Erich Maria Remarque 1898-ban született, s a tanítóképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot.
A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjában egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: Íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak a féleszű osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Hitler már uralomra jutott Németországban, felállították a koncentrációs táborokat. Zsidók és a rendszernek nem tetsző különböző pártállású nők-férfiak menekülnek el otthonról, rajzanak szét Európa különböző országaiba. A legtöbben Bécsből indulnak, köztük a főhős, egy fiatal fiú is, aki szerelmével végre befogadó országra szeretne lelni. Az emigráns tömegtől minden állam fél, kitoloncolják őket, Ausztriából Csehszlovákiába, aztán vissza, aztán Svájcba, majd Párizsba, egyik börtönbe be, a másikból ki... Keserves és lehangoló kalandok után a fiú és szerelme Párizsban valamelyes nyugalomra lel. Munkát találnak, és nem várat magára a happy end sem: beutazó vízumot kapnak Mexikóba. A könyv pergő cselekményű, izgalmas, egyszerre fájdalmas és felemelő.

Marco Polo méltán a világ egyik leghíresebb utazója. Neve legendásan hangzik, noha saját maga gondoskodott róla, hogy alakját a történelmi valóság fényének teljes megvilágításában lássuk. Negyedszázados odüsszeiájáról, mely a középkor egyik legmozgalmasabb szakaszába esik, maga számol be igen részletesen könyvében. Elbeszéli, hogyan jutott el a vállalkozó szellemű kalmárvidék Velencéből Kubilájnak, a mongol nagykánnak az udvarába, ahol az uralkodó bizalmi embere lett, majd miképpen sikerült hazakerülnie. Közben szót ejt a bejárt vagy hallomásból megismert országokról: népeikről, szokásaikról, terményeikről, csupa olyasmiről, ami kívül esett a középkori ember, pontosabban a XIII. századi Európa látóhatárán. A vállalkozás emberfelettinek tűnő mérete és az ismeretlen földek lenyűgöző újdonsága avatja a művet minden idők egyik legérdekesebb olvasmánnyá. Marco Polo könyve egyszerre elégítette ki kortársai földrajzi, történelmi, gazdasági, művészeti – egyszóval egyetemes emberi érdeklődését, adatokat, útiképekkel, krónikával és színes anekdotákkal, s így lett enciklopédikus gazdagsága révén a felfedezések legfontosabb irodalmi ösztönzője és újkori műveltségünk egyik pillére.

A római császárkor elején, az i. e. 1-2. század fordulóján élt Plutarkhosz ebben a munkájában, mely ötven életrajz-novellát tartalmaz, a görög és római történelem egy-egy kiemelkedő alakját állítja párhuzamba egymással. Izgalmas olvasmányok ezek az életrajzok, ám mégsem egyszerű anekdotagyűjteményről van szó. A szerző a római provinciává lett Görögország és a hódító Róma történelmének összehangolhatóságáról írt bennük.

A római császárkor elején, az i. e. 1-2. század fordulóján élt Plutarkhosz ebben a munkájában, mely ötven életrajz-novellát tartalmaz, a görög és római történelem egy-egy kiemelkedő alakját állítja párhuzamba egymással. Izgalmas olvasmányok ezek az életrajzok, ám mégsem egyszerű anekdotagyűjteményről van szó. A szerző a római provinciává lett Görögország és a hódító Róma történelmének összehangolhatóságáról írt bennük.

