Disclaimer

London, 1901. A metropoliszban pezseg az élet az új évszázad hajnalán: a tudomány és technika elképesztő eredményeinek köszönhetően a Brit Birodalom virágzik, a nagyérdemű léghajókkal járja a világot, a pazar estélyeken pedig mechanikus emberek szolgálják ki az úri közönséget. Ugyanakkor azonban szörnyű járvány pusztít a városban, amelynek áldozatai lelketlen gyilkológépekké változnak és a ködből előbukkanva marják meg a mit sem sejtő polgárokat, míg egy állítólagos világító rendőr sorra gyilkolja Whitechapel szerencsétlen lakosait. Amikor aztán még egy léghajó is lezuhan, Viktória királynő legjobb ügynökét állítja a nyomozás élére: Sir Maurice Newbury, az elismert antropológus, valamint tűzről pattant asszisztense, Miss Veronica Hobbes okkult és nagyon is evilági módszereket egyszerre hasznosítva szállnak szembe a ködbe burkolózó Londonban felbukkanó rejtélyekkel.

Van-e, volt-e az emberéhez hasonló, fejlett társadalom naprendszerünkben? Erre az izgalmas kérdésre ad feleletet Martinov tudományos-fantasztikus regénye. A szovjet űrhajósok fenyegető veszedelmeket, kiszámíthatatlan körülményeket legyőzve, lélegzetelállító kalandokon át kutatják fel a hosszú évezredekkel ezelőtt szétrobbant Faeton bolygó nyomait. Meg is találják a hajdani Faeton-lakók üzenetét a Föld lakóihoz, és megcsillan előttük annak a lehetősége is, hogy Földünk felvegye a kapcsolatot az elpusztult Faetonról elmenekült gondolkozó lények fejlett társadalmával. 

1946. szeptember 15-én szabadult a világra a Fekete Lap nevű vírus, ekkor kezdődött az ászok és jokerek viadala. Szeptember 15. azóta a Fekete Lap Napja, melyre évről évre egyre nagyobb szabású ünnepséget szerveznek. Az 1986-os, a negyvenedik évfordulóra tervezett program ígérkezik a valaha volt legizgalmasabb eseménynek. New Yorkban azonban nem mindenki készül önfeledten ünnepelni: a Csillagász nevű torzszülött, nagyhatalmú zseni saját fesztivált tervez, hogy bosszút álljon azokon, akik szembeszálltak vele… A Wild Cards-sorozat harmadik története, A Fekete Lap napja a szuperhősök és szupergonoszok regénye.
George R. R. Martin és írótársainak fantasztikus világából az Universal Cable Production készít tv-változatot.

1998-ban, amikor már készen állt A Tűz és Jég dala első két kötete, George R. R. Martin váratlanul 90 évet tekert vissza a történelemben és megírta Dunk, a kóbor lovag történetét. Dunk alacsony sorból származó, műveletlen legény, kiválóan alkalmas szereplő arra, hogy az ő kívülálló szemén keresztül fedezzük fel Westeros világát.
Az Aegon Hódítását követő 211. évben játszódik a történet. Dunk és Egg átutazott Dorne-on, ahová A kóbor lovag történetének végén indultak, majd hajón Óvárosba mentek. Innen észak felé indultak és a Lannisterek földjeinek határához közel, egy elszegényedett öreg nemesúr, Eustace Osgrey szolgálatába szegődtek. Amíg Dorne-ban jártak, nagyot változott a világ, a Nagy Tavaszi Kórnak nevezett járvány letarolta a Hét Királyságot, nem kímélve a királyi családot sem. Egymás után meghalt Baelor herceg két fia, Valarr és Matarys, majd utánuk nagyapjuk, II. Daeron király is. A trónt így Baelor öccse, a könyvmoly I. Aerys örökölte. A lázadó vasemberek Dagon Greyjoy vezetésével fosztogatják a nyugati partokat, ezért minden kardra szükség van errefelé.

Két és fél évvel A Sárkányok Tánca című kötet megjelenése után, 2013. decemberében George R. R. Martin egy újabb westerosi történettel jelentkezett, címe: A hercegnő és a királyné. Ezúttal a szokott stílusától eltérően egy krónikát írt, amely ismerteti A Tűz és Jég Dala köteteiben sokszor hivatkozott Sárkányok Táncaként ismert testvérháború eseményeit. A stílus kissé szárazabb, hiányoznak belőle a párbeszédek, amelyeknek a szerző igazi mestere, azonban a történet fordulatossága és részletgazdagsága feledteti ezt a hiányosságot. A Tűz és Jég Dala kötetek rajongói számára kihagyhatatlan olvasmány, ami jelentősen gazdagítja ismereteinket Westeros múltjáról, amikor még a sárkányok és lovasaik uralták a kontinenst.<