Disclaimer

The information contained in this book or books is provided for informational purposes only and includes the book title, author name, and a brief description or abstract. For the full text of the book, please contact the author or publisher.

This is the granddaddy of all alien invasion stories, first published by H.G. Wells in 1898. The novel begins ominously, as the lone voice of a narrator tells readers that "No one would have believed in the last years of the nineteenth century that this world was being watched keenly and closely by intelligences greater than man's..." Things then progress from a series of seemingly mundane reports about odd atmospheric disturbances taking place on Mars to the arrival of Martians just outside of London. At first the Martians seem laughable, hardly able to move in Earth's comparatively heavy gravity even enough to raise themselves out of the pit created when their spaceship landed. But soon the Martians reveal their true nature as death machines 100-feet tall rise up from the pit and begin laying waste to the surrounding land. Wells quickly moves the story from the countryside to the evacuation of London itself and the loss of all hope as England's military suffers defeat after defeat. With horror his narrator describes how the Martians suck the blood from living humans for sustenance, and how it's clear that man is not being conquered so much a corralled.

H. G. Wells klasszikussá vált regénye, Az időgép, a XX. század modern fantasztikumának nyitánya, a SF-irodalom örökbecsű remekműve, mely azóta számtalan szerzőt ihletett meg, s minden sci-fi kedvelő féltve őrzött kincse. Az időgép-feldolgozások köréből, a tucatszámra született utánzatok tengeréből azonban maradandó szigetként emelkedik ki az osztrák Egon Friedell és az amerikai K. W. Jeter kisregénye, melyek egymástól eltérő történelmi korszakban születtek, és az időgép történetének folytatását, továbbgondolását tűzték ki célul. A tragikus sorsú Egon Friedell (az anschluss idején öngyilkos lett) kultúrhistoriográfus esszé- és drámaíróként volt ismert. Az időgép visszatér című kisregényében elsősorban a relativitáselmélet irodalmi-filozófiai konzekvenciái izgatják, míg K. W. Jetert a jövőből a jelenbe visszatért föld alatti emberek inváziója foglalkoztatja, s az a veszély, melyet az időgép feltalálása az emberiségre hozhat (A morlockok északája). Az egy kötetben közölt három kisregény kitűnő alkalmat szolgáltat az olvasónak, hogy összehasonlíthassa a különböző korokban és felfogásban született, irodalmi értékű sci-fi remekművek találkozási pontjait.<

Nem sokkal azután, hogy a csillagászok szokatlan fényjelenségeket észlelnek a Marson, különös hullócsillag zuhan egy London melletti mezőre. Hamarosan kiderül, hogy az,amit meteornak véltek, valójában lövedék – és az idegen hengerekben látogatók érkeztek a Földre. A kapcsolatfelvétel azonban borzalmas következményekkel jár.
Mi történik, ha egy fejlettebb civilizáció megpróbálja leigázni a Földet? Miközben újabb és újabb hullócsillagok hasítják végig az eget, az emberiség jövője szinte napok alatt végveszélybe kerül.
Wells számtalan formában feldolgozott klasszikusa a science-fiction egyik alapműve, izgalmas és elgondolkodtató olvasmány. Helyenként borzongató, mind a mai napig érvényes vízió az idegen kultúrák találkozásáról, kiváló tanulmány a pusztulás szélére sodródott társadalomról.

