"Így vagy úgy, egy embernek önmagában semmi esélye sincs."

A Gazdagok és szegények című regényeben írta le ezt a mondatot Hemingway, a huszadik századi amerikai próza óriása. Sportviadalok, vadászkalandok, légibalesetek legendás hőse és diadalmas túlélője. Mintha következő regényének, az 1940-ben megjelent Akiéri a harang szólnak az üzenetét fogalmazta volna meg előre: a spanyol polgárháborúban játszódó történet erkölcsi tanulságát. (A regény az író személyes élményeinek köszönheti születését: 1936-38 során haditudósítóként szerzett sorsdöntő élményeket a Spanyol Köztársaságnak a francoista lázadókkal vívott küzdelméről, és a világ négy sarkából Spanyolországba sereglő antifasiszta önkéntesek hősiességéről.) Az utóbbiak közé tartozik Róbert Jordán is, az Akiért a harang szól hőse. Magányos amerikai értelmiségi, a harcot vállaló, bár a küzdelem céltalanságát nagyon is tudó, a pusztulással mégis hősies méltósággal szembenézni képes Hemingway-hős újabb alakváltozata. Ám az ő esetében ez a keserű és lemondó heroizmus értelemre és célra talál: a partizánok között töltött három nap során részesül a közösségi szolidaritás magasztos adományában, s hősi halála előtt a boldogságot is megleli élete legnagyobb és legigazibb szerelmében. Ennek a pillanatnak a maradandó irodalmi foglalata ez a nagyszerű regény.

Robert Jordan, a fiatal amerikai, aki a spanyol polgárháborúban a köztársaságaik oldalán harcol, fontos feladatot kap: az ellenséges vonalak mögött fel kell robbantania egy hidat. Egy partizánegységhez kerül, a saját bőrén tapasztalja a polgárháború esztelen kegyetlenségét, a köztársaságiak között dúló viszályokat, az egymásra fenekedés poklát. Beleszeret Mariába, a meggyötört, megalázott lányba, már a jövőjüket tervezgetik, amikor eljön a feladat végrehajtásának ideje. A hidat sikerül felrobbantani, ám Jordan menekülés közben eltöri a lábát, kiszolgáltatott helyzetében ő marad utóvédnek. A halál előtti percekben végigfut szeme előtt egész élete, a háború, s a soha be nem teljesülő szerelem története, a fájdalmas búcsú Mariától. A megrázó regényt Hemingway a saját személyes tapasztalata alapján írta, s rá jellemző, tömör, szaggatott stílusban.

"Így vagy úgy, egy embernek önmagában semmi esélye sincs."

A Gazdagok és szegények című regényeben írta le ezt a mondatot Hemingway, a huszadik századi amerikai próza óriása. Sportviadalok, vadászkalandok, légibalesetek legendás hőse és diadalmas túlélője. Mintha következő regényének, az 1940-ben megjelent Akiéri a harang szólnak az üzenetét fogalmazta volna meg előre: a spanyol polgárháborúban játszódó történet erkölcsi tanulságát. (A regény az író személyes élményeinek köszönheti születését: 1936-38 során haditudósítóként szerzett sorsdöntő élményeket a Spanyol Köztársaságnak a francoista lázadókkal vívott küzdelméről, és a világ négy sarkából Spanyolországba sereglő antifasiszta önkéntesek hősiességéről.) Az utóbbiak közé tartozik Róbert Jordán is, az Akiért a harang szól hőse. Magányos amerikai értelmiségi, a harcot vállaló, bár a küzdelem céltalanságát nagyon is tudó, a pusztulással mégis hősies méltósággal szembenézni képes Hemingway-hős újabb alakváltozata. Ám az ő esetében ez a keserű és lemondó heroizmus értelemre és célra talál: a partizánok között töltött három nap során részesül a közösségi szolidaritás magasztos adományában, s hősi halála előtt a boldogságot is megleli élete legnagyobb és legigazibb szerelmében. Ennek a pillanatnak a maradandó irodalmi foglalata ez a nagyszerű regény.

