök is távozik, Quark pedig így morog maga elé: "Ebből a vendégből úgyse sok hasznom van, csak gyümölcslevet iszik..."

"Sajnálom, Mr. Worf, de jelenleg nem fogadhatom el a leszerelési kérelmét." mondja Sisko a klingonnak a parancsnoki irodában, mire Worf kissé zavartan fordul felé: "Ezt nem értem. Miben segíthetnék még?"

"Most még nem tudom. De amíg tart a harc a klingonok és a cardassiaiak között, nem nélkülözhetem innen." "Ha úgy gondolja, hogy ez bölcs döntés..." húzza el a száját Worf. "Hát, hogy bölcs döntés-e... Na, azt nem tudom. De azt igen, hogy maga jó tiszt, és jelen pillanatban minden jó tisztre szükségem van, akit csak meg tudok szerezni." Ekkor Kira siet be kissé izgatottan: "Kapitány, most kaptuk a hírt a bajori titkosszolgálattól, hogy a klingonok áttörték a cardassiai flotta védvonalát." Sisko ennek hallatán felmordul, majd megkérdezi: "Mennyi idő, míg elérik Cardassia Prime-ot?" "Ötvenkét óra." "Ha a Klingon Birodalom visszatért a régi módszerekhez, akkor elfogják a kormányt, kivégzik az összes magas rangú katonatisztet, és egy olyan helytartót neveznek ki, aki keményen elfolyt minden ellenállási kísérletet."

mondja Worf. "Azt hiszem, itt az ideje, hogy beszéljünk a cardassiaiakkal." jelenti ki Sisko.

"Most éppen nagyon elfoglalt vagyok, kapitány, úgyhogy bármit is akar mondani, kérem, fogja rövidre." mondja a parancsnoki iroda kommunikációs terminálján látható, fölöttébb nyugtalannak tűnő Dukat.

"Dukat...? Azt hittem, a civil kormányból tudok kapcsolatba lépni valakivel." "Akkor szerencséje van. Ugyanis épp a Detepa Tanács legfelsőbb katonai tanácsadójával beszél." "Ez azt jelenti, hogy hátat fordított a Központi Parancsnokságnak?" "Ez azt jelenti, hogy a cardassiai hadsereg hű tagjaként, engedelmességgel tartozom a mindenkori törvényes kormányzatnak. Bárki legyen is az." "Értem. Tehát szélbe fordította a vitorláját, és átlavírozott a másik partra." "Pont megfelelő volt rá az alkalom." "Dukat, sürgősen biztonságba kell juttatnia a tanács tagjait, mielőtt a klingonok elérik Cardassiát."

"Örömmel fogadok minden javaslatot." "Ha tud szerezni egy hajót, és találkozik velem ezeken a koordinátákon..." továbbít Sisko egy adatsort, "Megpróbálunk mindenkit kijuttatni a harci zónából." "Nos, ez igazán nagylelkű ajánlat. Meg kell mondjam, meg vagyok hatva. ... A Detepa Tanács megmentésével néhány olyan személlyel tesz jót, akik később..." "Hagyjuk az ígéreteket, csak jöjjenek a találkozóhelyre."

"És mi van, ha a klingonok az utunkat állják?" "Én is ott leszek, és beszélek velük. A klingonok csak nem fognak egy Föderációs hajóra tüzet nyitni..." "Nem tudom maradéktalanul osztani a magabiztosságát. De úgy tűnik, nincs más választásom, ott fogunk találkozni." mondja Dukat, ezzel bontja a kapcsolatot. Sisko elfordul a monitortól, és csak ekkor derül ki, hogy Worf is tanúja volt a beszélgetésnek. "Uram, ha a klingonoknak igaza van, és a cardassiai kormányt az Alapítók uralják...

Úgy értem, akkor mi..." "Akkor az ő szökésünkben fogunk segíteni."

bólint Sisko, "De ennyit vállalnunk kell." Worfon látszik, hogy ezzel nem ért egyet, de szólni nem szól semmit. "Tudom, hogy el akarja hagyni a Csillagflottát. De jelenleg nem nélkülözhetem magát." "Értem." bólint Worf mogorván, ezzel elhagyja az irodát.

"Gondoskodjon róla, hogy a főnök ellenőrizzen minden új rendszert.

Lehet, hogy szükségünk lesz rá." mondja Sisko Kirának a dokkoló-gyűrű

egyik folyosóján. "Szólni fogok neki, de ahogy én ismerem, szerintem már rég azzal foglalkozik." "Továbbra is marad a sárga készültség, és a biztonság kedvéért... Szeretném, ha a civil személyzet nélkülözhető

részét Bajorra küldené." "Ezt egyébként is meg akartam tenni." bólint Kira, "De szeretném, ha magával mehetnék..." "Én is. De önre most itt van szükség." Kira bólint, majd elsiet, és Sisko is továbbindulna, de a folyosó másik vége felől Yates érkezik sietve: "Ben... De örülök, hogy még el tudtam érni..." "Mikor... Jöttek vissza?" "Úgy egy órája. Jake mondta hogy valami... Küldetésre indul hamarosan." "A Defiant rövidesen kifut." bólint Sisko. "Nem beszélhet róla." állapítja meg Yates.

"Négy-öt nap múlva visszajövök." "Én viszont holnap már indulok." Sisko erre a fejét csóválva így szól: "Úgy látszik, az időzítés ezúttal nem a legjobb..." "Hát nem... Nem különösebben..." bólint Yates mosolyogva, "És sajnos nem tudom pontosan, mikor jövünk vissza." "Csak minél gyorsabban..." mondja Sisko. Egy darabig még nézik egymást, majd Yates bizonytalanul útnak indul. Pár lépés után azonban visszafordul, visszasiet Siskohoz, és szenvedélyes csókot váltanak. "Vigyázz magadra..." mondja Kasidy. "Ne aggódj, fogok is." nyugtatja meg Sisko, majd búcsúzóul kezet csókol a nőnek, aki többször visszanézve távozik.

