The information contained in this book or books is provided for informational purposes only and includes the book title, author name, and a brief description or abstract. For the full text of the book, please contact the author or publisher.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. Dzsingisz kán egy törzsekből egyesített nép vezére. A mongolok ősi ellenségével, a Kínai Birodalommal vívott hosszú háborúban már győzedelmeskedett. Most az ellenkező irányból jön a fenyegetés. Nyugatra küldött követeit sorra meggyilkolják.
Népe kénytelen addigi leghosszabb útjára kelni. Hatalmas és ősi ellenségekkel találják magukat szembe, amilyenekkel még sosem találkoztak, ám a kán olyan ösvényre lépett, amely a győzelemhez vagy a teljes pusztuláshoz vezet.
Dzsingisz harcosként és vezérként már bizonyított. Most a civilizáció kihívásaival kell szembenéznie, azzal, hogy milyen hatással lesz népére és az utánuk jövőkre. Fiai időközben maguk is hadvezérek lettek. Utódot kell választania közülük, mielőtt mindent elpusztítanak, amit ő felépített.
Temüdzsin, a Farkasok törzsének vezetője Dzsingisz kán néven lett minden mongolok kánja. Neki jutott a feladat, hogy a földkerekség legakaratosabb és legharciasabb törzseit egyesítse. Az a szándék vezette, hogy Mongólia kietlen pusztáinak és vad hegyeinek harcosaiból új nemzetet kovácsoljon. Tisztában volt vele, hogy nagy feladat és véres küzdelem vár rá, és azzal is, ha győz, kontinensnyi terület népeit képes térdre kényszeríteni.
A hatalmas Kínai Birodalom erős gazdaságával és állig felfegyverzett katonáival évszázadokon keresztül távol tudta tartani falaitól a mongol harcosokat, akiknek nem volt más fegyverük, mint az íj, nem volt más segítségük, mint a ló, s nem bízhattak másban, mint a jég, az éhség és a halál földjén megtanult vasfegyelemben.
A Kínai Birodalom szélén hatalmas kőfalak tornyosultak a mongol lovasok előtt. Dzsingisznek nem maradt más választása, mint megtörni az ősellenség erejét vagy megtapasztalni népe pusztulását és álmai szertefoszlását.
A nagy kán a cél elérése érdekében kibékítette egymással civakodó és versengő tábornokait, közvetítői szerepet vállalt hatalmaskodó fivérei között, s legyűrte a saját fiaival szemben fel-fellobbanó indulatait. Dzsingisz ifjú harcos korában érdemelte ki a parancsnoki tisztet. Most azonban népét kellett hatalmassá és legyőzhetetlenné tenni.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. Temüdzsin, a Farkasok kánjának második fia még csak tizenegy éves, amikor apja orvtámadás áldozata lesz. A törzs kiveti magából és magára hagyja a családot. Éhhalál fenyegeti az anyát és gyermekeit a vad mongol pusztákon.
Kegyetlen próbatételek sora vár a hirtelen férfivá érő Temüdzsinre. A fiú azonban minden – mégoly kegyetlen – megpróbáltatást túlél, mert gyorsan megtanulja hogyan kell szembeszállni a természet és az ember okozta veszélyekkel. Temüdzsin a hasonló sorsra jutott embereket és klánokat gyűjti maga köré, és új törzsi öntudatra ébreszti őket. Elete legválságosabb korszakaiban is az a cél vezeti, hogy egyesítse ezeket a harcoló népeket, s ők legyenek a mongolok, az ezüst nép, ő maga pedig a világhódító Dzsingisz kán.
Conn Iggulden a tőle megszokott sodró lendületű, izgalmas, filmszerűen pergő cselekménnyel vezeti végig az olvasót a mongolok legendákkal teli világán.
Dzsingisz kán halott, de legendája és birodalma tovább él. Fiai választásra gyűlnek össze, hogy megtalálják utódát, aki tovább vezeti az Ezüst Birodalmat. Batu kán nyugat felé indul, s Oroszországon át a Kárpát-medencébe ér, ahol letarolja Magyarországot.