A „Világok harcá”-ban Wells a marslakók és a földi emberek közötti háborút írja le, megalkotva ezzel a műfaj egyik legsikeresebb, hallatlanul izgalmas, végig feszültséggel teli alapművét. E szuggesztív hatású könyvből készült – híres-hírhedt – Orson Welles rádiójáték képes volt igazi tömeghisztériát előidéző pánikhangulatot okozni az Egyesült Államokban. A kötet e rádiójáték teljes szövegét is tartalmazza.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Chavát egy kabbalista mágiát űző rabbi keltette életre a tizenkilencedik század végén egy férfi kívánságára, aki feleségre vágyott – ebbe az agyaggólembe azonban szokatlan módon emberi kíváncsiságot plántáltak. Miután Chava gazdája meghal a tengeren, a gólem egyedül érkezik meg New Yorkba, ahol útmutatás nélkül, önmagának kell boldogulnia.
Ahmad dzsinn, a tűz teremtménye, aki az ősi szír sivatagban született. Évszázados rabságából egy manhattani bádogos szabadítja ki, Ahmadot azonban egy törhetetlen vaspánt továbbra is ehhez a világhoz láncolja.
A gólem és a dzsinn a helyüket keresik az Újvilágba özönlő emigránsok között. Hiába ellentétes a természetük, egy véletlen találkozást követően barátságot kötnek. Hamarosan ráeszmélnek, hogy egy óvilági hatalom a nyomukba eredt – és ez a létüket fenyegető sötétség fontos döntés elé állítja őket.

A Weird Tales, s vele a korai klasszikus amerikai fantasztikus irodalom és fantasy – nálunk még sajnálatosan sokszor az ismeretlenség homályában lapuló – szerzőinek bemutatása során talán a legnagyobb adósságot kezdjük el törleszteni Henry S. Whitehead munkásságának közzétételével. Ez már – A csapda és a Pán népe után – a harmadik kötet a Gerard Canevin sorozatban.

TARTALOM

Fekete Tancrède

A lezárt szoba

A fekete bika

Cassius

Whitehead, a nyugat-indiai rejtelmek krónikása

avagy a kiadó utószava

Tartalom:

ARMAND DUBOIS ESETE

PÁN NÉPE

EGY ISTEN ELMÚLÁSA

A FA-EMBER

MRS. LORRIQUER

A RAVEL PAVANE

WHITEHEAD, A NYUGAT-INDIAI REJTELMEK KRÓNIKÁSA AVAGY A KIADÓ UTÓSZAVA

A Pulitzer-díjas regényíró, akinek korábbi regényei a Háború szele, valamint a Zendülés a Caine hadihajón, melyek világesemények hatalmas áradatát ragadták meg, egy tizenegy éves mulatságos bronxi kisfiú, Herbie Bookbinder csodálatos történetében azt mutatja meg, milyen mesterien képes elénk varázsolni az élet legapróbb részleteit. Herbie számtalan ballépése, színesen jellemzett barátai és ellenségei, csapongva szárnyaló szerelme az elismerés mosolyára ösztönöznek.

Herman Wouk a világhírű amerikai bestseller-író első regényét tartja kezében az olvasó. A történet főhőse, a New York-i RBC rádiótársaság ifjú munkatársa rejtélyes megbízást kap, s főnökei ennek sikerétől teszik függővé további pályafutását. Ettől a pillanattól kezdve egész élete megváltozik. Miközben egyre otthonosabban mozog a pénz, az amerikai felső tízezer csillogó, ám kegyetlen világában, botrányos történet szereplőjévé válik, s egyre távolabb kerül az olyannyira óhajtott boldogságtól... Milyen árat kell fizetnie az érvényesülésért? Van-e számára visszaút, amikor már minden elveszettnek látszik? Vagy talán feladja a harcot? Minden kérdésre választ kapunk a regény végén...

A Dicsőség első kötetében a Reményből megismert és megszeretett hősök, Zev Barak katonatiszt és washintgoni attasé, Benny Luria repülős tábornok, Sam Pasternak Mossad tiszt, Yossi Nitzan-Kisoté tűzérparancsnok, immár felnőtt gyermekeik és asszonyaik, Nakhama Yael, Emily és és Shayna szemével és szívével éljük át a ’67-es győzelem mámorát.

Az író mindeközben létező, a világpolitikában jelentős szerepet játszó személyiségek – Golda Meir, Mose Dajan, Anvar Szadat, Henry Kissinger, az ellentmondásos Arik Sharon, és a tragikus sorsú izraeli főparancsnok David Elazar – ragyogó portréit állítja elénk.

