A szerző az előszóban kifejti, hogy mit is jelent a szó: „kuriózum”. Szerinte nincs rá megfelelő magyar szó, mert jelenti azt, hogy „ritka, érdekes, furcsa, különös, rendkívüli” és lényege a hitelesség. E könyvében csak olyan adatokat dolgozott fel, amelyeknek megtalálta az eredetét, forrásait. A kuriózumok irodalmát különféleképpen lehet feldolgozni: lehet tudományosan, lehet lexikonszerűen sorba szedni, legélvezetesebben a franciák tálalták, könnyű, olvasmányos formában. Ráth-Végh István tíz évig gyűjtötte anyagát és igyekezett olyan kuriózumokat közreadni, amiket az olvasók nem ismernek.
A kultúrtörténeti adatokat témák szerint csoportosítja. Kezdi a Katonadolgokkal, fényt derít többek közt arra, hogy honnan származik a mondás: „keményfejű magyar”. Szerepelnek a könyvben Csodagyerekek (volt akit két és fél éves korában beírattak az iskolába). Csodagyereknek számított Bolyai János is, akinek villámgyors felfogása volt és 12 éves korában a hatodik gimnázium anyagából vizsgázott. Tünemények (a mai UFO-k elődei) már a 16. században is léteztek. Pl. 1525-ben három Napot láttak az égen megjelenni, ez jelképezte, hogy Magyarországnak három uralkodója lesz: János, Ferdinánd és a török. Kuriózumként említi a szerző a régi szerelmes leveleket a 16. századtól kezdve a 20. századi apróhirdetéseikig. A száműzött betű összefoglaló cím alatt azonos magánhangzóval írt verseket sorol fel a gyűjtemény, valamint egy ige nélküli regényt. Parnasszusi játékok közül különösen érdekes Werbőczy törvénykönyve és Magyarország földrajza versben. Szócsintani példatárat, vagyis szógyártási rendszert (szókat csinálni tanít rövidítésből származik) is bemutat, amelyre számos példát sorakoztat fel (a kaktusz huszúr, mert húsos és szúr; embrió lemb, leendő ember). A hónapnevek erőszakos magyarítására példa a 16. századból: főhó, fagyhó, fűhegy stb., vagy későbbi időkből január – zúzoros, február – enyheges, szeptember – gyümölcsönös stb. A Magyar kuriózumok 1934-ben jelent meg először – a ma olvasójának is szórakoztatást, „kuriózumot” jelent a könyv elolvasása.
Mendemondák és történelmi hazugságok
Új kiadásban jelenteti meg a kiadó a neves író Szerelem, házasság című művét, amely annak idején nagy sikert aratott. E műben az író A szerelem regényes életrajza, A házasság regényes életrajza és Az asszonyi hűtlenség története című műveit foglaltuk egybe.
E könyvben is érvényesül Ráth-Végh István sajátos szellemessége és iróniája. Páratlanul gazdag anyagát, mint az életet tükröző dokumentumokat tárja az olvasó elé, s humanista derűje a szerelem fonákságainak bemutatásával ad szórakoztató, de egyben meggondolkodtató képet.
Az ismert író művelődéstörténeti műveinek sorozatában negyedik kötetként jelenik meg ez a könyv. Anyagát az író korábban kiadott Kalandorok és titokzatos történetek, Bolond ünnep, Mendemondák és történeti hazugságok című műveiből állította össze a kiadó.
A könyv elvezeti olvasóját régmúlt korok életének olyan területeire, melyet mai gondolkodásunkkal megérteni is nehezen tudunk. Rejtelmes sorsú emberek, a társadalom fegyelmét nehezen tűrő társaságok, a közélet, a tudományok és művészetek ferdeségei ismerhetők meg e műből. E művet is élvezhetővé teszi az író humora, derűs szemlélete és szellemes iróniája.
Kedves olvasó, készülj föl rá: ebben a detektívregényben keresve sem találhatsz gyilkosságot, banditát, de még csak detektívet sem. Haláleset persze akad, bűnügy is, no meg két belügyi tiszt is megteszi a hagyományos „főfelügyelő” helyett. De mennyire!
