Gefallene Engel, unmögliche Liebe und ein Kampf gegen dunkle Mächte An Violet Edens 17. Geburtstag gerät ihre Welt aus den Fugen. Sie erhält einen Brief ihrer verstorbenen Mutter und erfährt: Sie ist eine Grigori, ein Wächter-Engel – genau wie der unglaublich attraktive, nur leider so unnahbare Lincoln, für den sie schwärmt. Mit siebzehn erwachen ihre Fähigkeiten und rufen gefährliche Gegner auf den Plan. Nun muss sie sich entscheiden, ob sie ihre Gabe annimmt in einer Welt, in der Engel des Lichts und Engel der Finsternis einen schrecklichen Kampf führen ...

The Project Gutenberg EBook of Tri Noveloj by Washington Irving

Wealth. Influence. Magnetism. Mystery. In twentieth century America, one man alone embodied all these qualities in their purest form. During a life which read like the wildest imaginings of a Hollywood scriptwriter, Howard Hughes – billionaire tycoon, pioneer aviator, playboy, eccentric and movie mogul – became a totem of fascination around the globe. In his twilight years, the mystery surrounding him intensified when he became a total recluse, hiding himself away in shady hotel suites for more than a decade. Some believed him to be dead; others thought he had gone crazy. Few really knew the truth – just as Hughes preferred.

The ambiguity surrounding him spawned one of the first modern media obsessions. Speculation abounded, from the business pages of broadsheets through international magazine articles down to the sidewalk opinion-makers. And unsurprisingly there were few books written about Hughes’ fascinating life – a life which was rumoured to be on the brink of ruin. So New York author and journalist Clifford Irving set out to do what no one else had done before.

In late 1970, Irving ran into an old friend and fellow scribe, Richard Suskind. The two men struck up a conversation about the legendary Hughes, whose recent shadowy globetrotting had caused a sensation in newspapers around the world. It was this conversation that gave Irving the idea to write the ‘autobiography’ of Howard Hughes. Skillfully convincing the publishing world that he had the direct input of Hughes himself, his colleagues and friends, Irving wrote his book, interweaving accurate research with outlandish fiction, and sold it to a publisher for a record advance of $1m, hitting headlines around the world…

But eventually the tall tale unravelled – the book was unmasked as a hoax. Irving went to prison and the sensational manuscript, described as ‘the most famous unpublished book of the century’, lay untouched for over 30 years – until now. For the first time, here is the incredible, unexpurgated life story of one of history’s most intriguing figures.

Wealth. Influence. Magnetism. Mystery. In twentieth century America, one man alone embodied all these qualities in their purest form. During a life which read like the wildest imaginings of a Hollywood scriptwriter, Howard Hughes – billionaire tycoon, pioneer aviator, playboy, eccentric and movie mogul – became a totem of fascination around the globe. In his twilight years, the mystery surrounding him intensified when he became a total recluse, hiding himself away in shady hotel suites for more than a decade. Some believed him to be dead; others thought he had gone crazy. Few really knew the truth – just as Hughes preferred.

The ambiguity surrounding him spawned one of the first modern media obsessions. Speculation abounded, from the business pages of broadsheets through international magazine articles down to the sidewalk opinion-makers. And unsurprisingly there were few books written about Hughes’ fascinating life – a life which was rumoured to be on the brink of ruin. So New York author and journalist Clifford Irving set out to do what no one else had done before.

In late 1970, Irving ran into an old friend and fellow scribe, Richard Suskind. The two men struck up a conversation about the legendary Hughes, whose recent shadowy globetrotting had caused a sensation in newspapers around the world. It was this conversation that gave Irving the idea to write the ‘autobiography’ of Howard Hughes. Skillfully convincing the publishing world that he had the direct input of Hughes himself, his colleagues and friends, Irving wrote his book, interweaving accurate research with outlandish fiction, and sold it to a publisher for a record advance of $1m, hitting headlines around the world…

But eventually the tall tale unravelled – the book was unmasked as a hoax. Irving went to prison and the sensational manuscript, described as ‘the most famous unpublished book of the century’, lay untouched for over 30 years – until now. For the first time, here is the incredible, unexpurgated life story of one of history’s most intriguing figures.

John Irving returns to the themes that established him as one of our most admired and beloved authors in this absorbing novel of fate and memory.

