Disclaimer

Vergil Ulam, a fiatal, zseniális kutató biocsipek fejlesztésével foglalkozik. Nem tiszteli a szabályokat, különcködik, ezért gyakran kerül összeütközésbe intézetének vezetőivel. Amikor egy genetikai kutatóprogram irányelveit veszi semmibe, kirúgják. Saját vérébe fecskendezve sikerül kimenekítenie kikísérletezett limfocitáit, amelyek gondolkodó, értelmes vírusként szaporodnak és terjednek. Kontinenseket fertőznek meg, s nyomukban sok különös dolog jár.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Anakin Skywalker a Wicko kerület szemétfeldolgozó aknájához vezető egyik elhagyott szervizalagútban ácsorgóit sokadmagával. Türelmetlen sóhajtás kíséretében a bőrhevedereknél fogva felemelte a hártyaszerű, gondosan összehajtogatott versenyszárnyait, és az oldalkormányt rátámasztotta a szandáljára. Aztán a szárnyakat nekidöntötte az alagút falának, és egy miniatűr hegesztőt elővéve, annak csóváját -mintha csak egy fénykard pengéje lenne – óvatosan hozzáérintette egy repedéshez a kormány bal oldali szélső merevítőjén. Miután végzett a javításokkal, próbaképpen megmozgatta a szerkezetet. Majdnem olyan, mint új korában.

Regények<

Kína i.e. hatodik századának két szellemóriása: Lao-ce és Konfu-ce. Tanításuk látszólag ellentétes, a mélyben mégis egybeér. Lao-ce a tao (az Út) világrendjébe történő, nem cselekvő beilleszkedést tanítja, míg Konfu-ce azt vallja: a bölcs fáradhatatlanul hirdesse felismert igazságát. <

Ezt a Gyűrűt, az Egyetlent, a bündék csinálták, Aranyáért bündenagyit gyorsan zaciba vágták. Úr ez csúfon, szépen, halandón és nyüzügéken, Teljesíti kívánságod, ha éppen nincsen ébren. E Gyűrűben lakozik a hatalom minden felett. A lehetőség, hogy mit akarsz, mindig azt tehesd. Ha eltörik, ha elcsórják, semmivel sem pótolhatod. Küldd el bátran SZarkujonnak, hogyha megtalálod. (A pénz miatt ne aggódjál: a címzett fizeti a portó díját!) Ezzel a rémes verssel, amelybe az elaggott varázsló hiába próbálta beleerőszakolni a verslábakat és a rímeket, ezzel meg egy Gyűrűvel kezdődött minden. A vers és a Gyűrű volt az , ami miatt Frigónak, a hős lelkű bambitnak nem maradt más választása, mint hogy útnak induljon, vállalja a veszélyeket (szembenézzen szörnyekkel, pénzéhes fogadósokkal, bűn rossz ételeket egyen, és meneküljön a zuhanóbombázóként támadó gyilkos pelikánoktól), és megszabaduljon a smukktól, amiért egyetlen önérzetes zálogházas se adott volna egy fél finulát se. Mielőtt elindult, csak arra tudott gondolni, hogy az ilyen küldetéseken jobb minél előbb túlesni. Vágj bele, Frigó, biztatta magát. Indulj csak el, hátha útközben találsz egy balekot, aki elvégzi helyetted a munkát!

A második világháború óta feltűnt angol regényírók közül kevés talált oly meleg fogadtatásra és tartós sikerre Magyarországon, mint H. E. Bates, A jacaranda-fa és a Jó széllel francia partra szerzője. Két regényéről olvasók között, könyvankétokon egyre hallik a dicséret. Visszatérő nagy témája az áldozatok hősies embersége a háború embertelenségében. Forrester repülő-őrnagy a szerelmes ember halálfélelmétől sarkalltan viszi a hátán sebesült bajtársát a burmai homoksivatagon át, és sorsában szívesen osztozunk, mert emberfeletti erejét nagyon is emberi gyengeségből meríti.

