NEGYVENKETTŐ
Wedge megvárta, amíg mindenki helyet foglal, csak azután lépett az emelvényre, amit Emtri rögtönzött neki a Lusankya tiszti étkezdéjének túlsó végében, az asztalon. Elmosolyodott, amikor végignézett a szedett-vedett társaságon. Hozzá legközelebb a pilóták ültek; mögöttük a twi'lek Chir'daki életben maradt pilótái, köztük Tal'dira; Sair Yonka, a Freedom kapitánya; Cracken tábornok és a fia, Pash; Booster Terrik és Talon Karrde; Iella Wessiri, Elscol Loro, Sixtus és egy maroknyi Ashern, akiket nem ismert; és több vratix tisztviselő a Thyferráról. Már csak fáklyás felvonulás, tűzijáték meg egy csapat ewok hiányzik.
Wedge feltartott kézzel csendet kért. A felszolgálódroidok zümmögését leszámítva halálos csend lett.
- Olyan rövid leszek, amennyire csak tudok, mert egyrészt tudom, hogy untatnálak benneteket, másrészt tudom, hogy gyors felfogásúak vagytok, és ha feltartalak titeket, az rosszabb, mintha Jégszív elől kellene menekülnötök... Engedelmetekkel, először egy kis munka. - Wedge elmosolyodott, és Asyr Sei'lar felé bólintott. - Mint látjátok, Asyr remekül van a bactatankban eltöltött idő után. A sérülései igen komolyak voltak, de az 1B droidok szerint már alkalmas a repülésre.
A bejelentést udvarias taps fogadta.
- Sajnos, másik sérültünk nem úszta meg ennyivel. Nawara, talán elmondhatnád.
A twi'lek bólintott.
- Miközben az X-szárnyúmmal manővereztem, szerencsétlenségemre egy mikrometeorit szétroncsolta a lábamat, ami térd felett leszakadt. Oly mértékben roncsolódtak a szöveteim, hogy a bacta sem tudta meggyógyítani. A ruhám rázárult a sebre, ezért maradhattam életben. Valójában Oorylnak köszönhetem az életemet, aki végzett a sandákkal, akik üldöztek, így csak a lábam bánja.
Corran feléje fordult.
- Kaphatsz mechanikus végtagot, ugye?
- Igen, az 1B-k éppen azon dolgoznak. - Nawara kezével végigsimította nadrágja üres jobb szárát. - Sajnos azonban olyan protézist nem tudnak készíteni, amivel ismét repülhetnék. Kilencvenkilenc százalékban mechanikus protézisem lesz, azzal pedig nem tudok lépést tartani veletek, nem mintha eddig is tudtam volna.
Wedge elmosolyodott.
- Nagyon jól bántál a technikával, Nawara. Hogy ne érezzétek a hiányát, Nawara velünk marad, ő az új másodtiszt. Tal'dirát felkértük, csatlakozzon hozzánk, s ő elfogadta az ajánlatot, így továbbra is van köztünk twi'lek harcos. - A tapsot Wedge kezdte, minek folytatásaként a twi'lekek lekkui vadul himbálóztak. - Bror Jace-t a kormánya megbízta a Thyferrai Légvédelmi Erők megszervezésével, így őt nélkülöznünk kell majd, ha csak ideiglenesen is. A kormány bennünket is felkért, hogy néhány hónapig maradjunk itt, és képezzük ki az új egységeket. Ezt az ajánlatot elfogadtam, így legalább szemmel tarthatjuk a környéket, nehogy valakinek eszébe jusson megismételni azt, amit Isard tett.
Cracken tábornok felé fordult.
- Ezek után pedig, nos, Cracken tábornok átadta nekem az Ideiglenes Tanács üdvözletét és elismerését. És azon döntését, hogy a lemondásunk soha nem kerül bele a személyi aktánkba. Aki akarja, visszakapja korábbi beosztását, és Cracken tábornok megígérte, hogy felállít egy különleges elit egységet, amely felkutatja a Lusankya eltűnt foglyait. Miután itt végeztünk, szándékomban áll csatlakozni az Új Köztársasághoz, és szeretném, ha a Zsiványok velem tartanának.
