Disclaimer

London lakói rettegnek, mert „fekete mamba kígyó pusztítja a békés polgárokat.” A tetemeken két parányi seb, mint két tűszúrás, egészen közel egymáshoz. Gyilkos méreg a halál oka. A Scotland Yard bűntényre gyanakszik, de se magyarázatot se bizonyítékot nem talál. A Három Igaz Ember – az Igazság gátlás nélküli lovagjai, törvénytelen őrei – nem gyanakszik: cselekszik. Ám még nekik is nehéz legyőzni a zseniális Oberzohn professzort.<

– Michael, jó társaságban hal meg – mondta olyan természetes hangon, hogy első pillanatra senki se fogta fel, mit mondott –, ha már engem jó társaságnak tart. – Mit mondasz? – kapkodott levegő után az ezredes. – Hát azt gondolom, hogy engem is megölnek – mondta Kate derűsen, ami érthetetlen volt Michaelnek –, mert elárultam az egész társaságot. E pillanatban Garon valósággal ajtóstól rontott be hozzájuk. – Még nem jártok a dokknál! – ordította. – Elmentek másfelé. – Másfelé! – riadt fel Gregori. – Hová? – Éppen most telefonáltam neki – lihegett a doktor. – Lord Flanboroughoz mentek. Minden az övé.<

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. A nevelőszülőknél felnőtt Lois Margareta Reddle-t munkahelyéről hivatalos iratokkal a Telsbury női börtönbe küldik. Az udvaron sétáló rabok között felfigyel egy nőre, akit különös körülmények között gyilkosságért ítéltek el. Az igazgató elbeszéléséből rádöbben, hogy az asszony nem más, mint az ő sosem látott édesanyja. Elhatározza, hogy mindenképpen bebizonyítja ártatlanságát. Közben új állásajánlatot kap: Moron grófnő titkárnőként kívánja alkalmazni. Lois beköltözik a grófnő palotájába, és ettől kezdve különös dolgok történnek körülötte. Egy autó kis híján halálra gázolja, egy ismeretlen csokoládét küld neki, melyet aztán éjjel valaki ellop a szobájából. Lois rádöbben, hogy valaki meg akarja ölni…<

„Különös alakot vett észre az éjszaka homályában.. Hogy az ördögbe kerül ide lándzsás hindu harcos, ráadásul éjnek idején?… hirtelen vérfagyasztó halálordítás verte föl az éjszaka csöndjét. Briggs úgy érezte, hogy minden haja szála égnek mered.” A kis faluban történt fojtogatások ügyében a Scotland Yard emberei – élükön Tanner főfelügyelővel – nyomoznak. A szálak hamarosan egy ősi nemes család kastélyába vezetnek, ahol rejtélyes dolgok történnek. A szellemesen megírt könyv végére azonban minden titokra fény derül.<

Különös összefüggések tárulnak fel a londoni folyami rendőrség munkája, a gumiemberek – a világ legnagyobb, legsikeresebb és leggátlástalanabb rablóbandája – és egy lány sorsa között, akinek múltjánál és származásánál csak a jövője bizonytalanabb. Fény derül egy ismerős csengésű név és egy évente ismétlődő vacsorameghívás rejtélyére. Megtudjuk, mire lehet jó egy ládányi sárga viola, s hogy miként fest az, ha egy üldözöttek egyben üldözők. A regényben karakán talpraesettséget a bűnözés csúcstechnológiájával szembesíti a filmek elevenségével ható, fordulatos bűnügyi történetek klasszikus mestere.<

A Scotland Yard fiatal, csinos és tehetséges nyomozónője Leslie Maughan látszólag több különböző ügyben is nyomoz: Vajon ki zsarolja évek óta Lady Raythamet? Miért kellett meghalnia az egyre gyanúsabbá váló komornyiknak? Ki juttatta börtönbe a gazdag fiatalembert, Peter Dawlisht? Mi köti össze olyan emberek sorsát, akiknek látszólag semmi közük egymáshoz? Számos meglepő fordulat után, a halálos veszedelemből is megmenekülve Leslie végül az összes kérdésre megadja a választ.<