A Dicsőség második kötete Herman Wouk regényfolyamának befejező része, mely a zsidóság huszadik századi történetét öleli keretbe. Hősei sorsán keresztül vezeti olvasóit a Jom Kippuri Háború tűzpróbája, ahol apák és fiúk vállvetve harcoltak és haltak hősi halált. Tanúi lehetünk a bravúros ugandai túszszabadítás eseményeinek, a történelmi Camp David-i egyezmények létrejöttének, s végül a negyvenéves függetlenség ünneplésének és a békéhez vezető út megnyitásának.
Az író mindeközben létező, a világpolitikában jelentős szerepet játszó személyiségek - Golda Meir, Mose Dajan, Anvar Szadat, Henry Kissinger, az ellentmondásos Arik Sharon, és a tragikus sorsú izraeli főparancsnok David Elazar - ragyogó portréit állítja elénk.

Eközben véres háború dúl a sinai félszigeten, s a Szuezi csatornán - hatalmas emberáldozatok árán - felállítják a mozgó hidat. Benny Luria fia, Dov itt esik el a harcokban. Az izraeli családok meggyászolják hősi halottaikat, ám az áldozatok helyére újak állnak, és a háború folytatódik tovább, mígnem a Camp David-i egyezménnyel végre a béke napjai köszöntenek a Szentföldre. Golda Meir lemond, és Szadat Izrael földjére lép tárgyalni, a túszdrámák azonban még izgalomban tartják a világot. Győztesek és vesztesek egyaránt áldozatok, ám az életben maradottak új családot alapítanak, s az élet megy tovább... A történelmi regény hőseinek élete 1988-ban, a "Függetlenségi Nap" 40. évfordulójának ünneplésével zárul, amikor felcsendül a gyászos-diadalmas himnusz: "a zsidó nép csak hazájában szabad, Cijon és Jeruzsálem földjén". - A közelmúlt történelmi eseményei iránt érdeklődők élvezni fogják a zsidóság huszadik századi történetének lebilincselő regényét.

Izraelben az ország fennmaradásáért folytatódik tovább a háború. Az arab államok nyíltan és egységesen lépnek fel a zsidó állam ellen, és az sem titok, hogy ebben a Szovjetunió támogatja őket, Golda Meir asszony Amerika segítségét kéri egy légihíd megszervezésében, s Kissinger "közbenjárására" Nixon kiadja a parancsot: "menjen minden, ami repülni tud!" Izraelbe. A történelmi díszletek közt árad tovább a lebilincselő regényfolyam. Zev Barah, Golda asszony katonai titkáraként Washingtonba utazik, ahol ismét találkozik régi szerelmével, Emily Holliday-jel, aki közben három gyermek édesanyja lett. Emily válni akar férjétől, ám Nakhma, Zev felesége sosem hagyná el férjét. Fiuk, Noah egy francia zsidólányt vesz feleségül. Eközben véres háború dúl a sinai félszigeten, s a Szuezi csatornán - hatalmas emberáldozatok árán - felállítják a mozgó hidat. Benny Luria fia, Dov itt esik el a harcokban. Az izraeli családok meggyászolják hősi halottaikat, ám az áldozatok helyére újak állnak, és a háború folytatódik tovább, mígnem a Camp David-i egyezménnyel végre a béke napjai köszöntenek a Szentföldre. Golda Meir lemond, és Szadat Izrael földjére lép tárgyalni, a túszdrámák azonban még izgalomban tartják a világot. Győztesek és vesztesek egyaránt áldozatok, ám az életben maradottak új családot alapítanak, s az élet megy tovább... A történelmi regény hőseinek élete 1988-ban, a "Függetlenségi Nap" 40. évfordulójának ünneplésével zárul, amikor felcsendül a gyászos-diadalmas himnusz: "a zsidó nép csak hazájában szabad, Cijon és Jeruzsálem földjén". - A közelmúlt történelmi eseményei iránt érdeklődők élvezni fogják a zsidóság huszadik századi történetének lebilincselő regényét.

Herman Wouk, a neves amerikai zsidó bestseller író, aki ezen a könyvében mint egy vallásos, szombattartó, hívő zsidó mutatkozik meg. Angolból fordította Mikes Katalin. A Chábád Lubavics - Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület kiadása. ISBN 963 75 33 01

A világhírű amerikai írót már nem kell bemutatni az olvasónak, hiszen a közelmúltban megjelent Háború és Végső győzelem című regényei nagy sikert arattak.