Az izgalmas, filmszerű pergő cselekmény érzékletesen jeleníti meg a nagy, sorsdöntő csatákat, s hiteles leírást ad a magyarországi tatárjárás szomorú eseményeiről is.
Dzsingisz kán halott, de legendája és birodalma tovább él. Fiai választásra gyűlnek össze, hogy megtalálják utódát, aki tovább vezeti az Ezüst Birodalmat. Batu kán nyugat felé indul, s Oroszországon át a Kárpát-medencébe ér, ahol letarolja Magyarországot. Az izgalmas, filmszerűen pergő cselekmény érzékletesen jeleníti meg a nagy, sorsdöntő csatákat, s hiteles leírást ad a magyarországi tatárjárás szomorú eseményeiről is.
Egy bölcs, a kínai kultúrán felnőtt tudósból a történelem egyik legkiválóbb harcosa lesz. A hódító ebben a kötetben nem más, mint Kubilaj kán, az a rendkívüli ember, akinek a neve Julius Casar, Nagy Sándor és Bonaparte Napóleon, a világtörténelem legnagyobb egyéniségei mellé kívánkozik. Kubilaj kán tengertől tengerig nyúló birodalomról álmodik, ám ehhez előbb meg kell tanulnia a háború művészetét, és el kell vezetnie harcosait az ismert világ végéig. És amikor elfárad, amikor megsebesül, a saját testvéreivel kell szembenéznie egy véres polgárháborúban. Uralma aranykor lehetett volna, hiszen birodalma mellett eltörpültek még a híres Dzsingisz kán hódításai is, ám a hatalmas mongol nemzet lába alól lassan kicsúszik a talaj, hogy végül egészben nyelje le a legrégibb ellensége. Felnőtt egy új nemzedék, ám nehéz szabadulnia Dzsingisz kán árnyékából...
BŐRLÁBÚ: Ez a könyv újabb ló lesz a tömeg alá a hosszúhajúak ellen, éppen úgy, mint az Abbázia-galeri ügye vagy a Halálfejesek című film. Lesz egy nagyon vékony réteg, amelyik elgondolkodik rajta, de a többség még jobban gyűlöl majd bennünket. Nekem ugyan nem hiányzott soha, hogy elismerjenek. Gondoljanak még piszkosabbnak, még szemetebbnek. Annál boldogabb leszek.
PATKÁNY: Sokan lesznek olyanok, akik hülyeségnek tartják az egészet. Egyszerűen nem hiszik el. Aki meg elhiszi, az magában tartja. Mit tudnának csinálni? Küldenek száz forintot postán?
ZORD KHÁN: Engem speciel nem érdekel ez a könyv. Sem ez, sem más, és nem is fűzök hozzá illúziókat, hogy megjelenik-e, vagy nem jelenik meg. Az effajta ifjúságot úgy mérik fel erkölcsileg, hogy a társadalom legelvetemültebb része, de tulajdonképpen nem tudnak róluk semmit. Nekem ez a történet csak rossz emlékeket táplál, és azt hiszem, így vannak vele a többiek is. Nincs rá kilátás, hogy jobb legyen. Azoknak, akiknek mondana valamit, úgyse kerül kezükbe ez a könyv, már csak azért sem, mert az a réteg egyáltalán nem olvas.
BŐRLÁBÚ: Az egykori bálványok mind ledőltek. Nincs a fiataloknak egy példaképe. Nincs, akit utánoz. Nincs, akire felnéz.
PATKÁNY: Elfogadtak bennünket olyannak, amilyenek vagyunk. Nem vagyunk már értéktelen emberek. A Zord Khánra ugyanúgy szükség van, mint rám. A társadalomban. Hogy a munkája mellett mit csinál, az a magánügye.
ZORD KHÁN: Tudom, hogy nem jegyzik azt az értéket, amit én kiragadtam az életből, de nekem érték volt. Én ezzel mértem. Nekem alumínium bögre jutott, nem érdekes, de belemerítettem. A sűrűjébe. Kész.
