Martin Beck [5]
„A férfi holtan feküdt a takarosan megvetett ágyon. Mielőtt meghalt, levette a zakóját, és az ajtónál álló székre tette. Aztán kifűzte a cipőjét, berakta a szék alá, és fekete bőrpapucsba bújt. Elszívott három füstszűrős cigarettát, a csikkeket az éjjeliszekrényen levő hamutartóban nyomta el. Majd hanyatt feküdt az ágyon, és szájba lőtte magát.” Nem ő az utolsó áldozat. Egy bérház a szó szoros értelmében felrobban, és nyoma vész két tűzoltóautónak. Az egyik gyermekjáték volt, a másik valódi. Van-e köztük egymáshoz az eseményeknek? Martin Beck és társai elkezdik a kilátástalannak ígérkező nyomozást, s a gyilkos csak akkor lepleződik le, amikor rendőrt akar ölni…
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A kórházban fekvő Nyman rendőrfelügyel feleségét telefonon felhívja valaki, aki a férje munkatársaként mutatkozik be, és pontos hollétét tudakolja, mert, úgymond, virágot szeretne küldeni neki. Virág azonban nem érkezik a sabbathegyi kórházba, viszont Nymant alig néhány órával később bestiális módon meggyilkolják. Hollétéről csak a családja tudott, no meg Hult első helyettes felügyelő. De hát éppen „hűséges fegyverhordozója” ölte volna meg? Vagy talán valami dühöngő őrült? Vagy nem Hult lett volna a titokzatos telefonáló? Nehát nő volna az illető? De hát van-e olyan nő, aki negyvenötös cipőt visel? És egyáltalán, ki volt ez a Nyman felügyelő, mit követett el vajon, ami ilyen kegyetlen bosszúért kiált? És főként: bűnös vagy áldozat az a kétségbeesetten lövöldöző ember ott a háztetőn? Ezekre a kérdésekre válaszol a népszerű svéd krimi-író házaspár, Maj Sjöwall és Per Wahlöö legújabb könyve.
Breaca, az icenusok hadvezére, akit követői Boudicaként, vagyis Győzelemhozóként tisztelnek, tovább folytatja véres küzdelmét a Britanniát megszállva tartó római légiók ellen. A sors kifürkészhetetlen akaratából nem más kerül szembe vele, mint saját testvére, Bán, aki Julius Valeriusként immár a római császárt szolgálja. A római katonát azonban még újonnan választott istene és egyre rémisztőbb kegyetlensége sem képes megóvni múltjának visszatérő szellemeitől. Úgy tűnik, a harcnak még koránt sincs vége.
A bika látomása a második a Boudica életéről szóló tetralógia részei közül.
A Boudica - A kígyó látomása a brit törzsek és a Római Birodalom közti végső nagy összecsapást követi nyomon. A Kr. u. 60-ban kitörő véres felkelés a betetőzése annak a mintegy húsz éven keresztül tartó ellenállásnak, melyet az icenusok az elnyomó római hatalom ellen folytattak. Hadvezérük, a lelki és testi sebeiből felgyógyuló Breaca újra - és egyben utoljára - a brit törzsek minden eddiginél nagyobb szövetségének élére áll a gyűlölt hódítók elleni harcban.
A kígyó látomása a negyedik, befejező regénye Manda Scott nagy sikerű sorozatának.
Kr. u. 60. Az ellenállás, mely a húsz éven keresztül tartó római uralom idején csupán a felszín alatt izzott, elemi erővel tetőzik egy felkelésben, mely lángba borítja az országot, és feltüzeli népének lelkét is. Boudicát megkorbácsolták, leányait megerőszakolták. Fia felgyújtja az egyik római őrtornyot - ez már nyílt lázadás, nincs többé visszaút. Nem habozhatnak: a római kormányzó minden erőt nyugaton összpontosított, és kész lerohanni a druidák utolsó menedékét, Mona szent szigetét. A főváros ellen vonuló húszezer harcos bosszúra szomjazik, és a fontos tengeri kikötő reménytelenül magára marad.
Ha Boudica mindörökre szét akarja zúzni a rómaiakat, akkor többre kell vállalkoznia, mielőtt a harcosok seregének élére állna minden idők legnagyobb felkelése során. Meg kell találnia a módját, hogy miképpen épülhet fel ő maga, hogyan gyógyíthatja meg a népét - és nyolcéves kislányát, Graine-t, aki Mona szigetén talált menedékre. Lesz-e még ereje győzelemre vezetni a seregét? Ha pedig nem, ki lehet az, aki képes egyesíteni a törzseket?
Camulodunum lángokban áll, Lugdunumból pedig az utolsó rómait is elűzték. Boudicának és híveinek a tűz és a véres harc közepette is rá kell találnia arra, ami valóban számít. Most és mindörökké.
Breacának, Boudicának, akit a Győzelemhozó névvel tisztelnek törzsének tagjai, a sors és ősei szellemei szabták meg, hogy vagy elvész, vagy felszabadítja népét a rómaiak igája alól. De a szabadságért vívott harc összekapcsolódik gyermekei és rokonai sorsával, az isteni rendelés vagy nekik, vagy törzsének, az icenusoknak ígér jövőt. A harcos királylánynak választania kell. A különleges képességű gyermekek sorsa a történet során meghatározó lesz, ki elvész, kit megaláznak, ki felnőtté érik a véres és misztikus események közepette. A megtorlás szörnyű veszteségekhez és nagy, már nem várt visszatérésekhez vezet. Mindenki megfizeti az ősök isteneinek a tartozást, de a harc még nem veszett el...
E mesterien megírt regény olyan történetet tár elénk, mely rabul ejti a szívet, töprengésre készteti az olvasót, és szinte semmivel össze nem hasonlíthatóan tárja elénk a történelem eme vérzivataros időszakát.
A kutya látomása a Boudica életéről szóló tetralógia harmadik része.
A Boudica - A sas látomása a törzsi Britannia római hódítás előtti éveit jeleníti meg az olvasó számára. Azt a mitikus kort, amikor még a druidák, az álomlátók és a varázserővel bíró istenek uraltak mindent; amikor a kutyák, a lovak, de maga a táj is az elbeszélések szerves szereplőjévé válhattak; és amikor a harcosok még legalább annyira a győzelem, mint a becsület nevében küzdöttek egymással. Mindezeken túl azonban a szenvedély és bátorság világa ez, hiszen a Győzelemhozó történetében a lenyűgöző, szívből fakadó hősiesség néz szembe egy elképzelhetetlenül nagy ellenséggel.
A sas látomása az első a Boudica életéről szóló tetralógia részei közül.