Tíz kötetre tervezett történelmi regénysorozatom első két darabját (Avarok gyűrűje, Gellért) már kezébe vehette az olvasó, jelen munkám II. (Vak) Béla korába visz el. Regényeim nem történelmi parabolák, nem kacsingatnak a mai olvasóra, s távol áll tőlem mindenféle dezillúziós szándék is. A magyarság történetének  mélységes tisztelete adta kezembe a tollat, s könyveimet azoknak szánom, akik hasonlóképpen gondolkodnak. Következő regényem IV. (Kun) László korába kalauzolja majd el az olvasót, a 13. század végére, amikor az Árpád-ház fénye lassan kihunyt. A könyv egyik főszereplője egy kun leány, a király szeretője, Édua, s ez lesz a regény címe is. A tíz kötetre tervezett történelmi regényciklus harmadik darabjának ideje a 11-12. század fordulója. Előbb Kálmán, majd fia, II. István uralkodik, s az ország főrendjei ahányan vannak, annyi felé húznak. Kálmán legfőbb ellenlábasa saját öccse: Álmos herceg, aki egész életét egy cél elérésére teszi föl: meg akarja szerezni a koronát, s ezért semmi áldozattól nem riad vissza, hol Bizáncban, hol Henrik császárnál, hol az itthoni lázongó főurak körében keres társat terve valóra váltásához. Kálmán végül megelégeli a viszályt szító Álmos mesterkedését, és fiával Bélával együtt megvakíttatja. Álmos menekül, Bizáncban kér menedéket, ott is hal meg. Béla hű társával, Pétörrel együtt Pécsváradon húzhatja meg magát több éven át, s innen viszik Álmos egykori párthívei István halála után a királyi trónra. Vajon milyen uralkodó lesz a hányatott életű, sok viharban edződött, de a krónikaírók szerint jámbor és eszes vak Béla? Erre keres választ a források, a történelmi tények és a fantázia segítségével Szentmihályi. Béla életútját egészen a gyermekkorától egy elmaradhatatlan társ, barát, tanácsadó kíséri: a váraljai vasverő fiából királyi jegyzővé váló Donátfia Pétör. Vajon ki ez a rokonszenves férfi, aki józanságban, tapasztaltságban, történeti ismeretekben messze felülmúlja urát és kortársait, s aki - immár beérkezett emberként - félrevonul, hogy megírja a magyarok történetét? Teljes egészében az írói képzelet szülötte, vagy a régi magyar irodalom nagy névtelenje, a Mesternek mondott P. lehetséges életútját álmodta meg az író? A tíz kötetre tervezett történelmi regényciklus harmadik darabjának ideje a 11-12. század fordulója. Előbb Kálmán, majd fia, II. István uralkodik, s az ország főrendjei ahányan vannak, annyi felé húznak. Kálmán legfőbb ellenlábasa saját öccse: Álmos herceg, aki egész életét egy cél elérésére teszi föl: meg akarja szerezni a koronát, s ezért semmi áldozattól nem riad vissza, hol Bizáncban, hol Henrik császárnál, hol az itthoni lázongó főurak körében keres társat terve valóra váltásához. Kálmán végül megelégeli a viszályt szító Álmos mesterkedését, és fiával Bélával együtt megvakíttatja. Álmos menekül, Bizáncban kér menedéket, ott is hal meg. Béla hű társával, Pétörrel együtt Pécsváradon húzhatja meg magát több éven át, s innen viszik Álmos egykori párthívei István halála után a királyi trónra. Vajon milyen uralkodó lesz a hányatott életű, sok viharban edződött, de a krónikaírók szerint jámbor és eszes vak Béla? Erre keres választ a források, a történelmi tények és a fantázia segítségével Szentmihályi. Béla életútját egészen a gyermekkorától egy elmaradhatatlan társ, barát, tanácsadó kíséri: a váraljai vasverő fiából királyi jegyzővé váló Donátfia Pétör. Vajon ki ez a rokonszenves férfi, aki józanságban, tapasztaltságban, történeti ismeretekben messze felülmúlja urát és kortársait, s aki - immár beérkezett emberként - félrevonul, hogy megírja a magyarok történetét? Teljes egészében az írói képzelet szülötte, vagy a régi magyar irodalom nagy névtelenje, a Mesternek mondott P. lehetséges életútját álmodta meg az író?