<

Az első világháborús észak-olaszországi hadszíntérrre érkező Frederick Henry hadnagyot, ezt a kedves, fiatal, felelőtlen, sőt naiv amerikait mindössze romantius kalandvágy hevíti, amkor az olasz csapatok oldalán bekapcsolódik a központi hatalmak elleni harcokba. Ami azonban kalandnak ígérkezett, az véres fenyegetés: közelségéből Frederick Henry egy nagy szerelem mámorában keresne menedéket. Ám hiába menekül át más országba, hiába fordít hátat a háborúnak: nincs szabadulás, végleges emigráció. A halál itt is utoléri: szabad földön pusztítja el élete megtalált értelmét: feleségét és fiát.

Robert Jordan, ez a magányos egyetem fiatal nyelvtanára, ez a magányos amerikai értelmiségi Spanyolországban, a köztársaságiak oldalán harcolva keresi létezése értelmét. Egy hidat kell felrobbantania. Háromnapos töprengésének fúkuszában a kételyeivel folytatott viadal áll. Robert Jordan elejétől érzi: a parancs, amelyet kapott, lehet, hogy hibás parancs; lehet, hogy a támadási terv korai és felelőtlen. Lehet, hogy rossz parancsra rosszat tesz, a híd ugyanis jelentéktelen, kicsi. De vállalnia kell a kimért feladatot. Úgy érzi, ha kárt okoz is, önmagának, másoknak: cselekvésének a konkrét helyzeten túli keretben haszna, célja és értelme van. Erkölcsi és gyakorlati haszna. És a parancsot teljesíti. Ám halála jó halál: „Nem szívesen távozom a világból… de remélem, nem dolgomvégezetlen megyek. Megtettem mindent, ami erőmből tellett.”

A Búcsú a fegyverektől (1929) és az Akiért a harang szól (1940) a huszadik század politikai, társadalmi erkölcsi és érzelmi válságait, poklait átélő és megjáró ember immár klasszikus értékű dokumentumai. Szerzőjüknek pedig örökre helyet biztosítanak a regényirodalom legnagyobbjai között.

<

A Vándorünnep az író posztumusz kötete, melyben ifjúkora egyik nagy élményét, az „elveszett nemzedék” húszas évekbeli Párizsát idézi fel. A laza visszaemlékezésfűzér feleleveníti a feledhetetlen város hangulatát, a dohányfüstben pácolódó Café des Amateurs jellegzetes bűzét, a lovas tartálykocsik dübörgését, a hazafelé vezető út kis üzleteit, kereskedőit, újságárusait, a hotelt, ahol Verlaine meghalt, s amelynek legfelső emeletén maga az író lakott és dolgozott. „Enyém egész Párizs, de én a füzetemé meg a ceruzámé vagyok” – írja Hemingway. A későbbi világsikerű könyvek alkotója feldolgozandó nyersanyagként szemléli az őt körülvevő világot, az „amerikai kolónia” figuráit, kiváló portrékat rajzolva többek közt Gertrude Steinről, Ezra Poundról, Ford Madox Fordról, s kiváltképp Scott Fitzgeraldról.

