52. fejezet
A HOTH ASZTEROIDAÖVEZET
Qwi Xux előrehajolt, és pontosan arra a helyre mutatott, ahol Wedge megkezdte az aszteroidaövezet képének kinagyítását. Indigókék szeme jobb volt, mint a férfié, ezért pontosabban érzékelte a részleteket.
– Oké, növeld tovább a nagyítást! – mondta Wedge.
A képernyőn hamarosan megjelent egy hosszú, henger alakú objektum. A hutt szuperfegyver elkészült, és indulásra készen állt.
– Tehát sikerült felépíteniük – suttogta Qwi. – Remélem, nem érkeztünk túl későn!
– A huttoknak sikerült megcsinálniuk ezt a szuperfegyvert, anélkül hogy tudomást szereztünk volna róla – bólintott komoran. – De ezzel befejeződött a tevékenységük. – A hadműveleti tiszt felé fordult. – A Dodonna és a Yavaris három koréliai korvett kíséretében közelítse meg a szuperfegyvert!
Durga testőrei minden ceremónia nélkül megragadták Crix Madine tábornok holttestét, és elvonszolták a Sötétkard parancsnoki hídjáról.
Bevel Lemelisk vegyes érzelmekkel nézte a jelenetet. Az áruló birodalmi a halál pillanatában olyan arcot vágott, amelyet Lemelisk sohasem tudott elfelejteni. Arcvonásai diadalmasnak tűntek, amelyet a birodalmi mérnök nem értett. Lemelisk elismerte a férfi bátorságát, mégis örült a halálának, így legalább nem kellett újabb szabotázstól tartania.
Néhány taurill a hajóhíd közelébe gyűlt, és kíváncsian nézte a kivégzés szertartását. Lemelisk odébb rugdosta őket.
Durga méltóságteljesen feküdt antigravitációs heverőjén, és parancsokat osztogatott a lefokozott Sulamarnak.
– Indítsa be a hajtóműveket! Azután vezesse ki a Sötétkardot az aszteroidaövezetből! – Kezét az elszenesítőbillentyűn pihentette. – Vagy jobban szeretné, ha magával is végeznék, és mást keresnék a helyére?
– Erre semmi szükség, Lord Durga – felelte Sulamar a műszerek fölé hajolva. – Nagyra értékelem, hogy bízik a képességeimben. Nem fogom cserbenhagyni.
– Ebben biztos vagyok. A Sötétkard építése befejeződött. Eleget időztünk itt. Keressük fel a galaxis bolygóit, és hajtsuk be a védelmi pénzt!
Durga szavainak hallatán Bevel Lemelisk rettenetesen megijedt.
– Ezt nem teheti, Lord Durga. Előbb ki kell próbálnunk. Ellenőriznünk kell, hogy tökéletesen működik-e minden rendszer.
Durga durván ráförmedt a mérnökre.
– Ostobaság, Lemelisk. A munkája véget ért. Ne próbáljon különböző trükkökkel hátráltatni minket! A taurillok elvégezték az összes munkát. Milyen hiba merülhetne fel? – Intett Sulamarnak. – Azt mondtam, induljunk!
Lemelisk nem mert megszólalni, de aggódott a személyzet munkájáért. Az építési munkálatok során az is bizonyosságot nyert, hogy a komputerrendszerek elavultak és hibásak.
Lemelisk a turbólift felé indult.
– Azt hiszem, nekem a szuperlézer irányítótermében a helyem, hogy ellenőrizzem a működését. – Gyomra görcsbe húzódott, miközben a turbóliften eltávolodott Durgától. Azután rájött, hogy éhes. Azon töprengett, hogy ennie kéne valamit, de az indulást nem merte tovább késleltetni. Félt tőle, hogy a szuperlézer nem fog működni, és a kritikus pillanatban Lemelisk nem akart Durga közelében lenni.
Ezért inkább úgy döntött, hogy a szuperlézer irányítóterme helyett inkább a hangárba megy, ahol beszállt a kis felderítőgépbe, amelyet akkor használt, amikor a külső munkálatokat felügyelte.
A Sötétkard fedélzetén mindenki elfoglalta a helyét, ezért a hangár üres volt. Lemelisk a kis felderítőgéppel elhagyta a Sötétkard hangárját.
Bevel Lemelisk úgy érezte, hogy Durga dühkitörésekor több az esélye, ha odakinn tartózkodik.