Wedge elmosolyodott.
- Tychóval és Corrannal már beszéltem, ők beleegyeztek a csatlakozásba. Aril, te megtartod a Valiantot, vagy visszatérsz közénk?
A sullusta elmosolyodott.
- Visszatérek a Szövetséghez, Wedge. Maradok a Valiant kapitánya, és remélem, Cracken tábornok lehetővé teszi számunkra a közös akciókat.
- Rendben. Asyr?
A bothai Gavinre pillantott, aki bólintott.
- Mindketten jövünk.
- Rhysati?
- Benne vagyok.
- Nawara?
- Ha nem maradok az osztaggal, nem lehetek másodtiszt, igaz? Szóval jövök.
- Ooryl?
- A Zsiványkommandónak köszönhetem, hogy janwuine lettem. Sosem mondok nemet a megtiszteltetésre, hogy maradhatok.
- Tal'dira?
A twi'lek harcos ünnepélyesen bólintott.
- Nem hagyhatom a Zsiványkommandót twi'lek pilóta nélkül. Örülök, hogy elfogadhatom a csatlakozásra szóló ajánlatot.
Wedge Inyri Forge-ra mosolygott.
- Tudom, hogy a testvéred álma volt, hogy közénk tartozhasson, de neked adatott meg ez a lehetőség. Büszkék leszünk, ha közénk állsz.
A mosoly lassan terült szét a kék szemű lány arcán.
- A testvérem mindenkinél jobb akart lenni. Az osztaghoz való tartozás azt jelenti, hogy az ember harcolhat a gonoszság ellen. Az ő példája követésre méltó. Veletek tartok.
Kitört az örömujjongás, mindenki megrázta mindenki kezét, megveregették egymás vállát. Wedge megpróbálta lenyelni a torkát fojtogató gombócot.
- Még két dolog, azután én akarok pár szót szólni. Először: meghívást kaptunk a Gandra, hogy meglátogassuk Ooryl janwuine-jikáját. Ez hihetetlenül nagy megtiszteltetés olyasvalakitől, aki maga is nagy tiszteletet vívott ki magának közöttünk. Másodszor: egy hasonlóképpen nagy megtiszteltetés, aminek fél órával ezelőtt még aligha tettem volna eleget. Ha emlékeztek, a Lusankya nekem adta meg magát, ezért de facto én lettem a kapitánya. Nos, kapitányi jogommal élve, Tycho és Iella mint tanúk előtt Miraxot és Corrant házastársaknak nyilvánítom.
- Micsoda? - üvöltött fel Booster elvörösödve.
Wedge feltartotta a kezét.
- Nyugi, Booster. Másként terveztük, a Coruscanton akartunk méltó ceremóniát, de a fiatalok úgy döntöttek, hogy megkímélik magukat a veszekedéseidtől, és csak bejelentik neked a döntésüket.
- Engem nem zavar, hogy szeretik egymást, Wedge. Engem az zavar, hogy egy CorSeceshez megy feleségül - mosolyodott el Mirax apja. - De most már a Zsiványkommandóhoz tartozik, és ez ellen semmi kifogásom.
- Rendben van - rázta a fejét Wedge. - Megértem, hogy most nem akarsz veszekedni.
Booster egy másodpercig hezitált, azután harsányan nevetve csatlakozott a többiekhez.
Corran az apósára sandított.
- Akkor nem miattunk vörösödtél el, és nem miattunk ordítottál?
- Ti, CorSeces alakok mindig azt hiszitek. - Booster megfordult, és ujjával Karrdére mutatott. - Fogadott velem egymillió kreditbe, hogy azt fogjátok tenni, amit tettetek, és ez tisztességtelen fogadás volt.
Wedge felnevetett.
- Mirax, Corran, azt hiszem, ennél több garancia nem kell a nyugodt jövőtökre.