<

„Akár a pénzről vagy a pénz hiányáról, akár az egészségről vagy az egészség hiányáról, akár egy kapcsolatról vagy egy kapcsolat hiányáról van szó – ha jól érzed magad, mindig azon az oldalon vagy, ahonnan azt vonzod, amit akarsz.” – AbrahamA vonzás törvényének leghitelesebb és legtisztább tanítása kétség kívül Esther és Jerry Hicks, s rajtuk keresztül Abraham nevéhez fűződik. Ennek az éppoly egyszerű, mint mély és forradalmi elméletnek a pontos megértése, illetve gyakorlati alkalmazása lehet a kulcsa gondolkodásmódunk és ezen keresztül életünk megváltoztatásának. A vonzás törvénye olyan egyetemes működési elvet képvisel, amely az egész világegyetemre, teljes életünkre hatással van – tudatos alkalmazását tehát minden szinten és kérdésben a javunkra fordíthatjuk.Esther és Jerry Hicks újabb kötetében Abraham arról tanít, hogy az életnek alapvetően jó érzésnek kell lennie, és az általános Jóllét állapota a természetes. Azt tanítja, hogy bármilyen jó is jelenleg az életünk, mindig lehet jobb; a miénk a döntés és a hatalom, hogy még jobbá tegyük. Olyan gyakorlatias filozófiát mutat be, amely – ha következetesen alkalmazzuk – lehetővé teszi, hogy még többet tapasztaljunk meg a bőségből, az egészségből és a boldogságból, amely születésünknél fogva természetszerűleg megillet bennünket. A legtöbb ember esetében a siker gondolata a pénz, a vagyontárgyak vagy más dolgok megszerzése körül forog – Abraham azonban egyfajta örömteli állapot elérését tekinti a legnagyobb sikernek. A bőség tehát nem csupán anyagi jólétet jelent – bár a pénz és a vagyon fogalmaival is tisztába kell kerülnünk, meg kell békélnünk –, hanem az általa nyújtott szabadságról és gondtalanságról is szól, arról, hogy nem vagyunk elkülönült, tehetetlen, sodródó lények, hanem boldog teremtők, akiknek minden hatalmában áll.A CD-melléklet A bőség törvénye című, 2007. szeptember 29-én, Bostonban tartott Abraham-workshop hanganyagának magyar változatát tartalmazza.

Esther és Jerry Hicks újabb kötetében Abraham arról tanít, hogy az életnek alapvetően jó érzésnek kell lennie, és az általános Jóllét állapota a természetes. Azt tanítja, hogy bármilyen jó is jelenleg az életünk, mindig lehet jobb; a miénk a döntés és a hatalom, hogy még jobbá tegyük. Olyan gyakorlatias filozófiát mutat be, amely – ha következetesen alkalmazzuk – lehetővé teszi, hogy még többet tapasztaljunk meg a bőségből, az egészségből és a boldogságból, amely születésünknél fogva természetszerűleg megillet bennünket. A legtöbb ember esetében a siker gondolata a pénz, a vagyontárgyak vagy más dolgok megszerzése körül forog – Abraham azonban egyfajta örömteli állapot elérését tekinti a legnagyobb sikernek. A bőség tehát nem csupán anyagi jólétet jelent – bár a pénz és a vagyon fogalmaival is tisztába kell kerülnünk, meg kell békélnünk –, hanem az általa nyújtott szabadságról és gondtalanságról is szól, arról, hogy nem vagyunk elkülönült, tehetetlen, sodródó lények, hanem boldog teremtők, akiknek minden hatalmában áll. A CD-melléklet A bőség törvénye című, 2007. szeptember 29-én, Bostonban tartott Abraham-workshop hanganyagának magyar változatát tartalmazza.<

Regresa el autor de las exitosas novelas Metro 2033 y Metro 2034. El traductor Dmitry Alexeyevich recibe de manos de un cliente anónimo el encargo de llevar al ruso unas crónicas escritas por conquistadores españoles en el siglo XVI en la Península de Yucatán. «Pura rutina», piensa Dmitry, pero a medida que va leyendo su interés se despierta. El escrito narra la travesía de los expedicionarios por antiguos templos mayas, los ataques que sufren por parte de los habitantes locales, los sacrificios humanos y los rumores de una oscura maldición. Cada capítulo que traduce es un paso más para descifrar el misterio que esconde el texto y también uno más hacia la locura. Cosas extrañas comienzan suceder en Moscú. De pronto, los acontecimientos que se narran forman parte de la realidad: oye la llamada de un jaguar, encuentra arañazos tras la puerta y las personas de su círculo más cercano empiezan a ser asesinadas de manera violenta. Desastres naturales, tsunamis y terremotos parecen anunciar el apocalipsis y confirman la profecía. ¿Acaso el traductor ha perdido el juicio? ¿O es que, tal vez, la narración de los conquistadores anuncia el fin del mundo? Empieza una dramática carrera contra reloj…<

Fun books

Choose a genre