Bibliográfia

Lajos keresztes hadjáratának legfőbb elsődleges forrását természetesen Joinville krónikája jelenti. A könyvünkben használt és idézett változat Marzials, Sir E: Vil-lehardouin and de Joinville: Memoirs of the Crusades (Villehardouin és Joinville: A keresztes hadjáratok emlékiratai), London, 1908 (változatlan kiadás: 1957) című munkája. Ugyancsak könnyen beszerezhető Joinville krónikájának angol fordítása: Shaw, M. R. B.: Joinville and Villehardouin - Chronicles of the Crusades (Joinville és Villehardouin: A keresztes hadjáratok krónikái), London, 1963.

Matthaeus Parisiensis krónikájának több változatát is kiadták. A könyvben olvasható idézetek Vaughan, R. (szerk.): The Illustrated Chronicles of Matthew Paris (Matthaeus Parisiensis képes krónikája), Stroud, 1993, című művéből származnak. Noha ez csak a keresztes hadjárat első éveit öleli föl, javára írandó, hogy könnyű beszerezni és gazdagon van illusztrálva.

A Lajos hadjáratát, valamint az ezt közvetlenül megelőző és követő eseményeket tárgyaló elsődleges forrásokból rövid kivonatok olvashatók az alábbi művekben: Brundage, J. A.: The Crusades: A Documentary Survey (A keresztes hadjáratok az okiratok tükrében), Milwaukee, 1976; Gabrieli, E: Arab Historians of the Crusades (A keresztes háborúk arab történetírói), London, 1969; Haliam, E. (szerk.): Chronicles of the Crusades (A keresztes háborúk krónikája), Guilford, 1996. Számos történeti munka foglalkozik Lajos életével, a legjobb közülük Richard, J.: Saint Louis (Szent Lajos), melynek angol nyelvű fordítása 1992-ben jelent meg Cambridge-ben.

Ugyancsak érdemes elolvasni az alábbi munkákat: Guizot, M.: The History of France from the Earliest Times to 1848 (Franciaország története a kezdetektől 1848-ig), New Yorkban, 1884; Jordan, W. C.: Louis IX and the Challenge of the Crusade (IX. Lajos és a keresztes hadjárat kihívása), Princeton, 1979; Pernoud, R.: Blanche of Castille (Kasztíliai Bianka), London, 1975.

A keresztes háborúk történetéről több összefoglaló mű is az olvasó rendelkezésére áll, melyek közül leginkább az alábbiakat érdemes fellapozni: Bartlett, W. B.: An Illustrated History of the Crusades (A keresztes hadjáratok képes története),

Stroud, 1999; Mayer, H. E.: The Crusades (A keresztes hadjáratok), Oxford, 1990; Richard, J.: The Crusades - c. 1071-1291 (A keresztes hadjáratok története kb. 1071-től 1291-ig), Cambridge, 1999; Riley-Smith, J.: The Crusades (A keresztes hadjáratok), London, 2001; Riley-Smith, J. (szerk.): The Oxford Illustrated History of the Crusades (A keresztes háborúk képes története), Oxford, 1995; Riley-Smith, J. (szerk.): The Atlas of the Crusades (A keresztes háborúk térképekben), London, 1990; Runciman, Sir S.: A History of the Crusades (A keresztes hadjáratok története), Budapest, Osiris, 2002; Setton K.: A History of the Crusades (A keresztes hadjáratok története), Madison, Wisconsin, 1975; Tyerman, C.: England and the Crusades (Anglia és a keresztes hadjáratok), Chicago és London, 1988.

A keresztes hadjárat fogalmáról rövid, de rendkívül összeszedett áttekintést találunk Riley-Smith, J.: What were the Crusades? (Mik voltak a keresztes hadjáratok?), Basingstoke, 1992, című művében. Az albigensek elleni keresztes hadjáratról a következő munkákból tájékozódhatunk: Oldenbourg, Z.: Massacre at Montsegur (A montseguri vérfürdő), London, 1997; O’Shea, S.: The Perfect Heresy (A tökéletes eretnekség), London, 2001; Sumption, J.: The Albigensian Crusade (Az albigens keresztes hadjárat), London, 1978.

