A vibrálás úgy hat rád, mintha sokkolnának. A lábad mintha ólomból lenne, alig bírsz lépni. Hirtelen összedől a kunyhó, a föld színével válik egyenlővé. Az ég elsötétül és feltámad a szél, mely erősebben fúj, viharos erejűvé válik és odavág a földhöz. Megkapaszkodsz a tornác szélében, és közben az arcodat véded a viharral felkavart portól és törmeléktől. A szél fülsiketítő zúgásán túl kacagást hallasz, majd egy örvendező mély hangot: - Szabad vagyok! Szabad vagyok! - Egy Földelementált szabadítottál ki, amely így kijutott a világba. Vesztesz 3 szerencse pontot. A tomboló szél fokozatosan elül és az égbolt kiderül. Feltápászkodsz a törmelék közül, és lassan visszamész az ösvényhez, ahol északnak indulsz el. Lapozz a 149-re.