"Álcázót be." szól Sisko a műveleti tisztnek, egy bronzvörös hajú földi nőnek a Defiant hídján, épp, mikor Bashir megérkezik. A híd fényei elhalványulnak, a hadnagynő pedig visszajelent: "Az álcázó előírásosan üzemel." "Irány a találkozási pont, maximális görbület."

"Irány beállítva." jelenti Dax. "Jóváhagyva. ... Mr. Worf, tartsa szemmel a klingon hajókat, az álcázottakat is." "Igenis, uram." "Ööö...

Uram..." hajol közelebb Bashir a kapitányhoz, "Tudja, hogy a romulanokkal kötött szerződésünk szigorúan tiltja az álcázó használatát az Alfa Kvadránsban." "Ez így van, doktor. Csak van párszáz klingon hajó köztünk és Dukat között. És lehetőség szerint élve szeretnék eljutni arra a találkozási pontra." "Én nem árulom el senkinek, ha maga sem..." von vállat Bashir, mire Sisko odakacsint neki.

"Nem gondoltam volna, hogy egyszer még ilyet mondok, de most örülök, hogy létezik a Dominion." mondja a vezérlő egyik szerviznyílásába félig bemászott O'Brien a nem messze álló Kirának, majd kikúszik, és felállva folytatja: "Különben meg sem kezdődtek volna ezek a fejlesztések, és most még így sem állnánk." "Valakinek alkalomadtán majd köszönetet mondunk érte..." jegyzi meg Kira. "Hmm... Csak azt remélem, hogy minden rendesen működik." mondja O'Brien, szemügyre véve az egyik konzol adatait. "Vagyis nem biztos benne?" "Ahogy én látom, kétesélyes a dolog. Vagy minden rendben működik, vagy..." "Vagy?" sürgeti Kira.

"Vagy mindannyian megtanulunk repülni." "Ah... Remélem, nem kell kipróbálnunk..." mondja Kira, mire O'Brien elvigyorodik, majd visszakúszik a nyílásba.

"Kapitány, roncsokat észlelek." jelenti Worf, "A helyzetük 025.319."

"Parancsnok, lassulás egynegyed impulzusra." rendelkezik Sisko.

"Igenis, kapitány." bólint Dax. "Valószínűleg több cardassiai hajó maradványai." véli Worf a roncsokat tanulmányozva. "Képernyőre." szól Sisko. A főmonitoron megjelennek a lassan sodródó roncsok, majd rövid csend után Bashir szólal meg: "Vannak túlélők?" "Elképzelhető. De teljesen biztos csak akkor lehetek benne, ha kikapcsoljuk az álcázót, és használhatom a fő szenzorrendszert is." mondja Dax. "Ezt nagyon nem ajánlom, uram." fordul Worf Sisko felé, "Lehet, hogy álcázott klingon hajók állnak lesben a közelben." "Ez nem hangzik valami dicső

dolognak..." jegyzi meg Bashir. "A háborúban csak egy dicső dolog létezik, az pedig a győzelem." Sisko nagyot sóhajt, majd rövid töprengés után így szól: "Parancsnok, maradunk egynegyed impulzuson, és amint kiértünk a roncsok közül... Visszaállunk görbületi sebességre."

"De uram... Talán még életben van valaki." mondja Sisko. "Nem vállalhatjuk a kockázatot, doktor. El kell érnünk Dukatot.

"...És ellenőrizzék a másodlagos energiahálózatot, még mindig nem úgy működik, ahogyan illene neki." mondja Sisko egy technikusnak a Defiant kicsi, és zsúfolt géptermében.

A kapitány hamarosan visszatér a hídra, és átvesz az ügyeletet Daxtól: "Helyzetjelentést." "Közeledünk a találkozási ponthoz." mondja a hadnagy, miközben visszatér a kormányospulthoz. "Kapitány, fegyvertüzet észlelek előttünk." jelenti Worf, "Úgy néz ki, mintha három klingon Bird of Prey támadna egy cardassiai hajót. A hajó komoly károkat szenvedett." "Kapitány, vészjelzést fogok Dukattól." mondja Dax, "Kép sajnos nincs." "Nyisson csatornát." "Itt... ...Dukat a Trakesh cirkálóról. Erős tűz alatt állunk, a pajzsaink kisültek. Nem tudom... ...tudunk kitartani. Küldjenek erősítést... ...Ismétlem, itt..." "Látótávolságban vagyunk." jelenti Dax. "Képernyőre, teljes nagyítást." rendelkezik Sisko. A cardassiai hajó épp akkor jelenik meg, mikor az egyik Bird of Prey tűz alá veszi. A cirkáló egy nagyobb, zöldes fényű robbanás kíséretében az orrára dől, de egyelőre egyben marad. "Két évtizednyi béke a klingonokkal... Most meg ez..." csóválja a fejét Bashir. "A parancsai, kapitány?" kérdezi Worf. "Benjamin, Dukat hajója nem bírja már sokáig." mondja Dax. Sisko végül elszánja magát: "Kvantumtorpedókat előkészteni. Álcázást kikapcsolni, pajzsot feltölteni. Támadunk. ... Vörös készültség. Doktor..." Bashir erre a gyengélkedő felé indul. "Worf parancsnok, küldjön egyes prioritású üzenetet a klingon hajóknak: hagyjanak fel a támadással, és ellenállás nélkül vonuljanak vissza." "Kiment az üzenet." bólint Worf, "Kapitány, valószínűtlennek tartom, hogy a klingonok engedelmeskednének..." A Defiant ekkor megrázkódik, jelezve, hogy Worfnak igaza van. "A vezérhajó támad minket." jelenti Dax, "A pajzs kitart." "Értem, mire gondol, Mr. Worf." mondja Sisko, "Mutassuk meg nekik, kivel van dolguk.