A világtörténelem egy amerikai család életébe ágyazva: ez Herman Wouk műveinek jellemzője. a Forrongó világ is egyszerre családregény és izgalmas kalandregény.
A Henry-család éli mindennapjait, amikor egyszerre megcsapja a második világháború szele: a zsidóüldözés Németországban, a kisebbik fiú menekülése a megszállt Lengyelországból, az amerikaiak hitetlenkedése, hogy úgysem igazak az Európából érkező szörnyű hírek. A tengerésztiszt diplomata apa először Németországban dolgozva ismeri meg a náci uralom működését, majd a Szovjetunió keleti részén szerez közvetlen háborús tapasztalatokat, és szervezi az amerikai segélyszállítmányokat. A fiúk katonatisztek lesznek, s készülődnek a háborúra.
Churchill, Roosevelt, Sztálin, Hitler és egy amerikai család hétköznapjai a már háborúzó, de világháborúra még csak most készülődő, forrongó világban…

„Elsőrangú történet, igazi remekmű…”
The New York Times

„Most azok is átélhetik a szárazföldi és tengeri ütközeteket, akik akkor még nem is éltek…”
Time

„Remekmű: óriási, izgalmas és magával ragadó…”
The Washington Post

Wouk jellegzetes, sodró stílusa, mindvégig feszült érdeklődést keltő előadásmódja jellemzi a Hajszát. Külön érdekessége, hogy – bár írója tagadja – számos vonatkozásban kulcsregény: világhírű filmsztárok, rendezők, filmesek és írók portréját villantja fel és bepillantást nyújt a könyvkiadók világába, az amerikai irodalmi élet kulisszatitkaiba. A regény egyik főszereplőjét elkísérjük az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé, s így átéljük mindazt a szorongást, amit a haladó gondolat hívei éreztek a szégyenletes boszorkányüldöző perek folyamán – amelyeknek sora mindmáig nem zárult le.

Wouk jellegzetes, sodró stílusa, mindvégig feszült érdeklődést keltő előadásmódja jellemzi a Hajszát. Külön érdekessége, hogy - bár írója tagadja - számos vonatkozásban kulcsregény: világhírű filmsztárok, rendezők, filmesek és írók portréját villantja fel és bepillantást nyújt a könyvkiadók világába, az amerikai irodalmi élet kulisszatitkaiba. A regény egyik főszereplőjét elkísérjük az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé, s így átéljük mindazt a szorongást, amit a haladó gondolat hívei éreztek a szégyenletes boszorkányüldöző perek folyamán - amelyeknek sora mindmáig nem zárult le.

A Remény négy izraeli katonatiszt története és asszonyaiké, akiket szeretnek. A bécsi születésű, kulturált Zev Baraké; a vallásos, vakmerő vadászpilótáé, Benny Luriáé a keserűen gunyoros és titokzatos mosszados Sam Pasternáké és a Don Kisote becenévre hallgató, egyáltalán nem „búsképű” katowicei menekülté, aki öszvérháton érkezik első izraeli csatájába, majd az évek során magas rangra emelkedik. Három emlékezetes izraeli nőalak mellett, egy amerikai CIA tisztviselő okosan elragadó leányi formálja meg a szerző a főhősök finoman szövődő szerelmi történetében. S mindehhez az Izraeli Függetlenség Háború és a Hatnapos Háború fordulatos, izgalmas eseményei nyújtják a hiteles hátteret, amelyekből elénk tárul egy maroknyi nép harca a túlélésért. Századunk egyik legsikeresebb írója új remeke, az amerikai kiadással egyidőben, két kötetben kerül a magyar olvasóhoz.