Senki sem gondolta volna, hogy ezen az unalmasnak induló nyáron Alsókukucs falucska izgalmasnál izgalmasabb események színhelye lesz! A bonyodalom akkor veszi kezdetét, amikor Csicsóka kihallgatja a faluba érkező vándorcirkuszosokat, akik azt tervezik, hogy elrabolják a községi népművelő fiát, ifjabb Zombereky Tivadart. Ennek megakadályozása érdekében Csicsóka zseniális tervet eszel ki: elhatározza, hogy a moszkitók segítségével önmagát raboltatja el ifj. Zombereky Tivadar helyett. Minden jól is megy egészen addig, amíg idősebb Zombereky Tivadar rá nem jön a tévedésre. A csalódott moszkitók ekkor kétségbeesett lépésre szánják el magukat... Hogy mi köze mindehhez a virágosra pingált tehénnek, hogyan lesz az emberrablásból felszabadító hadművelet, és honnan kapta a nevét Csicsóka? Megtudod, ha elolvasod ezt a mókás fordulatokban és emlékezetes szereplőkben bővelkedő, nagyszerű regényt.
Furcsa, de így van: ebben a regényben nincs sem gyilkosság, sem rablás, ez a regény nem krimi - és mégis elejétől végéig izgalmas olvasmány! Mi több, nemcsak izgalmas, hanem vidám olvasmány is, abból a fajtából, amit a diák általában mosolygós képpel olvas, miközben az almafa alatt heverészik. S miről olvas a diák legszívesebben? Természetesen a vakációról, egy bátor kis társaság szülőktől jóváhagyott, "szelíd" táborozásáról, amelyet azonban sok fantáziával, játékos kedvvel ők maguk tesznek hallatlanul izgalmassá. A táborozás persze nem tart sokáig, a szigeti hadijátéknak végül a Duna lesz a győztese - mi pedig egy nyári olvasmány könnyű és vidám élményével gazdagabban tesszük le Csukás István kisregényét.
Még egy unalmasnak tűnő, meleg nyári nap is tartogathat meglepetéseket! Képzeld el, hogy néhány barátoddal felfedeztek egy titokzatos, kihalt utcát! Minden teljesen néma, elhagyatott. Ám amikor alaposabban körülnéztek, egy csomó különös nyomra bukkantok... Könyvünk hősei számára is hamar kiderül, hogy ugyancsak van mi után nyomozni a halott utcában. Még egy igazi halott is akad! Csukás István műve egyszerűen letehetetlen. Majd meglátod...
„Az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról rengeteg könyv jelent meg magyar nyelven és különböző világnyelveken egyaránt. David Irvingnek 1981-ben Uprising (Felkelés) című könyve, amely a közelmúltban magyar nyelven is napvilágot látott, mégis egyedülálló az egész ’56-os történelmi irodalomban. Mindenekelőtt két vonása teszi rendkívülivé ezt a művet. A legtöbb szerző a forradalom okait boncolgatván csak a közvetlen előzményekre megy vissza, általában az SZKP XX. Kongresszusát, vagy legjobb esetben az 1953-as berlini felkelést tekintik a forradalmat előidéző eseménysorozat kezdetének. Nem így Irving. Könyvében világosan kifejti, hogy a felkelést kiváltó eseménysorozat nem a XX. Kongresszussal és nem is 1953-ban kezdődött, hanem ha igazán, mélyrehatóan meg akarjuk érteni, hogy a magyar nép 1956 októberében−novemberében miért fogott fegyvert, és ez a minden központi vezetés nélküli felkelés hogyan válhatott a világtörténelem legnagyobb méretű és jelentőségű forradalmává, vissza kell mennünk 1944−45-re, a második világháború utolsó szakaszára, amikor a szovjet csapatok Magyarországot elfoglalták. Akkor kezdődött el az a fájdalmas eseménysorozat, az a rengeteg sérelem, ami végül felkelésben robbant ki. Ezek a sérelmek egymásra halmozódtak. A többszázezer megerőszakolt magyar nőn és a nők védelméért