Omega manőver, cél a hajtómű."

A Defiant nekilódul, és a cardassiai hajóra épp rárepülő két Bird of Prey nyomába szegődve tüzet nyit. Az egyiket már a második lövés eltalálja, és klingon hajó a felrobbanó hajtómű miatt bukfencezni kezdve sodródik tovább. A másik már keményebb dió, a mellette elhúzó elő sorozat után alaposan eltalálja a Defiant-et hátsó diszruptorából.

"Üzenet a cardassiai hajóról." jelenti Worf. "Nyisson csatornát."

szól Sisko, odasietve a legközelebbi terminálhoz. Azon hamarosan Dukat jelenik meg: "Gratulálnom kell, kapitány, majdnem olyan pontos, mint egy cardassiai." "Dukat, indítsák be a hajtóművüket, és kövessenek a DS9-ra." "A javaslat nagyszerű, csak éppen a hajtóművűnk már üzemképtelen." "Milyen az állapotuk?" Dukat válaszolna, de előbb meg kell várnia, míg a híd hátsó része már nem robban tovább, hogy szavai átjuthassanak a Defiant-re: "A pajzsunk megsemmisült, nincs említésre méltó fegyverünk, és elvesztettük a hajtóművet." "Akkor készüljenek a kiürítésre, átsugározzuk magunkat, amilyen gyorsan lehet." "Az csak akkor fog menni, ha kikapcsolják a pajzsukat." mutat rá Dukat. "Ez legyen az én gondom. Sisko kilép." A Defiant eközben újabb találatokat kap, az egyiknek a műveleti tiszt is áldozatul esik. Jobb híján Worf veszi át a helyét, miközben Sisko visszaül a székébe. "Uram, nem elegendő, ha csak a hajtóművűkre összpontosítjuk a tüzet." véli a klingon. "Jó, akkor mostantól nem kíméljük őket." bólint Sisko.

Így aztán a Defiant a következő támadóját már nem hátulról próbálja becserkészni, hanem nevéhez méltóan szemből rohamozza meg, és egy hosszú sorozattal elsöpri, majd átszáguldva a maradványok között, a harmadik klingon hajó ellen fordul.

"Dukat hajója megint tűz alatt van. Nem tudom, meddig bírja még."

jelenti Dax. "Egy újabb klingon hajó lépett ki álcázásból, egy vor'cha osztályú csatacirkáló." jelenti Worf. "Sisko a szállítóhídnak: készüljenek a túlélők átsugárzására!"

A Defiant-nek az új hajó megérkezésével komoly gondjai támadnak, a csatacirkáló ugyanis folyamatos sugarú fegyverével jobban igénybe veszi a pajzsot, mint a Bird of Prey-ek impulzus-diszruptorai.

"Sisko Bashirnak: készüljön sebesültek fogadására. Ah, és még valami.

Hívjon biztonságiakat, azt akarom, hogy a vendégeinken végezzen vérvizsgálatot." üzeni Sisko. "Vérvizsgálatot?" pillant rá Worf.

"Lehet, hogy Martoknak mégis igaza van." bólint Sisko. "Dukat hajójának kiürítéséhez körülbelül két percre van szükségünk, de még a Defiant páncélzatával sem hiszem, hogy sokáig állnánk a tüzet kikapcsolt pajzsokkal." mondja Dax. "Uram, erre... Talán volna egy javaslatom."

mondja Worf.

A Defiant-et üldöző klingon hajó orr-részét, ahonnan a lövések érkeznek, egyszer csak vonósugár ragadja meg, mire a lövöldözés abbamarad.

"Működik, Mr. Worf. A modulált vonósugár eltéríti a diszruptor energiáját." mondja Dax. "Vonósugár-hatékonyság ötven százalékon."

jelenti Worf. "Szép munka volt, Mr. Worf. Pajzsokat le! Sisko hívja a szállítóhidat: kezdjék meg a kiürítést!" A hajó azért így is kap találatokat. "Az ablatív páncélzat kitart." jelenti Dax. "A klingon hajók közelednek, a páncélzat a jobb oldalon kezdi elveszteni az integritását." mondja Worf. "Szállítóhíd, hogy állnak?"

"Kapitány, itt Dukat." üzeni az emelvényről épp lelépő cardassiai, "A tanács tagjainak még több mint a fele a hajómon van. ... Kell még egy perc."

"Úgy látszik, ma kiderítjük, hány találatot bír ki a hajó." állapítja meg Sisko. "A klingonok optimális lőtávolságba értek." jelenti Worf.

Valószínűleg ennek tudható be, hogy a hajó pár pillanat múlva az eddigieknél erősebben megrázkódik, és a híd hátsó részében felcsapnak a lángok. "Az ablatív páncélzat megsemmisült, plazmaszivárgás a kettes, hármas, és ötös szinteken." sorolja Dax, "Valamint elvesztettük a hátsó torpedóvetőt." "Dukat hívja Siskot." "Mondja." "A tanácstagok a fedélzeten vannak." "Pajzsokat fel, álcázót be!" "Pajzs fent." jelenti Worf. "Kapitány, az álcázó nem reagál." mondja Dax. "Úgy látszik, nem lesz unalmas a hazavezető út. ... Irány a DS9." szól Sisko, "Maximális görbület."

A Defiant, nyomában a nagyobbik klingon hajóval, még egyszer elhúz a halódó cardassiai cirkáló alatt, ami hamarosan felrobban, a Defiant pedig görbületi sebességre gyorsítva eltűnik a környékről.

"Köszönöm." mondja Dukat kissé bosszankodva, miután Bashir alaposan megvizsgálta a kezében vérmintát, "És most szeretnék a hídra menni, ha nincs ellenvetése." "Csak még egy perc, ha kérhetem." "Elárulná, mire jó ez az egész?" "Egyszerű vérvizsgálat." "Ahm, felejtse el, doktor, nem vagyok alakváltó." "Akkor nincs oka aggodalomra." "Ezt az egész eljárást nagyon kellemetlennek találom." "Én meg magát találom kellemetlennek! Úgyhogy tartsa a karját, különben szólok egy biztonságinak!" Dukat erre kelletlenül felemeli jobb karját, így a doktor végre tőle is leveheti a vérmintát.