Az író regényfolyama a második világháború után kikiáltott izraeli állam történetének kezdeti, meghatározó évtizedeit eleveníti fel. Az első része a függetlenségi harcok, majd az úgynevezett szuezi incidens eseményeit mutatja be 1947 és 1957 között, egy olyan fordulatos történetben, amelynek szereplői fiatal zsidó katonák, akikből a harcok során az új ország hadseregének vezető tisztjei, hősei kikerültek. 1947 végén az Egyesült Nemzetek ajánlása egy zsidó és egy arab államra osztotta Palesztinát, a zsidók elfogadták a megoldást, ám az arabok nem: az érdekellentét véres harcokhoz vezetett. Az aprócska "Zsidó Állam" hadserege a nehezen megszerzett függetlenségért küzdött. Ez a történelmi színtér, amelyen megjelenik Wouk fiatal hőse, Zev Barak kapitány. A regény az ő fordulatokban gazdag politikai karrierjén, illetve magánéletén keresztül mutatja be a heroikus küzdelmet, amelyek során a zsidóság számottevő tényezőként jelent meg a Közel-Keleten. Barakkal együtt formálódnak barátai. Az ő barátságuk, szerelmeik története is ez a regény, amely személyes hangon szól , miközben közelebb visz a Mosszad titokzatos célkitűzéseinek megértéséhez. A hétköznapok problémáin keresztül idézi Izrael hősi korszakát, amikor a zsidóság 19 évszázadnyi szétszóródása után a fennmaradásért folytatott küzdelem közepette sodródott a Szuezi Háború véres történéseibe. A Remény a zsidóság legújabbkori történelmének hősi eposza; nemcsak témaköre, de fordulatos témavezetése alapján is.

1947 végén az Egyesült Nemzetek ajánlása egy zsidó és egy arab államra osztotta Palesztinát, a zsidók elfogadták a megoldást, ám az arabok nem: az érdekellentét véres harcokhoz vezetett. Az aprócska "Zsidó Állam" hadserege a nehezen megszerzett függetlenségért küzdött. Ez a történelmi színtér, amelyen megjelenik Wouk fiatal hőse, Zev Barak kapitány. A regény az ő fordulatokban gazdag politikai karrierjén, illetve magánéletén keresztül mutatja be a heroikus küzdelmet, amelyek során a zsidóság számottevő tényezőként jelent meg a Közel-Keleten. Barakkal együtt formálódnak barátai. Az ő barátságuk, szerelmeik története is ez a regény, amely személyes hangon szól , miközben közelebb visz a Mosszad titokzatos célkitűzéseinek megértéséhez. A hétköznapok problémáin keresztül idézi Izrael hősi korszakát, amikor a zsidóság 19 évszázadnyi szétszóródása után a fennmaradásért folytatott küzdelem közepette sodródott a Szuezi Háború véres történéseibe.
A Remény a zsidóság legújabbkori történelmének hősi eposza; nemcsak témaköre, de fordulatos témavezetése alapján is.

Már tart a második világháború, és egy amerikai család férfitagjait a földgolyó különböző részeire sodornak az események: az amerikai hadsereg parancsnokságain szolgálnak, egy harcoló tengeralattjáró tisztjeként, egy hadihajó parancsnokaként, vagy diplomataként látjuk viszont őket.

A regény több szálon fut, s a szereplők élete végigkíséri a második világháború összes lényeges eseményét: a férfiak ott vannak minden nagyobb győzelemben vagy vereségben, megjárják a náci koncentrációs táborokat, a nők az amerikai kontinensen, vagy az európai hadszíntéren hányódva élik át a nehéz éveket.

Lebilincselő könyv, mindvégig leköti az olvasó figyelmét, s egyre újabb és újabb izgalmakat ígérve 1942 végétől a második világháború befejezéséig, az atombombák ledobásáig követi a szereplők életét.