A tíz kötetre tervezett történelmi regényciklus harmadik darabjának ideje a 11-12. század fordulója. Előbb Kálmán, majd fia, II. István uralkodik, s az ország főrendjei ahányan vannak, annyi felé húznak. Kálmán legfőbb ellenlábasa saját öccse: Álmos herceg, aki egész életét egy cél elérésére teszi föl: meg akarja szerezni a koronát, s ezért semmi áldozattól nem riad vissza, hol Bizáncban, hol Henrik császárnál, hol az itthoni lázongó főurak körében keres társat terve valóra váltásához. Kálmán végül megelégeli a viszályt szító Álmos mesterkedését, és fiával Bélával együtt megvakíttatja. Álmos menekül, Bizáncban kér menedéket, ott is hal meg. Béla hű társával, Pétörrel együtt Pécsváradon húzhatja meg magát több éven át, s innen viszik Álmos egykori párthívei István halála után a királyi trónra. Vajon milyen uralkodó lesz a hányatott életű, sok viharban edződött, de a krónikaírók szerint jámbor és eszes vak Béla? Erre keres választ a források, a történelmi tények és a fantázia segítségével Szentmihályi.
Béla életútját egészen a gyermekkorától egy elmaradhatatlan társ, barát, tanácsadó kíséri: a váraljai vasverő fiából királyi jegyzővé váló Donátfia Pétör. Vajon ki ez a rokonszenves férfi, aki józanságban, tapasztaltságban, történeti ismeretekben messze felülmúlja urát és kortársait, s aki - immár beérkezett emberként - félrevonul, hogy megírja a magyarok történetét? Teljes egészében az írói képzelet szülötte, vagy a régi magyar irodalom nagy névtelenje, a Mesternek mondott P. lehetséges életútját álmodta meg az író?

Néhány tárgyi emlék, egy-két kikövetkeztethető helységnév és a régészek feltevése: mindössze ennyi állt az író rendelkezésére, amikor a hatodik-hetedik században a Kárpát-medencében élő avar-magyar törzs életének írói megteremtéséhez fogott. Hogy ez a népcsoport létezett-e, s ha igen, hol, hogyan, élt mivel foglalkozott, ma még nem tudhatjuk biztosan, de Szentmihályi Szabó Péter gyakorlott prózaíróra valló kézzel színes és eleven látomást rajzol a Varsány-nemzetség mindennapjairól, a megmaradásért folytatott küzdelmükről. Műve nem csupán izgalmas kísérlet a tárgyi emlékekben és írott forrásokban szegény korszak rekonstruálására, hanem ízig-vérig szépírói munka; hitelességét nem történelmi tények igazolják, hanem a mából a múltba vetített hősök, sorsok és gondolatok érvényessége. Nemcsak rekonstrukció, de nem is csak ürügy a megidézett színtér, hiszen Szentmihályi Szabó Péter nem modellregényt írt, nem egy tudományos hipotézis illusztrálására törekedett, hanem színes álmát akarta megeleveníteni a régmúlt korról, amelyben nagy formátumú hősök születtek, kalandos életutak keresztezték egymást, és tiszta szerelmek szövődtek

A 13. század utolsó harmadát a történészek a feudális anarchia korának nevezik. Az ország erejét állandósult belső viszályok emésztik fel, a tegnapi szövetségesek mára ellenségek, hogy holnap talán ismét érdekszövetségre lépjenek. A Kőszegiek, a Gut-Keledek, a Csákok kiskirályként szabdalják szét az országot; külön államot jelent az államon belül az egyház szervezete, és megintcsak más érdekeknek engedelmeskednek a tatárdúlás után behívott kunok.
Ilyen körülmények között lép trónra - gyerekfővel - 1272-ben az utolsó előtti Árpád-házi király, IV. László. Alakját a kortárs krónikások is, a történelemtudomány is sokféleképpen írják le. Kézai Simon, aki előbb nevelője, majd tanácsadója és historikusa, látja benne a nagyra hivatottságot, de azt is tudja, hogy a kor nem alkalmas László uralkodói képességeinek kibontására. Szeretne egy Árpádhoz vagy akár Attilához hasonló világhódítót nevelni belőle, de a király erejét a belső viszályok, az elhibázott külországi háborúk és saját gyengesége fogyasztják. Az észérvek és a nagypolitikai megfontolás Izabella nápolyi herceglányt kényszerítik László hitveséül. Lászlót azonban a szíve egy kun leányhoz, Éduához húzza.
Ezt a feszültségekkel teli kort s a kibékíthetetlen érdekek hálójában vergődő Lászlót mutatja meg az író. Akárcsak korábbi regényei, az Édua és Kun László sem a mába kacsingató történelmi parabola. László vívódása, felizzó szerelme Édua iránt azonban ismerős, a regény alapkérdései a ma olvasójához szólnak.

