Burroughsnak, a 2. világháború utáni
amerikai irodalom fenegyerekének első magyarul megjelenő regénye
olyan világot mutat be, amelyet a szerző - miután két évtizeden át
volt krónikus kábítószer-élvező és -kereskedő - "tudományos"
alapossággal ismer: a szenvtelen, érzelmektől mentes erőszak
világát. E sötét pokolbugyorban az ember teljesen
kiszolgáltatottan, önnön szenvedélye rabjaként elveszti kapcsolatát
a valósággal, a víziók, rémálmok, egy képzelt valóság birodalmába
sodródik. Morbid humorral, iróniával elbeszélt, apró történetekből
összemontírozott regény a Meztelen ebéd, amely szerkezetében is
követi a drogok előidézte látomások logikáját, illetve
logikátlanságát, az áldozatul esettek nyomorúságos széthullását,
testi, lelki, fizikai leépülését, pusztulását.
Burroughs olyannyira valószerűen, annyira megrendítően mutatja be a
drogok világát - ahol a kábítószer-élvezet mellett vagy annak
következtében a perverziótól a köztörvényes bűncselekményig
számtalan iszonyat társul az élethez - hogy a könyv sokkolta a
problémák kozmetikázásához szokott amerikai közvéleményt, és
majdnem betiltották. Kötetünk tartalmazza a Meztelen ebéd perét,
amelynek során nem kisebb személyiségek léptek fel a mű védelmében,
mint Allen Ginsberg és Norman Mailer.
William Lee, a szerző alteregója a zsaruk
elől menekülve és a következő adag gyötrő szükségétől hajtva
pszichedelikus kalandra indul. Szürreális világok birodalmába
sodródik: előbb Mexikóban bukkan föl, majd Szabadföldön, a Piacon,
Interzónában, végül pedig a víziószerű New Yorkban. Szinte
cselekmény nélkül, rövid jelenetek, történetek szenvtelenül
előadott montázsában bomlik ki élményeinek sora: narkósok kínjai,
perverz orgiák, vérontás és a pokol ezer más bugyra.
A Meztelen ebéd a beat-mozgalom fenegyerekének kultikus műve, a XX.
századi amerikai irodalom egyik leghírhedtebb és legnagyobb hatású
regénye. A nyers szenvtelenséggel és kíméletlenül őszinte hangon
megszólaló írás széthullást mutató szerkezete a drogos
hallucinációk logikátlanságát tükrözi. Ez a riasztóan brutális,
mégis gyakran szórakoztatóan abszurd, morbid humorú rémálom, mely
hű képet fest a kábítószer rabjainak nyomorúságos testi, lelki és
erkölcsi leépüléséről, páratlan erejű beavatás a lét sötét
titkaiba.
Burroughsnak, a 2. világháború utáni amerikai irodalom fenegyerekének első magyarul megjelenő regénye olyan világot mutat be, amelyet a szerző - miután két évtizeden át volt krónikus kábítószer-élvező és -kereskedő - "tudományos" alapossággal ismer: a szenvtelen, érzelmektől mentes erőszak világát. E sötét pokolbugyorban az ember teljesen kiszolgáltatottan, önnön szenvedélye rabjaként elveszti kapcsolatát a valósággal, a víziók, rémálmok, egy képzelt valóság birodalmába sodródik. Morbid humorral, iróniával elbeszélt, apró történetekből összemontírozott regény a Meztelen ebéd, amely szerkezetében is követi a drogok előidézte látomások logikáját, illetve logikátlanságát, az áldozatul esettek nyomorúságos széthullását, testi, lelki, fizikai leépülését, pusztulását.
Burroughs olyannyira valószerűen, annyira megrendítően mutatja be a drogok világát - ahol a kábítószer-élvezet mellett vagy annak következtében a perverziótól a köztörvényes bűncselekményig számtalan iszonyat társul az élethez - hogy a könyv sokkolta a problémák kozmetikázásához szokott amerikai közvéleményt, és majdnem betiltották. Kötetünk tartalmazza a Meztelen ebéd perét, amelynek során nem kisebb személyiségek léptek fel a mű védelmében, mint Allen Ginsberg és Norman Mailer.
William Lee, a szerző alteregója a zsaruk elől menekülve és a következő adag gyötrő szükségétől hajtva pszichedelikus kalandra indul. Szürreális világok birodalmába sodródik: előbb Mexikóban bukkan föl, majd Szabadföldön, a Piacon, Interzónában, végül pedig a víziószerű New Yorkban. Szinte cselekmény nélkül, rövid jelenetek, történetek szenvtelenül előadott montázsában bomlik ki élményeinek sora: narkósok kínjai, perverz orgiák, vérontás és a pokol ezer más bugyra.
A Meztelen ebéd a beat-mozgalom fenegyerekének kultikus műve, a XX. századi amerikai irodalom egyik leghírhedtebb és legnagyobb hatású regénye. A nyers szenvtelenséggel és kíméletlenül őszinte hangon megszólaló írás széthullást mutató szerkezete a drogos hallucinációk logikátlanságát tükrözi. Ez a riasztóan brutális, mégis gyakran szórakoztatóan abszurd, morbid humorú rémálom, mely hű képet fest a kábítószer rabjainak nyomorúságos testi, lelki és erkölcsi leépüléséről, páratlan erejű beavatás a lét sötét titkaiba.