- Ó, nemsokára úgy fog aggódni, mint egy éhes nek. - Felemelte Mirax kezét, és megcsókolta. - Na, nem mintha nem érné meg elviselni.
- Ha - méltatlankodott Mirax -, jobban járt volna, ha ellenünk fogad.
Még Booster is csatlakozott a harsány nevetéshez. Wedge-et mintha hájjal kenegették volna. Mostanáig a Zsiványoknak csak kevés nevetés, de annál több könny jutott. Megint elszorult a torka, de gyorsan elmosolyodott, és lenyelte a gombócot.
- Nos, röviden el szeretném mondani a véleményemet. Alig másfél éve annak, hogy a legtöbbetekkel először találkoztam. Csillogó szemű, lelkes fiatalok voltatok, készen álltatok a kalandra. Láttam ilyesmit már azelőtt is a Zsiványkommandónál. Emlékszem még a Yavin előtti időkre, amikor én voltam fiatal, és a társaimmal együtt hittem, hogy sebezhetetlenek vagyunk, s élt bennünk a hit, hogy a Császár Birodalma nem kerekedhet fölénk. Ez így is lett, de hihetetlenül nagy árat fizettünk érte. Ismeritek azok névsorát, akik a Zsiványkommandó kötelékében vesztették életüket. Ha az induláskor sejtjük, hogy nem mindenki fogja túlélni, azt hiszem, sokan nem vállalták volna a harcot.
Wedge az alsó ajkába harapott, majd folytatta.
- Ti mindannyian tudtátok, mekkorák lesznek a veszteségeink. A helyes információ birtokában hoztátok meg a döntésetek. Igen, a Császár meghalt, Darth Vadernek vége, de a Birodalom azon képessége, hogy megtizedelje harcosainkat, nem halt meg. Mindkét oldalon elhullottak a gyengék, és csak a legjobbak maradtak életben... Nem sok olyan tettet hajtottunk végre, beleértve a Coruscant elfoglalását is, ami felérne a Halálcsillag megsemmisítésével vagy Palpatine halálával, mégis, amikor most visszatekintek, és számba veszem a tetteinket, e másfél évvel elégedettebb vagyok, mint minden korábbi évemmel. A Yavinnál és az Endornál harcolnunk kellett, mert ha nem tesszük, a mozgalmunkat elsöprik. Küzdöttünk, mert magunkra hagytak bennünket olyanok, akik tudták, hogy meg fogunk halni; de a kétségbeesés, úgy tűnik, gyakran nagyon-nagyon jó bajtársa az embernek.
Pár pillanatra lehajtotta a fejét, majd feltekintett.
- Az akcióink nem voltak kevésbé kritikusak a Birodalom megsemmisítését illetően, mint a korábbiak, de ezek mégis másmilyenek voltak. Ezúttal mi vettük fel a harcot a Birodalommal szemben. Terveket szőttünk, és eredményesen improvizáltunk, ha a terveink meghiúsultak. Olyasmiket műveltünk, amiket soha senki, még a jóstehetségű Talon Karrde sem gondolt volna... És olyasmiket, amikre soha senki nem adott volna parancsot. Elfogadtuk a felelősséget, amit tetteink róttak ki ránk, és elhárítottuk utunkból az akadályokat. Ez mindig is hagyomány volt a Zsiványkommandóban, de ti most egy újabb motívummal toldottátok meg: életben maradtatok. Ezért köszönettel tartozom nektek, mert én nem azért csatlakoztam a Zsiványkommandóhoz, hogy elveszítsem a barátaimat.
Lenyúlt, elvette a felszolgálódroidtól a pohár koréliai whiskyt, és a magasba emelte.
- Megkérlek benneteket, emeljétek fel a poharatokat, és csatlakozzatok a tósztomhoz! Igyunk a Zsiványkommandó múltjára, jelenére és jövőjére. Aki a szabadság és függetlenség ellen van, az velünk találja szembe magát. Most hagyjunk időt az ellenségnek, hogy elgondolkozzon ezen, és válassza a béke felé vezető utat.