Dukatot égül csak felengedik a hídra, bár nem minden kíséret nélkül.

Sisko kérdőn fordul a cardassiai felé, aki fegyveres kísérőjére pillantva méltatlankodni kezd: "Kapitány, volna kedves megmondani a biztonsági embereinek, hogy nem kell folyton a nyomomban járniuk, mert a végén még úgy fogom érezni, hogy nem látnak itt szívesen..." "Úgy látszik, nyertem, Benjamin. Jön nekem egy vacsorával." jegyzi meg erre Dax vidáman. "Ez meg már megint mit jelentsen?" mered rá Dukat.

"Fogadtunk Sisko kapitánnyal, hogy vajon előbb köszönetet mond-e a megmentéséért, vagy panaszkodni kezd." "Igaza volt." ismeri el Sisko, mire Dax elvigyorodva vállat von. "Kapitány... Remélem tudja, hogy egy klingon is van a hídon..." jegyzi meg Dukat, mikor észreveszi a taktikai konzolnál ülő Worfot. "Ne aggódjon, ő nem akarja bántani, Dukat. ... Kérem a hátulnézeti képet, teljes nagyítást." A főmonitoron megjelenik a csata két klingon túlélője, az egyik Bird of Prey, meg a Vor'cha. "Hmm... Javasolnám, hogy azonnal álcázzák magukat..." mondja Dukat. "Az álcázót a maguk megmentése közben elvesztettük." jegyzi meg Worf mogorván.

"Zavarhatom magát egy üveg kanarh erejéig?" áll meg Garak a bárpultnál, mire Quark szó nélkül az italszekrényhez fordul, majd egy poharat, és egy üveget tesz le Garak elé: "Parancsoljon. A ház fizeti."

"Ah, micsoda szokatlan nagylelkűség..." "A hangulatom is nagyon szokatlan. A raktárban van még ebből nyolcvan láda, és ahogy a dolgok állnak, magán kívül senki másnak nem kell kinyitnom egy üveggel sem."

"Ah, milyen szórakozott vagyok. Eszembe sem jutott, milyen hátrányos hatása lehet az anyabolygóm elpusztítása a maga üzletére. Ha jól sejtem, nehéz időket él meg most, Quark, de legyen erős..." mondja Garak gúnyosan. "Mégis inkább Gaila unokatestvéremre kellett volna hallgatnom. Ő mondta mindig: 'Csak egy szót mondok, Quark: fegyverek.'

Fegyverkereskedelemből még soha senki nem ment tönkre... De hát követtem én a tanácsát? Eh... Nem! És miért nem? A fene nagy szociális érzékenységem miatt... Mert szeretek beszélgetni a vendégeimmel, mint most például magával. Akik beszélnek egymással, meg is ismerik egymást." "Értem, mire gondol..." bólint Garak. "De aki fegyverekkel kereskedik, az nem cseverészhet kedvére. Ide az árut és semmi kérdés...

Ez olyan személytelen!" "Veszendőbe menne a vonzereje..." "Igen, pontosan." bólint Quark, "És Gailának mostanra már saját holdja van. Én meg egy szakadék szélén állva bámulok lefelé. ... És tudja, mi a legborzasztóbb az egészben? Hogy az egyetlen reményem a menekülésre a... Föderáció..." húzza el a száját Quark. "Nagyon jól át tudom érezni a helyzetét." nyugtatja meg Garak, majd felhajt egy pohárka kanarht.

"Szeretném, ha megkóstolná ezt nekem..." mondja Quark, elővéve egy kancsót, amiből valami sötétbarna italt tölt Garaknak. "Mi az?" "Egy földi ital. Root-beernek hívják." "Ööö... Hát, nem is tudom..." "Ugyan, nem is kíváncsi? Egy kicsit sem?" Garak elszántan emeli fel a poharat, alaposan szemügyre veszi a tartalmát, majd belekortyol. "Na, milyen?"

kérdezi Quark. "Borzalmas!" jelenti ki Garak grimaszolva. "Igen, tudom.

Túlzottan pezseg, jókedvű, és émelyítő..." "Pont mint a Föderáció."

vigyorodik el Garak. "És a legijesztőbb az egészben az, hogy az ember... Egy idő után már csak ezt akarja inni..." "Nagyon alattomos."

"Pont mint a Föderáció." mondja most Quark, Garak iménti beszédmódját utánozva. "Gondolja, meg tud menteni minket?" kérdezi Garak. "Nagyon remélem..." sóhajt fel a ferengi.

"Van már valami?" fordul Kira O'Brien felé a vezérlőben. "Még semmi.

... Várjon csak, a távolsági szenzorokon van valami... A Defiant az."

"Sikerült nekik." sóhajt fel Kira megkönnyebbülten. "Igen, de két klingon hajó van a nyomukban. ... A kapitány hív minket." "Képernyőre!"

fordul Kira a főmonitor fel. "Főnök, öt percen belül ott vagyunk. Az új rendszerek készen vannak?" "Igen, uram." "Azt hiszem, szükség lesz rájuk." "Reméltem, hogy előtte még letesztelhetjük..." jegyzi meg O'Brien. "Erre most lehetőségünk lesz." "Pajzsokat feltölteni, vörös készültség!" rendelkezik Kira.

Mikor a bárban is, mint ahogy az egész állomáson, megszólalnak a szirénák, Quark méltatlankodva kapja fel a fejét: "Na, most meg már mi van?!" "Biztos ugyan nem vagyok benne, de valószínűleg a klingonok."

mondja Garak. "Klingonok?! Először a cardassiaiak, aztán a Dominion...

