Disclaimer

Irwin Shaw (1913-1984) ízig-vérig színpadi szerző, akinek darabjai új témákat és új színt hoztak a modern amerikai drámaírásba, nevét azonban Oroszlánkölykök című regénye nyomán ismerte meg a világ, amint a második világháborúról szóló terjedelmes, de könnyed, olvasmányos stílusban megírt mű hamarosan számos nyelven megjelent, így magyarul is, először 1958-ban, s azóta több magyar kiadást is megért.
A háborúban önkéntesként részt vett író három katona - egy német náci, egy amerikai értelmiségi és egy üldözött zsidó - párhuzamos élettörténetén keresztül mutatja be a szövetségesek nyugati hadműveleteit, az amerikai hadigépezet működését, a kaszárnyák hétköznapjait és a partraszállás drámaian izgalmas óráit.
Lebilincselő meseszövése, nagyszerű jellemábrázolása, s nem utolsó sorban saját élményei teszik hitelessé történetét és hőseit, kiknek sorsában megrázó erővel rajzolódik ki a háború lélektana. Ezért vált Shaw regénye a műfaj egyik legnépszerűbb darabjává, amely több nemzedék mindmáig felejthetetlen olvasmánya maradt.

A szelíd lelkű, Biblia olvasó éjszakai portás a legváratlanabb módon hatalmas összegre tesz szert. Mivel tudja, hogy a pénz nem egészen tiszta, Európába megy és ezzel elkezdődik egy őrült körforgás: kis- és nagystílű csirkefogók, csábos nők, háborodott vagy mosolyogtató figurák kavalkádja, melyben mindent a régen vágyott gazdagság mámora mozgat…<

Az író a múlt század végi Lengyelországba kalauzolja az olvasót. Hőse, Jasa Mazur, vagy ahogy szülővárosán kívül emlegetik, a lublini mágus, foglalkozására nézve cirkuszi mutatványos. Zsidó létére életvidám, bohém, nőbolond ember, hűséges felesége, Eszter mellett számos szeretőt tart, köztük Magdát, cirkuszi partnerét, Zeftelt, a víg özvegyet,s van egy nagy szerelme is, Emilia, egy varsói professzor özvegye, akit szeretne feleségül venni, hogy aztán vele és lányával Olaszországba költözzön. A hitehagyott zsidó mutatványos a regény indulásakor az élet királyaként jelenik meg, tisztes körülmények között él, gavallérkodik, élheti világát. Ez a világ azonban hamarosan befelhősödik: zűrzavaros, többfelé folytatott élete reménytelenül összekuszálódik. Magda, a barátnője féltékenységében öngyilkos lesz. Az Emiliával kötendő házasság kedvéért megkísérelt betörése kudarcot vall…

„A jiddis-amerikai író eredetileg 1969-ben írt, majd 1982-ben angol változatban is autorizált, remekbe szabott kisregényét tartalmazza a kötet. Az isteni segítséggel életre keltett prágai Gólem históriája, az európai legendárium sokszor feldolgozott témája Singer tollán valami bölcs humorral és filozofikummal átitatott történetté kerekedik. A II. Rudolf uralkodása alatti Prága zsidó lakóinak életét nagy vész fenyegeti: egy züllöttségében mindenre kész nemesúr vérvádeljárást kezdeményez ellenük a Peszach-ünnep környékén. Egy titokzatos szent, igaz ember segít rajtuk, megbízva Leibl rabbit, hogy agyagból készítse el a Gólemet, ezt az együgyű, parancsra cselekvő bábot. A József nevű óriás – megtalálva és a bíróság elé állítva az eltűntnek vélt kislányt – meg is menti a per vádlottját. Singert azonban nemcsak a történetnek ez a része foglalkoztatja, hanem az is: miként varázsolhatja vissza ezután megint anyaggá a mind több emberi galibát okozó Józsefet. A bekövetkező üdvös csoda és a köznapi élet folyását megzavaró különös teremtmény eltüntetésének folyamata adja a modem hangszerelésű, egyfajta többértelmű Hasszid-történet variációjának tekinthető mű szerkezetének vázát – a humánum természetét firtató bölcsesség sugárzását nyújtva. A prágai zsidó kisemberek zavara: mindnyájunk rácsodálkozása a megszelídíthetetlen „csodákra”. – A Singer-könyvek olvasói örömmel kölcsönzik majd ezt a könyvet is.”

A rabszolga Singer egyik legcsodálatosabb, arányaiban is tökéletes remekmûve, egy lélegzetelállítóan szép szerelem története. A rabszolgaság fogalma nem pusztán a fõhõs egyéni sorsát példázza. "Isten rabszolgái vagyunk mindannyian" - állapítja meg Jákob. Isten kegyelmében, gondviselésében hinni kell, cselekedeteinek igazságoságát kétségbe vonni, kétkedni, vizsgálódni, okokat keresni nem más, mint lázadás. A társadalmi elnyomás, a faji megkülönböztetés, az állami és egyházi törvények kegyetlen szigora is rabszolgaságban tartja az embereket. A lengyel-zsidó rezervátumfalvak ábrázolásán túl az író a korabeli Lengyelország társadalmi ellentéteire is utal (a parasztság kizsákmányoltsága; az ország sorsán kesergõ, tehetetlen és züllött arisztokrácia). Mélységesen együtt érez a zsidóság megpróbáltatásaival, de ez nem akakdályozza abban, hogy elfogultságtól mentesen, tárgyilagosan rá ne mutasson: Isten szolgálatát jó néhány helytelenül értelmezik, szemforgató módon, a vallás külsõ formáit, elõírásait követik. Pedig a hit lényege - és ezt csak egyházából történt kiközösítése után érti meg Jákob - egészen más: "az ember kapcsolata embertársaival".

Salinger, aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

– Tessék csak jól kinyitni a szemét, nem lát-e banánhalat. Ilyenkor harap igazán a banánhal. – Egyet se látok – mondta Sybil. – Teljesen érthető. Nagyon különleges szokásaik vannak. – Tolta a gumipárnát. A víz még nem ért e melléig. – Igen tragikus az életük – mondta. – Tudod, mit csinálnak, Sybill? Sybill a fejét rázta. – Hát az van, hogy beúsznak egy lyukba, ahol egy csomó banán van. Amikor beúsznak, mintha közönséges halak volnának. De amint benn vannak a lyukban, akár a disznók. Ismertem például olyan banánhalakat, akik beúsztak egy banánlyukba, és legalább hetvennyolc banánt befaltak. – A párnát és utasát egy lábnyival közelebb tolta a látóhatárhoz. – Ezután természetesen annyira meghíznak, hogy nem tudnak kijönni a lyukból. Nem férnek ki az ajtón. – Ne annyira be – mondta Sybill. – Mi történik velük? – Mi történik? Kikkel? – A banánhalakkal. – Ó, azokra gondolsz, akik annyi banánt faltak fel, hogy ki se férnek a banánlyukon? – Igen – mondta Sybill. – Tudod, Sybill, rühellek erről beszélni. Meghalnak. – Miért? – kérdezte Sybill. – Merthogy megkapják a banánvészt. Rettentő betegség.