14. fejezet
Bevel Lemelisk tökéletes csendet követelt, amikor dolgozott. Bezárta a szobája ajtaját, és remélte, hogy a gamorrai őrök nem dörömbölnek, összetévesztve a kabinját valaki máséval.
Leült egy fémvázas székre, amelyet előzőleg felborított dühében, amikor nem sikerült összeraknia a háromdimenziós kristálypuzzle-t. Nem tudta elviselni a kudarcot, különösen, ha mások is látták sikertelenségét.
Hirtelen rádöbbent, hogy egész nap nem evett semmit, ezért elfogyasztott egy magas proteintartalmú készítményt, majd az asztalra tett egy kancsó gőzölgő, élénk narancsszínű szirupot. Nem igazán szerette ezeket a kotyvalékokat, de ennie kellett, hogy ellássa energiával az agyát. Amint behelyezte a mágneshengert a készülékbe és elkezdett dolgozni, teljesen megfeledkezett az evésről.
Az űrállomás holografikus képe megjelent előtte. A hatalmas gömb vázlatos körvonalai alatt látni lehetett a belső fedélzeteket. A tervrajz hihetetlen bonyolultságát csak Lemelisk ismerte.
Elkezdett egyre beljebb hatolni a mélyebben húzódó részekbe. Eltávolította a külső védelmi rendszert, a hálótermeket, míg végül eljutott a szuperlézerhez. Lemelisk olyan hatalmas erejű fegyvert tervezett, amely félelmetes pusztítóerővel rendelkezett.
A szuperlézer körvonalai ott ragyogtak előtte. Rögzítő szerkezetét fénylő vonalak jelezték. A csodálatos fegyvert ezúttal nem rejtették el a külső burkolat paneljei, így még lenyűgözőbb látványt nyújtott.
Ahogy közelebb hajolt a hologramhoz, eszébe jutott, milyen izgatott volt, amikor láthatta az eredeti konstrukciót, amint minden a helyére került.
Tarkin nagymoff megérkezett a Halálcsillag építési helyszínére, egy Lambda osztályú teherszállító űrsikló fedélzetén. Lemelisk és Tarkin az utasülésekben foglaltak helyet, és fontos kérdésekről beszélgettek, miközben egy idegen rabszolga, a kalamári Ackbar vezette a gépet egy hihetetlen méretű űrállomás vázszerkezete felé.
Lemelisk nem értette, miért tölt Tarkin olyan sok időt a lazacszínű, halfejű idegennel, akinek átható halszagától és gülü szemétől Lemelisk émelygést érzett, Tarkin elpusztította a Mon Kalamárit, és arra kényszerítette a bolygó lakóit, hogy őt szolgálják. Később kinevezte Ackbart a személyes segédjéül, mintegy így ostorozva, gyötörve őt a feladatokkal, amelyek elvégzését olyannyira áhította.
Ackbar teljesen megtörten követte Tarkin utasításait. A Lambda osztályú űrsiklót fásultan és a lehető legcsekélyebb lelkesedéssel irányította. Lemelisk észrevette, hogy az idegen lény nem tesz semmiféle megjegyzést, mégis feszülten figyeli minden szavukat, mintha a leglényegtelenebbnek látszó információt is igyekezne elraktározni magában.
A Halálcsillag építése orbitális pályán folyt a Horuz rendszer Despayre nevű börtönbolygója körül. A környező rendszerek Tarkin személyes felségterületét képezték, ahol valóságos önkényuralmat tartott fenn. Az alattuk elterülő világ sötétzöld színű volt, amelyet kék és barna folyók szabdaltak, míg végül eljutottak a sekély vizű tengerekhez. A Despayre olyan csendesnek látszott, mint a többi elátkozott börtönvilág. De Lemelisk tudta, hogy a bolygó felszínének dzsungeljeiben gyilkos rovarok, vérszomjas hüllők, ragadozó emlősök, valamint húsevő növények éltek. A rabokat hatalmas erődítmények áthatolhatatlan betonfalai védték a bolygó veszélyes élőlényeitől.
A büntetőtábor fegyencei közül válogatták ki azokat az önkénteseket, akik hajlandóak voltak részt venni a Halálcsillag építési munkáiban. Az önkéntesek listáján ötször annyi név szerepelt, mint ahány főt a szerelőműhelyek be tudtak fogadni. Sajnos a legtöbbjük szakképzetlen munkaerő volt, ezért nem lehetett őket komoly feladattal megbízni.
Lemelisk a szerelési munkálatokat egy távoli űrállomás kényelmes helyiségéből irányította. Mint főmérnök, ő ellenőrizte, hogy az alkotóelemek pontosan a helyükre kerüljenek. De nem szeretett kimenni a veszélyes munkaterületre.
Most, mivel Ackbar vezette a Lambda osztályú siklót a vázszerkezet dzsungelében, Lemelisk körülnézett, és gondosan ellenőrizte a hegesztéseket, valamint a burkolati lemezek rögzítését.