Ugyanarról van itt szó, mint Hirosimában, Nagaszakiban volt. Atomról, sugárzásról. Csak kicsiben. Egy nagyobbacska disznóbőr táskában. (És sajna – szerzővel együtt esküszünk rá! – a történet magva igaz: itt történt Budapesten.)
A hihetetlennek tetsző bonyoldalmat egy bébi izgága viselkedése indítja el. Elárulhatjuk: a bébi nem hónapos csecsemő, ó nem, korántsem…
S ha már árulkodunk, azt is megjegyezhetjük, hogy a szerző, Révész Gy. István nem először fogott tollat azért, hogy a bűnügyi regény műfajába ártsa magát. A felszabadulás előtt tucatnyi sikeres detektívregényt írt, csak éppen nem a saját nevén, hanem hangzatos – angol – álneveket. Ideje, hogy regény, szatíra, dráma után ebben a műfajban is bemutatkozzék saját nevén. E történet egy atomtudós, két belügyes tiszt meg egy HKI-villanyszerelő okoznak egymásnak roppant kellemetlenségeket, az olvasónak pedig mulatságos és sok-sok művészien adagolt izgalmat.
DOCE FAMILIAS, UN ÚNICO TRONO. La ciudad de Darien se encuentra en el corazón de un imperio a punto de extinguirse. Doce familias mantienen el orden gracias al control del monarca, a las alianzas y a las intrigas, aferrándose a una paz voluble que se desmorona. Los habitantes de la ciudad soportan una realidad que no pueden cambiar. Sin embargo, viejas disputas desembocan en un complot para matar al rey, una conspiración que convocará a seis forasteros a la ciudad: Elias Post, un cazador, Tellius, un viejo espadachín expulsado de su hogar, Arthur, un niño que no habla, Daw Threefold, un chancero y jugador, Vic Deeds, mercenario sin remordimientos, y Nancy, una chica cuyo talento podría ser la ruina de todos. Su llegada a las murallas de la ciudad con el ocaso desatará una serie de acontecimientos explosivos. Antes de que el sol vuelva a levantarse, juntos forjarán el destino del Imperio de sal.
El campo de espadas se inicia cuando César completa su círculo interno, el de los hombres que serán sus generales. Cuando llega la oportunidad de ser nombrado cónsul, regresa a una ciudad donde conjuras y conspiraciones amenazan la estabilidad de todo aquello que más valora. Junto con Pompeyo y Craso, César forma una inestable alianza que se convertirá en el primer triunvirato. Para Julio César, representa la oportunidad de forjar un nuevo camino que lo llevará hasta la Galia y la Britania, más allá de los límites de los mapas. Son los últimos días del viejo orden, creado y destruido por un hombre sin parangón en la historia de la humanidad.
Forzado a huir de Roma, Julio César sirve a bordo de una galera de guerra en las peligrosas aguas del Mediterráneo y pronto obtiene una temible reputación. Cuando apenas ha conseguido una victoria memorable, unos piratas capturan su barco y exigen un rescate. Después de duros meses de cautiverio es abandonado en la costa norte de África donde reúne un grupo de reclutas que forjará en una unidad suficientemente poderosa para vengarse de los que lo capturaron y para reprimir un nuevo alzamiento en Grecia.Aclamado como un héroe a su regreso a Roma y cada vez más temido por sus enemigos, César se reúne con Bruto, su compañero de niñez. Pronto los dos amigos son llamados a luchar como nunca antes lo han hecho, pero un nuevo peligro amenaza la ciudad en forma de un gladiador rebelde que lleva el nombre de Espartaco.