Poltavónak átvillant az agyán, hogy ez a szék oda van erősítve a padlóhoz. Vajon miért? Abban a pillanatban kétfelől megragadták, és belenyomták a karosszékben. – Mit akarnak velem? – kérdezte Poltavo halálsápadtan. – Majd meglátja! Ügyesen és gyorsan odakötözték a székhez. Két keze a karfához, lába a szék lábához feszült moccanni sem tudott. Farrington szemben ült áldozatával. Mint valami kőarc, olyan érzéketlen és mozdulatlan volt minden vonása. A szempillája sem rebbent, amint szembenézett az árulóval. Fall hirtelen letérdelt. Poltavo olyanféle hangott hallott, mintha valami szövetet hasítanának ketté.<

A Vörös kör rettegésben tartja az egész Angliát. A hidegvérű bűnöző banda még a kormányt is megfenyegeti, s mindenki tudja, hogy a halálos fenyegetéseket eddig mindig beváltották. Az ügy egyre szövevényesebb, a rendőrség tehetetlen s ekkor színre lép Yale, a zseniális magándetektív.<

A Zöld íjász, egy angliai kastély középkori kísértete - feltámad és igazságot oszt. Abe Bellamy, a gonoszlelkű és bűnökkel terhelt amerikai milliomos a bosszúhadjárat végső elitéltje, előbb azonban cinkostársait találják holtan szívükben egy zöld nyílvesszővel. A gonoszlelkű aggastyán eltorlaszolja magát várában, fogságban tartja mindazokat, akiket ellenségeinek vél, de hasztalan, sorsát ő sem kerülheti el. A rejtélyes, izgalmakkal teli történet hátterében egy sokat szenvedett ember áll, aki eltűnt anyját keresi és közben elégtételt vesz szenvedéseiért.

A Zöld íjász, egy angliai kastély középkori kísértete - feltámad és igazságot oszt. Abe Bellamy, a gonoszlelkű és bűnökkel terhelt amerikai milliomos a bosszúhadjárat végső elitéltje, előbb azonban cinkostársait találják holtan szívükben egy zöld nyílvesszővel. A gonoszlelkű aggastyán eltorlaszolja magát várában, fogságban tartja mindazokat, akiket ellenségeinek vél, de hasztalan, sorsát ő sem kerülheti el. A rejtélyes, izgalmakkal teli történet hátterében egy sokat szenvedett ember áll, aki eltűnt anyját keresi és közben elégtételt vesz szenvedéseiért.

Kannibálok, egzotikus tájak, feszültség, hátborzongató kalandok. Ezek jellemzik a világ talán leghíresebb krimiírója, Edgár Wallace Afrika-történeteit. A harmincas évek egyik legismertebb kalandregény sorozatának középpontjában Sanders, az angol gyarmatbirodalom teljhatalmú kormányzója áll, aki Fekete-Afrika legtitokzatosabb területén kísérli meg taktikával, diplomáciai érzékkel, szigorral összebékíteni a különböző törzseket, s érvényesíteni Anglia érdekeit. A laza szerkezetű, hol humoros, hol szívszorító történetek másik állandó hőse, Bosambo, ez a csavaros eszű törzsfőnök, fortélyos de ugyanakkor gyermekien naiv lélek, önző és kapzsi, nevetségesen hiú, de a végletekig hűséges Sandershez. Bosambo tehát a brit kormányzóhoz szegődik, a bizalmasa lesz, de azért - ahol csak lehet - a brit birodalom árnyékában maga felé hajlik a keze.<