A legtöbb gyerek bármit megtenne, hogy átmenjen a vaspróbán. Callum Hunt viszont nem. Ő el akar bukni. Callt az édesapja egész életében óva intette a mágiától. A fiú meg van győződve arról, hogy ha sikerrel jár a vaspróbán, és felvételt nyer a Magisztériumba, annak csak rossz vége lehet. Úgyhogy a lehető legjobban igyekszik, hogy a lehető legrosszabb formáját hozza… A cél az, hogy csődöt mondjon, csakhogy épp ebben mond csődöt. Így hát most várja a Magisztérium, ez az egyszerre szenzációs és vészjósló hely, ami sötét szálakkal kapcsolódik Call múltjához, és kanyargós utat mutat a jövője felé. A vaspróba csak a kezdet, a legnagyobb próbatétel csak ezután következik… A nagy sikerű szerzők, Holly Black és Cassandra Clare bámulatos képzelőereje nyomán most kezdetét veszi egy lélegzetelállító, szédületes, észveszejtő kaland a mágikus ismeretlenbe. „Még vonakodó olvasókat is elragad, és a fantasy szerelmeseinek is tökéletes. Tele van rejtélyekkel és nyomokkal, a főhőse gyerekek számára is érthető problémákkal küzd, és a történet csupa kaland.” – Pamela Kramer, Book Examiner -<

Raphael Valentin, a nyomorgó szegény fiatalember, minthogy minden pénzét elvesztette kártyán, elindul a Szajna felé, hogy véget vessen életének. Ám a sors és Párizs útjai kifürkészhetetlenek. A züllött játékbarlangból, ahol hősünk minden vagyonát elvesztette, egy kincsekkel zsúfolt régiségboltba, káprázatos álomvilágba jutunk, és hősünk egy csapásra mindenható úr lesz. Övé a bűvös szamárbőr, amely minden kívánságát teljesíti. A szamárbőr jelképével magáról az életről beszél Balzac; mindenről szól, ami eszmélés és enyészés között van: szerelmekről és csalódásról, nagyravágyásról és bukásról, pénzről és hatalomról.<

Részlet a könyvből:
"Vauquer-né, leánynevén de Conflans, idős asszonyság, negyven éve tart fenn polgári penziót Párizsban, a Diáknegyed és a Saint-Marceau negyed közt húzódó Neuve-Sainte-Geneviéve utcában. A Vauquer-ház néven ismert penzió szállást ad férfiaknak és nőknek, fiataloknak és öregeknek, anélkül hogy valaha is gáncs érte volna a tisztes intézmény erkölcseit. Igaz, hogy harminc év óta nem fordult meg falai közt ifjú nőszemély, legényember pedig csak olyan lakik benne, akit hazulról gyengén látnak el havipénzzel. Mégis, 1819-ben, amikor ez a dráma kezdődik, akadt a lakók közt egy szegény fiatal lány. Bármennyire is elcsépelte és lejáratta a dráma szót napjaink szívhasogató irodalma, amely kegyetlenül visszaélt vele, mégis ezt a szót kell itt használnunk. Nem mintha ez a történet a szó igaz értelmében dráma volna; de a könyv végére érve talán hullatnak egy-két könnyet az olvasók intra muros et extra. Megértik-e vajon Párizson kívül? Jogos a kételkedés. E megfigyelésekkel és a helyi színekkel zsúfolt jelenetnek a részleteit csak azok méltányolhatják igazán, akik a Montmartre buckái és a Montrouge magaslatai közt élnek, ebben a híres völgyben, ahol állandóan hullófélben van a vakolat, és patakokban folyik a szennyvíz: valódi szenvedések és talmi örömök töltik be ezt a völgyet, s az izgatott sürgés-forgásban csak ami kirívó, kelthet ideig-óráig feltűnést. Elvétve azonban olyan fájdalmakkal is találkozhatunk itt, amelyeket a bűnök és erényke összetorlódása naggyá és ünnepélyessé avat."