As we grow older — most of all, in what we remember and what we dream — we live in the past. Sometimes, we live more vividly in the past than in the present.

As an older man, Juan Diego will take a trip to the Philippines, but what travels with him are his dreams and memories; he is most alive in his childhood and early adolescence in Mexico. “An aura of fate had marked him,” John Irving writes, of Juan Diego. “The chain of events, the links in our lives — what leads us where we’re going, the courses we follow to our ends, what we don’t see coming, and what we do — all this can be mysterious, or simply unseen, or even obvious.”

SUMMARY: In the summer of 1953, two eleven-year-old boys—best friends—are playing in a Little League baseball game in Gravesend, New Hampshire. One of the boys hits a foul ball that kills the other boy’s mother. The boy who hits the ball doesn’t believe in accidents; Owen Meany believes he is God’s instrument. What happens to Owen, after that 1953 foul ball, is extraordinary and terrifying. A Prayer for Owen Meany was first published in 1989. This Modern Library edition includes a new Introduction by the author.

«Ens forma allò que desitgem», diu en Billy Abbott, l’escriptor i narrador protagonista, a l’inici de la novel·la. I és ell qui ens explica la història tragicòmica de la seva llarga vida com a «sospitós sexual»: els seus primers anys de formació a mitjan segle passat en un poblet de Vermont, amb l’enamorament, imprevist i sobtat, d’una dona més gran que ell, la senyoreta Frost, bibliotecària, i la descoberta incipient de la seva homosexualitat, que li provoquen un torrent d’emocions contradictòries. Al llarg de mig segle, mentre en Bill creix com a escriptor, assistim a diferents moments estel·lars de la seva vida, per la qual desfilen un ampli càsting d’acolorits personatges que desafien totes les convencions i als quals John Irving, valent i ambiciós, obliga a afrontar els dubtes sobre la seva sexualitat i a qüestionar els prejudicis i les creences.

Juan Diego un adolescent de catorze anys que va néixer i créixer a Mèxic té una germana més petita que es diu Lupe, i que es pensa que pot veure el que està per venir, concretament el seu futur i el del seu germà. A més, la Lupe llegeix la ment de les persones. No sap el que pensa tothom, però sí que ho sap de la gran majoria de persones. I imagineu-vos què podria arribar a fer una nena de tretze anys que creu que pot canviar el futur. En Juan Diego, ja com a adult, viatja a les Filipines, i els somnis i records de la seva infància i adolescència l’acompanyen d’una manera molt intensa. L’Avinguda dels Misteris és la història del que li passa al Juan Diego a les Filipines, on el que li va succeir en el passat a Mèxic entra en conflicte amb el seu futur. Una defensa aferrissada de la llibertat de les persones i dels pobles a triar el seu propi camí.

En una remota explotació forestal, un noi de dotze anys confon la nòvia del policia local amb un ós, amb conseqüències tràgiques. Aquest és el punt d’inici d’una llarga fugida en la qual el noi i el seu pare es veuen sotmesos a l’odi del policia i a la seva implacable persecució. Amb un to amarat d’emotivitat, que no exclou moments d’humor, aventures, màgia i realisme, John Irving recrea la peculiar vida com a fugitius de pare i fill. Mentre el pare treballa de cuiner aquí i allà, el noi creix, coneix l’amor i el desamor, l’èxit majúscul i el terrible infortuni. Dels vells temps només els quedarà el record de la vella cabana prop del riu i l’amistat d’un llenyataire d’abraonades conviccions llibertàries.

Aquesta és la història d’un metge ben peculiar, el doctor Wilbur Larch, que al principi del segle XX practica avortaments en casos d’embaràs no desitjat, alhora que dirigeix un asil d’infants que les seves famílies no poden mantenir. El seu orfe favorit, Homer Wells, que el doctor Larch estima com un fill, no aconsegueix mai ser adoptat, però el conflicte sorgeix quan de gran es declara contrari a l’avortament. Prínceps de Maine, reis de Nova Anglaterra, un dels títols amb més èxit de John Irving, aborda una qüestió tan controvertida i polèmica com l’avortament amb un excepcional coneixement històric, legal, mèdic, filosòfic i moral sobre el tema, a través d’una saga inspirada en les novel·les del segle XIX que, en paraules de l’autor, vol tenir «la mateixa càrrega emocional i la mateixa atmosfera que Jane Eyre o David Copperfield. Volia escriure una novel·la d’orfes».

