13.

Látta a Monica ablakából kiszľrôdô távoli fényt. Nég egyszer, utoljára megigazította a Szárny vázát, szorosra húzta a hevedereket, és leellenôrizte a vezérlôkarokat.

Levetette magát a panzió tetejérôl, és ráfeküdt egy felcsapó légáramlatra. Ćtszállt a tetôkre szerelt biztonsági kamerák alatt. Egy elsötétítet ablakban meglátta a saját tükörképét. Śgy nézett ki, mint valami ragadozó madár. Az épület közelében belekerült egy légörvénybe. Kínlódva megôrizte az egyensúlyát, és sikerült megakadályoznia, hogy egy áramlat lenyomja a harminc emeletnyivel alatta terpeszkedô utcára.

Śgy kormányozta a Szárnyat, hogy végül Monice erkélye fölé ért.

Zuhanni kezdett. A vizor jelzései a vörös tartományba értek. Az erkély gyorsan növekedett a látómezejében. Kivárta a legutolsó pillanatot is, majd széttárta a szárnyait, és lefékezte a zuhanást. Amikor leért a lába, egész testében megremegett, és eltántorodott az erkélytôl. Kétségbeesetten kapálózva visszanyerte az egyensúlyát, és kesztyľs kezeivel megmarkolta a korlátot.

Dobogó szívvel felegyenesedett, levetette magáról a Szárnyat, és az ablakugrott. Belesett. A falakat fénykaleidoszkópok borították. Monica a kanapén hevert. Mellette, az asztalkán egy drog inhaláló állt. A fiú megfogta az ablak fogantyúját. Nem volt bezárva. Vad mozdulattal félrerántotta, és beugrott a szobába.

- Mi?! - Monica értetlenül meredt rá.

A fiú belemarkolt a lány hajába, talpra rántotta, hátra csavarta a karját, és az ablak felé taszította. Monica erôtlenül védekezett.

- Mit csinálsz? Eressz!

A fiú még feljebb rántotta a hátracsavart kart. A lány felnyögött. Az erkélyen a fiú megfordította Monica fejét. A lány felnézett rá. Arcának egyik felét megvilágították a szobából kiszľrôdô fények.

- Nem kellett volna csapdába csalnod - mondta a fiú. - Mentességet ígértek, ha átadsz nekik? ngem meg a többieket…

A lány megrázta a fejét.

- Nem tudom, mirôl beszélsz.

A fiú vadul megrántotta a karját.

- Ne hazudj!

Monica mély lélegzetet vett, és mintha megnyugodott volna. A szemei hidegen fénylettek.

- Üzlet volt. Nem személyes ügy.

A fiú felnevetett.

- Számomra pedig személyes ügy volt.

- Mit akarsz? Pénzt? Csekket? Gazdaggá tudlak tenni. - Keményen a fiú szemébe nézett.

A fiúnak eszébe jutott, mit vesztett el, amikor az Égjáró megsemmisült. Farkasszemet nézett a lánnyal, majd lassan megrázta a fejét.

- Mit akarsz csinálni?

- Megtanítlak repülni - felelte a fiú.

Felemelte Monicát. A lány sikítozott, és vadul rugdalózott. A fiú áthajította az erkély korlátja fölött. Utánanézett. Monica a kivilágított utca felé zuhant. A fiú addig állt az erkélyen, míg odalent csôdület támadt, és a távolban felvijjogtak a szirénák.

Visszacsatolta magára a Szárnyat, és felszállt az égre. Ahogy felfelé emelkedett, lenézett a földön nyözsgô apró emberekre. A tekintete olyan vad, és ragadozószerľ volt, akár egy sólyomé.