A történet a második világháború alatt egy amerikai hadihajón játszódik. Főhőse Willie Keith, a jó családból való amerikai úrifiú, miután sikeresen elvégzi a tengerésztiszti tanfolyamot, megkapja beosztását a Csendes-óceánon állomásozó flotta egyik hajójára. Willie, akit részint romantikus hajlama, részint befolyásos mamájának a "túlságosan veszélyes" szárazföldi hadseregtől való irtózása vitt a tengerészethez, és úszó erődökről, repülőgépanyahajókről ábrándozik, egy csúf, rozzant, első világháborús kis aknakeresőn, a Caine-en köt ki. A hajón meglehetősen zűzravaros állapotok uralkodnak, Willie azonban nem igyekszik mindenáron elmenekülni beosztásából, hanem elhatározza, hogy megállja a helyét.
A Caine - a csendes-óceáni hajóhaddal együtt - a japánok elleni harcokban veszik ki a részét a második világháborúból. Az események viharzásában Willie-nek valóban alkalma nyílik arra, hogy megállja helyét - de egészen másképpen és más módon, mint ahogy azt elképzelte. Mire a háború befejeződik, a régi, felületes és komolytalan fiú eltűnik, és helyét egy érett, kiábrándult férfi foglalja el.
Az író Willie Keith történetét csak keretül használja fel mondanivalójának kifejtéséhez. Willie csupán az egyik szereplő, akit megérlel és átalakít a háború, de rajta kívül a hajó valamennyi tengerészének is vizsgáznia kell. Az események csúcspontját a zendülés alkotja, amikor a hajó tisztikara, élén egy becsületes és naiv tiszttel, szembefordul a tehetetlen parancsnokkal. Tetteikért hadbíróság elé állítják őket.
A rendkívül színes, sok szálból összefont regény - amely egy szép szerelem történetével is megismertet - valójában emberi sorsok és jellemek tűzpróbáját ábrázolja a katonaélet törvényein belül, a háború idején.