Las puertas de Roma es una brillante mezcla de aventuras e historia con la capital imperial como telón de fondo de la juventud de Julio César. La magnífica primera entrega de un relato épico de ambición y rivalidad, de lealtad, arrojo y traición.En el primer siglo a. C., en una casa de campo cercana a Roma, dos niños sufren juntos los rigores de una educación tradicional, que ha de prepararlos para vivir como soldados, amigos y adversarios. Un día, cuando Cayo y Marco apenas han alcanzado la edad viril, una turba de esclavos rebeldes ataca su casa y ambos, después de demostrar que son capaces de defender su vida con la espada, buscan refugio en Roma. Allá, en los primeros momentos de su nueva vida, los dos jóvenes no tardan en saborear las tentaciones de la Ciudad Eterna y descubrir sus peligros, iniciación que se verá interrumpida por el comienzo de una titánica disputa por el poder, primer asalto de una sangrienta contienda que ha de enfrentar a los ciudadanos y sacudir los cimientos la República. Y Cayo Julio César ha de ser uno de los principales protagonistas. Brillante mezcla de aventuras e historia, Las puertas de Roma, con la capital imperial como telón de fondo de la juventud de Julio César, constituye la magnífica primera entrega de un relato épico de ambición y rivalidad, de lealtad, arrojo y traición.
A fiatal angol író kalandregényének középpontjában egy különös találmány áll, amely tulajdonosának a tökéletes boldogságot és a folyamatos testi-lelki harmóniát nyújtja. Meg is indul a hajsza a különös, leginkább walkman-re emlékeztető készülékért. Az amerikai, japán, nyugatnémet, svéd, francia és angol ipari kémek vetélkedése ad módot a szerzőnek arra, hogy vérbeli angol humorával kifigurázza az ipari hatalmak és korunk civilizációs betegségét, a csillapíthatatlan fogyasztási lázat. Isherwood kellemes kikapcsolódást kínáló kötetében a mulattató és elgondolkodtató epizódok gondosan megkomponált sorrendje készíti elő a cselekmény utolsó, váratlan fordulatát.
Az I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Ha a Magyar Királyságon belül területi és politikai autonómiát élvező Horvátországot is beszámítjuk, akkor a területi veszteség 71 százalékra szökik, a népességé pedig 63 százalékra. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt. A hatalmas veszteségek, a nemzetiségi elv tökéletlen alkalmazása és a kisebbségi sorba került magyarság helyzete miatt a trianoni békeszerződés a magyar történelmi tudat egyik legneuralgikusabb pontjává vált. A napjainkban is tapasztalható érzékenységek mellett erre utalnak a döntés okaival és körülményeivel foglalkozó, nagyszámban burjánzó tévhitek és legendák is. Az először 2001-ben megjelent kis könyvecske mostanáig két kiadást ért meg. A mostani, harmadik magyar kiadás tartalmilag annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy egy dokumentumokat tartalmazó Függelékkel egészült ki.
A kötet a szerző 1991-ben megjelent, nagy sikerű Bethlen-életrajzának második, átdolgozott kiadása, mely öt nagy, kronologikus egységben mutatja be a modern kori magyar történelem e nagy alakjának életét és politikáját. Az 1991-es magyar és az 1995-ös angol nyelvű kiadáshoz képest az első négy fejezeten a szerző alig változtatott, viszont az 1993-ban előkerült szovjet levéltári dokumentumok alapján teljesen újraírta az Epilógus: a Szovjetunióban című zárófejezetet. A könyv 1991-es első kiadását Borbándi Gyula mesteri biográfiaként méltatta, John Lukács pedig a Századokban ekként vélekedett: Romsics életrajza sok szempontból példás. (…) Megállapításai, ítéletei kiegyensúlyozottak; írásmódjának stílusa és hangneme pedig szinte mintaképe az olyan történetírói prózának, ami nemcsak könnyen olvasható, hanem egyben józan és mértéktartó.