Az outremeri mindennapokról számos tanulmány látott napvilágot, többek között az alábbiak: Benvenisti, M.: The Crusaders in the Holy Land (Keresztesek a Szentföldön), Jeruzsálem, 1970; Boas, A. J.: Jerusalem in the Times of the Crusades (Jeruzsálem a keresztes korban), London és New York, 2001; Boase, T. S. R.: Kingdoms and Strongholds of the Crusaders (Keresztes királyságok és várak), London, 1971; Jotischky, A.: Crusading and the Crusader States (Keresztes hadjáratok és keresztes államok), Harlow, 2004; Prawer, J.: The Crusaders Kingdom - European Colonisation in the Middle Ages (A keresztesek királysága - európai koloni-záció a középkorban), London, 1972; Prawer, J.: Crusader Institutions (A keresztesek intézményrendszere), Oxford, 1980; Richard, J.: The Latin Kingdom of Jerusalem (A Jeruzsálemi Királyság), Oxford, 1979; Smail, R. C.: The Crusaders in Syria and the Holy Land (A keresztesek Szíriában és a Szentföldön), London, 1973; Tibbie, S.: Monarchy and Lordships in the Latin Kingdom of Jerusalem 1099-1291 (Királyi hatalom és uralmi viszonyok a Jeruzsálemi Királyságban), Oxford, 1989.

A mongolok történelemben játszott szerepéről a következő monográfiákat találjuk: Curtin, J.: The Mongols: A History (A mongolok története), Boston, 1908; Morgan, D. O.: The Mongols (A mongolok), Oxford, 1986. Bár Curtin műve némileg régies stílusú, és a történettudomány fejlődésével néhány elképzelése túlhaladottá vált, rendkívül érdekes történetírói alkotásról van szó.

Az asszaszinok történetéhez lásd Bartlett, W. B.: Assassins - The Story of Medieval Islams Secret Sect (Asszaszinok: A középkori iszlám titkos szektájának története), Stroud, 2001; Daftary, E: The Assassin Legends (Az asszaszinok legendái), London és New York, 1995; Lewis, B.: The Assassins (Az asszaszinok), London, 1999.

A keresztes kor Európájáról az alábbi munkákat célszerű beszereznünk: Fossier, R. (szerk.): The Cambridge Illustrated History of the Middle Ages, vol. 2-3 (A középkor képes története, II-IIL kötet), Cambridge, 1997; Holmes, G.: The Oxford Illustrated History of Medieval Europe (A középkori Európa képes története), Oxford, 1988.

Az outremeri erődítményekről Kennedy, H.: Crusader Castles (Keresztes várak) című művében találunk részletes leírásokat, mely 1994-ben jelent meg Cambridge-ben. A korszak lovagi eszményéhez és lovagi kultúrájához lásd: Barber, R.: The Knight and Chivalry (A lovag és a lovagság), London, 1974.

A lovagrendekről a következő olvasmányokat érdemes beszerezni: Riley-Smith, J.: Hospitallers - The History of the Order of St. John (Ispotályosok: A Szent János lovagrend története), London, 1999; Robinson, J.: Dungeon, Fire and Sword (Vártorony, tűz és kard), London, 1991.

A templomos lovagrend végnapjairól Burmán, E.: Supremely Abominable Crimes (A leggyalázatosabb bűnök), London, 1994, című művében olvashatunk.

A keresztes háborúk és a kor hadviselését és haditechnikáját a következő munkák tárgyalják: Bradbury, J.: The Medieval Siege (A középkori ostrom), Woodb-ridge, 1998; Finucane, R.: Soldiers of the Faith (A hit harcosai), London, 1983; Hooper, N.-Bennett, M.: Cambridge Illustrated Atlas of Warfare: Middle Ages 768-1487 (A hadviselés képes története: Középkor, 768-1487), Cambridge, 1996; Keen, M. (szerk.): Medieval warfare: A History (A középkori hadviselés története), Oxford, 1999; Koch, W. H.: Medieval Warfare (Középkori hadviselés), London, 1978; Marshall, C.: Warfare in the Latin East, 1192-1291 (Hadviselés a latin Közel-Keleten, 1192-1291), Cambridge, 1992; Nicolle, D.: The Medieval Warfare Source Book, vol. 1-2 (A középkori hadviselés forrásgyűjteménye, I—II. kötet), London, 1996; Oman, Sir C: The Art of War in the Middle Ages, vol. 1 (Hadászat a középkorban, I. kötet), London, 1991, változatlan kiadás.

A keresztes hadjáratoknak az iszlám világra gyakorolt hatásáról értékes információkat nyerhetünk Hillenbrand, C: The Crusades - Islamic Perspectives (A keresztes hadjáratok muzulmán nézőpontból), Edinburgh, 1999, című művéből.

A keresztes háborúk egyházi hátteréhez lásd Brundage, J. A.: Medieval Canon Law and the Crusader (A középkori egyházjog és a keresztes), Madison, Milwaukee, 1969; Purcell, M.: Papal Crusading Policy: 1244-1291 (A pápaság keresztespolitikája, 1244-1291), Leiden 1975.