A könyv főszereplője egy jómódú családból származó, ámbár tapasztalatlan fiatalember, Willie Seward „Willie” Keith, aki az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetéhez jelentkezik tengerészkadétnak, hogy megmenekülhessen a hadseregbe történő besorozástól a második világháború idején. A könyv első része bemutatja a (princetoni végzettsége dacára bárzongoristaként tevékenykedő) Willie-t, May Wynn bárénekesnő iránt feltámadt szerelmét, és ebből fakadó konfliktusait (a lány olasz származása, társadalmi helyzete miatt nem képzelhető el, hogy feleségül vegye). Willie-t magas azonossági száma jó ideig megmenti a besorozástól, de amikor már ezt nem kerülheti el, inkább tengerésztiszti tanfolyamra jelentkezik, mert ezt a beosztást veszélytelenebbnek véli. A kadétiskola elvégzése után (ahol igen jó elméleti eredményeket ér el, de szerelmi konfliktusa miatt a maximális rossz pontot gyűjti össze), az USS Caine nevű, öreg, első világháborús rombolóból átalakított aknakereső-rombolóra vezénylik. Meghal Willie édesapja, aki már tengerész szolgálatot teljesítő fiának küldött levelében megfogalmazta "végrendeletét": azt kéri, hogy fia az életben ne a könnyebbségeket keresse, hanem férfiasan keresse és vállalja azokat a feladatokat, amelyek - most a tengerészet kötelékében - rá várnak. Tulajdonképpen a könyv további részeiben Willie sorsfordító döntéseit apjának ez a levele határozza meg. Willie megérkezik öreg, nyomorúságos hajójára, és elképed az ott uralkodó állapotokat látva: a legénység ápolatlan, rongyos, koszos egyenruhát visel (azt sem szabályszerűen), a felállított őr éjjel büntetlenül elalhat, stb. Mindezekért a hajó parancsonokát, William De Vriess korvettkapitányt tartja felelősnek, aki szerinte nem tart kellő fegyelmet, és fölényes parancsnoki modorát is megalázónak tartja. Érdekes módon azonban az aknakereső rajban mégis ez a hajó nyújtja a legjobb szakmai teljesítményt, a legénység szereti a parancsnokot, mindezt Willie nem tudja mivel magyarázni. Willie, mint híradó szolgálatos tiszt, elveszít egy, a hajónak szóló táviratot, és számára úgy tűnik, ezzel végképp leszerepelt a kapitány előtt; ezen a hajón nem futhat be szolgálati karriert. Azt tervezi, hogy megkéri a tengernagyot, akit egy estélyen zongorajátékával lenyűgözött, és aki korábban célzott rá, hogy törzsének állandó tagjává helyeztetné át, hogy tegye ezt. Ekkor megérkezik apja utolsó levele, melyben figyelmezteti, hogy ne térjen ki a hajóján rá váró feladatok elől - és Willie meghozza sorsfordító döntést: nem kéri a tengernagytól az áthelyezését. Új parancsnok érkezik a hajóra, akit Willie első látásra megszeret. Queeg korvettkapitány rendcsináláshoz lát a hajón: szabályozza a szolgálati rendet, érvényt szerez az egyenruha viselés szabályainak, úgy tűnik, a hajón minden jóra fordul. Csak egy probléma van: az új kapitányban nyoma sincs elődje fölényes hajóvezetési tudásának, össze-vissza adott parancsai nyomán a hajó már első útján megfeneklik. Máskor, célvontatás közben, miközben egy, az egyenruháját hanyagul viselő matrózt leckéztet, nem figyel hajójának útvonalára, és kört leírva, elvágja saját vontatókötelét. Ezekért, és minden hasonló hibájáért tisztjeit és a legénységet teszi felelőssé, aránytalanul súlyos fegyelmi büntetéseket szab ki rájuk. Willie és a többi tiszt fokozatosan meggyűlöli az új parancsnokot, aki ráadásul gyáva is: nem meri a kapott feladatnak megfelelően a rohamcsónakokat az ellenséges parthoz megfelelő közel vezetni, hanem sárga festékjelzést vet ki, és idő előtt visszafordul (a tisztek ezentúl "vén sárgafolt"-nak nevezik), amikor a parti tüzérség a vele tevékenykedő másik hajót tűz alá veszi, nem siet a segítségére, hanem a tenger felé elmenekül. Amikor a tiszti étkezőben megmaradt néhány szem földieper eltűnik a kamrából (noha ez tilos, de szokás szerint a felszolgálók ették meg), a parancsnok meg akarja ismételni fiatal kori bravúrját, amikor egy elfogott egy matrózt, aki álkulccsal dézsmálta a hajó raktárát; meg van győződve arról, hogy most is ez történt, és az egész hajó rendjét felborítja azzal, hogy a legénységtől minden kulcsot begyűjt, és ellenőrzésként a matrózokat meztelenre vetkőzve megmotoztatja. Máskor, mert dühös az egyik tiszt elvezénylése miatt, az egyenlítői forróságban két napra elzáratja a vizet a hajón, hogy víztakarékosságra szoktassa a legénységet és a tiszteket. Ténykedésével mélységesen felháborítja tisztjeit és legénységét. Az első tiszt, Maryk főhadnagy titkos naplót vezet a parancsnok balfogásairól és kitolásairól, mert a művelt, regényíró Keefer főhadnagy elültette a fülébe, hogy a parancsnok paranoiás elmebeteg. A flotta támadásra indul, útvonalukat egy tájfun keresztezi. A Caine is végveszélybe kerül, a szél ismételten keresztbe fordítja, a kormány- és géphatások nem érvényesülnek. Queeg kapitány képtelen a helyzetet kezelni, görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy a flotta eredeti útvonalán haladjanak. Maryk főhadnagy (aki civilben is hajózott, és nagyon jó tengerész) úgy gondolja, hogy csak az mentheti meg a hajót az elsüllyedéstől, ha a széllel szembe fordulnak, és elárasztják vízzel az üres üzemanyagtartályokat is, hogy a hajónak nagyobb legyen a merülése, és így jobban kormányozhatóvá váljon. Amikor Queeg ezt megtiltja, Maryk a szolgálati szabályzat megfelelő pontjára hivatkozva (elme)beteggé nyilvánítja, és leváltja a parancsnokot. A továbbiakban az ő elgondolásai szerint hajóznak, a Caine megmenekül, sőt, egy elsüllyedt másik romboló legénységének néhány tagját is kimentik. Willie, mint őrtiszt, támogatta Maryket, amikor az a kapitányt leváltotta. Partot érve, a leváltott kapitányt az orvosi vizsgálat szolgálatképesnek találja, és így Maryket, aki megfelelő jogalap és felhatalmazás nélkül váltotta le a parancsnokát, zendülés miatt hadbíróság elé állítják. A vádat később "a rend és fegyelem ellen elkövetett vétség"-re enyhítik, de ha őt elitélik, az őt támogató Willie is hadbíróság elé kerül. A hadbírósági tárgyaláson Maryk védője, Greenwald hadnagy, aki civilben sikeres ügyvéd, eléri azt, hogy - noha az orvosi szakvélemény szerint Queeg nem elmebeteg, és így Maryk "orvosi naplója" semmit sem ér - a bíróság megvizsgálja Queeg parancsnoki működését, és a flotta büszkeségét fenntartva megállapítsa, hogy, mivel gyáva tiszt nem emelkedhet az USA egy hadihajójának parancsnokává, viselkedését csak elmebetegség magyarázhatja. Maryket felmentik. Willie idővel a Caine első tisztje, majd - már a japán fegyverletétel után, csak a hajó utolsó útjára - a kapitánya lesz. A hajdani lógós bárzongorista érett, tapasztalt, bátorságáért kitüntetett férfiként szerel le. Hajdani szerelme, May Winn, aki után egész tengerész élete folyamán epekedett, azonban már megházasodott.