Una dona difícil és un tríptic sobre la vida de Ruth Cole. La novel·la s’obre l’estiu de 1958, quan la Ruth tan sols té quatre anys i viu a l’ombra de la separació imminent dels seus pares i els fantasmes dels germans morts. La retrobem al cap de trenta anys, convertida en una novel·lista de renom però insatisfeta. El tríptic es tanca el 1995, quan la Ruth, vídua i mare, està a punt d’enamorar-se per primera vegada.

Conta la llegenda que un genet sense cap vagareja pels voltants de Sleepy Hollow i que per on passa conrea mort i foscor. El ressò de les seues cavalcades nocturnes aterreix la població. Excepte Brom Bones, el rival del mestre Ichabod Crane per a conquerir Katrina van Tassel, una rica hereva de la contrada de la qual s’ha enamorat. Crane pretén eixir de la misèria casant-se amb la jove, però el busca-raons de Bones té un aliat extraordinari: l’espectre del Genet sense Cap.

„Az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról rengeteg könyv jelent meg magyar nyelven és különböző világnyelveken egyaránt. David Irvingnek 1981-ben Uprising (Felkelés) című könyve, amely a közelmúltban magyar nyelven is napvilágot látott, mégis egyedülálló az egész ’56-os történelmi irodalomban. Mindenekelőtt két vonása teszi rendkívülivé ezt a művet. A legtöbb szerző a forradalom okait boncolgatván csak a közvetlen előzményekre megy vissza, általában az SZKP XX. Kongresszusát, vagy legjobb esetben az 1953-as berlini felkelést tekintik a forradalmat előidéző eseménysorozat kezdetének. Nem így Irving. Könyvében világosan kifejti, hogy a felkelést kiváltó eseménysorozat nem a XX. Kongresszussal és nem is 1953-ban kezdődött, hanem ha igazán, mélyrehatóan meg akarjuk érteni, hogy a magyar nép 1956 októberében−novemberében miért fogott fegyvert, és ez a minden központi vezetés nélküli felkelés hogyan válhatott a világtörténelem legnagyobb méretű és jelentőségű forradalmává, vissza kell mennünk 1944−45-re, a második világháború utolsó szakaszára, amikor a szovjet csapatok Magyarországot elfoglalták. Akkor kezdődött el az a fájdalmas eseménysorozat, az a rengeteg sérelem, ami végül felkelésben robbant ki. Ezek a sérelmek egymásra halmozódtak. A többszázezer megerőszakolt magyar nőn és a nők védelméért meggyilkolt mártír Apor püspökön kívül a rablások, fosztogatások sorozata is terhelte a vandál módon viselkedő szovjet katonaság számláját. A harcok befejezése után pedig a terror évei következtek. A kommunistákon kívül a többi párt feloszlatása után az ÁVH terroruralma hallgatást kényszerített az országra. A kommunisták elhallgattattak minden ellenvéleményt. Mindszenty 1948-as bebörtönzésével utolsó nagy ellenfelüktől is megszabadultak. Ettől kezdve a lakosság minden rétegét rengeteg sérelem érte. A munkásságot, a hatalom állítólagos birtokosát a kegyetlen normarendszer, a parasztságot az erőszakos kollektivizálás és beszolgáltatási rendszer sújtotta a hírhedt padláslesöpréssel párosulva. A nagypolgárság soraiból sokakat kitelepítettek szánalmas primitív körülmények közé a Hortobágyra. A gazdasági, társadalmi terror így világnézeti, ideológiai terrorral párosult, ami elsősorban vallásüldözésben nyilvánult meg. Az ifjúsággal foglalkozó papokat letartóztatták, a kötelező hitoktatást megszüntették, és azokat a szülőket megfenyegették, akik hittanra akarták járatni gyermeküket. Az iskolai oktatás ateista szellemben folyt. A fenti, vázlatosan felsorolt tényezők voltak valójában a forradalom kirobbantói…”