meggyilkolt mártír Apor püspökön kívül a rablások, fosztogatások sorozata is terhelte a vandál módon viselkedő szovjet katonaság számláját. A harcok befejezése után pedig a terror évei következtek. A kommunistákon kívül a többi párt feloszlatása után az ÁVH terroruralma hallgatást kényszerített az országra. A kommunisták elhallgattattak minden ellenvéleményt. Mindszenty 1948-as bebörtönzésével utolsó nagy ellenfelüktől is megszabadultak. Ettől kezdve a lakosság minden rétegét rengeteg sérelem érte. A munkásságot, a hatalom állítólagos birtokosát a kegyetlen normarendszer, a parasztságot az erőszakos kollektivizálás és beszolgáltatási rendszer sújtotta a hírhedt padláslesöpréssel párosulva. A nagypolgárság soraiból sokakat kitelepítettek szánalmas primitív körülmények közé a Hortobágyra. A gazdasági, társadalmi terror így világnézeti, ideológiai terrorral párosult, ami elsősorban vallásüldözésben nyilvánult meg. Az ifjúsággal foglalkozó papokat letartóztatták, a kötelező hitoktatást megszüntették, és azokat a szülőket megfenyegették, akik hittanra akarták járatni gyermeküket. Az iskolai oktatás ateista szellemben folyt. A fenti, vázlatosan felsorolt tényezők voltak valójában a forradalom kirobbantói…”
„Az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról rengeteg könyv jelent meg magyar nyelven és különböző világnyelveken egyaránt. David Irvingnek 1981-ben Uprising (Felkelés) című könyve, amely a közelmúltban magyar nyelven is napvilágot látott, mégis egyedülálló az egész ’56-os történelmi irodalomban. Mindenekelőtt két vonása teszi rendkívülivé ezt a művet. A legtöbb szerző a forradalom okait boncolgatván csak a közvetlen előzményekre megy vissza, általában az SZKP XX. Kongresszusát, vagy legjobb esetben az 1953-as berlini felkelést tekintik a forradalmat előidéző eseménysorozat kezdetének. Nem így Irving. Könyvében világosan kifejti, hogy a felkelést kiváltó eseménysorozat nem a XX. Kongresszussal és nem is 1953-ban kezdődött, hanem ha igazán, mélyrehatóan meg akarjuk érteni, hogy a magyar nép 1956 októberében−novemberében miért fogott fegyvert, és ez a minden központi vezetés nélküli felkelés hogyan válhatott a világtörténelem legnagyobb méretű és jelentőségű forradalmává, vissza kell mennünk 1944−45-re, a második világháború utolsó szakaszára, amikor a szovjet csapatok Magyarországot elfoglalták. Akkor kezdődött el az a fájdalmas eseménysorozat, az a rengeteg sérelem, ami végül felkelésben robbant ki. Ezek a sérelmek egymásra halmozódtak. A többszázezer megerőszakolt magyar nőn és a nők védelméért meggyilkolt mártír Apor püspökön kívül a rablások, fosztogatások sorozata is terhelte a vandál módon viselkedő szovjet katonaság számláját. A harcok befejezése után pedig a terror évei következtek. A kommunistákon kívül a többi párt feloszlatása után az ÁVH terroruralma hallgatást kényszerített az országra. A kommunisták elhallgattattak minden ellenvéleményt. Mindszenty 1948-as bebörtönzésével utolsó nagy ellenfelüktől is megszabadultak. Ettől kezdve a lakosság minden rétegét rengeteg sérelem érte. A munkásságot, a hatalom állítólagos birtokosát a kegyetlen normarendszer, a parasztságot az erőszakos kollektivizálás és beszolgáltatási rendszer sújtotta a hírhedt padláslesöpréssel párosulva. A nagypolgárság soraiból sokakat kitelepítettek szánalmas primitív körülmények közé a Hortobágyra. A gazdasági, társadalmi terror így világnézeti, ideológiai terrorral párosult, ami elsősorban vallásüldözésben nyilvánult meg. Az ifjúsággal foglalkozó papokat letartóztatták, a kötelező hitoktatást megszüntették, és azokat a szülőket megfenyegették, akik hittanra akarták járatni gyermeküket. Az iskolai oktatás ateista szellemben folyt. A fenti, vázlatosan felsorolt tényezők voltak valójában a forradalom kirobbantói…”
