Disclaimer

Két nemzetség vadászai feszülnek egymásnak egy lelőtt szarvas felett az edőben, és virtusból össze is verekednének, ha meg nem jelenne a közelükben egy sosem látott lény: egy tűzlidérc. Ezzel kezdetét veszi a puszták lovas harcosainak mágikus története, legendás kalandjaiknak sora. Világtól elrugaszkodott szörnyek támadják meg a jurtafalvakat. Egy ilyen küzdelemben sebesül meg az Ágos nembéli Erdőjáró, ám hiába kockáztatja életét a harcban, nem mentheti meg húgát, a Belénybéli Kondor feleségét. Kondor bosszút fogad a férfi ellen, de Erdőjárót is gyötri a lelkiismeret, ezért önkéntesen vállalja, amit rettegő társai sorsául szánnak: száműzetésbe megy. Merv sámán, aki Erdőjáróban a sámánok hatalmának jövőbeli lerombolóját sejti – nem is alaptalanul – a szellemek sugallatára két gyilkost küld nyomába. Erdőjáró vándorlásai során egy hatalmas fára bukkan, amely az egekbe nyúlik. Felkapaszkodik a fára – nyomában Kondorral –, s egy másik világot talál: a felsőbb eget, a mágia otthonát, ahol a varázslók hatalmasabbak, mint a földön, ahol a természetfeletti lények mindennaposak, s ha megölik papját, személyesen jön bosszút állni Szemes, a mindent látó Napatya. E világot istenek teremtették isteneknek. Kondor nem akar beavatkozni az egek küzdelmeibe, de a harcok utolérik, s máris két félelmetes sereg vonul fel egymással szemben, hatalmasságok mágikus harcával fenyegetve. Ez már nem csupán két tüzes lelkű vadász összecsapása…

Esta novela autobiográfica, publicada por primera vez en 1945, y que muy pronto se convertirá en un verdadero libro de culto al ser traducida a numerosos idiomas, narra con un lenguaje prodigioso, lleno de imágenes tan originales como potentes, la pasión de su autora por un hombre casado del que se enamoraría incluso antes de conocerlo personalmente.<

A klasszikus, több évtizedes űrutazás-történetek alaptípusát eleveníti fel ez a nagyszabású sci-fi eposz, mely visszanyúl a fantasztikus irodalom „ősi”, mindmáig különösen kedvelt formáihoz. Sz. Sznyegov űrtrilógiája a 2500-as évek'ben kezdődik, amikor a Földön már egyesültek az emberiség békés erői, s létrehozták a Galaktika egyik mesterséges bolygóján, az Ohrán, az Értelmes Lények Csillagközi Szövetségének Konferenciáját. Itt határozzák el, hogy űrflottát indítanak az emberek részvételével a Galaktika középpontja felé, hogy felkutassák a rejtélyes és optikailag láthatatlan Pusztítókat, akik a Tüzes-B csillag egyik bolygóján eltiporták a galaktok által létrehozott fejlett civilizációt, s ily módon potenciális veszélyt jelentenek az emberiségre nézve is. Az első expedíció, melyet a Téremésztő nevű űrhajó vezetésével indítanak, kudarccal végződik, s bár a harcok során megfogyatkoznak, újabb tapasztalataik birtokában másodszor is elindulnak, hogy ezúttal az ellenség saját fegyvereit vessék latba egy nagyszabású csillagháború során a Pusztítók ellen. A regény, cselekményének fordulatosságában, filmszerű felépítésében, gondolati ötleteiben túllép a szovjet sci-fik régebbi, jól ismert sablonjain, s izgalmasságában méltó párja az amerikai Csillagok Háborúja kalandsorozatainak. Nem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt a könyv angol fordítása az USA-ban is megjelent.

SZERGEJ SZNYEGOV
ISTENEMBEREK 1-2.

A klasszikus, több évtizedes űrutazás-történetek alaptípusát eleveníti fel ez a nagyszabású sci-fi eposz, mely visszanyúl a fantasztikus irodalom „ősi”, mindmáig különösen kedvelt formáihoz.
Sz. Sznyegov űrtrilógiája a 2500-as években kezdődik, amikor a Földön már egyesültek az emberiség békés erői, s létrehozták a Galaktika egyik mesterséges bolygóján, az Ohrán, az Értelmes Lények Csillagközi Szövetségének Konferenciáját. Itt határozzák el, hogy űrflottát indítanak az emberek részvételével a Galaktika középpontja felé, hogy felkutassák a rejtélyes és optikailag láthatatlan Pusztítókat, akik a Tüzes-B csillag egyik bolygóján eltiporták a galaktok által létrehozott fejlett civilizációt, s ily módon potenciális veszélyt jelentenek az emberiségre nézve is. Az első expedíció, melyet a Téremésztő nevű űrhajó vezetésével indítanak, kudarccal végződik, s bár a harcok során megfogyatkoznak, újabb tapasztalataik birtokában másodszor is elindulnak, hogy ezúttal az ellenség saját fegyvereit vessék latba egy nagyszabású csillagháború során a Pusztítók ellen.
A regény, cselekményének fordulatosságában, filmszerű felépítésében, gondolati ötleteiben túllép a szovjet sci-fik régebbi, jól ismert sablonjain, s izgalmasságában méltó párja az amerikai Csillagok háborúja kalandsorozatainak. Nem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt a könyv angol fordítása az USA-ban is megjelent.

SZERGEJ SZNYEGOV
ISTENEMBEREK 1-2.

A klasszikus, több évtizedes űrutazás-történetek alaptípusát eleveníti fel ez a nagyszabású sci-fi eposz, mely visszanyúl a fantasztikus irodalom „ősi”, mindmáig különösen kedvelt formáihoz.
Sz. Sznyegov űrtrilógiája a 2500-as években kezdődik, amikor a Földön már egyesültek az emberiség békés erői, s létrehozták a Galaktika egyik mesterséges bolygóján, az Ohrán, az Értelmes Lények Csillagközi Szövetségének Konferenciáját. Itt határozzák el, hogy űrflottát indítanak az emberek részvételével a Galaktika középpontja felé, hogy felkutassák a rejtélyes és optikailag láthatatlan Pusztítókat, akik a Tüzes-B csillag egyik bolygóján eltiporták a galaktok által létrehozott fejlett civilizációt, s ily módon potenciális veszélyt jelentenek az emberiségre nézve is. Az első expedíció, melyet a Téremésztő nevű űrhajó vezetésével indítanak, kudarccal végződik, s bár a harcok során megfogyatkoznak, újabb tapasztalataik birtokában másodszor is elindulnak, hogy ezúttal az ellenség saját fegyvereit vessék latba egy nagyszabású csillagháború során a Pusztítók ellen.
A regény, cselekményének fordulatosságában, filmszerű felépítésében, gondolati ötleteiben túllép a szovjet sci-fik régebbi, jól ismert sablonjain, s izgalmasságában méltó párja az amerikai Csillagok háborúja kalandsorozatainak. Nem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt a könyv angol fordítása az USA-ban is megjelent.