„Az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról rengeteg könyv jelent meg magyar nyelven és különböző világnyelveken egyaránt. David Irvingnek 1981-ben Uprising (Felkelés) című könyve, amely a közelmúltban magyar nyelven is napvilágot látott, mégis egyedülálló az egész ’56-os történelmi irodalomban. Mindenekelőtt két vonása teszi rendkívülivé ezt a művet. A legtöbb szerző a forradalom okait boncolgatván csak a közvetlen előzményekre megy vissza, általában az SZKP XX. Kongresszusát, vagy legjobb esetben az 1953-as berlini felkelést tekintik a forradalmat előidéző eseménysorozat kezdetének. Nem így Irving. Könyvében világosan kifejti, hogy a felkelést kiváltó eseménysorozat nem a XX. Kongresszussal és nem is 1953-ban kezdődött, hanem ha igazán, mélyrehatóan meg akarjuk érteni, hogy a magyar nép 1956 októberében−novemberében miért fogott fegyvert, és ez a minden központi vezetés nélküli felkelés hogyan válhatott a világtörténelem legnagyobb méretű és jelentőségű forradalmává, vissza kell mennünk 1944−45-re, a második világháború utolsó szakaszára, amikor a szovjet csapatok Magyarországot elfoglalták. Akkor kezdődött el az a fájdalmas eseménysorozat, az a rengeteg sérelem, ami végül felkelésben robbant ki. Ezek a sérelmek egymásra halmozódtak. A többszázezer megerőszakolt magyar nőn és a nők védelméért meggyilkolt mártír Apor püspökön kívül a rablások, fosztogatások sorozata is terhelte a vandál módon viselkedő szovjet katonaság számláját. A harcok befejezése után pedig a terror évei következtek. A kommunistákon kívül a többi párt feloszlatása után az ÁVH terroruralma hallgatást kényszerített az országra. A kommunisták elhallgattattak minden ellenvéleményt. Mindszenty 1948-as bebörtönzésével utolsó nagy ellenfelüktől is megszabadultak. Ettől kezdve a lakosság minden rétegét rengeteg sérelem érte. A munkásságot, a hatalom állítólagos birtokosát a kegyetlen normarendszer, a parasztságot az erőszakos kollektivizálás és beszolgáltatási rendszer sújtotta a hírhedt padláslesöpréssel párosulva. A nagypolgárság soraiból sokakat kitelepítettek szánalmas primitív körülmények közé a Hortobágyra. A gazdasági, társadalmi terror így világnézeti, ideológiai terrorral párosult, ami elsősorban vallásüldözésben nyilvánult meg. Az ifjúsággal foglalkozó papokat letartóztatták, a kötelező hitoktatást megszüntették, és azokat a szülőket megfenyegették, akik hittanra akarták járatni gyermeküket. Az iskolai oktatás ateista szellemben folyt. A fenti, vázlatosan felsorolt tényezők voltak valójában a forradalom kirobbantói…”

Cuando apareció en 1809 «Historia de Nueva York de Diedrich Knickerbocker», recopilación de las crónicas históricas publicadas en el neoyorquino Morning Chronicle por el escritor norteamericano Washington Irving (1783-1859), en Europa no se tenía noticia todavía de la existencia de una literatura norteamericana. Poco después, Walter Scott, Balzac y Byron saludarían con gran entusiasmo la obra inaugural de un autor, y de una literatura, de cuyo magisterio se declararían deudores posteriormente escritores como Poe o el poeta Walt Whitman. En 1832 Irving viaja a Europa y presenta sus cartas credenciales como diplomático ante la reina Isabel II de España. Ese mismo año publica su famosa Alhambra («Cuentos y leyendas de la Alhambra»), recreación de tradiciones arabigoandaluzas en las que la imaginación del estudioso aúna acontecimientos históricos con episodios sobrenaturales.Se han reunido en este volumen los mejores y más representativos cuentos que Washington Irving aportó a la literatura fantástica: «Rip van Winkle», el hombre que quedó suspendido en el tiempo durante varios años; «La leyenda de Sleepy Hollow», la historia de un jinete sin cabeza que aterroriza a una tranquila población rural (pertenecientes a su magna obra The Sketch Book, 1920); «Leyenda de la rosa de la Alhambra» y «La aventura de mi tío» (extraídos éstos de la citada Alhambra); «El espectro del novio», inspirado en una leyenda alemana, o «La aventura del estudiante alemán», un cuento ambientado en los días de la Revolución Francesa (que inspiró a Gautier el relato «La muerta enamorada»), son algunos de los cuentos que forman parte de esta antología.