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. A címadó regény, A tizedes meg a többiek, legújabbkori történelmünk kezdetén, 1944-45 fordulóján játszódik. Főszereplője a minden hájjal megkent, talpraesett tizedes, aki mindenképpen ki akarna térni az idő sodra elől, a szorító „hová tartozol?” kérdés elől. De hiába ismeri olyan jól a dörgést, hiába bújna ha kell, az egérlyukba is, az idő kérlelhetetlenül utoléri. Aki látta a regény filmváltozatát, jóleső meglepetéssel tapasztalhatja majd a regény olvastán, hogy a mű nemcsak emlékeit eleveníti fel, de többet, mást, újat is ad hozzá. A másik kisregény, a Kedd, szerda, csütörtök voltaképpen arról szól – szigorú realizmussal – hogy azoknak a gondolkodó, kockázatot is vállaló magyaroknak, akik küzdeni akartak a haza felszabadításáért, nem is volt olyan könnyű és egyszerű megküzdeni a külső-belső akadályokkal, buktatókkal s rálelni társaikra, eljutni a zászló alá.
Minden változás fájdalommal jár akár a mindennapok gyakorlatában, akár érzelmeink terén igyekszünk rendet teremteni. Ugyanakkor mindenki szabadon dönthet arról: megfutamodik-e a kihívások elől, vagy szembenéz a félelmeivel, és nap mint nap megvívja személyes küzdelmeit.
Dr. Csernus Imre elmúlt években tartott előadásai újra és újra ezt a kérdéskört boncolgatják, legyen szó akár a társfüggésről, az intimitásról, az alkalmazkodásról, a szülői szerepekről vagy egyéb párkapcsolati problémákról. E kötet az előadások legjavából szemezget, amelyek nem csupán húsba vágó kérdéseket szegeznek szembe az olvasókkal, de felidézik a szerző személyes varázsát is.
Annyit már most nyugodtan elmondhatok, hogy akárcsak A nő című könyvnél - amely alapjában véve nem csupán a nőről szólt -, menet közben már itt is tudtam, láttam, hogy ez a könyv sem tisztán csak a férfiról fog szólni. Szerettem volna sok mindent beletenni a férfiasság kérdéséről, a bűntudat megoldásának az elkezdéséről, a gyászról, halálról, búcsúról, elengedésről, virágokról, önmagamról. Tényleg sok mindent. Válaszokat egy sor kérdésre. Felvetéseket a pasikkal kapcsolatosan. Hogy például "miért élt a párom nyolc hónapig egy másik csajjal párhuzamos életet mellettem, miközben azt bizonygatta, hogy mennyire szerelmes belém?" A minap kaptam egy ilyen e-mailt! Épp karácsonykor robbant szét a dolog... Amikor ez a könyv készült, körbetelefonáltam egy csomó pasit, akit ismerek. A tinédzserektől kezdve az ötvenesekig valamennyiüknek ugyanazt a kérdést tettem fel: mitől érzik magukat férfinak. A kérdésre, hogy mitől érzik magukat férfinak, a pasik egy jelentős része azt felelte, hogy ezen ők még soha nem gondolkodtak, és ez a kérdés eléggé meglepetésszerűen érte őket... Holott a nők esetében az utóbbi öt-tíz év másról sem szólt, mint hogy definiálják, mi az, hogy nő... Úgy tűnik, ezek olyan dolgok, amelyekről a pasik általában nem beszélnek. Vagy csak nagyon felületesen. Magáról a férfilétről... Azért nem, mert "ez teljesen magától értetődő", hogy az illető férfi. Fel sem merül, hogy ezt bármi megkérdőjelezhetné..."