Tartalom:

• Ian Watson életrajz

• Tériszony i. sz. 2000 [Agoraphobia A.D. 2000]

• Életünk szerelmes percei [The Beloved Time of Their Lives (with Roberto Quaglia)]

Britisch SFA Award-nyertes

• A Vérrel Írott Biblia [The Bible in Blood]

• És most itt ülök rajta [Sitting on a Starwood Stool]

• Babilon várja önt! [We Remember Babylon]

Locus Award-jelölés

• Táguló világ [The Width of the World]

• Egy a lehetségesek közül [One of Her Paths]

• A szemét ríusai [Salvage Rites]

• Bekubrikolva – esszé [Kubrick]

• Árnyfal [The Black Wall of Jerusalem]

• Az ajatolláh szeme [The Eye of the Ayatollah]

• Hiperállatkert [Hyperzoo]

• Joan világa [Joan’s World]

• Az Álomtelevíziós Társaság [On the Dream Channel Panel]

• Samathiel megidézése [Samathiel’s Summons]

• A Nagyon Lassú Időgép [The Very Slow Time Machine]

Hugo Award-jelölés, Locus Award-jelölés

• Interjúk Ian Watson-nal

1997-ben "angyalok" jelennek meg a világ szent helyein és az emberiséget az „Úr Világához” invitálják – amely nem más, mint az Eridani 82 csillag egy bolygója, húsz fényévnyire a Földtől. Egy titokzatos űrhajtómű bukkan fel Góbi sivatagban, amely segítségével tudósok és mérnökök megalkotják a Pilgrim Crusadert. Az űrhajó fedélzetén gondosan megválogatott, tudósokból és művészekből álló legénységgel hamarosan útnak indul a külső világűr felé.

Amy Dove szociológus és szeretője, Peter számára a „külső világűr” a torzítások és hallucinációk dimenziója. Hajójukat rovarszerű idegenek, a Csoport-lények ejtik fogságba. Amy és öt társa elmenekül az „Úr Világa” nevű bolygóra, ahol egy idegen civilizáció várja őket, amely részben a mindennapos fizikai valóságban, részben a „Mennyországban” létezik. De álomszerű találkozások sorozatán át Amy rádöbben, hogy a Csoport-lények nem is annyira ellenségesek, és hogy az Úr Világa „Mennyországa” borzalmas veszélyeket rejt.

Ian Watson regénye izgalmas utazás az anyag és az elme világának határán, mely lebilincselő kaland is egyben. Ian Watson nem elégszik meg a hétköznapi történetekkel: napjaink egyik legizgalmasabb és legkalandosabb sci-fi regényét alkotta meg, mely folyamatosan mozgásban tartja a képzelőerőt és az emberi gondolkodás határait feszegeti.

Disclaimer

Fun books

Choose a genre