Most meg a klingonok! Hogy miért nem hagyják az embert nyugodtan pénzt keresni..."

"Kilépünk görbületi sebességről, maximális erejű fékezés, felkészülni a dokkolásra." szól Sisko a Defiant hídján. "Igenis, uram." "Úgy tűnik, a klingonok hiába loholtak a nyomunkban egész idő alatt..." jegyzi meg Dukat elégedetten. "Ebben én nem volnék olyan biztos." jelenti ki Worf, "A klingonok nem adják fel ilyen könnyen." "Két hajó az állomás ellen?

Nem hiszem, hogy ezt megkockáztatnák..." "Talán nem is kockáztatnak olyan sokat." jegyzi meg Dax. "Ezt meg hogy érti?" "Barátaik érkeztek..."

A Defiant szinte csak pár száz méterrel a dokkoló-gyűrű előtt lép ki görbületből, és nyílegyenesen a horgonyzóhelye felé halad tovább. A nyomában érkező két klingon hajó lebukik az állomás alá, és átrepülve alatta, csatlakozik a túloldalon gyülekező több tucatnyi klingon egységhez.

Sisko, Dax és Worf hamarosan már a vezérlőben vannak.

"Állapotjelentést, őrnagy!" fordul Sisko Kirához. "Pár tucat klingon hajó van odakint, köztük a Nek'va is. Támadóalakzatban közelednek."

"Értesítettük a Csillagflottát. Küldenek felmentő flottát." mondja O'Brien. "Mikorra lesznek itt?" "Nem elég korán." csóválja meg a fejét a főmérnök. "A klingon hajók feltöltötték a pajzsaikat és a fegyverzetüket." jelenti Dax. "A parancsai?" kérdezi Worf Siskotól. A kapitány szemügyre veszi a főmonitoron látható közeledő hajókat, majd így szól: "Mindenki a harcálláspontokba!"

"...Közelharcban a klingonok előszeretettel használják a tőrt és a batlh'etlht, szóval ha behatolnak az állomásra, súlyos vágott és zúzott sebekre, traumatikus esetekre kell számítanunk." tart Bashir eligazítást a gyengélkedő személyzetének, "Idézzék emlékezetükbe a kiképzést, és őrizzék meg a hidegvérüket, és adják a legjobbat. ...

Visszatérhetnek a helyükre." Az orvosi személyzet szétszéled, valamivel később pedig Odo lép be a gyengélkedőre: "Doktor..." "Felügyelő, mit tehetek önért?" "Csak tudatni szeretném, hogy egy biztonsági osztagot rendelek ki a gyengélkedő védelmére." "Köszönöm, de... Jobb, ha inkább nem teszi. Tele leszünk sebesültekkel, és egy csapat harcoló alseriff nem jönne jól a felfordulás tetejébe." "Rendben, értem. Ööö... Tegyen meg még egy szívességet. Ne számítson rá, hogy ha komolyra fordul a helyzet, a kék egyenruha megvédi. A csata hevében a klingonok nem valami válogatósak, ha célpontról van szó. Orvos, vagy nem, egyre megy nekik, úgyhogy valószínűleg védekezniük kell majd." "Reméljük, odáig nem fajul a dolog. Ha pedig mégis, készen állunk." "Ezt akartam hallani." bólint Odo elégedetten, ezzel a kijárat felé indul. "Ha már a témánál vagyunk, azt hiszem... Sok olyan klingon lehet, aki úgy gondolja, megér pár dalt, ha megöl egy alakváltót." "Doktor, ha egy klingonnak sikerülne megölnie, a legkevesebb, amit elvárok, az egy teljes opera." jelenti ki Odo. "Remélem, nem leszek kénytelen majd végighallgatni... Vigyázzon magára." Odo bólint, ezzel elsiet.

Miután az utolsó csoport civil is elhagyta a sétafedélzetet az egyik elválasztó-zsilipen át, az ott őrködő bajori biztonsági tiszt erőtérrel zárja le az ajtókat. A sétányon, egymástól öt-hat méter távolságban fegyveres biztonságiak várakoznak, és a galéria stratégiai pontjairól is biztonságiak nézelődnek.

Garak a lakógyűrűben siet valahová, egy sarkon befordulva két Csillagflotta-biztonságival, meg Dukattal találja szemközt magát, akik egy emberként fognak rá fegyvert egy ajtó előtt. "Azt hiszem, ott már épp elég közel van, Garak." mondja Dukat. "Csak meg akartam győződni róla, hogy a tanácstagok biztonságban vannak-e." "És persze azt is remélte, hogy javíthat valamit a megítélésén..." "Ah, feltételezem, magát egyedül csak a hazafiság hajtja." mondja erre Garak gúnyosan. "A tanács tagjai nagyon is jól ismerik a hazafiasságomat. Mint ahogy azt is, mennyi mindent áldoztam fel azért, hogy megmentsem őket. Úgyhogy...

Miért nem megy szépen vissza a kis szabóüzletébe, és varrogat valamit...?" "Mert ha a klingonok beveszik az állomást, talán...

Szüksége lehet a segítségemre." mondja Garak, egy fegyvert emelve Dukatra, "Azt azért nem gondoltam volna, hogy egyszer mi ketten vállvetve fogunk küzdeni... Maga igen?" teszi még hozzá, majd Dukat mellé lép, és az egyelőre még üres folyosó felé fordítja a fegyvert.

"Nos, ha tényleg használni akarja majd, amit a kezében tart, ne felejtse el, hogy klingonra kell célozni vele." "Igyekszem majd észben tartani."

A vezérlőben egy bajori és egy Csillagflotta biztonsági tiszt fegyvereket oszt ki a személyzetnek. "Üzenet érkezett Martok tábornoktól." jelenti Dax. "Nyisson csatornát." szól Sisko. "Kapitány, követelem, hogy azonnal szolgáltassa ki nekünk a cardassiai tanácstagokat!" "Egyikük sem Alapító, Martok, megvizsgáltuk őket.