Gellért élete és kora egyike a magyar történelem izgalmas fejezeteinek. A kor a XI. század, Szent István kora, amikor roppant feladat áll az ország vezetői előtt: vagy sikerül megszervezni a nyugati mintájú keresztény-feudális országot, vagy menthetetlenül széthull az amúgy is bomlófélben levő törzsszövetség. Ebből a munkából veszi ki részét a velencei származású Gerhardus Sagredo, bencés rendfőnök is, akit a véletlen sodort Magyarföldre, de a király kérésére végleg itt marad, s Istvánhoz hasonló igényességgel, bölcsességgel vállalja a rá mért feladatot. Elszörnyedve szemléli István vasszigorát, amellyel a szabadsághoz szokott barbár fejeket a monarchia és a keresztény egyház igájába hajtja, de ugyanilyen elképesztő számára, hogy a nyugodt felszín alatt milyen elevenen él a pogány kultúra. Istvánnak életében számos lázadást sikerült elfojtania, de halála után elszabadul a pokol, és az új rend ellen a pogány szabadság jelszavaival lázadó Vata emberei megölik Gellért püspököt is. A regény Gellért elképzelt önéletírása. Szentmihályi nagy anyagismerettel és kitűnő jellemformáló erővel eleveníti meg ezt a kivételes embert és a körülötte szerveződő új világot.

A történelmi regényfolyam ötödik kötete a Nagy Lajos király halála utáni véres és zavaros esztendők krónikája. Főszereplője Forgách Balázs főpohárnokmester, akit a véletlen emelt magas rangra, s egy merénylet gazdag birtokossá is tett Hazánk mai, válságos állapotában sem szükséges párhuzamokat keresni e korból, hiszen a történelem jót-rosszat egyaránt megörökít, s nem úgy tanítómestere az életnek, hogy megóvhatna ugyanannak a hibának többszöri elkövetésétől. Inkább csodálkozhatunk, hogy eleink élni és dolgozni tudtak így is, ez adhat vigaszt és reménységet a kései utódoknak... Az író - könyvéről: "A történelmi regényfolyam ötödik kötete a Nagy Lajos király halála utáni véres és zavaros esztendők krónikája. Főszereplője Forgách Balázs főpohárnokmester, akit a véletlen emelt magas rangra, s egy merénylet gazdag birtokossá is tett: ő rántott kardot Erzsébet anyakirályné és Mária királynő oldalán Durazzói Károly nápolyi királyra, akit a magyar történelem  Kis Károlyként ismer, s aki a magyar trónon csupán néhány napig ülhetett. A regény legtöbb szereplője, így Forgách Balázs is kegyetlen véget ért, s a kor árulásainak, tehetetlenségének és szűklátókörűségének csak az lehet a mentsége, hogy históriánk lapjai később is rendre felmutatják ezeket a bűnöket. Hazánk mai, válságos állapotában sem szükséges párhuzamokat keresni e korból, hiszen a történelem jót-rosszat egyaránt megörökít, s nem úgy tanítómestere az életnek, hogy megóvhatna ugyanannak a hibának többszöri elkövetésétől. Inkább csodálkozhatunk, hogy eleink élni és dolgozni tudtak így is, ez adhat vigaszt és reménységet a kései utódoknak." A történelmi regényfolyam ötödik kötete a Nagy Lajos király halála utáni véres és zavaros esztendők krónikája. Főszereplője Forgách Balázs főpohárnokmester, akit a véletlen emelt magas rangra, s egy merénylet gazdag birtokossá is tett Hazánk mai, válságos állapotában sem szükséges párhuzamokat keresni e korból, hiszen a történelem jót-rosszat egyaránt megörökít, s nem úgy tanítómestere az életnek, hogy megóvhatna ugyanannak a hibának többszöri elkövetésétől. Inkább csodálkozhatunk, hogy eleink élni és dolgozni tudtak így is, ez adhat vigaszt és reménységet a kései utódoknak... A történelmi regényfolyam ötödik kötete a Nagy Lajos király halála utáni véres és zavaros esztendők krónikája. Főszereplője Forgách Balázs főpohárnokmester, akit a véletlen emelt magas rangra, s egy merénylet gazdag birtokossá is tett Hazánk mai, válságos állapotában sem szükséges párhuzamokat keresni e korból, hiszen a történelem jót-rosszat egyaránt megörökít, s nem úgy tanítómestere az életnek, hogy megóvhatna ugyanannak a hibának többszöri elkövetésétől. Inkább csodálkozhatunk, hogy eleink élni és dolgozni tudtak így is, ez adhat vigaszt és reménységet a kései utódoknak...