Amikor a Halálcsillag elkészült, a Despayre felszínének ásványi kincsei orbitális pályára kerültek, és a dzsungel helyén tátongó nyersanyaglelőhelyek krátereit ipari hulladék borította. A bolygót kifosztották, és a büntetőtáborok lakói keményen küzdöttek a fennmaradásukért. De a dzsungel kérlelhetetlenül tört előre, hogy visszahódítsa az elpusztított területeket.
– Remekül haladnak a munkálatok – jegyezte meg Tarkin.
– Szükségünk volt a telkesítésre, igaz?
Lemelisk megdörzsölte ujjának ízületeit. Számtalanszor látta a részletes terveket, de az épülő űrállomás méretei még őt is bámulatba ejtették. Úgy érezte, a hosszú évek, amelyeket száműzetésben töltött a Maw szerelőüzemben, megérték a fáradságot.
– Beszámolok tapasztalataimról a császárnak – mondta Tarkin. – Folytassa a munkát, Lemelisk főmérnök!
A Lambda osztályú űrsikló végighaladt a Halálcsillag vázszerkezetén, majd alacsony pályán megkerülte a gigantikus méretű űrállomást. A szuperlézer fókuszáló pontja akkora volt, mint egy hatalmas kráter. A siklót vezető Ackbar néma maradt. Az idegen lény el sem tudott képzelni ilyen hihetetlen méretű fegyvert.
Lemelisk elmosolyodott, amint az űrsikló megfordult, és visszaindult a bázisra. Minden nagyszerűen alakult. Évek óta nem érezte ennyire jól magát; most láthatta, hogy az álmai valóra válnak.
Lemelisk átnyújtotta a módosított terveket Durgának, miközben Sulamar tábornok a mérnök válla fölött ellenőrizte az előrehaladás minden mozzanatát. Lemelisk “véletlenül” gyomron vágta a tábornokot a könyökével.
– Mint ön is tudja, az eredeti terv egy óriási gömbből állt – mondta Lemelisk –, amelynek elsődleges célja az volt, hogy magába foglalja a szuperlézert. Ezenkívül a Birodalom leghatalmasabb helyőrségét képezte.
– Ühüm – dünnyögte Durga. – Ezt mindannyian tudjuk.
– De önnek nincs szüksége ekkora holttérre – folytatta Lemelisk. – Nem akar milliós hadsereget elhelyezni benne. Nem kellenek hangárok a TIE-vadászgépek számára, szálláshelyek, étkezőtermek a katonáknak. Ön csupán a fegyvert akarja.
Lemelisknek korgott a gyomra. Arra gondolt, bárcsak evett volna, de legalább megborotválkozott. Végigsimította az arcát, és borostásnak találta. Az a gyanúja támadt, hogy csak az előző nap borotválkozott. Megköszörülte a torkát. A holomonitoron megjelent a módosított tervrajz, amely egy henger alakú mértani testet ábrázolt.
– Mint láthatja, megváltoztattam az űrállomás alakját, és növeltem az energiát. Az eredeti Halálcsillag esetében egyetlen lövéshez szükség volt az űrállomás teljes energiájára. Az ön űrállomásának alapja a szuperlézer lesz, amelyet kiegészít az energiatermelő rendszer, az irányítóberendezések és egy lakóegység. Az egészet pedig erős páncélzattal rendelkező külső burkolat veszi körül. De még a szűkre szabott belső tér ellenére is a fedélzet több száz hutt és kiszolgáló személyzetének befogadására képes.
– És hol van a fegyver fókuszpontja? – kérdezte Sulamar, összecsapva a háta mögött a kezét. A tábornok előrehajolt, hogy jobban láthassa a módosításokat. Lemelisk megragadta az alkalmat, hogy hegyes könyökével ismét oldalba vágja az ellenszenves tábornokot, de Sulamar az utolsó pillanatban ösztönösen odébb húzódott.
Lemelisk csalódottan felsóhajtott, majd válaszolt a feltett kérdésre.
– Nézzék meg a henger végét! A szuperlézert úgy terveztem, hogy az energianyaláb pontosan a henger végében fókuszálódjon. Ez nagyobb energiamennyiség összpontosítását teszi lehetővé. Tehát növeltem a fegyver romboló erejét.
Sulamar hosszasan nézte a hosszú, henger alakú űrjárművet, majd bólintott.
– Leginkább az ősi jedifegyverre, a fénykard markolatára emlékeztet – jegyezte meg a tábornok.
Lemelisk elmosolyodott, meglepte, hogy a birodalmi tábornok felfedezte a hasonlóságot.
– Igen – mondta Lemelisk. – Most már megértik, miért adtam ennek a fegyvernek a Sötétkard nevet.
Durga elégedetten kuncogott.
– Nagyszerű név, Lemelisk.
Sulamar mereven állt, és a lehetőségeket fontolgatta.
– Ilyen fegyverrel legyőzhetetlenek leszünk – mosolygott kapzsi tekintettel Durgára. – Védelmi pénzt követelhetünk, adót vethetünk ki, bármit megtehetünk, amit csak akarunk. Egész naprendszereket sakkban tarthatunk. Senki sem szállhat szembe velünk.
Durga széles szája sátáni vigyorra húzódott.
– A galaxis önkényurai leszünk!
Bevel Lemelisk kikapcsolta a holomonitort.
– Igen, Lord Durga, bizonyára azok lesznek.