Homer Wells a Maine állambeli St Cloud's városka árvaházának leghűségesebb lakója: hiába próbálja az intézet igazgatója, a szülészorvos Wilbur Larch örökbe adni, a fiú előbb-utóbb mindig visszatér hozzá. Az évek során különös barátság alakul ki Larch és Homer közt, amelynek szakítópróbája lesz, mikor a fiú úgy dönt, szerencsét próbál a világban. Megismerkedik egy fiatal párral, és továbbáll St. Cloud's-ból, hogy a "Tengernéző" almáskertben vállaljon munkát. Itt barátokra lel, és megtalálja azt a szeretetteljes közeget, amelyre titkon mindig is vágyott. Homer odisszeiája azonban nem ér véget, ugyanis beleszeret legjobb barátja feleségébe. 
  Az Árvák hercege című regényében Larch doktor és Homer Wells különös és megrendítő kapcsolatának évtizedeken átívelő történetét tárja elénk a háború utáni amerikai próza egyik legeredetibb, legmarkánsabb hangú alkotója, John Irving, aki e monumentális művével egyúttal fejet hajt a tizenkilencedik század egyik legnagyobb angol regényírója, Charles Dickens előtt. A St. Cloud's-i árvaház és az angyalcsináló orvos történetében Irving súlyos – és aktualitásukból mit sem vesztő, a legtöbb nyugati társadalmat mind a mai napig megosztó – kérdéseket feszeget, sokszor provokatívan, de mindig mély emberséggel. Az 1985-ben megjelent, és komoly kritikai, valamint közönségsikert arató regény diadalútja később a filmvásznon folytatódott. A regényből készült filmet hét Oscar-díjra jelölték – többek közt a legjobb film és a legjobb rendező kategóriában –, melyből végül két díjat ítélt oda az Amerikai Filmakadémia: a Larch doktort alakító Michael Caine megkapta a legjobb férfi mellékszereplőnek járó, míg a szerző, John Irving a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó Oscart.

Jenny Fields, a cipőkirály leánya ápolónőként dolgozik egy bostoni kórházban. Férjhez menni nem akar, gyereket viszont igen, ezért egy haldokló háborús sebesülttel ejteti magát teherbe. Ily módon egyszer s mindenkorra végzett a férfinemmel, a továbbiakban a gyermek nevelésének szenteli életét - elszegődik egy iskolába ápolónőnek hogy fia, Garp fejlődésének menetelét, választott tantárgyait, tanárait is ellenőrizni tudja. Kész csoda hogy ezek után Garpból normális ember lesz, hogy a világban - annak minden borzalmával: erőszak, gyilkosság, megbecstelenítés, autóbaleset, csonkítás - mégis megállja helyét. Garp írónak készül. Minő véletlen, ekkor már az anyja is. Bécsben töltött tanulmányútjuk s az ott létrejött alkotások eredményeképpen Jenny tesz szert nagyobb hírnévre, akaratlanul egy feminista mozgalom élére kerül, emiatt később híressége jutalmául erőszak áldozata. De első művével Garp is pályadíjat nyer - szerelme kezét, aki csakis híres, de legalábbis a hírnév irányába mutató íróhoz hajlandó feleségül menni. Boldog házaséletüket egy ideig nem árnyékolják be házasságon kívüli kapcsolataik - a nem várt borzalmak épp ezért annál elemibb erővel érik az érdekelteket s az olvasót.
John Irving groteszk, posztmodern rémmeséje jelentős mű, az elmúlt évtized amerikai irodalmában kevés a hozzá fogható maradandó érdekességű újdonság.

Tai pirma tokia Johno Irvingo (Džono Irvingo) knyga: atsiminimų, smulkiosios prozos ir esė rinktinė. Apsakyme, kurio pavadinimas duotas visai knygai, pasakojama, kaip miestelio šiukšliavežio mirtis įžiebė paaugliui Johnui Irvingui troškimą rašyti. Sodriai, nuostabiai ir įvairiapusiškai skleidžiasi vieno išradingiausių ir aistringiausių amerikiečių prozininkų kūrybinė mintis. Johnas Irvingas vėl įrodė turįs tiek vaizduotės, kad pakaktų dešimčiai rašytojų. (The Denver Post)