Az első világháborút követő hónapokban Közép- és Kelet-Európa politikai térképe gyökeresen átalakult. Az átalakulás egyik legfontosabb eleme az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a történelmi Magyarország darabokra hullása-szaggatása volt. A történeti Erdély, valamint a Bánság középső és keleti fele, továbbá az ún. Részek vagy Partium – együttesen 103 ezer négyzetkilométer 5,2 millió lakossal – az új román állam részévé vált. Az 1918 őszétől 1920. június 4-ig tartó folyamatnak több fontos állomása volt. A történelmi háttér felfestése után Romsics Ignác ezeket mutatja be – széles körű hazai és külföldi forrásbázisra támaszkodva. Részletesen foglalkozik az 1918. őszi sikertelen megbékélési kísérletekkel, majd Erdély román megszállásával, valamint az 1918. decemberi 1-jei gyulafehérvári román „nemzetgyűléssel” és ennek következményeivel, továbbá az új helyzetet szentesítő trianoni békeszerződés megalkotásának körülményeivel. A térképekkel gazdagon illusztrált kötet zárófejezete a két világháború közötti és alatti helyzetet, valamint az 1947-es párizsi békeszerződéshez vezető utat ismerteti.
Las cuatro vidas de Steve Jobs
No existe un Steve Jobs, sino que debemos hablar de cuatro Jobs (el joven indeciso que no sabe qué hacer con su vida, el fundador de Apple, el hijo pródigo propietario de Pixar y su regreso triunfal a la marca de la manzana con el lanzamiento del iPod, el iPhone y el iPad). En todas sus vidas el éxito ha sido el denominador común, un éxito alcanzado gracias a un talento desmesurado, un carisma arrollador y una dedicación absoluta a la persecución de sus objetivos. Sin duda una obra de referencia sobre uno de los grandes genios de nuestra época.
Szász Imre nagy természetismerettel megírt, szép regényének hőse Basa, a borjú nagyságú, gyönyörű kuvasz. Gazdáját megölik, a házat felégetik. Ő a nádasba menekül, s attól fogva a vadvilág ezer veszélye között farkasok módjára él. Erős, ügyes és eszes: sokat megtanul a vadon törvényeiből. Itt hozza világra kölykeit is, s az öt kutya egy idő után a környék juhászainak réme lesz.
Az író részletesen bemutatja a kis család életét, a kölykök első megnyilvánulásait, fejlődésük szakaszait, viszontagságaikat, izgalmas kalandjaikat és a megélhetésért vívott harcukat. A szerző az állatvilág pontos megfigyeléséről, a természet alapos ismeretéről tanúskodva, élethűen ábrázolja a nádas világát, emberközelbe hozza a kutyák, farkasok és az ott élő valamennyi állat életét, vonzó képekben, tájleírásokban eleveníti meg a nádast és az ingoványt.
A regény izgalmas cselekménye, magával ragadó stílusa miatt gyermekek és felnőttek számára egyaránt érdekes olvasmány.
A XVII. században egy különös nevű akadémia működött Rómában, a Hiúzok Akadémiája. Csak az lehetett tagja, akinek „hiúzszeme” volt, aki olyasmit vett észre a tudományban, a művészetben, amit más még nem látott meg. Ilyen hiúz volt Galileo Galilei, az újkor egyik legnagyobb fizikusa és csillagásza. Galileire valóban ráillett ez a megtisztelő név: csillapíthatatlan vágy hajtotta, hogy szüntelenül kutasson, kísérletezzen, beletekintsen az igazság fényébe. A napra irányította távcsövét, hogy megismerje a tudomány új törvényeit. Aki azonban sokáig néz a napba, annak elkáprázik a szeme, és nem veszi észre, ami a földön van; nem törődik az útjában tátongó farkasvermekkel, amelyeket a világosság ellenségei ástak neki. Galilei, akinek szemét elkápráztatta a tudnivágyás fénye, végül belezuhant egy ilyen farkasverembe. Ellenségei ujjongtak, mert azt hitték, hogy a hiúzzal együtt a világosságot is elpusztították. De a napot, a tudás igazi fényét nem lehet elpusztítani. Galilei életéről, harcáról, kegyetlen bukásáról és eszméinek dicsőséges felemelkedéséről szól Száva István fordulatos, mindvégig érdekes regénye, melyet most második kiadásban nyújtunk át az olvasónak.