A lebilincselően izgalmas történet főhőse Rogers őrnagy, a Rangerek parancsnoka, aki úttalan utakon, Kanada érintetlen őserdein keresztül vezeti maroknyi csapatát győzelemre. A természet legyőzője, a kemény katona azonban nem tud megbirkózni kora társadalmának kicsinyes, szűk látókörű emberivel és sorsa tragikus kietlenségbe torkollik. A széles ívelésű történet hátterét a francia és angol gyarmatosítók harca, az indián törzsek fokozatos visszaszorításának és az amerikai függetlenségi háborúnak a históriája adja.

A második világháború olaszországi partraszállásának idején valahol Észak-Afrika forró sivatagában. A büntetőtáborban volt katonák, akik ma már csak „kezes bárányok”, kőből és homokból egy dombot építenek, az emberi akarat, az egyéniség, a szeretet és a bizalom megtörettetésének jelképeként – saját maguknak. Ez a domb „fogadja” az új foglyokat, a fenegyereket, az örök lógóst, a derűs négert és a rejtélyes hajdani törzsőrmestert. A négy exkatona mellé „új” smasszer kerül. Az öt ember dármai sorsát tárja az olvasó elé az amerikai író kitűnő regénye, amelyből 1967-ben Sean Connery főszereplésével készítettek nagy hatású filmet.

A második világháború frontok mögötti, de nem kevésbé kegyetlen, nem kevésbé embert nyomorító és ugyanakkor embert, jellemet formáló helytállást követő világát ábrázolja az angol író, Ray Rigby két nagyszerű regénye: A domb és a Homokdomb. Ez utóbbi különálló regény, önmagában is kerek halálosan izgalmas történet. A helyszín a brit hadsereg egyik katonai börtöne az észak-afrikai Tripoli mellett. A homokdomb a kegyetlen büntetések színtere: a szadista hatalom szimbóluma. Az elítéltek és kegyetlen felügyelők világán túl megismerkedünk a hadbíróság, a hadsereg, a hatalom féltve őrzött rendje irányítóival, kegyetlen, korrupt védelmezőivel, de emberségesebb alakjaival is, közkatonáktól ezredesekig és tábornokon át egészen a londoni parlamentig. Iszonyú indulatok, hitvány és nagyszerű szerelmek, színesen ábrázolt sorsok és jellemek összecsapásai teszik remek olvasmánnyá Ray Rigby regényét.

Josef Toman neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt. Don Juan (1958) és Ahol a madár sem jár (1960) címen megjelent regényei megérdemelten nagy sikert arattak. Tiberius és Caligula címen most közzétett könyvét pedig már számos európai nyelvre lefordították. A római császárság kezdeti szakaszának érdekfeszítően izgalmas, hatalmas körképét rajzolja meg a kötet, a történelmi források beható tanulmányozása alapján. Tiberius és Caligula kora az események színtere, s e két egymástól élesen különböző római császár-egyéniség kialakulásának útját, eszméit és cselekedeteit a történelmi valóság szükségszerű eredményeként megismertetni: nagy jelentőségű írói vállalkozás, olvasni pedig „kalandregény” számba megy. A hiteles és részben költött történelmi események, helyek és személyek megelevenítésével, megszólaltatásával a nagy átalakulások korának örök problémáit feszegeti a kiváló író, lebilincselő meseszövéssel. Külön értéke Toman regényének az itáliai táj festői ábrázolása és az antik Róma szépségének, nagyságának felidézése.