Tévedtek." "Ennek nincs jelentősége, kapitány." mondja az előbbre lépő

Gowron, "Csak az számít, hogy az Alfa Kvadráns biztonságosabb lesz, ha a Klingon Birodalom irányítása alá vonja Cardassiát. És most... Adja ki a tanácstagokat, vagy erőszakkal visszük el őket." "És ezzel totális háborút kockáztat a Föderációval?" "Ha kitör a háború, az a maga hibája lesz." jelenti ki Gowron. "Kétlem, hogy a történelem ezt fogja igazolni." "A történelmet a győztesek írják!" "Gondolja meg jól, mit cselekszik, kapitány." veszi át a szót Martok, "Mindenki élete veszélyben van az állomáson!" "Tudom. Maguk viszont talán nem tudják, mit kockáztatnak. Egy évünk volt, hogy felkészítsük az állomást a Dominion támadására. És mostanra nagyon is elkészültünk vele." Gowron erre felnevet: "Olyan, mint egy fogatlan, vén greshna-macska. Csak fújni tud már, és reméli, hogy elijeszti vele az ellenfelét,"

"Biztosíthatom, ez a vén macska egyáltalán nem olyan fogatlan, mint amilyennek gondolja. Ebben a másodpercben ötezer fotontorpedó várakozik a vetőcsövekben, kilövésre készen. Ha nem hiszi, nyugodtan tapogassa le az állomást."

Gowron és Martok kérdőn a taktikai tisztjükre pillant, aki utánanéz a dolognak, majd odabólint nekik. "Ez valami trükk." jelenti ki Martok, "Csak toronmezőkkel és duranium-tokokkal keltett illúzió."

"Ez nem illúzió." mondja Sisko nyugodtan. "Majd elválik." mondja Gowron, majd hozzátesz valamit klingonul, mire Sisko kérdőn fordul Worf felé. "Azt mondta: 'Jó nap ez a halálra.'"

A klingon flotta támadásba lendül, az állomás csendben állja az első

rohamot.

"Célozzanak a kötelékvezérekre, vetőcsöveket egyes lövésre állítani."

rendelkezik Sisko. "Igenis, uram." bólint O'Brien.

A jelek szerint Sisko nem túlzott az állomás képességeit illetően. Az eredeti hat fegyverpilont ugyanis alaposan kiegészítették: körben a dokkoló-gyűrűn, illetve a dokkoló-karokon sorban nyílnak fel a lövegpajzsok, melyek mögül forgó torpedóindító-tornyok, illetve többpályás kilövőblokkok bújnak elő, és kezdik keresni a célt.

"Parancsra tüzet nyiss. ... Tűz!" szól Sisko.

A vetőcsövek egyes, vagy többszörös célra állva ontani kezdik a torpedókat, az állomás körüli tér megtelik halált osztó fényszilánkokkal.

"Vetőcsöveket sorozattűzre. ... Tűz!" rendelkezik Sisko.

"Közelednek." jelenti Kira. "Fézereket előkészíteni." "Fézerek készen."

bólint Worf. "Tűz."

A kombinált ütegekbe épített rövid tűzívek, illetve pontfézerek tűzzáport zúdítanak az állomás közeli támadásával próbálkozó Bird of Prey-kötelékekre, amelyek száma néhány másodperc alatt látványosan megfogyatkozik.

"Nyolc klingon hajó megsemmisült, a legtöbb súlyosan károsodott."

jelenti Kira. "Üzenet Gowronnak: vessenek véget ennek, mielőtt még nagyobb lesz a veszteség!" szól Sisko. "Nincs válasz." csóválja a fejét Dax. Sisko vár néhány másodpercet, mialatt az állomás párszor megrázkódik. "Megkapta a választ, kapitány." mondja Worf. "Minden lőállásnak, figyelem: össztűz!"

És ekkor kiderül, hogy ami eddig történt, az csak az ízelítő volt.

Amint az állomás fegyverzete teljes tűzerővel működésbe lép, két-három másodpercenként semmisül meg egy-egy klingon hajó a gyorsan fogyatkozó flottában. Hamarosan már csak a parancsnoki hajó és kísérete, valamint elszórtan itt-ott néhány magányos egység marad harcképes.

Gowron és Martok kezdik megérteni, hogy talán mégis melléfogtak a 'vén macskával', ezért rövid klingon nyelvű tanácskozás során úgy döntenek, taktikát váltanak, és azzal próbálkoznak, amihez a klingonok a legjobban értenek: közelharccal.

A parancsnoki hajó, ami mindeddig egyetlen lövést sem indított útnak, most aktiválja iker-diszruptorát, és az állomás felső három pajzsgenerátora közül kettő néhány másodperc múltán már csak egy-egy izzó csonk a sétafedélzet gyűrűje fölött.

"Megsemmisítettek két pajzsgenerátort!" jelenti Dax, miután az állomás s rázkódása alábbhagy kissé. A következő pillanatban az első

csapat klingon már materializálódik is a vezérlőben, ám a személyzet legnagyobb szerencséjére főleg kézifegyvereik vannak. A terep viszont egyáltalán nem kedvez a gyalogos-rohamnak, így mire a klingonok egyáltalán megmozdulhatnának, már le is hanyatlanak a kézifézerek tüzében. Az invázió azonban pár másodpercenként érkező ötös-hatos csoportokban folytatódik, és a később érkezőknél már egyre több diszruptor is előfordul, így a lövöldözés lassan kétoldalúvá válik.

A klingonokból persze az állomás minden részére jut. A sétafedélzet galériáján materializálódó csoportnak sikerül meglepnie egy biztonsági-párost, ám ahogy a lelövésük után útnak indulnak a galérián, ők maguk is áldozatul esnek két másik bajorinak, akik a széles tartógerendák egyike mögött rejtőzve várják, hogy a klingonok elhaladjanak előlük, és csak utána nyitnak tüzet rájuk.

