DESIRÉNEK
Nagyon fájt nekem az is, hogy a nő mint orvoshoz is hálátlan volt hozzám. Én gyógyítottam ki a tbc-ből. Évekig lázas volt délután. Óvtam, tanítottam, TK-val kezeltem, s amikor jól lett, amikor mindig forró teste jó hűvös, finom lett, válla (amelyet a csúcshurut lehúzott volt) kiegyenesedett, akkor - másfelé nézett.
1.) 1918 őszén gyanakodtam, de semmit biztosan nem tudtam. Hittem és vártam, hogy a gyerek az enyém. (Hiszen a tankönyv szerint is a m°-istának lehet gyereke.)
2.) Amikor a gyereket megnéztem, a legboldogabb ember voltam, és elhatároztam, hogy kigyógyulok.
3.) December 15-étől gyanakodni kezdtem.
4.) December 26-án maga Olga mondta el egy álmát, amellyel hűtlenségét bevallotta. Ő tudta, mit jelent ez az álom, bár mindig úgy tett, mintha nem érdekelné a freudizmus, és ostobaságnak jelentette ki. (Így lassan leszoktam, hogy őt alaposan figyeljem, ami különben is férjnek igen terhes, és az önérzetem is tiltakozik ellene.)
5.) Januárban, februárban kutattam. Ő ordítva hangoztatta ártatlanságát, de csak azért, hogy megőrjítsen, és további esztelen kutatásokra buzdítson. A gyerek bal szeme bandzsi - tehát én mindenáron szerettem volna az idegen apát kizárni, és magamat megnyugtatni.
6.) Nem lehetett. Amikor megnyugodtam a cseléddel adatta a fülembe, hogy “X.Y. nem hasonlít a gyerekhez, hiszen olyan nagy haja van, mint a paróka”.
7.) Máskor is megnéztem tehát X.-t, és akkor láttam, hogy a fejalkat ugyanaz. De még mindig nem vettem ki a szándékot, hogy mit akar O. (Azt akarta, hogy X.-t én kényszerítsem, hogy őt elvegye.)
8.) Egyelőre meg akart őrjíteni. Úgy tett mindig, mintha dugdosni akarna valamit előlem, s meg akarna mérgezni. Ha otthon voltam, folyton ki-be járt a szobákban, és szekrényeiben rakosgatott, és amikor beléptem, becsukta a szekrényt. Én azután feltúrtam mindent, és semmit se találtam. Tudta, hogy ez a keresés izgat, pusztít. Levestálalásnál babrált tányérom felett. Ma már tudom, azt akarta, hogy higgyem, hogy mérgez, és féljek tőle, és megőrüljek. Ugyanilyen célból 6-8 kis üveget tartott üresen a konyhában a polcokon. Hogy ezeket megtaláljam és gyanakodjak, izguljak.
9.) A cseléd ki volt tanítva, hogy ha ránézek, lesüsse a szemét. Holott a bűnös nő is, ha akarja, nyugodtan kiállja a férfi tekintetét.
10.) A rokonságtól hazajövet nem akarta még egyszer megnézni X.-et. Te csak nézd meg, mondta O. Győződj meg már végképp, hogy vádad alaptalan. Nem akartam menni, az ép eszemet féltettem. Erre ő hangsúlyozza, hogy ha bemennék, öltözzek fel rendesen, ő is felöltözik. A bársonyruhát készítette elő. Ezzel beadta a fejembe, hogy tetszeni akar, tehát így szóltam: bemegyünk.
11.) Még mindig kételkedtem, ezután is, mert ő ismételten ordítva bizonygatta, hogy ártatlan. Ez volt a legiszonyúbb, legrémesebb gonoszság. Ezzel őrjített meg, mert jóságomat, apasági vágyamat és szerelmemet használta ki aljasul.
12.) Addig vitt szüleim nyakára, mit tudta, hogy apámat anyám rábeszéli, hogy kórházba vitessen. Ezzel tisztán számított. Itthon úgy tett, mintha az M°-elvonás eredménye ki nem elégítené, ezzel ingerlékennyé tett, nemileg is, ezután még izgékonyabb lettem, s azután csinálták a ravasz eldugásokat, hecceléseket (szajha cselédjével). Én azt hittem, gyógyulásomat akarja, és újra mentem vele apámhoz, mint a bolond.
13.) A kórházba úgy mentem be, hogy egészen egészséges leszek, és a gyermek-ügyet majd azután tisztázom. Ekkor jöttem rá lassan a következőkre:
14.) O. sohase szeretett.
15.) Egy példátlan gonosz, rossz nő volt.
16.) Itt olvastam, hogy ez a morfinisták típusos sorsa, szajhák vétetik el magukat velök.
17.) Hogy mindössze legfeljebb egyszer volt tőlem teherben. Először ravasz módon kipróbálta, gyanakszom-e. A menses elmaradását jelentette, és én chinint adtam neki kétszer is. Ekkor jelentette, hogy megjött a baj. (Holott ő tudta, nem is gravid.)
18.) Hogy mindent a saját javára és az én pusztításomra rendezett el. Tehát ezért nem tiltakozott érdemlegesen soha az én morfinizmusom ellen.
19.) Bámulatosan adta kifelé a finom úrinőt, aki inkább jókedvű, temperamentumos, mint kacér.
20.) Mindenre ott jöttem rá, rémes 30 álmatlan éjjelen, miközben égett a fejem, mint a parázs, és állandó légszomjtól lihegtem. Iszonyatos volt!
21.) Azután jöttem rá, hogy halálos beteg vagyok, és nincs segítség.
* * *
A SOROZAT-BORÍTÓT A MERCURIUS KFT TERVEZTE
A KIADÁSÉRT FELEL A DIGI-BOOK MAGYARORSZÁG KIADÓ IGAZGATÓJA. MŰSZAKI SZERKESZTŐ DR. BUJTOR LÁSZLÓ. KÉSZÜLT TIMES NEW ROMAN BETŰTÍPUSSAL, ELEKTRONIKUS FORMÁTUMBAN.
E-MAIL: INFO@DIGI-BOOK.HU
ISBN 978-615-5306-10-5 PDF
ISBN 978-615-5306-11-2 EPUB