Vajon lehetne-e alkalmasabb helye a gyilkosságnak Dagálydokk sötét utcájánál, amely a Bitókert mellett vezet? S ha már London egyik romlott negyedében, akkor nyilván alig néhány lépésre a sarki rendőrtől szúrják le az ismeretlen, szmokingos úriembert. Az éber rendőr persze úgy véli, tettenérte a környék ismert zsebmetszőjét, de az váltig tagad. Vajon miért? És miért keveredik éppen akkor erre a kietlen tájékra egy sikeres fiatal üzletember? A hősszerelmes bűnügyi tudósítónak, aki máskülönben mindig kész az együttműködésre, mostani titkolózása minek köszönhető? A nagyokos rendőrorvos félrevezető lépéseit és eltűnését mivel lehet magyarázni? A jótékony körorvos pedig látott-e valami érdemlegeset, amikor azonnal az áldozat segítségére sietett? És miért tűnik föl újra meg újra és most is Dagálydokkban az a tolvaj, aki kizárólag London előkelő mulatóiban szokta „tőkefelszabadító” tevékenységét űzni? Edgar Wallace, a nálunk is kedvelt bűnügyi író egyik legutolsó regényében Mason főfelügyelő, a „nagy ötök” egyike bogozza ki ennek az ízig-vérig angol rejtélynek minden fonalát.<

A fiatalon nyugalomba vonulni készülő Dick Martin, a Scotland Yard felügyelőhelyettese nem gondolta volna, hogy utolsó két feladatával milyen szörnyű eseménysorozatot indít el. Elő kellett állítania Lew Pheeneyt, a híres bankrablót, és utána kellett járnia egy közkönyvtárból ellopott kötetnek. Lew Pheeneyt, aki ártatlannak bizonyult, de egy másik ügyben vallomást készült tenni, Martin saját lakásán gyilkolták meg, az ellopott könyv révén pedig a derék felügyelőhelyettes megismerkedett Miss Sybil Landsdownnal, azzal a szép ifjú könyvtáros hölggyel, akit azután majd a végveszélyből kell kimentenie. A vérfagyasztó történetben fontos szerepet játszik még egy gonosz orvostudor, egy szélhámos jogi doktor, egy rejtélyes, előkerülni nem akaró angol főúr és egy vagy két szörnyalak is. Aki pedig megteremtette őket - Edgar Wallace angol újság-, dráma- és regényíró 1875-től 1932-ig élt, volt kifutófiú, újságárus, nyomdász, cipész, halász, katona, viszonylag rövid életében százharminc bűnügyi és kalandregényt, valamint tizenhét színdarabot írt.<

Edgar Wallace a kiváló angol krimi író, nem csak bûnügyi történeteket, hanem majd 200 regényt és 24 színdarabot írt. Regényeinek legtöbbjét megfilmesítették.

EDGAR WALLACE AFRIKAI KÖNYVEINEK MINDEN EGYES KÖTETE TELJESEN ÖNÁLLÓ Egyik sem folytatása a másiknak és eszmei összefüggésük csak annyi, hogy valamennyinek középpontjában Sanders áll, az afrikai gyarmatok kormányzója. Sokféle fából faragott, okos és a vakmerőségig elszánt hidegvérű angol tisztviselő. akinek alakját Wallace a való életből mintázta, éppen úgy, mint a többi gyarmati angolt is, a ravasz, önző, kapzsi és kegyetlen négerekkel együtt. Tiszta jellem: félelem és gáncs nélküli lovag ez a Sanders. Csupa szív, csupa ész: szereti az alája rendelt szerecseneket, akik fölött élet-halálnak föltétlen ura, de vaskézzel kormányozza őket és szigorú, de igazságos ítéleteivel nem csak rendet teremt, hanem tiszteletet és hűséget is önmaga iránt. Mélységesen emberiek, lélektanilag is értékesek Wallace afrikai könyvei. Drámai fordulatok, humoros jelenetek — kacagtató tréfák és véres tragédiák — váltakoznak a mindvégig lebilincselő könyvekben. Szinte érezzük, hogy sírt egyik szemével és nevetett a másikkal a szerző, amíg éles realizmussal és fantáziától fűtött színes stílusával papírra vetette ezeket az örökszép, művészies írásokat.<