Odalent Odo a bajori templom bejáratában osztja a csapásokat a rendületlenül rohamozó klingonoknak, akik lassan kupacba gyűlnek körülötte. A soron következő azonban kissé korán érkezik, és batlh'etlhjét ütésre emelve ront az alakváltóra, de egy, a hátába csapódó fézersugár megállítja. "Köszönöm, doktor." bólint oda az alakváltó a fegyvert tartó Bashirnak. "Nincs mit." von vállat az, majd eliramodik új célpontot keresni.

"Meg kell mondjam, nagyon undorodom az ilyen fajta védekezéstől..."

méltatlankodik a véres arcú Garak a klingon hullákkal teli folyosón, majd gyorsan lelövi a folyosóra beforduló újabb klingont. Dukat pár lépéssel mögötte, egy egészen mesterien forgatott batlh'etlh-el küzd két klingon ellen, miközben még arra is marad ideje, hogy válaszoljon Garak panaszaira: "Gondolom, maga jobban kedveli a kihallgató-helyiségek nyugalmát..." "Igen, elismerem, azt sokkal civilizáltabbnak találom." bólint Garak, miközben újabb klingon hanyatlik a földre fézerének sugarától.

A vezérlőbe folyamatosan érkező klingonok egy idő után már annyian vannak, hogy a védekezők nem győzik lelövöldözni őket, így végül kénytelenek kézitusába bocsátkozni velük. A célnak megfelelő fegyvere azonban csak Worfnak van, aki egy mekl'etlht forgatva lassan mészárszékhez teszi hasonlatossá a mérnöki emelvényt. A központi konzol közelében harcoló Kirát ekkor oldalba döfik egy d'k tagh-val. Az őrnagynak annyi ereje még marad, hogy a tőrt kirántva a sebéből, saját vasával ölje meg az orvtámadót, majd lehanyatlik a mérnöki emelvény tövébe, és kezét a sebére szorítva igyekszik nem elvérezni. A másik olyan jelenlevő, aki méltó ellenfele lehet a klingonoknak fegyveres harcban, az Dax, aki egy elorzott batlh'etlh-el igyekszik tisztán tartani a szállítóhíd környékét, körülötte is szép számmal hevernek már a hullák. Aztán hirtelen elfogynak az ellenfelek, és a talpon marad Sisko, Worf, és Dax egymásra néznek. Mikor úgy néz ki, nem akar több klingon érkezni, Dax és Worf a konzolokhoz sietve kezelésbe veszik az állomást, Sisko pedig a földön heverő bajtársait kezdi bejárni. "Mr.

O'Brien...?" "Igen...?" kérdezi a főmérnök, miközben Sisko felsegíti.

"Hozza működésbe a pajzsokat." mondja a kapitány, majd tovább siet.

Következő állomása a földön heverő Kira, akinek oldalát már teljesen eláztatta a vér. "Őrnagy..." "Elleszek itt, nem olyan súlyos, mint amilyennek látszik..." nyugtatja meg Kira, mire a kapitány felegyenesedve aktiválja kommunikátorát: "Sisko hívja Odot." "Mondja."

"Helyzetjelentést."

"Mindenütt ott vannak, de a sétafedélzeten, a lakógyűrűben, és az alsó hármas karban a legrosszabb a helyzet." üzeni az alakváltó a sétafedélzetről, ahol a közelben még mindig heves tűzharc dúl, "Sakkban tudjuk tartani őket, de nem tudom megmondani, meddig."

"Tájékoztasson." bólint Sisko, miközben az állomás hosszú csend után újra megrázkódik. "Újabb klingon hajókat észlelek." mondja Worf. "A pajzs újra üzemel, de nem tudom, meddig marad így." jelenti O'Brien.

"Közeledő görbületi mintázatokat észlelek, irányuk 187.025. ... A Csillagflotta az, Benjamin. Hat csillaghajó, a Venture a vezér. Tizenöt percen belül itt vannak." mondja Dax, mire Sisko megkönnyebbülten sóhajt fel, majd így szól: "Hívja újra a Nek'va-t. Gowronnak most már talán lesz kedve beszélni velem." "Megvan." bólint Dax, ezzel beadja a képet. "Kapitány, a pajzsuk legyengült, behatoltunk az állomásra, és további klingon hajók vannak úton ide! Jobb lenne, ha feladnák, amíg még van rá lehetőségük." mondja Gowron. "Én ezt másképp látom. A pajzs kitart, a behatoló osztagokat felszámoljuk, a mi erősítésünk pedig közelebb van, mint a maguké. Gowron, háborút kockáztat! Tényleg ez az, amit akar?" "Térjen észhez, a Birodalom nem elég erős ahhoz, hogy egyszerre harcoljon a Föderáció és Cardassia ellen is. Hagyja abba, Gowron, mielőtt a legnagyobb vereségbe vezeti a Birodalmat a történelme során." mondja Worf. "Semmiképp nem fogjuk megadni magunkat!" jelenti ki Martok. "Épp ez az, amit az alapítók akarnak. A klingonok Cardassia ellen, a Föderáció a klingonok ellen. És minél tovább harcolunk egymás ellen, annál gyengébbek leszünk, és annál rosszabbak lesznek az esélyeink a Dominion ellen!" mondja Sisko. "Vállalja a felelősséget azért, amit itt tesz, Gowron? Kahless mondta, hogy az, ha az ember feláldozza a birodalmat egy győzelemért, nem dicső győzelem." "És befejezni egy háborút a birodalom megmentéséért nem vereség." bólint Gowron Worf szavaira. "De még győzhetünk!" mondja Martok. "Nem, ha a Csillagflotta ideér." mondja Sisko, "Úgyhogy maguktól függ, mit tegyünk? ... Visszavonulnak, vagy újra megtámadjuk a hajóikat?" "Nem, visszavonulunk." határoz Gowron. "Gowron, miénk lehetne a győzelem!"