Sokan és sokféleképpen megelevenítették már a világirodalomban Jeanne d'Arc alakját. Volt, aki a szentet, isten kiválasztottját, más a francia nemzeti hőst, s volt, aki az álnokul tőrbe ejtett tiszta és erős fiatal lányt látta benne. Mark Twain művében az egyszerű parasztlányt idézi meg, akinek ereje népével való összeforrottságából fakad. Az író nem szól közvetlenül az olvasóihoz, a történetet egy "megigézett" kortárs szájába adja, aki Jeanne d'Arc gyermekkori játszópajtása, majd diadalmas útján írnoka, apródja volt. A szemtanú emlékirataiban emberi közelségből, meghitten örökíti meg a nagyszerű francia lányt: kutatja, keresi egyénisége és cselekedetei titkait, s a kedves egyszerűség glóriáját fonja Jeanne d'Arc alakja és élete köré.

A négykötetes regénysorozat első része 1183-ban kezdődik. A helyszín: Palesztina, a Jeruzsálemi Királyság. A keresztény világ e legkeletibb bástyáját súlyos belviszály dúlja: Chatilloni Rajnáld és a hozzá hasonló könyörtelen rablólovagok háborút provokálnak a hatalmas szaracén birodalommal. Hiába a néhány józan főúr - köztük Ibelini Balian - mértéktartó, okos politikája s hiába a hadvezéri tehetségük: Szaladin a hattini csatában döntő vereséget mér rájuk. Ez az a történelmi esemény, amely a harmadik keresztes hadjáratot kiváltotta. A nagy nyugati fejedelmek, Oroszlánszívű Richárd, Fülöp Ágost és Rőtszakállú Frigyes Palesztinába vezetik seregeiket, hogy a Szentföldet a kereszténység számára visszahódítsák. Csakhogy köztük is éppúgy tombol a hatalmi féltékenység, mint a helybeli bárók közt; a Rőtszakállú tragikus halála után Fülöp Ágost, a francia uralkodó hamarosan visszatér hazájába - nem utolsósorban azért, hogy a Franciaországgal határos angol birtokokra rátegye a kezét -, az Oroszlánszívű által vezetett hadak pedig végül is kudarcot vallanak a szaracén stratégiával szemben. Néhány part menti város és erőd kivételével a Jeruzsálemi Királyság Szaladin szultán fennhatósága alá kerül.
A négykötetes regénysorozat első része 1133-ban kezdődik. A helyszín: Palesztina, a Jeruzsálemi Királyság. A keresztény világ e legkeletibb bástyáját súlyos belviszály dúlja: Chatilloni Rajnáld és a hozzá hasonló könyörtelen rablólovagok háborút provokálnak a hatalmas szaracén birodalomal. Hiába a néhány józan főúr – köztük Ibelini Balian – mértéktartó, okos politikája a hiába hadvezéri tehetségük: Szaladin a hattini csatában döntő vereséget mér rájuk. Ez az a történelmi esemény, amely a harmadik keresztes hadjáratot kiváltotta. A nagy nyugati fejedelem, Oroszlánszívű Richárd, Fülöp Ágost, és Rőtszakállú Frigyes Palesztínába vezetik seregeiket, hogy a Szentföldet a kereszténység számára visszahódítsák. Csakhogy köztük is éppúgy tombol a hatalmi féltékenység mint a helybeli bárók között, a Rőtszakállú halála után Fülöp Ágost, a francia uralkodó hamarosan visszatér hazájába – nem utolsósorban azért, hogy Franciaországgal határos angol birtokokra rátegye a kezét – az Oroszlánszívű által vezetett hadak pedig végül is kudarcot vallanak a szaracén stratégiával szemben. Néhány part menti város és erőd kivételével a Jeruzsálemi Királyság Szaladin szultán fennhatósága alá kerül.

Az Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban.
Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.
A Diákkönyvtár sorozatban eddig megjelent kötetek megrendelhetők közvetlenül a kiadótól is. Címünk: 1363 Budapest, 502. Postafiók 65.