„A Drogma a lángolásról, a szenvedélyről, a hitről és a belső békéről
szól. Korábbi változata – amelyet 8 évvel ezelőtt írtam – az életről
vallott gondolataim durva megfogalmazása volt, a most, november elején
megjelenő átdolgozott, bővített »új« Drogma egy önkritikus, öniróniával
teli könyv, egy sokkal érettebb írás, amelyben az is benne van, hogy
hogyan lehet mindezeket megszerezni.”
"Hosszú évek óta foglalkozom mind a szülőkkel, mind a gyerekeikkel. Drog-, alkohol-, játékszenvedély-, gyógyszerfüggőséggel és más nyomorokkal, amelyekben a gyerekek vannak és lesznek érintve. Azt hiszem, rég eljött az ideje, hogy kinyissuk a szemünket."
Mivel kell ma szembenéznie annak, aki gyereket vállal és nevel? Dr. Csernus Imre szerint elsősorban önmagával. Hiszen csak ezután birkózhat meg a világ démonaival, kábítószerrel, erőszakkal, szexualitással, bűnnel és bűnhődéssel.
"Ki nevel a végén? Neveljük egymást a sok tudatlanságunkkal, félelmeinkkel, erényeinkkel és hibáinkkal: a gyerekek a felnőtteket, mi őket, a világ mindannyiunkat. A változás nagy fájdalommal jár, egyesek nem is fogják ezt bevállalni, ezzel sincsen gond. Mivel tőlük is sokat tanulhatunk."
A gyereknevelés kapcsán a szerző ezúttal is olyan kérdésekkel szembesíti olvasóit, amelyeket a legtöbben nem tudnak vagy nem mernek feltenni maguknak. Pedig a jövőnk forog kockán.
Dúlás… a túlélők számára hatalomszavakkal kiáltó aquirok, nomád hordák, és végeláthatatlan ork seregek áradata. Krán ideje, amely kis híján eltörölte a három és félezer éves Pyarront. Mindössze néhány hónap alatt. A Legendák és Enigmák jelen antológiája a Hetedkor világégését mutatja be a kráni mágusok, a falakat ostromló orkok, a Szent Várost védő lovagok, Sogron lángvető papjai… vagy akár a romok felett tallozó pyarroni inkvizítor illetve a mindent túlélő bocskoros röghözkötöttek szemszögéből. Antológiánk lapjain Ynev veterán krónikásai, Jan van den Boomen, Juhász Viktor, Csigás Gábor és új, már bizonyított novellisták mellett eddig ismeretlen, tehetséges szerzők is bemutatkoznak.
Noria Kaitio tizenéves lány, és a mai Finnország területén él… csak éppen néhány száz év múlva. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját. Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek – a víz őrzői – ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását? A helyzet megoldásában jó szolgálatot tehet egy, a múltból származó, rejtélyes tárgy… amennyiben sikerül a titkát megfejteni.
A finn írónő hazájában pályázatnyertes első kötete rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, angol fordításban is megjelent, sőt rögtön jelölték a rangos Philip K. Dick- és Arthur C. Clarke-díjakra. Stílusát kritikusai Margaret Atwoodéhoz és Ursula K. Le Guinéhez hasonlítják. „A finn spekulatív irodalom csodálatos, új gyöngyszeme, mely egy ígéretes írói karrier kezdete lehet.”
– Aamulehti „Emmi Itäranta mesterien létesít érzelmi kapcsolatot főszereplője és az olvasó közt.”
We use cookies to understand how you use our site, to personalize content and to improve your experience. By continuing to use our site, you accept our use of cookies and you agree with Privacy Policy and Terms of Use
All languages
English
Español
Deutsch
Français
Bulgaria
Netherlands
Italiano
Hungary
Spanish
România
Українська
Catalonia
Polski
Belarus
Lithuania
Latvia
Serbian
Czech
Esperanto
Portugal
Swedish
Slovensko
Hrvatski
Србија
Latine
Chinese
Ελληνική(Greece)
Uzbek
Norsk
Turkish
Việt Nam
Denmark
Azerbaijan
Qazaqstan
Galician
Chuvashia
Indonesian
Other Languages