"Tüzet szüntess! ... És a hajóink a cardassiai területen azonnal fejezzék be az előrenyomulást. Eszemben sincs a Dominionnak ajándékozni a végső győzelmet! ... De tudassa a népével, hogy a Klingon Birodalom nem felejti el, ami itt történt." mondja Gowron Siskonak, "A Föderáció ellenünk fordult. És ezt sem megbocsátani, sem elfelejteni nem fogjuk!"

Gowron ezzel bontja a kapcsolatot. "A klingon hajók beszüntették a tüzelést." jelenti Dax. "Vége." állapítja meg O'Brien. "Legalábbis...

Egyelőre." néz a többiekre Worf.

"A Deep Space Nine naplója, Sisko kapitány. CsillagIdő 49011.4.

Gowron visszatért a klingon anyabolygóra, és a különleges alakulatokat is visszavonták a bajori űrből. El sem tudom mondani, mennyire büszke voltam arra, ahogy a DS9 és a legénysége leküzdötte ezt a krízist. Az állomás a klingonok támadása során komoly károkat szenvedett, de a javítások a tervezettnél gyorsabban haladnak, és az élet az állomáson kezd visszatérni a normál kerékvágásba. Nekem is már csak egy elintézetlen ügyem maradt ezzel kapcsolatban."

A civilben a kabinjában csomagoló Worf elgondolkodva veszi kézbe gondosan összehajtogatott egyenruháját, épp, mikor csengetnek. "Jöjjön be." Sisko lép be az ajtón, kezében egy jegyzetfüzettel: "Itt van a leszerelési kérelme. Gondoltam, vetnie kellene rá egy pillantást, mielőtt elküldöm a Csillagflottának." "Köszönöm, uram." veszi át Worf a jegyzetfüzetet, és tanulmányozni kezdi. "Ah, egyébként úgy halottam, a Naiberite Szövetségbe készül." "Igen. Ma délután utazom el." "Nos, én a Földre akartam menni, orbitális lakóállomásokat építeni." mondja Sisko, kibámulva az ablakon. "És, miért változtatta meg a terveit?" "Mert rájöttem, hogy nem a Csillagflottától akarok megszabadulni. Csak attól a fájdalomtól, amit a feleségem halála után éreztem. Azt hittem, levehetem ezt az egyenruhát, belecsomagolhatom a fájdalmamat, és mindkettőt eldobhatom. ... De ez nem így működik. A menekülés egy darabig talán segít. De aztán megint felbukkan a fájdalom. Csak úgy lehet megszabadulni tőle, ha szembenéz vele az ember. Ez az egyetlen mód." "De az egyenruha arra emlékezteti, amit elvesztett miatta."

"Igen. De gyakran arra is, amit... Nyertem miatta. Arra, akivé lettem.

... Persze, levethetem az egyenruhát, lemondhatok a tiszti rangomról, és elmehetek jó messzire a Naiberite Szövetségbe. ... De nem segítene semmit. A Csillagflotta tisztje... Ez vagyok. És ez az, ami leszek, most már örökké." "És azt hiszi, ez rám is vonatkozik." sóhajt fel Worf, "Amit maga hisz, Mr. Worf, az számít." "A Csillagflotta sok éven át volt az otthonom. ... Talán még most is az." "Vannak odakint hajók, amik jó tiszteket keresnek. ... A Venture kapitánya jó barátom. Ha akarja, beszélek vele. Talán van egy szabad helye egy Worf nevű

korvettkapitánynak." Worf ezen eltöpreng, majd így szól: "Erre talán nem lesz szükség." Ennek hallatán Sisko várakozón emelinti meg bal szemöldökét.

A vezérlőbe érkező liftben Worf áll, vörös betétes, az állomás személyzete által viselt egyenruhában, az elmaradhatatlan vállszalaggal. "Worf korvettkapitány szolgálatra jelentkezik, uram."

mondja, mire mindenki felé fordul. "Nos... Azt hiszem, mér mindannyian ismerik az új hadműveleti tisztünket." mondja Sisko, mire a tisztikar Worf köré sereglik, és gratulálnak neki. "Foglalja el a helyét, Mr.

Worf." szól Sisko. "Igenis, uram." bólint a klingon, ezzel útnak indul a mérnöki emelvény felé. Menet közben O'Brien csatlakozik hozzá, és így szól: "Jól áll magának a vörös." "Igen, kellemes érzés. De a vezetésről még sokat kell tanulnom." "Nos... Jobb tanítót nemigen találhatott volna." jelenti ki O'Brien, Siskora pillantva. "Ha már úgyis így együtt vagyunk..." néz végig Sisko a tisztikaron, "Szeretném még elmondani, hogy beszéltem Dukattal, és a Detepa Tanács néhány tagjával is. Közben már minden nehézség nélkül visszatértek Cardassia Prime-ra, és arra kértek, adjam át mindenkinek személyes köszönetüket." Kira erre hitetlenkedve csóválja meg a fejét: "Pont én segítettem megmenteni a cardassiai kormányt..." "Szerintem Dukat magának követeli majd a teljes dicsőséget." nyugtatja meg Odo. "Szegény Garak. Dukatból hős lett, ő

meg mehet vissza a tű és gyűszű mellé." mondja Bashir vigyorogva.

"Kapitány, egyes prioritású üzenet a Csillagflotta titkosszolgálatától.

... A klingonok nem hajlandók kivonulni az inváziós során elfoglalt bolygókról. Elsáncolják magukat, és orbitális védelmi rendszereket telepítenek." mondja Dax. "Vagyis a klingonok maradnak." állapítja meg Kira, mire Worf zavartan mered maga elé. "Lehet, hogy a klingonok is maradnak... De mi mindenképpen." jelenti ki Sisko.