Ötödik jelenet
VALERE, HARPAGON, ÉLISE
HARPAGON Gyere csak ide, Valere! Téged választottunk, te fogod megmondani, hogy melyikünknek van igaza, a lányomnak vagy nekem.
VALERE Magának, uram, efelől semmi kétség.
HARPAGON Tudod egyáltalán, hogy miről van szó?
VALERE Nem, de biztosan magának van igaza, maga a testet öltött józan bölcsesség.
HARPAGON Férjhez akarom adni ma este egy gazdag és megfontolt férfihoz, ez a kis szemtelen meg a képembe vágja, hogy esze ágába sincs hozzámenni. Na, mit szólsz?
VALERE Hogy mit?
HARPAGON Na?
VALERE Hát szóval...
HARPAGON Ki vele!
VALERE Hát szóval, szerintem, alapjában véve igaza van, és tulajdonképpen olyan nincs, hogy magának ne volna igaza. De azért őneki is van némi igazsága, és...
HARPAGON Hogyhogy? ANSELME úr igen tehetős férfiú, nemesember, akinek még levele is van róla, kedves, megállapodott, okos és igen módos ember, akinek nem maradt gyermeke az első házasságából. Kívánni se lehetne jobbat.
VALERE Ez mind igaz. De a lánya erre azt mondhatja, hogy kár lenne elsietni a dolgot, és kéne hagyni egy kis időt, hogy kiderüljön, csakugyan összeillenek-e egymás...
HARPAGON Ez olyan alkalom, amit üstökön kell ragadni. Van egy páratlan előnye, mégpedig az, hogy hozomány nélkül is elveszi.
VALERE Hozomány nélkül?
HARPAGON Úgy.
VALERE Akkor nincs mit mondanom. Meg kell hajolni az érv súlya alatt, nincs mese.
HARPAGON Ez nekem rendkívül takarékos megoldás.
VALERE Minden vitán felül. Igaz, a lánya úgy gondolhatja, hogy a házasság még ennél is nagyobb horderejű dolog, ettől függ, hogy boldog lesz-e vagy egész életére boldogtalan, és hogy egy sírig tartó kötelék igen alapos előkészületeket igényel.
HARPAGON Nem kér hozományt.
VALERE Igaza van, ez természetesen mindent eldönt. Mindazonáltal azt is mondhatná valaki, hogy az efféle esetekben a lány hajlandóságára is érdemes tekintettel lenni, és hogy a nagy korkülönbség, meg aztán a két természet és az érzelmek különbözősége igen kellemetlen következményekhez is vezethet.
HARPAGON Nem kér hozományt.
VALERE Igaz, igaz, nincs több szavam nem kér hozományt. Lehet ez ellen felhozni valamit?
HARPAGON (a kert felé figyel) Hé! Ez nem kutyaugatás? Csak nem a pénzemet akarják kikapartatni. Maradjatok itt, mindjárt visszajövök.
ÉLISE Mi ez a rossz tréfa, Valere, miért beszélt így vele?
VALERE Azért, hogy ne ingereljem, s elérjem, amit akarok. Ha nyíltan szembeszállok vele, azzal mindent elrontanék, mert vannak olyan természetű emberek, akiket csak oldalazva lehet megközelíteni; született gyanakvók és megátalkodottan csökönyösek, megbokrosodnak az igazságtól, irtóznak az ész egyenes útjától, és csak kerülő úton lehet odavezetni őket, ahová vezetni akarjuk. Egyezzen bele színleg az akaratába, és meglátja, könnyebben boldogul vele.
ÉLISE Na és az esküvő, Valere?
VALERE Majd csak szerét ejtjük valami turpissággal, hogy elmaradjon.
ÉLISE Hogyan? Ma estére van kitűzve.
VALERE Haladékot kell kérni, betegséget színlelni.
ÉLISE De ha orvost hívnak, rögtön kiderül a turpisság.
VALERE Ugyan már! Azok nem értenek hozzá. Válasszon magának bármilyen betegséget, és ők majd kiderítik, hogy hol fészkel a kór.
HARPAGON Vaklárma volt, hála Istennek.
VALERE És ha nincs más megoldás, még mindig ott a szökés, csak az kell hozzá, hogy elég szilárd legyen a szerelme, drága ÉLISE ...
(észreveszi Harpagont) Igen, minden leánynak szent kötelessége, hogy engedelmeskedjék az atyjának. Ne nézze, hogy milyen a vőlegény, ha pedig ott a nagy érv "nem kér hozományt", el kell fogadnia a férjet olyannak, amilyen.
HARPAGON Helyes. Ez a beszéd!
VALERE Ne haragudjon, uram, amiért elragadott a hév, és vettem magamnak a bátorságot, hogy ilyen keményen beszéljek vele.
HARPAGON Dehogy haragszom, sőt! El vagyok ragadtatva, és teljhatalmat adok neked... Nem, nem nem szökhetsz el a kötelességed elől.
Felruházom őt istenadta atyai hatalmammal és megkövetelem, hogy mindenben engedelmeskedj neki.
VALERE Most már kénytelen lesz meghallgatni az intelmeimet. Uram!
Követem a kisasszonyt és folytatom a leckéztetést.
HARPAGON Nagyon lekötelezel. Az biztos, hogy...
VALERE Egy kicsit rövidebbre kell fogni a gyeplőt.
HARPAGON Úgy van. És biztos, hogy...
VALERE Rám bízhatja, uram. Én majd elintézem a dolgot.
HARPAGON Intézd csak, intézd! Én megyek körülnézek egy kicsit a városban, nemsokára visszajövök.
VALERE (ÉLISE -nek) Bizony, bizony. A pénz, az a legeslegfontosabb az életben, és hálát adhat az Úrnak, kisasszony, hogy ilyen derék apát adott magának. Ő aztán tudja, hogyan kell élni. Ha egyszer olyan alkalom kínálkozik, hogy "kérő nem kér hozományt" akkor semmi másra nem kell tekintettel lenni. Ebben minden benne van, és az, hogy "nem kér hozományt" többet ér, mint a szépség, fiatalság, rang, tisztesség, ész és jellem.
HARPAGON Hahaj! Micsoda remek ember! Úgy beszél, mint egy orákulum.
Boldog lehet, akinek ilyen szolgálója van.